Előre, 1977. december (31. évfolyam, 9343-9369. szám)

1977-12-01 / 9343. szám

A 3. OLDALON: VALÓSÁGGÁ ÉRNEK A XI. KONGRESSZUS EGÉSZ NÉPÜNK ÉRDEKEIT MEGTESTESÍTŐ IRÁNYELVEI Akárcsak szerte az ország­ban, Hargita megyében is ezekben a napokban zajlanak az új municípiumi, városi és községi néptanácsok alakuló ülésszakai. Olyan jelentős momentum ez, mely ismétel­ten beigazolja társadalmunk mélységes demokratizmusát, azt, hogy a néptanácsok, a SZEF jelöltjei a november 20-i választásokon is messze­menően élvezték a dolgozók bizalmát, hogy szilárd elhatá­rozásuk a lakossággal vállvet­ve munkálkodni a XI. párt­­kongresszus nagyszerű célki­tűzéseinek életbeültetéséért. Csíkszentkirályon kora dél­előtt gyülekeztek ünnepi fo­gadalomra az újonnan meg­választott képviselők. Annak rendje-módja szerint a leg­idősebb képviselőt, György Lajost érte az a megtisztelte­tés, hogy megnyissa a köz­ségi néptanács alakuló ülés­szakát, köszöntse az egybe­gyűlteket. Lajos bácsi nem véletlenül lett korelnök, hi­szen nem kevesebb mint 21 esztendős képviselői munkát tud maga mögött. Két évtize­dig fáradhatatlanul munkál­kodott a közért, huzamosabb ideig a néptanács elnöki tiszt­ségét is betöltötte. Számtalan közhasznú létesítmény, kö­vezett utak, járdák fűződnek tevékenységéhez. Az ülésszak első napirend­je, a mandátum­igazoló bi­zottság jelentése meggyőzően tanúsította a néptanácsi vá­lasztások demokratikus jelle­gét, azt, hogy a dolgozók ez alkalommal is a legjobbakra bízták képviseletüket. Csík­szentkirályon a 40 képviselő­­jelöltből 21 nyerte el az ál­lampolgárok szavazatának többségét, nagyrészt munká­sok, földművesek és értelmi­ségiek. A megválasztott kép­viselők közül öt pártonkívüli, azaz a SZEF-et alkotó tömeg-és társadalmi szervezetek tag­jai, olyan emberek, akik szin­tén részt kérnek és részt vál­lalnak a községfejlesztési mun­kákban, felelősségteljesen kap­csolódnak be a közéletbe. Az újonnan megválasztott képviselők eskütétele, a pio­nírok köszönő-üdvözlő szavai forrósították a szentkirályi művelődési otthon gyűléster­mét. A jelenlevők mindany­­nyian egyetértettek azzal, hogy a végrehajtó büró hét tagból álljon, s hogy a pol­gármesteri tisztséget továbbra is Bucur­b­an, az alelnökit pedig Urszuly András töltse be. Az ülésszakon az állandó bizottságok megválasztására is sor került. A községgazdálko­dási-helységrendezési, mező­gazdasági-kereskedelmi és er­dőgazdálkodási, valamint a tanügyi-egészségügyi és szo­ciális-kulturális feladatkörrel felruházott bizottságok a nép­tanács fő támogatóiként fej­tik majd ki tevékenységüket. Induláskor szokás megbe­szélni a soron levő tennivaló­kat, dönteni a sürgősségi sor­rend felől. A képviselői testü­let ezt­­Csíkszentkirályon is megtette. Az alelnök által utolsó napirendi pontként előterjesztett intézkedési terv summázta a politikai, gazda­sági és társadalmi-kulturális tevékenység tökéletesítéséért a községi néptanácsra háruló feladatokat, körvonalazta a jelen ötéves terv előirányza­taiból, valamint a nemzet­­gazdaság fejlesztésére kidol­gozott kiegészítő programból fakadó teendőket. Íme, né­hány ezek közül: a munkater­melékenység növelése egysé­genként legalább 3 százalék­kal előirányzaton felül, az anyagokkal való jó gazdálko­dás, a takarékossági mozga­lom megszervezése olyképpen, hogy az ipari egységek ne­gyedévenkénti megtakarítása legalább egy napi termelésü­ket fedezze, az építkezések időbeni és jó körülmények közötti előkészítése. A végre­hajtó büró azt is felmérte, hogy az 1978-ra tervezett be­ruházások — a szentkirályi közfürdő, 12 lakrészes