Előre, 1973. október (27. évfolyam, 8055-8080. szám)

1973-10-02 / 8055. szám

ELŐRE 4. oldal NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET • NEMZETKÖZI ÉLET AZ ELMÚLT NAP • Brazzaville-ben, a népek közötti barátság kongói társaságának rende­zésében Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének kubai, cos­­ta-ricai, venezuelai, kolumbiai, ecua­dori és perui látogatását bemutató fényképkiállítás nyílt meg. A kiállí­tás keretében gazdag képanyagok­kal illusztrálják azt a látogatást is, amelyet az Államtanács elnöke a múlt évben tett Kongó Népköztár­saságban, valamint a román államfő és Marlen N'Gouabi nemrégi buka­resti találkozóját. • A Kínai NK kikiáltásának 24. évfordulója alkalmából az összkínai Népképviseleti Palotában fogadást rendeztek, amelyen részt vettek Dun Bs­ t, a Kínai NK ügyvezető elnöke, Csu En-laj, a Kínai NK Államtaná­csának elnöke, más párt- és állam­vezetők, a központi intézmények és szervezetek képviselői, az ország kü­lönböző részeiből érkezett dolgozók. Úgyszintén jelen volt Norodom Szianuk kambodzsai államfő. Meg­jelentek Pekingben akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői, kül­földről érkezett küldöttségek veze­tői. A fogadáson Csu En-laj beszé­det mondott. • Vasárnap az Egyesült Államok­ból visszaérkezett Bonnba Willy Brandt nyugatnémet kancellár. Brandt kancellár felszólalt az ENSZ- közgyűlés idei ülésszakán, majd Washingtonban megbeszéléseket folytatott amerikai vezetőkkel, Ri­chard Nixon amerikai elnökkel és Henry Kissinger külügyminiszterrel kölcsönös politikai és gazdasági kérdésekről tanácskozott. Mint a hírügynökségek jelentették, Brandt kancellár egy nappal megrövidítette amerikai tartózkodását, hogy lehető­sége nyíljon előkészíteni Kakuei Tanaka szerdán kezdődő bonni láto­gatását. A kancellár a hét folya­mán részt vesz a Bundestag külpo­litikai vitáján, majd szombaton Londonba utazik, hogy Edward Heath brit kormányfővel tanács­kozzék. • Guam­ar Jarring moszkvai svéd nagykövet bejelentette, hogy októ­ber végén visszavonul a diplomáciai tevékenységtől, de továbbra is meg­tartja az Egyesült Nemzetek Szer­vezete főtitkára közel-keleti külön­­megbízottjának tisztségét. • Szeptember végén Stockholm­ban tanácskozást tartottak 21 nyu­gat-európai kommunista párt kép­viselői. Ezen elhatározták e pártok képviselői konferenciájának összehí­vását 1974 januárjára. A konferen­cia napirendjén a következő prob­lémák szerepelnek: a kapitalizmus jelenlegi válsága Nyugat-Európá­­ban, a kommunista pártok akciói a társadalmi haladásért, a demokrá­ciáért, a nemzeti függetlenségért, a békéért és szocializmusért, valamint a munkás- és demokratikus erők egységének kérdései. Az összejöve­telen egyöntetű határozatot fogad­tak el a katonai junta ellen harco­ló chilei dolgozókkal és demokra­tákkal való szolidaritásról. Guinea nemzeti ünnepe Október 2-án Guinea népe ál­lami függetlensége kikiáltásának 15. évfordulóját ünnepli. Guinea Nyugat-Afrikában, az Atlanti-óceán partvidékén terül el. Hosszú évtizedekig francia gyarmat volt, 1958 szeptember 29-én azonban Guinea lakossá­gának nagy többsége szavazatával elutasította a franciák által fel­ajánlott alkotmányt, kilépett a Francia Közösségből, október 2-án pedig kikiáltották a köztár­saságot. Ez a történelmi esemény lehetőséget teremtett a fiatal ál­lam számára, hogy meginduljon a súlyos gyarmati örökség