Előre, 1975. május (29. évfolyam, 8543-8567. szám)
1975-05-01 / 8543. szám
2. MURGU PÁL HÁZAM MÁJUSÁBAN Kora reggeli órában a szürke anyag kifejezetten vágyait takarja ki csírázó fény, s felölti színes arcát, örök formákba rendeződik, összeáll országnyi mindenséggé a táj, amikor az erdők fái ágas karjaikat egymás felé nyújtják munkástestvérek beteljesülő álmában, s az ébredő haza fölött fenn hegyormon egy hős fenyő mint kommunista zászlót meglobogtatja a hajnalt. LÁSZLÓFFY ALADÁR MÁJUS Május, május, munka, munka régi bizalmunk önmagunkban, a karunkban, a szavunkban. Hittel kiáltott régi ének, munkásének elsejének. Az első zöld: madárnak asztal, enni,élni, bízni marasztal, élni szabadon, dolgozni szépen az ember örök szerepében az igazságra érett korban, a kalapácsban és a tollban, a vak betűben, mellyel látnak kiutat annyi volt világnak. Ó munka május május-munka ezt mindig vállalni, venni magunkra, gyermekként először, öregen végül. Zászlókat tűzött az idő ékül. A kéz kinyílik, ágain munka, madárszárny nyílik minden szavunkra s repül az ének, fel az égnek, világnak, május elsejének. VASILE NICOLESCU TAVASZI DAL Minden nagyobbra nő majd, mint a vénhedt és ősi serlegekben a természet, majd megnő esőben és lombmorajban, s az ajkakon kisarjadó kacajban, az orgonavirágban és a házak légkörében, a selymes hajnalban s a vágy hevében, a gyökerekben, reményben, álmokban, a nyílt pillájú lótuszban kirobban legderültebb eged felét te donna, a kéklő donna, szabadság égboltja! Fordította: Franyó Zoltán MÁJUS ZÁSZLÓI (Folytatás az 1. oldalról) kongresszuson kijelölt külpolitikáját, tovább növelvén ezáltal ezt a nemzetközi tekintélyt és nagyrabecsülést ,amelynek államelnökünk örvend az emberiségnek a társadalmi haladásra és békére irányuló nemes törekvéseinek beteljesüléséért, egy jobb és igazabb világ, az új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséért kifejtett fáradhatatlan tevékenységéért. Nicolae Ceausescu elvtárs személyében a szocialista Románia szorít kezet az összes kontinensek országaival, s e kézszorítás által erősíti meg álláspontját a jelenkor létkérdéseiben, juttatja kifejezésre alapvető külpolitikai elveit. Ennek a kézszorításnak tisztelegnek zászlóink, a nemzetközi munkásszolidaritás vörös zászlói ma, 1975 május elsején, mert a szocialista Románia békeakaratát jelképező eme kézszorítások révén léphetünk tovább emelt fejjel a történelemben. György András vonakodik, nem szeret szerepelni. Szerény arca elhárító vonásokat ölt. A riporter már jól ismeri ezt az arckifejezést. Kit is hívjunk még ide egy kicsit beszélgetni? A csoportfelelős megint vonakodik. Ez is ismerős jelenség. A csoport jól megy, az emberek mind rendesek, a főnök nem akar senkivel kivételezni. Aztán csak odahív kettőt a munkatársai közül. Később a beszélgetés közben elhangzik az indoklás is: „Mind a tizenkilencen jók, értik a szakmát, de vannak néhányan, akiknek gyorsabb a keze... mint Zsejkinek, meg Butinkának". A marosvásárhelyi IMATEX szereldéjében állunk. Félig, meg — Ennek is kitanultuk lassan a módját — mondja György András. — Egy ilyen szerelőműhelyben, mint a miénk, általában az a szokás, hogy minden ember beáll egy fázisra, így volt ez nálunk is egy darabig. Aztán rájöttünk, hogy jobb, ha minden ember felváltva végez minden fázist, így nagyobb gyakorlatra tesz szert, s a csoport is rugalmasabb. Ha egyik fázison éppen alkatrészhiány