Előre, 1973. május (27. évfolyam, 7924-7950. szám)
1973-05-29 / 7948. szám
ELŐRE 2. oldal KÖZÉLETI HÍREK William Gopallawa, Sri Lanka Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetet Nicolae Ceau$escunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének az országa első évfordulója alkalmából hozzáintézett üzenetéért. Nicolae Ceau$escu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke táviratban gratulált Mohammad Zahir Shahnak, Afganisztán királyának az ország nemzeti ünnepe alkalmából. A Nagy Nemzetgyűlés meghívására parlamenti küldöttség érkezett Bukarestbe Németország Szövetségi Köztársaságból. A küldöttség Annemarie Rengernek, a Bundestag elnökének a vezetésével látogatást tesz országunkban. A küldöttségben a következő képviselők vesznek részt: Walter Althammer, a KDU-KSZU bundestagi frakció vezetőségi tagja, az NSZKRománia Baráti Parlamenti Csoport elnöke, Manfred Luda, Rudolf Kaffka, Günther Jaschke, a baráti parlamenti csoport alelnöke, Otto Wulf, a baráti parlamenti csoport tagja, Horst Haase, Friedrich-Wilhelm Hoelscher, valamint Helmut Schellknecht, bundestagi igazgató, Hans Schwueppe, a Bundestag helyettes protokollfőnöke, Harald O. Hermann, a Bundestag Sajtó- és Tájékoztatási Központjának tagja, Friedhelm Maier, a Bundestag elnökének magántitkára. Visszaérkezett a fővárosba a Stefan Gheorghiu Akadémia küldöttsége, amely Leonte Rautu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az akadémia vezető tanácsának elnöke, az akadémia rektora vezetésével, az SZKP KB mellett működő Társadalomtudományi Akadémia Pártfőiskolájának meghívására tapasztalatcsere-látogatáson volt a Szovjetunióban. A Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság együttműködésének fejlesztésére irányuló közös óhaj szellemében elkészült az 1973—1975. évi oktatási, tudományos és kulturális csereprogram, amelyet a két ország között létrejött kulturális, valamint tudományos és technológiai egyezmények alapján határoztak el. A dokumentumot május 26-án Bukarestben Ion Roșianu külügyminisztériumi ideiglenes igazgató és Abdel Moneim El Tahawy művelődésügyi vezérigazgató írta alá. Az aláírási ünnepségen részt vett Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes, Vasile Alexandrescu nevelés- és oktatásügyi miniszterhelyettes, a két küldöttség tagjai. Jelen volt Oszmán Asszál, Egyiptom Arab Köztársaság bukaresti nagykövete. A dr. G. Sz. Chillon képviselőházi elnök vezette indiai parlamenti delegáció, amely a Nagy Nemzetgyűlés meghívására baráti látogatáson országunkban tartózkodik, szombaton és vasárnap Galati megye vendége volt. A vendégeket Constantin Dascalescu, az Államtanács tagja, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke és más hivatalos személyek fogadták. A küldöttséget a látogatáson elkísérte Ilie Murgulescu, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke és V. K. Ahuzsa, India Köztársaság bukaresti nagykövete. Mihai Dalea elvtárs, az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöke, fogadta a társadalmi tevékenységet végző jugoszláviai dolgozók szövetségének delegációját, amely Joze Marlot elvtársnak, a szövetség elnökének a vezetésével, a tanügyi, tudományos és kulturális dolgozók szakszervezetei szövetségének bizottsága meghívására tapasztalatcsere-látogatást tett országunkban. Jelen volt Iso Nyegovan, Jugoszlávia SZSZK bukaresti nagykövete. A fogadás a meleg barátság légkörében folyt le. A fővárosban megállapodást írtak alá Románia és Bulgária 1973 és 1980 közötti együttműködéséről a sport terén. A dokumentum előírja az együttműködést a testnevelés, a tömegsport és a versenysport terén, sportküldöttségek, edzők, tudományos kutatók cseréjét, együttműködést a sportpályák bővítése és tökéletesítése terén, tanácskozást a közös érdekű kérdésekben. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Minisztériumban befejeződtek a megbeszélések Angelo Miculescu miniszter és Abdol Azim Vahian iráni szövetkezetügyi és falufejlesztési miniszter között. A felek megvizsgálták az együttműködés és a gazdasági és műszaki kooperáció fejlesztésének újabb lehetőségeit a falufejlesztés, a szőlőtelepítés, az élelmiszeripar terén és a kisipari termelés néhány szektorában. Ezzel kapcsolatosan a két miniszter programdokumentumot írt alá. ★ Elutazott Bukarestből Abdol Azim Vahian iráni szövetkezetügyi és falufejlesztési miniszter, aki a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Minisztérium meghívására ellátogatott országunkba. A Nagy Nemzetgyűlés Palotájában megalakult a Román-Iráni Baráti Parlamenti Csoport. A csoport vezető bizottságába a következő képviselőket választották meg: Miron Nicolescu akadémikus — elnök, Ioan Anton professzor és Ioan Ceterchi professzor — alelnökök, Dumitru Mihail titkár. Ugyanakkor az iráni parlamentben megalakult a hasonló csoport, s ennek elnökévé Dzsamhid Aalam professzor, szenátort választották meg. Befejeződött Bukarestben a 21. Nemzetközi Katonai Orvostudományi és Gyógyszerészeti Kongresszus. A küldöttségek nevében Pierre Lenoir orvostábornok, francia küldött meleg szavakkal köszönte meg Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének, Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének és Ion Ionita hadseregparancsnoknak, honvédelmi miniszternek a kongresszus iránt tanúsított megértést és támogatást. A záróülésen felszólalt Mani Chandra, az Egészségügyi Világszervezet tanácsosa, Roland Marti, a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottságának küldötte és N. G. Ivanov altábornagy, a szovjet küldöttség vezetője. Valamennyien méltatták a kongresszus jelentőségét az egyetemes orvostudomány szempontjából, valamint a népek közötti együttműködés erősítése, a béke szempontjából. A záróbeszédet dr. Alexandru Augustin vezérőrnagy, a Nemzetközi Katonai Orvostudományi és Gyógyszerészeti Bizottság új elnöke mondotta. Tajeb Szabbani, a Tunéziai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Románia Szocialista Köztársaságban megkoszorúzta A Nép és a Haza Szabadságáért, a Szocializmusért Vívott Harc Hőseinek Emlékművét. A koszorúzási ünnepségen részt vettek a Bukarest municípiumi néptanács képviselői, külügyminisztériumi főtisztviselők, tábornokok és törzstisztek. CONSTANTIN DAICOVICIU A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA ÉS MINISZTERTANÁCSA RÉSZÉRŐL A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa mély fájdalommal közli, hogy elhunyt Constantin Daicoviciu akadémikus, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa-A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ★ Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája, a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiája, a Nevelés- és Oktatásügyi Miniszter ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG AKADÉMIÁJA Május 27-én elhunyt Constantin Daicoviciu professzor, docens-doktor, akadémikus, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának tagja, a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alelnöke. 