Előre, 1978. október (32. évfolyam, 9601-9626. szám)
1978-10-01 / 9601. szám
A Szocialista Írségfront Országos Tanácsának napilapja NICOLAE CEAUSESCU CIVTÁRS BESZÉDE az RKP KB-ttal lezajlott munkatanácskozáson — 1978. szeptember 28.-án — Tisztelt elvtársak! Amint már eleve hangsúlyoztam, ennek a munkatanácskozásnak a célja elemezni, hogyan teljesítik az idei tervet minden területen, milyen intézkedéseket kell foganatosítani, hogy példásan megvalósuljon a terv a következő három hónapban, s milyen előkészületeket kell tenni a következő esztendőre. A rendelkezésre álló adatokból és az itt elhangzottakból kitűnik, hogy az ipari termelési terv összességében bizonyos túlteljesítés mellett valósul meg. Való igaz, hogy a múlt évhez képest a túlteljesítés csekélyebb, de ugyanúgy igaz az is, hogy az idén a 100 milliárd lejes kiegészítő program egy részét már eleve belefoglaltuk a tervbe. Mégis, ha még jobban dolgoztunk volna, ha jobban megszerveztük volna a munkát és a műszakianyagi ellátást, a jelenlegi kapacitásokkal jóval nagyobb termelést érhettünk volna el. Számos eredmény született a munkatermelékenység növelése terén is. Nagyobb fokú a törődés a nettó termeléssel, különösen a második félévtől kezdve, bár ennek a mutatónak a teljesítése az esztendő első kilenc hónapja során öszszességében nem kielégítő. Ilyen körülmények között határozottan meg kell tennünk minden intézkedést, hogy valamennyi megye, valamennyi egység hiánytalanul teljesítse a tervet, a fizikai termeléssel, a választéktermeléssel kapcsolatos feladatokat. Az értékben mért termelés, sőt a nettó termelés sem elegendő anélkül, hogy ne teljesítenénk a fizikai termelési előirányzatokat minden választékból. Termelhetünk előirányzaton felül egyik vagy másik ágazatban, de ha nem valósítjuk meg a beütemezett termelést minden szektorban, minden választék tekintetében, zavarok jelentkeznek a termelési folyamatban, nehézségek a gazdasági tevékenység normális menetében. Következésképpen minden minisztérium, minden iparközpont és vállalat, valamennyi megyei bizottság és pártszervezet tekintse elsődleges feladatának a fizikai termelés realizálását a kijelölt választék szerint. Az utóbbi időben foganatosított határozott intézkedések megteremtették a lehetőségeket az összes tervelőirányzatok eléréséhez szükséges anyagi ellátáshoz, természetesen a fizikai és a választéktermelés megvalósításának feltételei között. Nagyobb figyelmet kell azonban fordítanunk a gépek, különösen a komplex berendezések és felszerelés ésszerű kihasználására. A szerszámgépek kihasználása tekintetében az utóbbi évek során bizonyos eredményeket értünk el, javult a kihasználási mutató, a komplex berendezések és felszerelés kihasználási mutatója azonban továbbra sem kielégítő. Egyes berendezéseink és felszereléseink nem érték el a tervezett kapacitást, más berendezések a tervezett kapacitás mellett működnek ugyan, de a rossz karbantartás és üzemeltetés miatt gyakran állnak le. A kihasználási mutató összességében jóval a tervezett alatt marad, ami csökkenti a termelést. Gazdaságunk, az összes minisztériumok, valamennyi megye egyik fő problémája tehát az, hogy intézkedjék a komplex berendezések és felszerelések terve,zett kapacitással történő kihasználásáról, az összes gépek hatékony üzemeltetéséről. Továbbra is a leghatározottabban munkálkodnunk kell a termékek minőségének javításán, műszaki színvonaluk emelésén. Ilyen tekintetben is a szép eredmények mellett számos hiányosságunk van. Értsük meg, hogy a vállalatvezetőségeknek, az összes pártszervezeteknek, valamennyi kommunistának, minden dolgozónak napról napra, óráról órára, percről percre foglalkoznia kell a termékminőség, a műszaki színvonal kérdésével. Ettől függően vehetjük fel a versenyt a hasonló termékekkel a világpiacon. A könnyűiparban például, ha jobb minőségű kelmét, kötöttárut és konfekciót állítunk elő a rendelkezésünkre álló anyagokból, ami természetesen nagy figyelmet, jobb kidolgozást igényel — minden egyes tonna nyers- és segédanyagból 20—30 százalékkal nagyobb értéket termelhetünk. A minisztériumokban, a megyei pártbizottságoknál dolgozó elvtársak értsék meg jól, hogy a legerélyesebben intézkedni kell az