miatt nem lehet dolgozni, csináljuk azt, amelyiket lehet. Nem állunk tétlenül. Segíteni is jobban tudják egymást az emberek szükség esetén. Ezzel egyetért Butinka boan is: — Sokkal jobban megy a munka, amióta mindenki ismeri Sándorral. Tudja, ő sokat olvas, van ideje, agglegény. Nekem, meg nemigen jut időm a könyvre, segítenem kell az asszonynak a fogyasztási szövetkezetben, ahol elárusító, van egy kétéves gyerekem is, meg aztán a kert, a kocsi (van egy Moszkvicsom, azt is reperálgatni kell időnként), egyszóval nem érek rá. De azért engem is érdekel egy csomó minden, s gyakran vitára provokálom Zsejkit, hogy megtudjak dolgokat. A műhelyben sokan érdeklődnek tudományos, meg technikai kérdések iránt, s gyakran „robbannak ki“ ilyenszerű viták. — A múltkor az Előre Kiskönyvtár egyik kötete keltett nagy érdeklődés itt, — a 2500 kérdés — CSOPORTKÉPEK HÁRMAN A SZERELŐKBŐL egészen összeszerelt csévélőgépek sorakoznak a magas, tágas csarnokban. Itt ölt testet sokszáz ember munkája, itt állnak össze a textilgépek. A gyár egyik legszorgalmasabb, legeredményesebb munkát felmutató csoportja a György András vezette szerelőké. A riporter ilyenkor mindig egy kicsit zavarban van, nem szívesen szakítja félbe éppen a legszorgalmasabbak munkáját, mégis mindegyre erre kényszerül. De most nincs baj... Illetve éppen hogy van egy kicsi baj. A szerelőknek pillanatnyilag nincs munkájuk. Kevés az összeszerelni való gép. Az öntöde export-igények kielégítésével van lekötve, lemaradt az öntéssel, egy fúrómaróművet meg egy karusszelesztergát is éppen most szedtek szét a karbantartók, mert eljött az ideje, s így most van egy kis fennakadás. De azért a tervet mindenképp teljesítik. Sőt, túlszárnyalják, ez már szokása a csoportnak. György András negyven éves, 1956 óta dolgozik a vállalatban. '71 óta csoportfelelős a szereldében. Vásárhelyi, itt született, itt élt. A szereléshez nagy figyelem kell — mondja — kézügyesség, gyors kézmozgás. Dolgoznak fúrógéppel, dörzsárral, szegecselnek, csavaroznak. — A szerelde függ a leginkább a többi részlegtől. Nem tudjuk megelőzni magunkat. A raktár minden hónap 5-ig köteles leadni nekünk a gépek alkatrészeit. De a raktár sem kapja meg idejében a többi műhelytől, így csúszik a határidő. Aztán a hó végén jön a hajrá. Olyankor kell az öntudat... — Az öntudat azt jelenti — szól közbe Vigh István, technikus, — hogy itt ülnek este hatig-hétig... ! — Az ember ilyenkor áldoz — bólint György András— a tervet meg kell csinálni... mi általában túllépjük... — A múlt hónapban 20-án kezdtünk gépet szerelni. Kevés volt a fúrógép. Tulajdonképpen elég lett volna, ha folyamatosan jönnek a darabok, az alegységek. Sok az összefúrni való, dörzsárazni is sokat kell — mondja Zsejki Sándor szerelőlakatos. — Tegyük fel, hogy a darabok nem jönnek folyamatosan... Mégis, mit lehet ilyenkor tenni, hogy elkerüljék a hévégi hajrát? és megszokta a technológia minden fázisát. — Ha a csoportunk nem jut munkához, annak általában az az oka, hogy a technológiai folyamat korábbi szakaszán lemaradás állt be. ilyenkor bekapcsolódunk a kérdéses fázisba, ott megnő a termelés, kiküszöbölődik a lemaradás. S mindenki csinálhatja rendesen a maga munkáját. Ez a módszer elég érzékeny, és eddig jól bevált. ’72 óta összakkordban dolgozik a csoport. Azóta jobban keresnek. S azóta jobb a hangulat, kellemesebb a légkör. Nagyobb a segítőkészség a csoport tagjai között. — Bár