Előre, 1973. március (27. évfolyam, 7872-7898. szám)
1973-03-22 / 7890. szám
XXVII. évfolyam 7890 bám. 6 oldal ára 30 bám 1973. március 22., csütörtök 1973 — AZ ÖTÉVES TERV HATÁRIDŐ ELŐTTI TELJESÍTÉSÉNEK DÖNTŐ SZAKASZA Ahogy az évek folyamán egyre növekedett a marosvásárhelyi Electromures vállalat villamossági cikkeket, háztartási gépeket gyártó egysége, úgy bővült a termékek skálája, nőtt a lakosság rendelkezésére bocsátott árumennyiség. Az egyre szebb, gazdaságosabb háztartási cikkek mind jobban meghódították a vásárló közönséget, hírnevet szerezve ugyanakkor a fiatal munkaközösségnek is. Az itt készült villanyvasalók, vízmelegítők, különböző típusú radiátorok hamarosan ismertté és keresetté lettek, s rövidesen hiánycikknek számítottak. Hasonlóan más munkaközösségekhez, a marosvásárhelyi dolgozók is a megszerzett tekintélyt, kivívott rangot inkább serkentőként, az ötéves terv határidő előtti teljesítése során újabb sikerekre ösztönző tényként könyvelik el, s nem is gondolnak arra, hogy a hírnév babérain pihenni lehetne. Éppen ezért, itt általános törekvés az újabb termékek gyártásba vétele, a korábbi tervrajzok, kivitelezési leírások szüntelen tökéletesítése, a világpiac újdonságainak, a legújabb szakirodalomnak a tanulmányozása. Ha tehát valaki az Electromures tervezőinél gyártmányfejlesztés, műszaki újdonságok iránt érdeklődik, biztos lehet benne, hogy nem megy el üres kézzel, az a nem kis teljesítmény, hogy a jelenlegi ötéves terv első két évében sikerült az itt gyártott háztartási cikkek több mint hatvan százalékát felújítani. Ha ehhez még hozzáadjuk az idén gyártásba kerülő termékeket, kiderül, hogy a gyár által a vásárlóknak ajánlott áruk több mint háromnegyede a legmagasabb, legkorszerűbb igények alapján születik. A gyártmányfelújítás egyébként állandó kutatási-tervezési téma az Electromuresben, s ennek legjobb bizonyítéka éppen az említett tény. Az új termékek, a korábbiakkal szemben szebb vonalaikkal, gazdaságosabb megoldásukkal, a nagyobb célszerűséggel tűnnek ki, így például az elmúlt évben újra tervezett és gyártásba vett Elegant típusú villanyvasaló pontosan egy kilogrammal könnyebb elődjénél, ami nemcsak a kezelést könnyíti meg, hanem az üzemeltetési költségek csökkentését is eredményezi, ugyanakkor egyévi termelésnél hozzávetőleg 100 tonna fém takarítható meg ennél az egyetlen vasalótípusnál. Az elmúlt év eseménye volt a szabályozható hőmérsékleten üzemelő villanyvasaló gyártásának a megkezdése, amelyből az első ötezer darabot 1972 második felében le is szállították a kereskedelemnek. Igaz, egyelőre még ritkán látható az üzletekben, de a kereslet első perctől óriási volt. Ez egyébként nem meglepő, hisz tudnunk kell, hogy az őszi áruminta kiállításon ez a vasaló esztétikai díjat nyert szép vonaláért, könnyed eleganciájáért. A vásárlóknak viszont ebben az évben jóval nagyobb mennyiséget juttat a vásárhelyi gyár, s minden bizonnyal rövidesen nem megy teljesítményszámba ilyen vasaló birtokába jutni. MEGISMERNI AZ IGÉNYEKET — Véleményem szerint az általunk gyártott termékek változatosságán, áruféleségeink kelendőségén le lehetne mérni az igények, szükségletek fejlődését, a lakosság ilyenszerű kulturáltságát, illetve ezt a folyamatot — mondja Csorvássy József mérnök, a tervező osztály vezetője. — Vállalatunk feladatának tekinti a szükségletek, igények pontos megismerését és lereagálását, sőt az ízlés, a szükségletek befolyásolását is. Központi szerveink is nagyra értékelték azt a kezdeményezésünket, amelynek eredményeként a városfőterén levő villamossági cikkeket árusító üzlet egyben termékeinket