Előre, 1977. június (31. évfolyam, 9187-9212. szám)

1977-06-01 / 9187. szám

2. MELLENEKLÜNK AMATŐR FILMESEK VERSENGÉSE Az amatőr filmesek fővárosi stúdiójában rendezték meg a film­klubok fesztiváljának köztársasági döntőjét. Ezen 36 megye és Bukarest municípium amatőr filmesei mutatták be alkotásaikat. A legnépesebb csoportot a bukarestiek alkotják: kilenc fővárosi filmklub szerepelt munkáival: Delj és Arges megye öt-öt klubbal, Suceava, Dâmbovita, Galați megyék pedig négy-négy klubbal képviseltették magukat. A többi megyéből három vagy annál ke­vesebb közösség filmjeit találták méltónak arra, hogy az országos döntőn szerepeljenek. A Gopo-díjasok is itt vannak... A vetítések egyik szünetében összetalálkoztam SZALKAY ZOL­­TÁNnal, a Sahia Stúdió egy­kori operatőrjével, aki 1960 óta a Vajdahunyadi Kombinát film­klubját irányítja. — Három kisfilmmel jöttünk. Az Emberek és lángok az üzem balett csoportjának munkájáról és művészeti tevékenységéről szól; tudományos kisfilmünk a kokszolást mutatja be. És készí­tettünk háború ellenes rajzfilmet is, címe: Lenni vagy nem lenni... — Látta-e a „konkurencia" produkcióit? — Természetesen. Nem egyet a megyeközi szakaszon. . . Ren­geteg új témát fedeztek fel az amatőrök. . . Ez helyzeti előnyük­ből, a környezet alapos ismere­téből adódik. Nem kell a té­mákra vadászniok, ott vannak testközelben. . . Persze, szelektál­ni azért kell. Még nem mindenki tanult meg gazdaságosan bánni a percekkel, az életanyaggal... Több elnyújtott, fölösleges rész­letekben bővelkedő film is ké­szült. A bőbeszédűség a film ha­tásosságának a rovására megy... Mi az öt-,hat perces kisfilmek hí­vei vagyunk. — Úgy tűnik, filmjeiket ked­vezően fogadják... A tavaly... — Valóban, jó évünk volt. . Nekünk ítélték a Ion Popescu Gopo-díjat, elnyertük a vajdahu­nyadi fesztivál Nagydíját, Vörös Acélról elhoztunk egy aranyér­met, Resicán pedig egy külön­dí­­jat kaptunk... Hogy most mi lesz? Egyelőre várunk. Késő este kerülünk sorra. ROMÁNIA ORSZÁGOS FESZTIVÁL A felkelők nyomdokain Vége a rövid szünetnek. A Rimnicu Vilcea-i vegyikombinát filmesei mutatják be produkció­jukat. Dokumentumfilmjük az 1907-es parasztfelkelésnek állít emléket. Elvezeti a nézőt Labo­u községbe, szemtanuk és doku­mentumok elevenítik fel a történ­teket, de jutott hely bőven a filmben a község szocialista valóságának is. Színes tájtörté­neti filmjük az Arnota kolostort mutatja be. A Buila hegyen e­­melkedő műemléket Mátéi Ba­sarab építtette 1633—1636 kö­zött, ide is temették, sírját egy szépen faragott márványlap fedi. Egy másik riportfilmjük a vegyi­­kombinátban a hanyagság­ szül­­te tűzvészről tudósít, a tűzoltók hősies munkáját örökíti meg. Sok érdekes adatot, portrét, jelentős mozzanatot tár a néző elé a Rimnicu Vilcea-i Egészség­­ügyi Szakszervezet filmklubjának a Dr. Suciu-kórházat bemutató filmje. A kísérő szöveg gazdag információs anyagot tartalmaz, csak egyetlen kifejező adatot idézünk: a megye lakosságának átlagos életkora elérte az utób­bi időben a 70 évet. . . A temesváriak újból bizonyítanak Costina? Iosif temesvári ama­tőr neve több kisfilm főcímében is felvillant. És nem hiányzik a köztársasági seregszemléről a temesvári veterán, Sandu Drago? sem. A temesváriak eddigi munkásságukkal, úttörő