Előre, 1979. február (33. évfolyam, 9705-9728. szám)

1979-02-01 / 9705. szám

A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Január 30-án ülést tartott az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtit­kárának elnökletével. Az ülés megvitatta az 1978. évi terv megva­lósításáról szóló jelentést és az 1978. évi egy­­séges országos gazdasági-társadalmi fejleszté­si terv teljesítéséről szóló közlemény terveze­tét. A Politikai Végrehajtó Bizottság megálla­pította, hogy 1978-ban népünk a Román Kommunista Párt vezetésével újabb fontos sikereket ér el a gazdasági és társadalmi é­­let minden területén, a párt XI. kongresszusa és Országos Konferenciája által kijelölt célok megvalósításában, biztosítva hazánk szüntelen haladását, Románia szilárd előrejutását a szo­cialista jólét és civilizáció útján. Az ötéves terv harmadik esztendejét az a­­nyag­i termelés nagyfokú dinamizmusa, az egész gazdaság kiegyensúlyozott és arányos fejlődése, az ipar, a mezőgazdaság, a többi nemzetgazdasági ág korszerűsítési folyama­tainak az elmélyülése, a gazdasági tevékeny­ség minőségi vonatkozásainak a hangsúlyozó­­dása, a nép életszínvonalának emelkedése, a külgazdasági cseréknek és Románia más ál­lamokkal való termelési és műszaki-tudomá­nyos kooperációjának a kiszélesedése jelle­mezte. A Politikai Végrehajtó Bizottság megálla­pítja, hogy az 1978-as esztendő gyümölcsöző mérlege kidomborítja az általános törvény­­szerűségeket Románia konkrét adottságainak megfelelően alkotó módon alkalmazó pártunk és államunk politikájának helyességét, a je­lenlegi ötéves terv előirányzatainak realiz­musát, nemzetünk erejét, képességét és aka­ratát, hogy megvalósítsa a XI. kongresszusom kijelölt programot. A Politikai Végrehajtó Bizottság elhatároz­ta, hogy tegyék közzé a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács, az Állami Tervbizottság és a Központi Statisztikai Igaz­gatóság közleményét Románia Szocialista Köztársaság 1978. évi egységes országos ter­vének teljesítéséről. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvitat­ta és jóváhagyta a mezőgazdaság és az élel­miszeripar vezetésének, megszervezésének és tervezésének a javítására vonatkozó javasla­tokat, amelyeket a párt főtitkárának, Nicolae Ceaușescu elvtársnak a kezdeményezésére és konkrét útmutatásai alapján dolgoztak ki. A Politikai Végrehajtó Bizottság, megálla­pítva, hogy mezőgazdaságunk erőteljes fejlő­désen ment át, s ennek nyomán az 1950— 1978-as időszakban 3,5-szer növekedett a glo­bális mezőgazdasági termelés, hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági-társadalmi fejlesz­tésének jelenlegi szakasza új követelménye­ket állít a mezőgazdaság elé, amelynek jobb hozamokat kell elérnie, számottevően növel­nie kell hozzájárulását a nemzeti vagyon gya­rapításához. Ezekkel a szükségletekkel és a mezőgazda­ság egységes vezetésének az elveivel össz­hangban a Politikai Végrehajtó Bizottság fel­adatul tűzte ki egységes állami és szövetke­zeti agráripari tanácsok létrehozását, amelyek ténylegesen felelni fognak a hozzájuk tarto­zó mezőgazdasági egységek feladatainak meg­valósításáért, megteremtve a szükséges szer­vezési keretet a mezőgazdasági termelés összpontosításához és szakosításához, integrá­ciójához, az egységes vezetéshez, közös akciók szervezéséhez a földalap, az anyagi és pénz­eszközök, a munkaerő teljes és hatékony ki­használása céljából. A Politikai Végrehajtó Bizottság feladatul tűzte ki, hogy