Előre, 1977. szeptember (31. évfolyam, 9265-9290. szám)

1977-09-01 / 9265. szám

2. Az olvasó fóruma Határidő előtt Az országszerte zajló szocia­lista munkaversenyben, mely a felszabadulási ünnepet meg­előző időszakban egyre job­ban megélénkült, a kolozsvár­­napocai Tehnof­rig gépgyár dolgozói is szép eredményeket értek­ el. Egyetlen részleg, egyetlen csoport sincs, amely ne dicsekedhetne sikerekkel, a terv­ túlteljesítésével. S mint ahogy ez a versenyben lenni szokott, vannak kiemelkedő teljesítményű munkaközössé­gek, ám az őket követők sem szégyenkezhetnek. Lássunk néhány Részleget, melyek az utóbbi időszakban derekasan megállták helyüket a munka mezején. Az öntődében a fiatalok kü­lön műszakot szerveztek. Jó eredménynek számít, hogy a Turcu Aurel csoportja egyes gépalkatrészekből már a de­cemberi hónapra önt, így le­hetőség van a hőkezelésre és a nyomáspróbákra szánt al­katrészek előkészítésére. Nem maradt le tőlük Köpeczi Gyu­la csoportja sem. A daraboló műhelyben, Hu­szár Antal mester javaslata nyomán, a részleg kéthetes előnyt biztosított magának a megmunkálóműhellyel szem­ben. Ennek eredményeként 16 darab 3000 literes, 27 darab 5000 literes tejszeparátor gyár­tásához szükséges alkatrészt készítettek elő határidő előtt. Túlteljesítették tervüket a bádogos műhely fiataljai is. Öt tejpasztörizáló és 10 bor­­szűrő berendezést állítottak elő határidő előtt, ami üzemi viszonylatban is szép ered­ménynek számít. És dicséret illeti a karbantartókat is, hi­szen a megmunkáló részlegen a tervezettnél egy hónappal hamarabb 12 munkagépet — síkköszörűt és tengelyköszörűt — helyeztek üzembe. BÖDÖR ANDRÄS Kolozsvár-N apoca Építők olimpiásza Nemrég rendezték meg az építők olimpiászát Marosvá­sárhelyen; 143 versenyző kép­viselte az ország különböző építő- és szerelővállalatait. Az ünnepélyes megnyitó után az elméleti vizsgára a Faipari Iskolaközpontban került sor, míg a gyakorlati próbákat a most épülő új kórház építőte­lepén végezték el a verseny­zők. Másnap délután a szín­ház termében, nagyszámú kö­zönség előtt, válaszoltak Ion Mustafa vizsgáztató tanár kérdéseire a legjobb ácsok, kőművesek és vasbetonszere­lők. Íme, a rangsor: Kőműve­sek: 1. Butiuc Nicolae (Con­stanta), 2. Ureche Ioan (Su­­ceava), 3. Cantoneanu Costica (Galati). Vasbetonszerelők: 1. Bucur Vasile (Dimbovita me­gye), 2. Szilágyi Gyula (Ma­rosvásárhely), 3. Baksay Mi­hály (Kolozsvár-Napoca). Á­­csok: 1. Dobrescu Gheorghe (Craiova), 2. Grigorae Dumi­­tru (Temesvár), 3. Murgean Stan (Bukarest). A díjazottak serlegeket és 1000—2000 lej értékű takarék­­betéteket kaptak jutalomként. DEMETER FERENC Marosvásárhely Fiatal turisták a Csalhó hegy­ségben, a „Dorobant kucsmá­­jánál". DR. VERESS ALBERT felvétele Vetítési vargyasi módra Szívesen mennek moziba nemcsak a fiatalok, hanem az dőszk is, a film sokaknak je­­ent szórakozást, kikapcsoló­­dást. Nem így, a vargyasi (Ko­­vászna megye) kultúrotthon­­ban. A vetítés kezdete nincs meghatározva, de amikor vég­­re megkezdődik, akkor sincs sok örömünk benne, mert közben legalább ötször el­szakad a film. Aztán nem ott­olytatódik, ahol abbamaradt. De különben is, hang nélkül, olvashatatlan szöveggel folyik­­ vetítés, úgyhogy az ember­nek már kedve sincs a néző­téren ülni. Ugyancsak felhá­borító a sok fütyülés, közbe­­szólás, ki-besétálás, a pattogta­tott kukorica árulása vetítés alatt. Hát nem civilizált em­berek között élünk? Hogy a film minél több lá­togatót vonzzon, pontos kez­désre, hibátlan vetítésre, csend-e, fegyelmezett viselke­désre, de nem utolsósorban, erélyes szervezőre van szük­ség. Amíg ez nem történik meg , jobb a televízió kép­ernyője előtt. VERESS ILDIKÓ Vargyas CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA Szeptem­ber 1. csütö­tök III. évnegyed IX. hónap — 30 nap Az évből eltelt: 244 nap Hátra van még: 121 nap Napkelte: 5.38 Napnyugta: 18.52 Holdkelte: 20.37 Holdnyugta: 9.22 VÁLTOZÓ FELHŐZET Sabina Hie, a Központi Me­teorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: A követ­kező 24 órában változó felhő­zet, többnyire derűs idő vár­ható. Délnyugaton záporesők. Mérsékelt, a Bánátban és a hegyvidékeken erősödő szél, sebessége eléri a 40—50 km/órát. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek északon 8 és 14 fok között, máshol 14 és 20 fok között vál­toznak. A legmagasabb érté­kek 22 és 30 fok között vár­hatók, délen és nyugaton ennél magasabbra is emelkedhetnek. A reggeli órákban a hegyvidé­keken és északnyugaton köd­képződés. TI ! CSÜTÖRTÖK. I. műsor: I ; 16.00 Telex; 16.05 Tomis Kupa — férfi röplabda­viadal: Románia Szovjet­unió; 18.00 Líbiai úti jegyzet; 18.25 Orvosi tanácsadó; 18.45 Hirdetések; 18.50 Szépséges Románia; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé­híradó; 19.50 30 é­­ves a Köztársaság — riport Fehér megyéből; 20.10 Fiata­lok órája; 21.00 Színház. V. Alecsandri: Chirisa vidéken; 22.20 Tévé-híradó; II. műsor; 19.50 A Rádió-Televízió szim­fonikus zenekarának hangver­senye; 21.05 Telex; 21.10 Ri­port; 21.30 Hirdetések; 21.35 Az ismeretlen Bukarest; 22.00 Népek dalaiból és táncaiból. TÖBB MINT ezer gyermek töltötte nyári vakációjának egy részét a szatmári iskolás­táborban. A Szamos pihenő­zónában létesített táborban az idén már külföldi pajtások is vakációztak, méghozzá a me­gyével határos szovjetunióbeli Zakarpatia tartomány félszáz pionírja. TOVÁBB BŐVÜL a sepsi­szentgyörgyi baromfikomple­xum. A már véglegesített mo­dernizálási terv előirányozza az úgynevezett ketreces tar­tásra való áttérést, melynek nyomán a kapacitás két és fél­szeresére emelkedik. KIÁLLÍTÁSON mutatták be termékeiket Szeben ipari vál­lalatai. A kiállítás végén a ke­reskedelmi szervek szerződé­seket kötöttek a bemutató vál­lalatokkal.­­ JELENTŐS korszerűsítési munkákat végeznek a Temes megyei újszentesi termelő­szövetkezet állattenyésztési telepén, ahol szeptemberben elkészül a fejőház és más új létesítmények. Az itteni tehe­nészek jó munkájára vall, hogy az év elejétől mostanig több mint 170 000 liter tejet értékesítettek terven felül. ÚJABB GYOR­SJÁRATOK A Hargita megyei Autószállí­tási Vállalat augusztusban új, népszerűnek ígérkező gyors át­járatokat indított be a Székely­udvarhely — Marosvásárhely — Kolozsvár-Napoca, illetve a Csík­szereda — Kézdivásárhely — Facsani — Brăila útvonalon. A NAGYBÁNYAI Levéltár­ban a közelmúltban értékes dokumentumra bukkantak, a­­mely bizonyítja, hogy a pris­­lopi hágón újabban évről év­re megrendezett folklórtalál­kozónak közel 250 éves ha­gyománya van. A PÁRKÁNY PATAK (Ko­­vászna megyében) folyamat­ban levő szabályozása révén, amelyet több millió lejes be­ruházással támogat az állam, a lakott területek védelme mellett a mezőgazdasági ter­melés is biztonságossá válik. AZ ÚJ SZÁLLODÁK át­adásával párhuzamosan a vá­roskép korszerűsítésével is szépül Tusnádfürdő. Ebben az idényben aszfaltozták le a vasúti állomástól a központ­ba vezető útszakaszt és még más útvonalakat is, összesen mintegy 3000 négyzetméter­nyi felületen. A SZEBENI Brukenthal múzeumban kiállítás nyílt a­­zokból a képzőművészeti mun­kákból, amelyeket a múzeum­nak ajándékoztak. A KAPNIKBÁNYAI kul­­túrházban bélyegkiállítás nyílt, amelyen a Máramarosi bá­nyavirágok, Népviselet, Buko­vinai freskók témájú bélye­geket lehet megtekinteni. LOTTÓ Az 1977. augusztus 30-i rendkívüli húzás nyerőszámai: I. SZAKASZ I. húzás: 58 20 56 81 37 72 22 34 57 18 86 39 II. húzás: 23 15 42 89 36 79 49 3 78 32 87 70 II. SZAKASZ III. húzás: 74 11 14 87 84 52 IV. húzás: 90 5 36 61 19 18 V. húzás: 10 76 88 8 33 75 Sport Az atlétika nagy napjai Európa, sőt mondhatni vi­lágszerte augusztus második felében egymást érték a nagyszabású nemzetközi és országos atlétikai verse­nyek. Mindenütt ,az esztendő legnagyobb atlétikai esemé­nyére készültek, a Düssel­dorfban első ízben sorra ke­­rülő Világ Kupa küzdelmeire. p­élig-meddig a nagy világ­­verseny jegyében került sor az elmúlt hét végén a fővárosi Republicii stadion­ban megrendezett országos bajnokságra is. Három atlétánk helyet kapott az európai válo­gatottban, s a szakszövetség elsősorban számukra akart versenyzési alkalmat teremteni. 