Előre, 1973. augusztus (27. évfolyam, 8003-8028. szám)
1973-08-01 / 8003. szám
A TERMÉKEK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE - NEMZETGAZDASÁGUNK LEGIDŐSZERŰBB KÖVETELMÉNYE Alapvető vonása jelenlegi ötéves tervünknek, hogy az egész nemzetgazdaság, minden termelési ág tevékenységének homlokterébe a minőséget állítja, s egyre magasabb fokra emeli a társadalmi munka hatékonyságát. Termékeink külföldi tekintélyét, versenyképességét semmi sem bizonyítja jobban mint az, hogy egyre több külföldi piacra hatolnak be, s egyre nagyobb vevőkört toboroznak számunkra. Az eddigi sikereket azonban csak a termelőnek a termékek minősége iránt érzett magas fokú felelősségérzetével lehet megtartani és tovább gyarapítani. A X. kongresszus és az Országos Pártkonferencia dokumentumai pontosan kijelölik a dolgozók tanácsai, illetve bizottságai számára, hogy milyen intézkedésekkel, miként biztosítsák a termékek minőségének rendszeres és állandó javítását. Közismert, hogy Brassó megye az ország iparának jelentős részarányát adja; innen kerül ki az ország egész traktor- és tehergépkocsi termelése; • golyóscsapágyak 80 százalékát a mi megyénkben állítják elő; nagy mennyiségű és választékú autóvillamossági felszerelést, mérőműszert, egész sor magas technicitású gépalkatrészt termelünk. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a megye termelésének 25 százaléka a külföldi piacra kerül, és hogy ennek a jelentős mennyiségű exportárunak 70 százalékát traktorok, gépkocsik és egyéb gépipari termékek alkotják. Termékeink versenyképességének állandó emelése tehát alapvető gazdasági kérdése nemcsak a megye, hanem az ország ipara számára is. E követelmény növekvő fontosságát mind jobban átérzik, mindinkább magukévá teszik megyénk munkásai, mérnökei, technikusai, s közös erőfeszítéssel küzdenek pártunk célkitűzéseinek minél magasabb fokú megvalósításáért. A munkaközösségek ezirányú erőfeszítését igazolja egyebek között az a tény is, hogy az üzemek szigorított minőségi ellenőrző rendszere az év első felében a termékeknek már csak 3 százalékát utasította vissza újrajavításra, míg a múlt esztendő hasonló időszakában ez a részarány még 10,6 százalékot tett ki. Egy év alatt ez jelentős eredmény. Mit tettek az üzemek munkaközösségei, a dolgozók bizottságai a termékek minőségének további javításáért, milyen utakat-módokat választottak a nagy cél elérésére? A termékek minőségét elsősorban és lényegesen a koncepciós munka, a termék megtervezése határozza meg. A termék minősége szorosan kötődik a műszaki-tudományos fejlődéshez, amely a termékek változatosságához vezet, olyan új és új, még tökéletesebb gyártmányok megjelenését idézi elő, amelyek leginkább kielégítik a külső és a belső piaci igényeket. Az ötéves terv előírásai szerint 1975-ben nemzetgazdasági szinten az ipari termelés közel 50 százalékát teljesen új, vagy újra tervezett termékek teszik ki. Brassó megyében az említett termékek a termelés 70 százalékát jelentik majd, így az ötéves terv utolsó naptári esztendejéig körülbelül 3000 új termék gyártását kezdik meg. Egyes üzemeinkben — a szecselevárosi Electropreciziában, a brassói tehergépkocsi gyárban, a Hidromecanicában, a kötöttáru-gyárban, a cukorkagyárban, a codleai Colorom festékgyárban — az új, vagy korszerűsített termékek részaránya a termelés 75 százalékáig emelkedik. Eddigi eredményeink nyomán bátran elmondhatjuk, hogy az üzemek munkaközösségei ezirányú terveiket máris túlteljesítették. Megszülettek a nagy erejű és hatalmas teherbírású Diesel-motoros ROMAN és DAC típusú teher-, illetve billenőkocsi-családok, valamint a hernyótalpas és kerekes traktorok új típusai. A korszerű autó-, traktor-, villamossági berendezések és mérőműszerek legnagyobb része szintén gyártásba került, és