tömb­­ház, a szenti­mrei 120 férőhe­lyes korszerű istálló, az mtsz­­nél épülő állategészségügyi központ befejezése, a faipari munkáslakás átadása — csak­is úgy valósulhatnak meg határidőre, ha idejében bizto­sítják hozzá a műszaki doku­mentációkat. a pénzügyi és Ambrus Edit (Folytatása a 3. oldalon) AZ IGÉNYESSÉG JEGYÉBEN A HARGITA MEGYEI CSÍKSZENTKIRÁLYI NÉPTANÁCS ALAKULÓ ÜLÉSSZAKA IPARBÓL ÉLŐ FALVAINK É­vezredek óta kimeríthetet­len kincsestár húzódik meg a lábunk alatt. For­rása víznek, építőanyagoknak, nélkülözhetetlen érceknek, ener­giának. Felkutatásuk és az em­ber szolgálatába állításuk nem könnyű, sokszor nem is veszély­telen. Ősi emlékek szólnak arról, irányának meghatározásához. A XIX. században a kincskeresés is forradalmasodik: az Eötvös­­féle torziós inga segítségével már mélyebbre lehet „látni", ki lehet mutatni a földkéreg sűrű­ségkülönbségeit, és ezzel meg­határozni azokat a pontokat, a­­hol érdemes felállítani a mély­fúrót. ben akadtak vagy másfél évti­zede a kőolaj nyomára. Azóta ebből él jóformán az egész kör­nyék. Az olajbányászatot ha­mar megtanulták. Sőt egy olyan új eljárást is alkalmaznak, a­­mely a kontinensen is fel­kel­tette a szakemberek érdeklődé­sét. Ottjártamkor francia ven­dégeket fogadott a kitermelő­telep főmérnöke, Popescu Adrian. Mint később megtudtam, attól a francia intézettől voltak, amely kidolgozta az égetéses eljárás elméleti-matematikai modelljét, de amelynek gyakor­lati kivitelezéséhez nem talál­tak országuk közelében vállal­kozókat. Közben Berettyószépla­kon a szükség tanította meg az olajbányászokat, hogy olyan el­járást keressenek,­­amivel az ed­diginél több kőolaj hozható fel­színre. De hogy is kezdődött? — Először, különleges eljárás­sal próbálkoztunk: meggyújtot­tuk négy kút környékét, lent a föld alatt, azzal a céllal, hogy folyékonyabbá tegyük a kőola­jat, s így többet hozzunk felszín­re. Merészségünket az motivál­ta, hogy ez a mező rendhagyó, rendkívül nehéz a felszínre szi­vattyúzni a kőolajat, a kísérő gáz is teljességgel hiányzik, így a legjobb kutak is 9—10 szá­zaléknál többet nem adtak, ami nagyon kevés a tartalékokhoz képest, ma viszont az egykori hozamok többszörösét érjük el. Francia vendégeink nagy öröm­mel tapasztalták, hogy eredmé­nyeink tökéletesen megfelelnek Bencze Cs. Attila (Folytatása a 3. oldalon) ÚJ OLAJBÁNYÁSZATI ELJÁRÁSSAL — NAPI 100 TONNA TÖBBLET hogy távoli időkben kezdődött a föld kincseinek kutatása, az akkori emberek számára fontos ásványok lelőhelyeinek „feltér­képezése". Már évezredekkel ezelőtt a kínaiak olyan „játék­szert" készítettek, amellyel meg tudták határozni a kéregmoz­gások irányát, s ebből a külön­böző anyagok bányászatához szűrtek le tapasztalatokat. A XVII. század végétől Svéd­ország vasércbányáiban mág­nestűt használnak a vágathajtás A föld kincseinek kutatása, főleg a kőolaj-források keresé­se, számos „varázsvesszős em­bert" is gazdaggá tett. Amikor 1859-ben egy Drack nevű vál­lalkozó szellemű férfi Észak- Amerikában megfúrta az első olajkutat, azt mondják, egy ilyen „varázsvesszős embernek" köszönhette hirtelen rászakadt gazdagságát. . . Berettyószéplakon a véletlen játszott közre — mint már em­lítettem, vízkeresés, kútfúrás köz­ Világ proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja SZÁMVETÉS KÖZÉLETÜNK ÚJABB NAGY ESEMÉNYE KÜSZÖBÉN A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA KOLOZS MEGYE TELJESÍTETTE AZ ÖTÉVES TERV ELSŐ KÉT ÉVÉNEK IPARI TERMELÉSI TERVÉT Az RKP Kolozs megyei bizottságának távirata az RKP KB-hez, NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz A Kolozs megyei iparválla­latok dolgozói elhatározták, hogy újabb sikerekkel kö­szöntik a párt Országos Kon­ferenciáját, és jobban meg­szervezve a munkát, nagyobb súlyt helyezve az intenzív fej­lesztési tényezők hasznosítá­sára, november 28-án teljesí­tették az ötéves terv első két esztendejére szóló összterme­­lési előirányzatokat. Az RKP Kolozs megyei bi­zottsága táviratban jelentette a sikert NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek, és rámutatott: megvan­nak a feltételek, hogy az év végéig több mint 2,6 milliárd lej termelést érjenek el ter­ven felül. A munkások, technikusok, mesterek és mérnökök, abban a meggyőződésben, hogy ha­zánkban mindenki magának és a társadalomnak dolgozik, biztosítják önt, mélyen tisz­telt főtitkár elvtárs, igyeke­zettel és szakavatottsággal fognak munkálkodni a műsza­ki és technológiai haladás elő­mozdításáért minden tevé­kenységi területen, az anyagi és pénzforrások lehető leg­jobb hasznosításáért, a nyers­anyagok, a tüzelőanyag és az energia minél gazdaságosabb felhasználásáért, a munkater­melékenység és az egész gaz­dasági-társadalmi tevékeny­ség hatékonysága gyorsabb növeléséért, hozzájárulva a haza gazdasági erőinek gyara­pításához, minden fia jólété­nek növeléséhez. A Kolozs megyeiek szép eredményének részese a Clujana munkaközössége is PÁRTPROGRAMUNK SZELLEMÉBEN AZ ÉLETSZÍNVONAL NÖVELÉSÉHEZ ÚJ ERŐFORRÁSOKAT TEREMTŐ EZERMILLIÁRD A sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom gyors ütemű fejlődését —, mint ahogyan azt a Román Kommunista Párt XI. kong­resszusa megállapította — a beruházások volumenének és hatékonyságának fokozására alapozza nemzetgazdaságunk. Az új gazdasági létesítmények, valamint a meglévők korsze­rűsítése tudományosan meg­alapozott beruházási terv a­­lapján történik. A szocializ­mus építésének éveiben a be­ruházások döntő részét az anyagi termelés, főleg az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésé­re fordítottuk, ez biztosította az ipari termelés növelésének magas ütemét. Jelenleg ipari termelésünk 38-szor nagyobb, mint az 1938-as év termelése. A meglévő termelőkapacitás modern jellegére utal az a tény, hogy az állóalapok 82 százaléka tizenegy év, míg 60 százaléka hat év alatt újra cserélődik, a tudományos-mű­szaki forradalomnak tulajdo­níthatóan. Az 1976—1980-as ötéves terv során a beruházások összege eléri az 1000 milliárd lejt, ez majdnem annyi, mint az elő­ző három ötéves terv beruhá­zásai együttvéve. Több mint fele az ipar, 86 százaléka az anyagi termelés fejlesztését szolgálja. Hogy a beruházások hatékonysága minél nagyobb legyen, még az ötéves terv kezdetén meghatároztuk az új létesítmények területi elhelye­zését. A beruházások haté­konyságát azonban számos más tényező is biztosítja, a­­melyek megvalósításában nagy feladat hárul a gazdasági vál­lalatokra, tervező intézetekre,, minisztériumokra és más szer­vekre. Különösen fontos a mű­szaki dokumentáció időbeni elkészítése, a tervezés és ki­vitelezés időtartamának lerö­vidítése, az új objektumok idő előtti átadása, a megadott paraméterek betartása és e­­gyebek. A beruházási politika valóraváltásában elért ered­mények számottevőek ezen a területen is. A még felmerülő hiányosságok kiküszöbölésére pártunk vezetősége számos intézkedést foganatosított. Az ötéves terv első két évé­nek sikerei lehetővé tették a beruházási terv kiegészítését, amelynek alapján 1980-ig 130,3 milliárd lej értékű ipari termelést valósítunk meg ter­ven felül. Ez mindenekelőtt kedvezően hat ki az ipari fej­lődés ütemére, az előirányzott 10,7 százalék helyett 