fel­számolása és a fejlődés útján. A gazdasági függetlenség út­ján haladva a guineai kormány államosította a bányákat, a ban­kokat, a szállítási vállalatokat és ellenőrzése alá helyezte a kül­kereskedelmet. Jelentős erőfeszí­tések történtek a vas és a bauxit lelőhelyek kiaknázására és ipari értékesítésére. Jelentős átalaku­lásokon és korszerűsítésen ment át a nemzetgazdaság fő ága, a mezőgazdaság is. Külpolitikai síkon Guinea Köz­társaság a békéért és az összes országokkal való együttműködé­sért száll síkra, harcol a kolo­­nializmus, a neokolonializmus és a fajgyűlölet felszámolásáért Af­rikában, az afrikai népek önren­delkezési jogáért. Románia és Guinea között ba­ráti és együttműködési kapcsola­tok alakultak ki, e kapcsolatok állandóan mélyülnek mindkét nép, a béke és a nemzetközi megér­tés érdekében. Nemzeti ünnepe alkalmából népünk új sikereket kíván a guineai népnek előrehaladásában a béke és a fejlődés útján. Plasztikpénz Az Indiai-óceánban levő Kó­kusz-szigeteken műanyagból ké­szült pénzérméket bocsátottak ki. A rendkívül ellenálló műanyag felületét speciális festékkel von­ták be, amely mélyen behatol az érmék anyagába, és védi a ko­pástól. A színnek az érme ér­téke szempontjából is jelentősé­ge van — a különböző címletű érméket más-más színnel vonták be, így könnyen megkülönböz­tethetők egymástól. Különben a Kókusz-szigeteken nem ez az el­ső eset, hogy a szokványos anya­goktól eltérő alapanyagból ké­szült a pénz. A XIX. század vé­géig elefántcsont pénz volt for­galomban. Verekedés a Trevi-kútnál Rómában, a híres Fontana di Trevinél, amelybe a turisták ap­rópénzt dobnak abban a hiede­lemben, hogy aki néhány garast vet a vízbe, legalább egyszer még visszatér az Örök Városba, a minap ökölre ment két naplo­pó fiatalember. Mindketten „aratni“ jöttek, mivel különösen ünnepnap után „jól fizet“ a Trevi-kút. A verekedők körül sokadalom támadt, de szétvá­lasztani őket csak a rendőrök tudták, amikor már amúgyis vi­lágos volt a „mérkőzés“ kime­netele. A helybenhagyott fiatal­embert kórházba vitték, a győzőt pedig bekísérték a rendőrségre. Autósok napja Jó napjuk volt nemrégiben a gépkocsivezetőknek Bejrútban, Libanon fővárosában. Kedvük szerint közlekedhettek, dudál­hattak, senki nem állította meg őket. Az történt ugyanis, hogy elfogytak a kihágásokat büntető szelvények. Persze, az illetéke­sek gyorsan gondoskodtak a pót­lásról, úgyhogy az autósok pün­kösdi királysága mindössze egy napig tartott. A mesterdetektív levelezése Sokan ma sem tudják, hogy Sherlock Holmes nem ért, hogy alakja az író fantáziájának szü­leménye , és leveleket írnak neki. A londoni postások a leve­leket a Baker Street-en levő Nemzeti Építő Társaság irodájá­ba kézbesítik, amelynek címe azonos Conan Doyle regényhősé­­nek lakhelyével. Válasz is megy minden levélre — a 23 éves Mrs. Nicholson írja. Hozzá került Ka­lifornia állam bírójának hivata­los papíron írt levele is: „Ked­ves Mr. Holmes! Államunkban a bűnügyi munkában nagy szük­ség van az ön tapasztalatával és tehetségével rendelkező embe­rekre. Beleegyezne, hogy nálunk dolgozzék? Kérem válaszoljon...“ Mrs. Nicholson, mint minden le­vélre, erre is a következőket válaszolta: „Sajnos, jelenleg Sherlock Holmest egy nagyon ér­dekes ügy kivizsgálása köti le, és ezért nem tud önnek szemé­lyesen válaszolni. Legjobb, ha a helyi rendőrséghez fordul, és ott elmagyarázza, miről van szó... Tisztelettel: Mrs. Nicholson, Sherlock Holmes titkárnője“. Mi­lyen csalódással olvashatta ezt Kalifornia állam bírája a helyi újságokban , mert oda került a válasz, a lapok hasábjaira. A legmagasabb Torontóban a világ legmaga­sabb tévétornyát készülnek fel­építeni. 