Előre, 1973. június (27. évfolyam, 7951-7976. szám)

1973-06-10 / 7959. szám

VASÁRNAPI KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVII. évfolyam 7959. szám 6 oldal óra 30 irám, 1973. június 10., vasárnap 1948 június­­i —1973 június H BÜSZKE SZÁMVETÉS N­egyedszázaddal ez­előtt államosítottuk az iparvállalatokat, bányákat, bankokat, a szállítási vállala­tokat és hitelintéze­teket. Ezzel a forsadalmi tettel társadalmi tulajdonná váltak hazánkban a legfontosabb ter­melőeszközök. „... Az államosí­tás — hangsúlyozta NICOLAE CEAUSESCU elvtárs — új sza­kaszt nyitott a termelési viszo­nyok történetében hazánkban, a nagy ipari és pénzü­gyi burzsoá­zia megszüntetését eredményez­te, a gazdaságban erős állami szektort hozott létre és lehetővé tette, hogy rátérjünk a nemzet­­gazdaság tervszerű vezetésére." A 46-os választási győzelem, a reakció utolsó képviselőinek ki­rekesztése a kormányból, az új összetételű Nagy Nemzetgyű­lés, majd a köztársaság kikiál­tása a munkásosztály és szövet­ségesei kezébe juttatta az egész politikai hatalmat. Csakhogy a gazdasági hatalom még a ki­­zsákmányolók kezében maradt, a termelőeszközök felett továbbra is a burzsoázia rendelkezett, mely minden úton-módon szabo­tálta a demokratikus kibontako­zást, akadályokat gördített az elé, hogy az ország gazdasági élete kilábaljon súlyos helyzeté­ből. Hogy mit jelentett ez a gaz­dasági hatalom és a tőkés sza­botázs, hadd szemléltessék az alábbi adatok. 1947 végén az ország 36 729 iparvállalatából alig 1186 volt állami tulajdon­ban. A kapitalista tulajdonosok ellenséges mesterkedései révén több mint 11 000 vállalatban tel­jesen leállt a termelőmunka, a többiekben pedig a háborús idő­szaki teljesítményeknek csak a felét valósították meg. Közben a nyugati monopóliumok és a ha­zai tőkések sok tízmilliárd lejt menekítettek külföldre, az álla­mi banktól kapott hiteleket pe­dig spekulációs célokra fordí­­tották. A politikai hatalmukat elvesztett kizsákmányoló osztá­lyok így próbálták aláaknázni és hátbatámadni a demokratikus kormányt, gazdasági káoszt és elégedetlenséget provokálni. A Román Kommunista Párt a­­zonban, a politikai hatalom tel­jes birtokában és a széles nép­tömegek egyöntetű támogatásá­val áthúzta a reakció számítá­sait, alaposan megfontolt terv alapján, a tőkések számára meglepetésszerűen átvette a gazdasági hatalmat. A munká­soké lett a gyár, munkásigazga­tók irányították a termelést, a pártszervezetek vezetésével dol­gozók milliói láttak hozzá a gazdasági rendcsináláshoz, a romos üzemcsarnokok kitataro­zásához, az összes gépek bein­dításához, a termelés fokozásá­hoz. A törvényesített új, szocia­lista tulajdonviszony, mely a munkásnak a termelői mellett a birtokosi minőségét is biztosít­ja, s örökre megszabadította a kizsákmányolástól, hatalmas szakmai és erkölcsi energiákat szabadított fel. A dolgozók tisz­tában voltak vele, hogy ezentúl sajátjuk a gyár és a vállalat, önmagukért és mindannyiunkért, a dolgozók jólétének emeléséért munkálkodnak. Az államosítás óta eltelt ne­gyedszázad fényesen igazolta pártunk politikájának helyessé­gét, s a termelőerők birtokbavé­telének sorsdöntő jelentőségét. Az állami szektor létrehozása lehetővé tette az ipar gyorsüte­­mű fejlesztését és korszerűsíté­sét, a tervgazdálkodás beveze­tését és ez alapvető