Előre, 1976. február (30. évfolyam, 8774-8798. szám)

1976-02-01 / 8774. szám

AZ ÚJ TERVÉV ÉPÍTŐTELEPEIN KÉT BÁNYA MEGNYITÁSÁRA KÉSZÜL A KÖPECI VÁLLALAT A köpeci bányavállalatban bármikor számba lehet venni a végzett munkát. Nem létez­het olyan időszak, még a legnehezebb megpróbáltatások közepette sem, mint amilyen az árvíz volt, hogy egyik-má­sik bánya, gyáregység, mű­hely, a vállalat ne mutatna fel értékes eredményeket. Mostanság azonban a vissza­tekintés és az előrenézés „hi­vatalosan“ is napirenden van. Készül a mérleg, a közgyű­lési beszámoló. Jobban mond­va készen is van. Csakhogy a kollektív olvasóbizottság kissé hosszúnak találta és utasította a szerkesztő bizott­ságot, hogy rövidítsen rajta. Ami nem is olyan könnyű dolog, különösen ann­ak, aki mint Csinta Imre közgazdász, a tervosztály vezetője fontos­nak tart mindent, ami benne van. S talán azt is, aminek még így, ilyen terjedelemben sem jutott hely. Eredmények-­­a múlt évi munkát jellemző mutatószá­mok: 17,2 millió lej értékű terven felüli össztermelés, a belszinti bányákból előirány­zaton felül kitermelt 70 000 tonna, szén, a termelési költ­ségek csökkentése több mint 13 millió lejjel, 570 köbméter bányafa megtakarítása. Tuda­tosításuk növeli­­a munkaked­vet, bizonyítja, hogy érdemes jól dolgozni, az erőfeszítés nem hiábavaló. Helyet kell kapnia a beszámolóban an­nak is, amivel nem lehettek elégedettek — és ez elsősor­ban a munkafegyelem néhány vetülete —, a megelőző évhez képest több igazolatlan hi­ányzás fordult elő. Az évi közgyűlés jó alkalom arra, hogy még egyszer számba vegyék az új tervév felada­tait, a rendelkezésre álló erő­ket és csatasorba álljanak a még jobb eredmények eléré­séért. A januári munka már en­nek az elhatározásnak a je­gyében zajlott, a múlt eszten­dő legjobb „hagyományait“ folytatja. A terven felüli össz­termelés 1,2,­­az árutermelés 1,3 millió lejre emelkedik. Lignitet 8500 tonnát, brikettet 400 tonnát termeltek terven felül. Jól indult a beruházási év is. Megkértük hát Miklósi József mérnököt, a beruházá­si osztály vezetőjét, tájékoz­tassa olvasóinkat az idei mun­káról. — Sorsdöntőnek mondanám az idei beruházásokat a bá­nyavállalat életében, hiszen előirányozzák az észak-baróti és a felsőrákosi lignitbányák megnyitását. A két új egység hosszú évekre megszabja a termelés fejlesztését. — Mennyivel növekszik a termelés? — A két bánya termelése kiteszi majd a jelenlegi szintet és ez azt jelenti, hogy Köpec­­bánya lehetőségei arányában járulhat hozzá az ország ener­getikai mérlegének javításához. A bányamegnyítási terveket a legújabb bányaművelési mód­szer figyelembe vételével ké­szítettük el, a termelés gépe­sítéséhez felhasználjuk a ha­zai bányagépgyártás legújabb vívmányait. — Hogyan készültek fel­­az első negyedév munkájára? — A külszinti munkálatokat egészében leszerződtük és minden feltételt megteremtet­tünk az építők ütemes mun­kájához. Az első negyedévben az évi terv legalább 25 száza­lékát teljesítjük, ez áll az összberuházásokra csakúgy, mint­­az építkezésre és szere­lésre. Fontos helyet foglal el az évi beruházási tervben az elavult gépi berendezés he­lyettesítése új, modern gé­pekkel. Ez is előírás szerint megy végbe és bár még na­gyon messze van az új esz­tendő, mi, építők már készü­lünk reá. Az 1977-es beruhá­zások műszaki-gazdasági do­kumentációja munkában van. Központi műhely építését ké­szítjük el, üzembe helyezésével a bányavállalat önellátóvá vá­lik, magunk készítjük a csere­alkatrészeket és végezhetjük a bányagépek fő- és folyójavítá­sát. — A múlt évi tapasztalato­kat mennyiben hasznosították az új esztendő beruházásai­ban? — Kevésbé, mert egyéb problémák mellett, a lakás­­építkezés nem volt tavaly elég ütemes. Az 1976-os beru­házási terv megalapozásánál figyelembe vettük, hogy a ta­valyról elmaradt lakásokat legkésőbb áprilisban átadhas­suk. 50 lakásról van szó és újabb 50 lakásos.