az összakkord nem vált be mindenütt ,egyforma sikerrel. A megmunkálóban, az esztergályosoknál, marósoknál vissza is állították az egyéni akkordot. Az inkább egyéni természetű munka — mondja György András. — Úgy látszik, valóban az egyéni javadalmazási rendszer felel meg inkább annak a munkának. . . De mondja, hol jobb a munkalégkör, a hangulat, egy összakkordos, vagy egy egyéni akkordos csoportban? — Okvetlenül az összakkordos csoportban. Nálunk nincs veszekedés, s a súrlódások minimálisak. Butinka Ioan Toldalagon született, ott lakik most is, s így huszonhét kilométerről ingázik be a gyárba. — 1969-ben kerültem ide az üzembe, Zsejkivel együtt. Együtt is dolgozunk. Jól kijövünk egymással, bár gyakran vitatkozunk. Ezekből, a néha elég parázs vitákból gyakran születik egy-egy technikai megoldás, amely könnyebbé, vagy hatékonyabbá teszi a munkánkat. Zsejkivel együtt csináltuk meg azt a dörzsáras szerszámot, meg magát a dörzsárat is, amelynek segítségével „önellátókká" lettünk az egyes alkatrészek megmunkálásában. Kerékperselyfurat belső kidolgozásáról van szó. Azelőtt a köszörűsök végezték ezt a fázist, de túl lassan. A szerszám elkészítésében a csoportvezető is segített. Háromszor olyan gyorsan végeztük el a kerékperselyek furatának utolsó simítását, mint a köszörűsök. Átvettük a fázist. De nemcsak szakmai dolgokról szeretek vitatkozni Zsejki 2500 felelet — szól közbe a csoportvezető. — ’65-től ’69-ig gépkocsivezető voltam. Eléggé szerettem azt a szakmát is, de valahogy nem akartam egyetlen mesterséggel maradni. Kitanultam a lakatosságot. De a sofőrségnek hasznát veszem — saját kocsim van. — S így lett maga profi sofőrből úrvezető! — így is mondhatjuk. — Nevetnek mind. — Sárpataki vagyok— mondja Zsejki Sándor — onnan ingázom be minden nap. Négy órakor kelek, 4.40-kor indul a busz Vásárhely felé. Most kapott egy új csuklós Ikarust az a járat, s így rendben vagyunk, de régebb gyakran nem fért fel mindenki az első reggeli járatra, s aztán előfordult, hogy lemaradtunk a másodikról is. Akkor aztán jöhet az ember vonattal Sáromberkéről. Három óra veszteség, s levonják az órákat a keresetből. Fél hatkor már a műhelyben vagyok, a műszak hat előtt tíz perccel kezdődik. Addig előkészítem a szerszámokat, stb. A munka tart 13.50-ig. Közben kilenckor reggelizem. Szalámit vagy konzervet veszek a gyári büfében. Hajnalban nincs kedvem, se időm enni, így ez a nap első étkezése. Munka után csaknem egy órát várok addig, amíg visszaindul a busz. Ezalatt bevásárolok. Félnégy amire hazaérek. Főzök magamnak valamit, ha van kedvem, ha nem bekapok egy konzervet. Estig olvasok. 10—11 óra mire elalszom. Reggel négykor óra nélkül is kipattan a szemem. — Mit olvas? — Mindent, ami a kezembe kerül. — Szakikönyvet is? — Azt is. Főleg ha fokozati vizsgára kell készülni. S újságot is rendszeresen. Zsejki Sándor harminchét éves, tíz éve ingázik a munkahelyére. Havonta 102 lejbe kerül a buszbérlet. — Szokott-e ülni a buszon? — ülőhely nem igen akad. Meg nem is tolakszom, vannak idősebbek, nők, azoknak kell hagyni az ülőhelyeket. Lassan végetér a műszak. A szerelde egyik sarkában egy csoport a múlt havi javadalmazási számításokat böngészi. 