Előre, 1978. március (32. évfolyam, 9419-9445. szám)
1978-03-01 / 9419. szám
2 SZERDAI KRÓNIKA Az olvasó fóruma Még vannak tartalékaink A régeni fafeldolgozó vállalat mechanikai részlegének dolgozói is megtartották évi zárszámadó közgyűlésüket. Az 1977-es esztendőben elért nagyszerű termelési eredményekről számot adó beszámolót Klementisz Emil részlegvezető olvasta fel. Nagy megelégedéssel és büszkeséggel töltött el, hogy részlegünk immár harmadszor ezúttal is kiérdemelte a megtisztelő második helyet a részlegek közötti szocialista munkaversenyben (első a fűrészárut előállító részleg). Amolyan hagyomány született részlegünk részéről a második hely birtoklásában, az idén azonban mindent megteszünk az első hely elnyerése érdekében. A beszámolóból kitűnt, hogy az elmúlt évben a termelési tervet 106,9 százalékban, az árutermelési tervet pedig 100,7 százalékban teljesítettük. A többi mutatónál is jobb eredményeket értünk el az előző évhez viszonyítva, így a munkaidő- és gépkihasználás terén tartottuk a munkatermelékenység meghatározott szintjét; csökkentettük az ezer lejre számított termék előállítására fordított összeget. A jövőre vonatkozóan azonban még rendelkezünk tartalékokkal: a munkaidő és gépek jobb kihasználása melett növelhetjük a munkatermelékenységet azáltal, hogy a kézi fázisokatgépesítjük, s önerőből új gépeket szerkesztünk, csökkentve így a vállalat kiadásait. Az ismertetett és jóváhagyott intézkedési terv egy sor sürgős és hatékony intézkedést ír elő, melyeknek a megszabott határidőn belüli gyakorlatba ültetése hozzájárul majd az idei tervmutatók teljesítéséhez. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a ritkafémeket(a hangszerekhez szükséges alkatrészeket gyártottuk ezekből a fémekkel, míg ez utóbbiakat műanyagokkal helyettesítsük. Különös figyelmet kell szentelnünk annak, hogy az eddig importból szármhazó alkatrészeket önerőből állítsuk elő, csökkentve így a valutakiadásokat. Rendelkezünk megfelelő szakembergárdával, de e tartalékerő nincs eléggé kihasználva, ami meg is látszott: az ELAST A matracokat gyártó műhelyünk tavalyi termelési tervét csak 93,30 százalékban teljesítette. Igaz, közrejátszott sok esetben az alkatrészhiány és a nyersanyag minősége is (ez utóbbiért a Cimpia Turzii-i sodronyipari vállalatot lehet hibáztatni). Termékeink minőségileg megfeleltek a követelményeknek, kevesebb volt a selejt vagy az el nem fogadott áru. A munkavédelmi szabályokat betartottuk, csak néhány könnyebb sérülés történt részlegszinten. Az idei feladatok mozgósítóak és teljesítésük összhangban van a dolgozók és az egész ország általános érdekeivel. Válogatukban április 1-től lesz javadalmazásemelés, mely még nagyobb odaadást követel tőlünk, munkásoktól. Csakis így hálálhatjuk meg pártunk és államunk gondoskodását. ÖRDÖG DÉNES Fickó Élenjáróink A szovátai 1-es számú iskola IV. B. osztályos pionírjai Mi, a szovátai 1-es számú iskola IV. S osztályos pionírjai, az elmúlt évben arról írtunk, hogy nem tudtuk beadni az összegyűjtött üvegeket, ami gazdasági tervünk teljesítéséhez járult volna hozzá. Ezúttal hírül adjuk, hogy néhány napja megoldódott a kérdés, tehát megkönnyítették munkánkat. Éppen ezért elhatároztuk, hogy az évi gazdasági tervünket minél rövidebb idő alatt teljesíteni fogjuk. Sokan már januárban beadták az üveget, a rongyot, papírt, és így teljesítették tervüket, sőt egyesek túl is szárnyalták. Ők az élenjárók, az osztag faliújságán már meg is dicsértük. Ezek a képen látható: Nagy Márta, Buchmann Árpád, Hunyadi Erzsébet, Gábor Csaba, Kulcsár Zsuzsánna, Bálint Emese, Sütő Judit, Gáli Barnabás, Szász Éva, Székely Enikő. " Cikkeink nyomán Mire jó az üveghulladék ? Nagy érdeklődéssel olvastam az Előre február 17-i számában a hulladékok hasznosításáról megjelent oldalt. S egyetértek a szerkesztő megállapításával, hogy több figyelemmel, törődéssel, ötlettel — de olykor kis utánajárással — jóval nagyobb mennyiségű