Előre, 1975. március (29. évfolyam, 8491-8516. szám)
1975-03-01 / 8491. szám
NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA fővárosi ipari egységekben és kutatóintézetekben Nicolae Ceausescu elvtárs pénteken találkozott fővárosi nagyvállalatok és kutatóintézetek dolgozóival, a helyszínen, az üzemcsarnokokban, a laboratóriumokban velük együtt megtanácskozott rendkívüli jelentőségű, hatékony intézkedéseket az egységek tevékenysége minőségileg magasabb szintre emelése, valamint a nemzetgazdaság további fejlesztése és korszerűsítése céljából. A pártfőtitkárt elkísérték Gheorghe Cioara és Gheorghe Oprea elvtársak. Nicolae Ceausescu elvtárs a héten már másodszor tartózkodott az anyagi javak alkotói körében. Az újabb munkalátogatás az előbbiekhez hasonlóan a választási kampány által uralt politikai aktualitás kiemelkedő mozzanatai közé tartozott. A március 9-i választásokat megelőző időszakot jellemző lelkesedés légkörében, alkotó szellemben, a magas fokú politikai és honpolgári felelősségtudat szellemében, annak az egyöntetű és határozott elkötelezettségnek a jegyében került sor a látogatásra, amellyel nemzetünk példásan megvalósítja a párt politikáját, a XI. kongresszuson kijelölt történelmi célkitűzéseket. Mélységesen jelentőségteljes munkalátogatás volt ez annak a közvetlen, szakadatlan és gyümölcsöző dialógusnak a keretében, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs folytat a néppel, az országgal, annak az állandó és közvetlen kapcsolatnak a keretében, amelyet a pártfőtitkár tart fenn az emberekkel, a mindennapi élettel, a szocialista építés konkrét realitásaival és problémáival. A munkalátogatás a legbeszédesebben , bizonyította Nicolae Ceausescu elvtársnak a haza szüntelen haladásáért, a dolgozók jólétéért végzett fáradhatatlan tevékenységét. A párt főtitkára a helyszínen vitatta meg a municípiumi néptanács vezetőségével, a miniszterekkel, más felelős gazdasági káderekkel, munkásokkal, mérnökökkel és technikusokkal, kutatókkal, a többi szakemberekkel, hogyan teljesülnek az 1975. évi feladatok, az ötéves előirányzatok, és mit kell tenni a továbbiakban a jövő évekre szóló előirányzatok példás teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében. A fővárosi Konfekció- és Kötöttáru-gyár és Autormatica vállalat munkaközösségei a jól végzett munka örömével jelentették Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy pontosan betartották ígéretüket — négy év és két hónap alatt teljesítették ötéves tervüket. A két vállalat, akárcsak a többi felkeresett egység, szép eredményeit méltatva, a párt főtitkára nyomatékosan hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az erőfeszítéseket a termelési folyamatok fejlesztésének és korszerűsítésének, a termékminőség javításának irányába összpontosítsák, rámutatva, hogy nagy mértékben ettől függ az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának növelése, az anyagi termelés gyarapodása, az ország gyors ütemű haladása. Nicolae Ceausescu elvtárs ajánlásai és útmutatásai ezúttal is széles visszhangra találtak a bukaresti dolgozók körében, akik biztosították a pártfőtitkárt, mindent megtesznek azok haladéktalan valóra váltásáért, összefognak és minden erejüket, minden alkotóképességüket latba vetik az 1975-ös terv határidő előtti teljesítéséért, az ötéves terv négy és fél év alatti megvalósításáért, a szocialista és a kommunista építés nagyszerű programjának töretlen valóra váltásáért. A Nicolae Ceausescu elvtárssal való újabbtalálkozó megható mozzanatokban bővelkedett mindenütt. A fővárosiak kinyilvánították rend,kívüli megelégedésüket azzal kapcsolatban, hogy a március 9-i választásokat megelőző e napokban vendégül láthatják a párt főtitkárát, kifejezték meleg szeretetüket, nagyrabecsülésüket éshálájukat, tiszta szívből jó egészséget és munkabírást kívántak neki népünk javára és boldogulására, a szocialista Románia dicsőségére. Következő számunkban részletesen