fontosságú nemzetgazdasági ág egységes irányítását. Csakis ennek az a­­lapján térhettünk rá a mezőgaz­daság szövetkezetesítésére, s ennek befejeztével valósíthattuk meg a szocialista termelési vi­szonyok általánosítását, a szo­cializmus teljes győzelmét Romá­nia földjén. Birtokába véve a termelőeszközöket, dolgozó né­pünk saját sorsának urává lett. Ezt igazolja az utóbbi negyed­század története. Történelmi szempontból na­gyon rövid idő alatt hazánk ar­culata, gazdasági térképe telje­sen megváltozott. A szocialista iparosítás következtében az or­(Folytatása a 2. oldalon: „A szocializmus győzelme, a kisajátítók kisajátítá­sa és a szocialista tulajdon megteremtése természe­tesen megváltoztatta az anyagi élet alapját, kikü­szöbölte a gazdasági és politikai osztályegyenlőtlen­séget, megteremtette a társadalmi igazság alapját. Ezzel azonban még nem oldottuk meg mindazokat a társadalmi kérdéseket, amelyek együttjárnak a szo­cializmus és a kommunizmus elveinek maradéktalan megvalósításával. Ezért továbbra is törekedjünk a társadalom megszervezésének, a szocialista terme­lési viszonyoknak és az emberek közötti kapcsola­toknak a tökéletesítésére, alkalmazzuk következete­sen a társadalmi élet összes területein a szocialista méltányosság elveit.“ NICOLAE CEAUȘESCU • VASÁRNAP Mai mellékletünk tartalmából: • Szekernyés János: Két igazgató, két nemzedék • Lászlóffy Aladár: C. A. em­lékére • Majtényi Erik: Genezis • Panek Zoltán: Amit kaptam • Dános Miklós: K­iss János II. • Bretter György: Értelmezni kell • Kovács János: Az út kezdetén • Bajor An­dor: Kísérletek • Czegő Zoltán: Foltok VASÁRNAP . ÉLENJÁRÓ MEZŐGAZDASÁGI EGYSÉGEK Az Ilfov megyei Crevediában átnyújtották annak az országos versenynek az 1972. évi díjait, amelyet az állami mezőgazdasági dolgozók között bonyolítottak le jó termelési eredmények elérésé­ért az ötéves terv négy és fél év alatti teljesítése érdekében. A párt Országos Konferenciája tisz­teletére kezdeményezett verseny­ben világszínvonalon álló ered­mények születtek. Kitüntették többek között a rúpiai állami farmot, amely ál­lag 4000 liter tejet termelt istál­lóátlagban, a rádvufi-i állami mezőgazdasági vállalat farmját, amely mezőgazdasági termékma­radványokat hasznosítva a hizla­lásban 2,5 millió lej nyereséget ért el a hústermelésből, vala­mint a cotnari-i állami mező­­gazdasági vállalat deleni-i farm­ját, amely 9,5 kiló átlagos gyap­jútermelést ért el juhonként. A kitüntetések a versenyben részt vett 1600 farm dolgozóinak erőfeszítéseit dicsérik. A kitüntetett egységek képvi­selői vállalták a munkaközössé­gek nevében, hogy további jó munkával rászolgálnak a kitün­tetésekre. (Agerpres) ÚJABB MUNKASIKEREKKEL KÖSZÖNTI DOLGOZÓ NÉPÜNK HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 29. ÉVFORDULÓJÁT GALATI 40 000 tonna acél terven felül A galati-i Kohászati Kombinát konventer acélműve pénteken ün­nepelte fennállásának 5. évfordulóját. 1968 június 8 óta — az első csapolás óta — a modern acélmű csaknem 9 100 000 tonna terméket adott a nemzetgazdaságnak. 