20 férfi és 15 női számban ren­dezték meg a döntőket, s a megfelelő színvonal biztosítása érdekében a győzteseknek meg­határozott szinteket kellett tel­jesíteniük ahhoz, hogy megsze­rezzék a bajnoki címet is. A szakszövetség ezeket az erővi­szonyok alapján állapította meg, azaz, ahol jó eredményre lehetett számítani, magasra e­­melte a mércét. Az eredmény: kilenc férfi és két női számban nem avattak országos bajnokot. Ez a tény sokat elmond a szín­vonal­ról. A kétnapos viadalon két országos csúcs született (női 800 méteren és rúdugrásban) a néhány jobb eredmény mellett (Argentina Menis gerelyhajítás­ban 65,12 m, Carol Corbu hár­masugrásban 16,61 m, Gheor­ghe Celan 8:25,57 3000 méteres akadályon, Alina Gheorghiu 6,49 m távolugrásban, Paul Copu 13:44,33 5000 méteren). Első pillanatra is kitűnik, hogy jól ismert nevekhez fűződnek a teljesítmények. A versenyek hőse a 36 éves Silós Ilona volt. Két számban indult, két számban győzött (egyikben országos csúccsal), rajtja minden esetben élményt jelentett. Szombaton 1500 mé­teren állt rajthoz­­— miközben Natalia Marorescu jobbnak látta visszalépni , s imponáló fölénnyel nyerte a távot Maricica Puica előtt. Másnap 800 méteren nagyszerű országos csúccsal, az esztendő legjobb idejével ért célba, s edzője vé­leménye szerint még mindig rendelkezik tartalékokkal. Csak sajnálni tudjuk, hogy nem le­ TELEX • A finnországi röplabda Eu­­rópa-bajnokság jegyében ren­dezik meg ezekben a napokban Konstancán a Tomis Kupa nem­zetközi férfi tornát, amelyen az olimpiai és világbajnok lengyel, az NDK, Kuba és a Szovjet­unió válogatottai vesznek részt hét ott a Világ Kupa viadalon egy balszerencsés verseny miatt. Biztos, hogy akár 800, akár 1500 méteren nagy esélye lenne a győzelemre. Kitartása, atlétika­­szeretete példának állhat min­denki előtt! E­zt a versenyt a jól ismert versenyzők uralták. De hol vannak a fiatalok? Szakem­berek, versenyzők körében sok szó esett az NDK-beli Rose­marie Ackerman 2 méteres szenzációs magasugró világ­csúcsáról. Azt is mondhatjuk, hatása alatt zajlottak a dön­tők, mindenütt a női atlétiká­ban új korszakot nyitó rekord­ról folyt a szó. És arról, hogy ismét magasabbra kell emelni a mércét ebben a sportágban is, javítani a nevelőmunkát. A sikerek nem születnek egyik napr­a a másikra. Ezt ,,Rosi" példája bizonyítja a legjobban. Ackerman 1968-ban — 16 éves korában­ — már 1,71 mé­tert ugrott, egy évvel később 1,76, 1972-ben már 1,85 volt a legjobb eredménye, 1974-ben ugrott először 1,94-et, s éven­ként került mind magasabbra a léc. Tavaly 196 centivel világ­­rekorder lett, az idén Helsinki­ben 197-re javított, egy héttel ezelőtt pedig Nyugat-Berlinben megdöntötte a bűvös határt, a 2 métert. „Ackerman világ­csúcsa a női atlétika legna­gyobb eredménye — mondotta Balázs Jolán, egykori világ­csúcstartónk —, amikor megdőlt az ,én világrekordom kijelentet­tem, rövidesen a 2 méter sem lesz elérhetetlen álom. Most ál­lítom, hogy egy-két éven belül a 2,02—2,03 métert is meg­­ugorják. Egy álomhatár meg­dőlt, újabbak következnek.” Tegyük hozzá: nem csak a kivételes tehetségek számára adatik meg ez a lehetőség. Pontosabban, a fiatal tehetsé­gek megfelelő kiválogatásával, a velük való foglalkozással ér­hetők el kimagasló eredmé­nyek. Nyilvánvalóan atlétikánk­nak is ebbe az irányba kell ha­ladnia. Ma még vannak nagy­ságaink, a jövő sikereinek zá­loga azonban a megfelelő tö­megalap biztosítása, amely megteremti a tehetségek ki­ugrásának lehetőségét. Erre na­gyon jó alapot teremt a Dacia­­da, csak használjuk is ki ezt a lehetőséget! MÓRA LÁSZLÓ hazánk csapata mellett. Váloga­tottunkban a következők kap­tak helyet: Udi­?teanu, Tutovan, Dumanoiu, Girleanu, Pausescu, Kiss, Pop, Macavei, P. Iones­­cu, Chifu, Terbea, Arbuzov, MS?cavan, Igni?ca, A. Ion, Enes­­cu és Corche?. Közülük kerül ki az a 12 játékos, aki színein­ket képviseli majd az EB-n. Jégkorong Kettős premier a fővárosban Holnap, szeptember másodi­kén kettős jégkorong premiert jegyezhetünk fel a fővárosi 23 August téri stadionban: a Steaua bekapcsolódik a földrész leg­jobb klubcsapatainak tekinté­lyes tornájába, a Bajnokcsapa­tok Európa-kupájába, ugyan­akkor mág ilyen korai időpont­ban Bukarestben nem „csinál­tak“ jeget, a szeptemberi mér­kőzésekre általában Csíkszere­dában került sor. Évek óta esedékes már