1898. március 1-én született a Krassó-Szörény megyei Cávoranban, klasszikus filológiai tanulmányait a Kolozsvári Egyetemen végezte és kiváló latinista lett. Már 1921-ben megkezdi régészeti tevékenységét és részt vesz a sarmizegethusai ásatásokban. Mint a római Román Iskola ösztöndíjasa 1925 és 1927 között két értékes tanulmányt ír a dalmáciai római ókorról. Az országba való visszatérése után 1928-ban letette a történelmi és régészeti doktorátust és megkezdte tanügyi tevékenységét Románia történelme terén a Kolozsvári Egyetemen. Népünk múltjának lelkes kutatójaként Constantin Daicoviciu hoszszas és kitartó régészeti kutatásokat végzett az Orátjlle környéki hegységekben és ennek eredményeit nagy nemzetközi visszhangot keltő munkába foglalta, amelyet Transilvania in antichitate címen német, olasz és francia nyelven adtak ki. A népi hatalom beiktatása után Constantin Daicoviciu azt a nagyméretű régészeti kutatási programot vezeti, amelynek célja napvilágra hozni a dákok védelmi rendszerének maradványait az Orastie melletti hegyekben. Az ebben az övezetben tett jelentős felfedezések és főleg a Piatra Roșie-i nagy vár a dákok civilizációjának magas fokát illusztrálja és alapvetően hozzájárul a román nép kialakulására vonatkozó tanulmányokhoz. Ebben az időszakban számos munkát közöl, többek között a „Sarmizegetusa sau Ulpia Traiana“, „Cetatea dacica de la Piatra Rosie“, „Dacica“. Gazdag tudományos tevékenységével, közzétett munkáival, valamint számos nagyhírű nemzetközi ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG AKADÉMIÁJÁnak tagja, a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alelnöke. Constantin Daicoviciu akadémikus, a kiváló tudós és pedagógus több mint öt évtizedes sokoldalú munkásságával odaadással és szen-ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA * Kium mély fájdalommal tudatja, hogy 1973. május 27-én meghalt Constantin Daicoviciu akadémikus, A TÁRSADALOM- ÉS POLITIKAI TUDOMÁNYOK AKADÉMIÁJA összejövetelen való részvételével Constantin Daicoviciu megdönthetetlen anyagi bizonyítékokkal érvelt a rómaiak kontinuitása mellett Dacia területén, rámutatott a dákok hatalmára és civilizációjára, amely a román nép kialakulásának alapeleme. A román tudós tudományos munkáit számos nyelvre lefordították és nagyra értékelték tudományos körökben, C. Daicoviciut pedig megválasztották az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagjává, számos tudományos társaság tagjává. 1968-ban, a Bécsi Egyetemen kitüntették a Gottfried von Herder-díjjal. Négy évtizeden át Daicoviciu akadémikus, mint tanítómester hozzájárult számos ifjú nemzedék felkészítéséhez és neveléséhez, történészek számos korosztályának formálásához. Eredményes és hosszas oktatási tevékenysége kiváltotta a diákok, a tanerők és mindazok tiszteletét és nagyrabecsülését, akik meríthettek ismereteiből és tanulhattak pedagógusi képzettségéből. A TÁRSADALOM- ÉS POLITIKAI TUDOMÁNYOK AKADÉMIÁJA vedéllyel szolgálta a román tudományt és kultúrát, az oktatás fejlesztését, s egész munkaképességét, energiáját és ismereteit a haza haladása ügyének, a szocializmus romániai győzelmének szolgálatába állította. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA ★ közismert tudós és professzor, a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alelnöke. A NEVELÉS- ÉS OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM Tudományos és oktatási tevékenységével párhuzamosan Constantin Daicoviciu különböző tisztségeket töltött be, amelyek igazolták jó szervezői és vezetői képességeit, így például titkára, majd elnöke volt a Történelmi Műemlékbizottságnak, igazgatója a Klasszikus Tanulmányok Intézetének és a kolozsvári Történelmi és Régészeti Intézetnek, elnöke a Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája történelmi osztályának, oktatásügyi miniszterhelyettes, a Kolozsvári Egyetem rektora. Mint tudós hazafi, a Román Kommunista Párt tagja, aki mélyen meg volt győződve azokról a napfényes perspektívákról, amelyeket a szocialista társadalom népünk előtt feltár, C. Daicoviciu értékes munkát végzett politikai és társadalmi téren, valamint a Nagy Nemzetgyűlés képviselőjeként és az Államtanács tagjaként. A haza történetének minél reálisabb megismerése érdekében, a fiatal nemzedékeknek a román nép legjobb hagyományai