papír, textília, üveg, fém és más hulladékot lehetne másodlagos nyersanyagként értékesíteni, illetve feldolgozni. Azt hiszem, nem árt arra is felhívni a közvélemény figyelmét, hogy környezetünk védelme, a bennünket körülvevő szűkebb világ és természet ápolása, megóvása is erre kötelez bennünket. Mint már erre utalás történt, a hulladékok értékesítéséhez nem föltétlenül kell beruházás vagy költséges gépi felszerelés. Gyakran az ötlet, a kezdeményezés, a megfelelő hozzáállás a legfontosabb. Következésképpen nemcsak a nagyüzemek és vállalatok feladata a problémával foglalkozni, de a kisebb egységeké, a helyiérdekeltségű szövetkezeteké is. Mi több, meggyőződésem, hogy a kisipari szövetkezetek egyik alapvető feladata kell hogy legyen a csökkentett értékű, másodlagos anyagok hasznosítása. S elsősorban azon hulladékoké, amelyek helyben vagy a környéken találhatók. örömmel számolhatok be róla, hogy nálunk, a nagybányai Gutin kisipari szövetkezetnél immár hagyományai vannak a hulladék feldolgozásának. Célzok elsősorban az üveghulladékra. Mint ismeretes, a sok üveggöngyöleget használó vállalatoknál, egységeknél — így a tejgyárakban és részben a kereskedelemben — az üvegtörés is igen jelentős. S az eltört, kicsorbult, megrepedt üveggel már nincs mit kezdeni. Ha szétnézünk a palackozók környékén, halomban áll az üvegtörmelék, gazdáik nem tudják mit kezdjenek vele. Több helyen már tárolásuk is gondot okoz, olyan mennyiség gyűlt fel az évek folyamán. Kevesen gondolnak arra, hogy ez a kényelmetlen hulladék az üveggyártás nagyon is fontos nyersanyaga lehet, hisz amíg a homok, mészkő, szóda megolvasztott keverékéből létrejön ez a kemény és rideg anyag, addig sok energiát kell elhasználni. Következésképpen a törmelék olcsóbb alapanyag, mint a homok, mészkő és szóda. Nagyvonalakban ilyen megfontolások vezettek bennünket, amikor jó évtizede elkezdtünk kísérletezni az üvegtörmelékkel. Megépítettük az első kemencét és apró használati tárgyakat kezdtünk készíteni belőle. Például hamuzókat, poharakat, tányérkákat és efféléket. Mikor láttuk, hogy tetszik a kereskedetermek, vázákat és szervizeket is terveztünk. Jelenleg közel 100 darabos mintakollekcióval rendelkezünk, ebből 60 modell új tervezés,a legújabb szerződéskötés alkalmával rendelte meg a kereskedelem. Szinte ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés mostanában a kis szövetkezeti hátában készült termékek iránt. A múlt évi 1,8 millióról az idén 2,5 millióra nő a buta termelési értéke. Az igazság kedvéért azt is el kell mondanom, hogy nem dolgozhatunk fel akármilyen hulladékot. Lehetőleg mindenféle idegen anyagtól mentes, tiszta fehérüveg törmeléke alkalmas arra, hogy a gyártás során színezni tudjuk a termékeket. Ezért jó előre megbeszélni a szállítóval, hogy ne keverje a különböző színárnyalatú üvegek hulladékát. Mindehhez még csak annyit szeretnénk hozzátenni: az üveghulladékból készült használati eszközök szövetkezetünk leggazdaságosabb, legkevesebb költséggel készített termékei közé tartoznak. KRUPICZER MIKLÓS, a nagybányai Gutin kisipari szövetkezet alelnöke Az illetékesé a szó CSOPIS JÁNOS, Lupény. A Hunyad megyei kereskedelmi igazgatóság ennek küldött válaszának másolatából megtudtuk, hogy a lupényi vasas üzletet ellátták 1 kilós csomagolású cementtel és gipsszel. Március 1. szerda I. évnegyed 111. hónap — 31 nap Az évből eltelt: 60 nap Hátra van még: 305 nap Napkelte: 6.54 Napnyugta: 18.03 Holdkelte: 0.01 Holdnyugta: 10.21 ENYHE IDŐ Tamara Limbusanu, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: A következő 24 órában továbbra is enyhe marad az idő. Változó felhőzet, többnyire borús idő. Moldovában, Dobrogeában, a Baragánon és Máramarosban a reggeli órákban, Olténiában és Munténiában a délutáni órákban esőzések várhatók. Mérsékelt szél. Késő este és hajnalban ködképződés. A legalacsonyabb éjszakai értékek4 és 4 fok között, a legmagasabb nappaliak 4 és 12 fok között változnak. Tll