Előre, 1976. augusztus (30. évfolyam, 8930-8954. szám)

1976-08-01 / 8930. szám

AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága 1976. július 30-án ülést tartott Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnökleté­vel. A Politikai Végrehajtó Bizottság tör­vénytervezetet vitatott meg a munkaerő toborozása, felkészítése és elosztása je­lenlegi szabályainak javításáról, az alkot­mányos rendelkezésekből kiindulva, ame­lyek biztosítják valamennyi állampolgár­nak azt az alapvető jogát és kötelességét, hogy hasznos tevékenységet fejtsen ki az anyagi, szociális-kulturális és műszaki tu­dományos termelés terén. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgy­szintén törvénytervezetet vitatott meg az összes munkaképes személyek hasznos tevékenységbe való bevonásáról. A megvitatott törvénytervezetek a szo­cialista etika és méltányosság elveinek gyakorlati alkalmazásából indulnak ki, figyelembe veszik azt, hogy társadalmi rendünkben senki sem élhet munka nél­kül, mert a munka az emberi személyiség érvényre jutásának és fejlődésének, a tár­sadalom általános haladásának egyik szükségszerűsége. Ugyanakkor leszöge­zik, hogy az állami szervek kötelesek tá­mogatni­ minden munkaképes személy bevonását a termelésbe óhajának, képes­ségeinek és felkészültségének megfelelő­en, valamint az egyes megyék, az egész nemzetgazdaság szükségletei arányában. A Politikai Végrehajtó Bizottság elha­tározta a két törvénytervezet nyilvános­ságra hozatalát és a dolgozók általi meg­vitatását. A továbbiakban a Politikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a kormány javaslatait a gazdasági egysé­gek dotációjában lévő állóalapok normá­­zott kihasználási idejének meghosszab­bításáról­ A javasolt intézkedések szem előtt tartják az állóalapok felhasználási ideje tudományos normázásának ismér­veit, figyelembe véve a technika világvi­szonylatban mutatkozó fejlődését, a meg­lévő lehetőségeket a gépek, berendezések és felszerelések, az épületek és az összes termelési területek ésszerűbb kihasználá­sára, jobb karbantartására és javításár­a, valamint korszerűsítésük tervszerű végre­hajtására. A Politikai Végrehajtó Bizottság a kor­mány, a minisztériumok és a többi köz­ponti gazdasági intézmények, az ipari központok és vállalatok feladatául je­lölte ki, hogy mindent tegyenek meg az említett intézkedések végrehajtásáért, ami lehetővé teszi, hogy biztosítva az 1977— 1980-as évekre előirányzott termelési szinteket, leszorítsák az ipari építkezés­ek mennyiségét és költségeit, tovább csök­kentsék a berendezésekkel és gépekkel való felszerelést, meghosszabbítva műkö­dési idejüket, növeljék a beruházások ál­talános gazdasági hatékonyságát, éssze­rűbben használják fel a beruházásokat. A Politikai Végrehajtó Bizottság más kérdéseket is megoldott a párt- és álla­mi tevékenységgel kapcsolatban. ★ Az ülés során Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, Románia Szocialista Köztársaság el­nöke tájékoztatta a jelenlévőket annak a baráti látogatásnak az eredményeiről, amelyet Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt tett Bulgária Népköztársaságban, Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkára, Bulgária Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke meghívására-A Politikai Végrehajtó Bizottság nagy­ra értékelve a látogatást és a Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársak kö­zötti megbeszéléseket, melegen üdvözöl­te az újabb román-bolgár magas szintű találkozót, hangsúlyozva, hogy ez megfe­lel a két párt, ország és nép közötti ba­ráti kapcsolatok és együttműködés ha­gyományainak. A gyümölcsöző román-bolgár dialó­gus, a bolgár dolgozóknak a Román Kommunista Párt főtitkára, a köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, Elena Ceausescu elvtársnő iránt meg­nyilvánult meleg barátsága kifejezésre juttatja a két nép közötti, a pártjaink és országaink