Előre, 1974. március (28. évfolyam, 8182-8208. szám)
1974-03-01 / 8182. szám
ELŐRE 2. oldal 1974. MÁRCIUS 1. PÉNTEK NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDI (Folytatás az 1. oldalról) szonyok, a kizsákmányolás és az elmaradottság Csak miután az ország társadalmi küzdőterén megjelent a munkásosztály és forradalmi marxista pártja, a parasztság erős szövetségest kapott a létfontosTisztelt elvtársak! Köztudomású, hogy az ország felszabadulásáig a román gazdaság túlnyomórészt agrárjellegű volt, alacsony fejlettségi színvonallal. A mezőgazdaság a gazdaság alapvető ága volt, a fő részarányt képviselte a nemzeti jövedelem létrehozásában és a munkaerő foglalkoztatásában. Az 1948-as, vagyis az egy évvel azelőtti népszámlálási adatok szerint, hogy rátértünk volna a mezőgazdaság új alapokon való megszervezésére, az ország lakosságának 76,0 százaléka a falvakon élt és a mezőgazdaságban dolgozott. Csupán 23,4 százalék lakott városon és dolgozott az iparban, valamint más nem mezőgazdasági tevékenységi ágakban. A szocialista iparosítás pártpolitikájának megvalósítása nyomán mélyreható változások történtek az ország egész gazdasági struktúrájában, s így Románia lendületesen fejlődő, korszerű iparral és mezőgazdasággal, dinamikus, virágzó gazdasággal rendelkező ipari-mezőgazdasági állammá vált. A szocialista építés éveiben az ipar az egész gazdaság vezető ága lett. Ilyen értelemben sokatmondó tény, hogy jelenleg az ipari termelés körülbelül 28-szor nagyobb, mint 1948-ban. Vagyis abban az évben, amikor a termelőeszközök az egész nép kezébe kerültek. Országunkban gyakorlatilag új, korszerű műszaki eszközökkel felszerelt, a világszínvonalú termékek széles skáláját előállítani képes ipar született meg. Rendkívül erőteljesen fellendültek az általános gazdasági haladás szempontjából döntő iparágak: a gépipar, az elektrotechnikai és elektronikai ipar, a vegyipar, a kohászat és mások. Az ipari termelés átlagos évi növekedési üteme az államosítás óta eltelt esztendőkben 14,3 százalék volt, ami a háború utáni időszakban világviszonylatban a leggyorsabb fejlődési ütemek közé tartozott. Az ország ipari fejlődésében nagy eredményeket értünk el a jelenlegi ötéves terv folyamán. Az elmúlt három esztendő előirányzatait körülbelül 30 milliárd lej túlteljesítéssel valósítottuk meg. Az ország csaknem minden megyéje határidő előtt teljesítette a tervfeladatokat. 1973- ban az ipari termelés 1972-höz viszonyítva 14,7 százalékkal növekedett, és több mint 14 milliárd lejjel volt nagyobb a tervben eredetileg előirányzottnál. Ipari fejlődésünk méreteire rendkívül jellemző az, hogy 1973-ban az ipari termelés volumene nagyobb volt, mint az egész 1958—1960-as ötéves tervben. Sikereket értünk el továbbá a munkatermelékenyTisztelt elvtársak! A falusi szövetkezetesítési folyamat kezdete óta eltelt 25 esztendő során alapvető változások történtek mezőgazdaságunkban. Ma a falvakon folyó szocialista építés eredményeinek valóban ragyogó mérlegét vonhatjuk meg. A megtett út világosabb kidomborítása céljából röviden felelevenítem a mezőgazdaság szocialista alapokon történt megszervezésére való rátérést megelőző esztendőket. Az ország felszabadulásáig a földbirtokosság és a kulákság rendelkezett a föld és a munkaeszközök többségével. Az 1930- as népszámlálás szerint az abban az időpontban létező 12 200 földbirtokos, a mezőgazdálkodást folytató gazdaságok mintegy 0,4 százalékát téve ki, több mint 5470 ezer hektár földdel, vagyis csaknem ugyanannyival rendelkezett, mint a 2460 ezer parasztgazdaság együttvéve. A következő évtizedben és a háború idején még romlott a helyzet. A dolgozó parasztság, nem rendelkezve földdel vagy a föld megdolgozásához szükséges eszközökkel, kénytelen volt kölcsönöket felvenni a bankoktól vagy a falusi uzsorásoktól; amint a statisztikák mutatják, ezek az adósságok 1932-ben meghaladták a 37 