Előre, 1973. szeptember (27. évfolyam, 8029-8054. szám)

1973-09-01 / 8029. szám

1973. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT A A SZÖVETKEZETI KERESKEDELMI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE ÁLLANDÓ FELADATUNK A RKP X. kongresszusa és az 1972-ben megtar­tott Országos Konfe­renciája sokrétű felada­tokat irányzott elő az ország népe életszínvo­nalának folytonos emelésére. E feladatok sorában különösen hang­súlyozott a lakosság áruellátása és a különböző szolgáltatások további javítása. A fogyasztási szövetkeze­tek V. kongresszusa, a párt irány­elveinek fényében, nagy feladato­kat szabott meg ezen a téren. E feladatok megvalósítása érde­kében a fogyasztási szövetkezetek Maros megyei szövetségének taná­csa és végrehajtó bizottsága előtér­be helyezte a termelés és a szol­gáltatás, a mezőgazdasági termé­kek felvásárlása és értékesítése javítását, ugyanakkor előirányozta a műszaki-anyagi alap fejlesztésé­nek széleskörű programját. Egyik törekvésünk arra irányul, hogy minden községben gazdasági, ke­reskedelmi és szolgáltatási komple­xum létesüljön, melyek révén egy­részt fontos gazdasági kérdéseket sikerül megoldani, másrészt pedig a kiszolgálás színvonala jobban megközelítheti a városközpontokét. Törekvéseink arra irányulnak, hogy az üzletekben egyszerűbbé, gyorsabbá váljon a kiszolgálás, s ennek érdekében önkiszolgáló egy­ségekkel, gospodina-üzletekkel, cuk­rászdákkal stb. lássuk el a hálóza­tot. Az anyagi alap fejlesztése ér­dekében tett intézkedésekkel pár­huzamosan a törekvés arra irá­nyul, hogy az ipari termékek for­­galombahozása jobb körülmények között történjen, úgy, hogy a na­gyobb központokban legyen bútor­üzlet, közszükségleti cikkeket áru­sító bolt, és általában­ gazdag áru­­választék álljon a vásárlók rendel­kezésére. A kisebb helységekben olyan üzletek létesítését tartottuk szem előtt, amelyek a napi szük­ségleteket fedező árucikkekkel lás­sák el a fogyasztókat. Ugyanak­kor a lakosság rendelkezésére bo­csátandó teljesebb árualap érdeké­ben igyekszünk a termelő részlege­ken olyan egységeket is létesíteni, amelyek kisiparosok bevonásával a lakosság igényelte árucikkeket is gyártanak, olyanokat, amelyeket a köztársasági érdekeltségű vállalatok nem gyártanak, vagy ha igen, a kínálat nem fedezi a keresletet. Ilyen új egységek működnek már Radnóton, Mezőrücsön és más köz­ségekben. A szövetkezeti hálózat erőteljes fejlesztésének eredménye­ként a kereskedelmi felület 82 000 m3-re emelkedett Maros me­gyében. Ez azt jelenti, hogy 1000 lakosra több mint 200 m2 jut az országos 158 m2 falusi átlaggal szemben. Erőteljes egységeket léte­sítettünk, emeletes áruházakat, sőt szupermagazinokat, amelyek — mint például Görgényszentimrén, ahol a bútor,­lábbeli, h'í- ■· '›■ t cikkek stb. árusítására szakrészle­gek működnek az áruházakban, vagy Bándon, Bücsön, Dédán, Fe­héregyházán, Bonyhán, Ádámoson és máshol — magas színvonalú ke­reskedelmi tevékenységet képesek kifejteni. Hasonló egységek léte­sülnek Bátoson, Marosvécsen, Erdő­­szentgyörgyön, Sármáson, Gernye­­szegen és máshol. A szövetkezeti hálózat fejlődésé­re jellemző, hogy a kisgépesítési és saját alapok felhasználásával, valamint a szövetkezeti tagság hoz­zájárulásából (az anyagi alap fej­lesztésének kiegészítő forrásai) több mint 300 egységet létesítettek, 23 000 m2-t meghaladó felülettel. Jelenleg 20 