Előre, 1976. február (30. évfolyam, 8774-8798. szám)
1976-02-01 / 8774. szám
AZ ÚJ TERVÉV ÉPÍTŐTELEPEIN KÉT BÁNYA MEGNYITÁSÁRA KÉSZÜL A KÖPECI VÁLLALAT A köpeci bányavállalatban bármikor számba lehet venni a végzett munkát. Nem létezhet olyan időszak, még a legnehezebb megpróbáltatások közepette sem, mint amilyen az árvíz volt, hogy egyik-másik bánya, gyáregység, műhely, a vállalat ne mutatna fel értékes eredményeket. Mostanság azonban a visszatekintés és az előrenézés „hivatalosan“ is napirenden van. Készül a mérleg, a közgyűlési beszámoló. Jobban mondva készen is van. Csakhogy a kollektív olvasóbizottság kissé hosszúnak találta és utasította a szerkesztő bizottságot, hogy rövidítsen rajta. Ami nem is olyan könnyű dolog, különösen annak, aki mint Csinta Imre közgazdász, a tervosztály vezetője fontosnak tart mindent, ami benne van. S talán azt is, aminek még így, ilyen terjedelemben sem jutott hely. Eredmények-a múlt évi munkát jellemző mutatószámok: 17,2 millió lej értékű terven felüli össztermelés, a belszinti bányákból előirányzaton felül kitermelt 70 000 tonna, szén, a termelési költségek csökkentése több mint 13 millió lejjel, 570 köbméter bányafa megtakarítása. Tudatosításuk növelia munkakedvet, bizonyítja, hogy érdemes jól dolgozni, az erőfeszítés nem hiábavaló. Helyet kell kapnia a beszámolóban annak is, amivel nem lehettek elégedettek — és ez elsősorban a munkafegyelem néhány vetülete —, a megelőző évhez képest több igazolatlan hiányzás fordult elő. Az évi közgyűlés jó alkalom arra, hogy még egyszer számba vegyék az új tervév feladatait, a rendelkezésre álló erőket és csatasorba álljanak a még jobb eredmények eléréséért. A januári munka már ennek az elhatározásnak a jegyében zajlott, a múlt esztendő legjobb „hagyományait“ folytatja. A terven felüli össztermelés 1,2,az árutermelés 1,3 millió lejre emelkedik. Lignitet 8500 tonnát, brikettet 400 tonnát termeltek terven felül. Jól indult a beruházási év is. Megkértük hát Miklósi József mérnököt, a beruházási osztály vezetőjét, tájékoztassa olvasóinkat az idei munkáról. — Sorsdöntőnek mondanám az idei beruházásokat a bányavállalat életében, hiszen előirányozzák az észak-baróti és a felsőrákosi lignitbányák megnyitását. A két új egység hosszú évekre megszabja a termelés fejlesztését. — Mennyivel növekszik a termelés? — A két bánya termelése kiteszi majd a jelenlegi szintet és ez azt jelenti, hogy Köpecbánya lehetőségei arányában járulhat hozzá az ország energetikai mérlegének javításához. A bányamegnyítási terveket a legújabb bányaművelési módszer figyelembe vételével készítettük el, a termelés gépesítéséhez felhasználjuk a hazai bányagépgyártás legújabb vívmányait. — Hogyan készültek felaz első negyedév munkájára? — A külszinti munkálatokat egészében leszerződtük és minden feltételt megteremtettünk az építők ütemes munkájához. Az első negyedévben az évi terv legalább 25 százalékát teljesítjük, ez áll az összberuházásokra csakúgy, mintaz építkezésre és szerelésre. Fontos helyet foglal el az évi beruházási tervben az elavult gépi berendezés helyettesítése új, modern gépekkel. Ez is előírás szerint megy végbe és bár még nagyon messze van az új esztendő, mi, építők már készülünk reá. Az 1977-es beruházások műszaki-gazdasági dokumentációja munkában van. Központi műhely építését készítjük el, üzembe helyezésével a bányavállalat önellátóvá válik, magunk készítjük a cserealkatrészeket és végezhetjük a bányagépek fő- és folyójavítását. — A múlt évi tapasztalatokat mennyiben hasznosították az új esztendő beruházásaiban? — Kevésbé, mert egyéb problémák mellett, a lakásépítkezés nem volt tavaly elég ütemes. Az 1976-os beruházási terv megalapozásánál figyelembe vettük, hogy a tavalyról elmaradt lakásokat legkésőbb áprilisban átadhassuk. 