114 százalék... s gyenge hónapnak számít. Lesz ennél jobb is. Nemes László A PÁRTPOLITIKA ÁTFOGÓ ELSAJÁTÍTÁSA (Folytatás az 1. oldalról) részvételét az eszmecseréken. Itt megjegyezni kívánom, hogy mivel a pártoktatás tananyagának jórészét, vagyis felét alapszervezeti, illetve KISZ- és szakszervezeti gyűlések keretében vitatták meg, nagymértékben növelte a párt- és tömegszervezetek felelősségét a politikai tömegoktatás jó menetéért. Hargita megyében is, akárcsak az ország számos más, gazdaságilag gyors ütemben, erőteljesen fejlődő vidékén, sajátos szervezési problémákat vet fel az a tény, hogy az üzemek, gyárak dolgozóinak jórésze faluról utazik naponta munkahelyére. Hogyan sikerült bevonniuk az ingázókat is a szervezett politikai képzésbe ? — Ez a sajátos helyzet valóban sajátos megoldásokat igényel, s bennünket arra késztet, hogy szüntelenül keressük a lehető legjobb módozatokat az ingázók bevonására általában egész politikaiideológiai és kulturális nevelőmunkánk hatókörébe. A pártoktatás megszervezésében az volt az elsődleges szempont, hogy olyan időpontokra tűzzék ki a szemináriumokat, amikor lehetőleg mindenki részt vehet. Az üzemekben és gyárakban bevezettük az úgynevezett oktatási napokat, amikoris egyidőben, egyszerre tartja meg a szemináriumát az illető egység pártalapszervezetének, illetve KISZ-szervezetének és szakszervezetének a politikai köre. Ez a módszer eredményesnek bizonyult. — A propagandista a pártoktatás alapvető tényezője, úgy is mondhatjuk : központi szereplője. Akinek nagy szüksége van irányításra, továbbképzésre, gazdag dokumentációs anyagra, és arra is, hogy szüntelenül aktuális politikai információkhoz, bizonyos szakpolitikai ismeretekhez jusson. Milyen irányításban, támogatásban részesültek a propagandisták, hogy a követelményeknek megfelelő színvonalon tehessenek eleget felelősségteljes politikai megbízatásuknak az idei pártoktatási évben ? — Azzal kezdem, hogy a propagandisták kiválasztása, mint az első lépés, nagy körültekintéssel, igényességgel történt. Politikai-ideológiai felkészültségük mellett alapvető szempontként vettük figyelembe a propagandisták erkölcsi értékeit, hiszen nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen erkölcsi tartású emberek magyarázzák a párt politikáját, a párt etikai kódexét. A propagandisták kiválasztásában ez alapvető szempont lesz a jövőben is. A megyei pártbizottság, a municípiumi és a városi pártbizottságok állandóan gondoskodtak arról, hogy mind elméletileg, mind pedig módszertanilag alaposan felkészítsék a közel 3000 propagandistát. Döntő többségük nagy tapasztalattal rendelkező, megfelelő felkészültségű, régi ideológiai munkás, ám, a jelenlegi tanévben, főként a KISZ- és a szakszervezeti politikai körök propagandistái között igen sok volt az új káder, s velük alaposan, külön kellett foglalkozni, elméleti és módszertani felkészítésük több munkát, nagyobb körültekintést igényelt. A megyei pártbizottság titkársága, a municípiumi és városi pártbizottságok bürói biztosították a propagandisták rendszeres tájékoztatását az időszerű politikai, gazdasági, társadalmi feladatokról, ami nagymértékben elősegítette, hogy a propagandisták a XI. kongresszus dokumentumainak elméleti vonatkozású fejezeteit szoros kapcsolatban tárgyalják az illető egység, vagy intézmény, illetve pártalapszervezet, KISZ- vagy szakszervezet sajátos problémáival. Ebből a szempontból jó példaként emelhetjük ki a székelyudvarhelyi municípiumi pártbizottság, a gyergyói, a borszéki és a vlahicai városi pártbizottság ilyen irányú tevékenységét. Itt említem meg, hogy a XI. kongresszus dokumentumainak, pártunk