Előre, 1973. szeptember (27. évfolyam, 8029-8054. szám)
1973-09-01 / 8029. szám
1973. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT A A SZÖVETKEZETI KERESKEDELMI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE ÁLLANDÓ FELADATUNK A RKP X. kongresszusa és az 1972-ben megtartott Országos Konferenciája sokrétű feladatokat irányzott elő az ország népe életszínvonalának folytonos emelésére. E feladatok sorában különösen hangsúlyozott a lakosság áruellátása és a különböző szolgáltatások további javítása. A fogyasztási szövetkezetek V. kongresszusa, a párt irányelveinek fényében, nagy feladatokat szabott meg ezen a téren. E feladatok megvalósítása érdekében a fogyasztási szövetkezetek Maros megyei szövetségének tanácsa és végrehajtó bizottsága előtérbe helyezte a termelés és a szolgáltatás, a mezőgazdasági termékek felvásárlása és értékesítése javítását, ugyanakkor előirányozta a műszaki-anyagi alap fejlesztésének széleskörű programját. Egyik törekvésünk arra irányul, hogy minden községben gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási komplexum létesüljön, melyek révén egyrészt fontos gazdasági kérdéseket sikerül megoldani, másrészt pedig a kiszolgálás színvonala jobban megközelítheti a városközpontokét. Törekvéseink arra irányulnak, hogy az üzletekben egyszerűbbé, gyorsabbá váljon a kiszolgálás, s ennek érdekében önkiszolgáló egységekkel, gospodina-üzletekkel, cukrászdákkal stb. lássuk el a hálózatot. Az anyagi alap fejlesztése érdekében tett intézkedésekkel párhuzamosan a törekvés arra irányul, hogy az ipari termékek forgalombahozása jobb körülmények között történjen, úgy, hogy a nagyobb központokban legyen bútorüzlet, közszükségleti cikkeket árusító bolt, és általában gazdag áruválaszték álljon a vásárlók rendelkezésére. A kisebb helységekben olyan üzletek létesítését tartottuk szem előtt, amelyek a napi szükségleteket fedező árucikkekkel lássák el a fogyasztókat. Ugyanakkor a lakosság rendelkezésére bocsátandó teljesebb árualap érdekében igyekszünk a termelő részlegeken olyan egységeket is létesíteni, amelyek kisiparosok bevonásával a lakosság igényelte árucikkeket is gyártanak, olyanokat, amelyeket a köztársasági érdekeltségű vállalatok nem gyártanak, vagy ha igen, a kínálat nem fedezi a keresletet. Ilyen új egységek működnek már Radnóton, Mezőrücsön és más községekben. A szövetkezeti hálózat erőteljes fejlesztésének eredményeként a kereskedelmi felület 82 000 m3-re emelkedett Maros megyében. Ez azt jelenti, hogy 1000 lakosra több mint 200 m2 jut az országos 158 m2 falusi átlaggal szemben. Erőteljes egységeket létesítettünk, emeletes áruházakat, sőt szupermagazinokat, amelyek — mint például Görgényszentimrén, ahol a bútor,lábbeli, h'í- ■· '›■ t cikkek stb. árusítására szakrészlegek működnek az áruházakban, vagy Bándon, Bücsön, Dédán, Fehéregyházán, Bonyhán, Ádámoson és máshol — magas színvonalú kereskedelmi tevékenységet képesek kifejteni. Hasonló egységek létesülnek Bátoson, Marosvécsen, Erdőszentgyörgyön, Sármáson, Gernyeszegen és máshol. A szövetkezeti hálózat fejlődésére jellemző, hogy a kisgépesítési és saját alapok felhasználásával, valamint a szövetkezeti tagság hozzájárulásából (az anyagi alap fejlesztésének kiegészítő forrásai) több mint 300 egységet létesítettek, 23 000 m2-t meghaladó felülettel. Jelenleg 