­­ tömbház építkezésének megkezdéséről. Az előkészületeket idejében megtettük, h­a az építők is elvégzik a kötelességüket, nem ismétlődhetnek meg a tavalyi hibák. Barabás Gizella NAPIRENDEN AZ ŐSZI VETÉS ÁPOLÁSA ÉS A TAVASZI MUNKÁK ELŐKÉSZÍTÉSE idejében és az előző évek­hez képest jobb körülmények között vetették el az őszi bú­zát és árpát Krassó-Szörény megyében. Mint Berwanger Ferenc mérnök,­­a megyei me­zőgazdasági igazgatóság helyet­tes vezérigazgatója elmon­dotta, szinte mindenütt egyen­letesen kikeltek az őszi ve­tések, s jó termést ígérnek. Derűlátóak a szakemberek azért is, mert a vegetációs állapot ellenőrzése során fagy­károkat eddig nemigen ész­leltek. Ettől függetlenül az egész területre, mind a 26 000 hektár őszi vetésre nitrogén­­műtrágyát szórnak, hogy job­ban fejlődhessen és megerő­södve kerülhessen ki­­a télből a búza és az árpa. Eddig 2000 hektár őszi ve­tésre hintettek műtrágyát a gépészek. A gradinari-i szö­vetkezetközi tanács körzeté­ben csaknem 600 hektáron végezték el a fej­trágyázást. A lehetőségekhez képest — mert néhány napon át a ha­vazás és a kisebb-nagyobb hótakaró akadályozta a mun­kát — jól h­alad a kiegészítő műtrágyázás az oravicai és a boksai szövetkezetközi ta­nácshoz tartozó gazdaságok­ban is. Ezzel szemben a bozo­­vici­i és újmoldov­ai szövet­kezetközi tanács körzetében kilónyi műtrágyát sem szórtak még az őszi vetésekre, ami a ráélősködésnek, indokolatlan késlekedésnek a következmé­nye. Ugyanis korántsem lehet csak az időjárás viszontagsá­gaira fogni a műtrágyázás el­napolását. Ezt bizonyítják a berzoviai szövetkezetközi ta­nácshoz tartozó téeszek fele­más teljesítményei is. Hisz, míg az izgári termelőszövetke­zetben több mint 200 hektár KRASSÓ-SZÖRÉNY MEGYEI TUDÓSÍTÁS őszi vetésre hintettek műtrá­gyát,­­addig a szomszédos, a vermesi, fizeti, berzoviai és móricföldi gazdaságban pél­dául el sem kezdték ezt a munkát. Az őszi vetések ápolásával együtt fontos teendő ezekben a napokban, hetekben a föl­dek termőképességének is­tállótrágyával v­aló feljavítása is. A mezőgazdasági igazgató­ság tervében előirányozták, hogy március végéig legalább 3000 hektár őszi ugarra hor­danak szervestrágyát a kapás­­növények magágyának tápa­nyag-utánpótlása végett. S ez a munka jól halad Kras­só-Szörény megyében, hisz az első évnegyedi istállótrágyá­­zási tervnek már több mint a felét teljesítették. Külö­nösen a sosdeai, az izgári, fi­zesi és obrejai termelőszövet­kezetekben hordtak ki nagy területekre szervestrágyát­­an­nak eredményeként, hogy ló­fogatokkal meg a gépállomá­sok pótkocsijaival is hetek óta szállítják a zöldségesker­tekbe, a kukorica- és burgo­nyaföldekre a tápanyagot. Ámde a jó megyei átlagtelje­sítmény ellenére sem hallgat­hatjuk el azt, hogy több terme­lőszövetkezetben még hozzá sem láttak a trágya kihordá­sához, bár az ott áll nagy meny­­nyiségben az istállók mellett­­az állattenyésztési farmokon. Akárhogy is vesszük, latolgat­juk, nem találhatunk semmi­lyen