Előre, 1976. július (30. évfolyam, 8903-8929. szám)

1976-07-01 / 8903. szám

A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXX. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (7000) Scinteia tér 1. Redacfia ELŐRE, Bucuresti (7000) Piaca Scinteii­a évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 0?. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 8903. szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 06 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1976. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: hibillS 1 Agenfia de publicitate 1SIAP — Bucure?!­, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. CSÜtörtök Filiala Sector 1. cont: 643130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: A­NU,­­ILEXIM — Serviciul export-import presa, Bucure?ti, Calea Grivitei nr. 64—66 ára 30 bani pO.B. 2001. Telex.: 011226 NICOLAE CEAUȘESCU EL­VTÁRS BCSZÍDC az európai kommunista és munkáspártok konferenciáján Tisztelt elvtársak! A Román Kommunista Párt küldöttsége attól az óhajtól áthatva vesz részt az európai kommunista és munkáspár­tok konferenciáján, hogy en­nek az értekezletnek a mun­kálatai sikerrel folyjanak le, elősegítsék a pártjaink közötti szolidaritás és együttműködés megszilárdulását, a munkás­­osztálynak, a széles néptöme­geknek a társadalmi haladá­sért, a biztonságért és a bé­kéért vívott harca fokozódá­sát az európai kontinensen és az egész világon. Felhasználom ezt az alkal­mat, hogy önöknek, kiváló forradalmár vezetőknek és aktivistáknak, a konferencia összes részvevőinek, az önök által képviselt testvérpártok­nak a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, va­lamint a magam nevében me­leg kommunista üdvözletemet és a legjobb kívánságokat tolmácsoljam. A Román Kommunista Párt véleménye szerint a konfe­rencia demokratikus előké­szítése, konkrét bizonyítéka annak, hogy amikor a teljes jogegyenlőségből, a kölcsönös tiszteletből és abból az óhaj­ból indulunk ki, hogy közös következtetéseket vonjunk le a megvitatott kérdésekben, biztosítható a kommunista és munkáspártok egyetérté­se és forradalmi szolidari­tásuk megszilárdítása. Kétségtelen, hogy értekez­letünk, ugyanolyan demok­ratikus módon a teljes e­­gyenlőség és a kölcsönös tisz­telet szellemében folyva le, lehetőséget nyújt a széles körű szabad véleménycserére a­z európai kontinensen és az egész világon fennálló helyzet alapvető kérdéseiről, erőteljesen ösztönzi a dolgo­zó tömegek, a kontinens ösz­­szes népes harcát, növelni fogja minden ország kommu­nista és munkáspártjának sze­repét a népek létérdekeinek, demokratikus szabadságjogai­nak, nemzeti függetlenségük­nek és szuverenitásuknak a megvédésében. Konferenciánk sikere rend­kívül jelentős tényező lesz az európai és világ­biztonság és­­béke megvalósítására irányu­ló egész tevékenységben. Tisztelt elvtársak ! A 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciájára rendkívül komplex nemzet­közi körülmények között ke­rül sor, mondhatnám, olyan körülmények között, amelyek döntőek a világ gazdasági­társadalmi fejlődésére nézve, az egész emberiség sorsára nézve. A jelenkori fejlődésnek a dialektikus és történelmi ma­terialista felfogás szellemé­ben történő elemzése azt bi­zonyítja, hogy a világ az ál­landó forradalmi, társadalmi és nemzeti átalakulás állapo­tában van, s a kapitalizmus­ból a