szellemében való neveléséért kifejtett eredményes és hosszas munkája, haladó, a néphez szorosan hozzáfűződő, a szocialista építéshez hű értelmiségi álláspontja magas rangú elismerésben részesült, minthogy a párt és államvezetőség kitüntette a Szocialista Munka Hőse, az érdemes tudós, állami díjas címmel, különböző érdemrendekkel és érdemérmekkel. Constantin Daicoviciu akadémikus, a kiváló tudós és pedagógus, több mint öt évtizeden át kifejtett sokoldalú tevékenységével odaadóan és lelkesen szolgálta a román tudományt és kultúrát, az oktatás fejlődését, egész munkaképességét, energiáját és összes ismereteit a haza haladásának, a szocializmus romániai győzelmének szentelte. Constantin Daicoviciu professzor, akadémikus halálával országunk tudománya és oktatása egyik legjelentősebb képviselőjét vesztette el. A NEVELÉS- ÉS OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM GRIGORE C. MOISIL PROFESSZOR, AKADÉMIKUS TEMETÉSE A Bukaresti Egyetem előcsarnokába számos akadémikus, tanerő, kutató, diák, fővárosi lakos jött el, hogy lerója utolsó kegyeletét Grigore C. Moisil akadémikus, a kiváló értelmiségi, hazánk tudományának és felsőoktatásának nagyérdemű személyisége ravatalánál. A ravatal körül virágkoszorúkat és csokrokat helyeztek el Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája Elnöksége, a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, a Bukaresti Egyetem szenátusa, pártbizottsága és tantestülete, a Matematikai Tudományos Társaság, az Egyetem Számítóközpontja, valamint más tudományos intézmények, volt kollegák, munkatársak, diákok és rokonok részéről. Serban Titeica akadémikus, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának alelnöke a gyászgyűlésen a tudós személyiségéről beszélt. A kiváló tudós eredménydús tudományos és didaktikai tevékenységéről megemlékezett még George Ciucu, a Bukaresti Egyetem rektora, Alexandru Rosetti akadémikus és Gheorghe Mihoc akadémikus. Beszédet mondott még Ion Creanga professzor a Iasi-i Egyetem részéről, Gheorghe Pic professzor a Kolozsvári Egyetem részéről, Constantin Ottescu, Románia Szocialista Köztársaság Matematikai Tudományos Társaságának főtitkára, Stefan Georgescu, Solomon Marcus és Constantin Popovici, a Bukaresti Egyetem professzorai és Dan Badea diák. A gyászgyűlés befejezése után a gyászmenet elindult a Belu temetőbe és ott sírba helyezték az elhunytat Nagy volt a tét ezen a mérkőzésen! A kezdés előtt az öltözők folyosóján a labdarúgó szövetség egész vezérkara néma csendben várta a csapatok kivonulását a pályára. A lelátókról behallatszó tompa moraj éreztette csak, hogy rendkívül feszült légkör uralkodik a találkozó előtt. Valentin Stanescu, szövetségi edzőt is elhagyta ezúttal a tréfálkozó kedve, szótlanul szívta cigarettáját, s időnként az órájára nézett. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a román válogatottnak győznie kell, ellenkező esetben oda a világbajnokság 16-os döntőjébe jutás reménye. Kezdés után mindkét szövetségi kapitány hamar kiteregette kártyáit. A mieink fergeteges rohamokkal kezdtek, meglátszott a játékosokon, tudatában vannak, hogy kezükben a mérkőzés sorsa, a győzelemért mindent meg kell tenniük. Igyekezetben nem volt hiba. Dobrin nagy réssel vezette a támadásokat, Dumitrache, Dinu távoli lövésekkel próbálkozott, Radu Nunweiller már ekkor kitűnt munkabírásával. Határozottan tetszett a válogatott játéka ezekben a percekben, lendületes akciók gördültek a pályán, Blochwitz kapusnak bőven akadt olga. Érett a gól, többször is már-már a hálóban láttuk a labdát, de az utolsó pillanatban vagy a védők hárítottak, vagy a mieink nem voltak elég robbanékonyak, s máris odalett a kínálkozó helyzet. Sajnos, a továbbiakban kiegyensúlyozódott a játék. Az első negyedóra után inkább