ezzel kapcsolatos helyzet gyökeres javításáról. A problémákat nyíltan fel kell vetnünk a dolgozók előtt; a vállalatok nem működhetnek, ha nem gyártanak jobb minőségű termékeket. A termékminőség javítása döntő feltétele a nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztésének, hazánk határozott haladásának és civilizálódásának, a népjólét gyarapodásának. Éppen ezért komoly lépéseket kell tennünk a munkafegyelem, a rend és a felelősség erősítéséért, fokoznunk kell a minőségellenőrzést minden fázisban, minden területen. Ne engedjük meg, hogy a minőségi követelményeknek meg nem felelő termék kerüljön ki a vállalatból! S gondolok itt nemcsak a késztermékre, hanem az adott berendezés vagy gép minden alkatrészére. Mindent alá kell vetni a minőségellenőrzési próbáknak, gondoskodni kell arról, hogy csakis a legmagasabb követelményeknek megfelelő termék kerüljön le a szállítószalagról, a gyártási vonalról. Egyben el kell érni, hogy a teljes gépet vagy berendezést előállító vállalatok az átvett alkatrészeket ismét a legigényesebben ellenőrizzék, s ne adjanak át szerelésre a minőségi követelményeknek meg nem felelő alkatrészeket, alkatrészcsoportokat, a meg nem felelő minőségűeket vissza kell küldeni a termelőnek. Meg kell mondanunk, hogy ilyen szempontból még fegyelmezetlenség, igénytelenség mutatkozik a termelési folyamat kibontakozásában; egyesek még szemet húnynak, gyártásba vesznek olyan alkatrészeket, alkatrészcsoportokat amelyekről eleve tudják, hogy nem megfelelők. Márpedig ez megengedhetetlen! Emiatt aztán előfordul, hogy például egy vegyipari berendezést jelentéktelen csőrepedés miatt napokra, sőt hetekre le kell állítani. Mégpedig azoknak a figyelmetlensége miatt, akik a csöveket gyártották, azoknak a felelőtlensége miatt, akik felszerelték. A nagy berendezések jónéhány leállása ilyen csekély üzemhibának tulajdonítható. Legyen tehát kötelező a gyártásközi ellenőrzés mind az alkatrészcsoportokat vagy anyagokat előállító gyárakban és üzemekben, mind pedig az összeszerelő gyárakban. A gyáraknak, az üzemeknek saját ellenőrzést kell végezniük, rendelkezniük kell pontos ellenőrző eszközökkel, a minőségileg meg nem felelő munkadarabokat pedig nem szabad gyártásba venniük. Határozottan végre kell hajtani ezeket az intézkedéseket, erősíteni kell a fegyelmet, a rendet, valamennyi munkás, mester és mérnök felelősségét az összes termékek minősége iránt. Ezzel kapcsolatosan úgyszintén komoly intézkedéseket kell tennünk a munkások, mesterek és mérnökök szakképzettségi színvonalának emeléséért. Ilyen tekintetben jó előirányzataink vannak, de sajnos nem valósulnak meg, hiánytalanul. Iparunk természetesen igen gyors ütemben fejlődött és fejlődik, állandóan a fiatalok népes tömege kerül be a termelési folyamatba, jónéhányan közülük a mezőgazdaságból. Kétségtelenül más az ismeretkörük, mint a 10 vagy 15 évvel ezelőttieknek, de még ha végeztek is iskolát, nem kapták meg a termelési folyamat által megkövetelt felkészítést. Minden üzemnek, minden megyei bizottságnak, valamennyi minisztériumnak tehát következetesen végre kell hajtania a szakképző és továbbképző kurzusok szervezésével kapcsolatos határozatot. Ez a minisztériumok, az iparközpontok, a vállalatok vezetőségének egyik elsődleges kötelessége! Minden vállalatban működnie kell — a szabályzat szerint — egy bizottságnak, amely a legképzettebb káderekkel együtt a személyzet szakmai színvonalának emelésén munkálkodik. A minisztériumoknak ki kell küldeniük képviselőiket a legjelentősebb vállalatokba, hogy közvetlenül irányítsák a szakképző kurzusokat. Úgyszintén ki kell rendelni kutatási, oktatási kádereket, a régi üzemekben dolgozó, hosszas tapasztalattal rendelkező szakembereket a kurzusok megfelelő megszervezésére és vezetésére. A szakképzés, a műszaki-szakmai felkészültség színvonalának emelése, a szakmai továbbképzés az egész nemzetgazdaság lényeges problémája. Sok helyen alacsony a mesterek felkészültségi színvonala is, ami akadályozza a termelési folyamat jó menetét. Biztosítanunk kell a mesterképző kurzusok, a mesteriskolák legmagasabb színvonalát, külön meg kell, szerveznünk a mesterek továbbképzését az összes gazdasági egységekben. Jónéhány