ezeket az intézkedéseket jóvá­hagyás végett terjesszék a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése elé. A továbbiakban a Politikai Végrehajtó Bizottság megvitatta és jóváhagyta a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetéről szóló jelentést, s azokat a javas­latokat, amelyek értelmében bizonyos ked­vezményeket nyújtanak, elhalasztanak, csök­kentenek, illetve törölnek határidőre ki nem egyenlített hiteleket és egyéb fizetési kötele­zettségeket. Az állam évről évre jelentős hosszú és rövid lejáratú hitelekben részesítet­te a mezőgazdasági egységeket műszaki-anya­gi alapjuk szakadatlan fejlesztése végett. Az egységeknek legnagyobb részt sikerült vissza­fizetniük a folyó termelési hiteleket és a hosz­­szú lejáratú hitelek esedékes részleteit. A Po­litikai Végrehajtó Bizottság, szem előtt tart­va a határidőn belül nem törlesztett adóssá­gok volumenét és azt, hogy ezek jó része régi keletű és pénzügyi nehézségekkel küzdő egy­ségeket terhel, ezen egységek gazdasági tevé­kenységének javítása végett kedvezményeket hagyott jóvá, amelyek értelmében elha­lasztanak, csökkentenek, illetve törölnek határidőre ki nem egyenlített hiteleket és egyéb fizetési kötelezettségeket. A Politi­kai Végrehajtó Bizottság utasítást adott arra, hogy ezeket az intézkedéseket minden egyes mezőgazdasági termelőszövetkezet helyzeté­nek beható elemzése alapján alkalmazzák. Ugyanakkor az e kategóriához tartozó minden mezőgazdasági egység dolgozzon ki konkrét tevékenységi programot a gazdasági-pénzügyi helyzet állandó javításáért, a termelés és a jö­vedelmek növeléséért. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyszer­smind megvizsgálta az 1979. január 3 és 10 között országszerte lebonyolított háziállat­összeírás eredményeit. Az adatok elemzésé­ből kitűnik, hogy az állatállomány az elmúlt évhez viszonyítva valamennyi fajból növeke­dett. A legszámottevőbb növekedést az álla­mi gazdaságok és a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek érték el; a személyi gazdasá­gokban növekedett a juhok és a háziszár­nyasok száma. A mezőgazdaság összes szek­toraiban a szarvasmarhák száma 204 000-rel, vagyis 3,2 százalékkal növekedett az előző időszakhoz viszonyítva, a sertéseké 592 500- zal (6,1 százalék), a juhoké és kecskéké 1 156 800-zal (7,8 százalék), a lovaké 19 300- zal (3,5 százalék) és a szárnyasoké 10 672 700- zal (12 százalék). A Politikai Végrehajtó Bi­zottság méltányolva a szocialista mezőgazda­ság e szektorában elért eredményeket, fel­adatként tűzte a Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Minisztérium elé, hogy az Állami Tervbizottsággal, a Néptanácsügyi Bizottság­gal, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségével és a többi érdekelt szervvel együtt tegyen határozott intézkedé­seket az állattenyésztés fejlesztésére és az ál­lati termelés növelésére irányuló országos program előirányzatainak maradéktalan tel­jesítéséért. A Politikai Végrehajtó Bizottság ezután ja­vaslatokat hagyott jóvá azoknak a kritériu­moknak a javításáról, amelyek alapján a Szo­cialista Munka Hőse címet, a Mezőgazdasági Érdemrend I. fokozatát és más kitüntetéseket adományozzák megyéknek, szocialista mező­­gazdasági egységeknek és a nem szövetkeze­­tesített övezetek egyénileg gazdálkodó pa­­­­rasztjainak a­­mezőgazdasági termelés gyara­pításában elért kiemelkedő eredményekért. A Politikai Végrehajtó Bizottság határoza­tot fogadott el az ipari, építkezési, szállítási és mezőgazdasági vezetőkáderek tanácskozá­sának megszervezéséről. A március elején Bukarestben sorra kerülő tanácskozás meg­vizsgálja és kijelöli az 1979—1980-ra szóló feladatok maradéktalan teljesítését szolgáló intézkedéseket, hogy teljes egészében megva­lósuljanak a párt XI. kongresszusán és Orszá­gos Konferenciáján a jelenlegi ötéves tervre vonatkozóan elfogadott határozatok. A Politikai Végrehajtó Bizottság február 1- re összehívta a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülését. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyszer­smind megoldotta a folyó párt- és állami te­vékenység több kérdését. A BERUHÁZÁSI TERV PÉLDÁS TELJESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN A NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK HANGSÚLYOS ÍVELÉSÉÉRT DOLGOZNAK A HARGITA MEGYEI ÉPÍTŐK Fejlődik, rohamos ütemben épül­ Csíkszereda és környéke. Lakó­házak, szociális-kulturális létesítmények, vállalatok egész sorát hozták tető alá az utóbbi években. Újjá varázsolták az állomás környékét, a városközpontot, megjelent a térképen a Tudor negyed, valamint az ipari zóna. És az építőmunkának korántsincs vége. Az idén újabb­­objektumok átadására kerül sor. De most, ötéves tervünk döntő, ne­gyedik esztendejében, amikor a fő hangsúly a minőségi mutatók megvalósítására tevődik, ezzel együtt nemcsak sokat, hanem olcsób­ban kell építkeznünk. Hargita megye építőtelepein járva mindenütt jó gazdaszellemmel találkoztunk. A tavaly, az azelőtt egy esztendei­hez képest 18 lejjel csökkentették az ezer lej beruházásra eső költsé­geket. Ennek ellenére nem sikerült a pénzügyi terv minden mutatóját megvalósítani. Az idén gazdasági alapmutatóvá lépett elő az építő­szerelő vállalatokban is a nettó termelési érték. A fizikai termelés növelése, valamint a költségek csökkentése létfontosságú feladattá vált. Felkerestük INCZE KOR­NÉLIA elvtársnőt, a Hargi­ta megyei építő-szerelő vál­lalat főkönyvelőjét és elbe­szélgettünk vele arról, hogy milyen intézkedéseket hoz­tak az­ új érték szintjének növelése érdekében. — Az idei gondjaink megér­téséhez ismerni kell a tavalyi problémáinkat. Mint ismeretes, nem valósítottuk meg az elő­írt pénzügyi mutatók mind­egyikét. Főleg a költségszinte­ket haladtuk túl. Ez aztán bo­nyodalmak egész sorát okozta. — Mi emelte meg a költ­ségeket, s ezen belül az a­­nyagkiadásokat? — Mindenekelőtt a tervezett globális termelés nem teljesí­tése. A munkáslétszám- és a­­nyaghiány miatt a fizikai terv­­feladatokat nem valósítottuk meg, ez pedig­ az elvégzett munkálatok összértékét csök­kentette. Mintegy ezer mun­kás — többségükben szakem­ber — hiányzott az állványok mellől. Az amortizációs-, vala­mint a rezsiköltségeket a glo­bális terv egészére adják meg, ezen nem változtathatunk azért, mert nincs elég munkás és nem végeztük el a tervezett munkálatokat. Ez a maga so­rán nagyon megterhelte kiadá­sainkat.­­ A szakemberek tobor­zása is a vállalat vezetősé­gének a feladata. — Ez így igaz, azonban az utóbbi időben több vállalat indult be Hargita megyében. Ezek „elszívták“ a munkaerő egy részét. Nehéz építőmun­kást, szerelőt toborozni a tele­peinkre. — Nehéz, de nem lehetet­len. A költségtételeket néz­ve, az anyagkiadások kö­rül sem volt minden rend­ben a tavaly. — Anyagbiztosítási gondok­kal küzdöttünk. Hogy ez a vál­lalatnak mit jelent, íme rá egy példa. Szinte nap mint nap fejtörést okozott az adalék­anyagok — kavics, homok — biztosítása. Nem