közötti testvéri együttműködési kapcsolatokat, amelyeknek mély történel­mi gyökerei vannak és amelyek a kölcsö­nös megbecsülésen és tiszteleten alapul­nak. A Politikai Végrehajtó Bizottság mély megelégedéssel állapítja meg a Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársak kö­zötti várnai találkozó és megbeszélések gyümölcsöző eredményeit, s véleménye szerint ezek számottevően elősegítik a ro­mán-bolgár testvéri barátság és együtt­működés elmélyülését kétoldalú vonatko­zásban és a nemzetközi életben, mindkét nép hasznára válva, a két ország szoci­alista építését, a szocializmus és a tár­sadalmi haladás ügyét, a békét, a nem­zetközi egyetértést és együttműködést szolgálják. A Politikai Végrehajtó Bizottság intéz­kedéseket jelölt ki az újabb magas szintű román-bolgár találkozó alkalmából létre­jött megállapodások gyakorlati megvaló­sításáért, minden feltétel biztosításáért a Román Kommunista Párt és a Bolgár Kommunista Párt közötti, a Románia és Bulgária közötti kapcsolatok és együtt­működés sokrétű fejlődéséhez. A Politikai Végrehajtó Bizottság ezután meghallgatta Nicolae Ceausescu elvtárs tájékoztatóját Mathieu Kerekou, a Benini Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsá­gának elnöke, Benin Népköztársaság el­nöke országunkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A Politikai Végrehajtó Bizottság igen nagyra értékelte a román-benini hivata­los megbeszélések eredményeit, amelyek fontos mozzanatot jelentenek a két párt, ország és nép kapcsolatainak fejlődésé­ben. A két ország elnökének találkozója, amely kifejezésre juttatja Románia szoli­daritását a fejlődő országokkal, pártunk­nak és államunknak az új gazdasági és politikai világrend megteremtésére, a gazdasági szintkülönbségek gyors meg­szüntetésére irányuló politikáját, új táv­latokat nyitott minden tevékenységi terü­leten a Románia és Benin közötti együtt­működés előtt, mind kétoldalú, mind pedig nemzetközi vonatkozásban. Kiemelve Románia Szocialista Köztár­saság és Benin Népköztársaság Ünne­pélyes Közös Nyilatkozatának nagy fon­tosságát — e nyilatkozat magában foglal­ja azokat az elveket, amelyeket megálla­podása értelmében a két állam betart az egymás közötti kapcsolatok fejlesztésé­ben, valamint a nemzetközi életben —, kiemelve a látogatás alkalmából aláírt többi dokumentumok jelentőségét, ame­lyek szilárd, tartós alapokra helyezik a két ország együttműködését gazdasági téren és más tevékenységi területeken, a Politi­kai Végrehajtó Bizottság intézkedéseket jelölt ki a létrejött megállapodások pél­dás megvalósításáért. ÚJABB ROMÁN SIKER MONTREALBAN VASILE DIBA OLIMPIAI BAJNOK! Nadia Comaneci, női tornász váloga­tottunk ragyogó tel­jesítménye után pénteken újabb ki­magasló román sportsiker született Montrealban: a ka­jak-kenu versenyek rövid távú (500 m) döntőiben Vasile Diba kajak egyes­ben, hatalmas küz­delemben,­ arany­érmet szerzett, a Malihin, Serghei kajak kettesünk bronzérmes lett, míg női kajak kette­sünk és férfi kenu kettesünk a negye­dik, Ivan Patzai­­chin pedig kenu e­­gyesben a hetedik helyen végzett. Ösz­­szességében kiváló teljesítmény, figye­lembe véve, hogy legjobbjainknak i­­gen erős ellenfe­lekkel szemben kellett helytáll­­niok. Már a kajak-kenu versenyek első döntője meghozta az any­­nyira várt sikert: kajak egyes­ben Vasile Diba állt rajthoz. Mexikói világbajnokunk már előfutamában kiváló formában versenyzett, elsőként jutott a döntőbe, s ez jogos reménye­ket jelentett a finálé előtt. Diba már az első méterek után nagy iramban evezett a cél felé. A má­sik két ágon, közvetlenül mö­götte a magyar és az NDK hajó siklott sebesen a vízen. Dudiger Helm, az NDK-beli ver­senyző tört az élre, de a haj­rában Diba erősített, megelőz­te az élen álló NDK-beli fiút, a magyar Sztanity és Diba ví­(Folytatása az 5. oldalon) Világi proletárjai egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXX. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteia tér 1. Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341), Piata Scinteii 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 8930. Szám : 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. I ' Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1976. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: augusztus 1., Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Vasárnap Filiala Sector 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. ________________ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 6 oldal ILEXIM — Serviciul export-import press, Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—66 óra 30 bani po.b. 2001. Telex: 011226 NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK ÁTVETTE BULGÁRIA NÉPKÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETÉNEK MEGBÍZÓLEVELÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke július 30-án fogad­ta Petar Danailov Hrisztovot, Bulgária Népköztársaság bu­karesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki be­mutatta megbízólevelét. Beszédet mondott Petar Da­nailov Hrisztov nagykövet és Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke. A megbízólevél átvétele u­­tán Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke szívélyes, elvtársi légkörben elbeszélgetett Petar Danailov Hrisztovval, Bulgá­ria Népköztársaság új buka­resti nagykövetével. A megbízólevél átadásánál és a megbeszélésen jelen volt George Macovescu külügymi­niszter és Silviu Curticeanu elnöki és államtanácsi titkár. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY KIMAGASLÓ EREDMÉNYEIVEL KÖSZÖNTI DOLGOZÓ NÉPÜNK AUGUSZTUS 23 ÁT, NAGY NEMZETI ÜNNEPÜNKET A termelékenység növelése és a tervteljesítés minőségi kérdései elsőrendű szempontok a szocialista mun­­kaverseny jelenlegi szakaszában a fővárosi Timpuri Női üzemben is. Felvételünkön néhányan a szerelő­­részleg élenjárói közül: Pauna Eugen, Rotaru Alexandru és Mátéi Marin- 300 MILLIÓ TERVEN FELÜL A Hunyad megyei iparválla­latok jelentős sikereket értek el a szocialista versenyben: ha­táridő előtt teljesítették az év első hét hónapjára szóló össz­­termelési feladatokat és július végéig közel 300 millió lej ér­tékű ipari terméket állítanak elő terven felül. A munkatermelé­kenység növelése révén elért többlet egyebek között 133 mil­lió kilowattóra villamos ener­giát, 60 000 tonna nyersvasat, 40 000 tonna martin- és elek­­troacélt, körülbelül 21 000 ton­na kész hengereltárut, több mint 3600 köbméter előregyár­tott betonelemet jelent. MUNKATÁRSUNK JELENTI TEMES ÉS MEHEDINTI MEGYÉBŐL NAPIRENDEN A TALAJELŐKÉSZÍTÉS Már a dombvidéki gazdasá­gokban is az utolsó hektárok­ról vágják a búzát, s mire e sorok nyomdába kerülnek, bi­zonyára végeznek az aratással Temes megyében is. A mező­gépészek számára azonban ezek a napok sem jelentenek holtidényt, tovább folytatják a másodvetést — amelyet a ter­melőszövetkezetekben mintegy 45 000 hektáron végeztek el —, szántanak, trágyát hordanak és munkálnak a talajba az ősziek magágyához. — Miután végeztünk az ara­tással Rácz János, Rujan Joan, Olhaus William, Gyapjas Jó­zsef, Farkas Ioan stb. kombáj­­nosok, több mint 20-an, Ko­­lozs megyébe és más hűvö­sebb éghajlatú vidékre, men­tek a betakarításhoz segítsé­get nyújtani — tájékoztat Ba­­bi­a Florin mérnök, a szabad­falusi gépállomás termelési szolgálatának vezetője. — Az aratás után késedelem nélkül hozzáláttunk a nyári szántás­hoz, amelyet egyébként több mint 700 hektáron végeztünk el. Augusztus közepéig még vagy 1500 hektár földet aka­runk aláforgatni, ezért szán­tunk nap mint nap 45—50 traktorral. A talaj táperejének pótlásá­ra is nagy figyelmet fordíta­nak a szabadfalusi gépészek, akik az elmúlt napokban csak­nem 6000 tonna istállótrágyát hordtak ki a földekre. A gi­rodai termelőszövetkezetben például 60, a