550 méter magasra ter­vezik. A jelenlegi rekord 4. moszkvai tévétoronyé, amely 17 méterrel alacsonyabb, mint a to­rontói lesz. Az építést 1974-re akarják befejezni. Családi busz Egy kazahsztáni bányász fele­sége világra hozta tizenhetedik gyermekét. A helyi tanács egy 20 férőhelyes mikrobuszt ajándé­kozott a családnak, hogy vala­mennyien elférjenek benne, a szülők és a gyermekek, a húsz­éves Galinától az újszülött Pjot­­ruskáig. SZÉLES Kid KULTURÁLIS-TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS TÁVLATAI (Folytatás az I. oldalról) látogatása erőteljesen tükrözte a kölcsönös óhajt, hogy gyümöl­­csöztessék a kulturális és tudo­mányos csere és kooperáció ösz­tönzése terén mutatkozó széles körű lehetőségeket. Olyan mo­mentumok, mint a látogatás a Kubai Tudományos Akadémián, a quitói központi egyetemen, a San Marcos nemzeti egyetemen, a limai nemzeti mérnöki egyete­men és más tudományos oktatá­si intézményekben, akárcsak a találkozók a kulturális és tudo­mányos élet képviselőivel, egye­temi oktatókkal és diákokkal, mindmegannyi tanújele volt a Románia sokoldalú fejlődése, az oktatás, a kultúra, a tudomány terén elért eredmények iránti élénk érdeklődésnek. A Nicolae Ceaușescu elvtársnak és Elena Ceaușescu elvtársnőnek tekinté­lyes latin-amerikai tudományos intézmények által adományozott kitüntető akadémiai címek, a Ro­mánia kulturális-tudományos ér­tékeinek megbecsülését jelképe­zik. Mint a limai San Marcos egyetem rektora kijelentette: „Mi ismerjük Románia látványos eredményeit, az ott végbement gazdasági és társadalmi átalaku­lásokat, amelyek kulturális és technológiai szempontból óriási fejlődést feltételeznek. Ezért nagy érdeklődéssel kísérjük az ön lá­togatását". Ezekre a szavakra válaszolva Nicolae Ceaușescu elvtárs megállapította: „Széles körű együttműködést akarunk létrehozni önökkel. Bővíteni kí­vánjuk az országaink tanárai, tu­dományos dolgozói, diákjai kö­zötti kapcsolatokat, ez teljesen megfelel a megismerés, a közele­dés, a haladás érdekeinek. Min­den elszigetelődés lemaradást je­lent. Mi síkraszállunk a széles körű együttműködésért, különö­sen a tudomány, a kultúra te­rén, minthogy ez az együttműkö­dés lényeges minden egyes nem­zet haladása szempontjából, az egész emberiség általános hala­dása szempontjából." A látogatás során lezajlott ta­lálkozókon és megbeszéléseken kifejezésre jutott közös óhajnak és érdeklődésnek megfelelően, mindenütt megállapodtak a két­oldalú tudományos, oktatási, kul­turális, művészeti és sportkap­csolatok kiszélesítésében, mely kapcsolatok a Románia és a la­tin-amerikai országok között fennálló baráti kapcsolatok ösz­­szességének alkotó részei. Ez az elhatározás nem csupán a közös nyilatkozatokban jutott kifeje­zésre, hanem egyes kooperációs dokumentumokban is megteste­sült: a Costa Ricával megkötött kulturális egyezményben, vala­mint tudományos-műszaki együtt­működési egyezményekben; a Venezuelával létrejött tudomá­nyos és műszaki együttműködési egyezményben, a Kolumbiával kötött egyezményben a természe­ti erőforrások felkutatására és értékesítésére vonatkozó kooperá­ciós