1973 első öt hónapjában 280 341 tonna kitűnő minőségű acéllal többet gyártottak le, mint a múlt év azonos időszakában, s mint 1968-ban és 1969-ben együttvéve, öt esztendő alatt 150 féle acélmárkát gyártottak itt a legkülönbözőbb rendelte­téssel. A gépek és aggregátok ésszerű kihasználásával a galati-i acélön­tők 24 óránként átlag 54 csapolást végeznek, nyolccal többet, mint 1972-ben. Ama elhatározásuk alátámasztására, hogy maradéktalanul teljesítik szocialista versenyvállalásaikat, eddig 40 000 tonna acélt gyártottak terven felül s elhatározták, hogy Augusztus 23 tiszteletére további kiemelkedő sikereket érnek el. A craiovai 7 Noiembrie üzem­ben megkezdték az RBA-1 mezőgazdasági önürítő pótkocsi előállítását. Az új termék gyár­tását nemrég hagyták jóvá. Sú­lya azonos az eddig gyártott pót­kocsikéval, rakodó felülete vi­szont 50 százalékkal nagyobb. A korszerű pótkocsit a külpiacon is igénylik. A craiovai gyár 25 éves fennállása során ez a szá­zadik alaptermék, amelyet a gyártmányjegyzékre felvettek. A Csíkszeredái fésült gyapjú­­fonoda három hónappal ha­táridő előtt elérte a tervezett pa­ramétereket. Ennek nyomán le­hetővé vált több mint 200 tonna gyapjúszál előállítása tervelő­irányzaton felül. A siker a jobb munkaszerve­zésnek, valamint annak köszön­hető, hogy a munkások és tech­nikusok több mint 70 százalékát az ország hasonló nagy egységei­ben szakképesítették és szakosí­tották. A­z ötéves terv határidő előtti teljesítéséért folyó nagysza­bású versenyben Vaslui megye iparvállalatainak munkaközös­ségei az év eleje óta körülbelül 48,2 millió lej értékű áruterme­lést valósítottak meg előirány­zaton felül. Ez a siker egyúttal egész évi versenyvállalásuk tel­jesítését jelenti. A nagyszerű e­­redményhez jelentősen hozzájá­rult a birladi csapágygyár, vala­mint a birladi és vaslui­i kon­fekciógyár. KOMBÁJN, TRAKTOR ÁLLJON KÉSZEN AZ ARATÁSRA F­elhők mögül előbukkanó nap­sugarak érlelik a kalászokat Fehér megyében. Még néhány hét és elindulnak a kombájnok le­aratni az idei rozstermést, hogy aztán levágják és kicsépeljék a ke­nyérgabonát is Az időbeni munká­hoz jó előre fel kell készülni, ezért — a növényápolás, valamint a ta­karmánybetakarítás mellett — az egyik legfontosabb teendő falva­kon. A BETAKARÍTÁSNÁL dol­gozó GÉPEK, FELSZERELÉSEK RENDBETÉTELE. A szakminisz­térium körlevele szerint június közepéig aratásra készen kell áll­janak a kombájnok, traktorok, szalmaprések. Fehér megye gépál­lomásainak többségében nemrég már az utolsó ellenőrzést végezték a rendbetett gépekért, így Csom­­bordon akár el is indulhat az ezüs­tösen csillogó hét kombájn, nincs egyetlen meghibásodott traktor vagy szalmaprés sem. A téesz ve­zetősége sem ült ölhetett kezekkel. Beszerezte a szükséges 800 darab zsákot, fertőtlenítette a magtárakat. De nemcsak Csombordon, hanem Magyarlapádon, Alvincen, Enye­­den, Becén, Unirean is jól halad a felkészülés az aratásra. Lapádon egy Gloria és három CO 3-as kom­bájn várja, hogy beérjenek a ka­lászok, Alvincen pedig az arató­cséplők mellett munkára készen állnak a prések is. Szükség van a szalmára, mivel melásszal keverve nagyon jó takarmány és a gazda­ság állattenyésztésre szakosodott. Amíg a gépállomásokon javában folyik a munka, a téeszekben szer­vezik a munkacsoportokat. Arról van, szó hogy a Maros-kanyar menti dombvidékek egy részén nem arathatnak kombájnnal, tehát szükség van kézi aratókra. A glo­bális akkord bevezetésével meg­oldódott a betakarításhoz szük­séges munkaerő probléma. Újból a lapádiakkal példálóznánk, ahol min­den ezer kiló hozam