vöröscsárdaiban 43, a mehalai gazdaságban pe­dig 40 hektár területre terítet­tek szerves trágyát. Szaporán halad ez a munka, mert több csoportot szerveztek a gyors trágyarakás, hordás és kiszó­rás végett, amelyeket megfele­lő gépi erővel láttak el. Egyéb­ként néhány gazdaságban — így a szabadfalusi és a gyiro­­ki termelőszövetkezetben — munkához láttak a műtrágya szórógépek is, szuperfoszfátot hintenek a földekre a baráz­daforgatás előtt. A rékási gépállomás körze­tében is az őszi vetésnek ala­poznak már a traktorosok, hogy a legjobb feltételek kö­zött végezhessék majd el ezt a munkát, amikor arra sor­ ke­rül. Mint Micu Stefan igazgató elmondta, szinte minden trak­torral szánthatnak, hisz fel­szabadult a gépi erő, mivel a másodvetéssel is végeztek, 850 hektáron vetettek kukoricát, zöldtakarmánynak és szemes termésnek. A rékási, irvini, ó­­bázosi és más termelőszövet­kezetben sokszáz hektáron for­gatták alá, munkálták meg a talajt. A rendelkezésre álló erők, s a napi teljesítmények alapján reális feltételek kínál­koznak arra, hogy augusztus 15-ig a többi 1200 hektár terü­letet is felszántsák a rékási gépállomás traktorosai. Az aratás után a nyári szán­tás, az ősziek magágyának elő­készítése került tehát napi­rendre Temes megyében. MINÉL TÖBB MÁSODVETÉST A megye déli részén, a Duna menti övezetben néhány napja befejezték az ara­tást. A gruiai, deveseli, receai és néhány más szövet­kezetközi tanácshoz tartozó gazdaságokban — amelyekben a legtöbb búzát termesztenek Mehedinti­ben — az utolsó hektárokról is magtárba ke­rült a gabona annak eredmé­nyeként, hogy nagy erőt ve­tettek be a kenyércsatába. Ugyanis a megye északi vidé­kéről sok-sok kombájnt küld­tek segíteni a Duna menti gazdaságokba. Jellemző egyéb­ként a szervezett, gyors mun­kára, hogy a salciai téeszben például öt nap alatt csaknem 750, a cujmiri gazdaságban pedig négy nap alatt jó 700 hektárról takarították be a búzát. Az elmúlt hetekben kiadós záporok áztatták a mehe­­dinti-i földeket, Brosteni kör­nyékén például 65 liter csa­padék hullt júliusban négy­zetméterenként. Kedvező fel­tételek kínálkoznak tehát ah­hoz, hogy minél több másod­vetéssel gazdagítsák, biztosít­sák a takarmánykészletet. Sok gazdaságban ki is használják ezt a lehetőséget, nagy terü­leteken vetnek kukoricát, il­letve ültetnek különféle zöld­ségfélét a kalászosok után. A salciai téesz követésre méltó példát mutat e tekintetben is, ahol már másodvetést is vé­geztek. Ebből csaknem 100 hektár tarlóföldet őszi káposz­tával, és más zöldségpalántá­val ültettek be. Gyorsan, üte­mesen halad a tarlószántás és a másodvetés a receai és a gruiai szövetkezetközi tanács körzetében is. Az előbbihez tartozó egységekben csaknem 1900, az utóbbiakban pedig 1700 hektáron vetettek kuko­ricát. Megyei viszonylatban azon­ban már korántsem ilyen kedvező a helyzet, ha arra gondolunk, hogy a termelő­­szövetkezetekben vasárnapig csak 13 000 hektárt vetettek be kukoricával az eddigi idő­szakig előirányzott 23 000 hek­tárral szemben.­­ Több helyen azért halad lassan a másod­vetés, mert a tarlóföldeken maradt szalma útját állja a traktoroknak és tárcsáknak. Ennek a körülményes terület­felszabadításnak tulajdonítha­tó az, hogy a Vânju Mare-i szövetkezetközi tanács körze­tében például az 1530-ból csak 600 hektár területen végeztek eddig másodvetést, noha a búzát jó 3000 hektáron learat­ták. Külön szólni kell arról a módról, törekvésről, amellyel a mehedinti-i kertészek az idei zöldségtermelést igyekez­nek növelni, örvendetes tény­ként kell kiemelnünk azt, hogy a másodvetésű, illetve ültetésű zöldségtermesztési tervet már csaknem mara­déktalanul teljesítették. Deme János Három nap a sepsiszentgyörgyi villamos autómű­szereket gyártó vállalatban REGGELI LÁTOGATÓ A Minőségellenőrző Megyei Felügyelőség vezetője ma ■ reg­gel személyesen kereste fel a vállalatot. A részlegvezetőkkel, a mesterekkel