egész gazdasági-társadalmi fejlesztési, valamint ideológiai és etikai programjának jobb megértéséhez és elsajátításához, mind a propagandisták, mind pedig a hallgatók tájékoztatásához és a tanulmányozott anyag rendszerezett, alaposabb elmélyítéséhez jelentősen hozzájárultak a társadalomtudományi kabinetek, a megyei pártbizottság által kiadott brosúrák és különböző propagandaanyagok, valamint a központi lapokban és folyóiratokban közölt konzultációs anyagok. Nem zárult még le ugyan mindenütt a pártoktatási év, annak átfogó és mélyenszántó kiértékelésére csak ezután kerül majd sor, ennek ellenére talán nem túl korai a kérdés: hogyan értékeli, titkár elvtárs, az idei szervezett politikai tömegoktatást és milyen főbb tanulságokat foglalhat össze az eddigiek alapján a jövőre nézve ? — A XI. kongresszus dokumentumainak elmélyült tanulmányozására, alkotó, tudományos szellemének elsajátítására szolgáló politikai tanév a párt bel- és külpolitikájának még alaposabb megismerését eredményezte a széles dolgozó tömegek körében. A politikaiideológiai képzés szervezett formái ugyanakkor a szocialista hazafias nevelés hatékony és magasrendű iskoláinak is bizonyultak. A XI. pártkongresszus történelmi jelentőségű dokumentumainak minden fejezete, minden sora mélységes hazafias büszkeséget táplál megyénk összes, román, magyar és más nemzetiségű dolgozóiban, amely abból fakad, hogy a szocialista Románia állampolgárai, akik közösen, testvériségben és szoros egységben a Román Kommunista Párt körül, élén szeretett főtitkárával, Nicolae Ceaușescu elvtárssal, odaadóan munkálkodnak pártunk és szocialista államunk politikájának valóra váltásán, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésén drága hazánkban. Ez a mélységes szocialista hazaszeretet újabb és újabb tettekben, az anyagi és szellemi alkotó munka újabb és újabb eredményeiben ölt testet, hőfoka elsősorban azon mérhető le, hogy megyénk dolgozói hónapról hónapra sikerrel teljesítik gazdasági-társadalmi fejlesztési tervfeladataikat, s vállalásukhoz híven határidő előtt fogják teljesíteni a jelenlegi ötéves terv feladatait is. Az idei politikai tanévben hangsúlyozottan növekedett a pártoktatás formatív jellege, ami a kongresszusi dokumentumok szellemének megértésében, alkotó elsajátításában, a feladatokhoz való aktívabb és öntudatosabb viszonyulásban ölt testet. A szemináriumi viták során sokszor tapasztaltuk, hogy az emberek több időt fordítanak az egyéni tanulásra, egyre több azoknak a száma, akik szabad idejükben rendszeresen olvasnak politikai irodalmat, következésképp egyre jobban ismerik a párt politikáját, annak fő irányvonalait. És itt hangsúlyozni kívánom, hogy a hallgatók nem szorítkoznak csupán a tanulmányozott anyag iskolás viszszamondására, hanem az elméleti ismeretek tükrében egyre többen vetik fel azokat a gyakorlati kérdéseket, amelyek az illető közösség, vagy éppen egyén előtt állnak. És itt rátérnék a legfontosabb tanulságok összegezésére. A jövőben még igényesebben, még, nagyobb körültekintéssel kell megszerveznünk a párttagok s a többi dolgozó politikai-ideológiai képzését, kezdve a propagandisták kiválasztásával, alaposabb felkészítésével és folytatva a korszerű eszközök kiterjedtebb felhasználásával, a társadalomtudományi kabinetek funkcionalitásának biztosításával, vitára serkentő módszerek alkalmazásával. A jövőben még inkább ösztönöznünk kell az egyéni