Előre, 1977. április (31. évfolyam, 9135-9160. szám)
1977-04-01 / 9135. szám
2. ------------------- . ■ . ...................................................................- -----------------—■ . ■ ■ BIURE . '1977.április. B. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek javadalmazási alapjára kirótt adó 6. szakasz — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek javadalmazási alapja, amelyet a szövetkezeti tagok által, valamint azon személyek által végzett munka javadalmazására fordítanak, akik munkaszerződés nélkül dolgoztak a mezőgazdasági termelőszövetkezetben, a jelen törvény értelmében megadóztatásra kerül. Az összjavadalmazási alap magában foglalja a mezőgazdasági termelőszövetkezetben végzett munkára fordított pénz- és természetbeni jövedelmet. A munka természetbeni javadalmazására fordított mezőgazdasági termékek értékét emezek értékesítési átlagára szerint számítják ki. Az adózandó javadalmazási alapot úgy határozzák meg, hogy a munkaszerződéssel besorolt személyekre eső javadalmazási alapot levonják az összjavadalmazási alapból. 7. szakasz — A javadalmazási alap adóját a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fizetik ki mégpedig a megvalósított összjavadalmazási alapból, a 6. szakasz előirányzatainak megfelelően. Az adó kifizetése után megmaradt javadalmazási alapot az II. FEJEZET A lakosság gazdasági területeire 11. szakasz — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak személyes gazdasága, az egyéni mezőgazdasági termelők gazdaságai, valamint más fizikai vagy jogi személyek gazdaságai — kivéve az állami egységeket és mezőgazdasági termelőszövetkezeteket , s amelyeket a jelen törvény a lakosság mezőgazdasági jellegű gazdaságainak nevez meg, évente hektáronként A beépített területek, valamint az érvényben lévő törvényes rendelkezésekben meghatározott nagyságú udvarok területe nem kerül adózás alá. A gyümölcsfákkal vagy szőlővel beültetett területek a termőrefordulás utáni első évben kerülnek megadózás alá. 13. szakasz — Az adókivetést abban a helységben hajtják végre, ahol a mezőgazdasági jel kirótt adó i fix adót fizetnek a birtokukban lévő területekért, amelyek faluhelyen találhatók vagy olyan municípiumokhoz és városokhoz tartozó falusi jellegű helységekben vannak, amelyeket a megyei néptanácsok végrehajtó bizottságai határoznak meg. 12. szakasz — A hektáronkénti fix adó a területek használati kategóriája és a termékenységi övezetek szerint a következőképpen differenciálódik elegy gazdaság található, függetlenül a terület helyétől és a területbirtoklási jog címétől. Az adót a néptanácsok pénzügyi szervei vetik ki a gazdaság fejének nevére, jogi személyek esetében emezek nevére. 14. szakasz — Az évi adót két részletben fizetik a következő részletek és határidők szerint: a) 40 százalékot június 1-ig b) 60 százalékot november 1-ig Fix adó lej/ha termékenységi A mezőgazdasági övezetek szerint területek haszná- ■ ■ ---lati kategóriája i. n. ill. IV. V. 1. Szántóterület, kaszáló, legelő 89 55 45 40 35 2. Gyümölcsösök 280 260 240 220 200 3. Szőlő, zöldséges kertek és öntözött zöldségesek 400 370 340 310 230 IV. FEJEZET Általános és zárórendelkezések 19. szakasz — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és e lakosság egyéni birtokában lévő földterületek megadóztatása öt éves időszakra történik. A megadóztatást évente egyszer, június folyamán lehet módosítani, a terület csökkenése vagy gyarapodása nyomán, valamint a föld használati kategóriájának megváltoztatása esetén a folyó év január elsejével kezdődő hatállyal. 