népszerűsítő feladatot is magára vállalt, mi pedig garantáljuk az eladott-megvásárolt termékeink minőségét. Ez az üzlet lehetőséget teremt számunkra, hogy a vásárló közönséggel egészen szoros és közvetlen kapcsolatot teremtsünk, s megismerjük új termékeink visszhangját, fogadtatását, esetleg íel■ mérhessük az elvárásokat, igényeket. Ebből a szempontból igen tanul- Kálmán Gyula (Folytatása a 4. oldalon) wár A VÁLLALATI TERVEZŐK MUNKÁJÁRÓL A GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS IS TERMELÉSI FELADAT KÉT ÉS FÉLEZER TERMÉK GYÁRTÓI, TERVEZŐI Viszonylag kevesen tudják, hogy az Electromures védjegyével piacra kerülő villamossági cikkek csakkis hányadát teszik ki a vállalat termelésének, hogy a nagyobb rész az ipar, az irodák nem kevésbé fontos szükségleteit elégíti ki. A villamossági cikkek gyára az Electromures egyik egysége, de legalább ilyen fontossággal bír a másik kettő is: a kábel- és a számológép-gyár. A vállalat mindhárom egységéről elmondható, hogy egyedülálló a maga nemében az ország iparában, amiből ugyanakkor következtethetünk avállalat tervező kollektívája előtt álló feladatok természetére is. Hozzávetőleg két és fél ezerre tehető az Electromures három gyárában előállított termékek száma: villamos kábelek, csőellenállások, számológépek, autóvillamossági berendezések, radiátorok számtalan változata, típusa. Ezeknek egy része nem helyi tervezésű, hanem a megrendelő gyárak vagy pedig a központi tervező intézetek által küldött dokumentáció alapján készült termék. Amit viszont a nagyközönség ismer, az elektrokalórikus háztartási cikkek egyre gazdagodó választéka, teljesen helyi tervezésű, a zérós szériától egészen a legújabbváltozatokig. Külön büszkesége a tervezőknek Globális akkord nélkül, az őszszel sok kukorica, répa, burgonya mind kint maradt volna a mezőn. Rossz volt az időjárás, kellett a külső segítség, de a munka javát mégis az mtsz-beliek végezték el — a marosvásárhelyi cukorrépa-, a brassói burgonya-, a kolozsvári kukoricatermesztési megyeközi értekezlet részvevőinek egyöntetű véleménye az volt, hogy az elért hozamok szerinti javadalmazásnak rendkívül ösztönző hatása volt nemcsak a betakarítás idején, amikor már a termésről mindenki tudta, milyen lesz, hanem egész esztendőn át, amikor a küzdelem azért foly, hogy gazdag legyen az ősz. Ezért döntött úgy Szeben megye szövetkezetközi tagságának nagy többsége, szám szerint majdnem harmincezren, hogy a munkát az idén a kapások területén, a zöldségesekben, a gyümölcsösökben, a szőlőkben globális akkord alapján vállalja el. A döntést kötelességüknek tekintik, hiszen vállalták, hogy 1973-ban az előirányzott mennyiségnél kukoricából például 2400 tonnával szállítanak többet az állam raktáraiba, s tonnák ezreiben fejezhetők ki azok a tételek is, amelyek a ráadást jelzik burgonyából, cukorrépából, más terményekből. S noha az időjárás megmakacsolta magát, ezen a tájon is hóviharos tél járta a mezőket, a munka nem szünetel. Március közepéig az istállótrágyázási terv szinte teljes egészében megvalósult, s ez megyei viszonylatban majdnem fél millió tonna talajjavító kihordását jelentette néhány hónap alatt. Most Axente Severen, Felsőapoldon, Bratesen, Kiscsűrön, Hozmanban, Racovitán, Acélon s a megye többi szövetkezetében javában kötik az mtsz-ek s a tagok közötti munkaszerződéseket. Az RKP Központi Bizottsága plenárisa határozatának megfelelően a szövetkezeti tagok globális akkordban veszik át azokat a földterületeket, amelyeket meg tudnak művelni, kötelezve magukat a még nem gépesített növényápolási, betakarítási, rakodási munkák elvégzésére, és