Előre, 1976. március (30. évfolyam, 8799-8824. szám)
1976-03-02 / 8799. szám
MUNKAÜLÉS AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNÁL Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnöklete alatt az RKP KB-nál munkaülést tartottak a megyei pártbizottságok első titkárai. A munkaülés elemezte a mezőgazdasági kampány megfelelő megszervezésével, a növényi és állati termelés növelésével, az öntözött területek bővítésére és ésszerű felhasználására vonatkozó programok teljesítésével, az állattenyésztés, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztésével a hektáronkénti költségek csökkentésére és valamennyi tevékenységi szektor termelékenysége növelésére vonatkozó intézkedéseknek a megvalósításával, a mezőgazdaságitermelőszövetkezetek gazdasági hatékonyságának növelésével összefüggő kérdéseket. Az említett kérdésekkel kapcsolatban a megyei pártbizottsági első titkárok jelentéseket terjesztettek elő azokra az intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket megtettek a XI. kongresszusi határozatokból fakadó sajátos feladatok teljesítéséért, az összes erők mozgósításáért a megyék emberi és anyagi lehetőségeinek minél teljesebb kihasználásáért, azért, hogy az egész mezőgazdasági munka a legjobb feltételek között bontakozzék ki. A munkálatok végén felszólalt NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. Nicolae Ceausescu elvtárs átfogóan elemezte az idei tavaszi mezőgazdasági kampány előkészületeinek stádiumát és azt, hogy miként oldódnak meg szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésének alapvető kérdései. A párt főtitkára elemezte a szántás, a talajelőkészítés, a műtrágya- és az istállótrágyakihordás, a vízlevezetési munkák kérdéseit, majd rámutatott, hogy általánosságban a munka jól folyik, de helyenként lemaradások mutatkoznak és azokat sürgősen be kell hozni. Ilyen összefüggésben rámutatott, hogy határidőket jelöltek meg a szántás befejezésére és intézkedéseket az istállótrágya kihordásának meggyorsítására, valamint a fölösleges vízmennyiségek elvezetésére. A beszéd nagy figyelmet szentelt a tavaszi vetés előkészítésének. A párt főtitkára feladatul jelölte meg, hogy a mezőgazdasági munkatörvény előírásainak megfelelően biztosítsák az összes mezőgazdasági erők általános mozgósítását és rámutatott, hogy ebben az időszakban a megyei pártbizottságoknak ezt az akciót kell az egész falusi pártmunka fő feladataként tekinteniük. Rámutatott egyben, tegyék meg a megfelelő intézkedéseket a jó minőségű vetőmagvak biztosítására, a növényfajták ésszerű, az ország különböző éghajlati és talajviszonyaival összhangban álló elosztására. Nicolae Ceaușescu elvtárs bírálta a gyümölcs- szőlőtermesztés bizonyos lemaradásait, és a mezőgazdasági szervek, a pártszervek és -szervezetek konkrét feladataiként jelölte meg, hogy gyorsítsák meg az ültetőanyag biztosításának akcióját, a gyümölcsfa- és szőlőtelepítést, a lehető legjobb körülmények között hajtsák végre a gyümölcsfa és szőlőápolási munkákat. A párt főtitkára nagy figyelmet szentelt a zöldségtermesztési terv megvalósításának, hogy a lehető legjobb körülmények között kielégítsék a lakosság fogyasztási szükségleteit. Nicolae Ceausescu elvtárs ebben az irányban komplex intézkedéseket jelölt meg a megfelelő palánták biztosítására, a fólaházak előkészítésére, beleértve a parasztgazdaságokban egyszerű eszközökkel megvalósítandókat is, az e területen dolgozók szakmai továbbképzésére stb. Nicolae