milliárd lejt. 1938-ban az egész mezőgazdaságban körülbelül 4000 traktor dolgozott, valamenynyi a földbirtokosok és a kulákok tulajdona volt. A parasztok két kezükkel, állatokkal dolgozták meg a földet, régi primitív eszközöket, közöttük faekéket használtak. Emiatt a terméseredmények alacsonyak voltak, a parasztság állandóan rendkívül súlyos gazdasági helyzettel küszködött. Mindezt csak tetézte az orvosi ellátás hiánya, az iskolák hiánya, az írástudatlanság, amely 1930-ban kiterjedt a hét éven felüli falusi lakosság összlétszámának több mint 44 százalékára. A katonai-fasiszta diktatúra, amely alárendelte az országot a hitlerista Németországnak és belesodorta a Szovjetunió elleni háborúba, tovább súlyosbította az agrárválságot, a parasztság helyzetét. A gabonatermés legnagyobb részét, akárcsak az ország más kincseit a hitlerista Németországnak szállították, a parasztság, a városi és falusi néptömegek szegénységben és nyomorúságban tengődtek. Az állatok és a fogatok lefoglalása gyakorlatilag megfosztotta a parasztgazdaságokat a legelemibb munkaeszközöktől és létfenntartási lehetőségektől. Az egykori statisztikák szerint 1940-től 1944 augusztus 23-ig a hitlerista Németországba küldtek 1 371 000 tonna gabonát és vetőmagot, 7500 vagon élő állatot és állati terméket, nem is számítva a Romániában állomásozó és a fronton levő német hadseregnek leszállított óriási mezőgazdasági termékmennyiségeket. A hitlerista fosztogaságú törekvéseinek kielégítéséért vívott harcban, a proletariátus megértette, hogy az agrárkérdés Romániában csupán forradalmi úton oldható meg, a burzsoáföldesúri rendszer elleni osztályharc, a szocialista forradalom és az új társadalom építése keretében. (Hatalmas taps.)ség növelése és a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozása terén. Az iparosítási program végrehajtásában elért nagy eredményeknek döntő jelentőségük volt és van a mezőgazdaság haladása, korszerű alapokon való fejlesztése, a növényi és állati termelés növelése és a parasztság életszínvonalának emelése szempontjából. Az RKP KB 1973 novemberi plenáris ülése egész sor új feladatot állapított meg a párt X. kongresszusán és Országos Konferenciáján kidolgozott program előirányzatainak megvalósítására, az ötéves terv célkitűzéseinek határidő előtti teljesítésére. A plénum nagy jelentőségű intézkedéseket jelölt ki a termelő kapacitások jobb kihasználására, az összes beruházások hatékonyságának növelésére, a termékek minőségének és műszaki színvonalának javítására, a termelési költségek, a nyersanyag- és segédanyagfogyasztás, a tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentésére, az anyagi és a munkaerőforrások eredményesebb hasznosítására. Meggyőződésem, hogy az ipari dolgozók biztosítani fogják a plenáris ülésen kijelölt feladatok példás teljesítését, felajánlásaik megvalósítását, az ötéves terv előirányzatainak korábbi végrehajtását. (Hatalmas, hosszan tartó taps.) Munkásosztályunk, miközben lendülettel és önfeláldozóan megvalósítja a párt politikáját és mindennapi hősies munkájával megteremti a haza új, szocialista iparát, becsülettel teljesítette és teljesíti a haladás legfőbb társadalmi erejének, a társadalom vezető osztályának történelmi küldetését. Az iparosítás művében, az ország általános fejlesztésében, a szocializmusnak hazánk földjén való felépítésében elért nagyszerű eredményekért, a társadalom vezető ereje szerepének példás teljesítéséért, a párt- és államvezetőség nevében a legmelegebben gratulálok erről az emelvényről hősies munkásosztályunknak, újabb ragyogó győzelmeket kívánok neki a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus Romániában való diadalra juttatásának szentelt munkájában és harcában. (Hatalmas, hosszan tartó taps.) Kétségtelen, hogy egész munkásosztályunk, az összes ipari dolgozók a jövőben is latba vetik minden erejüket és ugyanolyan