arra, hogy elérik legalább a mezőgazdasági szövetkezettel kötött vállalásban megjelölt hozamokat.. Amelye szakembereinek, " az mtsz-ék vezetőségeinek jó gazdaszellemére vall, hogy rendkívül változatos formákat választottak az új javadalmazási rendszer alkalmazására. Sácelen például egy tonna kukorica előállításáért 250 kiló kukoricát és 25 kiló búzát kap a szövetkezeti termelő. Cártisoaran, úgy látszik, a búzának van nagyobb becsülete, mert az mtsz ezer kiló kukoricáért 80 kiló búzával és kétszáz kiló kukoricával fizet. Acélén még differenciáltabb a globális akkord szerinti részesedés. Egy tonna kukorica előállítása fejében a termelő 13 kiló búzát, 25 kiló kukoricát, 57 kiló burgonyát, 7 kiló szőlőt és 130 lejt kap összesen 231 lej értékben. E szövetkezetben mintegy négyszáz munkaerő gazdálkodik. Az mtsz kukoricája kétszáz hektár. Tehát félhektárnyi kukoricaföld megmunkálását vállalja egy-egy tag. Persze, a munkát az emberek családonként végzik el. A szerződésben feltüntetik a megművelésre tervezett terület nagyságát, az elvégzendő kötelező munkák milyenségét, a normaszámot, az elérendő hozamok szintjét, mennyiségét és nyilvánvalóan a szövetkezetnek a tagokkal szembeni kötelezettségeit. A szükséges egyezményes norma számának összértéke és a hektáronkénti terméshozam alapján kiszámították, hogy ebben a gazdaságban egy tonna kukorica előállításához a szerződő szövetkezeti tag 231 lej értékű munkával járul hozzá, aminek az értéke — természetben és pénzében — nyilvánvalóan őt illeti meg. A juttatás választékát a szövetkezet ae2etSR£ger egyetértésben •a tagsággal állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá. Megyei viszonylatban természetesen ezeregy helyzet állhat elő. Hiszen a természeti, műszaki adottságok nem azonosak. Van ahol kétszázötven lej értékű munkát kér 1000 kiló kukorica előállítása, van ahol ennél kevesebbet, talajviszonyoktól, domborzati feltételektől, gépesítéstől függően. Hat-, mindkét hektáronkénti egyezményes normát azonban az mtsz-ek sehol sem haladnak meg. A globális akkord kiszámításának technikája hasonlatos a burgonya, a cukorrépa és a többi kapásnövény esetében is. Az alap az 1000 lej értékű termelés, ennek az előállítására fordított munka mennyisége, az elért hozamok nagysága. A megye termelőszövetkezetei javában készülnek a tavaszra. Az előkészületek sorában szerepel a területek munkaalakulatok szerinti kiosztása. A határban sokasodó halmok arról vallanak, hogy, aki aláírta a szerződést, megalapozza a benne feltüntetett munkát, a szerves televénydúsító mellé jön a műtrágya is, nem maradhat el hát a jó termés. * Kertész János TAVASZ ELŐTT• SZEBEN MEGYÉBEN • GLOBÁLIS AKKORD SZERINT MINDEN MTSZ-BEN • NÖVEKVŐ TERMELÉSI KEDV • HARMINCEZREN ALÁÍRJÁK A MUNKAVÁLLALÁST • FÉLMILLIÓ TONNA ISTÁLLÓTRÁGYA A HATÁRBAN MAI SZÁMUNKBAN: A LAKÁSÉPÍTKEZÉS FEJLESZTÉSÉRŐL, ILLETVE A LAKÁSÁLLOMÁNY KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZETEK VITÁJA A LEGFELSŐBB PÉNZÜGYI ELLENŐRZŐ BÍRÓSÁG LÉTESÍTÉSÉRŐL, MEGSZERVEZÉSÉRŐL ÉS MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZET VITÁJA (2. OLdaL) TERMÉSZET • EMBER TUDOMÁNY (3. oldal) SPORT SPORT (4. oldal) VÁLTOZÓ TÁJ A ZSILVÖLGYÉBEN FERENCZY MIHÁLY tanár a Zsilvölgye szülötte. Tanulmányi éveit leszámítva egész eddigi életét Petrozsényban töltötte. Az épülő-szépülő vidék minden változása, gyarapodása, őszinte, bensőséges személyes élménye. Ezúttal nem az iskolaigazgatót, a municípiumi képviselőt, a Művelődési Ház lektorát és annyi más tisztség betöltőjét, hanem a municípiumi városrendészeti bizottságtagját kérdezem a völgy idei