akciókat illetően, az Ecua­dorral kötött kulturális egyez­ményben és a Peruval kötött kulturális egyezményben. Ami a Kubával, a testvéri szocialista országgal e vonatkozásban fenn­álló kapcsolatokat illeti, s amely országgal már létezett egy ér­vényben lévő műszaki-tudomá­nyos és kulturális megállapodás, a látogatás során megállapodtak abban ,hogy a meglévő egyez­mény előírásainak megvalósításá­val párhuzamosan új akciókat kezdeményeznek a kooperáció el­mélyítésére. Venezuela esetében, amellyel Romániának szintén van már kulturális egyezménye, kidolgozták az 1973—1974-es é­­vekre szóló kulturális csere­­egyezményt. A létrejött egyezmények elő­irányozzák tudósok és tudomá­nyos kutatók cseréjét tanulmá­nyok elkészítésére, előadások megtartására és dokumentációs munkák elvégzésére, továbbá tu­dományos munkák, kiadványok és más tájékoztatási eszközök cseréjét, az együttműködés fej­lesztését tudományos és kutató­­intézetek között, az oktatás terén való együttműködés kiszélesíté­sét. Ugyanakkor ezek az egyez­mények előirányozzák az iro­dalom, a színház, a zene, a film­művészet, a képzőművészet és a művelődési élet más területein lezajló kooperáció fejlesztését, művészegyüttesek, írók, filmesek, zeneszerzők cserelátogatásai ré­vén, továbbá művészeti, kulturá­lis és tudományos kiállítások köl­csönös rendezésével, értékes iro­dalmi alkotások lefordításával, a sajtószervek közötti kapcsola­tok kiszélesítésével. A látogatás alkalmával Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta a fiatalok közötti kapcsolatok jelentőségét a közeledés és a szolidaritás egyik lényeges tényezőjeként ilyen értelemben a megegyezé­sek előirányozzák egyetemi és középiskolai diákok, sportcsapa­tok cseréjét stb. Akárcsak a politikai és a gazdasági kapcsolatok terén, ugyanígy a kulturális és tudomá­nyos együttműködés területén is, az egyezmények a függetlenség és a szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes jogegyenlőség és a kölcsönös elő­nyök elvei tiszteletben tartásán alapulnak. A kulturális-tudomá­nyos együttműködésnek ilyen el­vi alapon való fejlesztése hiva­tott biztosítani a cserék megfe­lelő keretét, minden egyes kul­túra értékeinek fejlesztését, a szellemi haladás irányában tett saját erőfeszítések támogatását, a barátság, a tisztelet és a köl­csönös megbecsülés megszilárdí­tását. Ma ,amikor a nemzetközi élet­ben egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a kulturális értékek cseréje, a béke és a nemzetközi együttműködés e jelentős ténye­zője iránt, megállapítható, hogy a latin,­amerikai országokkal megkötött egyezmények pozitív például szolgálnak és ismételten bizonyítják azt a következetessé­get, amellyel Románia állást foglal a széleskörű kulturális kooperációért a partnerek érde­keinek és méltóságának teljes tiszteletben tartása szellemében. Romániának elhatározott szándé­ka mindent megtenni az egyez­mények előírásainak valóra vál­­tására. Az ENSZ-közgyűlés munkálatai A HARMADIK HÉT Mától kezdve harmadik hetébe lép az ENSZ-közgyűlés ülésszaka. Az általános politikai vitában ed­dig két kormányfő, harminckilenc külügyminiszter és két meghatalma­zott miniszter terjesztette elő or­szága álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. A felszóla­lásoknak és általában a Közgyűlés ülésszaka munkálatainak messze­menő munkajellegük volt. E rövid bevezető után rátérünk az elmúlt hét