szocializmusba való át­menet folyamata egyre inten­zívebb ütemben zajlik le. A forradalmi, haladó, antiimpe­­rialista harc lendülete minde­nütt mély változásokat idé­zett elő, amelyek egyre hang­súlyozottabbá válnak a világ erőviszonyaiban. E változá­sok lényege abban áll, hogy a népek kinyilvánítják akara­tukat, hogy véget vessenek a régi imperialista, kolonialis­­ta és neokolonialista politiká­nak és sorsukat saját kezükbe véve, urai legyenek nemzeti kincseiknek és sorsuknak. E változások előidézésében lé­nyeges szerepük van a szo­cialista országoknak, ame­lyek az új társadalmi rend felépítésében elért sikereik révén, békés és együttmű­ködési külpolitikájuk révén mind nagyobb befolyást gya­korolnak a mai világ egész történelmi fejlődésére. Úgy­szintén fontos szerepük van a nemzeti felszabadító moz­galmaknak, valamint a fej­lődő országoknak is, amelyek felszámolták az imperialista, kolonialista uralmat és el­tökélten küzdenek a függet­len gazdasági-társadalmi elő­rehaladásért. Egyszersmind növekedett a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a többi társadalmi kategória, a nők, az ifjúság, a széles nép­tömegek szerepe a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásán és a né­pek ama jogán alapuló új po­litikáért folytatott harcban, hogy minden külső beavatko­zás nélkül szabadon döntse­nek fejlődésükről. Egyre nyilvánvalóbb, hogy mindezek a folyamatok az im­perializmus akciókörzetének leszűküléséhez vezettek és ve­zetnek, korlátozzák befolyási övezetét, amely a jövőben két­ségtelenül tovább csökken. A kapitalista társadalom általá­nos válsága egyre nagyobb méreteket ölt és súlyosbodik a világgazdasági válság ered­ményeként is, ami azt bizo­nyítja, hogy a társadalmi és nemzeti kizsákmányolásra és elnyomásra alapozott régi rendszer óhatatlanul pusztu­lásra van ítélve, hogy a­­Vilá­gon semmilyen erő nem aka­dályozhatja meg a szocializ­mus történelmi győzelmét. Természetesen, a burzsoá rend­szer, a jelenkori imperializ­mus még rendelkezik erőfor­rásokkal, még egy olyan erőt képvisel, amellyel számolni... kell. Éppen abból a realitásból kiindulva, hogy a világon ma vannak szocialista országok, fejlődő országok és kapitalista országok, a békés egymás mel­lett élés politikája objektív szükségesség, ami megköveteli az együttműködés és a megér­tés széles körű fejlesztését va­lamennyi állam között, társa­dalmi rendszerre való tekintet nélkül. ■ ,­­ Figyelembe véve a mai világ irányzatait és realitásait, pár­tunk úgy véli, hogy a nemzet-­­­közi események lefolyása nagyszerű perspektívákat­ tár fel a haladó, antiimperialista erők harcának győzelme e­­lőtt, egy jobb s igazságosabb világ létrehozása előtt Föl­dünkön. Tisztelt elvtársak ! A Román Kommunista Párt egész nemzetközi tevékenysé­gét a XI. kongresszus határo­zataira alapozza, amely hatá­rozatokat teljesen igazolt a nemzetközi élet alakulása. Mint kormánypárt úgy véljük, hogy első kötelességünk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom eredményes épí­tése, és ebben a keretben a termelőerők növelése és kor­szerűsítése, a társadalmi viszo­nyok tökéletesítése, a nép a­­nyagi és szellemi életszínvo­nalának emelése, a szocialis­ta demokrácia szüntelen bőví­tése, az egész nép aktív rész­vétele az ország vezetésében, saját jövőjének tudatos meg­teremtésében. Pártunk tevékenységének középpontjában