SZERDA, I. műsor: 9.00 |v Tévé-iskola; 10.00 Kérdés és válasz; 10.20 Színház: Braniszlav Nusics: Dr. Pepike ; 11.50 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Tévé-iskola; 16.35 Német nyelvlecke; 17.05 Pronoexpressz-húzás; 17.15 Szocialista országokból; 17.25 Pionírkrónika; 17.45 Hazafias dalok; 18.00 Téli riportfilm; 18.30 Örökség a jövőnek: B. P. Hayden; 19.15 Hirdetések; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévéhíradó; 19.50 Mi, nők; 20.20 Olasz film: Padre Padrone; 22.05 Könnyűzene; 22.20 Tévé-híradó; II. műsor; 19.50 Rajzfilmek; 20.15 A zeneirodalom gyöngyszemei, Bach: 3. és 5. Brandenburgi koncert; 20.55 Hirdetések; 21.00 Tudományos adás ; 21.30 Telex; 21.35 Az RKP politikája jegyében;21.50 Románcok. KORSZERŰ PIACOT építenek s adnak át a tavaszon a Temes megyei Liebling községben, melyen 38 elárusítási asztalt állítanak fel mintegy 2800 négyzetméter területű fedett helyen. Közúti forgalom Tanácskozás a közlekedés biztonságáról Napjaink közúti közlekedésének problémáiról, a forgalomirányítás műszaki ellátottságának gyarapításáról, korszerűsítéséről, a gépkocsivezetés szubjektív tényezőinek jelentőségéről, a sofőrképzés színvonalának emeléséről, a közúti fegyelem erősítésének szükségességéről és a közlekedési szabályok időszerűsítésének módozatairól esett szó a többi között a február 21-i országos tanácskozáson, amelyről lapunk is hírt adott. A tanácskozás nemzetgazdasági jelentőségéről, közügyi vonatkozásáról lesz még alkalmunk írni. De ennek előtte — korábbi híradásunk kiegészítéseként — hadd tömörítsük rövid összefoglalóba a volánhoz ülőket és a gyalogosokat" egyaránt érdeklő kérdéseket, amelyekről a párt főtitkárától kapott korábbi feladatok tudatában tanácskoztak az érdekelt minisztériumok felelős káderei, a közúti közlekedési feladatokat ellátó központi szervek és intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek, megyei néptanácsok küldöttei, milicista tisztek, közlekedési szakemberek, tudományos kutatók. Mind az előterjesztések, mind pedig a viták kiindulópontját az a tény képezte, hogy az ipari és mezőgazdasági termelésünk dinamikus fejlődése és az életszínvonal emelkedése nyomán megnőtt a gépkocsipark, hatványozódott a közúti személy- és áruszállítás sűrűsége. 1977-ben például több mint 30 százalékkal volt nagyobb az országúti járműforgalom napi átlaga, mint négy évvel korábban. Fővárosunk gépkocsiállománya ma jóval nagyobb, mint 15 esztendővel ezelőtt az egész országé. A tavalyi turisztikai idényben nem volt ritka, hogy egy-egy országúton 25 ezernél is több gépkocsi haladt át 24 óra alatt. Az ország áruszállításának mintegy 62 százalékát, a személyszállításának pedig 70 százalékát bonyolították le tavaly a gépkocsik. Mindebből egyértelműen következik, hogy minden atommódon fokozni kell a közúti közlekedés biztonságát. A világon évente szinte hárommillió embert érintenek súlyosan a közúti gépkocsibalesetek: életüket vesztik, megsérülnek, vagy anyagilag károsulnak. Nálunk tavaly — a közúti közlekedést vigyázó szervek gondoskodásából eredően is — csökkent az 1976-hoz viszonyított autóbaleseti arány. Mégis meggondolkoztató, hatékonyabb megelőzést igénylő az a friss keletű statisztikai adat, miszerint napi átlagban 5—6 ember veszti életét, vagy 13—14 személy sérül meg súlyosan gépkocsibaleset következtében. Mi az oka ennek? A tanácskozás egyik előterjesztése így sorolta: a vezetésbiztonságot túllépő gyorshajtás; az előnyszabályok be nem tartása; figyelmetlenség; szabálytalan előzés; alkoholfogyasztás! De tagadhatatlan — tisztelet a kivételnek —, hogy a gyalogosok sem ártatlanok. Igen sokan semmibe veszik a forgalmi biztonságot szolgáló jeleket, jelzéseket. Figyelmetlenül lépnek rá a meg nem engedett helyeken a forgalmas útra, váratlanul toppannak autóbuszok, személygépkocsik elé. A közúti baleseteknek több mint 30 százazaléka a gyalogosok hibájából következik be. Súlyos közúti