50 lakásról van szó és újabb 50 lakásos. tömbház építkezésének megkezdéséről. Az előkészületeket idejében megtettük, ha az építők is elvégzik a kötelességüket, nem ismétlődhetnek meg a tavalyi hibák. Barabás Gizella NAPIRENDEN AZ ŐSZI VETÉS ÁPOLÁSA ÉS A TAVASZI MUNKÁK ELŐKÉSZÍTÉSE idejében és az előző évekhez képest jobb körülmények között vetették el az őszi búzát és árpát Krassó-Szörény megyében. Mint Berwanger Ferenc mérnök,a megyei mezőgazdasági igazgatóság helyettes vezérigazgatója elmondotta, szinte mindenütt egyenletesen kikeltek az őszi vetések, s jó termést ígérnek. Derűlátóak a szakemberek azért is, mert a vegetációs állapot ellenőrzése során fagykárokat eddig nemigen észleltek. Ettől függetlenül az egész területre, mind a 26 000 hektár őszi vetésre nitrogénműtrágyát szórnak, hogy jobban fejlődhessen és megerősödve kerülhessen kia télből a búza és az árpa. Eddig 2000 hektár őszi vetésre hintettek műtrágyát a gépészek. A gradinari-i szövetkezetközi tanács körzetében csaknem 600 hektáron végezték el a fejtrágyázást. A lehetőségekhez képest — mert néhány napon át a havazás és a kisebb-nagyobb hótakaró akadályozta a munkát — jól halad a kiegészítő műtrágyázás az oravicai és a boksai szövetkezetközi tanácshoz tartozó gazdaságokban is. Ezzel szemben a bozovicii és újmoldovai szövetkezetközi tanács körzetében kilónyi műtrágyát sem szórtak még az őszi vetésekre, ami a ráélősködésnek, indokolatlan késlekedésnek a következménye. Ugyanis korántsem lehet csak az időjárás viszontagságaira fogni a műtrágyázás elnapolását. Ezt bizonyítják a berzoviai szövetkezetközi tanácshoz tartozó téeszek felemás teljesítményei is. Hisz, míg az izgári termelőszövetkezetben több mint 200 hektár KRASSÓ-SZÖRÉNY MEGYEI TUDÓSÍTÁS őszi vetésre hintettek műtrágyát,addig a szomszédos, a vermesi, fizeti, berzoviai és móricföldi gazdaságban például el sem kezdték ezt a munkát. Az őszi vetések ápolásával együtt fontos teendő ezekben a napokban, hetekben a földek termőképességének istállótrágyával való feljavítása is. A mezőgazdasági igazgatóság tervében előirányozták, hogy március végéig legalább 3000 hektár őszi ugarra hordanak szervestrágyát a kapásnövények magágyának tápanyag-utánpótlása végett. S ez a munka jól halad Krassó-Szörény megyében, hisz az első évnegyedi istállótrágyázási tervnek már több mint a felét teljesítették. Különösen a sosdeai, az izgári, fizesi és obrejai termelőszövetkezetekben hordtak ki nagy területekre szervestrágyátannak eredményeként, hogy lófogatokkal meg a gépállomások pótkocsijaival is hetek óta szállítják a zöldségeskertekbe, a kukorica- és burgonyaföldekre a tápanyagot. Ámde a jó megyei átlagteljesítmény ellenére sem hallgathatjuk el azt, hogy több termelőszövetkezetben még hozzá sem láttak a trágya kihordásához, bár az ott áll nagy menynyiségben az istállók mellettaz állattenyésztési farmokon. Akárhogy is vesszük, latolgatjuk, nem találhatunk semmilyen magyarázatot arra, hogy