20. szakasz — A helységek termékenységi övezetek szerinti besorolása az, amelyet a törvényes rendelkezések előírnak. TERVEZET TÖRVÉNY A MEZŐGAZDASÁGI ADÓRÓL A Román Kommunista Párt a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Romániának a kommunizmus felé való haladására vonatkozó programja a mezőgazdaság — nemzetgazdaságunk alapvető ága — elé rendkívüli fontos feladatokat tűzött ki a növényi és állati eredetű termelés szüntelen növelése érdekében, avégett, hogy minél jobban kielégíthessük a lakosság fogyasztási igényeit, az ipar és a gazdaság más szükségleteit. 1. szakasz — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek adót fizetnek a birtoklott területekért, adót fizetnek a szövetke- A. A mezőgazdasági területeinek 1. szakasza A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a birtoklott területekért hektáronként fix adót fizetnek, mégpe-A szántóterületekre, kaszálókra, legelőkre kirótt hektáronkénti fix adót alkalmazzák a beerdősödött területekre, valamint a tavakra és halastavakra. A beépített területek nem esnek adózás alá. A gyümölcsfákkal vagy a szőlővel beültetett területek a termőrefordulás utáni első évben kerülnek megadóztatásra. 3. szakasz A hektáronkénti fix adót egy évre róják ki abban a helységben, ahol a mezőgazdasági termelőszövetkezet található, függetlenül a területek helyétől. 4. szakasz — A hektáronkénti fix adót a következő részletek és határidők szerint fizetik: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a lakosság gazdaságai ösztönzése érdekében, hogy minél ésszerűbben használják ki területeiket, fokozzák a területegységenkénti termelést, növeljék az állatlétszámot, a hús-, tej- és gyapjútermelést, szükséges intézkedéseket hozni a megadóztatás rendszerének javítására, a mezőgazdasági adó kiszámításának egyszerűsítésére, ennek céljából: Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt ezeti tagok által végzett munkáért járó javadalmazási alap után is, a jelen törvény előirányzatainak megfelelően. termelőszövetkezetek megadózása ig differenciáltan a területek használati kategóriája és termékenységi övezetek szerint, a következőképpen: — 10 százalékát március 31-ig — 20 százalékát június 30-ig — 30 százalékát szeptember 15-ig — 40 százalékát december 1-ig 5. szakasz — A 2. szakaszban megállapított adó előzetes kifizetése nyomán a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az évi adót illetően 5 százalékos kedvezményben részesülnek, ha az adót március 31-ig egészében kifizetik. Az előző bekezdésben feltüntetett adócsökkentést csak akkor eszközük, ha a megelőző években az adót egészében kifizették. elosztás szocialista elve, az ezekben az egységekben végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi fontossága szerint osztják el, valamint a termelési, jövedelmi és kiadási terv teljesítésében elért eredményektől függően, a törvénynek megfelelően. 9. szakasz — A javadalmazási alap szerinti adót évente a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tervezik mégpedig a megadózandó javadalmazási alap, a szövetkezetben dolgozó tervezett szövetkezeti tagok száma szerint, az egy tagra jutó évi átlagjövedelem szerint, valamint a 8. szakaszban előirányzott adókvóták szerint. A tagonkénti évi átlagjövedelmet a megadózandó javadalmazási alap és azon szövetkezeti tagok számának egybevetése alapján állapítják meg, akik teljesítették a közgyűlésen elfogadott minimális normamennyiséget. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek által évközben fizetendő adót az egység egészére számítják ki úgy, hogy az elért adózandó javadalmazási alapra az egy téesz-tagra tervezett évi átlagjövedelemnek megfelelő adókvótát alkalmazzák. Az adót a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a pénzbeni javadalmazást vagy a pénzbeni 8. szakasz . A javadalmazási alap adóját az egész mezőgazdasági termelőszövetkezetre kivetik a következő adókvóták szerint, amelyeket az egy szövetkezeti tagra jutó évi átlagjövedelem alapján állapítanak meg, és természetbeni javadalmazást kifizetésétől számított legtöbb három munkanap alatt fizetik be. 10. szakasz — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek év végén kiszámítják a végleges fizetési adót a kivetés esztendejére mégpedig a megvalósított javadalmazási alapnak megfelelően és az egy szövetkezeti tagra jutó évi megvalósított jövedelem szerint. Az az összeg, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetek év közben befizetett adója és az előző bekezdésben feltüntetett előirányzatok alapján végleges adó különbözetéből származik, az állami költségvetésbe kerül. A fizetési különbözet a következő év február 15-ig kerül az állami költségvetésbe, a többletként fizetett összegek visszatérülnek vagy ezeket kompenzálják a következő időszakra kivetett adóval, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kérésére. Abban az esetben, ha a kivetett adó nem haladja meg a 20 lejt, ezt egészében ki kell fizetni az első határidőig. 15. szakasz — A lakosság gazdaságai nem tartoznak adót fizetni az igás- és hozamállatokért, házi szárnyasokért. vala-16. szakasz — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai, az ezen egységek által javadalmazott más, 25 évesnél idősebb, házas vagy házasulat A gyermektelen személyek hozzájárulását a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vonják le év végén ezen személyek járandóságából. Indokolt esetekben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a hozzájárulás fizetését részletekre oszthatják, az év végi javadalmazás kifizetésétől számított három hónapban. A gyermektelen személyek hozzájárulását képező összege Az előbbi bekezdés szerinti hozzájárulást a 14-ik szakaszban előírt határidőben és arányokban kell kifizetni. 18. szakasz — A gyermektelen személyek hozzájárulása attól a hónaptól kezdődik, amelyben a szóbanforgó személyek betöltik 25-ik életévüket és az azt követő hónapban szűnik meg, amikor szülők lettek, vagy kérvény alapján akkor, amikor megfelelnek a fizetés alóli felmentés valamely feltételének, amit írásos bizonyítékokkal igazolnak. Kivételt képeznek az első bekezdésben előírt hozzájárulás fizetése alól azok a személyek, akiknek egy vagy több élve született, de utólag elhunyt gyermeke volt, valamint az I, mint a méhészetből, selyemhernyó tenyésztésből vagy az erdei gyümölcsök, gombák, gyógynövények értékesítéséből származó jövedelmek után, amelyeket a spontán flórából gyűjtöttek össze, nem fizetnek adót más, a természetben összegyűjtött termékek után sem. Van személyek, akiknek nincs gyermekük, megkülönböztetett évi hozzájárulást fizetnek a jövedelem arányában, a következőképpen: két a levonásuktól számított három munkanapon belül befizetik az állami költségvetésbe. 17. szakasz — Az egyéni gazdasággal rendelkező, 25 évnél idősebb, házasult vagy házasulatlan, gyermektelen mezőgazdasági termelők, akikre kiróják az adót, megkülönböztetett évi hozzájárulást fizetnek, a következőképpen: és II. fokú rokkantak, a rokkantság ideje alatt. Úgyszintén kivételt képeznek a hozzájárulás fizetése alól a gyermektelen személyek, akik gyermekes személyekkel kötöttek házasságot, a házasság idején, ha ez alatt a gyermekeket ténylegesen az egyik házastárs tartotta el, vagy ha egyikük gyermektartási díjat fizetett. A 16-ik és 17-ik szakaszban előírt, a férfiak esetében a 65-ik életévüket, a nők esetében a 60. életévüket betöltött személyek nem tartoznak a gyermektelen személyekre kirótt hozzájárulással. Gyermekes személyeknek számítanak azok is, akiknek örökbe fogadott, vagy felnevelésre és nevelésre rájuk bízott gyermekük van. 21. szakasz — A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek azon pénzbevételére, amelyek nem saját mezőgazdasági termékeik feldolgozása által létrehozott ipari termékeknek a lakosságnak, az állami és szövetkezeti kereskedelmi egységnek történt eladásából származnak, 20 százalékos adót rónak ki. Az előző bekezdésben előírt adót negyedévenként utalják át az állami költségvetésbe az az után a negyedév után következő hónap első tíz napjáig, amelyben a jövedelmet megvalósították. 