végén elhangzott fel­szólalások tartalmának kivonatos ismertetésére. Stefan Olszewski lengyel külügy­miniszter beszédében számba vette az utóbbi évek kedvező kihatású nemzetközi eseményeit. Az európai biztonságról szólva kijelentette, hogy a kérdéssel foglalkozó konfe­rencia fő feladata a kollektív euró­pai biztonsági rendszer megterem­tése, megszüntetve a kontinens po­litikai és katonai kettészakítottságát. A békét — hangsúlyozta — nyílt, dinamikus, állandóan fejlődő folya­matnak fogjuk fel. A kollektív biz­tonsági rendszer alapján Európa olyan földrésszé kell hogy váljék, amely a világ egyetlen térségét sem veszélyezteti, és amely a világ töb­bi térségeivel együttműködve hoz­zájárul a népek jólétének növekedé­séhez, a békés, szabad és méltó élethez. Max van Der Stoel holland kül­ügyminiszter, országa közös piaci tagságára utalva, kijelentette, hogy Hollandia nem szeretne olyan kö­zösség tagja lenni, amely szuper­­hatalommá akar válni, vagy amely maradi módon elszigetelődik. Re­méljük, egy olyan Európa részei le­szünk — mondotta —, amely nagy fontosságot tulajdonít a kölcsönös megértésnek, amelyben a kedvez­ményezett helyzetben levők szolida­ritást vállalnak a kevésbé kedvező helyzetben levőkkel. Csak egy ilyen Európa lehet stabil pontja a világnak, csak egy ilyen Európa biz­tosíthatja a békekapcsolatok kon­szolidálását. Petar Mladenov, Bulgária külügy­minisztere rámutatott, hogy orszá­ga nagy fontosságot tulajdonít a szomszéd államokkal fenntartott kapcsolatoknak és ezen az alapon hozzájárult e kapcsolatok pozitív fejlődéséhez. Politikai szempontból tekintve, a Balkán-félsziget olyan világ, amelyben a két társadalmi és gazdasági rendszer egymás mellett él. A NATO és a Varsói Szerződés közötti demarkációs vonal egy része a Balkánon halad át. E bonyolult helyzet ismeretében kell értékelni az utóbbi években elért eredménye­ket, beleértve a feszültség csökken­tését és az összes balkáni nemze­tek békés együttműködésének bővü­lését is. 25L: A junta beismerte: vannak még ellenállási gócok Csaknem három héttel a katonai államcsíny után Chilében még min­dig érvényben van a sürgősségi ál­lapot. Cézár Mendoza tábornok, a katonai junta tagja, egy interjúban beismerte, hogy „az országban to­vábbra is vannak ellenállási gócok, jóllehet a hadsereg minden szüksé­ges intézkedést megtett“. Az An­dokban heves csatározások folynak a Népi Egység híveinek felfegyver­zett csoportjai és a katonaság kö­zött. A hatóságok becslése szerint az erdőségekben mintegy három­ezer ellenálló húzódott meg. Pan­­guipulli város környékén, mintegy 900 kilométerre délre a fővárostól, szintén fegyveres ellenállók száll­nak szembe a katonai alakulatok­kal. Santiagóban és más városokban továbbra is napirenden vannak a masszív házkutatások és letartóz­tatások. A katonai hatóságok a Népi Egység pártjainak és szervezeteinek vezetőire vadásznak. A rádió és te­levízióállomások mindegyre közve­títik az üldözöttek névsorát. Lorenzo Gattuso tengernagy, a ka­tonai kormány pénzügyminisztere a France Presse szerint bejelentette, hogy hatálytalanítják az Allende kormány­határozatát, amelynek ér­telmében október elsejétől emelték volna a munkások és tisztviselők fizetését. Az Associated Press jelenti, hogy a katonai junta tovább folytatja az egyetemekre kiterjesztett terrorját. Az összes egyetemekről eltávolítot­ták a rektorokat, és a katonai