az újmoldovai szövetkezetközi tanácshoz tartozó hét gazdaságban mindössze három hektár földre hordtak istállótrágyát ebben az esztendőben. A berlistei szövetkezetközi tanács egységeiben sem jobb a helyzet, hisz tulajdonképpen még hozzá sem fogtak ehhez a munkához. Az őszi vetések műtrágyázására, gondos ápolására, s a tavaszi magágy feljavítására nagy figyelmet kell fordítani ezekben a napokban minden Krassó-Szörény megyei gazdaságban. Elengedhetetlen feltétele ez annak, hogy gazdag, a tavalyinál sokkal jobb termést érhessenek elaz idén. Deme János 400 000 TEHERGÉPKOCSI A brassói tehergépkocsi-gyár munkaközössége szép termelési sikerrel rajtolt az új tervidőszakban. Bejelentette, hogy a nagy szerelde futószalagáról — amelyről minden hetedik percben egy új teherautó gördül le — útnak indult a 400 000. gépkocsi. Ennyit gyártottak kezdettől fogva mostanáig a gyár dolgozói. A tudományos-műszaki forradalom ötéves tervének első esztendejében az autógyáriak fő célja: a gépkocsik műszakifunkcionális színvonalának emelése, és a Diesel motorral felszerelt gépkocsik részarányának növelése FÚRÓTORONY A TENGEREN A barátságtalan tengeri szelek és az időnkénti viharok ellenére, a tenger úszószigetén már befejezték a fúrótorony szerelését. A szigeten, melyet a galati-i hajógyár dolgozói építettek — ezzel az egyik legjelentősebb munkálatot végezték el. A sziget közepére emelt nagyerejű torony 56 méter magas, rendkívül komplex, magas műszaki szintű berendezés, melyet egészében a ploiesti-i 1 Mai üzem dolgozói állítottak elő. A torony 6000 méter mélyre fúr és 9 fúrás elvégzésére alkalmas, a maga nemében az első ilyen típus, amit az országban megvalósítottak. ÚJ TECHNOLÓGIÁK, ÚJ TERMÉKEK A sovinetti-i műszalipari kombinát tudományos kutatói, technológusai és vegyészmunkásai új gyártási eljárásokat dolgoztak ki és kísérleteztek ki. Ezek célja, hogy csökkentsék az anyagköltségeket, új, az eddiginél jobb minőségű nyersanyagokat és műszálakat gyártsanak és növeljék termékeik versenyképességét a külpiacokon. Erőfeszítésük eredményei az akrilát és poliamid műszálak új választékai, valamint újfajta katalizátorok előállítása, melyek újabb műszálak gyártását teszik lehetővé. A nyersanyag minél teljesebb felhasználásáért folyó kutatásaik egyik eredményeként, egy tonna ammónium perszulfát értékét 300 lejről 8800 lejre növelték. AZ ERDŐÁLLOMÁNY megőrzésének és fejlesztésének HARMINCÖT ÉVRE SZÓLÓ INTÉZKEDÉSI PROGRAMJA TÖBB VADAT, TÖBB HALAT, TISZTA ERDŐT ÚTOlDALUAk Erdő- és vadgazdálkodásunk fejlesztésének 2010-ig terjedő programja szerint nemcsak arról van szó, hogy megőrizzük, hanem tovább fejlesszük az erdők vadvilágát, a hegyipatakok és tavak halállományát s a mai hatalmas ütemű iparosodás és mezőgazdaságfejlesztés körülményei között az említett egész biotópot a maga szépségében adjuk tovább az utánunk következő generációknak. Az erdő, a vad- és halállomány megőrzése, fejlesztése és továbbadása tehát elsősorban környezetvédelmi kérdés: létünkről, utódaink egészségéről van szó e fontos dokumentumban. Egyetlen elhamarkodott lépés, meggondolatlan akklimatizációs akció (legyen vad-, halvagy növényfajról szó), megfontolatlanul kivágott erdőrész helyrehozhatatlan lehet. A ter-mészetben, az erdőben, ha egy elhamarkodott intézkedést tettünk, annak a helyrehozásához évekre, a fák esetében évtizedekre, sőt évszázadokra