után 200 ki­lót a téesz­gazda kap. Ezért learat­ja, kicsépeli, behordja a gabonát, a szalmát pedig elraktározza. Sajnos, található olyan gazdaság is, ahol legyintenek ha az aratás­ról van szó, mondván, hogy még messze van annak az ideje. Főleg a búza- és rozstáblák gyomtalaní­tása körül vannak bajok. Lámkeré­­ken például sárga a határ a rep­cétől. És ha már a növényápolás­nál tartunk, meg kell említenünk hogy az unireai gépészek, téesz­­tagok immár harmadszor porha­­nyosítják a földet a cukorrépa kö­rül, Krakkó Ohába, Veresegyháza, Sárd, Gyulafehérvár, Zsidve, Borosbocsárd, Borosbenedek föld­művesei pedig befejezték a kuko­rica első gyomtalanítást. Gyors ütemben folytatódik a ta­karmánybetakarítás is. A tővisi mihályfalvi, marosnagylaki, tom­paházi és sebesi termelőszövetke­zetek istállói mellett nagyobbodnak a kazlak, telnek a silógödrök Nem mondható el mindez a bervei és a romándályai közös gazdasá­gokról, ahol — bár több mint 1000 állat várja az eleséget — még nem kezdték meg a silózást. A ten­nivalók torlódásakor sokkal nehe­zebb lesz elvégezni ezt a munkát. Román Győző FEHÉR MEGYEI TUDÓSÍTÁS NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ JURE BILICS ELVTÁRSAT, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Bürójának tagját Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára péntek délután fogadta Jure Bilics elvtársat, a JKSZ Elnöksége Végre­hajtó Bürójának tagját, aki az RKP KB meghívására baráti látogatást tesz országunkban. A megbeszélésen részt vettek a következő elvtársak : Gheorghe Pa­­nu, az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB titkára és Dumitru Turcus, az RKP KB osztályvezető­­helyettese. Jelen volt Iso Nyegovan, Jugosz­lávia SZSZK bukaresti nagyköve­te. A vendég tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláviai Kom­munisták Szövetségének elnöke és a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Bá­­rója szívélyes üdvözletét és jókí­vánságait. Nicolae Ceausescu elvtárs köszö­netét mondva, meleg üdvözletét tol­mácsolta, jó egészséget és sikert kívánt Joszip Broz Tito elvtársnak, a JKSZ vezetőségének. A találkozó során a felek tájé­koztatták egymást az RKP és a JKSZ tevékenységéről, a vélemény­­cserét folytattak a nemzetközi hely­zet egyes problémáiról, elsősorban az európai biztonságról, valamint a kommunista és munkásmozgalom egyes vonatkozásairól. A megbeszélés során teljes megelégedéssel hangsúlyozták a Román Kommunista Párt és a Ju­goszláviai Kommunisták Szövetsé­ge közötti baráti és együttműködési kapcsolatok felfelé ívelő fejlődését, a két ország közötti gyümölcsöző politikai, gazdasági, műszaki-tudo­mányos, kulturális, turisztikai e­­gyüttműködést, amely a Nicolae Ceausescu és Joszip Broz Tito elv­társak gyakori találkozói alkalmá­val létrejött megállapodások szel­lemében folyik. Mindkét fél kifejezte elhatározá­sát, hogy további lépéseket tesz az elvtársi együttműködés, a kontak­tusok, a vélemény- és információ­­cserék kiszélesítéséért és változatos­sá tételéért a Román Kommunista Párt és a Jugoszláviai Kommunis­ták Szövetsége között, Románia Szo­cialista Köztársaság és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársa­ság együttműködésének bővítésé­ért különböző területeken, a román és a jugoszláv nép érdekében, a béke, a nemzeti függetlenség