találkozott. Száz András mérnök, terme­lési osztályvezető szerint, az ilyen megbeszélések szüksége­sek. Két nagyon lényeges ténye­zővel vívódnak : a minőséggel és az idővel. A kezdő gyárnak, lehető legrövidebb időn belül az importcikkek színvonalát el­érő villamos autóműszereket kell gyártania. Másként nem felel meg kötelezettségének, nincsen létjogosultsága. Nem kérdezi senki, van-e ehhez meg­felelő anyag, szerszám. Az or­szágban létezik. Azért vannak megbízva egy-egy felelőségtel­jes munkakörrel, hogy előteremt­sék őket. A szerszámműhely kez­detben csak javítóegység volt. Kellett. Ma szerszámokat gyárt. Az ezüstérintkezőket, az egyik importterméket helyettesíteni kell. Megoldják. Persze, kimon­dani egyszerű, de ehhez megint külön műhelyt kell beállítani, ahol a sajátos anyagot hegesz­­tik, szegecselik és minden mun­kafázisban a lehető leggazda­ságosabban használják fel a hulladékot is. Nem kérhetnek senkitől szakembereket. Ki kell nevelni őket, de azonnal. Te­kercselőkkel kísérletezett, hogy hamar jó szakemberekre tehes­senek szert. Napokon át járta a műhelyeket, figyelte a mun­kásokat. Munkahelyük szervezett­ségét, mozdulataik gyorsasá­gát, ügyességüket. Kiválasztott néhányat és a tekercselőgépek­hez állította. Első napi telje­sítményük még nem sokat mon­dott. De a második, ha már tíz százalékkal meghaladta az előző napit, már igen. Azt, hogy jó volt a módszer. Ha gyengén dolgozótól megkérdezte, például a megmunkálóban, miért nem ad ki jobb munkát a kezéből ? A darabot okolta. Rosszat ka­pott — hajtogatta. A csoport­akkord — már az összes mű­helyekben bevezették — hozzá­segít minden embert ahhoz, hogy vállalja önmaga és társai tudását, képességét, azonosul­jon vele. Annak idején megvolt a létjogosultsága a „sztárok" kinevelésének. A technológiai, a műszaki egyenetlenségek ko­rában segítettek áthidalni sok mindent, példaképül szolgáltak a munkásmagatartás egyik jel­lemvonásának alakításában. Az idővel és a minőséggel vívott harc azonban már nem engedi meg ezt a luxust. Mindenkinek sztárrá kell válnia ilyen érte­lemben, mindenkinek a lehető legtöbbet és legjobbat kell ad­nia. A 62—11-es kódszámú kulcsos főkapcsoló volt a ma reggel szóbanforgó egyik termék. Elő­hozakodhatnának azzal, hogy az egyik alkatrészét éppen az ominózusát, kooperációval ké­szítették. Kinek használna ez? A felelősséget vállalni kell. S arra hárul elsősorban, akire ennek az évi hatvan-het­­ven terméknek a sorozatgyár­tása, és legalább ennyi új ter­mék gyártásbavétele tartozik. Kiszámítja, hogy ilyen ütemben mennyi idő jut egy-egy új ter­mék előkészítéséhez. Sehogyan sem futja a széle a hosszát. Nehéz betartani az érvényben levő anyagbeszerzési törvény­ben megszabott időt, megren­delni hónapokkal korábban a szükséges anyagot, megtalálni a szállítót. Az 56, 31, 32, 33-as kódszámú terméket mu­tatja. Alig húsz lejt ér az egész. És ebből tíz lejt a külföldről hozott garnitúra emészt meg. Meg kell csinálni itthon. Míg a szakosított műszaki gumiáru­gyárak megoldják esztendők tel­nek el. A terméket pedig már most azonnal hazai alkatrészek­kel kellene kiváló minőségben előállítaniuk. Ilyen körülmények között a feltételek szabta kor­látokat nem egyszer le kell rombolniuk, saját lehetőségeik felülmúlására kényszerülnek. S általában minden esetben meg is van az eredménye, különö­sen, ha önerejükben bízva vál­lalkoznak a nagyobb feladatra, mint most az ünnepköszöntő versenyben. Az elhamarkodott, meggondolatlan elkötelezés, a lámpalázas vezetők sajátossága, többet árt, mint használ. Bár­mennyire szeretnék is, fából vas­karikát nem készíthetnek. Az új termék gyártásához megfelelő anyag, szakember, technológia, jó szerszám kell, a gépek szak­szerű felszerszámozása. A soro­zatgyártás pedig többrendbeli szerszámot igényel. Ez a kérdés részben még megoldatlan, ne­héz előteremteni a megfelő Barabás Gizella (Folytatása a 2. oldalon)

Next