Előre, 1975. február (29. évfolyam, 8467-8490. szám)

1975-02-01 / 8467. szám

A MUNKA MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE SZERINT M­int ismeretes, tavaly ok­tóberben a Nagy Nemzet­­gyűlés megvitatta és elfo­gadta A munka mennyisége és minősége szerinti javadalma­zás törvényét, mely első íz­ben szabályozza egysége­sen hazánk valamennyi dolgozó­jának javadalmazási rendszerét. A törvény ma, február 1-én lé­pett hatályba. Annak idején a törvény tervezetét szocialista de­mokráciánk gyakorlatának meg­felelően a sajtóban is közzétet­ték, nyilvános vita alá bocsátot­ták, így az ország minden állam­polgára tudomást szerezhetett tar­talmáról, kifejthette véleményét, megtehette észrevételeit. Ily mó­don tehát végleges formába ön­tése előtt a törvény mindannyi­unk véleményét, jóváhagyását elnyerte. Hangsúlyoznunk szük­séges, hogy szabályozásainak ki­dolgozását és véglegesítését hosszas és átfogó kísérletezés, tanulmányozás előzte meg. A párt vezetősége, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs, pár­tunk főtitkára értékes útmutatá­sokat adott a törvény kidolgozá­sához, messzemenően ügyelt ar­ra, hogy a javadalmazási elvek, formák és módszerek összhang­ban legyenek az ország jelenle­gi gazdasági-társadalmi fejlődé­sének színvonalával, a szocialis­ta etika és méltányosság elvei­vel. A munka mennyisége és minő­sége szerinti javadalmazás tör­vényének rendkívüli gazdasági, politikai és társadalmi jelentő­sége van. Egyrészt hűen kifejezi nemzetgazdaságunk műszaki-a­nyagi alapjának gyorsütemű és szakadatlan fejlődését, a szocia­lista termelési viszonyok állandó tökéletesedését és pártunk alap­vető célkitűzésének — a dolgozó tömegek anyagi és szellemi jó­léte állandó növelésének — ma­radéktalan megvalósulását. Más­részt újólag leszögezi szocialis­ta társadalmunk egyik alapvető elvét: az ország előrehaladásá­nak és minden egyes állampol­gár boldogulásának egyedüli forrása a munka. A munka, mely társadalmunkban mindenki szá­mára megtisztelő kötelesség, s a nemzeti vagyon gyarapításának objektív szükségszerűsége. A tör­vény határozottan kimondja, hogy valamennyi tevékenységi területen mindenkit munkájának mennyiségével, minőségével és fontosságával arányosan, a szo­cialista társadalom felvirágzásá­hoz való személyes hozzájárulá­sának arányában javadalmaz­nak. A törvény kihangsúlyozza, hogy egyenlő munkáért egyenlő javadalmazás jár, senki sem juthat jövedelemhez mások ki­zsákmányolása révén. Cikkelyei tömören sommázzák azokat a forradalmi változásokat, melyek a szocialista építés esztendeiben a termelési kapcsolatokban be­következtek, érvényt szereznek az igazságos, a szocialista etika és méltányosság elvei érvényesülé­sének a munkajavadalmazás te­rén is. A szabályozások biztosítják a dolgozók anyagi érdekeltségé­nek érvényesülését, a maximális és minimális javadalmazás közti méltányos arányt. Ponto­san differenciálja a javadalma­zást a szakképesítés, az egyéni és kollektív hozzájárulás, a nem­zetgazdasági ágazatok fontossá­ga arányában stb. A törvény előírásainak fontos nevelő és tudatformáló jellegük is van. A javadalmazásnál figyelembe veszik a dolgozók kezdeményező­készségét, tapasztalatát, tevé­kenységük operativitását, tehát a személyes hozzáállás ismér­veit. Aki jól dolgozik, túlszárnyal­ja tervfeladatait az anyagi ösz­tönzésben részesül. Az a személy vagy munkaközösség viszont, a­­mely nem teljesíti feladatait a lemaradás arányában anyagilag is felel a társadalom előtt. Ez a szabályozás jelentős mértékben hozzájárul