és a szocializmus ügye érdekében, az összes imperialistaellenes erők ja­vára. Elismeréssel szólva a nemzetközi életben végbemenő pozitív válto­zásokról, az enyhülés, a népek kö­zötti megértés és együttműködés áramlatának mind erőteljesebb megnyilvánulásáról Európában és az egész világon — amelyhez Ro­mánia és Jugoszlávia építő módon hozzájárul —, mindkét fél megerő­sítette, hogy a jövőben is a béke és a nemzetközi biztonság, a népek közötti egyetértés és együttműködés érdekében cselekszik. A megbeszélés során megegyezés jött létre egy újabb találkozóról Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Joszip Broz Tito elvtárs, Jugoszlávia Szo­cialista Szövetségi Köztársaság el­nöke, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnöke között. A megbeszélés szívélyes, meleg baráti légkörben folyt le. CHARLES DAVID GANAÓT, Kongó Népköztársaság külügyminiszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke péntek délben fogadta Charles David Ga­­naot, Kongó Népköztársaság kül­ügyminiszterét. Részt vett George Macovescu külügyminiszter. A vendég kíséretében volt Syl­­vain Gom­a szállítás­ügyi miniszter, Eugene Germain Mankou, Kongó Népköztársaság bukaresti nagykö­vete és több más hivatalos személy. A kongói külügyminiszter elmond­ta, hogy megtisztelő feladata át­adni Nicolae Ceausescu elnöknek Marien N’Gouabi parancsnok, a Kongói Munkapárt elnöke, Kongó Népköztársaság elnökétől hozott üzenetet. A kongói elnök üzeneté­ben melegen üdvözli Románia el­nökét és örömét fejezi ki küszöbön álló romániai látogatásával kapcso­latban, valamint azt a meggyőző­dését, hogy látogatása előmozdítja a román-kongói baráti kapcsolatok fejlődését A román államfő megköszönte az üzenetet és hangsúlyozta, hogy nagy érdeklődéssel és örömmel várja Marien N’Gouabi elnök romá­niai látogatását, amely lehetővé te­szi az 1972 márciusában Brazzavil­­le-ben megkezdett eredményes pár­beszéd folytatását a két párt, or­szág és nép sokoldalú együttműkö­désének fejlesztéséről saját érde­kükben, az általános béke, a nem­zetközi kooperáció és egyetértés ügye érdekében. Nicolae Ceausescu elvtárs, ezu­tán szívélyesen elbeszélgetett a ven­dégekkel. A találkozó meleg, baráti légkör­ben zajlott le. A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI Gutehoffnungshütte konszern elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke június 9-én fo­gadta a Külkereskedelmi Minisz­térium meghívására hazánkban tar­tózkodó dr. Dietrich von Mengest, a nyugatnémet Gutehoffnungshütte konszern elnökét. A megbeszélésen részt vett Ion Patau, a Minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter és Gheor­ghe Oprea, az Államtanács elnöké­nek tanácsosa. A vendég kíséretében volt dr Klaus von Menges, valamint Erwin Wickert, Németország SZK buka­resti nagykövete és dr. Volkmar von Ármin, a nagykövetség első titkára. Nicolae Ceausescu elvtárs megbe­szélést folytatott a vendéggel arról, hogy kétoldalú együttműködés for­májában vegyes termelő és árufor­galmazó társaságokat létesítenek, továbbá hazai üzemek és a Gute­­hoffnungshütte konszern vállalatai együttműködést folytanak a szer­számgép- és nehézgépgyártás, a vegyipar és a kohászat terén. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy Románia és Németország SZK sok­oldalú kapcsolatai keretében reális lehetőségek vannak a széles körű, kölcsönösen előnyös kooperáció ki­építésére. A megbeszélés szívélyes légkör­ben folyt le. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE megbízólevelük átvételére fogadta­ a perui nagykövetet Nicolae Ceausescu elvtárs, az Államtanács elnöke június 9-én fogadta Enrique Laroza Bull perui nagy­követet és átvette tőle megbízólevelét. A megbízólevél ünnepélyes bemutatása alkalmával beszédet mondott Enrique Laroza Bull nagykövet és Nicolae Ceausescu elvtáns, az Államtanács elnöke. A megbízólevél átvétele után az Államtanács elnö­ke meleg, baráti beszélgetést folytatott a perui nagy­követtel. Ott volt Constantin Statescu, az Államtanács titkára és George Macovescu külügyminiszter. Gabon Köztársaság új nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsának elnöke június 9-én fogadta Jean Finnin Ngondet-t, Gabon Köztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetét Románia Szocia­lista Köztársaságban és átvette tőle megbízólevelét. A megbízólevél átadása alkalmából Jean Finnin Ngondet nagykövet és Nicolae Ceausescu elvtárs be­szédet mondott. Ezt követően Nicolae Ceausescu elvtárs, az Állam­tanács elnöke szívélyes, baráti légkörben elbeszélge­tett Jean Finnin Ngondet nagykövettel. A megbízólevél ünnepélyes átadásánál és a beszél­getésen jelen volt Constantin Statescu, az Államtanács titkára és George Macovescu külügyminiszter. VISSZAÉRKEZETT A FŐVÁROSBA ION GHEORGHE MAURER ELVTÁRS, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKE Péntek délután Prágából vissza­érkezett a fővárosba Ion Gheorghe Maurer elvtárs, a Minisztertanács elnöke, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXVII. üléssza­kán részt vett román küldöttség vezetője. A küldöttségben részt vettek a következő elvtársak: Gheorghe Rádulescu, a Minisztertanács al­elnöke, Románia Szocialista Köz­társaság állandó KGST-képviselő­­je, Manea Manescu, a Miniszterta­nács alelnöke, az Állami Tervbi­zottság elnöke, Emilian Dobrescu miniszteri rangú államtitkár, az Ál­lami Tervbizottság első alelnöke, Octavian Groza miniszteri rangú államtitkár, a Tudomány- és Tech­nológiaügyi Országos Tanács első alelnöke, Traian Dudás, a Nehéz­gépipari Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, Ion Dragan, a Minisztertanács főtitkára, Radu Constantinescu, a Gazdasági és Mű­szaki Együttműködési és Kooperá­ciós Kormánybizottság alelnöke és Vasile Bucur, Románia Szocialista Köztársaság állandó KGST-képvise­­lőjének helyettese. A küldöttség érkezésekor a Ba­­neasa repülőtéren jelen voltak a következő elvtársak: Ilie Verdet, a Minisztertanács első alelnöke, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Emil Draganescu, Fazekas János, Ion Pa­tán, a Minisztertanács alelnökei, a kormány több tagja, más hivatalos személyek. Ott volt Miroslav Sulek, a Cseh­szlovák SZK bukaresti nagykövete. ★ A Prágából elutazó Ion Gheorghe Maurer elvtársat és a román kül­döttség tagjait kikísérte Lubomir Strougal, a Csehszlovák SZK kor­mányának elnöke, Frantisek Ha­­mouz és Jan Gregor, a kormány alelnökei, Rudolf Rohlicek, Josef Simon miniszterek, N. V. Fagyejev, a KGST titkára és más hivatalos személyek. Jelen volt Teodor Han, Románia Szocialista Köztársaság prágai nagy­követe és a román nagykövetség több tagja.

Next