megkezdték az új típusú golyóscsapágyak, porlasztóberendezések, a motoretták és kerékpárok, festék- és műgyantaféleségek, bútorok, szövetek, kötöttáruk, egyéb új közszükségleti cikkek gyártását. Az új vagy modernizált termékek gyártásba vételének előírásait to- Baras Virgil mérnök, az RKP Brassó megyei bizottságának aktivistája (Folytatása a 3. oldalon) A Mezőgazdasági és Élelelmiszeripari Gépesítő Vállalat az első Arad megyei ipari egység, amely határidő előtt teljesítette 7 havi tervét és az ez évi szocialista versenyvállalásait. Az eltelt időszakban a vállalat munkaközössége terven felül 40 öntözési szivattyú-berendezést, tíz 600 000 tojás kapacitású keltetőt, öszszesen 12 millió lej értékű mechanikai berendezést állított elő. A marosvásárhelyi Electroműsres vállalat munkakollektívája jelentette a szakminisztériumnak, hogy eddig 32 millió lej értékű többlettermelést értek el Az eredmény a berendezések jobb kihasználásával magyarázható. Ilyen összefüggésben megemlítik, hogy a vállalatban a szerszámgépek jó részét a szakosított műhelyekbe tömörítették, intézkedtek a termelő kapacitások beütemezésének és megterhelésének a folytonos javításáról. 180 fiatal munkás kiképzésével megvalósították a II. váltás általánosítását és a III. váltás kiterjesztését. A resicai kohászok Augusztus 23 tiszteletére már a 40 000 tonna kohászati terméket gyártják terven felül. A legjobb eredmény az acélöntőké több mint 16 000 tonna acélt öntöttek terven felül, s ezzel egész évi versenyvállalásukat túlszárnyalták. Az olvasztárok naponta több mint 50 tonna nyersvassal, a hengerészek pedig több mint 60 tonna hengerelt készáruval és idommal termeltek többet naponta, mint amennyit tervük előírt. A Fehér megye román, magyar és német dolgozói szintén mindent megtesznek az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért. Erről tanúskodik az is, hogy idei hét havi ipari tervüket négy nappal határidő előtt teljesítették. A megye vállalatai terven felül csaknem 3000 mosó- és varrógépet, 30 000 tonna sót, 750 tonna marószódát, 85 000 pár harisnyát és kötöttárut, 7000 pár cipőt, 680 köbméter enyvezett lemezt, 4100 köbméter fűrészárut, 1 300 000 lej értékű bútort adtak a nemzetgazdaságnak. HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 29. ÉVFORDULÓJA TISZTELETE A SZEBENI BALANTA GYÁR MUNKAKÖZÖSSÉGÉRE A szebeni mérleggyár, a Balanta termékei anynyira közismertek a szakemberek, a nagyközönség előtt, hogy szinte valamennyien hajlamosak lennének profilját — meghatározva — csak a mérlegkészítésre leszűkíteni. Igaz, az országban található mérlegek — a 200 grammos analitikus mérlegektől kezdve egészen 120 tonnás hídmérleg-szerkezetekig — szinte teljes egészében itt készülnek, ez azonban nem zárja ki más tevékenységiterület létezésének a lehetőségét, s főleg nem zárja el a tevékenység újabb területekre való kiterjesztésének az útját. A szebeni gyár alig 6-7 éve foglalkozik szalagszövőgépek gyártásával is; előbb egészen kis menynyiségben, aztán a tapasztalatok gyarapodásával párhuzamosan növelte a mennyiségi mutatókat, javította a minőségi jellemzőket. Az 1971-es év igen fontos dátum a gyár életében: ekkor jelentek meg a nemzetközi piacon, mint szövőgépgyártók, s hogy a bemutatkozás jól sikerült, azt bizonyítja a megrendelések évről évre növekvő mennyisége. Ma már az a helyzet, hogy a szebeni mérleggyár a külföldi vásárlók előtt elsősorban mint szövőgépgyártó ismert, hisz az exporttervben a szövőgépek-mérlegek aránya körülbelül 2,5—1, ami egyáltalán nem fejezi ki a gyári termelésben létező arányokat, ahol továbbra is a mérleg az alapvető termék. Igaz viszont, hogy ez szinte megszámlálhatatlanul sok változatban. Különböző beszélgető partnereim más-más számokat adtak meg, attól függően, hogy — mondjak