tanulást, hozzászoktatni az embereket a pártdokumentumok rendszeres és öszszefüggésükben történő tanulmányozásához. Úgy véljük, hogy a jövőben differenciáltabban kell megszerveznünk a pártoktatást, jobban figyelembe véve a különböző kategóriájú hallgatók felkészültségét, munka- és érdeklődési körét. A jövőben szorgalmazni fogjuk a magasabb fokú pártoktatási formákat, gondolok itt az esti pártegyetemre, a különböző szakemberek, értelmiségiek számára szervezett tanfolyamokra. Az új párttagok oktatásában pedig nézetem szerint jobban el kell majd mélyíteni a párt szervezeti szabályzatának és etikai kódexének a tanulmányozását. A szervezett politikai képzésben a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a párt és az állam aktív és konstruktív külpolitikájának ismertetésére a szélesebb tömegek körében. Mindent egybevetve, egész politikai tömegnevelő munkánkban, beleértve hangsúlyozottan a pártoktatást is, arra törekszünk, hogy a XI. pártkongresszus szelleme hassa át az emberek tudatát, életfelfogását és életmódját, hogy a párt politikájának elveit és irányvonalait ne csak ismerjék, hanem magukévá tegyék és mindennapi életükben, munkájukban azok szerint, azok szellemében gondolkodjanak és cselekedjenek. Arra törekszünk, hogy tudatosítsuk a legszélesebb dolgozó tömegekben: pártunk programja harci program, cselekvési program. Melynek valóra váltásáért mindenkinek ereje, tudása és képessége szerint harcolnia, cselekednie kell. — Köszönöm az interjút. ELŐRE - 1975. május 1. ÜNNEPI HÍRADÓ MÉLTÓ EREDMÉNYEKKEL Az országszerte kibontakozó szocialista verseny május elsejei szakasza lezárult. Városon és falun ipari és mezőgazdasági dolgozók tettek eleget munkavállalásaiknak, tettekkel, méltó eredményekkel köszöntik Május 1-et. Naponta érkeztek hírek, tudósítások pályázatunk résztvevőitől, olvasóinktól is élenjáró vállalatok, munkaközösségek teljesítményeiről, melyek bizonyították, hogy dolgozó népünk fokozott lendülettel vesz részt az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért folyó nemes küzdelemben. ★ Az év elején tett terven felüli vállalásaikat is túlszárnyalta a vulkáni szénbánya munkaközössége. 200 tonnával több kokszosítható szenet fejtettek ki, így 15 200 tonnára növelték terven felülitermelésüket, s ezzel párhuzamosan csökkent az önköltség, nőtt a munkatermelékenység. Külön dicséretet érdemelnek a 3-as, 4-es, 5-ös és 6-os szénkitermelő szektorok — írja MÁRTON PÁL. Vulkánból. ★ A medgyesi építők is gyorsítottak a munka ütemén — olvassuk ZSOMBORI ÁRPÁD beszámolójában. A Gura Cimpului lakónegyed 7-es számú általános iskolájának udvarán elkészült az új tornaterem, melyet május elseje tiszteletére, két hónappal határidő előtt adtak használatba. S ugyancsak az építők munkáját dicséri a szintén határidő előtt elkészült Bazner utcai 2-es számú tömbház. Ők ötmillió üveg töltését vállalták terven felül az 1975-ös évre a bibarcfalvi borvíztöltőde dolgozói. OLTŐ ATTILA, baráti olvasónknak, Lázár András egységfelelőssel való beszélgetéséből kiderül, hogy az egész munkaközösség részt vállal e lelkes munkából, s mi sem bizonyítja jobban összefogásukat, mint az a tény, hogy januárban már augusztusra termeltek. S hadd álljon itt néhány élmunkás neve: ördög Endre, Veres László, Tordai Béla, Jancsó Dénes, Keresztes Julianna, Trandafir Ana és Veres Irma. Hír érkezett KRASZKA JÓZSEF, kajáni levelezőnktől is a Május 1 tiszteletére