egységben kiváló minőségű, eddig nem gyártott termékek gyártását kezdik meg. Ilyen körülmények között még a régóta ott dolgozó mester sem ismerheti az új terméket. Ha néhány éven át nem biztosítjuk a munkások, a mesterek és a mérnökök ismereteinek felfrissítését, a vállalatok nem tarthatnak lépést az új technikával, a termékminőség terén felmerült termelési követelményekkel. Nem kielégítő az új technika, a tudományos kutatási eredmények termelési felhasználása sem. Még számos elavult termékünk van. Természetesen lehetne számadatokat említeni az évről évre gyártásba vett termékek számáról is. Jónéhány termékünket azonban 10 éve vagy ennél is hosszabb ideje gyártjuk, tehát műszaki szempontból elavultak. Határozottan hozzá kell látnunk a termelés felújításához, gyors tökéletesítéséhez! Ennek érdekében meg kell erősíteni a koncepciós és a gyártásbavételi csoportokat is minden üzemben. Az adott termék gyártásbavételének időpontjában. A tervezők és a kutatók rajzasztalán, illetve figyelmének középpontjában már ott kell lennie az új terméknek. Ha nem így járunk el, nem lehetünk versenyképesek nemzetközi téren. Csak a minőségi, csak a legmagasabb műszaki színvonalú terméket értékesíthetjük magas áron. Ez gazdaságunk egyik lényeges problémája a jelenlegi szakaszban. Cselekedjünk határozottan, fentről egészen le, hogy gyorsan és radikálisan javuljon a helyzet ilyen téren. A Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács, a kutatóintézetek teljesítsék az eddiginél sokkal jobban feladatkörüket. Mindezek nyomán végső fokon számottevően csökkenni fognak a termelés anyagköltségei, általában a termelési költségek. A termelés műszaki színvonalának az emelése nyomán tovább kell hogy csökkenjen az anyagi fogyasztás, ezen belül az energia- és tüze-lőanyagfogyasztás. Ilyen alapon lényegesen növelhetjük a gazdasági hatékonyságot, a nettó termelést, az újonnan megtermelt értéket, a nemze- ti jövedelmet, mindazt, ami ebből fakad hazánk általános fejlődése javára. Szeretnék kitérni a beruhá- zási terv teljesítésének néhány problémájára is. A vita során számos kérdés merült fel, számos válasz hangzott el. Az itt elmondottakra nem kívánok visszatérni. De meg kell érte-í nünk, hogy a beruhá zások megvalósításának idei ütemé- vel nem lehetünk megelégedve. Ilget* Kontolva , nemráadás. Mindenekelőtt foglalkozzunk az idei esztendőre beütemezett kapacitások üzembe helyezésével. Ha ismét nagy számú objektumra forgácsoljuk szét erőinket, még az értékterv hiánytalan megvalósítása mellett sem helyezhetjük üzembe a fő kapacitásokat és létesítményeket. Márpedig ez igen súlyos problémákkal terhelné meg a jövő évi munkát. Meg kell tennünk minden intézkedést, ki kell aknáznunk minden rendelkezésre álló erőt, hogy biztosítsuk az idei esztendőre előirányzott összes objektumok megvalósítását és használatba adását. A minisztériumok vállaljanak nagyobb felelősséget a berendezések és a gépek szerelésében, segítsék saját erőikkel az Iparépítkezési Minisztériumot — ahogyan ma itt elhatároztuk. Ugyanakkor tegyünk erőfeszítéseket, hogy számos gép szerelési ideje lerövidüljön. Külön felhívom a figyelmet a nagy gépekre. Éjjel-nappal dolgozni kell a vállalat saját erőivel, hogy az ilyen gépek mielőbb fel legyenek szerelve, s már ettől a negyedévtől kezdve közreműködhessenek a szükséges berendezések és alkatrészek előállításában. Ahogyan elhatároztuk, a jövő hét végéig pontosan és világosan le kell szögezni, milyen intézkedések szükségesek a beruházási program megvalósításához, különösen pedig a kijelölt kapacitások üzembehelyezési programjának végrehajtásához. Az építőanyagok helyzetével kapcsolatosan szorgalmazni kívánom ; valamennyi megyei pártbizottság hasson oda, hogy a tervezők, a mérnökök, a műépítészek gondoljanak ki és indítványozzanak megoldásokat az anyagköltségek, az anyagfogyasztás csökkentésére. Olyan építkezési megoldásokat kell felkutatni, amelyek segítségével nagy mértékben csökkenteni lehet a cement, a betonacél és más anyagok fogyasztását. Amint egyébként már régebben elhatároztuk, lényegesen csökkentenünk kell a fémszerkezetek részarányát. Fémszerkezeteket kell használni minden olyan objektumnál, ahol azok nem