taktikai harc folyt a pályán. Az utolsó 10—15 percben aztán ismét megjött a közönség hangja. Egy veszélyes támadás nyomán, a két szélsőhátvéd látványos felfutása után, csak nehezen hárítottak az NDK-beli védők. Ezután ismét a mieink rohamoztak. Dumitru, aki addig inkább hátravontan játszott, mind gyakrabban merészkedett fel és távoli lövésekkel próbálkozott. Nem sokkal a befejezés előtt 25 méteres bombáját csak kiütni tudta a kapusi Szünetben egyik szövetségi kapitány sem cserélt, ami azt jelentette, hogy mindkét oldalon elégedettek. Buschner a gólnélküli mérkőzésállásnak örült, Valentin Stanescu, ha az eredménnyel nem is, a fiúk küzdeniakarásával elégedett lehetett. Valóban mindent megtettek ami tőlük tellett. A második félidő aztán meghozta az annyira áhított gólt is. A szünet utáni lanyhább ritmusnak egy váratlan epizód vetett véget: az 53. percben Blochwitz rosszul dobta ki a labdát, amit a szemfüles Dumitrache elcsípett és mintegy 40 méterről kapura rúgta, a kapus későn futott vissza és nem tudott hárítani. 1:0 Románia válogatottja javára. Kapushiba volt a gól, de nem férhetett kétség hozzá, hogy teljesen megérdemelten jutottunk a vezetéshez. Egy góllal jobb volt a román válogatott! A vezetés után megélénkült a játék. Az NDK csapata felhagyott az addigi, az iram csökkentésére irányuló hadrendjével, kijött a védekezésből és több veszélyes támadást vezetett. Negyedórával a befejezés előtt Buschner két cserét is eszközölt. Peter Ducke és a hátvéd Ganzera ROMANIA — NDK 1:0 (0:0) Fővárosi 23 August stadion, 70 000 néző . Vezette : Erich Lineemayr — Ad. Mathias és P. Drabek (Ausztria). Góllövő: Dumitrache az 53. percben. Románia: Riducanu — Satmáreanu, Antonescu, Dinu, Deleanu, Dumitru, Radu Nunweiller, Troi, Dobrin, Dumitrache, Marcu (Taralunga). NDK: Blochwitz — Ganzéra (Pommerenke), Bransoh, Sammer, Kurbjuweit, Lauck, Seguin, Kreische, Löwe, Peter Ducke (Vogel) és Streich. A hátralévő mérkőzések: Június 6: Finnország — NDK; Szeptember 26: NDK — Románia; Október 10: Albánia — Finnország; Október 14: Románia — Finnország; November 3: Albánia — NDK helyett két csatárt, Vogelt és Pommerenkét, küldött pályára, nyilván azzal a szándékkal, hogy megerősítse a támadó sort. Minden igyekezete azonban hiába való volt. Az NDK együttese nem tudott felülkerekedni és a játékvezetői sípszó 1:0-ás román győzelmet pecsételt meg. Érthetően nagy volt az öröm a találkozó után. Labdarúgó válogatottunk győztesen hagyta el a pályát. És milyen mérkőzés során! Válogatottunk végig szinte azonos ritmusban küzdötte végig a találkozót, az egyetlen lazítás az első félidő első negyedórája után állt be, hogy azután ismét újult erővel folytatódjék a küzdelem. Az első félidő közepét leszámítva, a román csapat várakozáson felül bírta az iramot, a technikai fölény jó erőnléttel is párosult. Az igazság az, hogy csakis így lehetett felvenni a küzdelmet az NDK igen jó képességű együttesével. Erről mindenki meggyőződhetett. Buschner fiai egy percig sem játszottak alárendelt szerepet, a fergeteges hazai rohamok közepette is módot találtak arra, hogy veszélyes ellentámadásokkal lepjék meg védelmünket. Ez volt egyébként a taktikájuk. A kezdés után végig az iram lassítására törekedtek, már a középpályánál igyekeztek megzavarni a támadó akciókat, s valamennyi játékos árnyékként követte emberét, s ha kellett tíz ember is segédkezett a 16-osnál. Érthető hát, hogy nem volt könnyű ebben a jól szervezett védelemben megtalálni a rést. Ez az egyik oka, hogy válogatottunk nyilvánvaló fölénye ellenére, nem tudott gólt rúgni. Másrészt, s ez sem kevésbé igaz, nem volt egy kiforrott csatársorunk. Támadásainkból hiányzott az átütőerő. Köztudott, hogy a szövetségi edző sérülés miatt, több alapemberre, elsősorban támadó játékosra