van szükség. Mivel életünkről és a jövő generációk életéről, levegőnkről és vizünkről van szó az erdőfejlesztési pártdokumentumunkban minden szakembernek, minden természetkedvelőnek, mindenkinek kötelessége hozzájárulni — nemcsak javaslatokkal, hanem tettekkel is — erdőfejlesztési, vad- és halállomány-fejlesztési programunk valóra váltásához. Huszonegy millió ember vitájának tárgyává tettükazt, hogy milyen minőségű és mennyiségű legyen az erdők, havasi tisztások és berkek vadállománya, azt, hogy mit kell tenni a faji összetétel és optimális létszám megjavításáért, illetve eléréséért, azt hogy hegyi patakjaink, alpesi tavaink és tengerszemeink, hegyi víztárolóink halállománya milyen irányba fejlődjön faji összetételében és mennyiségi vonatkozásban. Az építő, teremtő viták után, tettekre van szükség. A vadgazdálkodással foglalkozó szakemberekben még él a legutolsó vadászati világkiállítás emléke: 499 aranyérmet kaptak erdőink büszkeségei, a szarvas, őz, medve, hiúz, vaddisznó trófeáink s az imponáló aranydiplomával világviszonylatban a második helyet értük el. Ezt a helyezést meg kell őrizni s ezt csakis szakszerű vadgazdál- s kodással érhetjük el. A szakminisztérium kidolgozta azokat a távlati terveket, amelyek az intézkedések egész sorát ölelik fel. E tervek részleteiben olyan intézkedéseket és tennivalókat tartalmaznak, mint példáula vérfelfrissítés, a selejtes egyedek szelektáló kilövése, progresszív genetikai alapokra helyezett nemesítés, egyes vadfajok meghonosítása és szaporítása olyan tájegységeken, ahol ezek hiányoznak vagy az évek során eltűntek. A vadrezervátumok és tiltott területek létesítése szintén méltó helyet kapott e tervekben. Természetes, hogy a vadgazdálkodás-fejlesztési tervek összhangban vannak az erdőfejlesztési erőfeszítésekkel is, hiszen nem lehet a vadállomány fejlesztéséről és megőrzéséről beszélni, ha nem biztosítunk azoknak csendet, tiszta és egészséges erdőt, tehát megfelelő biotopot. Az természetes, hogy minden szakminisztérium erőfeszítésére szükség van. Nem mindegy, hogy a mezőgazdaság milyen gyom- és rovarirtó vegyszereket használ és hogy a vegyszereket a földekre kiszóró dolgozók menynyire hivatásszeretők és lelkiismeretesek. Mert hiába kolonizáljuk az ország nyugati megyéiben a nyulat (amelyet nagy költségekkel fogtunk be), hiába helyezünk ki fácáncsibéket vagy tojókat és kakasokat tízezrével, ha ugyanezen a területen a kemizálási eljárásokat szakképzetlen, lelkiismeretlen és felelőtlen személyekre bízzuk. Vad- és halállomány fejlesztéséről, természetvédelméről lévén szó, az állam erőfeszítése mellett társadalmi összefogásra van szükség. Köszöni Zoltán ichthyológus (Folytatása az 5. oldalon) Világ* proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja A MEGYEI NÉPTANÁCSI KÉPVISELŐK ÉS A NÉPTANÁCSI ELNÖKÖK KONGRESSZUSA ELŐTT A POLGÁRMESTEREKÉ A SZÓ A DÉCSEI CSERESZNYE PÉLDÁZATA Ha vendég érkezik községünkbe, és ideje van jobban körülnézni minálunk, azt mondom neki: menjen, nézze meg a décsei cseresznyéskerteket, ismerje meg az ott lakó szorgalmas embereket. S aki megfogadja tanácsomat, nem bánja meg a látogatást. Még akkor sem, ha nem a június végi Cseresznyeünnep színes, vidám forgatagában járt a faluban. A takaros házak sokasága, a városi kényelem igényeinek megfelelően berendezett otthonok, a décseiek jólétéről tanúskodnak, az emberek