önfeláldozást tanúsítanak a román ipar szüntelen fejlesztésében és korszerűsítésében, hogy megvalósítsák az ország gazdasági-társadalmi felvirágoztatásának nagyszerű programját, amelyet a párt X. kongresszusa és Országos Konferenciája dolgozott ki. Más nyomán a parasztságunkra háruló terhek tekintetében igen sokatmondó, hogy 1944 nyarán a körülbelül 224 000 vagonra becsült búzatermésből az antoneszkánus vezetők a falusi lakosság fogyasztási céljaira csupán 10 000 vagont kívántak hagyni, a többit a fasiszta megszállók rendelkezésére akarták bocsátani. Mint ismeretes, a Román Kommunista Párt elszánt harcot vívott a katonaifasiszta diktatúra ellen, határozottan állást foglalt a szovjetellenes háború ellen, széles körű tevékenységet fejtett ki a hitlerista hadigépezet szabotálásáért, fáradhatatlanul munkálkodott az összes hazafias erők, a széles népi tömegek egyesítéséért az antoneszkánus rendszer megdöntéséért, Romániának a hitlerista Németország oldalán folytatott háborúból való kilépéséért és a dicsőséges szovjet hadsereghez, az antifasiszta koalícióhoz való csatlakozásáért vívott harcban. Azok a ragyogó győzelmek, amelyeket a Szovjetunió népei a fasiszta hadigépezet szétzúzásáért vívott súlyos harcban értek el, kedvező körülményeket teremtettek a Román Kommunista Párt vezette hazánkbeli hazafias erők harcának fokozásához, a katonai-fasiszta diktatúra rendszere megdöntésére való rátéréshez. Ilyen körülmények között valósult meg az 1944. augusztus 23-i történelmi jelentőségű akció, megvalósult az antifasiszta és antiimperialista nemzeti felkelés győzelme, amely új lapot nyitott országunk történetében. Ily módon létrejöttek egyben a feltételek az agrárkérdés végleges megoldásához, a román mezőgazdaság magasabb szintre emeléséhez. A kommunista párt a többi demokratikus erővel együtt teljes határozottsággal munkálkodott az agrárreform megvalósításáért, s az 1945 telén legnagyobbrészt megvalósult. Az agrárreform forradalmi úton valósult meg a munkásosztály és más városi erők általi ösztönzés és támogatás nyomán. Az egész országban külön erre a célra létesített parasztbizottságok megkezdték a földesúri földek szétosztása forradalmi aktusának véghezvitelét. Ily módon földhöz juttattak mintegy 920 000 parasztot több mint 1 100 000 hektár földdel. A földesurak erőteljes csapást szenvedtek, kizsákmányolási alapjuk nagyrészt megszűnt. A földreform nyomán a szegény- és középparasztok az ország mezőgazdasági területének mintegy 71 százalékával rendelkeztek A mezőgazdaság forradalmi átalakításában a munkásosztály erőteljes támogatást nyújtott a parasztságnak mind a földesurak kisajátításában, mind azáltal, hogy segítette őket a mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges eszközökkel. Ebben a harcban kifejlődött és összekovácsolódott a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége — a romániai összes demokratikus és forradalmi átalakulások, a szocialista rendszer megvalósításában elért sikerek tartós alapja. (Hatalmas taps.) Élénken él még mindnyájunk emlékezetében az 1946-os, 1947-es, 1948-as nehéz helyzet, amikor a lakosság ellátása súlyossá vált a szárazság, a munkaeszközök és szerszámok hiánya, valamint a földesurak és a kulákok szabotázsa folytán. Ilyen körülmények között a párt napirendre tűzte, az agrárkérdés megoldásának egyetlen útjaként, a mezőgazdaság szocialista alapokon való megszervezését, a szövetkezetesítés megvalósításának megkezdését. 