Előre, 1976. december (30. évfolyam, 9033-9059. szám)
1976-12-01 / 9033. szám
A PÉNZÜGYI ÖRÁLLÁS A RKP KB november 23 -i plenárisán, pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs újból Hangsúlyozta, hogy az 1977. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv, valamint az állami költségvetés maradéktalan megvalósítása megköveteli az anyagi- és pénzeszközök gazdaságos felhasználását. Ez csak akkor lehetséges ha minden dolgozó, minden vezetőkáder az eddiginél jobban hozzájárul tevékenysége hatékonyabbá tételéhez, a termelőkapacitások és -területek teljesebb kihasználásához, a termelési költségek, s főleg az anyagköltségek csökkentéséhez, a munkatermelékenység növeléséhez. E célok elérését segíti a megelőző pénzügyi ellenőrzés, hiszen lelkiismeretes elvégzése megakadályozza a törvényellenes ügyleteket, meggátolja a társadalmi tulajdon megkárosítását és megoldásokat, ötleteket sugall a szocialista egységek tevékenységében fellelhető hiányosságok, az ezeket létrehozó okok kiküszöböléséhez, még mielőtt károsan hatnának ki a termelésre. Elengedhetetlenül szükséges tehát a pénzügyi ellenőrzés megelőző oldalának erősítése és az ellenőrző tevékenység helyes megszervezése. Éltek ezzel a pénzügyi szervek és így az év első felében sikerült több törvénytelen és nem eléggé hatékony ügyletet időben leállítani, több milliárd lej értékű alapot a nemzetgazdaság rendelkezésére bocsátani. A vállalatokban, intézményekben általában megfelelő figyelmet szentelnek a gazdasági tevékenység hatékonyságának, hatott az előzetes pénzügyi ellenőrzés is és ezáltal elkerülhetővé vált számos nem gazdaságos költség folyósítása. Mégis előfordulnak nem egy helyen olyan költségek, amelyek a termelési szükségleteken felüli készletek beszerzéséhez vezetnek, törvényes alap nélkül, személyes előnyökhöz juttatnak egyes egységeket, valamint lehetővé teszik olyan tárgyak vásárlását, amelyre a vállalatoknak, intézményeknek nincs semmi szükségük. Mindez arra figyelmeztet, hogy ennek a fontos ellenőrzési formának a megszervezésében és gyakorlásában van még javítanivaló. Egyes egységvezetők csak a műszaki problémák megoldásával törődnek, a tervfeladatok teljesítését nyes kereteknek megfelelő ügyleteket bonyolítottak le egyes egységek. A műszaki-anyagi alapokkal való gazdálkodás területén az előzetes pénzügyi ellenőrzés több esetben is kimutatta, hogy bár a döntésre jogosult tényezők ismerik a reális szükségleteket, megalapozatlan rendeléseket eszközölnek. Csak az ellenőrzéskor döbbennek rá, hogy a raktárban, jelentős pénzügyi alapokat lekötve, állnak a termékek, és tekintélyes kamatot fizetnek utánuk. Ha a megelőző ellenőrzés időben közbelép, az A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja A MEGELŐZŐ ELLENŐRZÉS SZEREPE A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉBEN kísérik figyelemmel, nem fordítanak elég gondot intézkedéseik, akcióik gazdasági hatékonyságára. Sajnos, nem kevés a formális ellenőrzéseket végző, az általuk aláírt ügyleteket nem elég mélyrehatóan elemző főkönyvelőknek, pénzügyi szakembereknek a száma sem. A megfelelő felkészültség vagy a gyakorlati tudás hiánya okozza ezt, de hanyagság is. Egyik sem mentesít a felelősség alól senkit, akire nemzetgazdaságunk rábízta ezt a fontos tevékenységet. A megelőző pénzügyi ellenőrzést szabályozó törvény világosan megállapítja e tevékenység alapelveit, formáit, szervezési és alkalmazási kereteit, leszögezi a