nem számíthatott, az újoncok közül pedig csak Troi váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Marcut le is cserélte Valentin Stanescu és Jaralungát küldte pályára, akinek a beállítása fokozta (érezhetően) a csatársor lendületét. Válogatottunk minden tagja várakozáson felül szerepelt, teljes erőbedobással, elvesztett labdát nem ismerve harcolta végig a kilencven percet. A fiúk minden dicséretet megérdemelnek, hasonlóképpen Valentin Stanescu, aki a lehető legjobb, s számunkra egyedül lehetséges taktikát dolgozta ki: végig támadni a kilencven percet. — Nagyszerűen játszottak a fiúk — mondta a szövetségi edző kimondhatatlanul boldogan a találkozó után — kiváló mérkőzést vívtak. Megmutatták, hogy így is tudunk játszani, támadó felfogásban. Maradéktalanul betartották a taktikai utasításokat, nem tudnék senkit kiemelni. Mindenki dicséretet érdemel. Az NDK válogatottja nagy ellenfél volt, nem számítottam ilyen ellenállásra. Valóban, mindenki dicséretet érdemel. Raducanunak kevés dolga volt, de mindannyiszor biztosan hárított, Satmáreanu egyetlen megingásától eltekintve, jobbszélen a védelem biztos pontja volt, sokszor részt vett a támadások előkészítésében, Antonescu bemutatkozása sikerült. Peter Duckét jól őrizte, néhányszor azonban lemaradt, Dinunak a támadások indításában volt nagy szerepe, legtöbbször az ő lábáról vándorolt előre a labda, Deleanu a védelem oszlopa volt, hibátlanul látta el feladatát. Külön dicséretet érdemelnek a középpályások, Radu Nunweiller és Dumitru. Az előbbi az első félidőben és a találkozó utolsó félórájában a mezőny egyik legjobbja volt, Dumitru sokáig hátravontan játszott, amikor előrejött, a román támadások fő szervezőjévé vált, váratlan távoli lövései mindig veszélyt jelentettek Blochwitz kapujára. Troi a lámpalázas kezdet után nagyon sokat dolgozott, a találkozó vége,sendült a prán formába, Dumitrachét elsősorban gólja dicséri, felismerte a kínálkozó helyzetet, a második félidőben ő is sokat mutatta magát. Dobrin a kezdés után és a hajrában játszott jól, Marcu, időnkénti tetszetős megmozdulásai ellenéa csapat leggyengébb embere volt, a helyére beállt Taralunga lényegesen erőteljesebb és robbanékonyabb szélsőnek bizonyult. Buschner szövetségi edző a találkozó után tárgyilagosan jegyezte meg, hogy csapata a gólig túlságosan óvatosan játszott, a védők nem segítették kellőképpen a csatárokat, s csak Dumitrache gólja után játszottak valamivel jobban. „A román válogatott megérdemelten győzött — mondotta az NDK szakembere — jobb volt, egységesebb, határozottabb, a mieink halványabb teljesítményt nyújtottak mint a magyarok ellen, de ez természetes is, otthonában az NDK csapata mindig jobban játszik és támadóbb felfogásban ami Bukarestben kevésbé sikerült. A csoportelsőség sorsa természetesen még nem dőlt el és nem is csak a lipcsei NDK — Románia találkozó fogja eldönteni. Véleményem szerint valamennyi hátralevő találkozónak meglehet a maga jelentősége.“ Az NDK csapatából Bransch, Sammer, Seguin, Lauck, Löwe, Kreische és Streich emelkedett ki. Peter Ducke az első félidőben volt aktív, szünet után kifáradt, a szövetségi edző lecserélte. Válogatottunk sikerrel jutott túl egy nehéz akadályon, nyugodtabban nézhet a soron következő erőpróbák elé. Természetesen nem lehet szó elégedettségről. A válogatott játékában sok még a csiszolni, javítani való. Az út, amelyen a csapat elindult, helyesnek bizonyult, tovább kell tehát haladni rajta kitartással és következetességgel. Mint Valentin Stanescu, szövetségi edző is megjegyezte, örülünk a győzelemnek, de nem tartunk még ott, hogy elmondhassuk: normális kerékvágásba zökkent a csapat. Elkezdtünk valamit, az első eredmények jók, munkánkat be kell hát fejeznünk. Máris a soronkövetkező erőpróbára, a lipcsei