kor­mány embereit állították helyük­be. Ezzel megkezdődött az egyete­mek teljes átszervezése, megtorlá­sul az egyetemi központoknak az új hatóságokkal szembeni ellenállására. A chilei eseményekkel kapcsolat­ban továbbra is érkeznek jelentések az államcsíny elítéléséről, a chilei néppel és baloldali vezetőivel való szolidaritás megnyilvánulásairól. Havannában egy nagygyűlésen Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a forradalmi kormány elnöke eré­lyesen megbélyegezte a katonai ál­lamcsínyt és a junta népellenes ak­cióit, s a kubai nép szolidaritásáról biztosította a chilei hazafiakat. A nagygyűlésen felszólalt Allende el­nök lánya, Beatrice Allende. Az ese­mények áldozatául esett elnök má­sik leánya, Isabel, fiával együtt, részt vett Helsinkiben a chilei nép­pel való szolidaritás nemzetközi konferenciáján, amelyet a finnorszá­gi pártok képviselőiből alakított bi­zottság és a Béke Világtanács kezde­ményezett, mintegy 50 ország kép­viselőinek részvételével. A romániai Országos Békevédelmi Bizottság de­legációját Sanda Ranghet, a Bizott­ság titkára és dr. Paul Alexandra Georgescu professzor alkotta. Miu­tán a részvevők egy percnyi kegye­­letes csenddel adóztak Allende el­nök emlékének, felolvasták özvegye üzenetét, amelyben rámutat, hogy Allende elnök tovább él mindazok­nak a chileieknek az emlékezetében, akik harcolnak az oly sok hazafit sújtó erőszak, kivégzések és igazság­talanságok ellen. A nigériai nép október elsején kettős eseményt ünnepelt: a füg­getlenség kivívásának 13. és a köztársaság kikiáltásának 10. évfor­dulóját. Ezek az események széles perspektívát nyitottak a nyugat-af­rikai ország számára a gyarmati örökség felszámolására, a gazdasági és társadalmi fejlődésre. Az évek során országunk és Nigéria között baráti és sokoldalú együttműködési kapcsolatok alakultak ki, amelyek a két nép, a béke és a kooperáció ügye érdekében állandóan fejlőd­nek. A képen: utcarészlet Lagosból, az ország fővárosából. 1973. OKTÓBER 2., KEDD KÖZLEMÉNY a KGST Végrehajtó Bizottsága hatvannegyedik üléséről 1973. szeptember 25 és 28 között Moszkvában megtartotta hatvanne­gyedik ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésen részt vettek: T. Colev, Bulgária Népköztársaság Miniszter­­tanácsának első alelnöke, F. Ha­­mouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának alelnöke, F. Bravo, Kuba Köztársaság forra­dalmi kormányának első miniszter­elnök-helyettese, G. Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának alelnöke, D. Gombo­­zsav, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának alelnöke, M. Ja­­gielski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke, Gh. Radulescu, Románia Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának alelnö­ke, Lázár György a Magyar Népköz­­társaság Minisztertanácsának alelnö­ke, M. Leszecsko, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége Mi­nisztertanácsának alelnöke. Az ülésen T. Colev, Bulgária Nép­­köztársaság képviselője elnökölt. A KGST és Jugoszlávia Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság kormá­nya közötti megállapodás értelmé­ben, a Végrehajtó Bizottság ülésén, egyes problémák megvizsgálásában részt vett M. Orlandics, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja. A Végrehajtó Bizottság megvizs­gálta a KGST külkereskedelmi ál­landó bizottságának jelentését a KGST-tagállamok közötti, valamint a JSZSZK-val való, 1971—1975-re szóló hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmények teljesítésének stádiu­máról. Megállapították, hogy a hosz­­szú lejáratú kereskedelmi egyezmé­nyeket sikeresen teljesítik, a köl­csönös áruszállításoknak az első két évre (1971—1972) előirányzott volu­menét túlteljesítették. A KGST-tag­államok közötti árucsere az előző két évben 21,6 százalékkal növeke­dett az ipari termelés 15 százalékos növekedésének feltételei között. 