vezető káderek, pénzügyi-könyvelési valamint más ellenőrző szervek jogait és felelősségeit, meghatározza a jelenleg érvényes rendelkezéseket be nem tartókra kirovandó büntetéseket. Mégis megtörtént, hogy nem a törvéilyen helyzetek elkerülhetővé válnak. Példa erre: a Rimnicu Vilcea-i szervetlen termékek iparközpontjában az előzetes ellenőrzés 203 tonna öntvény és 358 tonna lemez szükségleten felüli beszerzését állította le; a fővárosi fafeldolgozó központban az indokolatlan szükségletek törlése több millió lej megtakarítását tette lehetővé. Pártunk főtitkára a novemberi plenárist megelőzően is, többek között az RKP KB-nál május 12—13-án megtartott munkatanácskozáson, nagy figyelmet szentelt a pénzügyi rendszer, s ezen belül az előzetes ellenőrzés fontosságának, a nemzetgazdaság fejlesztésében, a termelőtevékenység, az export és import hatékonyságának növelésében, egyes indokolatlanul lekötött eszközök, valamint a termelésnövelő források felkutatásában betöltött szerepének. A pénzügyi tevékenység hatékonyságát az határozza A TERMELŐFELÜLETEK, A GÉPEK KIHASZNÁLÁSA AZ ÚJ GYÁRAKBAN BESZTERCE-NASZÓD MEGYEI TENNIVALÓK Pártunk főtitkárának az RKP KB-nál májusban megtartott munkatanácskozáson elhangzott útmutatásai alapján az utóbbi időben az ország 1200 vállalatában végeztek felméréseket a termelőkapacitások maximális kihasználása, a gépek, berendezések megfelelő leterhelése, a munkahelyek magasszintű megszervezése érdekében. A felmérések során kiderült, hogy több mint egy millió négyzetméter a kihasználatlan termelőfelület. A termelésbe való bevonásával jelentős terméstöbblet érhető el minimális beruházási költséggel. Az elmúlt napokban az említett akció Beszterce-Naszód megyei eredményeiről kérdeztük meg Santa Ioan elvtársat, a megyei pártbizottság munkásellenőrző tanácsának az elnökét. — Azzal kezdeném — mondta Santa elvtárs —, hogy eredményeink ilyen szempontbólszerényebbek, mint az iparilag fejlettebb megyéké. Bár Beszterce-Naszód megye gazdasági élete az előző ötéves tervben gyors ütemben gyarapodott, s az 1976—1980-as időszakban újabb ötven gazdasági objektum és kapacitás indul, de, az idén viszonylag még kevés helyen kellett elvégeznünk a termelőfelületek és -kapacitások kihasználására vonatkozó felméréseket Ilyen irányú tevékenységünk mégsem mondható eredménytelennek, figyelemre méltó tartalékok feltárásához vezetett. Jelentősebb kihasználatlan termelőfelületet találtunk a borgóprundi papírgyárban, a besztercei technológiai berendezések vállalatában, a helyiiparban. Nicolae Ceaușescu elvtárs a megyénkben tett legutóbbi látogatása alkalmával a Netex kihasználatlan termelőfelületeire hívta fel a figyelmet. Az igazság az, hogy a tervezők annak idején túlságosan nagy raktározó területet építtettek ebben az egységben, s tekintettel a nemszövött hazai kelmék iránti keresletre, pártunk főtitkárának látogatásakor alig volt olyan késztermék, amit ne szállítottak volna el, így az említett egységekben több mint 13000 négyzetméter szabad felület létezett. De nincs a megyében olyan üzem, gyár, ahol ne lehetne javítani a termelőfelületek kihasználási fokát. A gépipart , a termelőkapacitások jobb hasznosítását célzó felmérések is eredménnyel jártak. Több kihasználatlan gépet olyan egységekhez utaltunk át, ahol nagy szükség volt az ilyen berendezésekre. — Milyen intézkedések követték a felméréseket? — Az üzemek és gyárak szakemberei ez alkalommal is bizonyították, hogy