egyetlen példát — más-más terméknek tekintették-e vagy sem a háztartási mérleget és a csecsemősmérleget. A megadott számok nagyjából a háromszáz körül mozogtak, tehát fogadjuk el, hogy a szebeni gyárban háromszáz mérlegféleséget készítenek, mint mondottam, a laboratóriumok legfinomabb mérőműszereitől egészen a kohászati kombinátokban látható óriási hídmérlegekig. Visszatérve a szalagszövő gépekhez, mint a gyár első számú exporttermékéhez, ki kell tehát emelnünk, hogy olyan termék nemzetközi szerepeltetéséről, térhódításáról van szó, amellyel a gyár munkaközössége később, és az alapvető profil mellett, kezdett foglalkozni. Közismert, hogy Szeben régóta híres nagyszerű szakembereiről, a mérleggyár az itteni ipar egyik fellegvárának számít. Nem volt miért idegenkedniük hát a szalagszövőgépek gyártásától. A gyári közösség azonnal vállalta a profilgazdagodással, az új termék bevezetésével járó nehézségeket, mert tisztában volt, a feladattal meg tud birkózni. S ha már megvoltak a szerszámgépek, a tapasztalat, a termelő kapacitás, mindenki elsőrendű kötelességének tartotta ezzel jól is gazdálkodni. Ami ebben az esetben az exportálási lehetőségek kutatását is jelentette, egyrészt azért, mert szalagszövőgépből nem kell túl sok az országban, másrészt — főleg ezért — mert az ilyenfajta gépet a nemzetközi piacon meglehetősen kevés gyártó kínálja eladásra. A mai állapotot már jeleztem: két évvel a szövőgépek első exportálása után a gyár kivitelében a szövőgép jelenti a feladatoknak több mint kétharmadát. A megvalósítás azonban ennél is jobb: a gyár a félévi exportfeladatait több mint 800 000 valutalej értékű termék terven felüli szállításával teljesítette túl. Nos, ez a túlszárnyalás egészében terven felül gyártott és szállított szövőgépet jelent. Kérdem a tervosztály főnökét, Timaru Melintont, hogy mi ennek a magyarázata. — Nagyon egyszerű — feleli. — partnereink közül Bulgária NK terven felüli Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon) MINDIG LEHET SZÁMÍTANI Dolgos munkanapjaink megannyi hőse sorakozik fel hétrőlhétre e hasábokon, munkacsarnokok, építőtelepek, szántóföldek mozgalmas élete lüktet e sorokban. Ezúttal Róla, a tanárról, a tudósról szólunk, akiről hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az élet zaja elől dolgozószobája, levéltára, könyvtára — megannyi elefántcsont-torony — csendjébe menekül, ám aki e látszat ellenére épp úgy részese közös célt szolgáló munkánknak, mint a gépe mellett hajladozó munkás, az égbenyúló állványokon városokat teremtő építő, mint a többiek valamenynyien. Ha kevésbé látványosan is, hisz keze nyomán nem születnek városok. Ellenben értelme sugárzásában tanár és tudósnemzedékek formálódtak, mindennapi elmélyült kutatómunkájával a tudomány tárháza gazdagszik. Hányan is csak ? Vajon hány százan véstük talán egy életre emlékezetünkbe a mozdulatot, amint jegyzetfüzetéből hirtelen felpillantva, ráncba gyűrődő homlokkal, kissé orrára csúszott szemüvege fölött végigkémlelt az előadótermen. Sohasem tudtuk, bennünket néz-e valójában, látja-e jegyezgető diákjait, vagy gondolatait követi kalandozó tekintete. Később jöttünk rá, nagyon is számontartott valamenynyiünket, igyekezett is megismerni tanítványait, persze, a lehetőségekhez, no meg saját, sohasem szűnő elfoglaltságához mérten. Elmondotta egy alkalommal, eléggé fájlalja, hogy e mai, túlságosan is szakosított felsőoktatási módszerek közepette, az egyetemi tanár, a professzor, jóformán csak az előadásokon s a vizsgákon találkozik hallgatóival, s ez a katedra magasából történő ismerkedés meglehetősen alkalmatlan valamilyen bensőségesebb, igazi tanár-diák viszony kialakítására. Olyasformára például, amilyet Csűri Bálint honosított meg annak idején, akinek diákjai egyben legközvetlenebb