1973 első felében az árucsere 12,8 szá­zalékkal növekedett 1972 azonos időszakához képest. Ez arról tanús­kodik, hogy bővültek és elmélyül­tek a gazdasági kapcsolatok a KGST tagállamai között, tovább fej­lődött a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás. A Végrehajtó Bizott­ság tudomásul vette, hogy a KGST tagállamai az 1973 és 1975 közötti időszakra kiegészítő lehetőségeket kutatnak az árucsere további bőví­tésére, beleértve a termelési szako­sítás és kooperáció fejlesztése és elmélyítése folytán adódó lehetősé­geket is. A Végrehajtó Bizottság megvizs­gálta a KGST-tagállamok egybe­kapcsolt energetikai rendszerei Köz­ponti Diszpécseri Igazgatósága Ta­nácsának tájékoztatóját azokról az intézkedésekről, amelyek célja ma­ximálisan kihasználni az energetikai rendszerek párhuzamos működésé­nek gazdasági és műszaki előnyeit és egyben fokozni az országok vil­­lamosenergia-ellátásának a biztonsá­gát. Mint megállapítást nyert, az el­telt időszakot az jellemezte, hogy intenzíven nőtt a villamosenergia termelése és fogyasztása az egybe­kapcsolt vonalak fejlesztése és a kölcsönös szállítások révén, a villa­­mosenergia-termelés és az egybe­kapcsolt energetikai rendszerekbe való átadás műszaki-gazdasági mu­tatóinak a javítása révén. Az össze­kapcsolt energetikai rendszerekben a villamosenergia összf­ogyasztása 1972-ben 7,9 százalékkal haladta meg az 1971. évi színvonalat. A Végrehajtó Bizottság javasolta a KGST-tagállamoknak, hogy gyorsab­ban valósítsák meg azokat az intéz­kedéseket, amelyeket a KGST XXVI. ülésszaka állapított meg az össze­kapcsolt energetikai rendszerek pár­huzamos működése terén. A Végrehajtó Bizottság megvizs­gálta és elfogadta azoknak a mun­kálatoknak a programját, amelyek­nek célja fejleszteni az együttműkö­dést a KGST-tagállamok és a JSZSZK vegyiparának, cellulóz- és papíriparának korszerű, magas ter­melékenységű berendezésekkel való ellátásában. Ezt a programot a KGST gépgyártási és vegyipari ál­landó bizottságai közösen dolgozták ki és terjesztették elő. A Végrehaj­tó Bizottság rámutatott, hogy ennek a programnak a KGST-tagállamok és a JSZSZK közös erőfeszítéseivel történő teljesítése elősegíti a KGST- tagállamok által kijelölt vegyipari, cellulóz- és papíripari fejlesztési tervek megvalósítását. A programban foglalt akciók elő­írják a KGST-tagállamok együtt­működését annak érdekében, hogy komplex módon megoldják a tagál­lamok vegyiparának, cellulóz- és papíriparának ellátását a legfonto­sabb termelésekhez szükséges be­rendezésekkel, kezdve a műszaki­tudományos kutatások terén, a technológiai folyamatok kidolgozá­sa és a korszerű gépgyártás, a tel­jes berendezések közös tervezése te­rületén való együttműködéssel és végezve az előállításukkal kapcsola­tos szakosítással és kooperációval. Véglegesítették a program gyakorla­ti megvalósítására rátért vegyipari bizottság és a gépipari bizottság