megértették a műszaki-tudományos forradalom ötéves terve célkitűzéseinek a lényegét. Műszaki intelligenciájukat és a munkaközösségek tenniakarását értékesítve tanulmányokat dolgoztak ki a helyzet javítására. A Netexben, a papírgyárban, a technológiai berendezések vállalatában könnyen megtalálták a megoldást, ugyanis a jelenlegi ötéves terv jelentős fejlődési programot irányoz elő ezekben az egységekben. Tekintettel arra, hogy a szabad felületeken jelentős számú új gépet Klatsmányi Sándor (Folytatása az 5. oldalon) SZÉP ÜDVÖZLET ROMÁNIÁBÓL A NAPOKBAN MEGJELENŐ 1977. ÉVI ELŐRE KÖNYVNAPTÁR ÚJÉVI ÜDVÖZLETKÉNT, KEDVES MEGEMLÉKEZÉSKÉNT AZ ELŐRE 1977-ES KÖNYVNAPTÁRÁT ELKÜLDHETI KÜLFÖLDI ROKONAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK ÚJÉVI ÜDVÖZLET KÜLFÖLDRE 21 LEJÉRT (10 lej a naptár ára, 11 lej a postaköltség) A RENDELÉSEKET LEGKÉSŐBB 1976. DECEMBER 25-IG KÉRJÜK AZ ALÁBBI CÍMRE KÜLDENI: Drágoi Emilia, Redactia Előre, 71341 — Bucuresti, Piata Scinteii 1. Of. PTTR, Buc. 33. A pénzesutalvány levelezésre fenntartott rovatában kérjük NYOMTATOTT BETŰKKEL feltüntetni a pontos külföldi címet! meg, miként váltják valóra a szocialista egységek a pártdokumentumokban leszögezett határozatokat, szereznek érvényt a gazdaságosság elengedhetetlen követelményeinek. Az előzetes pénzügyi ellenőrzésnek ki kell terjednie a beruházási alapok és az építőanyagfogyasztás csökkentésére hozott és hozandó intézkedésekre is. Nincs megye, ahol pártunk és államunk vezetőségének korábbi határozata alapján ne nyílnának lehetőségek a beruházások hatékonyságának nagyarányú növelésére. A termelőegységeket a Pénzügyminisztérium és a Bank ellenőrző szervei segítették az anyagbeszerzési terv újbóli elemzésében is, s az eredmény mintegy kilencszázmillió lej megtakarítás, a szükségleten felüli és a raktárakban álló termékek felhasználásával pedig mintegy 960 millió lej értékű nyersanyagot értékesíthetett a nemzetgazdaság. Szép eredményeket értünk el az import csökkentésében, az elmúlt évekhez viszonyítva elmondhatjuk, hogy jelenleg sokkal kevesebb a külföldről nem eléggé indokoltan behozott nyersanyagmennyiség. De még ezen felüli is, az előzetes ellenőrzéssel, kiszűrhettünk volna például a Masinexportimport vállalat importtervéből mintegy 8,5 millió valutalej értékű megrendelést, a Gépipari Minisztériumhoz tartozó egységekből pedig 2 millió valutalejt — enynyi volt ugyanis a szükségleteken felüli anyagmegrendelések értéke. Íme néhány példa, amely bizonyítja a megelőző pénzügyi ellenőrzés fontos szerepét az anyagi és pénzeszközök gazdaságosabb felhasználásában. Valamennyi amellett szól, hogy ezt a tevékenységet tovább kell javítanunk, tökéletesítenünk, hogy egyetlenegy nem gazdaságos intézkedés se kerülje el a pénzügyi ellenőrök szűrőjét. Radu Ciurileanu közgazdász TELIESÍTETT ÉVI TERVEK A máramarosszigeti helyi** ipari termelőegység is az évi tervét határidő előtt teljesítő kisebb-nagyobb gyárak sorába tartozik. Feladatához híven a helyi anyagforrások értékesítésében és a termelt közszükségleti cikkek választékának növelésében ért el az átlagosnál jobb eredményeket. A siker arra buzdította a munkaközösséget, hogy év végéig 12 millió lej értékű terven felüli termelésre kötelezze magát. Krassó-Szörény és Temes megyék tíz vállalata 35— 40 nappal korábban teljesítette idei tervét. A kimagasló eredmény az ütemes, jól szervezett munkának köszönhető. A pártszervek kezdeményezésére idejében