munkatársai voltak. Harmincegynéhány év az egyetemi előadóteremben, három évtized a katedrán. Vajon hány százunkat, tán ezrünket is fürkészett e szemüveg fölé bukó tekintet. Hiszen nemcsak városi és vidéki iskoláink nyelvértő-nyelvoktató tanárai vallják ma tanítványainak magukat, de a kolozsvári egyetemi tanszék szinte valamennyi szakembere is. Nemzedékek nevelőit oktatta nem csupán elvont tételekkel, de mindennapok tapasztalatának bölcs szavával, munkás élete példájával. A jól ismert kérdő-fürkésző pillantás rugaszkodik át ismét a szemüvegkereten, amint belépek a kolozsvári Györgyfalvi negyedi lakás dolgozószobájába. Időbe telik, amíg egy kis helyet szorítunk a lexikonok, kéziratok, céduláktól dagadozó dobozok között. Azok a cédulák... Talán azok tették, hogy mi tagadás, még akkor is megfejthetetlen rejtély maradt számunkra tudós professzorunk, amikor némileg magunk is belekóstoltunk már e cédulákon épülő tudományba. Hányszor kísértük tekintetünkkel, amint a korareggeli előadások végeztével, kimért léptekkel, elmerülten haladt végig az egyetem folyosóján, kilépett a Horia utcai épület kapuján s elindult a Dózsa György utca felé. Nem is komótosan, nem is sietősen, csupán mint aki tudja, hová tart s miért. Átvágott a főtéren s befordult a Farkas utcába. A levéltár — ez volt mindennapi uticélja, akár esett, akár fújt, akár hőségtől olvadozott az aszfalt. — Életem legfontosabb évfor- Jakab Márta (Folytatása a 2. oldalon) GYÖNYÖRŰ UNALOM ARCOK — MUNKANAPOK Virág proletárjai egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti # Románia Szocialista Köztársaság XXVII. évfolyam, 8003. szám 6 oldalára 30 brámi 1973. augusztus 1, szerda Egyes kommunista és munkáspártok vezetőinek baráti találkozója Július 30-án a Krím-félszigeten megkezdődött Bulgária, Csehszlovákia, a Német DK, Mongólia, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai vezetőinek baráti találkozója. A találkozón megvizsgálják a testvéri országok együttműködésének további fejlesztésével kapcsolatos problémákat és az időszerű nemzetközi problémákat. A találkozó munkálatai folytatódnak. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS GRATULÁLT Temes, Prahova, Gorj, Arges és Tulcea megye mezőgazdasági dolgozóinak, akik befejezték a búza aratását ban jelentette a búzaaratás befejezését. Válaszolva e táviratokra, Nicolae Ceausescu elvtárs gratulált a gépkezelőknek, az állami mezőgazdasági vállalatok munkásainak, a szövetkezeti parasztoknak és a szakembereknek, a kommunistáknak, e megyék mezőgazdasága összes dolgozóinak, újabb sikereket kívánva nekik a mezőgazdaság fejlesztéséért, szocialista hazánk felvirágzásáért vívott harcban. Az RKP TULCEA és ARGEȘ megyei bizottságának távirata az RKP KB-hoz, Nicolae Ceaușescu elvtárshoz (a 2. oldalon) A hazánk szántóföldjeiről érkező újabb hírek arról az odaadásról, önfeláldozásról és kezdeményező szellemről tanúskodnak, amellyel a mezőgazdasági dolgozók a pártvezetőség által kijelölt feladatokat teljesítik a búza idejében való betakarítása és az összes mezőgazdasági munkák megfelelő elvégzése terén. Temes, Prahova, Gorj, Arge? és Tulcea megye pártbizottságai a Központi Bizottsághoz, személyesen Nicolae Ceau?escu elvtárshoz intézett táviratok BETAKARÍTÁS után MINÉL TÖBB MÁSODVETÉST TÚL A FÉLIDŐN • Nagyobb gondot a terménytárolásra • Mi kerül a tarlóba a Szamos menti földeken • Vigyázat: szemveszteség Lendületes tíz nap sután, július utolsó hetében — az esősre fordult időjárás miatt —Szatmár megyében is csökkent a nyári betakarítás üteme. Pedig igazán jól haladtak a munkával a legtöbb gazdaságban , naponta 2700—2800 hektárról került zsákba a búza. Több kombájnvezető — mint például Murvai József Szilágypiron és Parvu Gheorghe Érdengelegen — négy-öt vagon terményt