vállalko­zásaikkal tekintélyt és hírnevet vívtak ki maguknak országos vi­szonylatban. Most a CFR, a Mű­velődési ház, és a Március 6 vállalat amatőrjeinek alkotásait pergették le a zsűri és a nagy­számú, a résztvevő megyék fil­meseiből álló közönség előtt. Említést érdemel a temesváriak tág tematikai skálája. Az 1907- et idéző Tűz című filmjük, a Hi­vatás című portré­film,­­ amely egy naiv festőművészt mutat be (kár, hogy nem színes). A Tánc­lecke című jó ritmusú, szépen filmezett riportjuk pár percbe sűrít egy több órás táncpróbát, amelyen egy kínai együttes tag­jai lépésről lépésre betanulnak egy román népi táncot, amit még aznap este be is mutat­nak. . . Az Emberek a tavaszban — többnyire rejtett kamerával készült — arcok, szituációk, apró jelenetek lírai telítettségű koc­káiból állt össze. Kevésbé sike­rültek a vasutasok és a gépgyár­tók munkavédelmet és a termé­kek népszerűsítését szolgáló filmjei. Annál hatásosabb a vá­ros tisztasága és rendje ellen vétőket kipellengérező filmpamf­let. . . Revelációja az országos vetélkedőnek Drogos új filmje, a Testvérek, amely egy tizenöt­perces hangos játékfilm. A füg­getlenségi háború korszakát ele­veníti fel. A népi hagyományok szerves beillesztésével, plasztikus opera­tőri munkájával, realista ábrázo­lásmódjával, amit a táj lírai szépsége még jobban kihangsú­lyoz a Testvérek szép sikerre jo­gosítja alkotóit. Soha ilyen népes mezőny Egy újabb szünetben megkér­deztük CALIN CALIMAN film­­kritikust, a bíráló bizottság tag­ját, mint vélekedik a filmesek or­szágos döntőjéről. — Meglepően népes a me­zőny. Soha egyetlen amatőr film­­fesztiválon nem szerepelt egy­szerre ennyi kisfilm: 140 alkotás kerül bemutatásra. . . A Meg­­éneklünk, Románia fesztivál megpezsdítette a filmklubok éle­tét. . . Kitettek magukért. Sok új ötlet, eljárás, bátor kísérlet eredményeként kifejezőbb, az új tematikát felvető alkotások szü­lettek, ezek a társadalmi való­ság csaknem valamennyi vetüle­­tét, a termelés, a művelődési élet, az alkotó munka, a törté­nelem- és a tájkutatás eredmé­nyeit felölelik... Nyilvánvaló, nem mindegyik azonos szinten, de et­től függetlenül a zsűrinek nem lesz könnyű dolga. Balogh József A Megéneklünk, Románia országos nagy seregszem­le meghirdetését követő hónapokban Temes megyében nagymértékben megnövekedett a dalkultúra iránti érdeklődés. Mivel magyarázhatjuk az örvendetes tényt? Az érdeklődés, mint bármely művészeti műfaj esetében, itt is két sarkú. Egyfelől a részvé­telben, a közös éneklés örömé­ben, másfelől a közönségnek a dalcsoportok előadásai iránt tanúsított várakozásaiban jut kifejezésre. A fesztivál megyei rendezvényein sokkal több kó­rus lépett fel, mint bármikor. S ugrásszerű előretörést jelent a megye tömegdal-kultúrájá­­nak fejlődésében. Több hely­ségben, köztük Gavojdian, Jdi­­oaran, Bálincon, Biléden, Su­­sani-ban a fesztivál meghirde­tését követően új dalcsoportok alakultak. Meglévő dalárdáink, köztük a Ion Vidu, a Bartók Béla, a Franz Schubert kórus, újjászerveződtek, megerősöd­tek. Szilárd közösségformáló erőkké váltak nemcsak a köz­­művelődési törekvések terüle­tén, hanem az összetettebb gazdasági, társadalmi és köz­életi viszonylatokban jelentke­ző összeforrottságot illetően is. Hiszen több kiváló kórusunk