Ceausescu elvtárs különösen szorgalmazta az állattenyésztési program megvalósítását, bírált bizonyos negatív állapotokat ezen a területen — különösen a juhállomány megcsappanását —, megjelölve a szükséges intézkedéseket az egész állatállomány mielőbbi gyarapítására, növekvő mennyiségű hús biztosítására. Mint rámutatott, ebben az irányban erőfeszítéseket kell tenniük az állami, mezőgazdasági egységeknek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, de ezzel párhuzamosan ki kell aknázni az állattenyésztési akcióban a lakossági gazdaságok, különösen a parasztgazdaságok nagy lehetőségeit, egyben pedig, szigorúan tiszteletben kell tartani az optimális vágósúlyt az összes állatoknál.A pártfőtitkár részletesen kitért az öntözési program teljesítésére, sezzel kapcsolatosan kérte mozgósítsák az erőket az összes községekben az öntözési munkálatok késedelem nélküli befejezésére, függetlenül attól, hogy azok köztársasági vagy helyi jellegűek. Nicolae Ceausescu elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi ötéves terv előirányozza körülbelül 200 000 hektár helyi öntözőrendszerekben történő művelését, s hangsúlyozta, haladéktalanul hozzá kell látni mindazoknak a munkáknak a végrehajtásához, amelyektől e program sikeres befejezése függ. Úgyszintén feladatokat jelölt meg helyi jellegű árvízvédelmi munkálatok végrehajtására. Mint ezzel kapcsolatosan rámutatott, kisebb tavakat és vízgyűjtőket kell kialakítani, főként a dombvidékeken, hogy azok felvegyék az árhullámot, s egyben biztosítsák a víztartalékok ésszerű felhasználását. A zöldségtermesztésben az öntözéses művelést csaknem teljes egészében helyi rendszerekben kell folytatni. Megkülönböztetett figyelmet fordított az azzal kapcsolatban foganatosítandó intézkedésekre, hogy a gazdasági szempontból elmaradott mezőgazdasági szövetkezetek mielőbb fellendüljenek. A pártfőtitkár leszögezte, hogy 1976 legyen a döntő esztendő az említett szövetkezetek gazdasági fellendülésére, az akciót pedig alapozzák a mezőgazdasági termelés növelését célzó erőfeszítések fokozására. Számos intézkedést jelölt meg, hogy a szóban forgó szövetkezetek segítséget kapjanak a vezetéshez és a rendelkezésükre álló eszközökkel való gazdálkodáshoz. A lényeg azonban legyen a szövetkezeti tagoknak, a község egész lakosságának saját erőfeszítése, mely szolgálja a rendelkezésükre álló anyagi és emberi erőforrások maximális kiaknázását. A pártfőtitkár a továbbiakban rámutatott: határozottabban kell szorgalmazni az élenjáró mezőgazdasági egységek pozitív tapasztalatának általánosítását, jobb együttműködést kell kiépíteni az állami mezőgazdasági vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek között. Növelni kell a párt- és állami aktíva közvetlen felelősségét, kezdve a központi aktívával, a szövetkezeti egységek, különösen a gyengébb eredményeket felmutató szövetkezeti egységek gazdasági tevékenysége ügyében. A pártfőtitkár ezután kitért, az állami mezőgazdasági egységek termelési problémáira, és leszögezte, hogy milyen intézkedéseket kell tenni az említett egységek műszaki-anyagi alapjának, az ellátmányukhoz tartozó összes eszközöknek a maximális kihasználására, a termelés növelése terén fennálló nagy lehetőségek hasznosítására. Nicolae Ceausescu elvtárs kidomborította, hogy lényegesen javítani kell a mezőgépészeti állomások tevékenységét, azokat szorosabban, szervesen hozzá kell kapcsolni a szövetkezeti mezőgazdasági egységekhez, fokozni kell az