gyűjtött be egy-egy hosszabbított műszakban. Tehát lényegesen nagyobb mennyiséget, mint akár a legnagyobb termelékenységű gépek tervezett kapacitása. Megyei szinten eddig a terület több mint feléről aratták le a kenyérgabonát, de számos gazdaságban már a végéhez közeledik ez a munka. Biztató, hogy a nagyobb vetésterülettel rendelkező egységek jó részében már több mint 60 százalékban raktárba került a búza. A csapadékos időjárás rugalmasabb munkaszervezést és irányítást követel a gazdaságoktól. Elsősorban azt, hogy az esők elvonultával azonnal odairányítsák a gépeket, ahol hamarabb felszárad a talaj, könnyebben lehet dolgozni. Minden arra vall, hogy az egységek vezetői igyekeznek az adott körülményekhez igazítani szervező- irányító tevékenységüket. Annál is inkább mivel az aratással nem ér véget a nyári munka. Következik a másodvetés és a megyében erősen megnövelték az ezzel kapcsolatos feladatokat. Minden remény megvan rá — mondja Marcu Vasile mérnök, a megyei szakigazgatóság igazgatója —, hogy az állami mezőgazdasági vállalatok a jelenlegi időjárási feltételek mellett is rövidesen befejezik az aratást, s a felszabaduló gépeket — egy előre meghatározott terv alapján — átirányítják a körzetükben lévő mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe. Intézkedtünk, hogy a lehetőségekhez viszonyítva az eddigieknél is több gép dolgozzon hosszabbított váltásban, akár este tíz óráig. Az új magágy előkészítése ezt szükségessé teszi, a vetés meg sürgeti. — Az adott körülmények miatt sok gazdaságban magas a termény nedvességtartalma. Nincsenek-e raktározási és szárítási gondok? — Vannak, de igyekszünk a legmegfelelőbben megoldani ezt a problémát is, már amennyire erre lehetőség adódik. A szárításra felhasználjuk az összes felhasználható épületeket a klubhelyiségektől kezdve egészen a fészerekig. Ezen kívül sikerült elérnünk, hogy más megyék terményraktárai is átvegyenek tőlünk búzát. Ursulescu Claudiu mérnök, a mezőgazdasági gépesítési vállalatok megyei trösztjének igazgatója úgy vélekedik, hogy jó idő esetén tíz nap alatt be lehet fejezni az aratást. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy az utóbbi időben tovább javult a pótalkatrész ellátás . Így a munka közben meghibásodott gépeket kint a helyszínen, tehát a mezőn ki tudják javítani. Nem javult viszont a kívánt mértékben a traktorok kerekeihez szükséges hátsógumik ellátása, ezért lemaradások vannak például a nyári szántásban. Ugyanakkor egyes gazdaságokban — mondta az igazgató —problémát okoz a megfelelő kisegítő személyzet biztosítása, mint például Józsefházán és Kökényesden. Ám az is igaz, hogy a gépkezelők sem végeznek mindenütt kifogástalan munkát. Több panasz volt azzal kapcsolatban, hogy egyik-másik kombájn után jelentős mennyiségű mag marad a szalmában. A gépállomások szakemberei nagyobb figyelmet kell szenteljenek ezekben a napokban ennek a problémának is. Mindehhez hadd tegyük hozzá, hogy az aratás fáradságos munkájában jobban kellene törődni a mezőn dolgozó emberek ellátásával is. Nem általános jelenség, de azétt megtörténik, hogy a hajnaltól késő estig dolgozó kombájnosnak és traktorosnak nem visznek főtt ételt. Jogos igény az is, hogy a fogyasztási szövetkezetek hűsítőkkel keressék fel az aratókat. Eddig csak elvétve volt erre példa. Mindent egybevetve, a jelzett problémák ellenére, úgy néz ki, hogy jó idő esetén, hamar végezni lehet Szatmár megyében is a nyári betakarítással. Síke Lajos Galati megyében a búza betakarítása után többezer hektár tarlóba silókukoricát vetnek. Képünkön: a bujori mtsz-ben készül az új magágy (N. Buka felvétele) A 4. OLDALON NAGYVILÁG • NAGYVILÁG • FINNORSZÁGI ÚTIKÉPEK • SIERRA DE LAS CASAS MÁRVÁNYA • ÉPÜL VARSÓ KÖZPONTI PÁLYAUDVARA • TOVÁBB GYŰRŰZIK AZ ITT-BOTRÁNY • STB.