a munkafegyelem erő­södéséhez, a munka és a nép va­gyona iránti felelősség fokozásá­hoz, a szocialista öntudat el­mélyüléséhez, annak az alap­igazságnak az általános megér­téséhez, hogy hazánk minden honpolgárának a személyes bol­dogulása, anyagi és szellemi jó­léte növekedése csakis a nem­zeti vagyon állandó gyarapítá­sával, a munkatermelékenység növelésével, a rábízott javak ész­szerű gazdálkodásával, lényegé­ben jó és pontos munkával való­sítható meg. Az életszínvonal emelését célzó pártpolitika szellemében a tör­vény leszögezi a dolgozók összes kategóriás javadalmazása idő­szakonkénti növelésének elvét, az egységes állami terv előírá­sainak megfelelően. Az Állam­tanács törvényerejű rendeletei, valamint az új javadalmazási törvény értelmében 1974. augusz­tus 1-től kezdődően megemelték egyes dolgozó kategóriák tarifá­­ris javadalmazását. Ez az akció ebben az esztendőben folytató­(Folytatása a 3. oldalon) A FÉMTAKARÉKOSSÁG TARTALÉKAI Az anyagfogyasztási nor­mák, előírások évről évre szo­rosabbak, racionálisabbak, s így ilyenkor, év elején gyak­ran váltanak ki egyes gyárak szakembereiből olyan fajta jóslásokat (mert mi másnak lehetne nevezni, amíg ponto­san fel nem mérik a tartalé­kokat), hogy az idei anyagfo­gyasztási normába már nem lehet beleilleszkedni. Ilyen véleményeket hallottam leg­utóbb a szebeni mechanikai üzemben, ahol a fémfogyasz­tás csökkentésének lehetősé­geiről beszélgettünk. Ezt mondta Hurdu Dumitru mér­nök, az üzem­anyagbeszerzé­séért felelős aligazgató, és Stanciu Ioan, az anyagfo­gyasztást nyilvántartó techni­kus is. Stanica Gheorghe fő­mérnök már reálisabban fo­galmazott. Szerinte, amíg fel nem mérik az üzemben létező fémtakarékossági lehetősége­ket, nem mondhatják, hogy az idei anyagcsökkentési felada­tot nem tudják teljesíteni, csupán annyit állapíthatnak meg, hogy az erősen mozgósí­tó erejű. Egy gyár munkaközösségé­nek nemcsak az a feladata, hogy sokat termeljen, hogy jó minőségű termékeket állítson elő, hanem hogy minél keve­sebb anyagráfordítással, költ­séggel, vagyis minél gazdasá­gosabban, hatékonyabban dol­gozzon. Hiszen abból élünk, amit termelünk, s annál job­ban, minél alacsonyabb önkölt­séget, minél nagyobb jövő­tonna fémet takarítottak meg. Az idénre pedig 39,5 tonnás fogyasztást javasoltak, de a Műszaki-anyagi Ellátási és Ádóalapgazdálkodás Ellenőrzé­si Minisztérium csak 32 ton­nára adott jóváhagyást min­den 1 millió lej értékű terme­lésnél. Úgy látták tehát, hogy az üzemben vannak még tar­talékok a fémfogyasztás csök­kentésére. És valóban a ter­mékek között nagy különbsé­gek észlelhetők a nyersanyag hasznosításában. Az automata körfűrészeknél például a fém­ KISCSOPORTOK A szociológia ezzel a szóval jelöli azokat a kollektívákat, a­­melyekben a munkaviszonyon túl­menően érzelmi szálak is felgön­­gyölíthetők. Ezek ismeretében a munkahelyi szervezés olyan „cso­dákra" képes, amely semmi be­fektetést nem igényel, mégis eredményt szül. A szatmári Trico­­tex vállalatban hat ilyen csopor­tot szerveztek, jobbára azokból a fiatalokból, akik más csopor­tokban nem tudtak beilleszked­ni, illetve termelési eredményeik a vártnál alul maradtak. A ve­zetők olyan segédmesterek sorai­ból kerültek ki, akik nagy nép­szerűségnek örvendenek az új csoportok tagjainál is. Az ered­mény szinte egyik napról a má­sikra jelentkezett: megszűnt az igazolatlan hiányzás, a fegyel­ A SZEBENI MECHANIKAI ÜZEMREN helmet érünk el. Az anyag­fogyasztási normák megálla­pításánál ez a fontos politikai szempont vezeti felettes gazda­sági