szerencsétlenségek okozói továbbá a szabálytalanul közlekedő kerékpárosok, a megyei utakon pedig a szekerek. Az utóbbiak hajtói olykor elbóbiskolnak az ülésen, éjjel és ködben pedig elfelejtik kiakasztani a jelenlétükre figyelmeztető viharlámpát. Hargita megye egyik szólásra emelkedő szakembere nyomatékkal javasolta — és jogosan —, hogy szigorítsák meg a jelzőlámpa nélkül közlekedő szekeresek felelősségre vonását. „Megyénkben tavaly — hangsúlyozta— 66 százalékkal csökkent a közúti balesetek aránya, de nagyobb is lehetne a csökkenés, ha kiküszöbölhetnénk főbb útvonalainkról az állatvontatású járműveket. Hargita megyében igen gyakori a ködött napok száma és már csak ez is indokolttá teszi javaslatom megszívlelését". Nem kevés szó esett a tanácskozáson az EMBER—ÚT—GÉPKOCSI kölcsönhatási tényezők együttes vizsgálatának a fontosságáról. A volánnál ülő ember 90 százalékban felelős a balesetért. Autóvezetői felkészültségétől, fegyelmezettségétől függ nagyrészt a forgalom folyamatossága, biztonsága. Képzésükről, nevelésükről, polgári és társadalmi jogi felelősségük fokozásáról nem szabad megfeledkezni. Már csak azért sem, mert létszámuk meghaladja a másfél milliót is, mert a hivatásos és az amatőr vezetők nagy része az utóbbi öt esztendő során kapott hajtási jogosítványt. Elemzés tárgyát képezte a másik két kölcsönhatási tényező (ÚTI GÉPKOCSI) jelentősége. Bár országútjaink 95 százalékát korszerűsítettük, lemaradás mutatkozik a megyei közutak karbantartásában. Az érintett megyék helységgazdálkodási szerveinek többet kell tenniük a jövőben ezen a téren is. Több törődést igényel úgyszintén a gépjárművek műszaki állapotának a felülvizsgálata. A cél, hogy egyetlen baleset se következzen be műszaki hibából, vezetői nemtörődömségből. 1977- ben ugyanis 164 000 hibás gépjárművet találtak az ellenőrök. Az ilyen kocsikat a hibák elhárításának idejére kivonták a forgalomból, de oda kell hatni, hogy a hasonló esetek ne ismétlődjenek meg. A tanácskozás részvevői nemcsak tényismeretekkel és munkájuk jobbulását szolgáló útmutatásokkal gazdagodhattak, hanem megszemlélhették a közúti közlekedés javítását elősegítő műszaki újdonságokatis. A megbeszélések idejére az ötletes műszaki felszerelések gazdag tárházává avatták a szervezők a szakminisztérium tágas előcsarnokait. Bemutatták számukra a hazai korszerű technika vonatkozó vívmányait, a közlekedésjelző és forgalomirányító eszközöket; — gépjárművek műszaki ellenőrzéséhez, karbantartásához és javításához használható készülékeket, felszereléseket; — a gépjárművezetők jobb kiválogatását és felkészítését elősegítő új berendezéseket; — sorozatgyártásba került közlekedésbiztonsági tartozékok sok-sok változatát. Az országos tanácskozás részvevői azzal az elhatározással távoztak, hogy minden eddiginél többet tesznek a közúti közlekedés folyamatosságáért, biztonságáért. BOKOR LAJOS Mérfisor .. .. (avagy a törlesztés és az ígéret pillanata) Szívre szorított kézzel férfiasait bevallhatjuk (legalábbis ezen a napon), hogy feledékenyek, figyelmetlenek, néha udvariatlanok vagyunk és könnyelműek is: «túl könnyen ígérünk fűt-fát, csillagok földre költöztetését, tengeren hordozást, az új élet megkezdését azonnali hatállyal (ide értendő a bevásárlások nehezének vállalása, a kimaradások csökkentése, a prózai porszívózás végzése, a köhögő csapok megjavíttatása, a gyerek rendszeres sétáltatása stb.). Ám érthetetlen módon egy rövidtávú fellángolás után minden marad a régiben. Gyengék volnánk? Nincs elegendő akaraterőnk? Félünk a kezünket lehúzó cekkertől, esetleg restelljük?... Néha magyarázatot is találunk és tréfás csomagolásban arról tartunk eszmefuttatást, hogy a nők egyenjogúságának elkötelezett hívei vagyunk, nem illik őket megfosztani az aprómunka mindennapos örömeitől sem... De félre a kedélyeskedéssel. Abban, hogy életünk napjai és benne jó (és kevésbé jó) szokásaink így alakultak s ide jutottunk (juttattak bennünket) március