1948-ban, a főbb termelőeszközök államosításával és a szocialista gazdasági szektor megteremtésére való rátéréssel egyidejűleg nyilvánvaló lett, hogy a mezőgazdaság új, szocialista alapokon való megszervezése történelmi szükségszerűség, amelynek végrehajtásától függ a mezőgazdasági termelés gyors ütemű növelése, a parasztság életszínvonalának emelése, az egész nép mezőgazdasági élelmiszer termékekben mutatkozó szükségleteinek kielégítése. A falu szocialista megszervezésére való rátéréssel egyidejűleg a párt feladatként jelölte ki a mezőgazdaság felszerelését a szükséges műszaki eszközökkel. Ebből a célból gép- és traktorállomások, állami vállalatok létesültek, hogy biztosítsák a mezőgazdasági munkák gépi eszközökkel való végrehajtását. A falu szocialista átalakítása hosszú időszakot igényelt, csaknem 14 évet. Ebben az egész időszakban beható gazdasági, politikai, szervező munka folyt, hogy megmagyarázzák és tényekkel bizonyítsák a szövetkezeti mezőgazdálkodás nagy előnyeit és felsőbbrendűségét. A parasztság saját tapasztalatai alapján győződött meg arról, hogy csakis ezen az úton valósítható meg a nagy termelékenységű, korszerű mezőgazdaság, csakis ezen az alapon teremthetők meg a feltételek jövedelmének gyarapításához, az általános jólét megvalósításához. Az állami mezőgazdasági vállalatok eredményei és a még 1949-ben megalakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek eredményei fontos szerepet töltöttek be abban, hogy meggyőzzék a parasztságot: térjen rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára. 1962-ben befejeződött a szövetkezetesítés. Ez a szocialista agrárforrásmint ezekből az adatokból kitűnik, mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési szektorban jelentős növekedés jött létre ezekben az években, ami a legkonkrétabban szemlélteti a szocialista mezőgazdaság nagy előnyeit, arra irányuló lehetőségeit, hogy biztosítsa az intenzív termelést. Ezek a sikerek a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának szocialista megszervezésére és fejlesztésére irányuló pártpolitika eredményei, valamint a parasztság, az összes falusi dolgozók eltökélt munkájának eredményei. Ezen az alapon évről évre növekedett a parasztság jövedelme, javult a lakosság mezőgazdasági élelmiszertermékekkel való ellátása, s mind nagyobb mértékben nyertek kielégítést a nemzetgazdaság általános szükségletei. Az új, szocialista mezőgazdaság építésének útján egy negyedszázad alatt elért nagyszerű megvalósítások mérlegét megvonva, a párt- és államvezetőség nevében a legmelegebben gratulálok erről az emelvényről a parasztságnak, a szakembereknek és gépkezelőknek, az összes falusi dolgozóknak a mezőgazdasági termelés fokozásában, a mezőgazdaság korszerűsítésében elért sikereikhez, a nemzeti vagyon gyarapításához, a szocializmus hazánkban való felépítése egész művében való hozzájárulásukhoz. (Hatalmas, hoszszan tartó taps.) Kedves elvtársak! A mezőgazdaság szocialista alapokon való megszervezése a román falunak, a falusi lakosság társadalmi struktúrájának gyökeres átalakulásához vezetett. Eltűnt a földesurak és a kulákok osztálya, felszámoltuk a föld és a termelőeszközök feletti kapitalista tulajdont, megszüntettük az ember ember általi kizsákmányolásának bármilyen formáját, megteremtve az állami és szövetkezeti szocialista tulajdont. A parasztság új, homogén, közös érdekektől áthatott osztállyá vált, amely teljesen ura a termelőeszközöknek, munkája gyümölcsének. A szövetkezeti parasztság a munkásosztállyal szoros szövetségben aktívan részt vesz a romániai szocialista társadalom építése nagyszerű művének megvalósításában. Most, amikor megvontuk a mezőgazdadalomnak, a román mezőgazdaság szocialista, állami és szövetkezeti alapon történő megszervezésének teljes győzelmét jelezte, s ugyanakkor megnyitotta az utat az agrárkérdés új, felsőbbrendű megoldásának szakaszához, a mezőgazdasági termelés gyors ütemű haladásának biztosításához és a parasztság életszínvonalának emeléséhez. Ez a nagyszerű győzelem az egységes szocialista gazdaság megteremtését, az új, szocialista viszonyok városon és falun való diadalát, a szocializmus végérvényes győzelmét jelentette Romániában az összes tevékenységi szektorokban. (Hatalmas, hosszan tartó taps.) Mi a helyzet ma a román mezőgazdaságban? Az