előbbiek felelősségét abban, hogy minden egyes mezőgazdasági szövetkezetben jó minőségű munkálatokat végezzenek, egyre nagyobb hozamokat biztosítsanak. A pártfőtitkár rámutatott, hogy az összes mezőgazdasági oktatási intézeteknek, valamint a mezőgazdasági kutatóállomásoknak határozottabban be kell kapcsolódniuk a mezőgazdaságban felmerülő komplex problémák megoldásába; az egyes megyék sajátos feltételeiből kiindulva az említetteknek megoldásokkal kell szolgálniuk a hektárhozam növelésére, az anyagköltségek csökkentésére. Nicolae Ceausescu elvtárs külön hangsúlyozta, milyen nagy feladatok hárulnak a mezőgazdasági munka vezetésében és irányításában a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumra, a megyei mezőgazdasági igazgatóságokra, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségére, a szövetkezetközi tanácsokra, e gazdasági ág összes dolgozóira és szakembereire. Valamennyiük egyik alapvető feladata a mezőgazdasági programok megvalósulási módja iránti felelősségérzet szellemének erősítése, a törvényes előírások betartása feletti szigorú ellenőrzés biztosítása, hatáskörök betöltése. A Mezőgazdasági Minisztériumnak biztosítania kell az egész mezőgazdasági apparátus vezetését és irányítását, amely számbelileg is és a szakmai felkészültség tekintetében is jelentős erőt képvisel. Amint a beszédből, kitűnt, radikális javulásnak kell bekövetkeznie a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének és a megyei szövetségeknek a munkájában, hogy ezek egyre fontosabb szerepet tölthessenek be a mezőgazdasági termelőszövetkezetek politikai irányításában, a rend és a fegyelem erősítésében, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében, a paraszttömegeknek a mezőgazdasági egységek vezetésével kapcsolatos konkrét kérdések megoldásába való bevonásában, anélkül azonban, hogy átfednék a Mezőgazdasági Minisztérium és a mezőgazdasági szervek feladatait. A beszéd befejező részében a párt főtitkára részletesen utalt azokra a felelősségteljes feladatokra és kötelességekre, amelyek a mezőgazdaság vezetésében a megyei pártbizottságokra, az összes falusi pártszervekre és -szervezetekre hárulnak. Legfontosabb feladatuk, hogy biztosítsák a rendelkezésünkre álló összes anyagi és emberi erők öszszefogását és összpontosítását, a XI. kongresszuson kijelölt program példás teljesítésére. A falusi pártszervezeteknek mozgósítaniuk kell a községek öszszes lakosait, függetlenül munkahelyüktől, a mezőgazdasági munkákra, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági munkákat a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni, nem lehet halogatni, mert minden késlekedés a hozamot károsítja. A községek összes erőit és eszközeit — mutatott rá Nicolae Ceausescu elvtárs — közvetlenül alá kell rendelni a növényi és állati termelés növeléséért folytatott küzdelemnek. A pártszervezetek politikai munkájukban fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az összes mezőgazdasági dolgozók felelősségtudatának erősítésére, a rend és a szilárd fegyelem légkörének megteremtésére a termelésben, a mezőgazdasági munkák végzésében, a törvényes előirányzatok megvalósításában, a párt és az állam külön programjaiban megállapított összes feladatok teljesítésében. A párt főtitkára befejezésül hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint a pártszervek és -szervezetek, a mezőgazdasági szervek, az összes mezőgazdasági dolgozók felelősségük magaslatán lesznek, biztosítják