22. szakasz — A jelen törvény értelmében kirótt, adók és a gyermektelen személyek hozzájárulásai a helyi költségvetés bevételeit képezik. 23. szakasz — Az adók és a gyermektelen személyek hozzájárulásának időben történő ki nem fizetése esetén az összeget minden havi, vagy ennél kevesebb késésért a mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében egy százalékkal, a fizikai és jogi személyek esetében, ha nem szocialista egységek, két százalékkal növelik. Az ily módon kiszámított növelés nem lehet kisebb mint 10 lej és nagyobb sem mint a kirótt összeg. 24. szakasz — Abban az esetben ha megállapítják, hogy nem jelentették be a megadóztatás alapjául szolgáló összes tényezőket, vagy ha tévedés történt az adók kirovásánál, és bevételezésénél, ezeket esetről esetre megállapíthatják, újraszámíthatják, bevételezhetik vagy visszafizethetik azt az évet megelőző legtöbb két éves időszakra, amelyben az ilyen helyzetet felfedik, vagy kiegyenlíthetik más adókkal vagy illetékekkel. Az előző bekezdésben előírt határidő keretében az elmúlt időszakokra megállapított fizetési különbségeket 500 lejig terjedő összegek esetén 30 napon belül, az 500 lejt meghaladó összegeket két egyenlő részletben kell kifizetni, az első részletet a hátralékos összegre vonatkozó értesítéstől számított 30 napon, a másodikat 60 napos határidőn belül. A megállapított hátralékos adókra csak akkor számítanak késedelmi növelést, ha azokat nem fizették ki az előző bekezdésben megszabott határidőn belül. 25. szakasz — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek felelnek a jelen törvényben a gyermektelen személyekre vonatkozóan előírt adók és hozzájárulások kiszámításának pontosságáért, valamint az állami költségvetést megillető összegek határidőn belüli befizetéséért. 26. szakasz — A pénzügyibankszervek kötelesek időszakonként, legkevesebb egyszer évente ellenőrizni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által fizetendő adók megállapításának, kiszámításának, levonásának és befizetésének a módját és elrendelhetik a jelen törvényben előírt, határidőn belül ki nem fizetett adók és a késlekedésért járó többlet átutalását az állami költségvetésbe ezek bankszámlájából. A bankszervek csak azután fizetik ki a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek a munka javadalmazására szükséges öszszegeket, miután megkapták a javadalmazási adó kifizetéséről szóló bizonylatokat. 27. szakasz — Az adók és a gyermektelen személyek hozzájárulásának megállapításával kapcsolatos óvásokat az adókivető néptanácsok végrehajtó bizottságainak vagy báréinak pénzügyi szerveihez kell benyújtani az adókivetés vagy hozzájárulás közlésétől számított 30 napon belül, és ezeket a nyilvántartásba vevéstől számított 20 napon belül kell megoldani. A bejelentés megoldásáról szóló értesítéstől számított 30 napos határidőn belül fellebbezni lehet a megyei néptanács vagy a Bukarest municípiumi néptanács pénzügyi hivatalánál, amit a nyilvántartásba vevéstől számított 20 napon belül kell megoldani. A pénzügyi hivatal megoldása ellen fellebbezést lehet benyújtani, az előző bekezdésben előírt határidőn belül, a megyei néptanács, vagy a Bukarest municípiumi néptanács végrehajtó bizottságához. Az óvások és fellebbezések benyújtása nem függeszti fel az adó és a hozzájárulás behajtását. ■ Abban az esetben, ha az óvásoknak vagy a fellebbezéseknek helyt adtak, a pluszban bevett összeget kérésre visszafizetik, vagy kiegyenlítik más adókkal, vagy illetékekkel. 