önkiszolgáló egység működik, s az ötéves terv végéig újabb 15 kezdi meg működését. Ugyancsak jelentős fejlődést ért el a szövetkezeti közétkeztetési hálózat, amely a turisztikai útvona­lakon bármilyen igényt képes kie­légíteni. Átlagban 30 kilométeren­ként van egy-egy turisztikai egy­ségünk, összesen mintegy 210 szál­ló­hellyel, teljes kiszolgálást, par­kolást stb. biztosítva. E tekintetben a program előirányozza a balavá­­sári, vácmányi, szalárdi, ludasi egy­ségek tevékenységének fejlesztését úgy, hogy 1975 végére 420-ra emel­kednek az elszállásolási lehetősé­gek. A közétkeztetési hálózat fej­lesztése során a megyében újabb cukrászdák nyíltak, úgyhogy a köz­ségközpontokban eddig számon tartott 91 cukrászdával szemben ma már 110 működik. Ugyanakkor 1974-ig véglegesen meg kell olda­nunk a meleg ételek biztosítását valamennyi községközpontban. En­nek azonban alapfeltétele az élel­miszerek tárolási kérdéseinek meg­oldása. A saját jéggyárak segítsé­gével naponta több mint 20 tonna műjeget gyártunk, s a termelés fokozásával sikerül a jégszekrények kérdését is megoldanunk. A megteremtett anyagi alap, a termelés, a szolgáltatások fejlesz­tésében elért eredmények folytán lehetővé válik az ötéves terv há­rom és fél év alatti teljesítése Maros megyében. Ehhez kedvező körülményeket teremt a komplexu­mokban végrehajtott ésszerűbb munkaszervezés, amely megfelelő termelékenységet biztosít. Radnóton például a szabó­ részlegek összevoná­sa lehetővé tette, hogy 1972-ben több mint 13 000 készruhát gyárt­sanak, Libánfalván 31 000 darabot, Hármasközségben több mint 9 300 pár lábbelit. Marosludas és Tirna­­veni övezetében üvegipari műhelye­ket létesítettünk, egyrészt a hazai piac, másrészt külföldi megrendelé­sek számára. Az első 7 000 darabot tartalmazó küldemény már el is indult Angliába. Újabb termelő csarnokok létesülnek Rücsön, Ma­­roskecén, Dédán, Ákosfalván, ahol helyi erőforrásokat értékesítenek, Maroskecén például a kavicsot, Ákosfalván, Rücsön fahulladékot stb. A helyi lehetőségek hasznosítása érdekében a zöldség- és gyümölcs­­félék tartósítására 10 aszaló léte­sült a megyében. Tavaly a fogyasz­tási szövetkezetek piros paprika őrlését kezdték meg, és jelentős mennyiséget értékesítettek e kere­sett cikkből. Máshol csirkenevelés­sel kezdtek foglalkozni, s ennek folytán 1972-ben több mint 600 000 naposcsibét hoztak forgalomba. Az árualap hússal való bővítése érdekében, sertés-, juh- és szár­nyastenyészeteket létesítettünk, me­lyek az elmúlt esztendőben több mint 192 tonna húst szállítottak a közétkeztetési egységeknek. Ugyancsak tavaly helyeztünk üzem­be egy félipari központot, amely­nek feladata konzerveket és fél­készárucikkeket gyártani, főképpen zöldség- és gyümölcsfélét a vendég­lők, étkezdék, gospodina-üzletek részére. Az idén eddig 200 tonna konzervet és félkészárut gyártottak itt, amelyek szintén hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához. Az RKP KB 1973. június 18-19-i plenáris ülése határozata szellemé­ben, amelyet a nőknek az ország társadalmi életében betöltött nö­vekvő szerepéről és munka-, vala­mint életkörülményeik megjavítá­sával kapcsolatosan hozott, a me­gyei szövetkezeti szövetség tanácsa és végrehajtó bizottsága felülvizs­gálta az anyagi alap fejlesztésének programját és újabb 314 szolgálta­tási egységet létesít a közétkezte­tésben, négy önkiszolgáló vonalat