Előre, 1972. december (26. évfolyam, 7797-7823. szám)
1972-12-07 / 7802. szám
A KÖZTÁRSASÁG XXV. ÉVFORDULÓJÁT KÖSZÖNTIK HAZÁNK DOLGOZÓI Év végéig még igyekeznek szépíteni az eredményeken A besztercei tejfeldolgozó vállalat sajtgyára korszerű berendezésekkel termel. Az első ipari egységek között épült a megyében, lényegében még egy-két évvel ezelőtt is talán a legjelentősebb, de mindenképpen a legkorszerűbb ipari egységnek számított errefelé. Az indulás annak idején nem volt zökkenőmentes, de az elmúlt esztendők meghozták a nagyüzemi feldolgozás által igényelt tapasztalatot is. Jól képzett, a szakmát alaposan ismerő munkakollektíva alakult ki, amelyik — amint az idei termelési eredmények is tükrözik — már magas teljesítményekre is képes. Ottjártunkkor a 11 havi végleges mérleg még nem készült el, de a tíz hónapi adatok alapján is bizonyossá vált, hogy a munkaközösség becsülettel ellátja egész évi feladatait, teljesíti vállalásait. Ez idő alatt 103,8 százalékban teljesítették előirányzataikat, vagyis több mint 3 millió lejjel termelnek többet mint amennyit a terv megkövetelt. Az árutermelési tervet több mint 5,3 millió lejjel szárnyalták túl, így az évi vállalásokat máris túlteljesítették. Annak idején vállalták, hogy előállítanak terven felül 50 tonna vajat, s 300 tonna sajtféleséget. E vállalásuknak eleget tettek, sőt jóval túlszárnyalták azt: vajból 100, túróféleségből 125 tonnát termeltek terven felül. Megemlítenénk azt is, hogy az üzem az idén megduplázta ementáli sajt-exportját. Az idei jó eredményeket, a tejbegyűjtő és feldolgozó hálózat bővítése mellett — jelenleg a hálózat kiterjed a megye majdnem minden községére — a berendezések jobb kihasználása tette lehetővé. Csúcsidényben az üzem, a tervezett feldolgozó kapacitását 15—20 százalékkal növelte. Az elmúlt hónapokban általánosították a második, és bevezették a harmadik váltást, ami lehetővé tette a berendezések jobb kihasználását, a tervezett kapacitáson felüli termelést, átlagban napi 20 000 liter tej feldolgozását. A műszaki-szervezési intézkedések, a munkaidő teljesebb kihasználása folytán 12 százalékkal növekedett a munkatermelékenység, ami pozitíven hatott a gazdasági mutatók alakulására. Az elmúlt évhez viszonyítva több mint 100 tonna tejcukorral termeltek többet, vagyis napi 20 ezer liter savóval többet dolgoztak fel. A jövő évi terv — amely az ideinél mintegy 25 százalékkal nagyobb — ütemes teljesítése érdekében, megtették a szükséges előkészületeket, s néhány napon belül az utolsó előkészítési munkálatokat is befejezik. A jövőben a vállalat berleni részlege 500 tonna „Olanda“ és „Trapist“ sajtot kell előállítson. Elkészültek a szükséges tanulmányok, s a jövőben kisgépesítési alapokból napi 30 ezer literrel akarják növelni a berendezések feldolgozó kapacitását. Ugyancsak a jövő évben kerül sor — szintén kisgépesítési alapokból — az idén üzembe helyezett kazein-részleg korszerűsítésére. E részleget ebben az évben létesítették és eddigtöbb mint 1 millió lej értékű kazeint termeltek, ami a vegyipar, a cellulóz és papíripar értékes nyersanyaga. A tökéletesített, korszerűsített részlegen a jövőben exportképes terméket gyártanak. Mint említettük, az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a vállalat munkaközössége sikeresen helytáll a munkaversenyben. A rohamosan közeledő ünnepre — a Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulójára — pedig újabb munkasikerekkel készülnek. Amennyiben szándékuk valóra válik és évi tervüket már a napokban teljesítik, az évzáró eredményeket szépen felkerekíthetik. Semmi okunk sincs azt hinni, hogy ez nem sikerül a gyár szorgalmas munkaközösségének. Halász László Napról napra több munkaközösség jelenti a köztársasági évfordulót köszöntő versenyben elért sikereit. A bacaui Proletárus gyár munkaközössége új terméket gyárt: kéziszövésű szőnyegeket, amelyek nagy keresletnek örvendenek. Tordán, az üveggyárban még szeptember 26-án befejezték az évi exporttervet, és szép eredményeket értek el a termelés többi előírásának valóra váltásában is. Felvételeink a bacaui posztógyár minőség-ellenőrző osztályán és a tordai üveggyár üvegmetsző részlegén készültek. AZ AVATÁSOK HÓNAPJA Az Iparépítkezési Minisztérium építőtelepein december az