a szükséges feltételeket, hogy minél gazdagabb terméseredményeket érjünk el ebben az esztendőben — az új ötéves terv első évében — a lakosság fogyasztási szükségleteinek kielégítése, nemzetgazdaságunk szüntelen fejlődése, a parasztság jövedelmeinek gyarapodása, az egész nép életszínvonalának emelkedése, a XI. kongresszus történelmi jelentőségű határozatainak megvalósítása céljából. A párt főtitkára további sok sikert kívánt a mezőgazdaságban működő pártszerveknek és -szervezeteknek, összes dolgozóknak. Miután magunk mögött aggtuk az utolsó síkvidéki árost, Ploiesti-et, áthaladunk Valenii de Muntén, s megérkeztünk a hegyek birodalmába, a természet minthazzal szórakozott volna, hogy gyre csak tisztálja és kékíti még szőttesét. Talán azzal a zámadókkal, hogy megmutassa lékünk, akiknek ritkán van siralmunk gyönyörködni benne, annak minden árnyalatát, így, a sokféle színű ég kíséretében értünk fel a 870 méter magasan, csodálatos környezetben fekvő üdülőhelyre, Cheiára. Itt már az azúrkéknél tartott az ég, és olyan tiszta volt, hogy a környező hegyek — a Muntele Roșu, a Csukás, a Buzoianul — teljes színpompájukban, szürke-kopár-furcsa-formájú kőszikláikkal, féltve őrzött, csillogóan fehér, szűzkó foltjaikkal, fennebb pedig sötétzöldben tobzódó fenyveseikkel — kitárulkozhattak előttünk. De Cheián nemcsak bennünket ajándékozott meg gyönyörűségeivel a természet. Társas buszok egész sora brassói iskolásokat, ploiesti-i fiatalokat, bukaresti felnőtteket... hozott ide, természetesen szép számban voltak jelen az autós kirándulók — családjaik aprajával-nagyjával. ■. Többszáz ember fordult meg itt ezen a napon, ki-ki úgy pihent, ahogy kedve tartotta. A brassói iskolások a hóélményt „merítették ki“, aztán, amikor kifáradtak, fenyőtobozt gyűjtöttek, hóvirágot kerestek, s végül hógolyózással zárták a programot. A ploiesti-i fiatalok a Cheia motel előtt napfürdöztek, majd párosan, csendes sétára indultak, mások a táskarádiót vitték a fenyvesek közé. Túlságosan nagy a csend — gondolták. Az autós szülők gyermekeik síművészetét csodálták, nem egy apát büszkeség töltött el, nicsak, mennyit fejlődött a gyerek a múlt vasárnap óta, műlesikló lesz belőle, akárki meglátja... A felnőttek érdeklődésüktől függően,vagy a helybeli, 1770- ből származó Cheia kolostor freskóit és a Tattarescu festett ikonjait, vagy a Susana kolostort tekintették meg, mások nekivágtak a hónak, elmentek a Muntele Rosu-i menedékházig, esetleg a Bratocea hágóig, hogy megnézzék, miként lehet innen elballagni egészen Brassóig... Maga az üdülőhely — villáival, moteljével, kempingjével — vasárnapi életét élte: emberzaj verte fel a csendet a fenyvesalji villákban, a vendéglőben nagy volt a forgalom. A motel halljában a tévékészülék előtt — még itt is — ült néhány ember, akiket jobban vonzott Samantha, mint a napsütés, az azúrkékség, a hegy és a hó... De rajtuk kívül mindenki a természet ajándékáért jött ide. Amikor késő délután indulásra szedelőzködtek a társas buszok utasai, a brassói nebulók már csuromvizes ruháikat cserélték. Pirospozsgás arcuk viszont azt igazolta, hogy jobb volt a hócsata, mint a tévénézés. Ugyanígy a ploiesti-i ifjúsági turisztikai iroda kirándulói, őket is csak hosszú halihózás után tudta összeszedni a fenyvesekből a szervező. A kolostornéző, sétálgató, hegymászó felnőttsereg mintha ritkábban, vagy egyáltalán nem gyújtott volna rá már cigarettára ... öt óra, körül egyre-másra búgtak fel a járművek