vezetnek be, újabb gospodina-egy­­ségek nyílnak. Az eredmények elle­nére azonban az anyagi alap fej­lesztésében mutatkoznak fogyaté­kosságok. Az anyagi alap nem fej­lődött egyforma arányban és ütem­ben a különböző községekben. Van­nak gyenge anyagi alapokkal ren­delkező községek, mint Neaua, Vargata, Faragó, Mezőszentpéteri és mások. Itt kell szólni arról is, hogy nem gondoskodtak mindenütt nagy termelékenységű berendezés­­ekről. A megyei szövetségnek megfelelő intézkedésekkel oda kell hatnia, hogy minden szövetkezeti egység erős anyagi alappal, minél teljesebb ellátást és szolgáltatást nyújtson a lakosságnak. Opreapopa Vasile, a fogyasztási szövetkezetek Maros megyei szövetségének elnöke ELŐRE 3. oldal NIcOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA KUBA KÖZTÁRSASÁGBAN Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő Fidel Castro Ruz elvtárs kíséretében meglátogatta Havanna egyik nagy, új lakónegyedét és Matanzas kikötővárost Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő kubai hivatalos látogatásának második napján ellátogatott az Alamar el­nevezésű új lakónegyedbe, amelyre méltán büszkék a kubai főváros la­kói. Közvetlenül a csütörtök reggeli hivatalos megbeszélések befejezése után Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő, Fidel Castro Ruz, Osvaldo Dorticos Tor­­rado, Vilma Espin, Carlos Rafael Rodriguez elvtársak és más kubai vezetők kíséretében elindultak a nagy ütemben épülő Alamar felé. Alamar, amely a forradalom előtt a többi negyedtől semmiben sem különbözött, jelenleg az új, korsze­rű lakások hatalmas komplexuma, s mintegy jelképe is a szocialista Kuba mai, öntudatos építőinek. A román nép képviselői és a ku­bai vezetők ma több mint 25 000 lakosú, többszáz tömbházból álló városnegyedet tekinthettek meg­ itt. 1971-ben Alamarból indult el a később egész Kubában elterjedt kezdeményezés — a mikrobrigádok mozgalma. Munkások, technikusok és tisztviselők csoportjai határoz­ták el akkoriban, hogy hazafias munkával hozzálátnak a lakásprob­léma megoldásához s az államtól csak az építkezéshez szükséges a­­nyagi eszközöket fogadják el. Két és fél évvel ezelőtt így rakták le az első óriási lakáskomplexum, a mai Alamar alapjait. A mikrobrigá­dok több mint 3400 tagja szabad idejében dolgozik e lakónegyed é­­pítkezésén, amelyet Havannában „a dolgozók öntudatának gyümölcse“ néven emlegetnek. Alamar lakosai­nak száma a közeljövőben eléri a 80 000-et, s távlatilag 200 000-re fog növekedni. A lakónegyedben fontos nemzet­­gazdasági objektumok, iskolák, ke­reskedelmi komplexumok, zöldöve­zetek vannak, s mindezek Alamart Kuba egyik legszebb városi telepü­lésévé avatják. A záporeső ellenére az új lakóne­gyed ünnepi külsővel fogadta a ro­mán vendégeket Az útvonalakat állami lobogóink, az erkélyeket háromszínű zászlócskák díszítik. Mindenhol pártunk és államunk vezetőjének portréi, a következő spanyol és román nyelvű felirat látható : Termelési feladataink száz­­százalékos teljesítésével üdvözöljük Nicolae Ceausescu elvtársat ! Szí­nes pannókon és szalagokon ol­vasható : Melegen üdvözöljük a testvéri román nép küldötteit! Él­jen a kubai és a román nép barát­sága ! Az építőtelep dolgozói, akárcsak Alamar lakosai meleg fogadtatás­ban részesítették a magas rangú román vendégeket, melegen és ro­­konszenvel üdvözölték őket, a ba­rátság számos megnyilatkozásával