beszámolunk Nicolae Ceausescu elvtárs és a bukaresti dolgozók munkatalálkozóiról. BEKECS ALATT, NYARAD MENTEN Szentmártonban, a Főút 2 szám alatt, meleg és szerény, szoba-konyhás családi házban beszélgetünk az életről. A házigazda 30 éves. Mit lehet mondani valakinek, aki ilyen tisztes életkort megért, és mivel a felesége éppen látogatóban van Palotailván, egyedül üldögél a házban, mint ilyesmit: — Rossz lehet ilyen magányosan. Mintha nyílt sebre tettem volna a kezem, olyan mozdulatot tesz. Mintha félne, hogy a szívéig hatol a magánynak akárcsak a látszata is, hamar mutatja az asztalon tornyosuló üdvözleteket: — Mind a gyermekeimtől és az unokáktól kaptam újévre. Mint kapós regény lapja, úgy festettek ki újév óta az üdvözlőlapok szélei, sokszor olvasták ezeket is, sokszor melegítették ki a kicsi, gerendás szobát. A falakon megsárgult fényképek, régi idők emlékei. A vége úgy is az lesz, hogy az életről faggatom, hát kezdjük. Amikor már feltételezték róla, hogy elbírja a kalapácsot, beadták inasnak Marosvásárhelyre a híres Zaka László féle kovácsműhelybe. A Dudutz üzletbe járt vásárolni, ott még ma is élelmiszerüzlet működik, mindjárt száz éve egyfolytában. 1911-ben szabadult fel, egy tehén árából felszerelést vásárolt és kovácsműhelyt nyitott Székelykálban. — Akkor más idők voltak, suppogtak a bürückölők végig a Nyárádon. . Igen, ez volt az „iparosítás“ akkoriban — akarnám hozzáfűzni, de ne vágjunk a dolgok elébe. 1950-ben jött át felszerelésével együtt a szentmártoni téeszbe, azóta lakik ebben a házban. Lovakat patkóit, szekereket vasalt, ekét, boronát javítgatott. — Nagy keletje volt a kovácsnak, akkoriban még ökörfogatok is dolgoztak a téeszben. Később a kapuban üldögélünk a déli napsütésben, váratlan ajándék a téltől. Ráfi István tovább kommentálja e táj történelmét, amely befogható innen, a kapuból. — Az a két ügyes leányka minden nap ilyenkor megy a buszhoz, Nyárádszeredában dolgoznak a gyárban. Nagy dolog kérem, hogy ingyen lehet ma tanulni, akármilyen szakmát, akár leánykáknak is. Amíg nem jött a demokrácia, errefelé nők csak a mezőn dől- NÉHÁNY RÉGI DOLOG oztak. Amikor én Zakánál inaskodtam... (Történetek következnek a régi inasévekből, semmivel sem szívderítőbbek, mint Nagy István önéletírásában). — Ez itt, szemben, a Bot födje, így hívjuk ezt a tartományt, az útmenti pedig a Szilomán, fentebb a Csörgő határ. Oda már be is mentek a traktorok, idelátszik, milyen szép, mély barázdákat hagytak. Nagy dolog a gép, szó se róla. Mikor már nem volt kovácsmunka, én is gépeket javítottam. Még ma is behívnak némelykor a műhelybe tanácsot adni, ilyenkor üzennek értem, hogy jöjjek, mert szükség van rám... Most megint úgy csillog a szeme, sugárzik az arca, mint amikor az asztalon halomban heverő újévi üdvözleteket mutatta, s mintha régi adósságok jutnának eszembe hirtelen: milyen kevés kell, kevesebb már nem is lehet, hogy hét kemény, tisztességes munkában töltött évtized után fölragyogjon az arca egy embernek, közülünk. Néha egy üzenet, hogy szükség van rá, évente pár sor meleg szó a világból Szentmártonba címezve — ennél kevesebb mi is lehetne? — Kocsis Gyula már 25 éve a gazdaság elnöke, ritka tisztességes ember, jól bánik az öregekkel — hallom újra Ráfi István vallomását, s bár most még nem tudom, milyen ez a szentmártoni téesz, mennyit teremnek a földjei, mit ér a munkaegység, ezért a néhány szóért, s azért, hogy róla beszélve derűsnek látom itt, a téli verőfényben az öreg kovács arcát, most hálát érzek Kocsis Gyula elnök iránt, s ha lenne rengeteg papírjai között olyan mutató is, hogy „kommunista emberség“, oda sokszoros tervteljesítést jegyeznék be. — Az a szép, mutatós ház, túl az úton, az orvosi rendelő. Jó orvosaink vannak. Nekem is minden hónapban megmérik a vérnyomásomat. Nagy dolog kérem, hogy tiszta ingyen vigyáznak az ember épségére, még a patika is ingyen van. Így adódott, hogy ezen a napon csupa nagy dologról kellett