hozzáértéséről és szorgalmáról vallanak. Hagyománya van a faluban a gyümölcstermesztésnek. Amikor a faluban járok, valahogy mindig tisztelettel, teljes csodálkozással gondolok vissza az első gyümölcsfákat telepítő, elődökre. Azokra, akiknek volt elszántságuk és kitartásuk termőre fogni e csupadomb-csupavölgy falulegelőnek is gyenge meredekeit. Persze, a község többi falujában is folyik gyümölcstermesztés, sőt ez a termelési ág — a gyümölcsösök felületének nagyságát tekintve — meghatározó jellegű gazdaságainkban. Mintegy 1630 hektárt foglalnak el a gyümölcsfák, normális mezőgazdasági évben több száz vagon gyümölcs kerül innen a tárolókba, konzervgyárakba, az ország dolgozóinak asztalára. Keresletnek örvendő gyümölcsöket (almát, körtét, cseresznyét, meggyet, szilvát stb.) termesztünk, általában a legjobb fajtákból. Községünk domborzati viszonyai szinte ránk kényszerítik a gyümölcstermesztés továbbfejlesztését. Csakhogy másfelől — ugyanazok az adottságok — szinte legyőzhetetlen akadályt jelentenek a hektárhozamok növelése számára, a korszerű mezőgazdálkodás által megkövetelt intenzív és szuperintenzív ültetvények kialakításában, meghonosításában. Hiszen a község határának 70 százaléka olyan lejtős domboldal, ahol nem lehet gépesíteni. A gyümölcsfák szeretete és a gyümölcstermesztés hagyománya mély gyökereket eresztett nálunk. Nincs szándékunkban lemondani róla. Ellenkezőleg. Adottságainkon és lehetőségeinken belül a jövőben többet akarunk kihozni gyümölcsöseinkből. Pótoljuk a hiányokat, megpróbáljuk fiatalítani, jobban gondozni a meglévő állományt és elérni azt, hogy községünk minden falujában nagyobb rangot kapjon a gyümölcstermesztés .Tisztában vagyunk azzal, hogy pártunk egyre többet vár tőlünk a lakosság ellátásában fontos szerepet játszó gyümölcstermelés növelésében. A pártvezetőség útmutatásai értelmében igyekszünk nagyobb teret biztosítani a házak udvarán és házkörüli kertekben is a gyümölcsfáknak, valamint a zöldségféléknek. Az első eredmények máris megmutatkoztak, s reméljük az akció terebélyesedni fog. Szántóföldi gazdálkodásra alig 1200 hektárnyi területtel rendelkezünk. Kevés a föld, minden hektárával körültekintően, jó gazda módjára kell bánnunk. Községünk lakossága megértette és magáévá tette pártunknak a földalappal való ésszerű gazdálkodásra vonatkozó útmutatásait. Az utóbbi években nőttek a hektárhozamok a legfontosabb növénykultúráknál, annak elenére, hogy az időjárás nem volt a legkedvezőbb. Tavaly például több mint 4000 kg szemes kukoricát takarítottunk be hektáronként, ami a legnagyobb volt egész Beszterce-Naszód megyében. A cukorrépa hektáronkénti több mint 40 000 kg-os, a burgonya 17 000 kg-os hozammal fizetett és búzából is jó volt a termés. Nyilván ezek a kezdeti eredmények nem elégítenek ki bennünket, nagyobb lehetőségeink vannak a termőföld maximális kihasználásában a hektárátlagok növelése útján. A községrendezési terv megvalósítása során, a beépíthető terület leszűkítésével mintegy 30 hektár jó, gépesíthető földterületet nyerünk vissza a mezőgazdaság számára. A fölösleges mezei dűlőutak megszüntetésével, lecsapolással és az 1970. évi áradások alkalmával bekövetkezett földcsuszamlások szabdalta területek újrahasznosításával évente további 6 hektárral növelhető a mezőgazdasági terület. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a jövőben az állattenyésztési szektorra. Igaz, az állomány nem nagy, a tejtermelés elég alacsony, s ráadásul legelőkben sem bővelkedünk. Hivatalosan 320 hektár legelővel szerepelünk a kimutatásokban, ám ebből a valóságban csak 62 hektár kimondottan községi legelő. A többi gyümölcsfák alatti gyepes terület, amelyen kényszerből legeltetünk is, ha nagyon rávisz a szükség. Ebben az évben két istálló főjavításon megy át, mindhárom farmon bevezetjük az ivóvizet az istállókba és reméljük, hogy jobb tartási feltételeket biztosítva, a tejtermelés emelkedni fog. Décsei cseresznye, hektárhozam, ésszerű földalapgazdálkodás, állattenyésztés. Ezek az alapvető kérdések foglalkoztatnak engem is, a község képviselőit is most a néptanácsok országos kongresszusa küszöbén. Másképpen el sem képzelhető. Mert a XI. pártkongresszus határozatainak megvalósítása, szocialista hazánk mezőgazdaságának korszerűsítése, a mezőgazdasági és állati termelés szüntelen fokozásának igénye erre sarkalja községünk testvéri egyetértésben élő minden román és magyar dolgozóját. S azért is, mert csakis e gazdasági problémák megoldásával biztosíthatjuk községünk töretlen fejlődését, lakosai anyagi és szellemi jólétének szüntelen gyarapítását, ahogy azt a Román Kommunista Párt programja fő feladatként jelöli meg. Nem könnyű feladatok állnak előttünk, keményen meg kell dolgoznunk azért, hogy megfeleljünk a párt és állam vezetősége elvárásainak. De egyebek mellett azok a décsei cseresznyefák bizonyítják, hogy falvaink szorgalmas lakói sohasem riadtak vissza, vagy hátráltak meg a nehézségek elől. Két kezük munkája teremtett itt mindent, s ugyanazok a kezek teremtik meg az új szocialista falut, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat, majd azt követően, a kommunizmust is. Válcan lan, Árpástó (Beszterce-Naszód megye) községi pártbizottságának titkára, a SZEF-tanács elnöke, a község polgármestere VÁLTOZÁSOK A FŐISKOLAI FELVÉTELI VIZSGÁK RENDJÉBEN (5. oldal) XXX. évfolyam 8774. szám 1976. február 1., vasárnap 6 oldalra 30 báni ELŐRE szerkesztősége, Bukarest, (7000) Scinteia tér 1. Redactia ELŐRE, Bucuresti, (7000) Piata Scinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Agentia de publicitate ISJAP — Bucuresti. Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Filiala Sect. 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul export-import presa, Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—66 P.O.R. 2001. Telex: 011631. // / ITT A MENTŐÁLLOMÁS!. A fehérköpenyes szolgálatos diszpécser első csengetésre felveszi a telefonkagylót, másik kezével az üres kérdőívet húzza maga elé. — Mentőállomás! Eszméletlen? Hol? Ki a bejelentő? Azonnal megyünk.... A kért adatok beírása mindössze két percig tart. A következő percben már mentőautó száguld a megadott helyre. Elsősegélynyújtáshoz szükséges kötszerekkel, gyógyszerekkel, műszerekkel ellátott táska, hordágy az örvös, illetve asszisztens keze ügyében. Amint elindul a kocsi, az elosztószobában működő Henn Zoltán asszisztens asztalán megszólal a rövid hullámú adó-vevő készülék. — Itt a 16-os, itt a 16-os... Feladatunkat befejeztük. Van újabb utasítás? — Nincs, térjenek vissza. De a telefon is megszólal. Az állami gazdaság portása jelenti Vidrátszeg környékéről, hogy a sóspataki Maroshídnál nyolcesztendős fiúcska karját törte. A hazafelé tartó, feladatát befejező mentőkocsi rádión kapja az