20 önkiszolgáló egység működik, s az ötéves terv végéig újabb 15 kezdi meg működését. Ugyancsak jelentős fejlődést ért el a szövetkezeti közétkeztetési hálózat, amely a turisztikai útvonalakon bármilyen igényt képes kielégíteni. Átlagban 30 kilométerenként van egy-egy turisztikai egységünk, összesen mintegy 210 szállóhellyel, teljes kiszolgálást, parkolást stb. biztosítva. E tekintetben a program előirányozza a balavásári, vácmányi, szalárdi, ludasi egységek tevékenységének fejlesztését úgy, hogy 1975 végére 420-ra emelkednek az elszállásolási lehetőségek. A közétkeztetési hálózat fejlesztése során a megyében újabb cukrászdák nyíltak, úgyhogy a községközpontokban eddig számon tartott 91 cukrászdával szemben ma már 110 működik. Ugyanakkor 1974-ig véglegesen meg kell oldanunk a meleg ételek biztosítását valamennyi községközpontban. Ennek azonban alapfeltétele az élelmiszerek tárolási kérdéseinek megoldása. A saját jéggyárak segítségével naponta több mint 20 tonna műjeget gyártunk, s a termelés fokozásával sikerül a jégszekrények kérdését is megoldanunk. A megteremtett anyagi alap, a termelés, a szolgáltatások fejlesztésében elért eredmények folytán lehetővé válik az ötéves terv három és fél év alatti teljesítése Maros megyében. Ehhez kedvező körülményeket teremt a komplexumokban végrehajtott ésszerűbb munkaszervezés, amely megfelelő termelékenységet biztosít. Radnóton például a szabó részlegek összevonása lehetővé tette, hogy 1972-ben több mint 13 000 készruhát gyártsanak, Libánfalván 31 000 darabot, Hármasközségben több mint 9 300 pár lábbelit. Marosludas és Tirnaveni övezetében üvegipari műhelyeket létesítettünk, egyrészt a hazai piac, másrészt külföldi megrendelések számára. Az első 7 000 darabot tartalmazó küldemény már el is indult Angliába. Újabb termelő csarnokok létesülnek Rücsön, Maroskecén, Dédán, Ákosfalván, ahol helyi erőforrásokat értékesítenek, Maroskecén például a kavicsot, Ákosfalván, Rücsön fahulladékot stb. A helyi lehetőségek hasznosítása érdekében a zöldség- és gyümölcsfélék tartósítására 10 aszaló létesült a megyében. Tavaly a fogyasztási szövetkezetek piros paprika őrlését kezdték meg, és jelentős mennyiséget értékesítettek e keresett cikkből. Máshol csirkeneveléssel kezdtek foglalkozni, s ennek folytán 1972-ben több mint 600 000 naposcsibét hoztak forgalomba. Az árualap hússal való bővítése érdekében, sertés-, juh- és szárnyastenyészeteket létesítettünk, melyek az elmúlt esztendőben több mint 192 tonna húst szállítottak a közétkeztetési egységeknek. Ugyancsak tavaly helyeztünk üzembe egy félipari központot, amelynek feladata konzerveket és félkészárucikkeket gyártani, főképpen zöldség- és gyümölcsfélét a vendéglők, étkezdék, gospodina-üzletek részére. Az idén eddig 200 tonna konzervet és félkészárut gyártottak itt, amelyek szintén hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához. Az RKP KB 1973. június 18-19-i plenáris ülése határozata szellemében, amelyet a nőknek az ország társadalmi életében betöltött növekvő szerepéről és munka-, valamint életkörülményeik megjavításával kapcsolatosan hozott, a megyei szövetkezeti szövetség tanácsa és végrehajtó bizottsága felülvizsgálta az anyagi alap fejlesztésének programját és újabb 314 szolgáltatási egységet létesít a közétkeztetésben, négy önkiszolgáló