üzempróbák, az átvételek, az avatások hónapja. Az építők a hónap első napjaiban átadták a govorai üzem új mosószódagyárát, a Rimnicu Vâlcea-i vegyipari kombinát új mosószóda gyárát, valamint a lehliui Crinul vállalat kötöttáru osztályát. Szintén ezekben a napokban megkezdődött az üzempróba a nagyszentmiklósi préseltlemez-gyárban és a Constantai építőipari gépjavító állomáson. Delj, Teleorman és Ilfov megyében több zootechnikai komplexum átadására került sor. A minisztérium összesített adatai szerint eddig csaknem 250 ipari, agro-zootechnikai és szociáliskulturális létesítmény készült el, jó részük határidő előtt. TETTEKRE SERKENTŐ KÖZMŰVELŐDÉS BESZÉLGETÉS BARABÁS VILMOS elvtárssal a székelykeresztúri líceum igazgatójával, a városi szocialista művelődési és nevelési bizottság elnökével . Az ősz beálltával Székelykeresztúron is kezdetét vette az új közművelődési évad. Miként öszszegezné az elmúlt esztendő tapasztalatait? Melyek az 1972—73-as szezon célkitűzései? Milyen sajátos vonások jellemzik a város művelődési életét? — Örvendetes lendületet vett az utóbbi esztendőben városunk művelődési élete. Állandósult, rendszeressé vált a műkedvelő csoportok tevékenysége; a legjobb együttesek munkájából eltűnt az esetlegesség, a kampányjelleg. Ma már a színjátszók, a táncosok, az énekesek nemcsak adott alkalmakkor — ünnepek, fesztiválok stb. — lépnek közönség elé, hanem meghatározott időközökben bemutatkoznak a kultúrház színpadán. Sikerült előadásaikkal következetesen felkeresik a környező falvakat is. Jelenleg nem kevesebb mint négy színjátszó csoport működik a városban, két tánccsoportunk és három énekkarunk van. A népnevelésben, a tudományos ismeretterjesztésben igyekeztünk új formákat és eljárásokat meghonosítani, s biztosítani a munka folyamatosságát. Tizenkilenc tagú — tanárokból, orvosokból, mérnökökből, jogászokból álló — tudományos brigádunk igen gyümölcsöző tevékenységet folytat. Több mint kétszázötven általános műveltségi, jogi, természettudományi, földrajzi, történelmi előadást tartottak Székelykeresztúron, s a város környéki falvakban, amelyeknek több mint 15 000 hallgatója volt. Nagy az érdeklődés a politikai jellegű előadások iránt, több alkalommal beszéltünk —Nicolae Ceaușescu elvtárs nagy jelentőségű beszédére, cikkeire, a megjelenő pártdokumen- Szekernyés János (Folytatása a 2. oldalon) ÉLETUTAK A sebésztanár és az egész asszisztens gárda felöltözve, készenlétben vár a műtőasztal körül. Most még nem a betegre, más valakire irányul minden figyelem. A fehérköpenyes emberre, aki a beteg fejénél ül forgószéken, mögötte, mellette az érzéstelenítő és mesterséges légzőkészülék. Néhány biztos mozdulat, s a beteg —, aki fél perce még hálásan fogadta az érzéstelenítő orvos megnyugtató szavait — mélyen alszik, a gép pedig átveszi a tüdő szerepét. Az üvegburában a szivattyú ütemesen emelkedik és süllyed, vele egyszerre a beteg mellkasa is, aki a hosszú, nehéz műtétről mit sem fog tudni, ha órák múltán felébreszti ugyanaz az ember, aki most elaltatta, aki most vigyázza, fenntartja a műtéthez szükséges általános érzéstelenítés állapotát. Egy bólintás : minden rendben, kezdődhet... És megindul a harc egy ember életéért. Bárány Ferenc doktorral, a temesvári ősklinika sebészete reanimáló és általános érzéstelenítési osztályának vezetőjével az egyik műtőterem szomszédságában, egy kis szobában beszélgetünk. Az elmúlt huszonöt esztendő, a Köztársaság létének évei alatt bejárt életútról, ennek az útnak fontosabb állomásairól. Azaz hogy, a riporter inkább hallgatja mindazt, amit Bárányi doktor mond. — A Köztársaság első éveiben pionír lettem — mosolyog Bárányi doktor — méghozzá, és erre büszke vagyok, az elsők közül való. Kölyök koromtól belém nevelték, márpedig te fiam, orvos leszel!", amiből pedig semmi sem lehetett volna más rendszerben, más körülmények között. Szegény munkásemberek voltak a szüleim — ma mindketten nyugdíjasok —, s a taníttatási költségeket nem bírták volna. Az én számomra tehát a Köztársaság megszületése, szocialista rendszerünk izmosodása nagyon sokat jelent, tulajdonképpen mindent. A hivatásomat, tehát az életet. Eddigi életutam legfontosabb határkövének azt tartom, hogy orvos lehettem. Ötödik elemista korom óta ösztöndíjjal tanultam ; simán, gond és akadály nélkül végeztem el az orvosi egyetemet. A második nagyobb határkő az első munkahely volt: Dalában község. Mikor az orvosi diploma a zsebünkben volt — százegynéhányan voltunk azon az évfolyamon — testületileg elhatároztuk, becsülettel törlesztjük államunktól, pártunktól kapott előleget. És nem akárhogyan, hanem úgy, hogy orvosilag rosszul ellátott vidékre kérünk kinevezést. Vagy hatvanon mentünk akkor Suceava megyébe. Azon a napon, amikor elfoglaltam az első munkahelyemet, házasodtunk össze — ott, abban a határmenti, világtól távol eső falucskában a feleségemmel, aki akkor utolsó éves orvostanhallgató volt. Egy esztendő múltán Socolra helyeztek , ebbe az apró, Dunaparti községbe Báziás mellett. A vasútvonal 99 kilométerre volt a községtől, egy komolyabb téli havazás teljesen elzárt a világtól. Ez azonban cseppet sem zavart, sőt. Vallottam és ma is vallóim, különb életiskola nincs, nem lehet orvos számára, mint a falu ; minél távolabb esik a várostól, annál inkább, önállóságra, határozottságra nevel. Persze, nem könnyű út, de biztos. Hányszor mentem át én is a rendelő melletti szűk szobába, hogy felüssem a szakkönyveket és lázasan keressem-kutassam egyegy eset megoldását. Mert ott nem volt sem tapasztalt kollega, sem professzor, aki egyetlen szavával a helyes útra igazított volna. Keményen meg kellett küzdeni minden eredményért. Az évek, a gyakorlat meghozták a biztonságot is. Hat évig éltem Socolon. Név szerint ismertem szinte minden embert. A gyermekek, akiket én segítettem világra, első elemibe mentek, amikor eljöttem tőlük. Versenyvizsgára jelentkeztem ide, a temesvári őrklinika reanimáló és általános érzéstelenítési osztályára. Talán 42—43-an lehettünk három helyre. Szerencsém volt. Különben ez volt az első román nyelvű vizsgám. Két hónapi megfeszített munkával, tanulással készültem fel rá. De elmondhatom: az, hogy magyarul tanultam, mindig magyar nyelven vizsgáztam — Marosvásárhelyen végeztem az orvosit —, hála a szocialista Köztársaság egyik nagy vívmánya, a nemzeti kérdés marxi-lenini megoldásának, számomra itt, és más alkalmakkor sem, jelenthetett hátrányt. Sőt, mind Mag Mária (Folytatása a 3. oldalon) BÁRÁNY DOKTOR MÉRFÖLDKÖVEI Valóságos kisvárossá nőtte ki magát az utóbbi évek folyamán a diákotthonok negyede Iasi-ban. Lakói száma alapján is nyugodtan besorolhatnánk kisvárosaink közé: az idén mintegy 7000 fiatalnak nyújt otthont. És számuk egyre gyarapodik, íme, néhány szemléltető, összehasonlító adat: míg 1938-ban csak alig 2500 hallgató látogatta a iași-i egyetemet, addig 1972-ben számuk 12 500-ra emelkedett. A felszabadulás utáni esztendőkben gyarapodott kisvárossá a diáknegyed is. A bentlakások száma három évtized alatt megnégyszereződött. Az Al. I. Cuza egyetem diákjait jelenleg 32 új, kényelmes, korszerű épület látja vendégül. A három diákétkezdének 4500 kosztosa van, és lévén, hogy a iasi-i diákok 70 százaléka ösztöndíjas, igen sokan ingyenesen élvezik e juttatásokat. Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti « Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7802. szám ------ 6 oldal ára 30 báni ....- 1972. december 7., csütörtök AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE 1972. december 5-én Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnökletével ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizottsága. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta a polgári tengerészet és az óceáni halászflotta tevékenységének javítására előterjesztett javaslatokat. A Végrehajtó Bizottság intézkedéseket jelölt ki a polgári tengerészet ésszerűbb megszervezése, a folyami és tengeri flotta jobb felhasználása, a hajójavítás minőségi színvonalának emelése és a javítási idő csökkentése érdekében. A Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy energikusabban kell valóra váltani a Végrehajtó Bizottságának a navigációs személyzet kiképzésére és a fegyelem erősítésére vonatkozó határozatait. A Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy az óceáni halászflotta a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Minisztérium hatásköréből menjen át a Közlekedés- és Távközlésügyi Minisztérium alárendeltségébe tartozó polgári tengerészet hatáskörébe. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta a Gazdasági és Társadalmi Tevékenységet Ellenőrző Központi Tanács megszervezésére és működésére vonatkozó törvénytervezetet is, s úgy határozott, hogy a vitában elhangzott észrevételek alapján eszközölt javítás után, a tervezetet megvitatás és jóváhagyás végett terjesszék a Nagy Nemzetgyűlés elé. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a Vegyipari Minisztériumnak, a Szerszámgép- és Elektrotechnika-ügyi Minisztériumnak, a Bánya-, Kőolajipari és Geológiai Minisztériumnak az ötéves tervi új beruházások fő műszaki-gazdasági mutatóira vonatkozó javaslatait. A Végrehajtó Bizottság ezután napi kérdéseket oldott meg. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Argentína Köztársaság Atomenergia-ügyi Országos Bizottságának elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke kedd reggel fogadta az országunkban látogatást tevő Oscar Armando Quilhillari tengernagyot, Argentina Köztársaság Atomenergia-ügyi Országos Bizottságának elnökét. A fogadáson részt vett Ioan Ursu professzor, a Nukleárisenergia-ügyi Állami Bizottság elnöke és Mircea Malita, az Államtanács elnökének tanácsosa. Úgyszintén jelen volt Cézár Bautista Rezzonico, Argentina bukaresti ideiglenes ügyvivője. A vendég átadta Nicolae Ceausescu elnöknek Alejandro Augustin Lanusse tábornok, Argentina Köztársaság elnökének meleg üdvözletét, s ugyanakkor biztosította, hogy országa nagy örömmel várja a román államfő argentínai látogatását. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönetét mondva, szívélyes üdvözletét tolmácsolta Alejandro Augustin Lanusse elnöknek, s hangsúlyozta, hogy nagy örömmel látogat el Argentína Köztársaságba. Az ebből az alkalomból sorra került megbeszélésen megvizsgálták a kétoldalú műszaki-tudományos együttműködés problémáit és az atomenergia békés célú felhasználása terén való tapasztalatcsere kérdését a vendég látogatása alkalmából megkötött kooperációs megállapodás keretei között. A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. Kongó Népi Köztársaság nagykövetét Nicolae Ceaușescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke december 5-én, állomáshelyéről való végleges távozása alkalmából fogadta Jean Baptiste Louidát, Kongó Népi Köztársaság romániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A fogadás szívélyes légkörben folyt le. A vezetés életközelsége, a honpolgári vélemény súlya a közéletben A néptanácsok megszervezésére és működésére vonatkozó törvény átfogó jogi keretet biztosít minden szinten a néptanácsok hatáskörbővüléséhez, a túlzott központosítás fékjeinek feloldásához, a helyi kezdeményezések kibontakozásához. Pártunk útmutatásait követve az államhatalom helyi szervei fokozatosan felnőttek a kor igényeihez, megszűntek puszta okirat-kibocsátó és községgazdálkodási ügyeket intéző adminisztratív hivataloknak lenni, szervesen beépültek az illető közigazgatási terület gazdasági életébe is. Az átállás hogyanjáról beszélgetünk DUMITRU PETRESCU elvtárssal, az Argeș megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnökével. — Az élet, a gyakorlat tanított meg rá, hogy korszerűbb értelmezésben fogjuk fel a néptanács szerepkörét — mondja Petrescu elvtárs. — Rájöttünk, hogy a törvényadta lehetőségekkel élve szükséges modernizálni a vezetést, több önállóságot biztosítani a városi és községi néptanácsoknak, szervesen beépíteni a néptanácsi tevékenységet az egész gazdasági életbe. Persze, nem volt könnyű feladat. A DECENTRALIZALAS — A KÖZSÉGIG Betokosodott szemlélettel, erős konzervativizmussal és borúlátással kellett megverekedni. Méghozzá kellő tapasztalatok nélkül. Ezért az egyszerűbb dolgokkal kezdték. Elsőnek a városgazdálkodásban és a helyi kereskedelemben szüntették meg a megyei irányítást. Pitesti municípium kivételével a megye városaiban helyi vegyeskereskedelmi vállalatok létesültek, amelyek az illető városok néptanácsainak irányításával fejtik ki tevékenységüket. A decentralizálás jótékony hatása a helyiiparban is megmutatkozott. A kenyérgyártás kivételével az összes helyiipari vállalatok és részlegek a városi néptanácsok hatáskörébe mentek át. Az eredmény ezekben is nyilvánvaló. A topoloveni-i helyiipari Zoltán Tibor (Folytatása a 3. oldalon)