felmérték a termelőfelületek és kapacitások kihasználását és értékesítették a rendelkezésükre álló nagy tartalékokat. • Krassó-Szörény megye iparvállalatai exporttervüknek is eleget tettek. A négy nagyüzem, a resicai fémipari vállalat és a gépgyár, a topleci gépgyár és a karánsebesi fafeldolgozó kombinát dolgozói járultak hozzá leginkább a kiviteli terv határidő előtti valóraváltásához. Az év végéig szállított terven felüli export értéke majdnem eléri a 40 millió valutalejt. A Cimpulung Muscel-1 bányavállalatban év elejétől mostanig minden munkahely átlagban 3000 tonna lignittel szárnyalta túl a tervét, ami azt jelenti, hogy a bányászok máris teljesítették a szocialista versenyben tett évi vállalásukat. Lehetőségeiket magasfokú felelősséggel elemezve a dolgozók elhatározták, hogy esztendő végéig még 10 000 tonna lignitet szállítanak feladataikon túl a nemzetgazdaságnak. A felvételünk abból az alkalomból készült, hogy a sovinetti-i műrész- ésszálkombinát határidő előtt teljesítette az esztendő tizenegy hónapjára szóló tervét. Tegnapig, vagyis november végéig, a tervenfelüli termelés 2658 tonna gyapjútípusú fonal, 157 tonna relonszál, majdnem 180 tonna másféle szál, 45 tonna gép és alkatrész volt. Decemberben tovább szépítenek az eredményeken. 0. Oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Press, . P. O. Box 136—137 — Telex : 11226. ára 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3 wwv Redactia ELŐRE. Bucuresti (71341). Piata Scinteii 1. XXX. ELŐRE szerkesztősége. Bukarest (71341) Scinteia tér 1. , , , Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma : 18 03 02. évfolyam Előfizetési díj : egy hónapra 8 lej; három hónapra OrITl CT24 lej ; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. 7011. szám Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok. IQ-t/ a levélkézbesítők és a lapterjesztők. •V/O. Reklám- és apróhirdetés a következő címen : december 1 Agentia de publicitate ISIAP — Bucure?ti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Szerda Filiala Sector 1. cont : 645130152. Pentru ELŐRE. ________________ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni : NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA A MADAGASZKÁRI FÜGGETLENSÉGI KONGRESSZUSI PÁRT ELNÖKÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hétfő délután fogadta Richard Andriamanjatot, a Madagaszkári Függetlenségi Kongresszusi Párt (AKFM) elnökét, aki az RKP KB meghívására látogatást tesz országunkban. Részt vett Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára . Őszinte köszönetet mondva a meghívásért, hogy újból látogatást tehet országunkban, a vendég átadta Nicolae Ceaușescu elvtársnak Didier Ratsiraka, Madagaszkár Demokratikus Köztársaság elnöke meleg baráti üzenetét, és boldogságot kívánt a román népnek. Nicolae Ceaușescu elvtárs megköszönte az üzenetet, s egészséget és boldogságot kívánt Madagaszkár Demokratikus Köztársaság elnökének, újabb sikereket a malgas népnek az országa jólétéért kifejtett tevékenységben. A megbeszélés során az RKP főtitkára és az AKFM elnöke ismét kifejezte a két párt óhaját, hogy fejlesszék és változatossá tegyék a baráti együttműködést és szolidaritást a román nép és a malgas nép érdekében, az összes antiimperialista erők egységének erősítése érdekében. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Románia Szocialista Köztársaság és Madagaszkár Demokratikus Köztársaság közötti baráti és együttműködési kapcsolatok az utóbbi időben pozitíven fejlődnek, s kifejezésre juttatták közös elhatározásukat: tevékenykedni fognak, hogy bővítsék és változatossá tegyék a románmalgas kapcsolatokat és a két ország együttműködését nemzetközi téren a kolonialista, a neokolonialista, a faji megkülönböztetési és apartheidpolitika végleges felszámolásáért, a békéért és a népek közötti egyetértésért, a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásáért, a gyengén fejlettség felszámolásáért és egy új nemzetközi gazdasági rend meghonosításáértvívott harcban. A találkozó a meleg , barátságlégkörébert folyt le. 1918. DECEMBER 1. „Az 1918-as egyesülés betetőzte népünk évszázados törekvéseit a nemzeti felszabadulásra, mely a korabeli leghaladóbb társadalmi-politikai erők harcának volt az eredménye — ebben a küzdelemben a néptömegek játszották a döntő szerepet —, s igazi határkövet jelentett a modern Románia fejlődésében. Erdély egyesülése az országgal megnyitotta a nemzet fejlődésének útját". NICOLAE CEAUȘESCU Ötvennyolc esztendővel ezelőtt egyesült Erdély Romániával, s ezzel megszületett az egységes román nemzeti állam, valóra vált a román nép évszázados törekvése, diadalra jutott önálló nemzetté válásáért vívott hosszas és áldozatteljes küzdelme. Hazánk közvéleménye e nagyjelentőségű történelmi esemény 58. évfordulójára emlékezik ma. S emlékezésében felidézi e tájak népének sok évszázadon át az egységért, függetlenségért és társadalmi haladásért vívott elszánt küzdelmét. Századokba tekintünk vissza. Az ország területének a történelem folyamán kialakult szétdaraboltsága, a különálló fejedelemségek egymás mellett élése a mai Románia földjén, századokon át országhatárokat emelt ugyan e tájak lakossága közé, de szoros és sokrétű kapcsolatait nem bonthatta meg. Erdélyben, Havasalföldön és Moldovában a román lakosság körében a legrégibb időktől kezdve elevenen élt az együvé tartozás eszméje, a közös származás és nyelv tudata, az azonos kultúra eredete, és nem utolsó sorban a közös anyagi és gazdasági érdek, az egyazon törekvések és eszmék gondolata. Az anyagi és szellemi javak cseréje a határok ellenére a legnehezebb időkben sem szűnt meg közöttük. Számos történelmi tény és dokumentum beszél ezeknek a kapcsolatoknak az állandóságáról a kölcsönös segítségnyújtásról; dicsőséges tettek idézik a közös küzdelmet a külső hódítók ellen, a szabadságért, és a társadalmi haladásért. Mindvégig elpusztíthatatlanul élt a népben a dáciai tájak erős állama létrehozásának eszméje. Mihai Viteazul volt az első, akinek — ha rövid időre is — sikerült megvalósítania a három ország politikai egyesítését, s ezzel az egység eszméje még tudatosabbá vált. Utána egész sor vitéz fejedelem, tudós, krónikás és társadalmi harcos tartotta ébren ezt a gondolatot. Ám az állami egység tényleges valóra váltásának akarása és lehetősége csak a múlt században kerülhetett napirendre, amikor a tőkés termelési viszonyok fejlődése és a feudális állami szétdaraboltság fokozatos lerombolását a gyorsabb fejlődés alapfeltételeként maga a történelem tűzte napirendre. 