vonalat vezetnek be, újabb gospodina-egységek nyílnak. Az eredmények ellenére azonban az anyagi alap fejlesztésében mutatkoznak fogyatékosságok. Az anyagi alap nem fejlődött egyforma arányban és ütemben a különböző községekben. Vannak gyenge anyagi alapokkal rendelkező községek, mint Neaua, Vargata, Faragó, Mezőszentpéteri és mások. Itt kell szólni arról is, hogy nem gondoskodtak mindenütt nagy termelékenységű berendezésekről. A megyei szövetségnek megfelelő intézkedésekkel oda kell hatnia, hogy minden szövetkezeti egység erős anyagi alappal, minél teljesebb ellátást és szolgáltatást nyújtson a lakosságnak. Opreapopa Vasile, a fogyasztási szövetkezetek Maros megyei szövetségének elnöke ELŐRE 3. oldal NIcOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA KUBA KÖZTÁRSASÁGBAN Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő Fidel Castro Ruz elvtárs kíséretében meglátogatta Havanna egyik nagy, új lakónegyedét és Matanzas kikötővárost Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő kubai hivatalos látogatásának második napján ellátogatott az Alamar elnevezésű új lakónegyedbe, amelyre méltán büszkék a kubai főváros lakói. Közvetlenül a csütörtök reggeli hivatalos megbeszélések befejezése után Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő, Fidel Castro Ruz, Osvaldo Dorticos Torrado, Vilma Espin, Carlos Rafael Rodriguez elvtársak és más kubai vezetők kíséretében elindultak a nagy ütemben épülő Alamar felé. Alamar, amely a forradalom előtt a többi negyedtől semmiben sem különbözött, jelenleg az új, korszerű lakások hatalmas komplexuma, s mintegy jelképe is a szocialista Kuba mai, öntudatos építőinek. A román nép képviselői és a kubai vezetők ma több mint 25 000 lakosú, többszáz tömbházból álló városnegyedet tekinthettek meg itt. 1971-ben Alamarból indult el a később egész Kubában elterjedt kezdeményezés — a mikrobrigádok mozgalma. Munkások, technikusok és tisztviselők csoportjai határozták el akkoriban, hogy hazafias munkával hozzálátnak a lakásprobléma megoldásához s az államtól csak az építkezéshez szükséges anyagi eszközöket fogadják el. Két és fél évvel ezelőtt így rakták le az első óriási lakáskomplexum, a mai Alamar alapjait. A mikrobrigádok több mint 3400 tagja szabad idejében dolgozik e lakónegyed építkezésén, amelyet Havannában „a dolgozók öntudatának gyümölcse“ néven emlegetnek. Alamar lakosainak száma a közeljövőben eléri a 80 000-et, s távlatilag 200 000-re fog növekedni. A lakónegyedben fontos nemzetgazdasági objektumok, iskolák, kereskedelmi komplexumok, zöldövezetek vannak, s mindezek Alamart Kuba egyik legszebb városi településévé avatják. A záporeső ellenére az új lakónegyed ünnepi külsővel fogadta a román vendégeket Az útvonalakat állami lobogóink, az erkélyeket háromszínű zászlócskák díszítik. Mindenhol pártunk és államunk vezetőjének portréi, a következő spanyol és román nyelvű felirat látható : Termelési feladataink százszázalékos teljesítésével üdvözöljük Nicolae Ceausescu elvtársat ! Színes pannókon és szalagokon olvasható : Melegen üdvözöljük a testvéri román nép küldötteit! Éljen a kubai és a román nép barátsága ! Az építőtelep dolgozói, akárcsak Alamar lakosai meleg fogadtatásban részesítették a magas rangú román vendégeket, melegen és rokonszenvel üdvözölték őket, a barátság számos megnyilatkozásával