28. szakasz — Természeti csapások okozta termésveszteségek esetén a megyei néptanácsok és Bukarest municípium néptanácsa, esetről esetre jóváhagyhatják a kirótt adók kifizetésének felosztását vagy elnapolását a naptári év végéig. 29. szakasz — Az 50 báninál kisebb adó-, vagy késedelmitöbblet-töredékeket figyelmen kívül hagyják, az 50 báninál nagyobbakat felkerekítik egy lejre. 30. szakasz — Jelen törvény előírásainak be nem tartása esetről esetre fegyelmi, kihágási vagy büntetőjogi, valamint anyagi, vagy polgári felelősséggel jár. 31. szakasz — Az 1977-es évre szóló mezőgazdasági adót jelen törvény előírásai alapján állapítják meg. 32. szakasz — A Pénzügyminisztérium megejti a jelen törvény végrehajtásából eredő megfelelő módosításokat a megyék és Bukarest municipium 1977 évi költségvetésében. 33. szakasz — A mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmek megadóztatására vonatkozó 1968. december 27-iki 61.-es számú törvény. A mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak és az egyéni termelőknek a gazdaságai által megvalósított jövedelem adómentességben és adócsökkentésben részesítéséről szóló 1971 április 29-iki d-os számú törvény és minden más ellentétes intézkedés hatályát veszti. I. FEJEZET A mezőgazdasági termelőszövetkezetek által fizetendő mezőgazdasági adó III. FEJEZET A mezőgazdaságból jövedelmet megvalósító gyermektelen személyek hozzájárulása Fix adó lej/ha, termékenységi A mezőgazdasági területek övezetek szerint használati kategóriája - ■■■ — -■■■ -— -I. II. III. IV. V. 1. Szántóterület, kaszáló, legelő 55 50 40 35 30 2. Gyümölcsösök 260 240 220 200 180 3. Szőlők, zöldséges kertek, öntözött zöldségesek 380 350 320 290 260 Az egy szövetkezeti tagra Adókvóta jutó átlagjövedelem — százalékban — — lejben — 3000- ig 3,0 3001— 4000 3,5 4001—5000 4,5 5001—7000 6,0 7001—9000 7,0 9001—12 000 8,0 12 000-en felül 9,0 A gyermektelen személyek Évi jövedelem évi hozzájárulása lej lej 5000- ig 40 5001— 10 000 100 10 001—15 000 150 15 001—20 000 300 20 000-en felül 500 A terület nagysága Évi hozzájárulás ha lej . ..... .I i......... ............. - -1 hektárig 25 1,01—2 ha 502 hektáron felül 80 A honpolgárok a törvénytervezettel kapcsolatos javaslataikat és észrevételeiket juttassák el a Nagy Nemzetgyűléshez MINDEN ERŐVEL A TAVASZI IDÉNYMUNKÁK MEGGYORSÍTÁSÁÉRT VÉGEZTEK A KORAI BURGONYA ÜLTETÉSÉVEL A bogdánházi termelőszövetkezet Szilágy megye legnagyobb burgonyatermesztő egysége. A szövetkezet határa a Meszes hegység alatti domboldalakon terül el, ahol gabonafélékből alacsonyabb hozamokat takarítanak be, ám burgonyatermesztésre kedvező övezet, s mint Balájel Iuliu, a téesz elnöke mondotta, a tavaly 2800 tonna burgonyát szállítottak szerződéses alapján. A burgonya termesztésében elért jó eredményeknek köszönhetőenterméshozama 220 mázsa volt hektáronként az elmúlt évben) jelentősen növekedett az egység pénzbevétele, ez a növény a felzárkózás, a gazdasági helyzet megszilárdítását segíti elő a szövetkezetben. A krasznai szövetkezetközi tanács elnöke és a mezőgépészeti állomás igazgatója arról tájékoztatott, hogy ebben az évben már magas fokú gépesítés és kemizálás jellemzi a burgonyatermesztő egységek tevékenységét. Bogdánházán kívül Krasznahorváton, Alsóbánon, Mesekeniben, Csízérben is nagyobb területen termelnek az idén burgonyát, s az alkalmazott technológia minden munkálatát gépesítették. Szilágy megye különben nem tartozik az ország nagy burgonyatermesztő övezetei közé, az elmúlt évek fáradozásainak, céltudatos törekvéseinek köszönhetően viszont saját erőből fedezi a lakosság ellátásához szükséges krumplit, s