Előre, 1973. február (27. évfolyam, 7848-7871. szám)

1973-02-01 / 7848. szám

AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnökletével 1973. január 30-án ülést tartott az RKP Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen Nicolae Ceausescu elv­társ tájékoztatót terjesztett elő Romá­nia Szocialista Köztársaság Államta­nácsa elnökének január eleji pakisz­táni és iráni látogatásával kapcsolat­ban. A Végrehajtó Bizottság élénk érdek­lődéssel szerzett tudomást a látogatá­sok nagyon jó eredményeiről, a Pakisztán és Románia, illetve Románia és Irán közötti együttműködés jelentős fejlesztési lehetőségeiről. A Végrehajtó Bizottság rendkívül nagyra értékelte Nicolae Ceausescu elvtársnak, az Ál­lamtanács elnökének tevékenységét, egyhangúlag jóváhagyta a látogatások eredményeit, és feladatul adta a mi­nisztériumoknak és a gazdasági szer­vezeteknek, tegyenek meg minden in­tézkedést a létrejött egyezmények gya­korlatba ültetése érdekében. A délkelet-ázsiai helyzet alakulásá­val kapcsolatban az RKP KB Végre­hajtó Bizottsága rendkívüli megelége­déssel üdvözli a vietnami háború meg­szüntetésére és a béke helyreállítására vonatkozó egyezmény megkötését. A vietnami helyzet egész alakulása bizo­nyítja, hogy egy olyan népet, amely elszántan védelmezi szabad, függet­len és méltó élethez való jogát, azt a jogát, hogy akaratának megfelelően kovácsolja sorsát, a világ egyetlen ereje sem győzheti le. A vietnami nép, amely nagyarányú támogatást kapott a román néptől, az összes szocialista országoktól, a világ békeszerető erői­től, harcával kivívta a világ összes nem­zeteinek tiszteletét és rokonszenvét. A megkötött egyezmény ismételten azt bizonyítja, hogy napjainkban a vitás problémák megoldásának egyetlen módja a tárgyalások útja. A Végrehajtó Bizottság kifejezi azt a reményét, hogy a megkötött egyezmény megteremti a tartós béke meghonosí­tásának feltételeit, hogy a vietnami nép s más indokínai népek erejüket gazdasági és társadalmi fejlődésüknek szentelhessék, hogy problémáikat min­den külső beavatkozás nélkül akara­tuknak és elhatározásuknak megfele­lően oldhassák meg. Leszögezve a Román Kommunista Párt szolidaritását a vietnami nép nem­zeti törekvéseivel és harcával, a Végre­hajtó Bizottság kinyilvánítja szilárd meggyőződését, hogy a Román Kom­munista Párt és a Vietnami Dolgozók Pártja között, Románia Szocialista Köz­társaság és Vietnam Demokratikus Köztársaság között szüntelenül fejlődni fognak a barátság és a testvéri szoli­daritás kapcsolatai, mindkét nép, a szocialista országok és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egy­sége érdekében. A Végrehajtó Bizottság kifejezi to­vábbá azt a meggyőződését, hogy a román nép és az összes indokínai né­pek között széles körű együttműködés bontakozik ki, mivel úgy véli, hogy Ro­­­­mánia ezúton hozzájárulhat a háború következményeinek gyorsabb felszámo­lásához, ezeknek az országoknak a fej­lődéséhez, a román nép és e térség népei közti barátság erősítéséhez. A Végrehajtó Bizottság megvitatta a környezetvédelmi törvénytervezetet, s elhatározta, hogy a tervezetet az ülé­sen elhangzott észrevételek alapján öntsék végleges formába, majd pedig bocsássák nyilvános vita alá, hogy az­tán benyújtsák a Nagy Nemzetgyűlés­hez elfogadás végett. A Végrehajtó Bizottság megvitatta és jóváhagyta a büntető törvények bi­zonyos rendelkezéseinek módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslato­kat. A jóváhagyott legfőbb intézkedé­sek előírják, hogy a jövőben adminiszt­ratív jellegű kihágásként büntessék az apró ügyeket, amelyeknek társadal­mi veszélyességi foka nem meríti ki a bűncselekményét; vezessék be a bün­tető törvénykezésbe azt, hogy az ilyen