magyarázatot arra, hogy az újmoldov­ai szövetkezetközi tanácshoz tartozó hét gazda­ságban mindössze három hek­tár földre hordtak istállótrá­gyát ebben az esztendőben. A berlistei szövetkezetközi ta­nács egységeiben sem jobb a helyzet, hisz tulajdonképpen még hozzá sem fogtak ehhez a munkához. Az őszi vetések műtrágyá­zására, gondos ápolására, s a tavaszi magágy feljavításá­ra nagy figyelmet kell fordí­tani ezekben a napokban minden Krassó-Szörény me­gyei gazdaságban. Elengedhe­tetlen feltétele ez annak, hogy gazdag, a tavalyinál sok­kal jobb termést érhessenek el­­az idén. Deme János 400 000 TEHERGÉPKOCSI A brassói tehergépkocsi-gyár munkaközössége szép ter­melési sikerrel rajtolt az új terv­időszakban. Bejelentette, hogy a nagy szerelde futószalagáról — amelyről minden hetedik perc­ben egy új teherautó gördül le — útnak indult a 400 000. gép­kocsi. Ennyit gyártottak kezdettől fogva mostanáig a gyár dolgo­zói. A tudományos-műszaki for­radalom ötéves tervének első esztendejében az autógyáriak fő célja: a gépkocsik műszaki­funkcionális színvonalának eme­lése, és a Diesel motorral fel­szerelt gépkocsik részarányának növelése FÚRÓTORONY A TENGEREN A barátságtalan tengeri szelek és az időnkénti viharok ellenére, a tenger úszószigetén már befe­jezték a fúrótorony szerelését. A szigeten, melyet a galati-i hajó­gyár dolgozói építettek — ezzel az egyik legjelentősebb munká­latot végezték el. A sziget köze­pére emelt nagyerejű torony 56 méter magas, rendkívül komplex, magas műszaki szintű berende­zés, melyet egészében a plo­­iesti-i 1 Mai üzem dolgozói ál­lítottak elő. A torony 6000 mé­ter mélyre fúr és 9 fúrás elvég­zésére alkalmas, a maga nemé­ben az első ilyen típus, amit az országban megvalósítottak. ÚJ TECHNOLÓGIÁK, ÚJ TERMÉKEK A sovinetti-i műszalipari kom­binát tudományos kutatói, tech­nológusai és vegyészmunkásai új gyártási eljárásokat dolgoz­tak ki és kísérleteztek ki. Ezek célja, hogy csökkentsék az anyagköltségeket, új, az eddigi­nél jobb minőségű nyersanyago­kat és műszálakat gyártsanak és növeljék termékeik versenyképes­ségét a külpiacokon. Erőfeszíté­sük eredményei az akrilát és po­­liamid műszálak új választékai, valamint újfajta katalizátorok előállítása, melyek újabb mű­szálak gyártását teszik lehetővé. A nyersanyag minél teljesebb felhasználásáért folyó kutatásaik egyik eredményeként, egy tonna ammónium perszulfát értékét 300 lejről 8800 lejre növelték. AZ ERDŐÁLLOMÁNY megőrzésének és fejlesztésének HARMINCÖT ÉVRE SZÓLÓ INTÉZKEDÉSI PROGRAMJA TÖBB VADAT, TÖBB HALAT, TISZTA ERDŐT ÚTOlDALUAk Erdő- és vadgazdálkodásunk fejlesztésének 2010-ig terjedő programja szerint nemcsak arról van szó, hogy megőriz­zük, hanem tovább fejlesszük az erdők vadvilágát, a hegyi­patakok és tavak halállomá­nyát s a mai hatalmas üte­mű iparosodás és mezőgazda­ságfejlesztés körülményei kö­zött az említett egész biotópot a maga szépségében adjuk tovább az utánunk követke­ző generációknak. Az erdő, a vad- és halállomány megőr­zése, fejlesztése és továbbadá­sa tehát elsősorban környe­zetvédelmi kérdés: létünkről, utódaink egészségéről van szó e fontos dokumentumban. Egyetlen elhamarkodott lépés, meggondolatlan akklimatizá­­ciós akció (legyen vad-, hal­vagy növényfajról szó), meg­fontolatlanul kivágott erdőrész helyrehozhatatl­an lehet. A ter-­­­mészetben, az erdőben, ha egy elhamarkodott intézkedést tet­tünk, annak a helyrehozásá­hoz évekre, a fák esetében évtizedekre, sőt