NDK elleni visszavágóra gondolva kell folytatnunk a felkészülést. Legyen ösztönző ez a szép és megérdemelt győzelem. Móra László KÖZELEBB A CSOPORTELSŐSÉGHEZ A VB-selejtezők IV. csoportjában Románia NDK Finnország Albánia 4 3 1 0 8:2 7 3 2 0 1 7:1 4 3 111 2:6 3 4 0 0 4 1:9 0 Televízióműsor KEDD I. műsor: 9.00 Tévé-iskola 10.00 Telex 10.05 Reklámműsor 10.10 Műsorelőzetes 10.15 Tévé-enciklopédia (ismétlés) 10.55 Az ifjúság filmmúzeuma: Ragyogj, csillagom (ismétlés) 12.20 Meseműsor 12.45 52 hét, 52 kezdeményezés (ismétlés) 13.00 Tévé-híradó 17.30 Orosz nyelvlecke 51. (ismétlés) 18.00 Telex 18.05 Reklámműsor 18.10 Sarkcsillag — szakoktatási tájékoztató 18.40 Tévé-egyetem — a civilizációk története 19.20 Ezeregy este 19.30 Tévé-híradó 20.00 A hét dala 20.05 Reflektor 20.20 Tévéjáték: Túr testvérek: Az egyetlen tanú 22.10 Napi eseménykrónika • Ellentétek a tőkésvilágban 22.30 Operaáriák II. műsor: 20.00 Ifjúsági est ----------- A KÖZPONTI METEOROLÓGIAI INTÉZET JELENTI Várható időjárás : fokozatos felmelegedés az ország egész területén. Keleten borús, esős idő. Legalacsonyabb hőmérsékleti értékek : 4 és 12 fok között váltakoznak. Legmagasabb hőmérséklet 22 fok. A hegyekben felhős, hideg idő. Eső, havas eső várható. Erősödő szél. A tengerparton változó, borús idő. A délutáni órákban esőzések. A víz hőmérséklete reggel 8 órakor 16 fok. Levegőhőmérséklet 18—21 fok között. GYOMÖLN A LÁMKERÉKI BÚZAFÖLDEK Sárga a lámkeréki (Fehér megye) termelőszövetkezet búzaföldje. Nem koránérő kalászok virítanak a napfényben, hanem irigyszínű repcevirágok öntötték el a parcellákat és takarják el a gabonanövényeket. De nem a szín zavarja a nézelődőt, hanem az, hogy a búza e gyomnövénye elszívja a tápanyagokat és léhaszeművé változtatja a kalászokat. A lámkeréki téesz vezetősége a tavasz közepén csak ült ölhetett kezekkel, mondván, hogy nincs veszély, gyommentesek a földek. Pedig már akkor javában fejlődött a repce, elkelt volna a gyomtalanítás. Egyszerre aztán, mintha tűz futott volna végig a határon, kinyíltak a sárga virágocskák. Kapkodott a fejéhez a mérnök, elnök, brigádos, téesz-tag, szaladgáltak fűhöz-fához, a gyomtalanítás azonban most már sokkal nehezebb és költségesebb mint hetekkel ezelőtt. S mivel az országút, valamint a vasút mellett terülnek el a szóban forgó földek és félő, hogy a megye mezőgazdaságát vezető szervek szakemberei könnyen észrevevetik az elgyomosodott búzatáblákat, a termelőszövetkezet vezető emberei összedugták a fejüket és kigondolták, hogy nem a gyomnövényt, hanem a virágját kell eltüntetni, hiszen az árulkodik a munka el nem végzéséről. El is indítottak néhány téesz-tagot, hogy tépdessék le a virágokat, nehogy egy ellenőrzés meglássa a májusban sárga gabonaföldeket. Kőműveskelemeni munka volt ez. Egy letépett virág helyett ezer nyílt ki reggelre. De másnap újra kezdték az egészet a lámkerékiek. Persze, így aratáskor a zsákokat nem köthetik meg a szájuknál. Egy jó gyomtalanítással — mégha a késő idő miatt nehéz munka is ez — még megmenthető a termés jó része. Egy bizonyos, a sárgán virágzó búzaföldek nem teszik virágzóvá a termelőszövetkezetet. Talán a megyei mezőgazdasági, élelmiszeripari és vízügyi vezérigazgatóság vezetői is megsürgetik a lámkeréki téeszgazdák gyomtalanítási akcióját, hiszen ez a nemzetgazdaság érdeke is. ■ Román Győző N HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 29. ÉVFORDULÓJÁT KÖSZÖNTI DOLGOZÓ NÉPÜNK ÖTEZER CSÁKÁNYOS FIATAL egyedszázada iszolyva-Vivónál hagyomány született. Az ifjúság országépítő hazafias munkájának a hagyománya. S a hagyomány a híres alagút vidékén, Máramarosban eresztette egyik legmélyebb gyökerét, itt hajtotta az elmúlt két és fél évtized alatt egyik legterebélyesebb fáját. Máramaros ifjúsága mindenütt ott volt, ahol