büntetést munkával lehessen letölteni — szabadságvesztés nélkül; egyszerű­sítsék a bírósági tevékenységet az operativitás növelése és a párhuza­mosságok elkerülése céljából; úgy­szintén kibővítették a bíráskodási bi­zottságok jogkörét. A jóváhagyott in­tézkedéseket az Államtanács elé ter­jesztik törvénybe iktatás végett. A Végrehajtó Bizottság folyó ügyeket is intézett. MAXIMÁLIS TERVFEL­ADATAINK, VÁLLALÁSAINK TELJESÍTÉSÉHEZ JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VAN SZÜKSÉG A KOOPERÁLÓ VÁLLALATOK KÖZÖTT Az idei tervév döntő szerepet játszik az ötéves terv határidő előt­ti teljesítésében. Jól tudják ezt minden termelőegységben, iparvál­lalatban, így nálunk, az aradi va­gongyárban is. De a zavartalan ter­melés, a gyers és jó vagongyártás legfontosabb előfeltétele a műszaki­anyagi eszközök idejében való biz­tosítása, s ebbe beletartozik az üzemek közötti jó kooperálás, együttműködés kialakítása is. Kü­lönösen egy ilyen nagy üzem ese­tében, mint amilyen az aradi va­gongyár, amely az alkatrészek fe­lét a különböző üzemekkel való kooperálással biztosítja. A fékbe­rendezéseket például a fővárosi 23 August üzemek szállítja, a va­gonok ütköző és kapcsoló szerke­zeteit a pascani-i fémipari üzem gyártja, a forgózsámolyokat a iași-i Nicovaia gyártól kapjuk, a tenge­lyeket a brailai Progresustól, a balti fémipari üzemtől és így to­vább. Az évek folyamán ez az együtt­működés sokat javult üzemünk és a számunkra alkatrészeket, beren­dezéseket, szerkezeteket gyártó egységek között, ami különösen észlelhető volt az elmúlt esztendő­ben, amikor újabb lendületet vett az üzemekben folyó szocialista munkaverseny, amikor egymás után hangzottak el az olyan válla­lások, amelyek az ötéves terv négy és fél év alatti teljesítéséhez szükséges termelési előnyt igyekez­tek megszerezni. Talán ennek kö­szönhető, hogy azok a szállítók, amelyekkel eddig sem voltak kü­lönösebb problémáink, már nem a szerződésben lefektetett határidő­re, hanem annál előbb tettek ele­get kötelezettségeiknek. A fővárosi Vulcan üzem például, amely a for­gózsámoly egyik fontos szerelékét gyártja, egy héttel a határidő előtt készült el ezekkel az alkatrészekkel s így számunkra is megteremtette azt a lehetőséget, hogy a megmun­kálásnál nagyobb szériákat alakít­ Sireman Iones mérnök, az aradi vagongyár kooperációs osztályának vezetője (Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! —■■—■■——— ■■ —— »111111 ■ III IMIM Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVII. évfolyam 7848. szám 6 oldal­­ára 30 iránt 1973. február 1., csütörtök Mire eljön a tavasz, üzemképes lesz a baróti mezőgazdasági gépállomás minden traktora. Magyarosi Jenő gépész — képünkön — tüzetesen megvizsgál minden egyes beszerelésre ke­rülő alkatrészt. (Bartha Árpád felvétele) Amire az idei tél figyelmeztet A barcasági síkon, a fogarasi medencében, az Olt mentén sokáig csupasz volt a szántó, egy ideig ta­karó nélkül telelt az őszi vetés, reg­gelente csak a kristályosan csillogó harmat emlékeztetett a máskor oly hóbő havastáji telekre. — Fagykárról, vetéspusztulásról nincs tudomásunk — mondotta dr. Negru Alexandra és Muraru Traian AZ ŐSZI VETÉSEK NITROGÉNT, A BURGO­­NYAPRIZMÁK ÁLLANDÓ FELÜGYELETET, A SAVAS VEGYHATÁSÚ TALAJOK MESZET KÉRNEK BRASSÓ MEGYÉBEN mérnök, a szakminisztérium nö­vényvédelmi felügyelője, illetve a megyei mezőgazdasági vezérigazga­tóság növénytermesztési szolgálatá­nak vezetője — noha gyakori el­lenőrzéssel vizsgáljuk állandóan az ősziek állapotát. Kétségkívül, hogy a tél sajátos problémákat vet fel. Az ősszel későn vetettünk, s a rossz idő miatt „kimentünk“ a kedvező vetési időszakból. De a jelenlegi időjárás lehetővé, a vetések