évszázadokra van szükség. Mivel életünkről és a jövő generációk életéről, levegőnkről és vizünkről van szó az erdőfejlesztési pártdo­­kumentumunkban minden szakembernek, minden ter­mészetkedvelőnek, mindenki­nek kötelessége hozzájárulni — nemcsak javaslatokkal, hanem tettekkel is — erdő­fejlesztési, vad- és halállo­mány-fejlesztési programunk valóra váltásához. Huszonegy millió ember vi­tájának tárgyává tettük­­azt, hogy milyen minőségű és mennyiségű legyen az erdők, havasi tisztások és berkek vadállománya, azt, hogy mit kell tenni a faji összetétel és optimális létszám megjavításá­ért, illetve eléréséért, azt hogy hegyi patakjaink, alpesi tava­ink és tengerszemeink, hegyi víztárolóink halállománya milyen irányba fejlődjön faji összetételében és mennyiségi vonatkozásban. Az építő, te­remtő viták után, tettekre van szükség. A vadgazdálkodással foglal­kozó szakemberekben még él a legutolsó vadászati világ­­kiállítás emléke: 499 aranyér­met kaptak erdőink büszke­ségei, a szarvas, őz, medve, hiúz, vaddisznó trófeáink s az imponáló aranydiplomával világviszonylatban a második helyet értük el. Ezt a helye­zést meg kell őrizni s ezt csakis szakszerű vadgazdál- s kodással érhetjük el. A szakminisztérium kidol­gozta azokat a távlati terve­ket, amelyek az intézkedések egész sorát ölelik fel. E ter­vek részleteiben olyan intéz­kedéseket és tennivalókat­ tar­talmaznak, mint például­­a vérfelfrissítés, a selejtes egye­­dek szelektáló kilövése, prog­resszív genetikai alapokra helyezett nemesítés, egyes vadfajok meghonosítása és szaporítása olyan tájegysége­ken, ahol ezek hiányoznak vagy az évek során eltűntek. A vadrezervátumok és tiltott területek létesítése szintén méltó helyet kapott e tervek­ben. Természetes, hogy a vad­gazdálkodás-fejlesztési tervek összhangban vannak az erdő­fejlesztési erőfeszítésekkel is, hiszen nem lehet a vadállo­mány fejlesztéséről és meg­őrzéséről beszélni, ha nem biztosítunk azoknak csendet, tiszta és egészséges erdőt, tehát megfelelő biotopot. Az természetes, hogy min­den szakminisztérium erőfe­szítésére szükség van. Nem mindegy, hogy a mezőgazda­ság milyen gyom- és rovar­irtó vegyszereket használ és hogy a vegyszereket a föl­dekre kiszóró dolgozók meny­nyire hivatásszeretők és lel­kiismeretesek. Mert hiába ko­lonizáljuk az ország nyugati megyéiben a nyulat (amelyet nagy költségekkel fogtunk be), hiába helyezünk ki fácáncsi­béket vagy tojókat és kaka­sokat tízezrével, ha ugyan­ezen a területen a kemizá­­lási eljárásokat szakképzetlen, lelkiismeretlen és felelőtlen személyekre bízzuk. Vad- és halállomány fej­lesztéséről, természetvédelmé­ről lévén szó, az állam erőfe­szítése mellett társadalmi összefogásra van szükség. Köszöni Zoltán ichthyológus (Folytatása az 5. oldalon) Világ* proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja A MEGYEI NÉPTANÁCSI KÉPVISELŐK ÉS A NÉPTANÁCSI ELNÖKÖK KONGRESSZUSA ELŐTT A POLGÁRMESTEREKÉ A SZÓ­ A DÉCSEI CSERESZNYE PÉLDÁZATA Ha vendég érkezik közsé­günkbe, és ideje van jobban körülnézni minálunk, azt mon­dom neki: menjen, nézze meg a décsei cseresznyéskerteket, is­merje meg az ott lakó szorgal­mas embereket. S aki megfo­gadja tanácsomat, nem bánja meg a látogatást. Még akkor sem, ha nem a június végi Cse­resznyeünnep színes, vidám for­gatagában járt a faluban. A takaros házak sokasága, a vá­rosi kényelem igényeinek meg­felelően berendezett otthonok, a décseiek jólétéről tanúskodnak, az