fejlődésének legszámottevőbb eredményeiről. — Zsilvölgye közismerten bányavidék, s valóban rendkívül alacsony azoknak a létesítményeknek a száma, amelyek rácáfolhatnának ipari egyneműségének lényegére. Holott köztudott, hogy a fejlődés, a szükségletek belső kielégítése és főleg a nők foglalkoztatása az alapipar kiteljesedését követő, más iparágak létrehozását sürgeti. Éppen ezért 1973 célkitűzései közül elsőként említem meg annak a hűsítő italokat gyártó részlegnek a létrehozását, mely a helyi ipari vállalat keretében, a livazényi ipari zónában épül s jórészt automatizáláson alapuló munkafolyamat eredményeképpen óránként 1500 üveg különböző fajta hűsítő előállítására rendezkedik be. Az építkezés idén tavasszal kezdődik, s jövő júniusban fejeződik be. Ugyancsak a helyiipari vállalat keretében jön létre , de már idén szeptemberben megkezdi a termelését az új bútorgyár. 1973 Petrozsényban is megkoronázza azokat az erőfeszítéseket, melyeknek munkálatai még 1965-ben elkezdődtek a zsilvölgyi vízellátás megjavítása érdekében. A csőrendszer Lupényon és Vulkánon keresztül az idén megérkezik Petrozsényba. A mennyiségi igényeket teljes mértékben kielégítő jó minőségű ivóvizet hoz. A következő hónapokban lefektetésre kerülő csőrendszer hossza megközelítőleg tíz kilométer lesz. S még egy „finissel“ büszkélkedhet ’73. Tizenhárom év rengeteg energiát követelő eredményeként befejeződik Zsilvölgye szennyvízcsatorna-hálózatának és tisztító berendezéseinek a létrehozása. — Amit elmondott, beteljesülő jelenkoriság. Most arra kérem, hasonlítsa össze gyermekkora szülővárosát a maival. — Gyermekkoromban három elemi és egy középiskola működött itt. Ma hét nyolc-tízosztályos és négy négyosztályos általános iskola, egy elméleti- és egy szaklíceum, két szakiskola, valamint egy bányamérnöki főiskola, biztosítja az ifjak műveltségének megalapozását és továbbtanulását. Újra megnyitották a dilzsai és a modern livazényi bányát. Nyolcszázhelyes nagyteremmel és számos mellékhelyiséggel rendelkező korszerű Művelődési Házat építettünk, s — a sok, felsorolást érdemlő, egyéb létesítmény mellett, el ne felejtsem — megkezdődött annak a Bumbești-Livazény vasútvonalnak a villamosítása, melynek építésében huszonöt évvel ezelőtt mint ifjú kommunista vettem részt . Nem fiktív elképzelésekre, esetleg a város szeretetéből fakadó vágyálmokra, hanem a városrendészeti bizottság valóságos terveire gondolok, amikor megkérem, hogy a jövőről is szóljon. — Jól ismerem a városrendezés perspektivikus tervét, sőt látom is ennek beteljesülő képeit. Elsősorban azt, hogy az új városközpont a mai Művelődési Ház körül fog kialakulni. A közeljövőben itt két szálloda, kiállítási terem és új múzeumépület, új színház és nyári mozi, üzletsor és adminisztrációs palota épül. Nagyon szeretem a természetet, so ha időm megengedi — a sportot. Ezért nem mulasztom el befejezésül megemlíteni azokat a megvalósításokat és terveket, amelyek Zsilvölgye turisztikai jelentőségét növelik. A Páringon felépült a bukaresti Testnevelési és Sportfőiskola turisztikai szállója, s még idén elkészül itt a sífelvonó-pálya. Végre megkezdődik a Páring felé vezető Maleja út korszerűsítése és a zsieci szoroson átvezető út kiszélesítése és kövezése. Az utóbbi a lotrai vízierőműhöz vezet és újabb kaput nyit Zsilvölgye és az ország között. Juhász Zoltán Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság Az elmúlt évben közel 700 ezer lejre emelkedett a szatmári Unió gyárban az alkalmazott újítások gazdasági értéke. Jelentős'' része van ebben annak az újításnak, amely a Diesel-bányamozdonyok — képünkön — sebességváltójához való fogaskerekek gyártási technológiáját tökéletesítette ÖNVIZSGÁLÓ FELELŐSSÉGGEL A FALURÓL, A FALUÉRT Mint ismeretes, esztendővel a községi pártbizottsági titkárok és néptanácselnökök első országos konferenciája után, az elmúlt hetekben megyei szinten is megtartották tanácskozásukat a falvak vezetői. E munkaülések napirendjén mindenütt ugyanaz a kérdéscsoport szerepelt: hogyan valósulnak meg azok a feladatok, amelyeket a X. pártkongresszus, az Országos Pártkonferencia és a községvezetők első országos értekezlete kijelölt a falu gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének a meggyorsítására, a falusi lakosság életkörülményeinek további javítására. Az elmúlt napokban lezajlott Bihar és Máramaros megyei konferenciáknak különös jelentőséget adott az a tény, hogy az RKP Központi Bizottságának február 28 — március 2-i plenáris ülésén hozott intézkedések szellemében vitatták meg a községfejlesztés szerteágazó problémáit. KÖZÜGYET MINDEN KÖZÉRDEKŰ MUNKÁRÓL ! A két tanácskozás közös vonását nemcsak az azonos téma adta, hanem az azonos felelősségérzet és a viták nyílt, őszinte légköre. Mindkét megyében igyekeztek közkincssé tenni a legjobb gazdasági, munkaszervezési és közügyintézési tapasztalatokat. A bihari községvezetők ugyanolyan figyelemmel hallgatták Érmihályfalva, Diószeg, Székelyhíd, Pomezeu, Belényesújlak vagy Cséffa pártbizottsági titkárának, néptanácselnökének szavait arról, hogy miként sikerül közüggyé tenniük mind a gazdasági, mind a társadalmi tevékenységet, mind a Nagybányán tanácskozók Sülelmed, Seini, Nagysomkút, Suciu de Sus vagy Kápolnokmonostor képviselőjének ilyen jellegű tapasztalatait. Valamennyien kiemelték, hogy a községvezetők első országos értekezlete s a párt Országos Konferenciája óta új munkastílus honosodott meg, nagyobb tömegeket tudtak mozgósítani a gazdasági és a társadalmi feladatok teljesítésére. Ez nemcsak a nagyobb terméshozamokban, a gabona, zöldség, tej, hús és egyebek termelésének a fokozásán mérhetőle, hanem a falvak egyre előnyösebben változó arculatán is. Az elmúlt esztendőben minden eddiginél jelentősebb társadalmi munkát végzett a lakosság a falvak szépítése, é és közművesítése érdekében. Biharban több mint 200 millió lejt tesz ki ennek az értéke, ami azt jelenti, hogy átlagosan számítva minden lakos 312 lejnek megfelelő társadalmi munkát végzett. Székelyhídon például több kilométernyi utat és járdát, három falusi termálstrandot építettek az utóbbi időben a honpolgárok segítségével. Bihar községben vízművet, Nagysomkúton művelődési házat és bekötőutakat, Diószegen közkerteket, parkokat létesítettek. Mindkét megyében sokrétűen elemezték a földalappal való ésszerűbb gazdálkodás és a helyi erőforrások jobb kihasználásának lehetőségeit. Az eredmények ellenére Biharban is, Máramarosban is sok még a tennivaló ezen a téren. Moraru Vasile, Sülelmed község polgármestere például rámutatott, hogy a múlt esztendőben végzett bokorírtások és a felesleges utak megszüntetése révén közel 60 hektár földet adtak vissza a művelésnek, az idén viszont legalább 120 hektár termőföld védelmi munkálatait kell elvégezniük vízlevezető árkok ásásával. Ez azt jelenti, hogy az egész lakosságot mozgósítaniuk kell a tervezett 6000 méter csatorna megépítéséhez. Búzás Gáspár, csatári néptanácselnök szavaiból szintén az derült ki, hogy ebben a bihari községben sem kevesebb feladat vár megoldásra ilyen vonatkozásban. Több felszólaló már az idei eredményekről is beszámolhatott. Ciurea Lucian, Perpezeu pártbizottsági titkára elmondta, hogyan sikerült az év első két hónapjában, az egész lakosság bevonásával 5000 méter vízlevezető csatornát ásniuk. „Fontos követelmény — mondta —, hogy a község vezetői állandóan az emberek közt legyenek és személyesen vezessék a közérdekű munkálatokat.