a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése áll. E cél valóra váltása érdekében az elmúlt évben befejezett ötéves terv során az ipar hazánkban évi 13 százalékos ütemben fej­lődött,­ a mezőgazdasági ter­melés pedig összesen több mint 25 százalékkal növekedett. E­­rőteljesen fejlődött az okta­tás, a tudomány, a kultúra, e­­melkedett az összes dolgozók anyagi és szellemi életszínvo­nala. A tömegek jólétének nö­vekedését beszédesen tükrözi az, hogy a reálbér ezekben az években több mint 20 száza­lékkal emelkedett, a lakosság összjövedelme pedig több mint 45­ százalékkal gyarapodott. Románia fejlődő szocialista ország lévén, az új ötéves tervben is további kitartó erő­feszítéseket tesz a termelőerők növeléséért és korszerűsítésé­ért, erre a célra fordítva a­­ nemzeti jövedelem több mint 33 százalékát. Úgy véljük,­­­ hogy csupán erős műszaki­anyagi alap felépítésével tud­juk megvalósítani a szintkü­lönbségek felszámolását és a fejlődési szint kiegyenlítését a fejlett szocialista országok­kal, a világ gazdaságilag fej­lett országaival, hogy általá­ban virágzó gazdaság felépí­tése nélkül nem biztosítható a szocialista és­ a kommunista társadalom építése. Az eddig elért eredmények teljesen iga­zolják pártunk politikájának helyességét, amely párt alkal­mazza a szocializmus általá­nos elveit, az egyetemesen ér­vényes igazságokat Románia sajátos körülményeihez. A társadalmunk szerkezeté­ben végbemenő mélyreható változásokkal egyidejűleg ál­landóan azon munkálkodunk, hogy tovább tökéletesítsük a termelési és társadalmi viszo­nyokat. Olyan feltételek kö­zött, amikor a dolgozó töme­gek urai a termelőerőknek, az összes nemzeti kincseknek, a kizsákmányoláson és a nép többségének elnyomásán ala­puló burzsoá demokráciától gyökeresen különböző új típu­sú demokráciát teremtünk. Ennek megfelelően, létrehoz­tuk a szervezeti keretet ahhoz, hogy a dolgozók részt vegye­nek az egész gazdasági és tár­sadalmi tevékenység vezetésé­ben. Az összes vállalatokban és intézményekben a dolgozók tanácsai működnek, a társada­lom minden szintjén kollek­tív vezető szervek vannak. A forradalmi humanizmus elveiből ihletődve, állandóan azon munkálkodunk, hogy szélesítsük a tömegek kulturá­lis látókörét és fejlesszük szocialista tudatát. A politikai nevelés és a szocialista kultúra nemrég megtartott kongresszu­sa e­ célból széles körű progra­mot jelölt ki, hogy emelje va­lamennyi dolgozó ismereteinek színvonalát, a tudomány és a kultúra legújabb vívmányai, az emberi­­ géniusz legértéke­sebb alkotásai alapján, a szo­cializmust és a kommunizmust Romániában öntudatosan építő és­ hozzá­ hű új­ ember kiala­kítására, aki fáradhatatlanul harcol valamennyi nép sza­badság- és­ békeeszményeiért. Tisztelt elvtársak ! Pártunk sikeresen teljesít­ve alapvető nemzeti köteles­ségeit, egyidejűleg eleget tesz internacionalista kötelezett-" ségeinek is, széleskörűen fej­lesztve együttműködését­­ a­ szocialista országokkal. Úgy véljük, hogy ez megfelel min­den ország gazdasági és tár­sadalmi haladásának, az új szocialista viszonyok érvé­nyesülésének — a kizsákmá­nyoláson és elnyomáson ala­puló régi rendszerből fakadó viszonyokkal szemben —, a marxizmus-­lemihizmus elveire alapozott kapcsolatoknak, min­den állam jogegyenlőségének, nemzeti függetlensége és szu­verenitása tiszteletben tartá­sának. Szilárdan állást