elsejéhez, van valami felemelő, nagyszerű, szigorú és bölcs törvényszerűség. Mert márciusba új életre ébred a természet, táguló orrcimpával szívjuk tüdőnkbe a még hószagú levegőt, de már érezzük benne a tavasz vér- és kedvpezsdítő piros tüzeit, az örök újrakezdést, amit illik új minőségű családi és kisközösségi alapállásban fogadni. Mert a Mártikor meghozza az esedékes törlesztések és a kimondott vagy csak sejteni engedett ígéretek ünnepélyes, gátlásoldó pillanatát. Veszünk tehát szeretteinknek, kolleganőinknek piros-fehér (a szeretet és a reménység színei!) fonalon függő kis mütyürt, pár szál virágot, esetleg egy fiaskó jófajta italt (lehetőleg népi édes■ konty alá valót, mert azt ők isszák meg), és változatos mosolytechnikával vagy szótlan, zavart rejtő szenvtelenséggel felfegyverkezve (kinek-kinek azengesztelni valója szabja meg) a ruhájukra (szivincfjölé) tűzzük a törlesztés és az ígéretek színes bokrétáit... S ha nem is mondjuk ki hangosan, őszintén érezzük és gondoljuk: hálásak vagyunk nektek azért, hogy éltek, hogy elviselhetővé teszitek életünket, hogy nagylelkűek és jók vagytok... Legyetek vidámak, szépek, türelmesek, segítsetek, hogy elkerüljük a mindennapok ránk leselkedő ezer veszélyét, gyarapítsátok örömeinket, jó szóval, mosollyal oszlassátok homlokunkról a borút... És legyetek kitartóak és optimisták, megértőek és nagyvonalúak, mert a jövő Márfisorig kerek esztendő horgod előttetek... És egyáltalán mi lenne veletek — nélkülünk? !... BALOGH JÓZSEF APRÓHIRDETÉSEK HUSZONÖT ÉVES találkozót tartanak a gyergyószentmiklósi, egykori Vegyes Szakmai Iskola 1953-ban végzett asztalos növendékei. A találkozó időpontja 1978. június 17, délelőtt 10 óra. Kérjük osztálytársainkat, hogy május 31-ig értesítsenek részvételükről, a következő címen: Fülöp Márton, Gheorgheni, Bd. 23 August 9, jud. Harghita. Rendezőség, (1023) Szomorú szívvel jelentjük, hogy Z. ALBU DEZSŐNÉ Csia Ilona 1978. február 28-án 65 éves korában rövid, de súlyos szenvedés után elhunyt Bukarestben. Temetése március 3-án délután 3 órakor lesz Brassóban. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Új könyvek Tollal és fegyverrel a függetlenségért A népek történetének kiemelkedő mozzanatait impozáns művészi alkotások mellett a könyvtárak polcain - szervegein sorakozó munkák is fémjelzik. Az egymást váltó generációk tollforgató képviselői ugyanis azzal adóznak az elődök rendkívüli áldozatokat követelő erőfeszítéseinek, hogy a múlt tapasztalatainak gyümölcsöztetése érdekében kísérletet tesznek a szóbanforgó esemény minél teljesebb rekonstruálására, felmérik annak korabeli jelentőségét és ami talán még lényegesebb, behatóan elemzik, hogy milyen kihatása van népünk életútjának alakulására. Fáradozásuk" eredménye számos átfogó monográfia, résztanulmány, irodalmi vagy művészettörténeti részek II., szellemi termék. Erről győződhettünk meg legutóbb Románia függetlensége kikiáltásának centenáriuma alkalmából napvatégit látott kötetek számbavétele kapcsán is. A nemrég megjelent munkák sorában igényes kivitelére L T magára irányította a figyelmet az „1877 — tollal, fegyverrel" című kötet.*) Szerzői Egyesi Ákos, Camil Muresan, CsúcsujaIstván, Liviu Maior, Kovács József, Murádin Jenő, Almási István, Beke György és Cseke Péter; szakemberek és közírók, mondonivalójuk prezentálásához azt a szerencsés megoldást választották, hogy több nézőparilóigjál közelítsék meg a problémát? Ez lehetővé tette a történeti valóság sokszínűbb tükrözését s azt, hogy viszonylag szűkre szabott keretek között érdekes képet vázoljanak fel a függetlenségi háborúról. Ebben a formában az összmondanivaló nemszorítkozik kizárólagosan a história megállapításaira, hanem a mindennapok eseményeivel, az élettel telítődik. Mintegy a szemünk előtt bomlik ki a történések teljes színskálája, a politika és diplomácia szövevényesmechanizmusától az egyszerű emberi cselekedetig, amelyek mind-mind szerves alkotó elemei a