azért, mert nem volt kiutalásunk. Volt. Csakhogy a rákosi és a fenyő-Román Győző (Folytatása a 3. oldalon) A 3. oldalon: ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG A KULTURÁLIS-NEVELŐ MUNKÁBAN IS GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS A szatmári Augusztus 23 vál­lalatban az új minőségért, a magasabb gazdasági hatékony­ságért folytatott küzdelem ke­retében következetes gyárt­mányfejlesztés bontakozik, ki. Előkészítették például két új tí­pusú, javított konstrukciójú, az eddigieknél jobb működési és minőségi mutatókkal ren­delkező gáztűzhely gyártásba­­vételét. Az új típusú főzőkály­hák kisebb égőfejei jobb ter­mikus megterhelést, és egyben a gázfogyasztás csökkentését teszik lehetővé. Mindkettőt az eddigieknél alacsonyabb fém­fogyasztás mellett fogják gyár­tani. Sikeresen kiállta az ü­­zempróbákat az új villamos főzőkályha is. Előkészítették a szilárd tüzelőanyagot haszná­ló, kisebb helyiségek fűtésére alkalmas új típusú kályha gyártását is. TERVEN FELÜL Fehér megyében annak az egyöntetű elhatározásnak a jegyében bontakozik ki a szo­cialista verseny, hogy a fő tervmutatókat folyamatosan teljesítik. A gyulafehérvári berendezésgyár munkaközös­sége terven felül több mint két vagon erdőgazdálkodási és építőanyagipari gépet és fel­szerelést állított elő terven felül, a balázsfalvi faipari kom­binát munkaközösségének ter­ven felüli teljesítménye több mint 5000 négyzetméter bútor­lemez volt. A sebesi kötöttáru­­gyár munkásai, technikusai és mérnökei szintén előirányza­ton felül 47 ezer pár harisnyát szállítottak le a kereskedelmi hálózatnak. 9705. szám _______________________ csütörtök ----------------------------------­-----------------— Lapunkat külföldre a következő címen . .. . lehet megrendelni: 4 oldal 1LEXIM — Departamentul Export-Import Presa. , i n . . P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. ara 1U Dani Bucure$ti, str. 13 Decembrie nr. 3. XXXIII. I Redactia ELŐRE,­ Bu­curesti (71341). Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége, évfolyam Bukarest (71341) Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 1979. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra­­ 24 lej; hat hónapra 48 lej, egy esztendőre 96 lej. február 1 Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ÜZENETE A NAGYVÁRADI ÁLLAMI SZÍNHÁZ EGYÜTTESÉHEZ MŰKÖDÉSÉNEK 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Kedves elvtársak ! A nagyváradi Állami Színház megalapításának 50. évfordulója jó alkalom számomra, hogy szí­vélyes üdvözletemet küldjem önöknek, a színház egész együttesének, a Nagyvárad municipiumi művészeti és kulturális dolgozóknak, és gratulál­tak az ezekben az években elért eredményekhez, hazánk kulturális és művészeti életének fejleszté­séhez és felvirágoztatásához nyújtott hozzájáru­lásukhoz. A nagyváradi színház a megalakulása óta el­telt ötven esztendő során, folytatva a gazdag ro­mán kulturális hagyományokat, intenzív munkát fejtett ki, a nemzeti kultúra és művészet terjeszté­sének jelentős központja volt. Becsülettel hordozta és továbbvitte az erdélyi írástudók mély hazafias üzenetét, akik már a múlt század­tól kezdve harcoltak a nemzeti egység és szolida­ritás eszméjének előmozdítása és felkarolása szolgálatába állított színházért. Az új társadalmi rend építésének éveiben a váradi színház aktí­van küzdött a szocializmus nemes eszméinek elő­mozdításáért, a párt politikájának megvalósítá­sáért e művészet, társadalmunk