helyettesíthetők, de a méreteket a szigorú szükségletre kell korlátozni. Még nehézkesen, nagy fogyasztások mellett építünk. Az Építőanyagipari Minisztérium, más szervekkel együtt, számos javaslaton dolgozik a fogyasztások csökkentésével és új építőtervek bevezetésével kapcsolatban. Ezekkel október elejére készül el. Ilyen tekintetben viszont többet tehet valamenynyi megye, mind az ipari építkezések, mind a lakások és szociális-kulturális létesítmények építése tekintetében! Ne (Folytatása a 3. oldalon) XXXII. évfolyam 9601. szám 1978. október 1., vasárnap 6 oldalára 30 báni Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341). Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Agentia de publicitate ISIAP— Bucuresti. Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Filiala Sector 1. cont P45 150 228. Pentru ELŐRE Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import Presa. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUSESCU — —■ ■ — — ■ —— — — +S ■ --------------------ELVTÁRS FOGADTA: India kereskedelmi, polgári ellátásügyi és együttműködési miniszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta a hazánkban tartózkodó Mohan Dhariát, India kereskedelmi, polgári ellátásügyi és együttműködési miniszterét. Ott volt Cornel Burtica elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter. Jelen volt Ashok Kumar Ray, India bukaresti nagykövete. Az indiai miniszter hálás köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy fogadta, és tolmácsolta neki Neelam Sanjiva Reddy államelnök és Morarji Desai miniszterelnök meleg üdvözletét. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönő szavakat mondott, szívélyes üdvözletét küldte India Köztársaság elnökének és miniszterelnökének. A találkozó során hangsúlyozták, hogy a Bukarestben, illetve Delhiben lezajlott magas szintű román—indiai dialóguson elfogadott fontos megállapodások alapján lendületesen fejlődnek a kapcsolatok Románia és India között. Mint rámutattak, közös érdek elmélyíteni és sokrétűen fejleszteni a román—indiai együttműködést gazdasági, politikai, műszaki-tudományos, kulturális téren és más területeken, bővíteni a kereskedelmi cserét és kooperációt a két nép javára, a nemzetek közötti egyetértés és gyümölcsöző együttműködés szolgálatában. Megállapították, hogy a két ország gazdasági haladása egyre tágabb perspektívákat kínál az együttműködés bővítésére, a kölcsönösen előnyös kooperáció újabb lehetőségeinek és módozatainak kiaknázására. Mindkét ország részéről hangsúlyozták: fejleszteni kívánják az együttműködést nemzetközi téren, hogy egyre jelentősebben előmozdítsák a fejlődő országok, az el nem kötelezett országok szolidaritásának és együttműködésének erősödését a gyengé félettség felszámolásáért, egy új gazdasági világrend megteremtéséért, a demokratikus és méltányos államközi kapcsolatok kiépítéséért, a népek béke-, szabadság- és haladástörekvéseinek megvalósításáért folytatott küzdelemben. Nicolae Ceausescu elvtárs kifejtette Románia álláspontját néhány időszerű nemzetközi kérdésben. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Nigéria Szövetségi Köztársaság nagykövetét megbízólevelének bemutatása alkalmából Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Adeuga Adekuoyet, aki Nigéria Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként bemutatta megbízólevelét. Rövid beszédet mondott Adeuga Adekuoye nagykövet és Nicolae Ceausescu elvtárs. A megbízólevél átvétele után a román államfő szívélyesen elbeszélgetett a nigériai nagykövettel. Jelen volt Ilie Radulescu, a Külügyminisztérium miniszteri rangú államtitkára, Silviu Curticeanu elnöki és államtanácsi titkár. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS ELENA CEAUSESCU ELVTÁRSNŐ fogadta a londoni Társadalomtudományi Kutatóintézet igazgatóját Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a Szocialista Egységfront elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő fogadta Richard Hausert, a londoni Társadalomtudományi Kutatóintézet igazgatóját, aki felesége Hephzibah Menuhin-Hauser társaságában a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának meghívására látogatást tesz országunkban. Ott volt Collin Mays, Nagy- Britannia bukaresti ideiglenes ügyvivője. A vendég köszönetet mondott a megtiszteltetésért, hogy a román államfő fogadta, azért, hogy felkereshetett romániai tudományos intézményeket, s megbeszélést folytathat hazai tudósokkal. Egyben megkülönböztetett érdeklődését fejezte ki gyors ütemű gazdasági növekedésünk szociális problémáinak megoldása iránt. A legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a román államfő sokrétű országépítő munkájáról, rendkívüli hozzájárulásáról az összes népek közötti egyetértés, együttműködés és béke eszméinek nemzetközi érvényesítéséhez.Nicolae Ceausescu elvtárs köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozta, hogy a román és a brit tudósok közötti kontaktusok és megbeszélések igen fontosak a kölcsönös jobb megismerés, a román—brit együttműködés fejlődése szempontjából. A találkozó során hangsúlyozták: a világszerte végbemenő nagy változások megkövetelik, hogy az összes demokratikus, haladó erők, a tömegszervezetek, a tudományos személyiségek fokozott erőfeszítéseket tegyenek az emberiség nagy problémáinak a népek érdekében történő megoldásáért. Mint kiemelték, konkrét leszerelési, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedéseket kell végrehajtani, hiszen enélkül el sem lehet képzelni a népek közötti békét, biztonságot, békés együttműködést. Ilyen összefüggésben rámutattak, hogy a tudományos személyiségek fontos szerepet kaphatnak a közvélemény, a kormányok mozgósításában, abban, hogy határozott lépések történjenek a leszerelés útján, a gyengén fejlettség problémáinak megoldása, egy új gazdasági és politikai világrend megteremtése útján. A találkozó szívélyes légkörben zajlott le. Banglades Népköztársaság elnöke, Ziaur Rahman hivatalos baráti látogatást tesz országunkban Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének és Elena Ceausescu elvtársnőnek a meghívására Ziaur Rahman, Banglades Népköztársaság elnöke Ziaur Rahman asszony társaságában október első felében hivatalos baráti látogatást tesz Romániában. DIMBOVITA MEGYE IPARA TELJESÍTETTE KILENCHAVI TERVÉT A Dimbovita megyei iparvállalatok dolgozói három nappal határidő előtt teljesítették kilenc havi termelési tervüket és előirányzaton felül leszállítottak a nemzetgazdaságnak 6000 tonna szenet, 12 000 tonna ötvözött és erősen ötvözött acélt, 7000 tonna acél hengereltárut, 26 millió lej értékű gyengeáramú villamos felszerelést, 15 fúróberendezést, 12 párhuzamos esztergát, 10 000 tonna cementet, 650 tonna lakkot és színezéket, valamint más termékeket. A megyei pártbizottság ebből az alkalomból táviratot intézett az RKP KB-hez, Nicolae Ceausescu elvtárshoz. A távirat rámutat, hogy a megye kommunistái, összes dolgozói magas fokú felelősségük tudatában töretlenül fognak munkálkodni a jelenlegi ötéves terv, a kiegészítő gazdasági-társadalmi fejlesztési program feladatainak, a párt XI. kongresszusa és Országos Konferenciája határozatainak teljesítéséért. ÚJ KÖTÖTTÁRUGYÁR HUNYADON Korszerűen felszerelt kötöttárugyár kezdte meg működését Hunyadon. A vállalat több mint1200 nőt, kohász-, építő- és bányászfeleséget, lányt fog foglalkoztatni. Az új vállalat munkaközössége táviratot intézett Nicolae Ceausescu elvtárshoz, és ebben rámutat: biztosítjuk, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, minden erőfeszítést megteszünk a párt XI. kongresszusának és Országos Konferenciájának dokumentumaiból fakadó feladatok teljesítéséért. Erről az új, korszerű ipartelepről jó egészséget és munkabírást kívánunk önnek, s nagyon boldogok leszünk, ha a legközelebbi látogatása alkalmával, Elena Ceausescu elvtársnővel együtt felkeres, s jelenthetjük, hogy becsülettel eleget tettünk vállalásunknak, megvalósítjuk a párt politikáját, az ön útmutatásait. MAI MELLÉKLETÜNK TARTALMÁBÓL: # Balogh József: A könyvkultúra ünnepe 0 Jánosházy György: Korszerűség és új tartalom 0 Marosi Barna: Köszöni kis tükör — Szekérút a havason 0 Majtényi Erik: Kronosz gyermekei • Oláh István: Szólaljatok ember hangján 0 Fülöp Miklós: „Érdek-képviselők" 0 Barabás István: A bánya fölött 0 Horváth Júlia: Két előadás között — a főiskolások világnézeti neveléséről 0 Czegő Zoltán: Kincseket virágzó utak (4.-5. oldal)