11,5 szá­zalékos szintre számít nem­zetgazdaságunk, meggyőzően szemléltetik gazdaságunk élet­­képességét, erejét, azt a lelkes tevékenységet, amelyet a dol­gozók fejtenek ki a párthatá­rozatok valóraváltása érdeké­ben. A nemzetgazdasági beru­házások jelenlegi fejlődési szakasza számos példával illusztrálja a belső erőforrá­sok hasznosításában elért e­­redményeket. Köztudomású, hogy a munka jobb megszer­vezésének, a termelőkapacitás, a beépített termelőfelület ész­szerűbb kihasználásának, álta­lában a dolgozók szakmai kép­zésének arányában nő a gaz­daságosság, a hatékonyság. A szervezettség, a rend, a fegye­lem szintén fontos tényezői a hatékonyságnak. Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk fő­titkára, rámutatott arra, hogy szükségessé vált tömegmére­tekben az új gazdasági szem- Dr. Gál Gyula egyetemi előadótanár (Folytatása a 3. oldalon) VYYI Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341). Piața Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteia tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02.1 Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9343 Szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1077 a levélkézbesítők és a lapterjesztők. 1 ' ‘ Reklám- és apróhirdetés a következő címen: december 1., Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Csütörtök Filiala Sector 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. ______________ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 4 Oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Presä. P.O. Box 136—137 — Telex: 11226. ára 30 báni Bucure?ti, str. 13 Decembrie nr. 3 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ a Koreai NDK Szocialista Munkásifjúsági Szövetségének küldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta a Koreai NDK Szocialista Mun­kásifjúsági Szövetségének kül­döttségét, amely élen Ki Dzse Rjonggal, a KB elnökével a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség meghívására látogatást tesz hazánkban. Jelen voltak a következő elvtársak: Emil Bobu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a KB titká­ra, Ion Traian Stefanescu, a KISZ KB első titkára, Nicu Ceausescu és Radu Enache, a KISZ KB titkárai. Jelen volt Szin In Ha, a Ko­reai NDK bukaresti nagykö­vete. , A koreai ifjúsági küldött­ség vezetője tolmácsolta Nicolae Ceaușescu elvtársnak Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a Koreai NDK elnöke meleg üdvözletét és legjobb kíván­ságait, s nevében további sok sikert kívánt a román népnek a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építéséhez. Nicolae Ceaușescu elvtárs köszönő szavakat mondott, meleg üdvözletét küldte Kim Ir Szen elvtársnak, a baráti koreai népnek, a Koreai NDK ifjúságának pedig jólétet, ha­ladást, a nemzeti egység meg­teremtéséhez sikert kívánt. A találkozó során megelé­gedéssel hangsúlyozták a két ország pártjai, népei és ifjú­sági szervezetei közötti baráti kapcsolatok és együttműködés sokrétű fejlődését, kidombo­rították, hogy ezek kedvező alakulásában rendkívüli sze­repet kaptak Nicolae Ceaușescu elvtárs és Kim Ir Szen elvtárs találkozói és meg­beszélései. Nicolae Ceaușescu elvtárs kiemelte a fiatalok közötti lá­togatáscserék és közvetlen kapcsolatok fontosságát és hozzájárulását a román—ko­reai baráti kapcsolatok mé­lyítéséhez, hangsúlyozta, hogy a világ összes fiataljai közötti együttműködés fejlesztése je­lentős tényező az emberiség béke-, szabadság és haladás­törekvéseinek megvalósításá­ban. A párt főtitkára megerősí­tette: az RKP, a román kor­mány és nép továbbra is