szerveinket, és azt sem szabad pillanatra sem elfeled­ni, hogy a gyors műszaki fej­lődés is a gépek, berendezé­sek súlyának állandó csök­kentését igényli. A szebeni üzem dolgozói a múlt esztendőben minden 1 millió lej értékű termelésre 42,6 tonna fémet használhat­tak volna fel a fogyasztási normák szerint. A gyakorlat­ban viszont, és annak köszön­hetően, hogy egész sor alkat­részt átterveztek, másoknál pedig megváltoztatták az ad­dig alkalmazott gyártási el­járásokat, egységenként 0,6 tonnával kevesebbet használ­tak fel s így több mint 83 kihasználási mutató eléri a 80 százalékot, ami azt jelenti, hogy a termékhez szükséges nyersanyagot itt magasfokon — míg a FP és a FG típusú lemezvágóknál csak 63, illet­ve 51 százalékban­­ haszno­sították. De míg az automata körfűrészeket az üzem mun­kaközössége évek óta gyártja, a lemezvágók új termékeknek számítanak, melyek gyártását a múlt esztendő utolsó felé­ben kezdték meg. A termelési gyakorlat sok mindent felfed az ember előtt, azt is, hogy ezt vagy azt az alkatrészt másként is meg lehetett volna tervezni, vagy a technológia megváltoztatásával könnyeb­ben és kevesebb anyagveszte­séggel lehet előállítani. És nem egy esetben áttervezték az alkatrészeket, megváltoz- mezetlenség, átlagon felüli a munkaidő kihasználási mutatója. VENDÉGFOGADÓ A JAVÁBÓL Minden igényt kielégítő, hu­szonhat szobából álló — 60 sze­mély elszállásolására alkalmas — motelt adtak át nemrégen Vingán, az országút mellett. Az új létesítményt az Arad megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szö­vetsége építette azért, hogy a forgalmas Arad—Temesvár kö­zötti útvonalon megpihenhesse­nek, jó elszállásolásra és ízletes konyhára lelhessenek a hosszabb autótúrákon résztvevő utasok. A vingai „vendégfogadónak" —, amely a község egyik büszke­sége, — egyebek között modern étterme, valamint nappali és éjszakai bárja is van. MAROS MEGYÉBEN BEFEJEZÉS ELŐTT A TÉLI GÉPJAVÍTÁS Ezekben a napokban lekerül a próbapadról a kétezredik traktormotor, a szakosított műhelyekben, a gépállomások mechanikai részlegén utolsó erőfeszítéseket tesznek azért, hogy legkésőbb február 10-ig üzemképes legyen minden me­zőgazdasági gép. S miközben a javítómű­helyben mindent elkövetnek azért, hogy a javítások minő­sége kifogástalan legyen, a már üzemképes traktorok ba­rázdába álltak, pótolva azt, ami az ősztől elmaradt. .Ezek­ben a napokban már 85 000 hektárnyi a megforgatott tar­ló, így gyakorlatilag a megyé­ben csak a vizes, megközelít­hetetlen parcellákon nem jár­tak még a traktorok. Visszatérve a javításokra, illetve a javítások szervezésé­re, országos viszonylatban is figyelmet érdemlő kezdemé­nyezéseket jegyezhettünk fel. Itt van például az alkatrész­­ellátás kérdése. Az ország sok gépállomásán sajnálatosan le­maradtak a javításokkal, el­sősorban azért, mert hiány­zott, illetve késve érkezik meg az alkatrészek nagy része. E jelenség Maros megyében is sok fejfájást okozott, de nem vezetett lemaradásokhoz. Hogy miért? A magyarázat egy­szerű. Hozzákezdtek az alkat­részek helybeli előállításá­hoz. .. A házi „gépgyártás“ valóságos kisműhelye a rége­­ni gépállomás javítóközpont­jának öntödéje, ahol 12 féle alkatrészt készítenek. Nem­csak saját szükségletre, hanem kisegítik a szomszédos me­gyéket is. Ami a támogatás­­nyújtáson túlmenőleg nyilván azzal az előnnyel jár, hogy nagyobb szériákban, tehát gazdaságosabban állíthatják elő az alkatrészeket. A régeni kis öntöde létesí­tése, persze csak a kezdemé­nyezések egyike. Legalább ennyire hasznos, legalább