az, hogy jégkorongsportunk ne csak a válogatott, hanem a klubcsa­pataink szintjén is bekapcso­lódjon a különböző nemzetközi tornákba. Erre a lehetőség min­dig megvolt, hiszen a nemzet­közi szövetség égisze alatt min­den esztendőben megrendezik a Bajnokcsapatok Európa-kupá­ját. Furcsa meggondolásból, az RJSZ válogatott­ központú el­képzelése miatt azonban a min­denkori bajnokot nem nevez­hettük, így játékosainkat, min­denekelőtt azokat, akik ilyen vagy olyan okból kifolyólag nem „fértek be“ a keretbe, megfosztottuk attól a lehetőség­től, hogy tétre menő mérkőzé­sen neves csapatokkal, ellen­felekkel mérjék össze erejüket. A bécsi VB eredménye a jelek szerint rádöbbentette a szövet­ség illetékeseit, hogy gyarapí­tani kell kapcsolatainkat a leg­­jobbakkal, mert lehetővé tet­ték, hogy bajnokunk, a Steaua részt vegyen a BEK küzdel­mein. Hogyan készült Czáka Zoltán és Nicolae Zografi gárdája? Mint megtudtuk, a Steaua ke­retében lényeges változás nem történt (Gheorghe Husanu és Ungureanu a Sepsiszentgyörgyi Unirea javára kapott átigazo­lást, helyüket fiatalok, Popescu és Vasilescu foglalta el), a csa­pat szárazedzéseken, majd Csík­szeredában jégedzésen vett részt. Ezt követően csehszlová­kiai portyára utazott, ahol Opa­­vában nagyszabású tornán vett részt (a jelenlevő csapatokban Czáka Zoltán 14 csehszlovák válogatottat számolt össze!). Hétfő óta a csapat Bukarestben edz, és várja a ... jeget, ame­lyet a műjégpálya gondnoksága csak nagy erőfeszítésekkel tud előteremteni, mert a tó vize, a­­melyből a gépek táplálják a jégréteget, még nagyon meleg. 500 jégtömböt dobtak ezért a kútba, s tegnap délután úgy né­zett ki, hogy estére már jégre lehet szállni. Péntek este az első BEK- mérkőzésen, amelyet a Berni SC ellen vív a Steaua, Czáka Zoltán a következő játékosokra számít: kapusok: Netedu, Cri­san, Vasilescu; hátvédek: Var­ga, Ionita, Fogarasi, Justinian, Sárosi, Popescu; csatárok: Her­­ghelegiu, Szabó Géza, Popa, Gheorghiu, Cazacu, Haláuca,­­ Hu­anu, Nistor, Olenici, Mik­lós és Bucur. GYARMATH JÁNOS ! A C-osztályú labdarúgó bajnokság 1977-1978. évi idényének őszi műsora X. CSOPORT A C-osztályú bajnokság X. csoportjának 16-os mezőnye: Kapnikbányai Minerul, Láposbányai Mil­erul, Visói Bradul, Felsőbányai Minerul, Nagybányai CUPROM, Láposi Laposul, Erzsé­­betbányai Minerul, Radnai Minerul, Besztercei Foresta, Szentgyörgyfürdői Hebe, Régeni Öté­iül, Dési Unirea, Kolozsvár-Napocai Tehnofrig, Kolozsvár-Napocai Dermata, Gherlai CIL, Kolozsvár-Napocai Constructi montaj. AZ I. FORDULÓ (augusztus 21.) eredményei: Kolozsvár-Na­pocai Tehnofrig — Erzsébetbá­­nyai Minerul 0:0; Szentgyörgy­fürdői Hebe — Nagybányai CUPROM 2:2; Besztercei Fo­resta — Kapnikbányai Minerul 0:3; Láposbányai Minerul — Kolozsvár-Napocai Dermata 1:0; Gherlai CIL — Felsőbányai Mi­nerul 2:2; Régent Opelul — Vi­sai Bradul 2:0; Dési Unirea — Radnai Minerul 4:4; Kolozsvár- Napocai Constructii — Láposi Lăpusul 2:2. A II. FORDULÓ (augusztus 28) eredményei: Nagybányai CUPROM — Besztercei Foresta 1:0; Kolozsvár-Napocai Derma­ta — Régeni Otelul 0:2; Erzsé­­betbányai Minerul — Szent­györgyfürdői Hebe 6:0; Felső­bányai Minerul — Kolozsvár- Napocai Tehnofrig 4:1; Láposi Lapusul — Dési Unirea 2:0; Kapnikbányai Minerul — Lápos­bányai Minerul 0:0; Radnai Mi­nerul — Kolozsvár-Napocai Constructii 4:1; Visai Bradul — Gherlai CIL 1:0. III. FORDULÓ (szeptember 4): Szentgyörgyfürdői Hebe — Ko­lozsvár-Napocai Dermata, Besz­tercei Foresta — Láposbányai Minerul, Kolozsvár-Napocai Teh­nofrig — Nagybányai CUPROM, Régeni Otelul — Láposi Lapu­sul, Radnai Minerul — Visei Bradul, Kolozsvár-Napocai Con­structii — Felsőbányai Minerul, Gherlai CIL — Kapnikbányai Minerul, Dési Unirea — Erzsé­­betbányai Minerul. IV. FORDULÓ (szeptember 11): Erzsébetbányai Minerul — Régeni Otelul, Kapnikbányai Minerul — Dési Unirea, Lápos­bányai Minerul — Láposi Lapu­dul, Besztercei Foresta — Szent­györgyfürdői Hebe, Kolozsvár- Napocai Constructii — Gherlai CIL, Visai Bradul — Nagybányai CUPROM, Felsőbányai Mine­rul — Radnai Minerul, Kolozs­vár-Napocai Tehnofrig — Ko­lozsvár-Napocai Dermata. V. FORDULÓ (szeptember 18): Dési Unirea — Kolozsvár-Napo­cai Tehnofrig, Láposi Lapudul— Visói Bradul, Szentgyörgyfürdői Hebe — Gherlai CIL, Régeni Otelul — Kolozsvár-Napocai Constructii, Fel­ibányai Mine­rul — Besztercei Foresta, Ko­­lozsvár-Napocai Dermata — Kapnikbányai Minerul, Nagybá­nyai CUPROM — Erzsébetbá­nyai Minerul, Radnai Minerul— Láposbányai Minerul. VI. FORDULÓ (szeptember 25): Kolozsvár-Napocai Constructii— Szentgyörgyfürdői Hebe, Nagy­bányai CUPROM — Dési Uni­rea, Kolozsvár-Napocai Tehno­frig — Régent Otelul, Radnai Minerul — Kapnikbányai Mine­rul, Visei Bradul — Kolozsvár- Napocai Dermata, Erzsébetbá­nyai Minerul — Besztercei Fo­resta, Láposbányai Minerul — Felsőbányai Minerul, Gherlai CIL — Láposi Lapudul. VII. FORDULÓ (október 2): Visói Bradul — Láposbányai Minerul, Láposi Lapudul—Szent­györgyfürdői Hebe, Erzsébetbá­nyai Minerul — Kolozsvár-Napo­cai Constructii, Felsőbányai Mi­nerul — Dési Unirea, Régeni Otelul — Nagybányai CUPROM, Kapnikbányai Minerul — Ko­lozsvár-Napocai Tehnofrig, Ko­lozsvár-Napocai Dermata — Radnai Minerul, Besztercei Fo­resta — Gherlai CIL. Vili. FORDULÓ (október 9): Gherlai CIL —­ Radnai Minerul, Kolozsvár-Napocai Constructii— Kolozsvár-Napocai Tehnofrig, Felsőbányai Minerul — Kolozs­vár-Napocai Dermata, Nagybá­nyai CUPROM — Kapnikbányai Minerul, Láposbányai Minerul— Erzsébetbányai Minerul, Dési Unirea — Visói Bradul, Láposi Lapudul — Besztercei Foresta, Szentgyörgyfürdői Hebe — Ré­geni Otelul. IX. FORDULÓ (október 16): Kolozsvár-Napocai Constructii — Besztercei Foresta, Erzsébetbá­nyai Minerul — Láposi Lapudul, Szentgyörgyfürdői Hebe — Lá­posbányai Minerul, Régeni Ote­lul — Dési Unirea Gherlai CIL — Kolozsvár-Napocai Der­mata, Kapnikbányai Minerul — Felsőbányai Minerul, Kolozsvár- Napocai Tehnofrig — Visói Bra­dul, Radnai Minerul — Nagy­bányai CUPROM. X. FORDULÓ (október 23): Visói Bradul — Kapnikbányai Minerul, Dési Unirea — Szent­györgyfürdői Hebe, Kolozsvár- Napocai Dermata — Erzsébet­bányai Minerul, Besztercei Fo­resta Kolozsvár-Napocai Teh­nofrig, Láposi Lapudul — Rad­nai Minerul, Nagybányai CUP­ROM — Kolozsvár-Napocai Constructii. Regeni Otelul — Felsőbányai Minerul, Láposbá­nyai Minerul — Gherlai CIL. XI. FORDULÓ (október 30): Felsőbányai Minerul — Lápos­bányai Minerul, Láposi Lapu­dul — Kolozsvár-Napocai Der­mata, Visai Bradul — Beszter­cei Foresta, Radnai Minerul — Régent C­elul, Kolozsvár-Napo­cai Tehnofrig — Láposbányai Minerul, Kapnikbányai Mine­rul — Szentgyörgyfürdői Hebe, Gherlai CIL — Nagybányai CUPROM, Kolozsvár-Napocai Constructii — Dési Unirea. XII. FORDULÓ (november 6); Kolozsvár-Napocai Tehnofrig — Láposi Lapudul, Nagybányai CUPROM — Felsőbányai Mine­rul, Erzsébetbányai Minerul — Gherlai CIL, Kolozsvár-Napocai Dermata — Kolozsvár-Napocai Constructii, Besztercei Foresta— Radnai Minerul, Dési Unirea — Láposbányai Minerul, Régeni Otelul — Kapnikbányai Mine­rul, Szentgyörgyfürdői Hebe — Visói Bradul. XIII. FORDULÓ (november 13): Kapnikbányai Minerul — Erzsébetbányai Minerul, Láposi Lapudul — Nagybányai CUP­ROM, Kolozsvár-Napocai Der­mata — Besztercei Foresta, Lá­posbányai Minerul — Régeni­­ Otelul, Visai Bradul — Kolozs-­­ vár-Napocai Constructii, Felső-­­ bányai Minerul — Szentgyörgy*­­ fürdői Hebe, Radnai Minerul —­­ Kolozsvár-Napocai Tehnofrig,­­ Gherlai CIL — Dési Unirea. XIV. FORDULÓ (november 20): Láposi Lapudul — Felső­bányai Minerul, Kolozsvár-Napo­cai Tehnofrig — Gherlai CIL, Visai Bradul — Erzsébetbányai Minerul, Radnai Minerul — Szentgyörgyfürdői Hebe, Dési Unirea — Kolozsvár-Napocai Dermata, Nagybányai CUPROM — Láposbányai Minerul, Régeni Otelul — Besztercei Foresta, Kolozsvár-Napocai Constructii— Kapnikbányai Minerul. XV. FORDULÓ — (november 27): Besztercei Foresta — Dési Unirea, Erzsébetbányai Mine­rul — Radnai Minerul, Kolozs­vár-Napocai Dermata — Nagy­bányai CUPROM, Gherlai CIL— Régeni Otelul, Láposbányai Mi­nerul — Kolozsvár-Napocai Constructii, Kapnikbányai Mine­rul — Láposi Lapudul, Felsőbá­nyai Minerul — Visói Bradul, Szentgyörgyfürdői Hebe — Ko­lozsvár-Napocai Tehnofrig. Kiállítások Mohi Sándor Bukarestben Maga kovácsolta szikrázó, villogó nemes fegyverekkel in­dult harcba. Csendes hódító