1859 januárjában megtörtént az első döntő lépés az állami egység megteremtésének útján: a néptömegek harcának eredményeként Havasalföld és Moldova egyesült. Majd az 1877- es győzelmes függetlenségi háború szentesítette a modern Románia megalakulását. Az állami függetlenség kivívása tovább erősítette az egységes nemzeti állam kiteljesítésének eszméjét. Ezt a századunk második évtizedének végén kibontakozott nemzeti és társadalmi harcok objektíve a történelmi fejlődés homlokterébe Mihálka Zoltán (Folytatása az 5. oldalon) MUNKATÁRSUNK JELENTI TEMES MEGYÉBŐL MIELŐBB BEGYŰJTENI A WORICOT Ahol az mtsz-tagok és mezőgépészek felelősségteljesen dolgoztak , ahol az elmúlt hetekben kihasználtak minden munkára alkalmas órát, ott jó ideje nincsenek kukoricabetakarítási gondok, így például a temesvári, a nagytopolováci és több más szövetkezetközi tanács körzetében idejében begyűjtötték és elraktároztak minden hibridcsövet. A temesvári gépállomás által kiszolgált gazdaságokban 2196 hektáron termesztettek az idén kukoricát, amit november 21-ig az utolsó parcelláról be is gyűjtöttek. Több gazdaságban pedig, így például a vörösesárdai és a freudorfi téeszben a kukoricaszárat is maradéktalanul levágták, behordták és az állattenyésztési telepeken elraktározták. Egykét helyen azonban ebben a zónában is megkéstek a szárvágással, amit Friedländer Alfred gépállomási igazgató sem hallgat el. A gyiroki, girodai és kisodai termelőszövetkezetekben még csak 500 hektárról kell betakarítani a kórót. Méghozzá mielőbb, hogy elkerülhessék a nagyobb veszteséget, s kellőképpen hasznosítani lehessen a téli takarmányozásnál a kukoricaszárat. Nagyon sürget a terület felszabadítása azért is, hogy mielőbb befejezhessük a mélyszántást. Az ésszerű takarmánygazdálkodás szempontjából valóban igen fontos, hogy minden hektárról késedelem nélkül begyűjtsék a kukoricaszárat s azt takarmányrépával és más növényi hulladékkal felszecskázva ésszerűen hasznosítsák. Annál inkább indokolt követelmény ez, mert a bánáti gazdaságok zömében nem bővelkednek szénában, szálastakarmányban. Ez a véleménye egyébként Cocosescu Victornak, a nagyremetei szövetkezetközi tanács főmérnökének is. A téli takarmánykészlet biztosításában sokat nyom a latban a kukoricaszál. Különösen a medvesi, janovai és nagyremetei téeszekben kell nagy gonddal összegyűjteni, kúpokba rakni, illetve besilózni minden szál kórót, mert e gazdaságokban a tervezettnél kevesebb nedvdús takarmányt füllesztettek. Egyébként körzetünk legtöbb egységében tovább folytatjuk a silózást, hogy a felszecskázott kukoricaszárat takarmányrépával, vagy cukorgyári répaszelettel vegyesen minél jobban hasznosíthassuk. Az ésszerű takarmánygazdálkodás azonban parancsolóan megköveteli, hogy mindenütt késedelem nélkül levágják és behordják a kórét. Főleg a nagyremetei téeszben kell gyorsítani a munka ütemét, ahol még 120 hektáron vágatlan a kukoricaszár. Erre pedig lehetőség kínálkozik, mert a nagyremetei gépállomás körzetében is végeztek a kukoricaszedéssel. A szárvágással azonban lemaradtak, hisz több mint 800 hektáron még a mezőn van a kóró. A perjámosi szövetkezetközi tanács körzetében is csaknem 1000 hektárról kell begyűjteni a kukoricaszárat. Nem sokkal jobb a helyzet e tekintetben a szakálházi, zsebelyi és néhány más gépállomás körzetében sem. Indokolt és jogos igényként vetődik fel tehát számos Temes megyei gazdaságban a kukoricaszár begyűjtésének meggyorsítása, hogy a tél végén és kora tavasszal sehol se merülhessenek fel takarmányozási gondok. Deme János A 2. oldalon: SZERDAI KRÓNIKA • Az olvasó fóruma • Új könyvek • Hunyadi kurír A 4. oldalon: NAGYVILÁG • Kolumbiai színfoltok • Őszi séták Belgiumban • Balesetek, vagy inkább vészjelzések? • Polderek a Csád-tó partján ... • stb. Az 5. oldalon: SPORT