tagjai egy-egy munkaközösség dolgozóiból verbuválódtak. Mégpedig a termelőmunkáért, a közélet tökéletesítéséért ví­vott küzdelem legodaadóbb, legfegyelmezettebb képviselői­ből. A közös éneklés öröméből sugárzó összetartó erő alkotó­­an, mozgósítóan hat vissza gazdasági és társadalmi tevé­kenységükre. Itt szerzett siker­élményeik pedig művészet­mozgalmi szerepléseik tekinté­lyének fokozásához járulnak hozzá. A forradalmi és haza­fias tömegdalok előadásával a szocialista eszmék iránti elkö­telezettséget hirdetik, ezáltal a néptömegek érzelmi nevelésé­nek, öntudatosodásának folya­matát segítik elő. Ezekben az összefüggésekben értékeljük igen nagyra a monostori férfi-és a facsádi női kamarakórus, a gátaljai, szintesti és nagy­­szentmiklósi vegyeskarok sze­repléseit a fesztiválon. A tö­­megdal-kultúra továbbfejlődé­sét illetően követendő példá­nak tekintjük a 170 tagú bol­­duri-i kórust, amely megyénk első szövetkezetközi formáció­ja; ez a bolduri-i, színorszegi, jabári, és ohaba-forgáci-i ap­róbb együttesek egyesüléséből jött létre. Bizalommal és vára­kozással támogatjuk az újszen­tesi, végvári, óteleki és igaz­­falvai magyar nyelvű dalcso­portok tevékenységét. Itt jegy­zem meg azt is, hogy román, magyar, német, szerb, bolgár és ukrán nyelvű dalárdáink hűséges kifejezői annak a megbonthatatlan testvériség­nek, amely e soknemzetiségű megye állampolgárait a nem­zetgazdaság felvirágoztatásáért végzett alkotó munkában s a közös eszmények vállalásában és hirdetésében összeforraszt­ja. Az év két történelmi emlék­­ünnepélyének, az állami füg­getlenség centenáriumának és az 1907-es parasztfelkelés 70. évfordulójának idézése megfe­lelő súllyal és eszmei hatásfo­kon szerepel valamennyi dal­csoportunk repertoárjában. E témaköröket a munkásmozga­lom forradalmi dalai, a hazát, a pártot, a szocialista építő­munkát dicsőítő énekek vala­mint népdalfeldolgozások egé­szítik ki. A megye hiva­tásos zenei életének kima­gasló képviselői, köztük Remus Georgescu, Sava Ilin, Ioan Crișan, Ion Tomi zeneszerzők első bemutatásra szánt időszerű tartalmú mű­vek írásával járulnak hozzá­ kórusirodalmunk gazdagításá­hoz. A Bánát-filharmónia tagjai pedig zenei együtteseink szakirányítását vállalták el. Különösképpen repertoárjaik összeállításához, az előadások végső kicsiszolásához nyújta­nak felbecsülhetetlen értékű segítséget nekik. Dalcsoport­jaink első irányítóinak mégis azokat a lelkes pedagógusokat tekintjük, akik azonos áram­körben egyesülve élnek a mű­velődési házak és­­otthonok kórusainak tagjaival. A sok le­hetséges példa közül Craiu Tri­­fu nagyzsámi tanító, Bernhardt Mathias nagyszentmiklósi és Verme­an Nicolae óteleki ze­netanár nevét említem, a­­kik megértették, hogy a művészetmozgalmi élet műfa­jai közül éppen a dalkultúra egyike azoknak, amelyeknek mélyebb eszmei hivatását csakis erőteljes érzelmi hoz­záállással és közösségi fele­lősséggel érvényesíthetjük. Csizmánk László tanár, a népi alkotások és művészeti tömegmozgalom Temes megyei irányító központjának zenei szakirányítója A DALKULTÚRA VONZÁSÁBAN GYERMEKNAP -1977 AZ ÁLLAMI GYERMEK­PÓTLÉK NÖVE­KEDÉSE (százalékban) Az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottsága legutóbbi in­tézkedései értelmében az 1976— 1980-as ötéves tervidőszakban