utasítást: hozza be Vidrátszegről a gyereket. Mindez néhány perc alatt játszódik le a Maros megyei mentőállomás marosvásárhelyi központjában. Megszokott ütem, megszokott esetek. ★ A mentőállomás központi részlegének hatásköre úgy 35—40 km-es körzetre terjed ki. Adott esetben a megye legtávolabbi zugába is elhatolnak, ha a közbeeső kirendeltségek nem tudnak eljutni a megadott helyre. Három váltásban hat orvos és számos aszszisztens tevékenykedik itt. Egy-egy váltásban hat-hét mentőautó áll készenlétben, legtöbbje adó-vevő készülékkel. 1975 folyamán különben több mint 27 000 esetben szálltak ki, a kocsik több mint 1 300 000 kilométert futottak. És hány esetben mentett meg emberéleteket a gyorsaság, hozzáértés, lelkiismeretesség... Délelőtt 10.55-kor sietéstől lihegő hang kéri. A kövesdombi új lakónegyedben A. Ilonánál megindult a szülési folyamat. 10.57-kor már száguld a szirénázó kocsi. Gyorsan oda is ér, az asszony azonban nem akar menni, érzi, a gyerek minden másodpercben megszülethet. Sikerül mégis a kocsiba segíteni. Alig érnek a szülészetre, négy perccel később már sír is az újszülött. Máris jön a rádióutasítás: vérző beteghez sietni, vigyázat, súlyos eset. Újra szirénázik a kocsi, minden jármű félrehúzódik útjából. A beteg már eszméletlen. Azonnal injekció, és máris száguldanak vele a klinikára. Csak két órával később kapja meg a mentőállomás a klinika értesítését, a beteg utolsó pillanatban érkezett. A gyorsaság mentette meg. Harasztkeréken a 65 esztendős, nyugdíjas Cs. János bélcsavarodást kapott. Teljes elzáródás, már jelentkeznek a hashártyagyulladás első jelei is. Hat órán belül műtőasztalra kell kerülnie, különben nincs segítség. Az 1. számú sebészetre viszik, azonnal operálják és az idős ember megmenekül. Naponta előforduló esetek. De egyik sem hasonlít a másikra. Vagy mégis? Igen, egyben: a követelemény mindig az, hogy gyorsan! És ebben nincs hiány. A lelkiismeret azonban furcsa tulajdonság. Nem mindenkinek, sajátossága. Vannak, akik egyszerűen képtelenek felfogni a mentőállomás szolgálatainak értékét és viszszaélnek a telefonhívásokra előlegezett bizalommal. Pusztasámsondról este 8:20-kor érkezik sürgős telefonhívás. Pogaceanu Maria szülésznő jelenti, hogy páciense, aki mindössze két hete szült, rosszul van, lázas, a csecsemő szintén. Azonnal indul a szolgálatos mentőautó a 35 km-re fekvő tanyavilágba. Rossz út, sötét éjszaka. Maiorescu Ivan asszisztens a jelzett beteget terített asztal mellett találja, kitűnő hangulatban, kifogástalan egészségi állapotban, rokonai körében. A csecsemőnek sincs semmi baja. Az asszonyka nem tud a hívásról. Igaz, egyszer mondta a szülésznőnek, hogy, ha lehetne, szeretne valahogyan Brassóba hazakerülni . . . A felelőtlen szülésznő elismeri a hívás indokolatlansá- Gáspár Tibor (Folytatása az 5. oldalon) 000 ★ A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK VI. KONGRESSZUSÁNAK MUNKÁLATAI (2. oldal) Az alexandriai golyóscsapágygyárban szakmai továbbképző tanfolyamokon emelik az üzem fiatal munkaközösségének szaktudását MAI MELLÉKLETÜNK TARTALMÁBÓL: • Mihálka Zoltán: Szellemi otthonunk • Fülöp Ernő: Zimniceai gyöngyszemek • Kálmán Gyula: A bútorgyáriak első tanácskozása • Barabás István: A szén körül - Este felé... • Márki Zoltán: Nyitott boríték — Sanyi bácsi nekilendül; Aranyidők, Gól és vacsora • Marosi Barna: Riport - hangszertára