kö­vetkezetesen támogatja a Ko­reai NDK erőfeszítéseit a két országrész békés és független újraegyesítésében. A találkozó a meleg barát­ság légkörében zajlott le. Izrael iparügyi, kereskedelmi és turisztikai miniszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke fogadta Igael Hurwitz izraeli ipar­ügyi, kereskedelmi és turiszti­kai minisztert, a román—iz­raeli gazdasági és műszaki együttműködési vegyesbizott­ság izraeli elnökét, aki a bi­zottság VIII. ülésszaka alkal­mából hazánkban tartózkodik. A vendég köszönetet mon­dott a román államfőnek, hogy fogadta, majd tolmácsol­ta Menahem Begin izraeli miniszterelnök baráti üdvöz­letét, s egyben jólétet és bol­dogságot kívánt a román nép­nek. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönetet mondott az üdvöz­letért, szívélyes jókívánságait küldte az izraeli miniszterel­nöknek, békét és haladást kí­vánt az izraeli népnek. A találkozó során véle­ménycserét folytattak a két­oldalú gazdasági kapcsolatok jelenlegi stádiumáról és kilá­tásairól, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről, kü­lönösen a közép-keleti hely­zetről.­­ A találkozó szívélyes lég­körben zajlott le. Évszázados nemzeti törekvések betetőzése AZ 1918-AS EGYESÜLÉS „1918-ban valóra vált a román nép évszáza­dos álma - Erdély egyesült az országgal és lét­rejött az egységes román nemzeti állam. Ez a széles néptömegek egyesülésért vívott harcának eredménye volt, a román nép történelmi, társa­dalmi és nemzeti fejlődésének törvényszerű ter­méke. Az egységes nemzeti állam megalakulása azt jelentette, hogy Románia gazdasági-társa­dalmi fejlődésének új szakaszába lépett." NICOLAE CEAUSESCU i­dőben és jelentőségben messzeható történelmi hatósugarú eseményre emlékezik ma hazánk közvéle­ménye: 59 évvel ezelőtt egyesült Erdély Romániával, s ezzel lét­rejött az egységes román nem­zeti állam, valóra vált a román nép évszázados törekvése, győ­zedelmeskedett az önálló nem­zetté válásáért vívott hosszas és áldozatteljes harca. Olyan körülmények között gon­dolunk ma erre az évfordulóra, amikor dolgozó népünk minden téren újabb és újabb kimagas­ló sikerekkel köszönti belpoliti­kai életünk nagy eseményét, az Országos Pártkonferenciát, nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ötéves tervünk második esztendejét szép eredményekkel fejezze be, jó alapokat teremtsen a harma­dik év megkezdéséhez, a párt magas fórumán elfogadandó kiegészítő tervprogram megva­lósításához. S amikor jelen- és jövőformálásunkban az 59 év­vel ezelőtti történelmi momentu­mot idézzük, évszázadok harcá­ra is tekintünk, hiszen 1918. de­cembere nem volt előzmények nélküli, az akkori forradalmi tett a messze történelmi múltba nyúló összefogási és egységtö­rekvések kicsúcsosodását és győzelmét jelentette. Noha a történelem a mai Románia földjén évszázadokkal ezelőtt országhatárokat emelt, különálló fejedelemségeket hozott létre, e tájak lakossága szoros és sokrétű kapcsolatai közé nem emelhetett válaszfalat. Hiszen köztudott, számtalan történelmi példa igazolja, hogy Erdélyben, Havasalföldön és Moldovában a román lakosság körében a leg­régibb időktől kezdve elevenen élt az együvé tartozás eszméje, a közös származás tudata; azo­nos nyelven beszélt, ugyanazon kultúrából táplálkozott és ugyan­azt a szellemi életet gazdagí­totta. Nem utolsó sorban egy­befűzte a közös gazdasági ér­dek, a közös függetlenségi tö­rekvések és eszmék gondolata, együtt vívott harc akarata. Di­csőséges küzdelmek idézik ezt az összefogást a külső hódítók ellen, a szabadságért és a tör­ténelmi haladásért. Mindvégig