vették körül őket. Az Alamar lakónegyedben tett látogatás után Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő Fidel Castro és Osvaldo Dorticos Torrado elvtársak, valamint más kubai párt- és államvezetők kíséretében az Atlanti-óceán partján elterülő Matanzas tartományi Varadero üdülő-gyógyfürdő felé vette útját. Páratlan szépségekben bővelkedő övezeten haladunk át. A modern autópálya mindkét oldalát élénkzöld trópusi, növényzet övezi. Pálmákkal borított dombok, füves völgyek, leánder bokrokkal tarkított zöld mezők váltogatják egymást. Az autópálya kiterjedt sisas-kenderültetvényeket szel át, a tájból kimagaslóan kőolajfúró berendezéseket látunk — jó részük román gyártmányú, a két ország közti kooperációs egyezmények keretében szállított berendezés. Ebben az övezetben, Kuba északi partvidékének kőolajmezőin vállvestve dolgoznak kubai és külföldi szakemberek. Matanzashoz közeledünk. A város bejáratánál Nicolae Ceausescu és Fidel Castro elvtársakat Luis Martinez Pello, a tartományi pártbizottság másodtitkára és a bizottság más tagjai üdvözlik. Matanzas több mint 100 000 lakosú kikötőváros. A város számos lakosa dolgozik a sisal-kendergyárban, a műtrágyagyárban, a cukorfinomítóban és a tartomány gazdasági profilját meghatározó többi iparvállalatban. Egyébként számos bőrfeldolgozó gyár is működik itt, amelyek Latin-Amerika legnagyobb ilyen egységei közé számítanak. A város utcáin csaknem az egész lakosság összegyűlt, hogy lelkes fogadtatásban részesítse Románia és Kuba vezetőit. Román és kubai zászlócskákat lengetnek, Nicolae Ceausescu elvtárs arcképét tartják a magasba. Egész munkaközösségek jöttek el itt is a Román Kommunista Párt főtitkárának üdvözlésére. Egy román nemzeti színű óriáspannon, amelyen Nicolae Ceausescu elvtárs arcképe látható, az alábbi szavakat olvassuk : „Köszöntjük Nicolae Ceausescu elvtársat.“ A gyalogjárókon, az erkélyeken, az ablakokban és az épületek teraszain zsúfolódó sokaság rendkívül vidám, lelkes fogadtatásban részesíti a két ország párt- és államvezetőit. Mindenfelé színes kendőket lobogtatnak, énekelnek, táncolnak. A népi zenekarok rendkívül gyors ütemű kubai melódiákat játszanak. Amikor a hivatalos gépkocsisor elhalad egy vasúti fűtőház előtt, üdvözletként sziréna búg fel, autótülkölés hallatszik. A gépkocsisor egy bőrgyár előtt halad el. A gyár munkásai eredeti módon köszöntik a szocialista Románia képviselőit. Hatalmas pannon a következő felírás látható: „Termelési feladataink százszázalékos teljesítésével köszöntjük Nicolae Ceausescut!“ A tömegben a következő feliratú táblákat pillantjuk meg : „Viva Nicolae“, „Bienvenida companera Elena Ceausescu“. A város kijáratánál modern iskolakomplexum, előtt katonai egyenruhás fiúk és lányok köszöntik a vendégeket. Ezek a fiatalok a Camilo Cienfuegos katonai iskola növendékei, amely nevét a kubai forradalom egyik hőséről kapta. A nyitott gépkocsiból Nicolae Ceausescu elvtárs és Fidel Castro elvtárs barátságosan integet a tömegnek. Egy másik nyitott gépkocsiban helyet foglalt Elena Ceausescu elvtársnő és Vilma Estin de Castro elvtársnő, a Kubai Nőszövetség elnöke. A hivatalos gépkocsisor az Atlanti-óceán partján, Matanzastól 30 kilométerre levő Varadero gyógyfürdő felé veszi útját. A múltban a gazdag belföldiek és külföldiek számára fenntartott