ország egész mezőgazdasági területének mintegy 91 százaléka az állami és szövetkezeti szocialista szektor tulajdonában van. Az állami mezőgazdasági vállalatok 2 084 000 hektárral, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 8 845 000 hektárral rendelkeznek, a legelők és kaszálók 4 455 000 hektárt tesznek ki, amiből 2 337 000 hektár állami tulajdon. Minthogy a párt és a kormány foglalkozott a mezőgazdasági termelés gépesítésével, ma 115 000 traktor, csaknem 44 000 kombájn, körülbelül 50 000 vetőgép, valamint számos más, nagytermelékenységű gép és berendezés dolgozik az ország szántóföldjein. Az egy traktorra jutó szántóterület az 1950. évi 684 hektárról 1973-ban 84 hektárra csökkent A mezőgazdaság évről évre nagyobb mennyiségű műtrágyát és más vegyianyagot kapott Csupán 1973- ban hatóanyagban számítva mintegy 715 ezer tonna műtrágyát alkalmaztak, szemben az 1950. évi 6 ezer tonnával. Mindezekben az években jelentős talajjavítási munkálatokat — ármentesítést, lecsapolást, öntözést — hajtottunk végre, az állam nagy összegeket fordított ezek megvalósítására, főként öntözésre. 1973 végén több mint 1 250 000 hektáron folytattunk öntözéses művelést. A mezőgazdaságban dolgozó mérnökök és műszaki káderek száma jelentősen növekedett, elérve a 30 000 mérnököt és felsőfokú képesítésű, valamint 25 000 középfokú képesítésű szakembert. Az anyagi alap fejlődése, a kemizálás és a mezőgazdasági munkálatok gépesítése, a nagyhozamú vetőmagvak biztosítása nyomán a mezőgazdasági termelés évről évre növekedett, és 1972-ben a legmagasabb szintet érte el a román mezőgazdaság történetében. Mág szocialista megszervezésének útján kifejtett 25 évi tevékenység mérlegét, a tények, a realitások alapján állíthatjuk, hogy az élet teljesen igazolta a Román Kommunista Pártnak a falu szocialista átalakítására irányuló marxista-leninista politikája helyességét. A mezőgazdasági szocialista forradalom megvalósítása nélkül, az egész mezőgazdaságnak új alapokon való megszervezése nélkül nem érhettük volna el azokat az eredményeket sem, amelyeket ezekben az években a többi tevékenységi szektor fejlesztésében, a parasztság és egész népünk általános civilizációs színvonala emelésében elértünk. (Hatalmas, hosszantartó taps.) Az élet erőteljesen igazolta annak az elméleti álláspontnak a helyességét, hogy a szocializmus teljes győzelme csupán akkor biztosítható, ha egységes, szocialista alapokon megszervezzük mind az ipart, mind a mezőgazdaságot, a gazdasági és társadalmi tevékenység összes szektorait Az egységes szocialista gazdaság megteremtése objektív szükségessége a szocialista forradalom győzelmének, a munkások és parasztok, az egész nép hatalma megszilárdításának, a szocialista társadalom szüntelen fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésének. (Hatalmas taps.) A valóság figyelmes tanulmányozásából kiindulva, pártunk az agrárkérdésben is alkotó módon alkalmazta a szocialista építés általános igazságait és törvényszerűségeit Románia konkrét körülményeihez. Pártunk elemezte a társadalmi fejlődés általános irányzatait, következtetéseket vont le a többi szocialista ország tapasztalatából, az egyetemes tapasztalatból, valamint saját tapasztalatából, és meg tudta találni a legmegfelelőbb formákat ahhoz, hogy megszervezze a parasztság rátérését a szocialista tulajdon útjára. Kétségtelen, hogy a termelőeszközök feletti szocialista tulajdonnak és a társadalmi termék elosztásának konkrét formái különbözők és mindig azok maradnak, figyelembe véve az egyik vagy másik országnak, a fejlődés egyik vagy másik szakaszának történelmi, nemzeti, társadalmi körülményeit. A formák e sokrétűsége szükségképpen a termelőeszközök szocialista, társadalmi — állami és szövetkezeti — tulajdonára, valamint a munka és az elosztás szocialista elveinek megvalósítására épül. Csakis így lehet biztosítani a szocializmus teljes győzelmét, egy újabb fejlődési szakaszra való rátérést, a kommunista társadalom felépítése feltételeinek a megteremtését. A X. kongresszus éppen a szövetkezetesítés Tisztelt elvtársak! Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével egyidejűleg erőteljesen felvirágzott az oktatás, a tudomány, a művészet és a kultúra. Számottevően fejlődött és sokrétűen kiépült az oktatási hálózat városon és falun egyaránt, a párt által kijelölt orientációk alapján az iskolát szorosabban összekapcsoltak at mindennapi élettel, a gyakorlati tevékenységgel, a társadalmi fejlődés konkrét követelményeivel Az iskola, mint tudjuk, lényeges tényező szocialista társadalmunk civilizációs fokának további emelésében, a gazdaság és a kultúra szüntelen haladásának biztosításában. A tudomány, a tudományos kutatómunka évről évre jobban hozzájárult az anyagi termelés fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez, a műszaki haladás előmozdításához a gazdasági és a társadalmi életben, a nemzeti erőforrások magas fokú hasznosításához. Az irodalmi-művészet alkotás jelentős tényezőként hat a tömegek kulturális látókörének tágításában, az új, szocialista tudat fejlesztésében, az új ember alakításában és egész népünk szellemi életének gazdagításában. Az ország általános gazdasági-társadalmi fejlesztési programja keretében a párt megkülönböztetett figyelmet fordít az oktatás, a tudomány és a kultúra további tökéletesítésére és felvirágoztatására, mert alapvető tényezőknek tartja ezeket a román társadalom szociális haladásában, az új társadalmi rend felépítésében a szellemi értékek egyetemes tárháza alapján, az emberi géniusz legújabb megismerési vívmányainak, a jelenkori haladó gondolkodás legújabb vívmányainak felhasználása alapján. Szeretném ez alkalommal is kidomborítani az értelmiség gyümölcsöző munkásságát és jelentős szerepét, az értelmiségét, amely a munkásosztállyal és a parasztsággal szoros egységben munkálkodik a párt bel- és külpolitikájának megvalósításán. Szeretném a legmelegebben üdvözölni a romániai tudomány és kultúra összes művelőit. (Hatalmas taps.) Szocialista rendszerünk egyik nagy vízvégrehajtásának, a szocializmus minden városi és falusi tevékenységi szektorra kiterjedő győzelmének a nyomán jelölhette ki azt a feladatot, hogy rátérjünk egy újabb, minőségileg magasabb szakaszra, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének szakaszára Romániában. (Hosszan tartó taps.) Ma, amikor újabb és újabb országok lépnek a független gazdasági-társadalmi fejlődés útjára és új gazdaságot akarnak megteremteni maguknak, amikor ilyen vagy olyan formában mind több nép száll síkra a szocializmus útja mellett, a mezőgazdaság szövetkezetesítésének kérdése rendkívül élesen vetődik fel. A szövetkezetesítés egyébként majdnem minden ilyen országban, ilyen vagy olyan formában meg is valósul. Hovatovább nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság szövetkezeti megszervezése a legbiztosabb és a leghelyesebb útja a gazdasági-társadalmi elmaradottság felszámolásának, a falu, az egész társadalom gyors fejlesztésének. Ez ugyanakkor rendkívüli jelentőségű tényező az egész nemzetgazdaság haladásához, beleértve az ipar fejlesztését is, egy egységes, független nemzetgazdaság megteremtéséhez. Éppen a szocialista mezőgazdasági tulajdon létrehozása és az egységes szocialista gazdaság kialakítása teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy sikeresen valóra váltsuk a X. kongresszuson kidolgozott nagyszerű programot, rátérjünk az agrárkérdés megoldásának újabb szakaszára — a mezőgazdaság új, modern, magasabb rendű megszervezésére, összhangban országunk általános műszaki és gazdasági-társadalmi fejlődésével és haladásával. Az agrártermelés műszaki-anyagi alapjának további fejlesztése, vezetésének és szervezésének tökéletesítése nyomán egyre átfogóbb, sokrétű változások mennek végbe