vették körül őket. Az Alamar lakónegyedben tett látogatás után Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtárs­­nő Fidel Castro és Osvaldo Dorti­cos Torrado elvtársak, valamint más kubai párt- és államvezetők kíséretében az Atlanti-óceán part­ján elterülő Matanzas tartományi Varadero üdülő-gyógyfürdő felé vette útját. Páratlan szépségekben bővelkedő övezeten haladunk át. A modern autópálya mindkét oldalát élénk­zöld trópusi, növényzet övezi. Pál­mákkal borított dombok, füves völ­gyek, leánder bokrokkal tarkított zöld mezők váltogatják egymást. Az autópálya kiterjedt sisas-ken­­derültetvényeket szel át, a táj­ból kimagaslóan kőolajfúró be­rendezéseket látunk — jó ré­szük román gyártmányú, a két ország közti kooperációs egyezmé­nyek keretében szállított berende­zés. Ebben az övezetben, Kuba északi partvidékének kőolajmezőin vállvestve dolgoznak kubai és kül­földi szakemberek. Matanzashoz közeledünk. A vá­ros bejáratánál Nicolae Ceausescu és Fidel Castro elvtársakat Luis Martinez Pello, a tartományi párt­­bizottság másodtitkára és a bizott­ság más tagjai üdvözlik. Matanzas több mint 100 000 la­kosú kikötőváros. A város számos lakosa dolgozik a sisal-kendergyár­­ban, a műtrágyagyárban, a cukor­finomítóban és a tartomány gazda­sági profilját meghatározó többi iparvállalatban. Egyébként számos bőrfeldolgozó gyár is működik itt, amelyek Latin-Amerika legnagyobb ilyen egységei közé számítanak. A város utcáin csaknem az egész lakosság összegyűlt, hogy lelkes fo­gadtatásban részesítse Románia és Kuba vezetőit. Román és kubai zászlócskákat lengetnek, Nicolae Ceausescu elvtárs arcképét tartják a magasba. Egész munkaközösségek jöttek el itt is a Román Kommu­nista Párt főtitkárának üdvözlésére. Egy román nemzeti színű óriáspan­­non, amelyen Nicolae Ceausescu elvtárs arcképe látható, az alábbi szavakat olvassuk : „Köszöntjük Nicolae Ceausescu elvtársat.“ A gyalogjárókon, az erkélyeken, az ablakokban és az épületek tera­szain zsúfolódó sokaság rendkívül vidám, lelkes fogadtatásban része­síti a két ország párt- és államve­zetőit. Mindenfelé színes kendőket lobogtatnak, énekelnek, táncolnak. A népi zenekarok rendkívül gyors ütemű kubai melódiákat játszanak. Amikor a hivatalos gépkocsisor el­halad egy vasúti fűtőház előtt, üdvözletként sziréna búg fel, autó­tülkölés hallatszik. A gépkocsisor egy bőrgyár előtt halad el. A gyár munkásai eredeti módon köszöntik a szocialista Románia képviselőit. Hatalmas pan­non a következő felírás látható: „Termelési feladataink százszáza­lékos teljesítésével köszöntjük Nicolae Ceausescut!“ A tömegben a következő feliratú táblákat pil­lantjuk meg : „Viva Nicolae“, „Bienvenida companera Elena Ceausescu“. A város kijáratánál modern iskolakomplexum, előtt katonai egyenruhás fiúk és lányok köszöntik a vendégeket. Ezek a fia­talok a Camilo Cienfuegos katonai iskola növendékei, amely nevét a kubai forradalom egyik hőséről kapta. A nyitott gépkocsiból Nicolae Ceausescu elvtárs és Fidel Castro elvtárs barátságosan integet a tö­megnek. Egy másik nyitott gépko­csiban helyet foglalt Elena Ceausescu elvtársnő és Vilma Estin de Castro elvtársnő, a Kubai Nő­szövetség elnöke. A hivatalos gépkocsisor az Atlan­ti-óceán partján, Matanzastól 30 kilométerre levő Varadero gyógy­fürdő felé veszi útját. A múltban a gazdag belföldiek és külföldiek számára fenntartott üdülőhelyen