új burgonyából is képes többletet termelni, amelyet exportálnak a nyár elején. Nem véletlen, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei konferenciáján elhangzott javaslat alapján a mezei munka idényének kezdetén Bogdánházán tapasztalatcserét rendeztek Szilágy megye burgonyatermesztő szövetkezetei szakembereinek, gépészeinek részvételével. A tapasztalatcserén a termesztés technológiájában használt valamennyi gépet felvonultatták, a részvevők megismerkedtek a talajelőkészítéssel, az ültetőanyaggal és annak vetés előtti kezelésével, a gépesített ültetés technikájával. A Bogdánházán tapasztaltak közül feltétlenül ki kell emelnem, hogy a tápelemekben gazdag területen, a vetés idején a kombinált ültetőgéppel kiszórták a tervezett műtrágya-adag harmadát a burgonyasorok mindkét oldalán. Az elmúlt évek tapasztalatai arra figyelmeztettek, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a fészeksűrűségnek — mondotta Balájel Iuliu elnök. — Kései és középkései fajtákat termesztünk 150 hektáron. Megtanultuk, hogy a terméshozamot nem az ültetőgumók nagysága dönti el, hanem az ültetés sűrűsége. A tavaly takarékoskodtunk a szaporító anyaggal, de azokon a parcellákon, amelyeken 48— 50 000 fészek volt hektáronként, nagyobb termést takarítottunk be. Bogdánházán javában halad a burgonya ültetése, a szövetkezethez tartozó másik három faluban, Hurezon, Seredéiben, Ponitán Valamennyi brigádban sietnek a munkával. Az egyik poniai brigádban Pintea Avram és Popute gépészek végezték az ültetést, és ugyanakkor a brigád három csoportjának tagjai az ültetőanyagot válogatták, osztályozták, hogy ne kerüljön hibás, betegséggel fertőzött gumó a földbe. Mivel segíthetik a gépészek a szövetkezet törekvését, hogy az idén a tavalyinál jobb eredményt érjenek el, hektáronként 30 000 kiló burgonyát termesszenek? Pintea Avram, a részleg legjobb gépésze bemutatta a módosított ültetőgépet A tökéletesen és teljes kapacitással működő gépet úgy szabályozzák, hogy egyenlő mélységbe vesse a gumókat, egyidőben az ültetéssel kiszórják a műtrágyát, és az átalakított gép ugyanakkor nagyobb fészeksűrűséget is biztosít. Az apróbb gumók esetében 70— 80 000 fészket biztosítanak hektáronként. Az alapvető hozzájárulást már korábban megtették a gépészek, kitűnően előkészítették a területet, az ültetés első napján erről több szilágysági szövetkezet szakemberei is meggyőződhettek. A talaj légjárható, jól lazított. Egyébként még a tavaly a burgonyatermesztésre kijelölt parcellákon 60—80 cm mélységben elvégezték az altalaj lazítását, nemcsak légjárható, hanem a sok nedvességet igénylő burgonyának a jól előkészített talaj tárolja is a csapadékot. A megyében a korai burgonya jórészét már elültették. Jó munkát végeztek a Szamos mentén, főleg Szurdokon, ahol a gumókat csíráztatták, akárcsak egy másik övezetben, a Berettyó- menti Zoványon. Ültetőanyag bőven van, hiánya a korábbi esztendőkben jelentett gondot, bizonyságul említem, hogy az idén Szilágy megye is szállít ültetőburgonyát az ország más vidékeire. Március utolsó harmadában megkezdték az őszi burgonya ültetését is. A nagyobb egységekben csak géppel végzik a munkát, a szövetkezetek tagjainak viszont az ültetés idején a legnagyobb gondot a szaporítógumók osztályozására, válogatására kell fordítaniuk, hogy egyetlen fészekbe se jusson romlott, betegséggel fertőzött gumó. Fejér László A biharpüspöki téeszben a munkabeosztás igazolja, hogy a termelőszövetkezet vezetőtanácsa, tagsága és a mezőgépészek mindent elkövetnek a termesztési feladatok teljesítéséért. A növénytermesztési brigádokban, a zöldségtermesztésben és a szőlőtelepítésekben, no meg a háztáji kertekben teljes volt a munkaerőkihasználás. A gyors, hatékony és célszerű szervezést figyelve