a parasztság munkájában és életében, a falu egész létében; a mezőgazdasági termelés hovatovább az ipari munka egyik változata lesz, a falu pedig a civilizációs és életszínvonal tekintetében egyre inkább megközelíti a várost. Ez a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének egyik lényeges folyamata, amely biztosítja majd egész népünk felvirágzását és jólétét. (Hatalmas tapsolmánya, hogy helyesen, a marxista-leninista elvek szellemében megoldottuk a nemzeti kérdést, aminek nyomán megszűnt az egyenlőtlenség és a megkülönböztetés minden formája, megvalósult a haza összes állampolgárainak teljes és tényleges jogegyenlősége, tekintet nélkül nemzetiségükre, tartósan megszilárdult a román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók egysége és testvérisége, megerősödött az egész nép összeforrottsága és egysége a Román Kommunista Párt, szocialista társadalmunk vezető ereje körül. A dolgozók, nemzetiségi különbség nélkül, vállvetve dolgoznak és együtt élnek a falvakon is, szorosan együttműködnek a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásában, sikerrel megvalósítják a párt politikáját a közös haza — Románia Szocialista Köztársaság — haladásáért és felvirágzásáért. (Hatalmas taps.) Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése, a népünk által megvalósított rohamos gazdasági-társadalmi haladás következtében az elmúlt évek során pozitív változások történtek a tömegek életszínvonalában. Jelenleg az egész munkaképes lakosság mintegy 58 százaléka az iparban és nem mezőgazdasági ágakban dolgozik, ez az áthelyeződés a nagyobb termelékenységű tevékenységi területekre fontos mutatója a társadalom fejlődési foka növekedésének. A nemzeti jövedelem 1973- ban mintegy 12-szer nagyobb volt, mint 1947-ben, biztosítva a fizetések fokozatos emelését, széles körű akciók megvalósítását az egész nép életszínvonalának emelése céljából. A nettó fizetés jelenleg csaknem 5-szörösen nagyobb, mint ezelőtt 25 évvel. A nép jólétének növekedése jelentősen fokozódott a jelenlegi ötéves terv folyamán. Az ötéves terv három évében az ipar és más szektorok dolgozóinak száma több mint 720 000-rel növekedett, s ebből csaknem 700 000 munkás. A lakosságnak a szocialista egy (Folytatása a 3. oldalon) Az ország szocialista iparosítása — mezőgazdaságunk új alapokon való fejlesztésének döntő tényezője A mezőgazdaság szocialista megszervezése — az új társadalom építésének történelmi szükségessége — pártunk marxista-leninista agrárpolitikájának nagyszerű győzelme A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, egész népünk anyagi és kulturális életszínvonala emelésének ragyogó mérlege TELJES MEZŐGAZDASÁGI NÖVÉNYTERMELÉS A FŐBB KULTÚRNÖVÉNYEKBŐL ezer tonnában — 1938 1950 1970 1972 1. Szemesgabona ÖSSZESEN 8 982,3 5149,2 10 631,4 16 912,3 amiből a) búza 3 755,1 2 219,1 3 355,8 6 040,8 b) kukorica 4 092,2 2101,0 6 535,5 , 9 816,7 2. Szemessittvélyékek — . ÖSSZESEN — 118,3 319,6 368,5 3. Textilnövények — 149,4 142,6 179,0 (len és kender) 4. Napraforgó 58,3 213,8 769,8 850,4 5. Cukorrépa 484,5 582,2 2 921,3 5 581,4 6. Burgonya 1 331,2 1 601,3 2 064,2 3 672,4 Nagy arányokban fejlődött az állattenyésztési szektor is, jelentősen növekedett az állatok száma. az Állatok összlétszáma (az év végén) — ezer főben — Sorszám 1938 1949 1970 1972 1. Szarvasmarha — összesen 3 747 4 309 5 216 5 767 2. Sertés — összesen 2 520 2 211 6 359 8 785 3. Juhok — összesen 10 265 9 834 13 818 14 455 4. Baromfi — összesen 25 110 17 507 54 333 64 496 Ugyanakkor növekedett az állati eredetű mezőgazdasági termelés is. Ilyképpen: 1938 1949 1970 1972 Hús — összesen (ezer tonnában, élősúlyban) 760 570 1 349 1627 TbJ —— összesen (1000 h 1-ben) 21 575 20 160 37 932 41 554 Gyapjú — összesen (tonnában) 15130 15 145 29 725 30 697 Tojás (millió darabban) 1 354 1 100 3 537 4 300 Elvtársi beszélgetés a párt főtitkárával