csak szükség volt lendületre, kitartásra, szorgalomra, bátorságra, kezdeményezésre. Új iparágakat teremtettek, lakónegyedeket, parkokat, utakat építettek, töltéseket emeltek, vízlevezető csatornákat ástak, erdőket telepítettek. Az utóbbi években olyan nagy vállalkozásokban vettek részt, mint a Gutin szikláin átvezető műút megépítése, vagy a Szamos és a Lápos völgyének árvíz mentesítése. Az elmúlt esztendőben nem kevesebb mint 23 millió lej értékű hazafias munkát végeztek, s az idén már eddig a 20 millió lej körül tartanak. Pedig a java még csak most következik. Mint erről a megyei KISZ- bizottság illetékes osztályvezetője, Petrus Mihai tájékoztatott: elkészült a nyári ifjúsági hazafias munkatáborok „menetrendje", s a huszonkét táborba összesen 5000 csákányos fiatalt várnak, mindenekelőtt diákokat. Az egyik legnagyobb tábort, Borsán szervezik, ahol négy váltásban 225 fiatal fog segédkezni a Máramarost Suceava megyével összekötő műút építésénél. Három nagyobb munkatelepen — mindhárom a Lápos völgyében — töltéseket és vízlevezető árkokat készítenek az ifjas Többszázan vesznek részt sportlétesítmények építésénél. Elsősorban Sujoron, ahol az építés felvonulási épületeiből egy ifjúsági üdülőtábort alakítottak ki. Minden készen áll már itt a kedvezményesen pihenő fiatalok fogadására, csupán a szükséges sportbázis hiányzik, de a nyáron az is elkészül. Magosan sípályát építenek a diákok, jobbára maguknak és a téli sport többi kedvelőjének. Ezen kívül ott lesznek a fiatalok a gyógynövények és az erdei gyümölcsök begyűjtésénél — többen, mint az elmúlt években —, valamint a fontosabb mezőgazdasági munkálatoknál. A falusi iskolások számára 89 helyi építőtábort nyitnak. Az itt jelentkező ifjak a szükségletnek megfelelően, a falusi művelődési otthonok, iskolák, sportpályák és más létesítmények elkészítésénél tevékenykedhetnek. Velük együtt a csákányos fiatalok száma a tízezret is meghaladja ezen a nyáron. A szervezők jó előre gondoskodtak arról is, hogy a hazafias munkát végzők népes hada ne csak eredményesen, hanem kellemesen is töltse a táborokban azt a 14—15 munkanapot. A csákányozás, ásás és lapátolás után kirándulásokon, kultúrműsorokon és különböző szórakoztató vetélkedőkön, játékokon vehetnek részt. Bővebb tudósítást június 1an, amikor megnyílnak a munkatáborok. Sike Lajos 1973. MÁJUS 29., KEDD A GYŐZTESEK „MEGOSZTOZNAK (Folytatás az 1. oldalról) elsőnek értesüljön. Ferghete János a kemence megrakását irányítja, Bíró János a műszereket figyeli a vezérlő fülkében és közben elmondja az „ifjúsági kemence“ történetét. Volt két hozzáértő, életrevaló fiatal csoportvezető-helyettes, akik összebeszéltek, hogy csoportot szerveznek s ugyanahhoz a kemencéhez kéreznek. Két problémát kellett megoldani : szerezni még egy nagyon jó csoportvezetőt és meggyőzni a részleg vezetőségét az elképzelés előnyeiről. A harmadik 26 éves csoportvezető még csak előkerült, de abból már vita robbant ki, mennyire lehet egy egész kemencét főleg fiatalokra bízni. Szerencsére akadtak mesterek s mérnökök is, akik tudták, hogy ezzel a gárdával nem lesz baj. E kemence olvasztárai kezdetben napi 2 tonna terven felüli acél csapolását vállalták, és pár hónap alatt eljutottak a napi 5 tonnáig. Csakhogy az acélműben mások is hasonló eredményekre törekedtek. A verseny szorossá vált, hol egyik, hol másik kemencének sikerült mind több terven felüli acélt csapolni. És az acél gyűlt, színültig töltötte minden csapolásnál az edényeket. Lehet, hogy végül is nem a kezdeményezők nyerik meg a minél több acélért folyó versenyt Pillanatnyilag a 7-es kemence olvasztárai vezetnek. De azt senki sem vitathatja el tőlük, hogy a mozgalmat ők kezdték el, s nekik köszönhető az olvasztárok versenyének lendületes frissessége, fiatalsága.