út­jai során látványos gazdagságot szerzett. Megsarcolta a tájat, színeket, hangulatokat ragadt el tőle, örökös fogságba vetet­te a tárgyakat, formákat. Nem rejtőzhettek előle az emberek sem. Háremnyi dús formájú, szép odapiszkot gyűjtött maga köré, a tájat megváltoztató két­kezi munkások, vívódó értelmi­ségiek, a világot és egymást tiszta pillantásukkal magukba szívó fiatalok adták neki nehéz mozdulataikat, szellemük rom­­latlanságát, nyiladozó értelmü­ket, gondjaikat, örömeiket. Kö­vetkezetességében szigorú hódí­tó lévén, saját magát sem kí­mélte, életfogytiglani alkotó munkára ítélte önmagát, kiku­tatta lelkének bugyrait, arcá­nak vonásait s ami arra érdem­legesnek bizonyult, megtartotta. Kockák, hasábok, síkok perse­lyébe zárta, színekbe ágyazta, hogy mentse a múlandóságtól, a feledéstől. Hogy ő is ott le­gyen az élet meghódított szép­ségei között, velük együtt gya­rapítsa kincsesházát, hogy ré­szese lehessen a szellem épülé­sének s hulljon kincseire is ál­landó fény lobogó lelkéből. Meghódította a tájat, embereit, gazdagságát, de úgy, hogy leg­szebb érzéseit nekik adta. Egy­­gyé vált velük. Most, hetvenöt évesen — öt­venhárom esztendővel első, Szatmáron megnyílt kiállítása után — Mohi Sándor elhozta közszemlére kincseit Bukarest­be. A rangot jelző Dalles terem­ben rendezték meg retrospektív kiállítását, amelyen hetvenegy munkáját, vászonra és kartonra festett olajképét láthatja a tár­latlátogató. Mohi Sándor vidéki városok vonzásában-légkörében élte éle­tét, érlelődött művészete orszá­gos hírűvé. A Kolozs megyei Há­nyádon végezte az elemit, Szat­­máron járt líceumba, 1923— 1924-ben a nagybányai Szabad­iskolában tanult, majd a kolozs­vári Szépművészeti Főiskola nö­vendéke, azután újfent Nagybá­nyán képezi magát — ösztöndí­jasként. Désen rajztanár, a fel­­szabadulás után a kolozsvári Ion And­reescu­ Intézet tanára. És közben fest és kiállít, pályá­zatokon vesz részt, díjakat nyer. Művészi életútjának, fölfelé íve­lő pályájának állomásai: Szat­már, Bukarest, Dés, Kolozs­vár, Marosvásárhely Budapest, Moszkva. Egyéni és csoportos kiállításokon mutatja be alko­tásait. Állandó kommunikáció az élete. Neves mesterektől tanult, tanítványai sorából jónevű mű­vészek kerültek ki. Érdeklődést keltő, csöppet sem unalmas, mi több, izgalmas ember­központú művészet a Mo­hi Sándoré. Következetes alkotó, aki kitart kialakított esztétikai ideálja, ábrázolási módja mel­lett. Realizmusa humánumot szolgáló egyéniségéből, elköte­lezettségéből fakad; a külső és belső harmóniát derűsen, he­lyenként humorral fűszerezve juttatja érvényre szilárd archi­tektúrájú kompozícióin, portréin, csendéletein, tájképein, de a­­melyeken nyoma sincs a vona­lakból, formákból összeálló konstrukció merevségének. Gya­kori építő eleme a változatos formában jelentkező négyzet, hasáb, kocka. A természetben fellelhető alakzatok lemeztelení­­tése, majd újbóli felhasználása, megtöltése jelentéshordozó funk­ciókkal, nem újkeletű. Óhatatla­nul a kubizmust juttatják a lá­togatók és a tárlatokról beszá­molók eszébe. A műélvező kö­zönséget ez nem zavarta, de volt ítész, aki feszengett képei előtt, úgy vélte, anakronisztikus jó félszázad múltán ezekhez az eszközökhöz nyúlni, hiszen a ku­­bizmuson maguk a létrehozók is túlléptek, és vagy körülmé­nyes magyarázatokba bocsátko­zott, vagy elegánsan elsiklott a jelenség fölött. Úgy hisszük, semmi szükség magyarázgatni (vagy mentegetni!) Mohi Sán­dor vélt vagy valóságos kubista i­nspi­rációját, rem­i­ni­szce­n­c­i­á­it. Nem az eszköz, a cél a fontos, az eredmény, a tartalom és a­ forma egységéből születő össz­hatás. Művészeti közéletünk tisz­tuló légköre Mohi Sándort és a hozzá hasonló, a maguk útját járó, esztétikai ideáljuk mellett kitartó, egyéni fegyverzetet ko­vácsoló művészeket igazolja. (Gondoljunk arra, volt időszak, amikor Vida Géza Avasi tánca „formalista" műnek ítéltetett.) A Mohi Sándorral kapcsolatban felmerülő izmusról szólva, érde­mes egyébként Picassót idézni: Amikor létrehoztuk a kubizmust, egyáltalán nem állt szándékunk­ban, hogy a kubizmust hozzuk létre, hanem hogy kifejezzük azt, am­i bennünk van. Minden művész szuverén