új, haladó em­berének nevelése és képzése terén. A színház te­vékenységének fejlődésében kiemelkedő mozzanat volt a két tagozat — a román és a magyar — 1955-ben történt megalapítása. Mindkettő gyü­mölcsöző munkásságot fejtett ki, tehetséggel és szenvedéllyel küzdött a román és magyar dráma­­irodalom klasszikus és jelenkori alkotásainak, va­lamint az egyetemes drámairodalom legkiemel­kedőbb alkotásainak terjesztéséért és népszerű­sítéséért. A nagyváradi Állami Színház két tago­zata, tanúsítva a Román Kommunista Pártnak ama helyes nemzeti politikáját, amely biztosítja a legkedvezőbb feltételeket hazánk valamennyi román, magyar, német és más nemzetiségű dol­gozója számára a teljesen egyenlő érvényesülés­hez minden tevékenységi területen, harmonikusan, testvéri módon együttműködik, a Megéneklünk, Románia országos fesztivál keretében hozzájárul a tömegek szocialista neveléséhez a materialista világ- és életszemlélet, a szocialista etika és mél­tányosság normái szellemében, kü­zd a román és magyar dolgozók közötti barátság és testvériség, együttműködés és egység erősítéséért az új tár­sadalmi rend építésének, a szocialista haza, Ro­mánia Szocialista Köztársaság felvirágoztatásá­nak művében. Elismeréssel nyugtázva az eddigi munkát és eredményeket, felhívom önöket, kedves elvtársak, a jövőben is egyre határozottabban munkálkod­janak pártunk és államunk mélységesen huma­nista politikájának, az összes dolgozók közötti egység, teljes egyenlőség, szolidaritás és testvé­riség politikájának a szilárd előmozdításáért. Minden erejükkel kapcsolódjanak be egész né­pünk erőfeszítéseibe, tegyenek meg mindent, hogy a nagyváradi Állami Színház, hazánk összes mű­velődési-művészeti intézményeivel együtt, minél jelentősebben hozzájáruljon a nép szellemi életé­nek fejlesztéséhez és felvirágoztatásához, a szo­cializmust építő új ember képzéséhez és nevelé­séhez, a XI. kongresszus történelmi jelentőségű határozatainak, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kom­munizmus felé haladásáról szóló nagyszerű párt­programnak a konkrét megvalósításához. Abban a meggyőződésben, hogy az évforduló serkenteni fogja a színház együttesét, hogy min­den alkotó képességét még határozottabban a szocialista művészet és kultúra szolgálatába ál­lítsa, további sok sikert, jó egészséget és boldog­ságot kívánok önöknek, kedves elvtársak. NICOLAE CEAU$ESCU '­­ 1 .! ­ A melegházi növénytermesztő válla­latokban 20 hektár területet tartottak fenn palántatermesztésre. Megkezdő­dött a zöldpaprika, a korai káposzta, a karfiol, a murok, a paradicsom és a kékparadicsom vetése. A levélzöldség vegetációs állapotát rendszeresen ellen­őrizni kell, gondoskodni kell a kifo­gyott növények pótlásáról. Sürgősen be kell hozni az őszi lemaradást is, külö­nösen az Arad megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, ahol ez csak­nem 50 hektárra rúg. Ugyanakkor in­tézkedni kell a helyiségek állandó hő­mérsékletének biztosításáról, ésszerű szellőztetéséről, a szél felőli oldalfalak belső kibéleléséről, az ablakok giftezé­­séről, hiszen így tüzelőanyagot és ener­giát takaríthatnak meg. ELNÖKI RENDELET a Kulturális Érdemrend I. fokozata adományozásáról a Nagyvárad municipiumi Állami Színháznak A román előadóművészet előmozdításában kifejtett tevékenységért és a dolgo­zóknak a román nép és az együttélő nemzetiségek közötti testvéri egység szellemé­ben történő neveléséhez való hozzájárulásáért, fennállásának 50. évfordulója