emberek hozzáértéséről és szorgalmáról vallanak. Hagyo­mánya van a faluban a gyü­mölcstermesztésnek. Amikor a faluban járok, valahogy mindig tisztelettel, teljes csodálkozással gondolok vissza az első gyü­mölcsfákat telepítő, elődökre. A­­zokra, akiknek volt elszántságuk és kitartásuk termőre fogni e csupadomb-csupavölgy falulege­lőnek is gyenge meredekeit. Persze, a község többi falujában is folyik gyümölcstermesztés, sőt ez a termelési ág — a gyümöl­csösök felületének nagyságát tekintve — meghatározó jellegű gazdaságainkban. Mintegy 1630 hektárt foglal­nak el a gyümölcsfák, normális mezőgazdasági évben több száz vagon gyümölcs kerül innen a tárolókba, konzervgyárakba, az ország dolgozóinak asztalára. Keresletnek örvendő gyümölcsö­ket (almát, körtét, cseresznyét, meggyet, szilvát stb.) termesz­tünk, általában a legjobb faj­tákból. Községünk domborzati viszonyai szinte ránk kényszerítik a gyümölcsterm­esztés továbbfej­lesztését. Csakhogy másfelől — ugyanazok az adottságok — szinte legyőzhetetlen akadályt jelentenek a hektárhozamok nö­velése számára, a korszerű me­zőgazdálkodás által megköve­telt intenzív és szuperintenzív ültetvények kialakításában, meg­honosításában. Hiszen a község határának 70 százaléka olyan lejtős domboldal, ahol nem le­het gépesíteni. A gyümölcsfák szeretete és a gyümölcstermesztés hagyománya mély gyökereket eresztett nálunk. Nincs szándékunkban lemonda­ni róla. Ellenkezőleg. Adottsá­gainkon és lehetőségeinken be­lül a jövőben többet akarunk kihozni gyümölcsöseinkből. Pó­toljuk a hiányokat, megpróbál­juk fiatalítani, jobban gondoz­ni a meglévő állományt és el­érni azt, hogy községünk minden falujában nagyobb rangot kap­jon a gyümölcstermesztés .Tisz­tában vagyunk azzal, hogy pár­tunk egyre többet vár tőlünk a lakosság ellátásában fontos sze­repet játszó gyümölcstermelés növelésében. A pártvezetőség útmutatásai értelmében igyek­szünk nagyobb teret biztosítani a házak udvarán és házkörüli kertekben is a gyümölcsfáknak, valamint a zöldségféléknek. Az első eredmények máris megmu­tatkoztak, s reméljük az akció terebélyesedni fog. Szántóföldi gazdálkodásra a­­lig 1200 hektárnyi területtel ren­delkezünk. Kevés a föld, minden hektárával körültekintően, jó gazda módjára kell bánnunk. Községünk lakossága megértet­te és magáévá tette pártunknak a földalappal való ésszerű gaz­dálkodásra vonatkozó útmuta­tásait. Az utóbbi években nőt­tek a hektárhozamok a legfon­tosabb növénykultúráknál, an­nak elenére, hogy az időjárás nem volt a legkedvezőbb. Tavaly például több mint 4000 kg sze­mes kukoricát takarítottunk be hektáronként, ami a legnagyobb volt egész Beszterce-Naszód megyében. A cukorrépa hektá­ronkénti több mint 40 000 kg-os, a burgonya 17 000 kg-os hozam­mal fizetett és búzából is jó volt a termés. Nyilván ezek a kezdeti eredmények nem elégítenek ki bennünket, nagyobb lehetősé­geink vannak a termőföld ma­ximális kihasználásában a hek­tárátlagok növelése útján. A községrendezési terv meg­valósítása során, a beépíthető terület leszűkítésével mintegy 30 hektár jó, gépesíthető földterü­letet nyerünk vissza a mezőgaz­daság számára. A fölösleges mezei dűlőutak megszüntetésé­vel, lecsapolással és az 1970. évi áradások alkalmával bekö­vetkezett földcsuszamlások szab­dalta területek újrahasznosításá­val évente további 6 hektárral növelhető a mezőgazdasági te­rület. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a jövőben az állat­­tenyésztési szektorra. Igaz, az ál­lomány nem nagy, a tejtermelés elég alacsony, s ráadásul lege­lőkben sem bővelkedünk. Hiva­talosan 320 hektár legelővel sze­repelünk a kimutatásokban, ám ebből a valóságban csak 62 hek­tár kimondottan községi legelő. A többi gyümölcsfák alatti gye­pes terület, amelyen kényszerből legeltetünk is, ha nagyon rá­visz a szükség. Ebben az évben két istálló főjavításon megy át, mindhárom farmon bevezetjük az ivóvizet az istállókba és remél­jük, hogy jobb tartási feltételeket biztosítva, a tejtermelés emel­kedni fog. Décsei cseresznye, hektárho­zam, ésszerű földalapgazdálko­dás, állattenyésztés. Ezek az a­­lapvető kérdések foglalkoztatnak engem is, a község képviselőit is most a néptanácsok országos kongresszusa küszöbén. Más­képpen el sem képzelhető. Mert a XI. pártkongresszus határoza­tainak megvalósítása, szocialista hazánk mezőgazdaságának kor­szerűsítése, a mezőgazdasági és állati termelés szüntelen fokozá­sának igénye erre sarkalja köz­ségünk testvéri egyetértésben é­­lő minden román és magyar dol­gozóját. S azért is, mert csakis e gazdasági problémák megol­dásával biztosíthatjuk községünk töretlen fejlődését, lakosai a­­nyagi és szellemi jólétének szüntelen gyarapítását, ahogy azt a Román Kommunista Párt programja fő feladatként jelöli meg. Nem könnyű feladatok áll­nak előttünk, keményen meg kell dolgoznunk azért, hogy megfe­leljünk a párt és állam vezetősé­ge elvárásainak. De egyebek mellett azok a décsei cseresz­nyefák bizonyítják, hogy falvaink szorgalmas lakói sohasem riad­tak vissza, vagy hátráltak meg a nehézségek elől. Két kezük mun­kája teremtett itt mindent, s ugyanazok a kezek teremtik meg az új szocialista falut, a sokol­dalúan fejlett szocialista társa­dalmat, majd azt követően, a kommunizmust is. Válcan l­an, Árpástó (Beszterce-Naszód megye) községi pártbizottságának titkára, a SZEF-tanács elnöke, a község polgármestere VÁLTOZÁSOK A FŐISKOLAI FELVÉTELI VIZSGÁK RENDJÉBEN (5. oldal) XXX. évfolyam 8774. szám 1976. február 1., vasárnap 6 oldal­­ra 30 báni ELŐRE szerkesztősége, Bukarest, (7000) Scinteia tér 1. Redactia ELŐRE, Bucuresti, (7000) Piata Scinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Agentia de publicitate ISJAP — Bucuresti. Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Filiala Sect. 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul export-import presa, Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—66 P.O.R. 2001. Telex: 011631. // / ITT A MENTŐ­ÁLLOMÁS!. A fehérköpenyes szolgálatos diszpécser első csengetésre felveszi a telefonkagylót, má­sik kezével az üres kérdőívet húzza maga elé. — Mentőállomás! Eszmé­letlen? Hol? Ki a bejelentő? Azonnal megyünk.... A kért adatok beírása mindössze két percig tart. A következő percben már men­tőautó száguld a megadott helyre. Elsősegélynyújtáshoz szükséges kötszerekkel, gyógy­szerekkel, műszerekkel ellá­tott táska, hordágy az örvös, illetve asszisztens keze ügyében. Amint elindul a kocsi, az el­osztó­szobában működő Henn Zoltán asszisztens asztalán megszólal a rövid hullámú adó-vevő készülék. — Itt a 16-os, itt a 16-os... Feladatunkat befejeztük. Van­­­ újabb utasítás? — Nincs, térjenek vissza. De a telefon is megszólal. Az állami gazdaság portása jelenti Vidrátszeg környéké­­­­ről, hogy a sóspataki Maros­­hídnál nyolcesztendős fiúcska karját törte. A hazafelé tartó, feladatát befejező mentőkocsi rádión kapja az