motorjai, lehullott fenyőágakkal, tobozokkal felszerelten hazafelé indultak a hétvégi kirándulók. Adakozó kedvű volt a természet, amikor, ki tudja, mikor létrehozta itt a Teleajen és a Cheifei gyorsvízű patakok mentén Cheia völgyét, de adakozó kedvű volt ezen a vasárnapon is, amikor azúrkék éggel, ózondús levegővel, gyönyörű napsütéssel, villázó, ropogós hóval örvendeztetett meg bennünket. Néhány fenyőágat, tobozt ki-ki hazavitt Brassóba, Ploiesti-re, Bukarestbe és ki tudja még hová. Sajnos, a többi, a látvány, az élmény nem „importálható“. Lázár Edit A TERMÉSZES MA HÉT Világi proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja Két évtizeddel ezelőtt huzalokat csak az Aranyos menti Sodronyüzem gyártott. Kevésnek bizonyult a szükséglet kielégítéséhez. Felépült az első üzem, a buzáui. Mire termelése egyenesbe jutott, épült a következő, a zilahi. Felvételünk Buzáuban készült, a huzalraktárban. XXX ELŐRE szerkesztősége. Bukarest (7000) Scinteia tér 1. Redactia ELŐRE Bucuresti, (7000) Piata Scinten 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 8799. szám 24 lej ; hat hónapra 48 lej ; egy esztendőre 96 fej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1976. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen mármik 2 Agentia de publicitate ISIAP - Bucure?ti. '' Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. kedd Filiala Sector 1. cont : 645130152. Pentru ELŐRE. _________________ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni : 4 oldal ILEXIM — Serviciul export-import presa, _ . . Bucuresti, Calea Griviței nr. 61—66 ara 30 bani p.o.b. 2001. Telex: 011226 BÁNÁTI TANULSÁGOK ÉS „ÚTRAVALÓK" A TAVASZI KAMPÁNYHOZ A napokban a Temes megyei mezőgazdasági pártaktíva tanácskozásán több mint ezer részvevő, téesz elnökök, főmérnökök, farmvezetők, állami mezőgazdasági vállalatok és gépállomások vezetőkáderei, tudományos kutatók, községi és városi polgármesterek, pártaktivisták — felelősségteljesen elemezték az elmúlt ötéves tervben elért eredményeket, nemkülönben azt, hogy milyen aton-módon növelhetik az idei termelést, s válthatják valóra az 1980-ig szóló célkitűzéseket. A tanulságokban gazdag, a bírálat és önbírálat, a kommunista igényesség szellemében lezajlott tanácskozáson kidomborodott az a követelmény, hogy minden faluban, gazdaságban szakszerű munkával s maximálisan kell hasznosítani az összes termésfokozó lehetőségeket. SZOMSZÉDOK — TÁVOL EGYMÁSTÓL A kétnapos tanácskozáson sokat vitatott kérdés volt a tavaszi vetés, s az összes mezei munkák példás elvégzése, s ezeknek kapcsán a búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó és más növény terméshozamának növelése. A sok jó tapasztalat, pozitív módszer mellett meggondolkoztató, silány gazdálkodásra valló példákat, eseteket is feljegyezhettünk. Az derült ki mindegyikből , ahogyan dolgoznak a farmok, téeszek, olyanok a hozamok is. Szembeötlően bizonyítja ezt az azonos éghajlati és domborzati körülmények között gazdálkodó, két szomszédos, a kiszetói és a belinci termelőszövetkezet példája is. Az előbbi gazdaság 4548, az utóbbi mindössze 1222 kilós szemhozamot ért el tavaly kukoricából. E kirívó különbség a kétféle gazdálkodásnak tulajdonítható. Annak, hogy a kiszetóiak a többszörös kapálás mellett hektáronként 36 500 szál kukoricát biztosítottak, s a belincsek a gyenge növényápoláson túlmenően mindössze 21 600 szálas növénysűrűséget hagytak! Igen, a talajelőkészítésen kívül leginkább a növényápolás