pihenő számos dolgozó, elhagyva a strandokat, eljött, hogy üdvözölje Románia és Kuba vezetőit. Itt is spontán módon jutottak kifejezésre a szocializmust építő két népet ösz­­szefűző baráti érzelmek. A csütörtöki nap egész programja újabb elemekkel gazdagította azt a baráti és harcos szolidaritási lég­kört, amelyben Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő kubai látogatása folyik. Ion Cârje Romulus Coplescu Radu Pascal Mihai Fabian Telefoto:­­ AZ ÉPÍTŐK, a lakosság bensőséges fogadtatásban RÉSZESÍTETTE A ROMÁN VENDÉGEKET TALÁLKOZÓ IFJÚSÁGI VEZETŐKKEL SKASI1“' “ Nicu Ceausescu elvtárs, a Roma- Luis Orlando Dominguezzel, a Ku- sz, alk?t 0I?kól áttekintették a két m­ai Kommunista Diákegyesületek tai Kommunista Ifjúsági Szövetség ország, ifjúsági es diákszervezete, Szövetsége Tanácsa Végrehajtó Bi­ első titkárával, Ismael Gonzalessel, közötti együttműködés fejlesztési zottságának alelnöke találkozott az Egyetemi Diákok Szövetségének lehetőségeit. Radu Cristescu Ion Dumitru A nagy kubai hazafi és forradalmár, José Marti emlékművének megkoszorúzása A legmagasabb kubai kitüntetés átn­yújtása után a kubai párt- és állami vezetők melegen gratuláltak Nicolae Ceausescu elvtársnak A fogadtatás hű tükre a kubaiak barátságának a román nép iránt A kubai sajtó továbbra is nagy teret szentel Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elv­társnő kubai látogatásának. A Granma című lap, az első oldalt uraló nagy fénykép alatt részle­tes tudósításban számol be arról a fogadtatásról, amelyben Ha­vanna lakossága részesítette a román vendégeket. „Meleg fo­gadtatás Nicolae Ceausescu és a kíséretében lévő hivatalos sze­mélyiségek tiszteletére“ cím alatt közölt tudósításában a lap kidom­borítja azt az örömöt, amellyel Havanna több százezer lakosú pártunk és államunk vezetőjét fogadta. A lap egy egész oldalon fényképeket közöl a hivatalos fogadtatásról és arról a lelkeso­mán vendégeket, ilyen aláírások­kal: „Ceausescu, Fidel és Dor­ticos kíséretében üdvözli a repü­lőtéren a román vendégek foga­dására megjelent tömeget“; „A közötti barátság" — olvasható ro­mán nyelven a havannai lakos­ság által magasra emelt pannó­kon; „A főváros utcáinak ar­culata a hivatalos menet áthala­dásának pillanatában hű tükre annak a barátságnak, amelyet a kubaiak a román nép iránt ta­núsítanak". A lapok, amikor beszámolnak arról, hogy ünnepélyes külsősé­gek között átnyújtották Nicolae Ceausescu elvtársnak a José Marti érdemrendet, a legmaga­sabb kubai kitüntetést, egyben kidomborítják a román államel­nök különleges érdemeit. Be­számolnak továbbá a két párt- és államvezető közötti hivatalos megbeszélések megkezdéséről és arról a nagy fogadásról, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő tisz­teletére a Forradalom Palotájá­nak termeiben rendeztek. A kubai rádió és televízió is részletes tudósításokban számol be Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő láto­gatásának első napjáról, a hiva­talos megbeszélésekről, pártunk és államunk vezetőjének tevé­kenységéről a kubai látogatás első napján. délről, amellyel a José Marti­ne­ repülőtéren megjelent sokaság pülőtéren és a repülőtértől Kuba integet Ceausescunak, aki szíve­­fővárosáig vezető út mentén eszé­lyesen válaszol az üdvözletre“.­szesereglett tömeg fogadta a ro- „Éljen a kubai és a román nép A KUBAI SAJTÓ A LÁTOGATÁS ELSŐ NAPJÁRÓL

Next