vizsgált eseménynek. -------1—— A szóbanforgó munka össze*) 1877. —TOLLAL, FEGYVERREL-tanulmányok, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977. -állítási módja-igen szerencsés e tekintetben is, hogy lehetővé teszi a részjelenségek értékrendjénekés kölcsönlhatásának-jobb érvényesülését az egységes képben. Utalhatunk e tekintetben Egyed Ákosnak a függetlenségi háború történeti előzményeit, és lefolyását taglaló írására éppen úgy, mint Csúcsuja Istvánnak A függetlenségi háború visszhangba az erdélyi magyar sajtóban és a magyar nép körében címet viselő terjedelmesebb tanulmányára«--Mindkét szerző — igen helyesen — arra törekszik, hogy elkerülje annak a látszatát, hogy a függetlenségért vívott harcelszigetelt történelmi epizód formáját öltse, hanem mint az ország belső fejlődési folyamatából eredő tényezők, valamint a nemzetközi viszonyok előidézte feltételek kölcsönhatásának produktumaként mutatkozzék. Ennek érdekében figyelmesen vizsgálják azoknak az egységes folyamattá ötvöződő erővonalaknak a kirajzolódását, amelyek a román fejedelemségeket, majd az egységes államot a teljes nemzeti függetlenség kivívása irányába sodorják Camil Muresan, Csúcsuja István és Liviu Maior írásai nyomán, amelyek főleg a korabeli sajtó tükrében vizsgálják az erdélyi haladó erők viszonyulását a romániai eseményekhez, a külpolitikai aspektus sajátos színe domborodik fel." Ennek domináns eleme a délkelet-európai népek egymásra utaltságából fakadó szolidaritás és a XIX. század folyamán kikristályosodó nemzeti öntudat megnyilvánulása. Előbbivel magyarázható az a széleskörű anyagi és erkölcsi támogatás, amellyel Erdély különböző ajkú lakói a függetlenség ügye mellett kiállnak. Utóbbinak tudható be, hogy a meglehetősen bonyolult külpolitikai viszonyok ellenére a kor kiemelkedő gondolkodói a szabadság és függetlenség eszméit a napi politika fölé helyezik, s harci programjuk központi kérdésévé teszik. Kovács József árnyaltan elemző tanulmányában a magyar történetíróknak a függetlenségi háborúval kapcsolatos nézeteit elemzi. A vizsgálódás tárgyául kiszemelt történészek, akik közvetlenül foglalkoztak a délkeleteurópai térség problémáival, s -akik kivétel nélkül az objektivitás szellemében és tágabb perspektívába ágyazva közelítettékmeg atérség népei függetlenségi harcának bonyolult tematikáját, egyöntetűen vallják az itteni népek felszabadító harcának jogosságát. Műfajilag talán önálló egységként is tekinthető, detartalmánál fogva szervesen illeszkedik a tárgyalt témakörbe a szóbanforgó munka azon része, amely Murádin Jenő, Almási István, Beke György .és..Cseke Péterírásaiból,,gb ps.sze. A kötet idevágó oldalain a szerzők, a közírók által gyakran és találópp használt emocionális elemek segítségével megelevenítő erőt kölcsönöznek az eseményeknek, emberközelbe hozzák a történteket. Tolluk nyomán egyedi sorsokból bontakozik ki az általános emberi, az igazi humanizmussal telített és elvszerűségre épülő magas erkölcsi tartás. Az áldozatkészségen, szilárd meggyőződésen alapuló ügyszeretet és emberiesség megtestesülése sugárzik ki a kor elismert orvosprofesszoráról megrajzolt nagyszerű Beke-portréból, az ismert és ismeretlen csángó hősökről papírra vetett karcolatokból vagy a függetlenségi háború ügyét a maguk mesterségbeli tudásukkal szolgáló egyszerű iparosok, székely fuvarosok és a Veress-testvérek tevékenységét érzékeltető sorokból.* Hasonló gondolatokat ébreszt Murádin Jenő Szathmári Papp Károly tevékenységét összefogó jól sikerült mikromonográfiája, amely azon túlmenően, hogy testekés adatokat nyújt a művész életéről, jelzi a kor nagy alkotóinak — Nicolae Grigorescu, Sava Henria, Theodor Amon és mások — odaadó hozzáállását a függetlenségi harchoz... A függetlenségi háború hadszíntereire siető haditudósítók hivatásgyakorlásának boncolgatásánál Cseke Péter behatóan elemzi ahírforrások változatos formáit, a hiteles tájékoztatásért folytatott küzdelmet, a tudósítások hitelességének kérdését, a tudósítók kilétét, a sajtó tájékoztató és mozgósító szerepét a közvélemény körében. Ilyenformán írása értékes sajtó■történeti adalékként is szolgál. MAGYARI ANDRÁS Értékes politikai-szellemi kilátó Könyvkiadásunk nagy gondot fordít az ifjúság tudásszányánok kielégítésére és tudományosmaterialista világnézete kialakítására, megszilárdítására. A Politikai Könyvkiadó a napokban jelentette meg magyar nyelven a népszerű ifjúsági sorozata negyedik kötetét ’) Carol Roman gondozásában. A kötet, akárcsak az előzőek, az ifjúság legszélesebb rétegeit érdeklő politikai, társadalmi, ideológiai kérdéseket tárgyalja, lapjain neves hazai szerzők világítják meg a szocialista építés belső, hazai problémáit és a nagyvilágban végbemenő bonyolult folyamatokat. Milyen kérdéseket tárgyal az Ablak a világra új kötete? Az első tanulmány, Constantin Danciu írása, azokat a tudnivalókat foglalja össze, amelyeket minden ifjúnak ismernie kell az egységes országos gazdaságitársadalmi fejlesztési tervről. A szerző részletesen. .Ismerteti. .pártunk elméleti tanítását a tervszerűsítésről, bemutatja társadalmunk és gazdaságunk szerkezetének változását és a pártprogramnak a szocialista tervszerűsítés jelenlegi és jövőbeni fejlesztésére vonatkozó tételeit. Elena Popovici a pártosság és az objektivitás megbonthatatlan egysége a marxista filozófiában című tanulmányában, a probléMAABLAK A VILÁGRA. A kiadást gondozta Carol Roman, Politikai Könyvkiadó, Bukarest, 1977. ma rövid filozófiatörténeti áttekintése után, a jelenkori világban végbemenő folyamatokmagyarázatán keresztül mutatja be azt, hogy a tudomány, a technika és a kultúra legkülönbözőbb területein folyó harcban hogyan érvényesül a marxista,filozófiára jellemző pártosság ereje. Az írás kiemeli pártunk elvszerű politikájának jelentőségét ennek az elvnek az alkalmazásában. A nagyvilág különféle politikai fórumain sokszor elhangzó és sokféleképpen értelmezett humanizmus kérdésében világítja meg pártunk és országunk álláspontját Petre Pinzaru A szocialista humanizmus tartalmáról és jellegéről szóló tanulmányában. A kötet több tanulmánya társadalmunk új emberének a nevelésével* p* kommunista életélvek' és' életvitel kérdéseivel foglalkozik. Petru Ispas A kommunista életeszmény című írásohazt bemutatja, hogy az elmúlt évtizedek során, az új társadalom építéséért végzett munkában hogyan váltak egész társadalmunk közkincsévé a kommunizmus eszméi és így a kommunizmusra jellemző életeszmény is.. Foglalkozik a nevelők és az ifjúsági szervezet hatalmas feladataival, az elkövetkező tennivalókkal, azzal a folyamattal, amelynek során minden nemzedék újabb tapaszta■datokkal, eredményekkel gazdagítja a kommunista eszmények kincsestárát. Ugyancsak fontos ,nevelési kérdést tárgyal Nicolae Roman Az Ideológiaitevékenység a szocialista öntudat kialakításának és fejlesztésének hajtóereje című tanulmánya, valamint Nicolae Croitoru írása, amelynek címe A KISZ tevékenységének központi célkitűzése, hogy az egész ifjúság elsajátítsa és szilárdan alkalmazza A kommunisták munkája és élete, a szocialista etika és méltányosság elveinek és szabályainak Törvénykönyvét. A nemzetiségi kérdés hazai megoldásával és a nagyvilágban felmerülő ilyen vonatkozású problémákkal foglalkozik Elena Florea Miért létezik nemzetiségi kérdés a különböző országokban? című tanulmánya. Hazánk nemzetközi kezdeményezéseit és ezek visszhangját ismerteti George G. Potra Hogyan érvényesül a román kezdeményező szellem világszinten című tanulmányában. A nagyrészt polémikusan megfogalmazott írások a különféle eszmeáramlatok és ezek képviselői véleményének, az ismertetésén és a mi nézeteink és érveink bemutatásán keresztül kalauzolják el az ifjú olvasót a felvetett problémákban saját helyes állásfoglalásának a kialakításához. A kötetnek ifjaink és a nevelők könyvespolcán a helye. KOVÁCS ERZSÉBET Korszerű olvasástanítás Közhelynek számít a könyv