utasítást: hoz­za be Vidrátszegről a gyere­ket. Mindez néhány perc alatt játszódik le a Maros megyei mentőállomás marosvásár­helyi központjában. Megszo­kott ütem, megszokott esetek. ★ A mentőállomás központi részlegének hatásköre úgy 35—40 km-es körzetre terjed ki. Adott esetben a megye leg­távolabbi zugába is elhatolnak, ha a közbeeső kirendeltségek nem tudnak eljutni a meg­adott helyre. Három váltás­ban hat orvos és számos asz­­szisztens tevékenykedik itt. Egy-egy váltásban hat-hét mentőautó áll készenlétben, legtöbbje adó-vevő készülék­kel. 1975 folyamán különben több mint 27 000 esetben szálltak ki, a kocsik több mint 1 300 000 kilométert futottak. És hány esetben mentett meg emberéleteket a gyorsaság, hozzáértés, lelkiismeretesség... Délelőtt 10.55-kor sietéstől lihegő hang kéri. A köves­dombi új lakónegyedben A. Ilonánál megindult a szülési folyamat. 10.57-kor már szá­guld a szirénázó kocsi. Gyor­san oda is ér, az asszony a­­zonban nem akar menni, érzi, a gyerek minden másodperc­ben megszülethet. Sikerül mégis a kocsiba segíteni. A­­lig érnek a szülészetre, négy perccel később már sír is az újszülött. Máris jön a rádióutasítás: vérző beteghez sietni, vigyá­zat, súlyos eset. Újra sziréná­zik a kocsi, minden jármű félrehúzódik útjából. A beteg már eszméletlen. Azonnal in­jekció, és máris száguldanak vele a klinikára. Csak két órával később kapja meg a mentőállomás a klinika értesítését, a beteg utolsó pillanatban érkezett. A gyorsaság mentette meg. Harasztkeréken a 65 eszten­dős, nyugdíjas Cs. János bél­­csavarodást kapott. Teljes el­záródás, már jelentkeznek a hashártyagyulladás első jelei is. Hat órán belül műtő­asztalra kell kerülnie, külön­ben nincs segítség. Az 1. szá­mú sebészetre viszik, azonnal operálják és az idős ember megmenekül. Naponta előforduló esetek. De egyik sem hasonlít a má­sikra. Vagy mégis? Igen, egy­ben: a követelemény mindig az, hogy gyorsan! És ebben nincs hiány. A lelkiismeret azonban fur­csa tulajdonság. Nem min­denkinek, sajátossága. Van­nak, akik egyszerűen képte­lenek felfogni a mentőállomás szolgálatainak értékét és visz­­szaélnek a telefonhívásokra előlegezett bizalommal. Pusz­­tasámsondról este 8:20-kor ér­kezik sürgős telefonhívás. Po­­gaceanu Maria szülésznő je­lenti, hogy páciense, aki mindössze két hete szült, rosszul van, lázas, a csecse­mő szintén. Azonnal indul a szolgálatos mentőautó a 35 km-re fekvő tanyavilágba. Rossz út, sötét éjszaka. Maio­­rescu Ivan asszisztens a jel­zett beteget terített asztal mellett találja, kitűnő hangu­latban, kifogástalan egészsé­gi állapotban, rokonai köré­ben. A csecsemőnek sincs semmi baja. Az asszonyka nem tud a hívásról. Igaz, egy­szer mondta a szülésznőnek, hogy, ha lehetne, szeretne va­lahogyan Brassóba hazakerül­ni . . . A felelőtlen szülésznő elis­meri a hívás indokolatlansá- Gáspár Tibor (Folytatása az 5. oldalon) 000 ★ A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK VI. KONGRESSZUSÁNAK MUNKÁLATAI (2. oldal) Az alexandriai golyóscsapágygyárban szakmai továbbképző tanfolyamokon emelik az üzem fiatal munkaközösségének szaktudását MAI MELLÉKLETÜNK TARTALMÁBÓL: • Mihálka Zoltán: Szel­lemi otthonunk • Fülöp Ernő: Zimniceai gyöngy­szemek • Kálmán Gyu­la: A bútorgyáriak első tanácskozása • Bara­bás István: A szén körül - Este felé... • Márki Zoltán: Nyitott boríték — Sanyi bácsi nekilendül; Aranyidők, Gól és va­csora • Marosi Barna: Riport - hangszertára

Next