módja és a növénysűrűség döntötte el a terméshozam alakulását. Remetén is azért volt csak 1262 kilós a termés, mert a téesz-tagok csupán egyszer kapálták meg a kukoricát. A perjámosi termelőszövetkezetben is 380 hektáron 3380, a többi területen viszont 4460 kilós hozammal fizetett a kukorica, aszerint, hogy csak egyszer, illetve többször kapálták meg. — A szakszerű munka, a kifogástalan gazdálkodás mondja ki a döntő szót a termésnövelésben — mutatott rá a tanácskozáson Covrig Gheorghe, a varjasi állami mezőgazdasági vállalat főmérnöke. — Kérdezgették nem egyszer Deme János (Folytatása a 3. oldalon) Műtrágyaszórás a fundeni-i (Ilfov megye) amu-ban JÓ TALAJBA JÓ VETŐMAGOT MAROS MEGYEI TUDÓSÍTÁS Maros megyében is befejezéshez közelednek a vetőmagelemzések. Adler Károly mérnök, a vetőmagellenőrző felügyelőség vezetője a már többé-kevésbé véglegesnek tekinthető adatok birtokában mondhat véleményt arról, miként is vizsgáztak a vetőmagvak... — A helyzetkép összességben, jó. A vetőmagkészletek megfelelnek a szaporítóanyaggal szemben támasztott követelményeknek. — Vonatkozik ez minden vetőmagra? — A zab talán az egyetlen kivétel. Megyénkben különben sem jelentős ez a kultúra. — Az elmúlt tavaszelőn a lenmag is gondot okozott. — Az idén kevesebb vele a probléma. Intézkedések történtek a magtermesztés megszervezésére, s az eredmények gyorsan jelentkeztek. A makkfalvi és az alberti-i feldolgozó gyárak által termesztett lenmag minősége igen jó. — Maros megyében az idén nagy területen termesztenek zöldségféléket is. — Igen, és elmondhatom, hogy az aprómagvak csíraképessége jó. Egyik-másik szövetkezetben már meg is kezdődött a zöldségmagvak vetése. — Ezek szerint a vetőmag nem okoz problémát a növénytermesztésben ... — Az igazság az, hogy kisebb tételeknél újratisztítást kellett kérnünk. Itt-ott cserére is szükség van. Vonatkozik ez a kukoricahibridekre, a cukorrépára és a sörárpára is. Természetesen a tavasz közeledtével a vetőmagvak kezeléséhez hozzá kell kezdeni. A tárolás rendszeres nyomonkövetése, az esetenkénti újratisztítás, a magvak fertőtlenítése egyaránt időszerű teendő. Almási Gábor HA KEVÉS A MÉRNÖK... GYÁRTÁS- ÉS GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS AZ ENYEDI FÉMIPARI ÜZEMBEN Az enyedi nagy fémipari üzem (IMA) kohászati felszereléseket gyárt: görgős-szállítóvonalakat, hőkezelő kemencéket a hengerdékbe, teljes érczsugorító berendezéseket, csapolóedényeket, öntőhidakat és tölcséreket az acélművekbe, alkatrészeket a Siemens-Martin kemencék javításához, s más egyebeket. De a klasszikus termékválasztékot az utóbbi időben mind több korszerű kohászati berendezés,alkatrész gyártásával bővítik, amivel az ország ezirányú behozatalának jelentős csökkentéséhez járulnak hozzá. tavaly, kísérletezték ki és kezdték gyártani.. például a folyamatos csapolóberendezés néhány fontos felszerelését. A szóbanforgó csapolóvonal a legkorszerűbb kohászati berendezések egyike. Felszerelésével gyökeresen megváltozott, forradalmi átalakuláson ment át a csapolás klasszikus technológiája. Az a tény, hogy az acélt már a kemencékből folyamatosan, rúdalakban öntik, feleslegessé teszi a csapolóedényeket, a klasszikus öntőformákat, sőt még a nehézhengerékre sincs szükség. Az új eljárás hasonlíthatatlanul nagyobb termelékenységet eredményez, jóval kevesebb költséget igényel, mint a régebbi technológia. Ilyen berendezést szállítottak tavaly az enyediek a vörösacéli kohászati üzemnek és egyik