vonzerejének apadása, a könyvkultúra rovására terjedő tévékultusz miatti aggodaalmaskodás. Az emberiség legjobbjaia aszél- e lemi értékek őrzői és gyarapítói századunkban nem egyszer hallatták figyelmeztető szavukat, jajkiáltásukat a könyvtől elidegenedő ember láttán. Van-e ok aggodalomra? S ha van, lehet tenni valamit azért, hogy a jövendő nemzedékek bízzanak a könyvben s barátaiknak tekintsék olvasmányaikat? A kifejlet találgatása helyett nézzünk szét inkább a forrásvidéken, a cseperedő gyermek és a serdülő ifjú szellemi otthonában. Hiszen tudvalevő, hogy az iskola alapozó munkájától függ leginkább, lesz-e olvasó valakiből vagy sem. Iskoláinkban minden hivatásának élő tanár ismeri a gyermek és ifjú kezébe adott könyvek sorsdöntő szerepét. A tanári munka alapját képező tantervek és tankönyvek, akárcsak a gyarapodó munkafüzetek és módszertani kiadványok a megújhodott pedagógiai szemlélet értelmében egyre nagyobb súlyt fektetnek az olvasmányok életkor szerinti megválasztására, az irodalomolvasás tanításának a megszervezésére és a hatékony módszerek kiépítésére. E korszerű törekvés eredményeként született meg a tanítók számára kiadott kézikönyv (PÉTERFY EMÍLIA: A tanító kézikönyve — Olvasás — Irodalmi nevelés —, Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó, 1976), 1977 végén pedig a gimnáziumi irodalomolvasás“ oktatását elősegítő útmutató. GYÖRFI IBOLYA munkája,, az TtparÚVm olvasás-*az &■ '-osztály-", ban A tanítás gyökörtanT című új sorozatban látott napvilágot. Györfi Ibolya tudományos kutató, a Pedagógiai,és Pszichológiai Kutatóintézet keretében végzett teljesítményfelmérések alapján kísérletezte ki Hargita megye általános iskoláiban az olvasási képzés, készség és képesség, valamint a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésére alkalmas gyakorlatrendszerét. . A tanári visszajelentések segítségével tökéletesített gyakorlatok közül hadd emeljük ki a készségek és képességek fejlesztésének egységes tervét. A tanmenetet követő tanítási anyag mellett — táblázatban— feltüntetett eljárások összetett instruktív és nevelői célokat követnek. A szerző az anyanyelv-tanítás központi feladataként kezelik azolvasási készség fejlesztését. Az olvasást receptív és közlési tevékenységként értelmezi ugyanakkor. Ilyenformán az olvasott mű értékeinek fokozatosan mélyülő réteges feltárására, az erkölcsi-esztétikai élmények befogadására késztet. Az olvasást közlési tevékenységnek is tekinti, épp ezért a szövegtartalomnak megfelelő hanglejtés, hangszín, ritmus és hangsúly felismerésére irányítja a figyelmet. A differenciáló szellemi tevékenységhez vezető utat az olvasás-ttechhnika tökéletesítésében látja. Ezért szentel külön fejezetet ennek a témának. Györfi Ibolya kis kézikönyve hasznos célt szolgál: gyakorlatokban és feladatokban fogalmazza meg világosan és áttekinthetőenaz.divesz I. készség és kifejezőképesség-----művelésének folyamatát a tanév egész időtartamára. A tantervet követő irodalomolvasás-tanítási feladatok jobb megértését és a korszerűbb oktatási gyakorlatot elősegítő útmutató a tantárgy nevelési lehetőségeit is felszínre hozza. A képzési követelmények és a nevelőmunka szerves egységét a legszebb eszmények fűtik. „Az irodalmi olvasmányok — írja a szerző — gazdagítják a tanulóknak a valóságra, elsősorban az emberre, a társadalomra vonatkozó ismereteit, haladó hagyományaink megbecsülésére, szocialista hazaszeretetre, hazánk, Románia Szocialista Köztársaság iránti szeretetre nevelnek, hozzájárulnak a kommunista erkölcs megalapozásához ugyanakkor sokat foglalkoznak a közösségi magatartás követelményeivel, példákat mutatnak fel helyes és szép emberi kapcsolatokra, eközben pedig pozitív érzelmeket közvetítenek, meggyőződés kialakításához teremtik meg a kedvező feltételeket.” Lesznek-e könyvbarátok a jövőben is? Aggodalmunkra józan választ adnak az alapozást végző nevelők, az olvasóvá nevelés odaadó hívei. CSIRE GABRIELLA ELŐRE