joga felhasználni mindazt, amit a művészettörténet eszköztára és a valóság nyújt, hogy kifejez­hesse önmagát, korát és közért­hetően szóljon az emberekhez hétköznapjaikról, életérzéseikről. Évtizedek múltán Mohi sem a kubizmust élesztgeti, síkjai,­­koc­kái, hasábjai építkezési kellé­kek, amelyeken feljut a mély­ségben is kiteljesített látványig. Vajon későbbi koruk­­kőmívesei nem használták fel romvárosok köveit az új falak, tornyok, há­zak építésekor? Megcsodáljuk az újabb építmény szépségét, tartósságát, felfedezzük benne a régi köveket, alapzatokat, de sem az építőt, sem anyagát nem marasztaljuk el. Sőt, hálá­sak vagyunk érte, mert a régi építményre, anyagára, az épít­kezés módjára is felhívja figyel­münket. A nagy folytonosság, az egykori eredmények felhasz­nálása, továbbvitele, felújítása, beolvasztása az új tartalmakat és eszközöket szülő alkotómun­kába, sajátja a képzőművészet­nek is. Mohi Sándor kiállításának színes reprókkal illusztrált kata­lógusát böngészve, felfigyeltem egy apróbetűs megjegyzésre: „Azok a művek, amelyeknél nincs feltüntetve a tulajdonos, a művész birtokában vannak". Utánaszámolok, Úi alkotása a kolozsvár-napocai Művészeti Múzeum, kettő a Körösvidéki Múzeum, kettő a marosvásár­helyi Múzeum tulajdona, ösz­­szesen kilenc. Tehát a múzeum­­látogató közönségnek nemigen van alkalma Mohi Sándor kin­cseiben gyönyörködni. Tulajdo­nában őrzi őket. Akik elsza­lasztják egy-egy kiállítását, várhatnak a következőig. Ha­csak nem vár ránk egy kelle­mes meglepetés. Egy állandó jellegű Mohi Sándor galériára gondolok. Mohi Sándor gondolt vajon erre? Több városhoz is kötődik életútja. Bármelyiküknek növelné jóhírét egy új galéria telepítése. Mohi Sándor: Gyerek a h­i­nta lóval Egy romantikus művész Nicu Russu Fájdalmat és űrt hagyott ma­ga után. Csendben, zajtalanul távozott, éppen olyan szerényen, ahogy élt. A tulajdon képessé­geivel és értékeivel tisztában le­vő művész indokolt, de tragikum­ba torkolló, felajzott türelmetlen­ségével. Munkássága hamarjában ne­hezen leltározható. Mindössze negyvenöt évet élt, ám ebből több mint huszonötöt tartalmas — szó szerint és átvitt értelem­ben is — színes szellemi munká­val töltött. Tervezett, rajzolt, fes­tett, könyvet szépített. Végigil­lusztrálta a román gyermeksajtót. Az Aric Pogonici, a Luminita, a Cutezatorii hasábjain jelentek meg hosszú éveken át rajzai: klasszikus és kortárs írók népsze­rű alkotásait, a népmese- és le­genda-kiadványokat illusztrálta, de sohasem felületesen, hanem igényesen, ihletetten, érzékeny művészként, aki illusztrációival nem egyszer a szövegíró társszer­zője lett. Intenzíven foglalkozott a rajzolt publicisztikával, reklám­grafikával, csomagolóanyagok tervezésével. Autodidakta volt, kimunkált te­hetsége a szakmát a legjobb mesterektől eltanulók sorába e­­melte, vonalvezetésének bizton­ságával, komponáló készségével, buján áradó színeivel nem egy főiskolát végzett alkotó művészen túltett. Küzdelmes élet volt a Nicu Russué. Négyéves korában fél­árvaságra jut, édesanyja neveli. Mesék, legendák, romantikus hő­si történetek szépítik a nehéz gyermekkort. A mesevilág hősei, a mindent lehetővé tevő, min­denért kárpótló álomvilág végig­kíséri életét, táplálta romantikus lelki alkatának formálódását. Mi más, ha nem a romantikus rajon­gás ,a messzi kéklő tengerek, az egzotikus tájak igézete irányítot­ta lépteit a Tengerésztiszti főis­kolába, amit gyenge fizikuma mi­att nem végezhetett el. De utat vágott az álmodozásnak, a szár­nyaló fantáziának tág teret, ön­kifejezési lehetőséget biztosító művészethez. Újraélte a mesé­ket, legendákat, mítoszokat, re­gényeket és újraalkotta a hő­söket, táltosokat, tündéreket, a hozzájuk illő fantasztikus környe­zetet, erdőket, állatokat, növé­nyeket, földi és földöntúli tája­kat, csillagtereket teremtett. És mindezt friss, tiszta, az ember és különösen a gyermekek iránti szeretetből fakadó csillogó szí­nekbe öltöztette, oldottan, játé­kosan, a megerőltetés legcseké­lyebb felfedezhető jele nélkül. Temperával vagy — ritkábban — olajjal festett képei (A hétfe­jű sárkány, Örök ifjúság, A cso­damadár, Az aranyhajú királyfi, A babák