lángolt a népben az az eszme, hogy a dáciai tájakon erős és egységes államot hozzon létre. Ha rövid időre is, Mihai Vitea­­zulnak sikerült politikailag egye­sítenie a három országot, s ez­zel az egység eszméjét mégin­­kább tudatosította. Hiszen utána egész sor fejedelem, tudós, krónikás és társadalmi harcos tartotta ébren ezt a gondolatot: Bethlen Gábor és Mátéi Basarab, Dimitrie Cantemir és Constantin Brincoveanu, Miron Costintól az Erdélyi Iskola tudó­sain át a negyvennyolcas forra­dalmi harcosokig. Ám az állami egység tényleges valóra váltásá­nak akarata és lehetősége csak a múlt században kerülhetett előtérbe, amikor a tőkés terme­lési viszonyok kibontakozása és kifejlődése napirendre tűzte a feudális rendszer és a hűbéri állami szétdaraboltság fokoza­tos lerombolását. 1859 január­jában történt meg az első döntő lépés: a néptömegek har­cának eredményeként­ Havasal­föld és Moldova egyesült. Nem egészen két évtized múlva, 1877-ben győzedelmeskedett a függetlenség eszméje, Románia kivívta szuverenitását, modern állammá vált. Ez a diadal to­vább acélozta az egységes nemzeti állam kiteljesítésének eszméjét. Erre a történelem által objek­tíven felvetett lépésre századunk második évtizedének végén ke­rült sor. Olyan körülmények kö­zött, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán és az első világháború után lángra lobbant társadalmi és nemzeti felszabadító harcok korhadt birodalmakat döntöttek romba és ostrom alá vették az évszázados gyarmati rendszert. A néptömegek forradalmi har­cainak győzelmeként a régi bi­rodalmak üszkén új nemzeti ál­lamok születtek. Ebbe a törté­nelmi folyamatba tájolódik bele a román nép küzdelme is. Pártunk Programja méltán hang­súlyozza: „Az európai népeknek a nemzeti önrendelkezésért és az idegen uralom lerázásáért folytatott mozgalmába illeszke­dik be a romániai néptömegek­nek és az idegen elnyomás alatt lévő többi román terület néptömegeinek harca az egysé­ges román nemzeti állam meg­alakításáért. E létfontosságú tör­ténelmi követelmény megvalósu­lása a széles néptömegek, a munkások, a parasztok, az ér­telmiség, a haladó polgári kö­rök, a fő társadalmi osztályok és rétegek küzdelmének a gyü­mölcse, az egész nép, az egész nemzet műve volt." Tehát az egységes román nemzeti állam nem véletlen, konjunkturális esemény gyümölcse, nem is tár­gyalóasztalnál eldöntött tény eredménye, hanem a néptöme­gek kitartó harcának sikere. A történelmi fejlődés objektív szükségszerűségének megvaló­sulása. Mint pártunk Programja hangsúlyozza: a nép évszázados egységtörekvéseinek beteljesü­lése volt, annak az álomnak a valóra válása, amelyért az elő­dök sok nemzedéke harcolt és életét áldozta, ötvenkilenc évvel ezelőtt a néptömegek győzedelmeskedtek. Azon a decemberi napon több mint százezres tömeg sereglett össze Gyulafehérváron, Horea mezején. Erdélyszerte száz és százezrek küzdöttek az egysé­gért, a demokratikus haladásért. Valóságos forradalmi hullám sö­pört végig az országon — egy­ség és demokrácia jelszóval. En­nek a küzdelemnek az eredmé­nyét szentesítette a gyulafehér­vári nagygyűlés, amely egyön­tetűen kinyilvánította Erdély egyesülését Romániával. S u­­gyanakkor a néptömegek köve­teléseinek megfelelően elfogadta a Gyulafehérvári Nyilatkozatot, azt a demokratikus jellegű do­kumentumot, amely a dolgozók olyan törekvéseit összegezte, mint a gyökeres földreform, a közvetlen, egyenlő és titkos sza­vazati jog, a szervezkedési és gyülekezési szabadság, a teljes jogegyenlőség az együttélő nemzetiségek számára. Diadalra Mihálka Zoltán (Folytatása a 3. oldalon)

Next