a dolgozók összes kategóriái­nak juttatott állami gyermek­pótlékokat átlagosan 30 száza­lékkal növelik. A rendelkezésre bocsátott pótlólagos összegek egészéből évente 2,2 milliárd lejt fordítanak — a grafikon­ban is szemléltetett — állami gyermekpótlék folyósítására, il­letve fedezésére. Pártunk életszínvonal-politiká­jának töretlen megvalósításáról tanúskodnak ezek a számok. S arról, hogy a lakosság anyagi és szellemi jóléte állandó eme­lésére a XI. pártkongresszuson kidolgozott irányelvek rendre, esetenként a tervezettnél maga­sabb szinten valósulnak meg. A megemelt gyermekpótlékok 50 százalékának a folyósítását már idén szeptember 1-től megkez­dik, az emelés második szaka­szára 1979-ben kerül sor. A gyermekpótlék mellett szo­cialista államunk évi 700 millió lejt fordít pluszban a sokgyer­mekes anyák, a sorkatonafe­leségek támogatására, a nagy családok más jellegű segélye­zésére. Mindezek az intézkedé­sek — a dolgozók javadalma­zásának életbelépő megemelé­sével egyetemben — minden család számára jobb feltételeket és lehetőségeket biztosítanak a gyermekek nevelésére, gondozá­sára és ellátására. Szocialista társadalmunk emberközpontú­sága, a jövő nemzedékek iránti messzemenő gondoskodása ölt testet az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának intéz­kedéseiben. iszem, hogy új lakónegye­dünk vagy arcú terve, homokból összetapasz­tott, fapálcikákkal teleszúr­­kált, színes ,kövekkel és szí­nesedő falevelekkel földíszí­tett makettje már nagyon ré­gen, évtizedekkel ezelőtt elké­szült. A házak 15—20, vagy 40—50 kockából, egymásra föl­rakott tömbje, 30—40 év előtti udvarok, grundok, óvodák ját­szóhelyein, e játszóhelyek pöt­tömke, de a világteremtő játék­ban hatalmas szorgalmú munká­saiban, a gyermekekben, tegna­pi gyermek­ magunkban épültek meg először. Ami azután követ­kezett, a tanulás évei, a jövés­menés, szüntelen keresés a nagyvilágban és önmagunkban, az már mind e tűzként eleven és máig lobogással tápláló mag köré gyűrűsödött körös körbe. Erősítette törhetetlen törzsét, egzakt tervét, a hajdani elkép­zelést. Most a negyed összkomfortos játszóterein sürgölődő gyerme­keimet, gyermekeinket nézem. A kezük nyomán valamikori, mie­inknél jobbra-szebbre készített, s elgondolt homokváraikat, me­seformájú házaikat látva, sej­tem meg azt a többletet, ami­vel jobb és szebb lesz az a la­kónegyed, amelyet majd ők építenek meg. Jobbat és többet termelő az a gyár, amelyet okos terveik alapján ők állítanak talpra, célszerűbb és haszno­sabb az a szerszám, gép, a­­mellyel, illetve amelyen majd ők fognak dolgozni. Mélyebb és átfogóbb igazságaival lesz mozgósítóbb az a könyv, fest­mény, amelyet ők alkotnak meg. Hiszem, hogy gyermekeinkkel feleségeink azt a tisztább és erősebb embert hozzák világra, akiben kisebb-nagyobb tévedé­seinket, végérvényesen elrontott­­nak vélt dolgainkat jóvá tehet­jük. Beszennyezett folyóink, ten­gereink vizét szűrik majd át, füstös-poros levegőnket tisztít­ják majd meg, húsunkba, tuda­tunkba égetett sebeinket, a gyűlölködést, a bosszúvágyat második pedig tematikus bé­lyegkiállítás a pionírházak il­letékes szakköreinek össze­állításában. Várakozás elé tekint a pio­nírok aradi közlekedési park­jában lebonyolításra kerülő gyermekünnep. Programjá­ban, mely