karneválja) egyaránt szólnak fiatalokhoz és felnőttek­hez, a mesevilág és a valóság­elemek összefonódó antológiája­ként. S hogy nemcsak a mesék és legendák világában, hanem a közelmúlt történetében és a je­len valóságában is otthonosan, az élmények befogadására, újra­alkotására ,és megjelenítésére is készen mozgott, azt Grivita 33 (I­II.), Termelés, Avasi lakodalom című munkái egyértelműen és meggyőzően bizonyítják. Nicu Russu harmadik egyén tárlatát a fővárosi Caminul értei termében rendezte meg a Kép­zőművészek Szövetsége. Kataló­gusába Victor Tulbure, Dan Gri­gorescu, Romulus Vulcanescu, Gheorghe Raducanu, az irodal­mi és művészeti élet kiválóságai írtak valós értékeket képviselő művészetéről meleghangú mélta­tásokat. Látogatott tárlatán a művész már nem fogadhatta de­rűsen mosolyogva a gratuláció­kat. Romantikus lelkének nosztal­gikus szárnyalását alkotásai su­gározzák felénk. BALOGH JÓZSEF Az otthon, a szülőföld ihletett festője Amikor 1958-ban — az aradi múzeum szervezésében — elő­ször mutatkozott be retrospektív kiállításon a közönségnek egyik kritikusa a következőket mon­dotta: „Mindaz, amit ezen a tárlaton látunk, csupán derékmagassága annak a hatal­mas törzseknek, amit mi Hajós Imre művészetének nevezünk. A folytatás, a tehetség csodálatos lombba borulása csak ezután kö­vetkezik". Akkor már közel harminc éves pályafutás állt a művész mögött. Festményeit, az impresszionizmus és kubizmus leghaladóbb vívmá­nyainak érvényre juttatásáért ví­vott küzdelmeit, a közönyösök­kel és félremagyarázókkal foly­tatott csatározásait sokan ismer­ték. A Temesváron, illetve Buka­restben megrendezett Bánáti Művészeti Szalon, a Hivatalos Szalon és az Őszi Szalon rend­szeres részvevője volt. Bras­sóban, Kolozsváron és Aradon is többször kiállította képeit. Mű­vészi kiteljesedése azonban a felszabadulás után következett be. Kemény életismeretből gyö­kerező, realista, a színekkel oly könnyedén „játszadozó" festmé­nyei, melyekkel a megyeközi és az Országos Évi Tárlatokon is­merkedett a közönség, akkor fegyverténynek számítottak ab­ban a küzdelemben, amely­nek során a dolgozó nép a kultúra legjavát vette hatalmába. Számos külföldi kiállítás (Buda­pest, Prága, Zrenjanin, Párizs, Helsinki) is fémjelezte növekvő elismerését. Az 1958-ban elhang­zott kritikusi véleményt az idő igazolta. Gyönyörködve állunk az aradi Alfa galériában megnyílt máso­dik retrospektív tárlatán. Jelen van legközelebbi, legbensősége­sebb közönsége. Egyvalaki nincs itt: Hajós Imre... Életműve vég­érvényesen lezárult. Az elhunyt festő életművét e kiállítás hűen tükrözi: portréi, köztük édesanyjáról, feleségéről és művészbarátjának hitveséről Soós Istvánnéról készített arcké­pei, önarcképei a leghitele­sebben mutatják meg stílu­sának sajátosságait. Elköte­lezett közösségi magatartását tükröző művek ezek. Mindig a szeretett tájban, a dolgozó em­berek nagy családjában látta, láttatta önmagát, küldetésének célját és helyét (önarckép táj­ban, Én és a város). Az emberi jellemek kifinomult érzékelését találjuk meg az életből ellesett „modellek" alapján készített portréiban is (Lány kendővel, Diáklány, Lányka portré, Leány­fej). Tájképein a színek összeol­vadnak hol lírai oldottsággal, hol epikusi keménységgel, de min­denképpen költőként vall az em­ber és világ egységéről, a termé­szetről, szülőföldről, életről, mun­káról (Bánáti hegyi falu. Reggel a Temes partján, Új házak, A Dunán, Eső a Fekete-tengeren). Külön említjük meg a Köröskis­­jenői tájak című ciklusát, mely­ben a régi poros faluból újjászü­lető, várossá fejlődött helység pillanatképeit tolmácsolja. Láthatók a kiállításon prog­ramfestményei, amelyekben tu­datos művészi állásfoglalással, a művészet harcos, mozgósító szerepének hangsúlyozásával nyi­latkozott az ország történelmének az emlékünnepeknek ,a gazdasá­gi és társadalmi sikereknek nagy eseményeiről (Lapok pártunk tör­ténetéből, Felvonulás). És öröké hagyta ránk csendéleteit, ame­lyeket — saját vallomása szerint — a legjobban szeretett össze; munkái közül (Virágok, Mezei vi­rágok, Virág és gyümölcs, Csend­élet gitárral, Hegyalja gazdagsá­ga). JUHÁSZ ZOLTÁN ELŐRE

Next