sarja­­dásának elősegítése pedig szüksé­gessé teszi, hogy ammóniumnitráttal kiegészítő trágyázást végezzünk minden búzaparcellán. — Mennyi a kiszórandó adag? — Hektáronként 80—200 kiló, nyilván a vetések kelási, bokroso­­dási arányától függően. A szövetke­zetek zöme eleget tesz ennek az akciónak. — Sikerült teljesíteni az őszi ve­tési tervet? — Közismert, hogy milyen volt az időjárás. Ahova nem jutott búza márciusban, áprilisban tavaszi ka­lászos, sörárpa, kukorica, burgonya kerül, ezt a most jóváhagyandó tervek előirányozzák. — A csapadékos ősz problémákat okozhatott a burgonya tárolásában. Hogyan telel a vetőgumó? — Ez már nehezebb feladatok elé állítja a szövetkezeteket, s azonnali Fülöp Ernő (Folytatása a 3. oldalon) Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke fogadta Franciaország külügyminiszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke január 30-án, kedden fogadta a hazánkban tar­tózkodó Maurice Schumannt, Fran­ciaország külügyminiszterét. A megbeszélés kezdetén Maurice Schumann külügyminiszter hang­súlyozta, azt a kellemes feladatot bízták rá, hogy személyesen tol­mácsolja Nicolae Ceausescu elnök­nek Georges Pompidou elnök szí­vélyes, baráti üzenetét, jó egészsé­get és boldogságot, a román nép­nek pedig virágzást kívánjon. A vendég ugyanakkor közölte, hogy a francia elnök és felesége hódo­latteljes üdvözletét küldi Elena Ceausescu elvtársnőnek. Nicolae Ceausescu elvtárs meg­köszönte a szívélyes üzenetet, s felkérte a vendéget, tolmácsolja Georges Pompidou elnöknek szívé­lyes üdvözletét, s hogy boldogságot adván neki és jólétet a francia népnek. Az Államtanács elnöke egyszersmind felkérte a vendéget, hogy részéről és Elena Ceausescu elvtársnő részéről tolmácsolja meg­különböztetett tiszteletét a francia államfőnek és nejének. A fogadáson a felek nagyra ér­dekelték Románia és Franciaország hagyományos és sokoldalú együtt­működési kapcsolatait, ■ hangsú­lyozták, milyen fontos szerepe volt a román-francia baráti kapcsolatok fejlődésében és elmélyülésében Nicolae Ceausescu elnök és Georges Pompidou elnök találkozójának. A felek ezzel összefüggésben kidombo­rították, hogy közös óhajuk még nagyobb mértékben kihasznál­ni azokat a lehetőségeket, ame­lyek a sokrétű — politikai, gazda­sági, műszaki-tudományos és kul­turális — együttműködés bővítésé­re és kiterjesztésére kínálkoznak a két nép hasznára, az európai or­szágok, az összes államok egyetér­tésének és kooperációjának javára. Ebben a szellemben a felek hang­súlyozták, hogy közös törekvésük a kereskedelmi cserék fokozása és kiegyensúlyozása, a különböző for­májú, köztük az ipari gazdasági kooperáció részarányának növelé­se. A nemzetközi élettel kapcsolat­ban a felek megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az utóbbi időben kedvezően alakulnak az esemé­nyek, s hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy az összes államok részt vegyenek az enyhülés és a biztonság légkörének fejlesztésé­ben, a béke erősítésére és az ál­lamok együttműködésére vonatko­zó összes problémák megoldásá­ban. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták, mennyire fontos a leg­kedvezőbb feltételeket megterem­teni ahhoz, hogy az összes államok minél szélesebb körben és za­vartalanul részt vehessenek a nemzetközi gazdasági cserékben. Kifejezték azt a meggyőződé­süket, hogy a nemzeti függet­lenség és szuverenitás, a jog­­egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny elveinek tiszteletben tartása szi­lárd alapja az államok közötti meg­értésnek és gyümölcsöző együtt­működésnek. A megbeszélések során ismét ki­fejezték Romániának és Francia­­országnak azt az óhaját, hogy to­vábbra is hozzájárulnak az európai tartós biztonság létrehozásához, s úgy vélik, hogy az európai bizton­sági és együttműködési konferencia előkészítésének a megkezdése fon­tos mozzanata e sokoldalú folya­matnak. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország álláspontja na­gyon közeli, vagy azonos az euró­pai biztonság megteremtésének (Folytatása az 5. oldalon) Mai számunkban: TÁVIRATOK (2. oldal) A STOICANEȘTI-OLT KÖZSÉGI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKÁNAK FELHÍVÁSA AZ ORSZÁG ÖSSZES KÖZSÉGI NÉPTANÁCSAIHOZ ÉS FALUSI LAKOSAIHOZ (3. oldal) TERMÉSZET EMBER TUDOMÁNY (4 oldal) Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta Uruguay bukaresti nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke kedd délben fogadta Victor Pomest, Uruguay Keleti Köztársaság bukaresti nagy­követét ennek kérésére. Ebből az alkalomból Victor Po­mes nagykövet átadta Nicolae Ceausescu elvtársnak Juan Maria Bordaberrynek, Uruguay Keleti Köztársaság elnökének a hivatalos meghívását, hogy tegyen látogatást Uruguayban. A meghívást örömmel elfogadták, a látogatás időpontját közös meg­egyezés alapján utólag szögezik le. Az uruguayi nagykövet hangsú­lyozta, hogy Nicolae Ceausescu el­nök látogatását nagy érdeklődés előzi meg, az uruguayi kormány as nép nagyon meleg fogadtatásban fogja részesíteni. A megbeszélés során hangsú­lyozták, hogy mennyire fontos a román államfő látogatása a két ország közötti baráti és együttmű­ködési kapcsolatok szempontjából, mindkét nép érdekeinek, a béke és a nemzetközi együttműködés ügyé­nek az érdekében. A Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend I. fokozatával tüntették ki a Románia libera című lapot Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke kedden az Államtanácsnál tartott ünnepség keretében átnyújtotta a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Ér­demrend I. fokozatát, amellyel a Románia libera című lapot kitün­tették rendkívüli hozzájárulásáért a hazai szocialista építésre irányuló párt- és állampolitika megvalósítá­sához és a dolgozó tömegek szo­cialista nevelési munkájához, a lap első számú megjelenésének 30. év­fordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Ghe­orghe Radulescu, Cornel Burtica, Miron Constantinescu, Gere Mihály, Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Teodor Marinescu, az RKP KB sajtóosztályának vezetője, Nes­tor Ignat, az Újságíró Szövetség elnöke, valamint a központi lapok, a Rádiótelevízió, az AGERPRES román sajtóügynökség vezetőségei­nek képviselői, a lap több régi munkatársa. A magas kitüntetés átnyújtása után Octavian Paler, a Románia li­bera főszerkesztője köszönetet mondva a kivételes megbecsülésért, amelyben a párt és az állam veze­tősége a lap tevékenységét része­síti, a következőket mondotta: Nekünk, a lap szerkesztőinek em­lékezetében örökre fennmarad ez az ünnepi pillanat. Mint ahogy a lap fennállásának három évtizedét fel­idézve, megindultan gondolunk arra, hogy a Románia libera két nappal azután kezdte meg pályafutását a román sajtóban s vitte el a sötét illegalitásból a párt szavát az ol­vasókhoz, miután egy rettenthetet­len férfi, egy nagy hazafi és ragyo­gó forradalmi harcos, ön, Nicolae Ceausescu elvtárs, betöltötte 25. életévét az egyik börtönben, ahova a fasiszta terror a kommunista har­cosokkal együtt bezárta Balcescu és Tudor Vladimirescu, Horia szel­lemét, népünk évszázados fájdalmait s a szabadságról és igazságról szőtt legszentebb álmait is. Tudjuk, hogy ez a megtiszteltetés nagyobb felelősséget ró ránk. Min­den erőnkkel, minden szenvedé­lyünkkel és hozzáértésünkkel azon fogunk iparkodni, hogy méltóknak bizonyuljunk az irántunk tanúsított megbecsülésre, bizalomra. Igyekez­ni