fogla­lunk bármilyen nézeteltérés és széthúzás áthidalása, min­den problémának országok kö­zötti elvtársi tárgyalások a­­lapján történő megoldása mel­lett, az együttműködés fejlesz­tésére és az egység megszi­lárdítására a szocialista álla­mok között, mivel ez megfelel minden nemzet érdekeinek, a szocializmus, a haladás és a béke általános ügye érdekei­nek. Románia ugyanakkor széles körű kapcsolatokat épít ki a fejlődő országokkal, ami hoz­zátartozik az imperializmus ellen folytatott általános harc­hoz, minden nemzet a hala­dás és a civilizáció útján való szabad, önálló fejlődésének ügyéért. Ugyanakkor hazánk sokoldalú együttműködési kap­csolatokat tart fenn a fejlett kapitalista országokkal, a vi­lág összes államaival társa­dalmi rendszerre való tekin­tet nélkül, aktívan részt vesz a nemzetközi munkamegosz­tásban, az anyagi és szellemi értékek világcseréjében. Egész politikánkban figye­lembe vesszük azt, hogy Ro­mánia, amely szocialista or­szág, egyben fejlődő ország, ami bizonyos sajátosságokat kölcsönöz mind a szocializmus építésének, mind az állam nemzetközi tevékenységének. Nyilvánvaló, hogy a szocialis­ta társadalom megteremtése egy fejlődő országban kitartó erőfeszítéseket követel az e­­gész néptől azért, hogy mi­nél gyorsabban felszámoljuk a lemaradást és fokozatosan megközelítsük a gazdaságilag fejlett országokat. Úgy vél­jük, hogy a fejlett, a mai tu­domány és technika legújabb vívmányaival lépést tartó műszaki-anyagi alap megte­remtése, a fejlődési szintnek a fejlett országokkal való ki­­egyenlítése törvényszerű kö­vetelménye a szocializmus e­­redményes építésének és a kommunizmus felé haladás feltételei megteremtésének. Kétségtelen, hogy a külön­böző országok termelőerőinek egymástól eltérő szintje szé­les, körű külö­ nbi.ZGségel szül az új társadalmi rend megte­remtésének konkrét formái­ban. Annál inkább kell han­goztatni ezt, mivel egyre na­gyobb számú fejlődő állam választja a gazdasági-társa­dalmi építés szocialista útját. E problémák helyes megértése óriási gyakorlati fontosságú a forradalmi harc, a szocializ­musra való áttérés szempont­jából, a szocializmus világ­győzelme szempontjából. A társadalom forradalmi átala­kulásának folyamatában a harc és a társadalmi építés újabb és újabb formái jelen­nek meg, melyek különbözőek minden országban a termelő­erők fejlődési fokától és a történelmi, társadalmi és nemzeti sajátosságoktól füg­gően. E különbségek figye­lembe vétele szüntelenül ú­­jabb gyakorlati tapasztalatok­kal és elméleti következteté­sekkel gazdagítja majd a tudományos szocializmust, ko­runk marxizmus-leninizmusát. Ugyanakkor véleményünk szerint­ egy pillanatra sem fe­ledkezhetünk meg az egyete­mesen érvényes törvénysze­rűségekről és igazságokról, a­­melyek szerint igazodnia kell bármely pártnak, hogy ered­ményesen teljesíthesse a nép­tömegek, a nép szervezésére és vezetésére irányuló törté­nelmi hivatását a gazdasági és társadalmi haladásért, a sza­badságért, a nemzeti függet­lenségért, az egyetemes békéért és együttműködésért vívott harcban. Tizenegy hónap telt el az összeurópai biztonsági konfe­rencia a kontinensünk és az egész emberiség életének tör­ténelmi jelentőségű esemé­nye óta. Nyíltan meg kell monda­nunk, hogy eddig még nem igazolódtak be a népeknek a Helsinkiben aláírt dokumen­tumokba vetett reményei. Rendkívül kevés intézkedés, rendkívül­­ kevés­ konkrét lépés történt az európai bonyolult, súlyos problémák megoldásá­ra, amelyektől a­ kontinens népeinek a szabadsága, jóléte, sőt,­­élete függ. Ami úgy­ véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia­­ dokumentumai szerves egészet alkotnak, s minden­­ erővel küzdeni kell maradéktalan gyakorlati megvalósításukért. Éppen ezért, véleményünk szerint, összejövetelünknek mélyrehatóan kell elemeznie a kontinensen fennálló hely­zetet, s távlati orientációt kell adnia a kommunistáknak, hogy az összes európai de­mokratikus, haladó erők, az összes európai népek fogjanak össze az Európa és az egész világ biztonságának és béké­jének megvalósításáért folyó harcban. Abból indulunk ki, hogy a népek társadalmi és nemzeti felszabadítása, vala­mint Földünk tartós békéjé­nek biztosítása egyaránt törté­nelmi hivatása a kommunis­ (Folytatása a 3. oldalon) Berlinben megkezdte munkálatait AZ EURÓPAI KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK KONFERENCIÁJa 1976. június 29-én a Német­ Demokratikus­­Köztársaság­­fő­városában, Berlinben, megkezd­te munkálatait az európai kom­munista és munkáspártoki kon­ferenciája. A konferencia témája: AZ EU­RÓPAI BÉKÉÉRT, BIZTON­SÁGÉRT, EGYÜTTMŰKÖDÉS­ÉRT ÉS TÁRSADALMI HALA­DÁSÉRT. A konferenciát Erich Hone­­cker elvtárs, a Németországi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára nyitotta meg, s szívélyesen üdvözölte a konferencián részt vevő testvér­pártok küldöttségeit. A konferencián 29 európai kommunista és munkáspárt kül­döttsége vesz részt. A konferencián részt vesz: az Ausztriai Kommunista Párt küldöttsége, élen FRANZ MUHRI elvtárssal, a párt elnö­kével ; a Belgiumi Kommunista Párt küldöttsége, élen JEAN TERF­VE elvtárssal, a párt alelnöké­­vel; a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt küldöttsége, élen ERICH ZIEGLER elvtárssal, a párt alelnökével; a Nagy-Britanniai Kommu­nista Párt küldöttsége, élen GORDON MCLENNAN elvtárs­sal, a párt főtitkárával; a Bolgár Kommunista Párt küldöttsége, élen TODOR ZSIV­­KOV elvtárssal, a BKP KB első titkárával; a Csehszlovákiai Kommunista Párt küldöttsége, élen GUSTAV HUSAK elvtárssal, a Csehszlo­vákiai KP KB főtitkárával; a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) küldöttsége, élen HRISZTASZ PF­TASZ elv­társsal, az AKEL KB Politbüró­­jának tagjával; a Dániai Kommunista Párt küldöttsége, élen KNUD JES­­PERSEN elvtárssal, a párt el­nökével ; a Svájci Munkapárt küldött­sége, élen JAKOB LECHLES­TER elvtárssal, az LMP KB­ Po­litbürójának tagjával, a KB titkárával; a Finn Kommunista Párt kül­döttsége, élen AARNE SAARI­NEN elvtárssal, a párt elnöké­vel; a Francia Kommunista Párt küldöttsége, élen GEORGES MARCHAIS elvtárssal, a párt főtitkárával; a Németországi Szocialista Egységpárt küldöttsége, élen ERICH HONECKER elvtárssal, az NSZEP KB főtitkárával; a Német Kommunista Párt küldöttsége, élen HERBERT MIES elvtárssal, a párt elnöké­vel; a Görögországi Kommunista Párt küldöttsége, élen HARI­­LAOSZ FLORAKISZ elvtárssal, a Görögországi KP KB első titkárával;­­ ' az Írországi Kommunista Párt küldöttsége, élen MICHAEL O’RIORDAN 'elvtárssal, ' a párt főtitkárával; az Olasz Kommunista Párt küldöttsége, élen ENRICO BER­­LINGUER elvtárssal, a párt fő­titkárával ; a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének küldöttsége, élen JOSZIP BROZ TITO elvtárssal, a JKSZ elnökével; a Luxemburgi Kommunista Párt küldöttsége, élen DOMI­NIQUE URBANY elvtárssal, a párt elnökével; a Norvégiai Kommunista Párt küldöttsége, élen MARTIN QUNNAR KNUTSEN elvtárssal, a párt elnökével; a Hollandiai Kom­m­unista Párt küldöttsége, élen­ HENK HOEKSTRA elvtárssal, a párt elnökével; a Lengyel Egyesült Munkás­párt küldöttsége, élen­­EDWARD GIEREK elvtárssal, a LEMP KB első titkárával; a Portugál Kommunista Párt küldöttsége, élen ALVARO CUNHAL elvtárssal, a párt fő­titkárával ; a Román Kommunista Párt küldöttsége, élen NICOLAE CEAUȘESCU elvtárssal, a párt főtitkárával; a San Marinoi Kommunista Párt küldöttsége, élen ER.MEN­­GILDO GASPERGM elvtárs­sal, a párt elnökével; a Spanyolországi Kommunista Párt küldöttsége, élen SANTIA­GO CARRILLO elvtárssal, a párt főtitkárával; a Svédországi Baloldali — Kommunista — Párt küldöttsé­ge, élen LARS WERNER elv­­társsal, a párt elnökével; a Törökországi Kommunista Párt küldöttsége, élen I. BILEN elvtárssal, a párt főtitkárával; a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége, élen KÁDÁR JÁNOS elvtárssal; az MSZMP KB első titkárával; a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, élen LEONYID ILJICS BREZSNYEV elvtárssal,­ az SZKP KB főtitká­rával. A délelőtti ülés első részén, amelyen Jean Terive elvtárs, a Belgiumi Kommunista Párt al­­elnöke elnökölt, felszólaltak a következő elvtársak: Aarne Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke. Franz Muhri, az Ausztriai Kommunista Párt el­nöke, Hrisztasz Petasz, a Cip­rusi Dolgozók Haladó Pártja (AKEL) Központi Bizottsága Politbürójának tagja­ és Erich Ziegler, a­ Nyugat-Berlini Szo­cialista Egységpárt alelnöke. A délelőtti ül­és második ré­szében, amelyen Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára elnökölt, felszólaltak a következő elvtársak: Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Knud Jespersen, a Dániai Kommunis­ta Párt­­ elnöke. Nicolae Ceaușescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára. A délutáni ülés első részén Knud Jespersen elvtárs, a Dá­niai Kommunista Párt elnöke elnökölt. Felszólalt Edward Gierek elvtárs, a Lengyel E­­gyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, San­tiago Carrillo, a Spanyolországi Kommunista Párt főtitkára. Mi­chael O'Riordan, az Írországi Kommunista Párt főtitkára. A délutáni ülés további részén Herbert Mies elvtárs, a Német Kommunista Párt elnöke elnö­költ. Felszólaltak a következő elvtársak: Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Gor­don McLennan, a Nagy-Britan­niai Kommunista Párt főtitkára, I. Bilen, a Törökországi Kom­munista Párt főtitkára. Gustav Husak, a Csehszlovákiai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára. Henk Hoek­­stra, a Hollandiai Kommunista Párt elnöke. Az esti ülésen, amelyben Aarne Saarinen elvtárs, a Finn­országi Kommunista Párt elnö­ke elnökölt, felszólaltak a kö­vetkező elvtársak: Herbert Mies, a Német Kommunista Párt el­nöke. .Jean Tertve, a Belgiumi Kommunista Párt alelnöke. Ja­kob Lechleiter, a Svájci Munka­párt KB Politbürójának tagja, a KB titkára és Harilaosz Flora­­kisz, a Görögországi KP KB el­ső titkára. A konferencia szüneteiben a küldöttségek tagjai szívélyesen elbeszélgettek. Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára meleg, baráti be­szélgetést folytatott a konferen­cián részt vevő kommunista és munkáspártok vezetőivel és más képviselőivel. A konferencia folytatja mun­káját. NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS TALÁLKOZOTT • Joszip Broz Tito elvtárssal • Enrico Berlinguer elvtárssal • Todor Zsivkov elvtárssal • Santiago Carrillo elvtárssal­ ­ . (a 3. oldalon) MUNKATÁRSUNK JELENTI TEMES MEGYÉBŐL ARATJÁK AZ ÁRPÁT, VETIK A MÁSOSÖVÉIVEKET Meleg nyári napok járnak Bánátban, mind több falu ha­tárában érik be az őszi árpa, s látnak hozzá az aratáshoz, az idei gabonatermés szem­veszteség nélküli betakarítá­sához. A gondos talajelőké­­szítés, a szakszerű vetés, a kiterjedt vegyszerezés ered­ményeként megy­eszerte jó termést gyűjthetnek be. A gyarmatai állami mezőgazda­­sági vállalatban például több mint 5000 kilós átlaghozam­mal fizetett az eddig 120 hek­tárról betakarított árpa. E­­gyébként e gazdaságban 18 kombájn köröz a kalászmező­­ben, s a jó gépkihasználás foly­tán pár nap alatt mind a 700 hektárról levághatják, mag­tárba hordhatják az árpát. Az aratással párhuzamosan fo­lyik a szalma begyűjtése, a tarló felszántása és a másod­­­vetés is. — Állami farmjaink 17 300 hektáron termesztettek az idén árpát — tájékoztatott Gherescu Nicolae mérnök, az állami mezőgazdasági válla­latok megyei trösztjének igaz­gatója. — 3000 hektárról már raktárba is került a termés, s minthogy jól el vagyunk látva gépekkel, idejében, szemvesztesség nélkül be­­gyűjthetjük az egész gabonát. Annál is inkább, mert alapo­san felkészültünk, az idei ara­tásra s a hamarabb beérő kalászmezőkön gépi erőt állí­tottunk munkába. Vigyá­zunk persze arra is, hogy az árpatarlót mielőbb felszaba­dítsák a szalmától és beves­sék, így kerülhetett már 1800 hektáron földbe a kukorica és más másodvetésű növény magja. Az érési állapothoz igazodó erőátcsoportosítással dolgoz­nak a vojtényi állami mező­­gazdasági vállalatban is ezek­ben a napokban. Épp az 1-es számú farm árpaföldjén érett be hamarabb a termés, ezért a 2-es, 3-as és 4-es számú farmokról is ide irányították a kombájnokat, hogy mielőbb levághassák a 150 hektár ár­pát. — Alig vágják le a kalá­szokat, máris „feketébe borít­ják“ a tarlót — mutat Cris­­tea Octavian farmvezető a barázdákat hasító és kukori­cát vető Bogdán Péter, Ma­­rinca Vasile és más trakto­rosok után. Öt kombájnt is azért láttunk el szalmaszecs­kázó szerkezettel, hogy a te­rületfelszabadítást és a tár­csázást úgymond az aratással párhuzamosan végezhessük. Korán érő szemeskukoricát és rövid tenyészidejű szóját vetünk az árpa után. A grabáci állami mezőgaz­dasági vállalat 800 hektáros árpaföldjén is teljében az a­­ratás: 24 kombájn „úszik“ a halásztengerben, reggeltől napestig vágja, csépeli a ga­bonát, nyomukban tucatnyi gép gyűjti, bálázza a szalmát, s megannyi traktor hasítja a barázdákat a másodvetéshez. — Mielőbb végezni akarunk az árpa betakarításával —■ mondja Blendea Aristide igaz­gató , hiszen pár nap múl­va az 1200 hektáros búzave­téshez kell irányítani a­ kom­bájnokat és a traktorokat. Jó a termés, a kenyérgabonából is túlszárnyaljuk az előirány­zott hektárhozamot. Mindent megteszünk azért, hogy azt veszteség nélkül betakarít­hassuk. Napról napra egyre na­gyobb méreteket ölt Bánát­ban az aratás. Az év legszebb és talán legnehezebb munká­ja nagy felelősséget ró min­den gépészre és mezőgazda­­sági dolgozóra. Deme János

Next