ilyen szükségletet elégít ki a marosvásárhelyi gépállomás főműhelye, ahol alkatrésze­ket újítanak fel. Méghozzá o­­lyan kulcsfontosságú alkatrés ÚJ LAKÁSOK A dévai Megyei Építő Tröszt munkaközössége jelentette: teljes egészében megvalósította ötéves tervelőirányzatait, s ezzel meg­teremtette a feltételeit annak, hogy 1975 végéig 380 millió le­jen felüli többlettel zárja az öt­éves terv mérlegét. Az ötéves terv kezdete óta a tröszthöz tar­tozó építőtelepek dolgozói a Hu­nyad megyei városokban és ipa­ri központokban használatba ad­tak 12 252 lakást, számos gazda­sági és szociális-kulturális léte­sítményt. Az idén még 3300 la­kást építenek, erőteljesen fejlődik, korszerűsödik az iskolahálózat, hogy minél jobb körülmények között folyhas­son az oktatás. A műszaki-anya­gi alap gyarapodására vall az, hogy a legutóbbi néptanácsi választások óta, 1969-től mosta­­nig 43 iskolát — összesen 473 tanteremmel — építettek Temes megyében. Ugyanebben az idő­szakban hét új internátust is átadtak csaknem 3000 tanuló számára, s egyben öt kantint is, amelyekben 2000-nél többen ét­kezhetnek. Figyelemreméltó az is, hogy ebben az iskolai évben mintegy 15 000 tanuló részesül állami ösztöndíjban. FEJLŐDŐ ISKOLAHÁLÓZAT Csakúgy, mint az ország más vidékein, Temes megyében is A scornicetti-i mezőgazdasági gépállomás dolgozói 25 nappal a tervbe vett határidő előtt végezték el a traktorok és más gépi eszközök javítását. Jöhet a tavasz, üzemképes a teljes gép­állomás. székről van szó, mint a trak­torfőtengely, motorpersely. A tevékenység értéke megha­ladja a másfél millió lejt, de ennél fontosabb az, hogy a traktormo­torok idejében le­kerülhetnek a próbapadokról, örömmel állapíthatjuk meg ezúttal is, hogy az együttmű­ködés, segítségnyújtás kiter­jedt a szomszédos megyékre is. Vagyis, ha egy évvel ez­előtt még a megyén belüli szakosodás bevezetését emel­hettük ki, ezúttal már széle­sebb horizontok nyújtotta elő­nyök is segítik a javítások gyors elvégzését. Az öt-hat megyét átfogó és szakosított javításokra beállított­­követ­kezésképpen jól felszerelt) műhelyek jelentik kétségte­lenül a jövőt. Addig is, és ez­zel párhuzamosan országos viszonylatban is nagyobb erő­feszítéseket sürget az alkat­részellátás megoldása. Mint ahogy jó eredményt ad az a gyakorlat is, hogy az ellenőr­ző javításokat az idei télen a gépek megmozgatása nélkül a helyszínen és gyorsan végez­ték el. Maros megyében az utóbbi évek legszervezettebb és leg­gyorsabb gépjavítását tapasz­talhattuk,­ s reméljük, a mi­nőségi munka is kiérdemli majd a kiváló minősítést. "A munka máris elkezdődött, hi­szen megyeszerte nagy erőfe­szítéssel készülnek a közelgő tavaszi teendőkre. Flóra Gábor tatták a gyártási eljárásokat, míg az új termékeknél még feltárásra várnak az említett tartalékok. Benéztünk a meg­munkálóba és a FP típusú le­mezvágógépnek csupán egyik alkatrészénél, a fogaskerék­nél nagy mennyiségű leforgá­­csolásra kerülő fémet mértünk le a megmunkáló esztergá­lyos segítségével. A kovácsolt fémtuskók hossza ugyanis 305—307 milliméter között mozog, míg megmunkált álla­potban ezek 300 millimétere­sek kell hogy legyenek. Ugyanez a helyzet az átmé­rőknél is. Itt is, ott is 5—7 milliméteres réteget kell da­rabonként lehántani és a for­gácsba dobni. Fém- és idővesz­teség. Miért nem lehetne az említett fémtuskókat matricá­ba kovácsolni, s így a végső, megmunkált méreteket meg­közelítő dimenziókat elérni? De vannak még ehhez hasonló tartalékok. Különösen a hen­gerelt rudaknál, melyekből nehéz megfelelő méreteket ta­lálni, ezért rendszerint jóval nagyobb és vastagabb dara­bokból kell kisebb alkatrésze­ket leszabni, forgácsolni... A szebeniek már hozzá­kezdtek a fémfogyasztás felül­vizsgálásához, az összes fém­takarékossági utak, módok feltárásához, s a napokban ál­lítják össze azt a műszaki-in­tézkedési tervet, melynek cél­ja az anyag minél magasabb fokú hasznosítása. Meggyőző­désünk, hogy erőfeszítéseiket az idén is siker koronázza. Kovács N. Erzsébet A 2. OLDALON : SZOMBATI KRÓNIKA • Tallózás folyóiratokban • Szülők iskolája • Sport. Telex Világi proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja A Fenyéd községhez tartozó Máréfalván a falu művelődési otthonának homlokzatán mesz­­sze ellátszó felirat van, élénk­piros alapon, hatalmas betűk­kel: VÁLASZTÓK HÁZA! Az iskola épülete felé indu­lok a kultúrotthon igazgatóját megkeresni. A véletlen úgy hozza, néhány lépés után a községi pártbizottság titkárá­val, a Szocialista Egységfront községi tanácsának elnökével, Vincze György elvtárssal ta­lálkozom. Szervezői munkája közben tartom fenn néhány percre, megkérem, ismertesse röviden a község választási előkészületeit. A máréfalvi általános iskolában Kovács Piroska igazgató és Bán Fe­renc tanító, a helyi kultúrott­hon igazgatója fogad. Az igaz­gatói szobában a SZEF-ta­­nács elnöke válaszol kérdé­seimre. A SZEF községi tanácsa a pártbizottság közvetlen irá­nyításával még január elején konkrét intézkedési tervet, dolgozott ki a választások elő­készítésére és lebonyolítására. Minden szervezési, gazdasági, társadalmi és kulturális akció napra-órára a terv alapján zajlik le, és történik ezután is. A község kulturális életé­ben minden kisebb vagy só­ Máréfalva. A választók háza (Ștefan Albescu felvétele) A MÁRÉFALVI MŰVELŐDÉSI OTTHON VONZEREJE Jentősebb megmozdulás, ese­mény — folytatja az ismerte­tést Kovács Piroska igazgató­nő. a választások jegyében történik. A színjátszó­ csopor­tok már­ november és decem­ber folyamán véglegesítették színdarabjaikat, előadásaikat.. A fiatalok lelkes munkája le­hetővé tette, hogy Küküllő­­keményfalván és Máréfalván a bemutatót már meg is tart­sák. A törvény négy fejezete kö­zül az első, az általános ren­delkezéseket taglalja, vagyis, az Alkotmány előírásai alap­ján, lefekteti választási rend­szerünk alapelveit. Az első szakasz kimondja, hogy Románia Szocialista Köztársaságban a választójog gyakorlása kifejezése az egy­séges és szuverén népi hata­lom megnyilvánulásának és annak, hogy az állampolgárok közvetlenül részt vesznek az állam vezetésében. A román szocialista állam teljes mér­tékben garantálja állampolgá­rainak a választójogot, fajra. A Választók Háza szűkebb értelemben egy jól felszerelt, gondosan berendezett előadó­terem. Máréfalván — később közösen tekintettük meg — az előadóterem falain jelmonda­tok, alattuk a következő öt­éves terv leglényegesebb mu­tatóit ábrázoló színes grafiko­nok függenek. A dokumentá­ciós sarokban a legfrissebb pártdokumentumok állnak a lakosság rendelkezésére. Kü­lön vitrinben pártunk főtitká­rának, Nicolae Ceausescu elv­társnak eddig megjelent mű­vei. A máréfalvi ifjak klubjuk­ban tevékenykednek, minden akciójuknak a közelgő válasz­tások adnak célt, értelmet. Esténként húsztagú tánccso­portjuk román és magyar népi táncokat próbál, a dalcsoport is rendszeresen gyakorol. Nagy az érdeklődés és ké­szülődés a nemsokára sorra­­kerülő Aki tud, az nyer a ver­senyre. A fiatalok vetélkedő­jének a témája: A párt vezető szerepe a sokoldalúan fejlett szocialista társadalomban. Szabó Barna XXIX. évfolyam 8467. szám 1975. február 1., szombat 4 oldal­éra 30 iáni ELŐRE szerkesztősége Bukarest ■ Scinteia tér­­ Redact'd ELŐRE Bucuresti, Piato Seinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 Előfizetési díj: 1 hónapra 8 lej; 3 hónapra 24 lej; 6 hónapra 48 lej; 1 esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, levélkézbesítők és lapterjesztők. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA A PAIGC KÜLDÖTTSÉGÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke csütörtö­kön fogadta Predeálon Bissau- Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjá­nak (PAIGC) küldöttségét, a­­mely élén Osvaldo da Silvával, a PAIGC Harci Főtanácsának tagjával baráti látogatást tesz hazánkban. A fogadáson részt vett Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának póttagja, a KB titkára. A küldöttség vezetője átadta Nicolae Ceausescu elvtársnak Aristides Pereira elvtárs, a Bissau-Guinea és a Zöldfoki­­szigetek Afrikai Függetlensé­gi Pártjának főtitkára baráti üzenetét, újabb sikereket kí­vánva a román népnek a sok­oldalúan fejlett szocialista tár­sadalom felépítésében. Osvaldo da Silva elvtárs kifejezte a PAIGC, a Zöldfoki-szigetek né­pe meleg köszönetét az RKP részéről tanúsított­­ szolidari­tásért, azért a testvéri segítsé­gért, amelyet Románia a sza­badságért és a nemzeti függet­lenségért vívott harcukhoz nyújtott. Nicolae Ceausescu elvtárs felkérte a küldöttség vezetőjét, tolmácsolja szívélyes üdvöz­letét Aristides Pereira elvtárs­nak és sikert kívánt a Bissau- Guinea függetlensége és nem­zeti szuverenitása megszilár­dításáért folytatott tevékenysé­géhez. A Román Kommunista Párt főtitkára újból hangoz­tatta pártunk és országunk harcos szolidaritását, azt a szi­lárd elhatározását, hogy támo­gatja a Zöldfoki-szigetek népé­nek ama erőfeszítéseit, ame­lyeknek célja a nemzeti füg­getlenség kiteljesítése, az or­szág fejlesztése a gazdasági és társadalmi haladás útján. A felek kifejezték megelége­désüket az RKP és a PAIGC közötti, a Románia és Bissau- Guinea és a Zöldfoki-szigetek közötti baráti és együttműkö­dési kapcsolatok felett, vala­mint azt a közös óhajukat, hogy fejlesszék ezeket a kap­csolatokat, megszilárdítsák a gazdasági és műszaki együtt­működést mindkét nép javára, az imperializmus, a kolonia­­lizmus és a neokolonializmus elleni, az uralom és az elnyo­más bármilyen formája elleni harc javára. A fogadás meleg, baráti lég­körben folyt le. VÁLASZTÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG A JÓ SZERVEZÉS PÁROSULJON ÉLÉNKEBB POLITIKAI MUNKÁVAL SZECSELEI TUDÓSÍTÁS Akárcsak szerte az ország­ban, Szecselevárosban is teljé­ben a választási kampány. Ezt bizonyítja például az is, hogy mikor a városi könyvtárban a­­felől faggatom Royca Máriát, milyen gondok foglalkoztatják most, év elején a könyvtáros­nőt, elsőnek a választási elő­készületekkel kapcsolatos te­endőket, rendezvényeket emlí­ti, melyek naptári előjegyzésé­ben első helyen szerepelnek. A könyvtár olvasótermei gya­korlatilag választók házává minősült át, főleg a délelőtti órákban. Kedden délelőtt pél­dául osztályfőnöki órát tartott itt Tóth Klára tanárnő a 3-as számú magyar tannyelvű álta­lános iskola VI. osztályának, ezt követően pedig találk­ozót rendeztek olyan ifjaknak, akik most fogják először gyakorol­ni szavazati jogukat. 