indított szocialista verseny élenjáróiról. A közszállítási vállalat dolgozói ismét kitettek magukért. Mocanu Remus autóbuszvezető példás , teljesítménye: 31 — HD — 3209-es rendszámú járművével 140 000 kilométeres utat tett meg főjavítás nélkül. A fiatal párttag Mocanu „hosszú útjának" titka a kifogástalan karbantartás, gépkezelés, az előírt sebesség rendszeres betartása. De a vállalat büszke lehet egész munkaközösségére, akik Plesa Dumitru garázsfőnökkel az élen, 2000 óta önkéntes munkát fordítottak gépkarbantartásra. És ha már a gépkocsivezetőkről van szó, idézzünk néhány sort MÁRTON FERENC, székelykeresztúri olvasónk leveléből is. Kiváló eredményekkel köszöntheti a dolgozók ünnepét a székelyudvarhelyi közszállítási vállalat keresztúri kirendeltségének munkaközössége. Ruszti József gépkocsivezetőt valamennyien példaképüknek tekintik. 200 000 kilométert futott kocsijával főjavítás nélkül, jelenleg 270 000 kilométernél tart egyetlen javítással, öntudatos, lelkiismeretes munkája nyomán közel 40 000 lej megtakarítást valósít. tott meg. Közvetlenül a nyomában halad Somodi Károly, aki 165 000 kilométernél tart, s a cégig ő sem áll meg: javítás nélkül szeretné elérni a 200 000-et. •iemelkedő eredmények születtek községekben, falvakban is, a mezőgazdasági dolgozók is sikerekben gazdag munkával köszöntik Május elsejét. A Hargita megyei Farcád község lakossága egyemberként kapcsolódott be a községszépítési akciókba. Időben végeztek a gyümölcsfák tisztításával, további 300 gyümölcscsemetét ültettek el, a legelőtakarítás is a múlté. Új, tavaszi ruhába öltöztették az iskolát. 34 szülő vett részt az épület újrafedésénél, ilyenformán 2700 lejnyi hazafias munkát végeztek — írja SÁNDOR ÉVA, farcádi olvasónk. ★ KÁDÁR KORNÉLIA Hunyadról keresett fel soraival, ünnepi köntöst kapott a Rákosd utcai művelődési otthon is, hiszen az évek óta pirosban álló épület végleges formát öltött. A környék lakossága lelkesen vett részt a munkálatokban, a férfiak a vakolásnál, az asszonyok a zöldövezetek rendbetételénél: virággruppokat létesítettek, csemetéket ültettek. Tavasz LANDOVICS JENŐ (Marosvásárhely) felvétele AZ ÉLMUNKÁSOK KÖZÖTT IS RÁTALÁLTAM Negyedszeri telefonhívásomra végre jelentkezett a vonal túlsó végén. Mondom, hogy már többször kerestem, gyűlésen volt, a központhoz hívták, aztán elutazott a városból , kirándulást vezetett. Most viszont beszélgethetünk ... De ki is ez az elfoglalt ember, akit hetekig kell „nyomozni“, hogy végre ráakadjunk? Ferencz Anikó, a Csíkszeredai kötöttárugyár KISZ alapszervezetének titkára. Szentdomokosról öt évvel ezelőtt került a gyárba, dolgozott, ezzel párhuzamosan tanult és leérettségizett, s közben komoly szervezeti munkát végzett. Kérdésemre, hogyan lehet mindezt egyszerre végezni, szerényen mosolyog: — Szeretettel, szívesen kell végezni... ennyi az egész. És itt ebben a nagy gyárban van mit tenni. Talán már az is elégg tájékoztató, ha elárulom, hogy 1052 KISZ-tagot számláz a vállalat. Vezetni, irányítani és felelősséget vállalni több mint ezer emberért, már egymagában komoly feladat. S ezek után talán nem sértő Ferencz Anikóra nézve, ha bevallom, hogy őszintén elcsodálkoztam, amikor az élmunkások között is rátaláltam. De bizonyára nem is lehet ez másképp. LUPÁNY ISTVÁN Csíkszereda 220 HEKTÁR A természeti feltételek minél jobb és gazdaságosabb kihasználása egyik alapvető feltétele