fogunk munkánkból le­­küszöböl­ni mindazt, ami idejét múlta, ruti­nos formalizmusra vall, hogy írá­sunk megfeleljen a párt, az olvasók jelenlegi igényeinek, az eszmék a­­ma szellemi hőfokának, amellyel ön, Ceaușescu elvtárs, megvilágí­totta az új győzelméhez vezető utat és amely szocialista nemzetünk elő­rehaladását szolgálja. Tudjuk, hogy cikkeinkben még sok a meddő szó­szaporítás, s hogy az ön nagyszerű felhívása az országfejlesztés meg­gyorsítására gondolati erőfeszítés útján, nekünk is szól. Teljes odaadással fogjuk szolgál­ni a párt ügyét, hiszen a párt harca révén vált a Románia libera szim­bolikus neve , amely a reménység és a harci felhívás kifejezőjeként került három évtizeddel ezelőtt egy illegális lap fejlécére , országunk mai valóságává. NICOLAE CEAUSESCU elvtárs melegen gratulált­­a Románia libera szerkesztőségi kollektívájának. Nicolae Ceausescu elvtárs, a többi párt és államvezető ezután szívé­lyes, elvtársias légkörben elbeszél­getett a jelenlévőkkel (Agerpres) Nicolae Ce elvtárs beszéde Tisztelt elvtársak!­­ A Központi Bizottság, az Állam­tanács, a Minisztertanács és a ma­gam nevében melegen gratulálok a Románia libera egész kollektívájá­nak az első lapszám megjelenésé­nek 30­ évfordulója alkalmából és abból az alkalomból, hogy a lap megkapta Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend I. fokozatát. Egyszersmind gratulálok a Románia libera mindazon mun­katársainak, akiket ma Románia Szocialista Köztársaság különböző érdemrendjeivel és érméivel tüntet­nek ki. A Románia Szocialista Köztársa­ság Csillaga Érdemrend I. fokoza­tának odaítélésével a párt és az ál­lam vezetősége kifejezésre juttatja elismerését az iránt a munka iránt, amellyel a Románia libera szer­kesztői és nyomdászai hozzájárul­tak a hazánk felszabadulásának ügyéhez. Románia demokratikus, majd szocialista fejlődéséhez. A Románia libera valóban ne­héz körülmények között jelent meg. Feladata volt egyesíteni a kommu­nista párt vezetése alatt az összes demokratikus és hazafias erőket az országban a fasiszta diktatúra meg­döntéséért. Romániának a háború­ból való kilépéséért és az antifa­siszta koalícióhoz való csatlakozá­sáért. Az illegalitás éveiben ezzel, a Scinteia mellett a Románia libera jelentősen hozzájárult a párt és a demokratikus erők tevékenységéhez. Most nem vehetjük számba a Ro­mánia liberá egész 30 éves útját- A lap Románia minden fejlődési sza­kaszában érdemeket szerzett magá­nak. Ma a párt szavának, a Szocia­lista Egységfront szavának, a kor­mány szavának terjesztésével hoz­zájárul az egész nép erőfeszítései­nek egyesítéséhez pártunk bel- és külpolitikájának sikeres valóra vál­tása érdekében. Nagyra értékeljük a Románia li­bera munkáját. Igaz, e mun­kát mindig és minden területen lehet javítani. Most azonban erről nem kívánok beszélni. Az itt el­hangzottakból láttam, hogy az új­ság vezetősége arra törekszik, hogy állandóan javítsa munkáját, na­gyobb igényességgel foglalkozzon a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom mostani szakaszában fel­merülő különböző problémákkal, beleértve a szocialista erkölcs és méltányosság társadalmi érvényesí­tésének problémáit is. A sajtónak valóban fontos szere­pe van. Meggyőződésünk, hogy e­­gész sajtónkhoz hasonlóan a Ro­mánia libera is mindent meg­ fog tenni, hogy olvasott legyen, hogy szavát jól megértsék, s ezzel hozzá fog járulni szocialista társadalmunk nagy forradalmi átalakulásainak véghez viteléhez. Ebben a meggyőződésben mind nagyobb sikereket kívánok a meg­tisztelő és becsületbeli feladatok teljesítéséhez mindazoknak, akik részt vesznek a Románia libera szerkesztésében és megjelentetésé­ben. Jó egészséget és boldogságot! (Taps.)

Next