munkaszerveinek kölcsönösen egyez­tetett konkrét feladatait és a kidol­gozási határidőket A Végrehajtó Bizottság tudomásul vette, hogy a KGST tagállamai és a JSZSZK megteszi az összes szüksé­ges intézkedéseket az említett prog­ram megvalósításáért. A Végrehajtó Bizottság megvizs­gálta a KGST gépipari állandó bi­zottságának tájékoztatóját a trakto­rok, a főbb mezőgazdasági gépek, a mezőgazdasági létesítmények szá­mára készülő komplett technológiai vonalak és felszerelések nagyüzemi, a nemzetközi géprendszeren alapuló, termelésben való szakosítás és koo­peráció elmélyítésére és bővítésére kidolgozott javaslatokról, és megfe­lelő határozatokat fogadott el. A Végrehajtó Bizottság jóváhagy­ta „A KGST-tagállamok szervezetei közötti gép-és felszerelésszállítások­kal kapcsolatos szerelőmunka és műszaki segítségnyújtás általános feltételeit, amelyeket a KGST kül­kereskedelmi állandó bizottsága ter­jesztett elő. A Végrehajtó Bizottság javasolta a KGST-tagállamoknak, hogy 1974 januárjától léptessék élet­be a szerelőmunka általános feltéte­leiről szóló szabályozást. A Végrehajtó Bizottság megvizs­gálta a KGST érdekelt tagállamai­nak a kőolaj és földgáz intenzívebb kitermelésében való együttműködé­sével kapcsolatos kérdést, és megfe­lelő javaslatokat fogadott el. A Végrehajtó Bizottság megvizs­gálta a Szocialista Világgazdasági Nemzetközi Intézet jelentését az 1972—1973-as tevékenységről, s meg­állapította, hogy az intézet fő vona­lakban megoldotta a szervezési idő­szak problémáit és teljesítette az 1972—1973-as évekre előirányzott tudományos kutatási tervet. A Vég­rehajtó Bizottság megvizsgálta a Szocialista Világgazdasági Nemzet­közi Intézet 1974—1975-ös tudomá­nyos kutatási tervét. A Végrehajtó Bizottság a KGST- tagállamok gazdasági és műszaki­tudományos együttműködésének más kérdéseit is megvizsgálta, s megfele­lő határozatokat fogadott el. A Végrehajtó Bizottság ülése a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. A­ LEGÚJABB • LEGÚJABB • LEGÚJABB KAIRÓBAN VASÁRNAP MEGKEZDŐDÖTT az egyiptomi-líbiai alkotmányozó gyűlés első ülésszaka. Mint a MEN megjegyzi, a gyűlés feladata kidolgozni a két ország tervezett uniójának alkotmányát. A mun­kálatokon az egyiptomi parlament 50 képviselője, valamint a líbiai népi bizottságok 50 képviselője vesz részt. NÉGYNAPOS hivatalos látogatásra hétfőn Párizs­ba érkezett Giovanni Leone olasz köztársasági elnök. Giovanni Leone elnök és Georges Pompidou francia köztársasági elnök megbeszéléseinek előterében közös piaci kérdések, a Közös Piac és az Egyesült Államok kapcsolatainak kérdései, valamint a nemzetközi pénz­ügyi és valutáris rendszer kérdései állnak. BLACKPOOLBAN hétfőn megnyílt a brit laburista párt 72. évi kongresszusa. A munkálatokon többek között kidolgozzák a laburista párt politikai program­­ját az 1975 tavaszára kitűzött törvényhozói választás­­okra. LEZAJLOTT a „tőkehal-háború" újabb epizódja: egy izlandi parti őrnaszád elvágta egy brit trauler vontatóköteleit, mivel a hajó az 50 mérföldben meg­állapított izlandi halászati vizeken halászott. Az Inci­densre azután került sor, hogy a reykjaviki kormány bejelentette: megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Nagy-Britanniával, ha október 3-ig nem hívják visz­­sza a brit halászhajókat az izlandi halászati övezet­ből. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scintei. ,0080

Next