“ NAGYOBB FIGYELMET AZ IPARI TEVÉKENYSÉG ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSÉRE Ami a falusi ipari és szolgáltatási tevékenységet illeti, volt mit tanulni a jó eredményekből, s a hibákból egyaránt. Bihar megyében, a tanácskozáson jelenlévők nem kis meglepetéssel vették tudomásul azt a "tényt, hogy míg egész "sör községben már több millió lejes értéket valósítanak meg a különböző műhelyekben dolgozó falusi mesterek, addig Nagybajomban és Félegyházán egyetlen ipari és szolgáltatási egység sem működik. Jámbor Béla székelyhídi polgármester figyelemreméltó eredményekről számolhatott be, hisz csak a helybeli fogyasztási szövetkezetnél 320 ember dolgozik a közszükségleti cikkek gyártásában és a szolgáltatásban — évi termelési értékük pedig 17 millió lej ! Ugyanakkor kihasználatlan középületeket és gépi felszereléseket említett, amelyek megfelelő kihasználást érdemelnek. Kiszámította, hogy csupán egy jelenleg takarmánytárolásra használt épületben 150 embernek lehetne munkaalkalmat teremteni, évi 7,8 millió lej termelési és szolgáltatási értéket megvalósítani. A tanácskozás eredményességét bizonyítja egyebek közt az a válasz, amelyet ezekre a javaslatokra kapott a székelyhídiak polgármestere , illetékesek még ezekben a napokban a helyszínen tanulmányozzák a Sike Lajos (Folytatása a 4. oldalon) GYAKRAN ÜRÜLT A KONYAKOS POHÁR Egy különösen esős novemberi reggelen nem mindennapi eseményre virradtak Zilah lakosai. S amint kisebb városokban szokás, pár órán belül mindenki tudomást szerzett arról, hogy éjszaka ismeretlen tettesek betörtek a főtéri készruha-üzletbe. A megdöbbenést hamar felváltotta az elemi felháborodás, hiszen hasonló betörésre évek óta nem volt példa, a társadalmi tulajdon rovására elkövetett hasonló bűntényre nem is emlékeztek az emberek. A vád és a vádlott Januárban hurokra került a bűnös, s ismét megdöbbentek az emberek. A vádlott K. J. huszonötesztendős zilahi illetőségű fiatalember. K. J. a csendes, esős novemberi éjszakát választotta ki ittasan tettének elkövetésére. A készruhaüzlet magasan fekvő ablakát kővel betörte, majd egy kábelorsóra hágva bemászott a bolt helyiségébe Az üzletben különböző férfi és női készruhákkal, bőrkabáttal, inggel tömte meg utazótáskáját, majd a pénztárhoz ment, ahonnan mindöszsze 1300 lejnyi összeget vihetett magával, zárás előtt ugyanis, a törvényes előírásoknak megfelelően, letétbe helyezték a napi bevételt. Az ellopott pénzen kívül eltulajdonított árucikkek értéke 4973 lej összeget tett ki. A vádlottnak régebben volt munkahelye, esztendőkön át a Vörös Csillag helyiipari vállalat becsületes munkaközösségében dolgozott, mindaddig, amíg több napos igazolatlan hiányzásért felbontották a munkaszerződését. Az átlagosnál nagyobb iskolai végzettsége van, érettségi oklevéllel rendelkezik. Ennek a ténynek is szólt a megdöbbenés, miután hírét vették őrizetbe vételének. Mondhatnám, banális bűnügyi történet, de minduntalan visszakell kérdeznünk: mi késztette arra ezt a fiatalembert, hogy törvénybe ütköző cselekedetre vetemedjék? Hova vezet az a bizonyos út K. J. ügyét nyilvánosan tárgyalta le a zilahi bíróság a Művelődési Ház zsúfolt termében. A büntetés kiszabása előtt vállalnia kellett azt is, hogy szembe nézzen ismerőseivel, s a nézőkhallgatók között bizonyára akadtak olyan cimborák, akik a történetből hasznos tanulságot vonhattak le azóta. A vád