a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételének, amely mindinkább szükségessé teszi a termelés szakosítását. A mezőgazdasági termelés ilyenszerű megszervezésében igen jelentős szerepet játszanak a szövetkezetközi társulások, közös vállalkozások, amelyek lehetővé teszik több gazdaság potenciáljának koncentrálását és racionálisabb kihasználását. Az utóbbi években Szatmár megyében is szép számmal jöttek létre ilyen, a termelés szakosítását célzó, közös vállalkozások. Most újabb, sokat igérő szövetkezetközi társulással gazdagodott a megye mezőgazdasága. A napokban fejezték be ugyanis annak a 220 hektáros gyümölcsösnek a telepítését, amely két szomszédos helység, Kőrös és Pele termelőszövetkezeteinek összefogásából született. A többmillió lejes beruházás, amely lehetővé tette az 50 hektár kajszi- és 170 hektár őszibarack telepítését és intenzív, öntözéses termesztését, termőre fordulva, hektáronként 20 tonna átlagtermést ígér, így hamarosan jelentős mennyi GYÜMÖLCSÖS ségű gyümölccsel járulhatnak majd hozzá a belföldi és külföldi piac egyre növekvő keresletének kielégítéséhez. A beruházási költségek gyors megtérülése mellett, természetesen jelentős jövedelmet biztosít majd a két termelőszövetkezetnek is. Minden szempontból indokolt volt tehát ennek, a megyében számszerint hetedik, gyümölcstermesztési szövetkezetközi társulásnak a létrehozása. HUDY LÁSZLÓ Nagykároly NÉHÁNY • Kászonaltíz községben hozzákezdtek egy nyolctantermes iskola, a hozzátartozó tornaterem és műhelyek építéséhez. A munkálatoknál naponta 20—25 szülő segít önkéntes munkával. (SZŐKE JÓZSEF, Kászonaltíz) • Nem mindennapos kezdeményezés született Székelyudvarhelyen. A ruhagyárban üzemi autósklubot hoztak létre azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a gépkocsitulajdo- SOKBAN dosoknak az autók karbantartását, javítását, a közös kirándulások szervezését. (BARTOS ALBERT, Székelyudvarhely) • Ez év elején új, 140 helyes munkásotthont adtak át Nagyváradon, a Crisana textilgyár munkásnői számára. A vállalat további gondoskodását igazolja a hír: hamarosan újabb leányszállás épül, mely kényelmes otthont biztosít a textilgyáriaknak. (BLAU ZSIGMOND, Nagyvárad) FIATALOK ÖNMAGUKÉRT Az elmúlt év folyamán, rekord idő alatt (hét hónap) épült fel a vlahicai általános iskola kétszintes épülete. Belső berendezése, felszerelése elérte a kellő minőségi szintet, így már az idei tanévben benépesült. S bár az oktatás zavartalanul folyik, az iskola környékén még maradt tennivaló. De nem sokáig váratott magára a tanulóifjúság, saját feladatai közé sorolta az udvar rendbetételét, állandó gondozását. A semmiből születtek meg az épületet környező virággruppok, s rövid idő alatt elkészült kedvenc játékterük is, a kézilabda pálya. Már ezzel kivívták a környék elismerését, hát még most, amikor jóval nagyobb fába vágták a fejszéjüket. Fontos esemény ez az iskola életében , megkezdődött a két termes tanműhely építése: asztalos- és lakatosműhelyek készülnek. Már az építkezés kezdetén bizonyítottak a tanulók és tanerők; az alap kiásását, megfelelő szakirányítás mellett, ők végezték. Több mint 150 tanuló, átlagban 5—6 órát dolgozott az építkezésnél. S ha a diákság csupán a tavasz folyamán végzett hazafias munkáját összevetjük, értékben meghaladja a 10 000 lejt. Dicséret és köszönet e kis munkaközösségnek! FERENCZY LAJOS Vlahica Új toronyblokkok a szatmári Szamos parton. SZAKAL LAJOS (Szatmár) felvétele