26-an voltak, sokkal népesebb közön­séget nem is igen fogadhat be az olvasóterem. Szerdán, jogi konzultációra gyűlt össze az é­­pítőipari szaklíceum 36 főnyi harmadéves diáksága Piskcu Magdalena tanárnő vezetésé­vel és eljött még 5 fiatal mun­kás az Electroprecizióból is, a­­zok közül, akik az elméleti lí­ceum esti tagozatát végzik. Tíz óra után pár perccel, mire el­helyezkednek, megérkezik az előadó is Bedő Olga, az Elect­­roprecizia vállalat jogtanácso­sa személyében, aki a válasz­tási törvényt ismerteti a hall­gatóság életkorához igazított, közérthető, világos nyelveze­ten. Ezek a fiatalemberek szintén március 9-én szavaz­nak először, összehívták a SZÉF városi tanácsának plenáris ülését is. Boros Béla, a városi pártbi­zottság titkára, a SZÉF városi tanácsának titkára annak a beszámolónak az utolsó szaka­szain dolgozik, amelyet a plé­­numon fog előterjeszteni a vá­lasztási előkészületek meneté­ről, amikor épp ebben az ügy­ben kopogtatok nála.­­ A választási előkészüle­tek alaposan kidolgozott mun­katerv alapján bontakoznak ki. Anélkül hogy részletekbe bocsátkoznék, megpróbálom nagy vonalakban összefoglalni azt, amit eddig végeztünk. Kezdem azzal, hogy a szerve­zőmunka nehezén túl vagyunk, utalok itt a különböző komisz­­sziók, választási bizottságok, szavazókörzeti bizottságok megalakítására, a választóké- Horváth Júlia (Folytatása a 3. oldalon) MIT KELL TUDNIA A SZAVAZÓ ÁLLAMPOLGÁRNAK­? VÁLASZTÁSI KEZDÉS ALAPELVEI Választásokra készülünk. Március 9-én hazánk minden 18. évét betöltött, szavazati joggal rendelkező állampolgára az ur­nák elé járul, hogy megválassza nagy nemzetgyűlési és megyei néptanácsi képviselőjét, valamint municípiumi, városi és községi képviselőjét, attól függően, hogy kinek hol van a lakhelye. A választások megszervezése és lefolytatása nagyjelentőségű, felelősségteljes feladata a Szocialista Egységfrontnak és tag­­szerveinek, az Alkotmány és az új, 67/1974-es, a Hivatalos Köz­löny 161/74-es számában közzétett választási törvény szerint. (A törvény szövegét lapunk 1974. december 22-i számában közöl­tük). A továbbiakban több cikkben, külön is ismertetjük olva­sóinkkal ennek a törvénynek a legfontosabb rendelkezéseit, kezdve az általános szabályokkal, a képviselők visszahívásáig, azért, hogy rögzítsük a törvénynek a választójoggal — ezzel az alapvető alkotmányos jogunkkal — kapcsolatos előírásait, nemzetiségre, nemre vagy vallásra való tekintet nélkül. Az Alkotmány 25. szakaszá­nak megfelelően Románia Szocialista Köztársaság állam­polgárai választhatnak és megválaszthatók a Nagy Nem­zetgyűlésbe és a néptanácsok­ba. A szavazás egyetemes, egyenlő, közvetlen és titkos. Minden 18. évét betöltött ro­mán állampolgár szavazati joggal rendelkezik. A 23. évü­ket betöltött szavazati jog­gal rendelkező állampolgárok nagy nemzetgyűlési és népta­nácsi képviselőkké választha­tók. Nincs szavazati joguk és nem választhatók meg képvi­selőnek az elmebetegek és a gyengeelméjűek, valamint a­­zok a személyek, akiktől bíró­sági határozatban meghatáro­zott időre megvonták ezt a jo­got. A törvény 3. szakasza sze­rint a Román Kommunista Párt vezetése alatt a Szocia­lista Egységfront szervezi meg az állampolgárok részvételét a választásokon, a választási kampányokat, és képviselője­lölteket javasol a Nagy Nem­zetgyűlésbe és a néptanácsok­ba. A képviselők felelősségéről is rendelkezik a törvény első fejezete, leszögezve azt, hogy felelniük kell választóik előtt mind a saját, mind pedig an­nak a szervnek a tevékenysé­géért, amelybe beválasztották őket. A törvény általános rendel­kezéseit a képviselők vissza­hívhatósága elvének kimondá­sával zárja, a részletes szabá­lyozást a III. fejezet foglalja magába, amire még visszaté­rünk. Deák Levente

Next