üdülőhelyen pihenő számos dolgozó, elhagyva a strandokat, eljött, hogy üdvözölje Románia és Kuba vezetőit. Itt is spontán módon jutottak kifejezésre a szocializmust építő két népet öszszefűző baráti érzelmek. A csütörtöki nap egész programja újabb elemekkel gazdagította azt a baráti és harcos szolidaritási légkört, amelyben Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő kubai látogatása folyik. Ion Cârje Romulus Coplescu Radu Pascal Mihai Fabian Telefoto: AZ ÉPÍTŐK, a lakosság bensőséges fogadtatásban RÉSZESÍTETTE A ROMÁN VENDÉGEKET TALÁLKOZÓ IFJÚSÁGI VEZETŐKKEL SKASI1“' “ Nicu Ceausescu elvtárs, a Roma- Luis Orlando Dominguezzel, a Ku- sz, alk?t 0I?kól áttekintették a két mai Kommunista Diákegyesületek tai Kommunista Ifjúsági Szövetség ország, ifjúsági es diákszervezete, Szövetsége Tanácsa Végrehajtó Bi első titkárával, Ismael Gonzalessel, közötti együttműködés fejlesztési zottságának alelnöke találkozott az Egyetemi Diákok Szövetségének lehetőségeit. Radu Cristescu Ion Dumitru A nagy kubai hazafi és forradalmár, José Marti emlékművének megkoszorúzása A legmagasabb kubai kitüntetés átnyújtása után a kubai párt- és állami vezetők melegen gratuláltak Nicolae Ceausescu elvtársnak A fogadtatás hű tükre a kubaiak barátságának a román nép iránt A kubai sajtó továbbra is nagy teret szentel Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő kubai látogatásának. A Granma című lap, az első oldalt uraló nagy fénykép alatt részletes tudósításban számol be arról a fogadtatásról, amelyben Havanna lakossága részesítette a román vendégeket. „Meleg fogadtatás Nicolae Ceausescu és a kíséretében lévő hivatalos személyiségek tiszteletére“ cím alatt közölt tudósításában a lap kidomborítja azt az örömöt, amellyel Havanna több százezer lakosú pártunk és államunk vezetőjét fogadta. A lap egy egész oldalon fényképeket közöl a hivatalos fogadtatásról és arról a lelkesomán vendégeket, ilyen aláírásokkal: „Ceausescu, Fidel és Dorticos kíséretében üdvözli a repülőtéren a román vendégek fogadására megjelent tömeget“; „A közötti barátság" — olvasható román nyelven a havannai lakosság által magasra emelt pannókon; „A főváros utcáinak arculata a hivatalos menet áthaladásának pillanatában hű tükre annak a barátságnak, amelyet a kubaiak a román nép iránt tanúsítanak". A lapok, amikor beszámolnak arról, hogy ünnepélyes külsőségek között átnyújtották Nicolae Ceausescu elvtársnak a José Marti érdemrendet, a legmagasabb kubai kitüntetést, egyben kidomborítják a román államelnök különleges érdemeit. Beszámolnak továbbá a két párt- és államvezető közötti hivatalos megbeszélések megkezdéséről és arról a nagy fogadásról, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő tiszteletére a Forradalom Palotájának termeiben rendeztek. A kubai rádió és televízió is részletes tudósításokban számol be Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő látogatásának első napjáról, a hivatalos megbeszélésekről, pártunk és államunk vezetőjének tevékenységéről a kubai látogatás első napján. délről, amellyel a José Martine repülőtéren megjelent sokaság pülőtéren és a repülőtértől Kuba integet Ceausescunak, aki szívefővárosáig vezető út mentén eszélyesen válaszol az üdvözletre“.szesereglett tömeg fogadta a ro- „Éljen a kubai és a román nép A KUBAI SAJTÓ A LÁTOGATÁS ELSŐ NAPJÁRÓL