magyarázatot találunk a gazdaságban eddig elért eredményekre. Befejezték az első sürgősségi szakaszba tartozó növények magvainak vetését. A technológiai jellegzetességeket a helyi adottságoknak megfelelően módosították, s hozzáértésre vall, hogy a változtatások termesztési feltételeket javítottak. Nem volt ősszel felszántott földtáblájuk, ezért a lucernát is védőnövény alá vetették. Általában szokatlan megoldás, így a kettős termesztésre legmegfelelőbb búzaparcellát kiválasztva igyekeztek idejében védőnövény alá juttatni e fontos takarmánynövény magvait. A cukorrépaterületek talajának vetésre való előkészítésekor megfigyelték, hogy a talaj a gyakori esőktől igen tömítődött, s ezért a porhanyós magtakaró elkészítéséhez nem a rugalmas kultivátorral ellátott kombinátort, hanem egy jól bevált, a gépállomás igazgatója által összeállított gépcsoportot használtak. Vetéskor a hat vetőszerkezet és a műtrágyaszóró egységek annyira megterhelték a gépet, hogy a traktor már nem bírta a tömörítő hengert, ezért a magvak talajhoz szorítását, a csírázáshoz szükséges jobb vízfelvételt a vetés utáni hengereléssel segítik elő. Az említett termesztés és műszaki módosítások hasznosak, jelenlétük az alkalmazott technológiában helyénvaló. A minap két géppel vetették a cukorrépát, a második permetezést végezték a már megmetszett szőlőben, négy erőgéppel és a megfelelő eszközökkel dolgoztak a szervestrágya szétszórásánál, öt traktorral szántottak nemcsak a mezőn, de a háztájiban is, hogy a tagok se késlekedjenek a sürgős tavaszi munkákkal. A gyomirtószer kipermetezésére alkalmas gépeket a búzatáblákra irányították, mert a herbicidek mielőbbi kiszórása a gabonatermesztésben időszerű feladatok legfontosabbika. Az enyhe tél nem szüntette meg a búza anyagcseréjét, a korai kitavaszodás méginkább serkentette a kalászosok növekedését. Mire a vegyszeres gyomirtáshoz szükséges hőmérséklet kialakult, a növények már több parcellán túlnőttek a traktorkerekek taposását nem sínylő fejlődési szakaszon. Jó lenne a többi gazdaságban is felfigyelni erre a tavaszi jellegzetességre, mert a vetés szükségszerű előtérbe helyezése s egyéb tennivalók könnyen háttérbe szoríthatják a búzatermesztésben is oly fontos gyom elleni védekezést. Néhány nap alatt tehát ezt a munkát is el kell végezni. ,S a kezelésre kerülő parcellákat a gyomok fejlettsége és a kultúrnövény vegetációs tulajdonságai szerint osztályozva a leghatékonyabban kell gyomtalanítani. Halaszthatatlan feladat a fóliaházak befedése, a jó minőségű palánták nevelése. Püspökin befejezték a műanyaglapok kifeszítését, jól halad a palántálás. A mesterséges termőhelyi paradicsomtermesztés sikerét nagyrészt a palánták jó minősége határozza meg. A hagyományos berendezésű palántanevelőben erős szárú, egészséges növényeket találtunk. A paprikapalánták pedig olyan egyöntetű fejlődésűek, hogy a legkorszerűbb zöldségtermesztő helyeken sem lehetnének jobbak. Márpedig ha valahol megoldott a palántanevelés, ott bizonyított az igényes gazdálkodás, a hozzáértő kezelés. A mezőgazdaságban az előrelátás létérdek. A termelőszövetkezet és a gépállomási részleg dolgozóit talán két hét választja el a kukorica vetésétől. A 480 hektár vetésterület felét már megtárcsázták, négy gépcsoporttal porhányítottak, s alakították a víztartó réteget. A magasfokú gépesítés, a mindinkább tért hódító kemizálás ennél a növénykultúránál is belterjességet határoz. Szükség van erre, hiszen városkörnyéki gazdaságra jellemzően kevés a munkaerő, s ezért igen nagy segítség, hogy elegendő gyomirtószert kaptak, mely lehetővé teszi kukoricaterületük 54 százalékának a teljes gépesítését. Dr. Csapó I. József HALASZTHATATLAN FELADATOK PÉLDÁS TELJESÍTÉSE MUNKATÁRSAINK JELENTIK SZILÁGY ÉS BIHAR MEGYÉBŐL