igényes nyugati megrendelőjüknek. EREDMÉNYES KÍSÉRLETEK Múlt esztendei megvalósítás a nagy erejű hidraulikus acélrúdvágó felszerelés is a hengerdék számára, ugyanekkor készültek el az első anilinsalak-eltávolító gépek, melyeketkorábban külföldről importáltunk; egy esztendő átlagában 800 000 valutatej volt a nemzetgazdaság megtakarítása. Tavaly sikerült legyártaniuk az első 300 darab tűzálló-görgőt, melyek megtervezése, kikísérletezése hoszszabb időt vett igénybe. A görgőket, illetve görgős szállítókat a galafi-i, tirgovistei hengerdék korszerű alagútkemencéibe szerelték be. De a tűzálló-görgők gyártási eljárása változtatásokat igényel, tekintve, hogy egyik fontos mellékanyag esetében importra szorulnak. Az üzem szakemberei, a temesvári egyetem és a fővárosi kutatóintézet megfelelő szakreszortjainak kutatóival eredményes kísérleteket végeznek e mellékanyag hazai előállítására. Enyeden a múlt évben 31 komplex, magas technikai színvonalú berendezést vettek gyártásba — ami egyáltalán nem kis teljesítmény —, s az új előző évekhez viszonyítva ugrásszerű fejlődést jelent. Egy ilyen méretű termelés- és technológia-felújítást nyilván nem elég csak tervbe venni, hanem megvalósításához is megfelelő feltételeket kell teremteni. Az erdrédi nagyüzem nem dicsekedhet sok műszaki szakemberrel, s különösen mérnökkel nem; csupán 8 százalékát teszik ki a műszaki-adminisztratív létszámnak (más gépgyárakban ez az arányszám 10 vagy ennél is több). A MŰSZAKI INTELLIGENCIA ÉRTÉKESÍTÉSE Az egyetlen és ésszerű út tehát a létező műszaki potenciál, a saját alkotóerő minél eredményesebb kamatoztatása. Ennek egyik módja a műszakiak állandó tájékozottsága. Erre jók a szakminisztérium továbbképzői, rövid tanfolyamai, az üzemi könyvtárak, a szakfolyóiratok. Ami viszont egészében új Enyeden, s talán az országban is, hogy egységes információs rendszer kidolgozásával igyekeznek az üzem minden egyes osztályát, reszortját — s így a kutató- és tervezőközpontjakat is — teljes egységbe fogni. Az új információs rendszer lényege, hogya termelés eredményei- nek, a termelőkapacitás kihasználásának napi „helyzetjelentései“ ne csak a termelési osztályra, s rajtuk keresztül a vezetők asztalára kerüljenek, minden huszonnégy órában, hanem egy-egy példányban a gyártáselőkészítő és jóváhagyó osztályokra, az eladó és szerződő irodákba és a kutató- és tervezőközpontba is eljussanak. Érthető, miért fontos az, hogy a gyártáselőkészítők és eladók pontosan tudják, mennyi termék haladt át a termelő részlegeken, van félkész állapotban, vagy készült el az utóbbi huszonnégy órában. De mire jó ez az új termékeket, technológiákat kidolgozó, vagyis a jövőnek alkotó koncepciós számára? Arra, hogy a jövőt a jelenre építhesse. A tervezőnek nemcsak azt kell tudnia, ami a legújabb a szakmában, hanem azt is, melyek az adott lehetőségek azon a területen, ahol dolgozik, s milyen irányban szükséges a lehetőségeket továbbfejleszteni, tágítani, hol kell minél gyorsabban újítani. Az üzem műszaki dolgozói, a mérnökök már kiválasztották maguknak azt a területet, ahol az új termékek gyártásba vételében, az új technológiák kidolgozásában alkotó segítséget nyújthatnak. Az információs rendszer azonban még nem működik teljesen zavartalanul és valamennyi egységet átfogóan, pedig a nagyszerű elgondolást nem szabad csak részlegesen megvalósítani, hanem minél operatívabban, teljes egészében be kell vezetni, és értéke szerint hasznosítani. Kovács N. Erzsébet