képviselője s a tények felsorolásával együtt arra is hivatkozott, ezt a védelem is hangsúlyozta, hogy K. J. talán nem jut bíróság elé, ha nem fogyasztott volna mértéktelenül sok szeszesitalt. A vádlott novemberben bejelentetlenül elhagyta munkahelyét (a helyiipari vállalat beruházási építkezési osztályának volt a raktárrosa), több mint egy hétig munkahelyétől távol, Nagyváradon és Oltenitán barangolt. A szocialista munkafegyelem súlyos megsértése után nyilván példásan meg kellett büntetniük. Az elszámolás napján K. J. az önelemzésnek különös módját választotta. Saját kezével írt nyilatkozatából olvastam, hogy november 14-én előbb a Transilvania étteremben fogyasztott nagyobb mennyiségű szeszesitalt, majd folytatta az ivászatot a Cafe-bárban, s rövid séta után a népkerti Park vendéglőben kötött ki. Hová vezethetett ez az út, ha nem a törvényen kívüliség zsákutcájába? Barátnője, nyilatkozata szerint, azért igyekezett K. J. társaságát kerülni, mert együttlétük idején megfigyelte, hogy öt-hat deci töményitalt fogyasztott el együttében. A társadalom ellen elkövetett bűncselekmény esetén nehéz védekezni. Ennek ellenére remélhető, hogy a nyilvános tárgyalás nagyszámú fiatal résztvevője elgondolkozott a védőbeszéden is, mert K. J. ügyének tárgyalásán egy jelenség nyilvános perére is sor került. Az érettségizett asztalos, akinek volt munkahelye, lakása, szabadidejében a nyilvános szórakozóhelyek törzsvendége lett. Milyen tanulsággal szolgálhatott számára az olyan asztaltársaság, amelynek tagjai többnyire munkakerülő fiatalok, akik a gyorsan ürülő konyakos poharak mellett vesztegetik az értékes időt? Addig, amíg dolgozott, az asztaltársaság, a nagyszülők és szülők pénzén élősködő, a cukrászdákban, bárokban naphosszat ücsörgők szemében bizonyára nem volt az eszményi fiatalember. Ilyen társaságban az az erény, ha a fiatal munkanélküli rogyásig fizet még egy-egy kört a haveroknak. Tény, hogy a munkahelyéről eltávolított K. J. az elszámolás napján a könnyelműen elszórakozott idő után ébredt rá arra, hogy pénz nélkül maradt. Az italhoz pedig pénzre, megint pénzre van szükség. Ittas fejjel azon az úton indult el, amely törvényszerűen vezet a bűncselekményhez. Pedig lett volna másik út is, de amikor a vádlott arra rádöbbent, már késő volt. Van még bizalom ? A lopás után még azon az éjszakán Nagyváradra utazott, onnan Szebenbe, s a lopott holmi egy részét értékesítette. A pénz elfogyott, K. J. hazatért, s várta, hogy mikor bukik le, állandó félelemmel teltek az új esztendő első napjai. A nyomozószervek munkáját megkönnyítette K. J. magatartása és vallomása. Ezt a vádbeszédből is megtudhatták a nyilvános tárgyalás részvevői. A vádlott az előzetes letartóztatás idején és a tárgyaláson mindannyiszor elismerte bűnösségét, megbánásról tett tanúbizonyságot. Az ítélet előtt, az utolsó szó jogán is beismerte bűnösségét, nem kérte a büntetés enyhítését. Egyetlen ígéretet tett, hogy igyekezni fog az emberek bizalmát visszanyerni. Jó volna hinnünk, hogy K. J. képes lesz erre. A kisebb városban minden embert sok ember ismer, senki sem tűnhet el könnyen a nagy tömegben. A vádlott pedig különösen felhívta a figyelmet magára. A büntetés letöltése után csak nagyon hosszú idő, nagyon másfajta életmód bizonyíthat. Más lehetőség nincsen. E riportban ezért nem írtam ki teljes nevét, a helybeliek amúgy is ismerik. A bizalmat különben nem az újságíró előlegezi, erre csak a társadalomnak van joga. A szülővárosban nem lehet kezdőbetűk mögé bújni, csak becsületes munkával visszaszerezni a becsületet, a bizalmat. Az ítélet: két év javítóbörtön. Fejér László