alkal­mából Románia Szocialista Köztársaság elnöke elrendeli: Egyetlen szakasz. — A Kulturális Érdemrend I. fokozatát adományozza a Nagyvárad municipiumi Állami Színháznak. NICOLAE CEAUȘESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke MUNKATÁRSUNK JELENTI SZEBEN MEGYÉBŐL MEZEt­­ A TAPAMYAC UTÁNPÓTLÁS A Vöröstoronyi-szoros bejá­ratánál, ahol az Olt s a Csi­­bin találkozik, a folyómenti lankákon, a domb- és hegyol­dalakon kevés a megművel­hető terület; a talmácsi mtsz így a kicsik között is egyik legkisebb mezőgazdasági ter­melőegység Szeged megyében — szántóföldjeinek kiterjedése alig haladja meg a 350 hek­tárt. Ilyen körülmények között a gazdaság termelési profilját is igyekeztek, igyekeznek úgy kialakítani, hogy lehetőleg mi­nél jobban kihasználják a he­lyi feltételeket. Erre utal pél­dául, hogy 300 szar­vasmarhát — ebből 200­ tehén — és 1000 juhot tartanak, s az állatte­nyésztési részleg adja a globá­lis termelés felét. A szántó­földi növénytermesztés is fő­leg az állattenyésztést szolgál­ja: az említett összterületből 107 hektáron takarmánynövé­nyeket, 110 hektáron kukori­cát, 40 hektáron árpát és za­bot termesztenek, a fennma­radó területből 90 hektárt a búza, tizet a burgonya foglal el. — Az elmúlt évi feltételek között elfogadható eredményt értünk el mind a növényter­mesztésben, mind az állatte­nyésztésben — tájékoztatott Heidi Simonis mérnöknő, az mtsz elnöke.­­ Búzából 2600 kg, árpából 2100 kg, szemes­kukoricából 2000 kg, burgo­nyából 16 800 kg volt a hektá­ronkénti átlagtermés. A takar­­mányozott tehenenkénti átlag­hozam 1850 liter tej volt. Je­lenleg a napi termelés átlaga 4,5 liter tej, ami fél literrel nagyobb az elmúlt év azonos időszakában ,test mennyiség­nél. •Az idei tervek búzából 2400 kg-os, kukoricából 2900 kg-os, árpából 2600 kg-os és burgo­nyából 16 000 kilogrammos át­lagtermést irányoznak elő. Ezeknek a hozamoknak a megvalósítása és túlteljesítése érdekében arra törekedtek és törekednek, hogy minden munkát az agrotechnikai sza­bályok tiszteletben tartásá­­­val, idejében és jó minőségben végezzenek el. Az őszi kalá­,­szolgabonákat hektáronként 300—400 kilogramm szuper­foszfáttal megtrágyázott mag-­­ágyba vetették. A vetést sike­rült­­ optimális időben elvé­gezni. Január elején, amikor végre lehullt a hó, nitrogénes műtrágyát szórtak az ősszel bevetett gabona- és lóhere­­földekre. Ittjártunkkor javá­ban folyt a 150 hektárból még hátralévő gyepes terület nitro­génes műtrágyázása. A tavaszi növényeknek szánt egész területet megszüntették az ősszel. Ezeknek a földek­nek a tápanyagutánpótlására 1400 tonna istállótrágyát irá­nyoztak elő, a burgonyafölde­ken például 40 tonna szerves­trágyát forgatnak hektáron­ként a talajba. A fentiek kiegészítésére a főmérnök-elnök elmondotta, hogy a biztosabb és nagyobb hozamok elérése céljából 120- as hibridkukoricát szándék­­szanak vetni, amely termé­kenyebbnek bizonyult mint a 96-os és 99-es csoportba tarto­zók. Szándékuk megvalósítása attól függ, hogy a kért fajtá­ból kapnak-e vetőmagot. Burgonyából Ostarát ter­mesztenek az ültetőanyagot maguk tárolták, kétszer meg­válogatták — jól telel. Az első tavaszi munkákhoz szükséges gépek közül az eké­ket és tárcsásboronákat meg­javították, most a többi, első­sorban a vetőgépek műszaki ellenőrzésén és javításán a sor, hogy az első alkalmas naptól­­ minden tavaszi munkát — talajelőkészítést, vetést­­— idejében, hibátlanul elvégez­hessenek. Barabás Béla

Next