aszfaltrajz ver­sennyel kezdődik, s roller, tricikli, kerékpár és görkor­csolya versennyel zárul, meg­találjuk mindazokat a szó­rakoztató mozzanatokat, me­lyeknek önfeledt örömét nemcsak a játékos gyermek­ gyógyítják be. Akik a titkok ál­talunk döngetett kapuit meg­nyitják, szélesre tárják, akik a mai jót jobbá, a mostani szépet szebbé, tökéletesnek vélt sza­vainkat, mozdulatainkat, eszkö­zeinket tökéletesebbé teszik majd. Sorolhatnám még, de fel­nőtt társaim könnyen és félig­­meddig joggal vethetik szemem­re: holnapra hagyom, fiainkra, leányainkra ruházom a bevég­­zetlen dolgainkat, feladatainkat. Nem, csupán jövőbe kanyargó útjainkra vetettem futó pillan­tást. Félbe-szerbe lévő dolgaink fölemlítése mindannyiunkban számos új bölcsőde, napközi, iskola képét elevenítette föl. Felnőtt közösségünk, szocialista társadalmunk megannyi gondos­kodását, amelyekkel csirózó vágyaikat, terveiket oktalan félelmek vagy megkerülhetetlen fagyok veszélye között és ellen élni tanítjuk, mellettük állva, kezüket fogva nőni, erősödni hagyjuk. Szabó Barna hanem a szemlélődő felnőtt is átérzi. Komoly eseményre is sor kerül. A játék szerepe a gyer­mekek sokoldalú nevelésében címen tanácskozásra gyűl­nek össze a megye játékké­­szítő gyárainak (Aradeanca vállalat) és szövetkezeteinek (Precizia) dolgozói, valamint a pedagógusok, szülők, s a legilletékesebbek, a gyerme­kek, hogy újólag összevessék álláspontjukat, elmondják vé­leményüket e rendkívül je­lentős iparág didaktikai kö­vetelményeiről. H AKIK A JÓT JOBBÁ, A SZÉPET SZEBBÉ TESZIK MAJD AZ ÜNNEPELTEK (Folytatás az 1. oldalról) szimpozionok segítségével is­merkedtek meg a gyermekek pártunk és kormányunk if­júságpolitikai törekvéseivel, neves közéleti személyisé­gekkel találkoztak, s kirándu­lások során ismerkedtek meg a megye történelmi neveze­tességeivel. A pionírházak és iskolák XMNICEF-körei A világ minden sarkában élnek gyer­mekek címen előadásokat, ki mit tud vetélkedőket rendez­tek. Színes eseményeket ígér a tulajdonképpeni ünnep, június elseje. Két kiállítás nyílik ebből az alkalomból, az egyik A haza sólymai szervezet irá­nyításával tevékenykedő Ü­­gyes kezek elnevezésű alko­tókörök legsikerültebb mun­káit bocsátja közszemlére, a ELŐRE - 1977. Június 1. A FŐVÁROSI SZAKASZ RÉSZVEVŐINEK MŰSORÁBÓL: A Szakszervezetek Hargita megyei művészegyüttese A Gheorghe Gheorghiu-Delvárosi fúvószenekar A hudi-i Szakszervezeti Művelődési Ház kórusa Beszterce-Naszód megyei gyermekek népi tánca lozóbaásaJfli­é Via A­­(9.r . (Gh. VifHlID felvételei) HIVATÁSOS ZENEI INTÉZMÉNYEK A DÖNTŐBEN Megkezdődött a hivatásos ze­nei intézmények vetélkedőjének országos szakasza is. A főváros előadótermeiben 36 együttes — dalszínház, filmharmonikus zene­kar, különböző városok művész­­együttese, amely a fesztivál elő­ző szakaszában kitűnt — lép a közönség és a zsűri elé színvo­nalas műsorral. Repertoárjuk­ban valamennyi műfaj képviselve van: opera, operett, balett, szim­fonikus és vokál-szimfonikus ze­ne, népi és szórakoztató muzsi­ka. Az előadások és hangverse­nyek szerzőit hazánk történelmé­nek dicső múltja, 1977 nagy év­fordulói — a függetlenség cen­tenáriuma, az 1907-es paraszt­­felkelés 70., a Román Kommu­nista Párt megalakulásának 56. évfordulója — ihlették.

Next