hallanom valóságos történelmi leckét, s örülök, hogy most, a néphatalom kivívásának 30. évfordulója előtt adhatom tovább a leckét azoknak, akik számára Ráfi István történelme, az ő „nagy dolgai“ magától értetődőek, akár a levegő és a fény. ★ Ráfi István vallomását szándékosan hagytam utolsónak Nyárád menti tudósításaim sorában: nyolc évtized néhány, számunkra megszokott tapasztalatát amolyan történelmi összefoglalónak szántam, mert az ő „nagy dolgai“ mindenfelé éreztetik hatásukat hazánkban. Igaz, elég régi igazságok, amelyeket elmondott, de mivel beszélgetésünk éppen választási kampány teljében, zajlott le, időszerűnek érzem újra fölidézni egy küzdelmes élet tapasztalataként. Barabás István AZ ELŐRE ANKÉTJA TURISZTIKAI IDÉNYKEZDET ELŐTT BŐVÍTIK ÉS KORSZERŰSÍTIK A SZÁLLODA- ÉS VENDÉGLŐHÁLÓZATOT Az országjárás és az idegenforgalom, egyszóval a turisztika idényjellege immár megszűnt, világszerte, és így nálunk is egész évben utaznak, kirándulnak az emberek. Mégis, az esztendőfordulók elhozzák a mérlegkészítést ezen a területen is, a télvégi, tavasz eleji hónapok pedig a műszaki-anyagi alap bővítésének, korszerűsítésének idejét. A szálloda és vendéglőgazdálkodásban a javítások periódusa ez, amely szakemberképzési, a szolgáltatás-gazdagítási gondokkal párosul. A Turisztikai Minisztérium évvégi összesített adatai szerint milliók vették igénybe a hálózatot, csupán az idegenforgalomban a tervezett 3,5 millió turista számát 200 000-rel „javította“ turisztikai iparunk, 150 000 szállodai hely biztosításával zártuk az évet. Az 1975-ös turisztikai év január 1-én immár megkezdődött — folytatódott, a közhasználatban megmaradt idénykezdet tavasszal, a csúcsszezon nyáron lesz. Hogyan készült fel erre a hálózat? — e kérdésre kerestek választ munkatársaink — ALBERT ILONA, GÁSPÁR TIBOR, JUHÁSZ ZOLTÁN a brassói, marosvásárhelyi és temesvári illetékeseknél. Világi proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA az Ausztráliai Szakszervezetek Tanácsának elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt fogadta Robert J. Hawket, az Ausztráliai Szakszervezetek Tanácsának elnökét, az Ausztráliai Laburista Párt elnökét, aki látogatást tesz országunkban. A fogadáson részt vett Mihai Dalea elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnöke. Robert J. Hawke mély köszönetét fejezte ki Nicolae Ceausescu elvtársnak a megtiszteltetésért, hogy fogadta őt, s hogy alkalma volt ellátogatni Romániába, megismerni azokat a számottevő eredményeket, amelyeket a romániai dolgozók, egész népünk ért el a Román Kommunista Párt vezetésével a haza gazdasági és társadalmi fejlesztésében, a dolgozóig anyagi és szellemi életszínvonalának az emelésében. Szívélyesen üdvözölve a vendéget, Nicolae Ceausescu elvtárs megelégedéssel nyugtázta, hogy a romániai és az ausztráliai politikai szervezetek és szakszervezetek közti együttműködési kapcsolatok a két ország és nép között meghonosodott jóviszony szellemében fejlődnek, s felkérte Robert J. Hawket, hogy tolmácsolja legjobb kívánságait az ausztráliai szakszervezeteknek, az összes dolgozóknak. A felek kidomborították a román-ausztráliai kapcsolatok szakadatlan fejlődését, s hangsúlyozták Nicolae Ceausescu elnök John R. Keer főkormányzó meghívására sorra kerülő ausztráliai látogatásának megkülönböztetett jelentőségét e baráti kapcsolatok sokoldalú előmozdításában és állandó erősítésében. Mindkét fél kidomborította, hogy bővíteni óhajtja a két párt, a romániai és az ausztráliai dolgozók és szakszervezetek közötti együttműködést és tapasztalatcserét mindkét nép érdekében, a béke és a nemzetek közötti egyetértés ügye érdekében. Úgyszintén megvizsgálták a nemzetközi politikai élet több aktuális kérdését. Ilyen összefüggésben kidomborították a földkerekség munkásosztálya, szakszervezetei és összes haladó erői szolidaritásának, szoros együttműködésének a jelentőségét, valamint azokban az általános erőfeszítésekben való aktív részvételének a jelentőségét, amelyek az enyhülés, a biztonság és az együttműködés folyamatának, az államközi kapcsolatok demokratizálásának az elmélyítésére és erősítésére, az új politikai és gazdasági rend nemzetközi érvényesítésére, az igazságosabb és jobb világ megteremtésére, a népek alapvető törekvéseinek megvalósítására irányulnak. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le. A MÍG gyártmányú centrifugás műtrágyaszóró gép gazdája valahol másutt dolgozik masinájával. Ám a receai (Olt megye) mezőgazdasági gépállomás traktorosai nem ülnek addig sem ölbe tett kézzel, míg társuk munkájával végez. Leszerelték a gabonavetőgépek csoroszlyáit s az így átalakított géppel szórják ki az ammóniumnitrátot a búzavetésekre (Stefan Albescu felvétele) NEMSOKÁRA INDULNAK A VETŐGÉPEK TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁSSAL AZ IDEI BŐSÉGES TERMÉSHOZAMOKÉRT Kovászna megyében egy felmérésféle készült el a napokban arról, hogy mit is adhatnak még tápanyagban — a tavaszig — a zootechnikai üzemközpontok. Nos, nem egy helyen úgyszólván nem is volt már mit „felleltározni“. A megye, jónéhány egységében tavaszi lendülettel dolgoznak úgyszólván a tél elejétől. S ahogy apadt az üzemközpontokban lévő trágyakészlet, úgy alapozódott az idei terméskilátás is. E tekintetben értékelnünk kell a torjaiak fáradozását. Ismeretes, hogy a megye „legidősebb“ gazdaságában az elmúlt évben is jó terméshozamokat értek el különösen burgonyából és cukorrépából. Természetes igény tehát az, hogy az idén sem akarnak lemaradni. Ezért is fordított a gazdaság vezetőtanácsa különös figyelmet arra, hogy a gazdaság legszámottevőbb hozamnövelő tartalékát, az istállótrágyakészletet mielőbb a leendő magágyakba munkálják. S erőfeszítéseik eredménye az, hogy február végéig a megyében éppen itt hordtak ki legtöbb trágyát a földekre (több mint ötezer ötszáz tonnát), műtrágyából pedig ezer hektár területre jutott. Az ütemes teljesítményt különben jól példázza az a tény, hogy január folyamán kétezer száz tonna istállótrágya került a földekre, február viszont már a szövetkezeti tagok szempontjából is a tevékeny résztvétel időszaka volt. Az ötezerötszáz tonna istállótrágyát ugyanis kivétel nélkül az utóbbi napokban dolgozták a talajba. " Torjától százkilométernyi távolságban a megye másik részén a bardóci szövetkezeti tagok igyekezetére figyeltünk fel. Itt ugyan mostanáig még nem születtek rekordok — a szövetkezet pillanatnyilag is a megye egyik gyengén fejlett egysége —, de a vezetés látható erőfeszítése nyomán az előbbrejutás perspektívája bontakozik ki. Erre utal az a tény, hogy sohasem sikerült mostanáig négyezerszáz tonna istállótrágyát a magágyba bemunkálni és nem adódott példa arra, hogy február végén hatszáz hektár terület műtrágyázását jelenthessék... Bardóc mellett még néhány más erdővidéki egységben is tapasztalhattuk a felzárkózásra való törekvést, ami e napokban nyilván a hozammegalapozásban juthat kifejezésre. Nagyajtán, Bölönben egyaránt sokat tettek azért, hogy végre bőségesebben teremjen a föld. Megyei szinten az istállótrágyakészlet gazdaságos értékesítésére való törekvéssel párhuzamosan kibontakozott a kemizálási akció. Évek óta sok panasz hangzik el itt is a mű, trágyaszállítások elodázására, sőt a szerződéses kötelességek elmulasztására is akad példa, így van ez az idén is. Mégis, ha csak futólag érdeklődünk a szövetkezetekben, mekkora területre is jutott már hatóanyag, tapasztalnunk kell a szembetűnő fejlődést is. A már említett példákon kívül a csernátoniak ezer hektárnál Flóra Gábor (Folytatása a 3. oldalon) NONSTOP TURISZTIKA Brassóban a nyár vége nem jelenti a turisztikai idény lezárását: az ősz kiváló időszak a hegymászóknak, a hosszabb utakra indulóknak, télen pedig a sísport kedvelői keresik fel a hóborította hegycsúcsokat...! Nem szünetel tehát a turistaforgalom, de a tél és a tavasz mindig jó alkalom az úgynevezett anyagi alap fejlesztésére, rendezésére. A turisztika szervezője — Brassóban a Carpati vállalat — megtesz mindent ilyen irányban, tovább bővíti a szálloda- és vendéglátóipari egységeket, korszerűsíti a meglévőket. A 23 August piactéren , fo(Folytatása a 3. oldalon) 4 oldal Calea Victoriei nr. 174. Sector I.BN—RSR, ára 30 bani Filiala Sect 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. — Agenfia de publicitate ISIAP — Bucure?ti, XXIX. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest, Scinteia tér 1. , , - Redactia ELŐRE, Bucuresti, Piao Sevileii 1 volam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 8491. szám Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 1975. 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. . .. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, márciusi levélkézbesítők és a lapterjesztők, szombat Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Nagy-Britannia új nagykövetét, megbízólevele átvételére Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke február 27-én, csütörtökön fogadta Jeffrey Charles Petersent, Nagy-Britannia Egyesült Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki bemutatta megbízólevelét. Beszédet mondott Jeffrey Charles Petersen, Nagy-Britannia nagykövete és Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. Ezt követően Nicolae Ceausescu elvtárs, szívélyes baráti megbeszélést folytatott Jeffrey Charles Petersen nagykövettel. A megbízólevél átvételénél és a megbeszélésen jelen volt Constantin Statescu, az Államtanács titkára és Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes. MAI SZÁMUNKBAN: TETTEKRE MOZGÓSÍTÓ MUNKATANÁCSKOZÁSOK A KÉPVISELŐJELÖLTEK ÉS VÁLASZTÓK KÖZÖTT (3. oldal) Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő hivatalos látogatást tesz a Tunéziai Köztársaságban Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Elena Ceausescu elvtársnővel együtt 1975 április 17 és 19 között hivatalos baráti látogatást tesz a Tunéziai Köztársaságban, Habib Burgiba elnöknek és Wassila Burgiba asszonynak a meghívására. Guillermo A. Rodriguez Lara, Ecuador Köztársaság elnöke hivatalos látogatást tesz országunkban Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének a meghívására március első dekádjában hivatalos baráti látogatást tesz országunkban Guillermo A. Rodriguez Lara dandártábornok, Ecuador Köztársaság elnöke. AZ ÚJ GYÁR TELJESÍTI IDEI FELADATAIT A részleges indulást újabb átadások követik a Csíkszeredai alkatrészgyárban Csíkszereda legrangosabbnak ígérkező, merész távlatokkal bíró új ipari egysége, az autó- és, traktor-alkatrészgyár építéséről, a kezdést megelőző sokoldalú tennivalókról lapunkban annak idején több ízben is beszámoltunk helyszíni tudósításokban, riportban — az elmúlt év utolsó napján megkezdte a termelést. Az esemény bekerül majd a megyeszékhely, sőt egész Hargita megye ipari fejlődésének krónikájába, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy immár jelentős létesítménnyel képviselteti magát a gépipar is ezen a tájon. S ha eddig a megyei gépipar termelésének célja pusztán a minisztériumon belüli szükségletek kielégítése volt, az új Csíkszeredai üzem — távlati — „szereplése“ már szélesebb körben, a nagyközönség előtt megy végbe. AMi A GYÁRNAK az 1974 december 31-én történt üzembehelyezését illeti, a helyzet röviden a következő: jóllehet a jelenleg is érvényben levő állami terv a beruházás első szakaszában szereplő egész kapacitás üzembehelyezését irányozta elő, az átadási-átvételi okmányokban csak részleges kapacitásokról történik említés. S mivel a megállapodások szerint a további üzembehelyezések lépcsőzetesen következnek, a decemberi átvétel ilyenformán ennek a folyamatnak az első lépcsőfokát jelenti; az akadozások, kifogások is ennél a szakasznál a legszámosabbak, lényegesek. Lássunk ezek közül néhányat: a kazánházat a központi csarnokkal összekötő Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon)