Előre, 1979. február (33. évfolyam, 9705-9728. szám)

1979-02-01 / 9705. szám

ELŐRE — 1979. február 1. AZ ARÁNYOS IPARTELEPÍTÉS ÚTJÁN PROFIL, TERMELÉS, TÁVLATOK Beszélgetés GEDŐ ISTVÁN mérnökkel, a marosvásárhelyi PRODCOMPLEX igazgatójával 1977-ben az ország számos helyi ipari egysége köztársasági érdekeltségű termelő vállalat rangjára emelkedett. Ezek közé tartozik a marosvásárhelyi PRODCOMPLEX is. • Az átszervezés óta immár több mint egy esztendő telt el, a vállalat új képe nyilván túljutott a „körvonalazódáson“, mivel elért eredményei Maros megye élenjárói közé segítették. Mit mutat a köztársasági érdekeltségű PRODCOMPLEX ipari nagyvállalat ma, a számok tükrében? — Marosvásárhelyi főegységünkön kívül Ludason működik a fém- és gumiipari cikkeket gyártó üzemünk, Segesváron a fémipari termékek és cserealkatrész-gyárunk. Vállalatunknak ma többezer dolgozója van, évi termelésünk értéke pedig eléri a 640 millió lejt. Ezt így elöljáróban ... Ami a továbbiakat illeti, talán nem érdektelen megjegyezni, hogy vállalatunk jelenleg 5211 terméket, illetve termékféleséget állít elő.— A sajátos arcél kialakulása minden ipari vállalatnál alapvetően fontos, de a PRODCOMPLEX sokoldalú termelését tekintve, még megőrzött egyet s mást régi helyiipari vonásaiból. Nyilvánvaló, ezek alakulnak majd és a vállalat sajátosságaihoz alkalmazkodnak, de mit mutat a jelenlegi arcél? Merre tart? — Talán az elején kellett volna elmondanom, hogy vállalatunkat a Vegyipari Minisztérium vette át és ezt követően a Maros megyei pártbizottsággal, valamint az iparközpont részvételével újra szakosította a PRODCOMPLEX- et. Mi több, tíz esztendőre terjedő távlati tervet is kidolgozott. Ennek megfelelően három egységünk a Vegyipari Minisztériumnak szükséges gépeket, pótalkatrészeket és különböző anyagokat állít majd elő. A marosvásárhelyi részleg például 10 ezer tonna műanyagterméket gyárt, ebből 6000 tonna üvegszállal erősített termék, főképpen fémalkatrészek helyettesítésére. Ugyanakkor jelentős mennyiségű melegen alakítható műanyagterméket is előállítunk, hordók, konténerek stb. szerepelnek az előirányzatban, továbbá szállítószalagok, hajtó-, szíjak és egyebek. Mindez már jobban kirajzolja vállalatunk profilját, amely így mind inkább a vegyipar szükségleteihez idomul. — Az elmondottakból és a vállalat fejlődéséből önmagától adódik a következő kérdés: mit jeleznek a távlatok? Beszélgetésünk elején 10 éves távlati terv kidolgozásáról esett szó, ami a vállalat fejlődésének irányát is jelzi. — Marosvásárhelyen új üzemrész épül vegyipari gépfelszerelés és pótalkatrész előállítására. Olyan cikkekről van szó, amelyek ma még teljes egészükben behozatalból származnak. Ugyancsak itt épül fel a kozmetikai és piperecikkek csomagolásához szükséges félkristály üvegeket gyártó egységünk. Segesváron pedig sok milliós lejes beruházással korszerűsítjük az öntödét, a jelenlegi teljesítőképességét 1000 tonnával növeljük. Itt főleg matrica- és szerszámgyártáshoz szükséges ötvözött acélt állítunk elő majd. Marosludason két új gumiipari egység létesül, ahol gépkocsi gumitömlőt és abroncsvédőt, préselt műszaki gumicikket gyártanak majd. A beruházásokkal és a meglévő berendezések felújításával, korszerűsítésével vállalatunk a következő ötéves terv végére több mint két milliárd lej értékű ipari termelést valósít meg, és ami nem lebecsülendő, közel 5000 új munkahelyet biztosít — főképpen a női munkaerő foglalkoztatására. — A jövőből talán térjünk vissza a jelenbe. Mit mutatnak a jelenleg folyó beruházások? — Az átszervezés óta több mint 54 millió lej beruházást valósítottunk meg, különösen a meglevő termelőfelületek jobb kihasználására, a géppark felújítására. Üzembe helyeztünk több műanyagfröccsentő gépet, fémmegmunkáló szerszámgépet és egyebeket. Hogyan tükröződik a beruházások hatékonysága? Gondolom, eléggé szembetűnően, az ötéves terv első három évében ugyanis a vállalat 172 nap előnyre tett szert. Ez 141 millió lej értékű terven felül gyártott terméket jelentett a nemzetgazdaságnak. Vállalatunk egyébként az árutermelésben hozzávetőleg 45 millió lejjel adott többet, a nettó termelést húszmillió lejjel teljesítettük túl. Terven felül 655 tonna műanyagterméket, 208 tonna gumiterméket, 40 tonnányi technológiai gépberendezést, 30 millió pótalkatrészt, 13,5 millió villamosipari cikket, 51 millió négyzetméter pamut szőttest stb. adtunk a nemzetgazdaságnak. Egyébként a beruházások mutatóját is túlteljesítettük, továbbá egymillió valutalejt is biztosítottunk előirányzaton felül, exportból. Eredményeink beszédesek, annál is inkább jellemzőek erőfeszítéseinkre, mivel a termelési költségeket és az anyagi ráfordításokat 6,72, illetve 6,43 lejjel csökkentettük az előirányzott szint alá. Ez a vállalati nyereséghez 8,2 millió lejjel járult hozzá. Ez az a jó alap, amelyről 1979- ben indultunk. Gáspár Tibor A NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK (Folytatás az 1. oldalról) Ae kitermelés — kapacitáshiány miatt — nem szállította le az igényelt mennyiséget. Más forrásokból kellett a kiesett adalékanyagokat biztosítanunk és ez 1978-ban, írd és mond, öt millió lejes többletkiadásunkba került. — Honnan ered ez a költségtöbblet? — Az adalékanyagok átlagára köbméterenként 65—70 lej. Mivel nem volt kavics, zúzott követ használtunk az építkezésekhez. Ez pedig köbméterenként 200—210 lejbe került. — Hát ez bizony nem kis különbség. — Az árkülönbözet okozta költségnövekedés mellett kiadásainkat megnövelte az is, hogy az anyaghiány miatt felfordult minden addigi számításunk, s ezeknek újrakészítése időbe, erőfeszítésbe és nem utolsó sorban pénzbe került. — Ha nincsenek anyagellátási zökkenők a globális tervet megvalósíthatták volna? — A munkaerő-hiány ellenére állíthatom, hogy igen, hiszen az anyagellátási problémáink 25—30 százalékkal csökkentették a megvalósított fizikai tervünket. — A történteken segíteni nem lehet, maradt azonban a tanulság: tenni kell valamit azért, hogy a költségek a megadott szint alá csökkenjenek. Annál is inkább, mert a vállalat tevékenységének az egyik értékmérője a nettó termelés lett. Mára tavaly figyelemmel kísértük a nettó termelési értékszint alakulását, s levonva a következtetéseket mondhatom, hogy megvan a lehetőség megvalósítására. Annál is inkább, mert a vállalat és a megye vezetősége megvizsgálta a helyzetet és olyan intézkedéseket hozott, amelyek gyökeresen változtatnak a teendők eddigi menetén. Az építés-szerelésre ható tényezők javítása ebben az évben 17 millió lej tiszta jövedelmet fog hozni egységünknek. — Kérem, vázoljon fel néhány munkaütem-növelő és költségcsökkentő elgondolást. — Szóltam az adalékanyagok folyamatos biztosításának a szükségességéről. Ennek megoldása folyamatban van. Rákoson és Fenyéden kívül más kitermelésektől is kapunk kavicsot, homokot. De a beérkezett anyagokkal is ésszerűbben fogunk gazdálkodni, mint eddig. Ügyelünk, hogy ne keveredjenek össze a különböző építőanyagok, hiszen így minőségük romlik. Udvarhelyi építőtelepünk központját el kell költöztetnünk. Ezt úgy szervezzük meg, hogy az anyagelszállításkor a veszteségeink a legkisebbek legyenek. A globális tervmutató maradéktalan teljesítésének is — melynek érdekében mindent megteszünk — költségcsökkentő hatása van. A nettó termelési értéknek, mint alapvető gazdasági mutatónak a bevezetése pedig megköveteli tőlünk az eddiginél még takarékosabb anyagfelhasználást. Az anyagfogyasztás csökkentését segíteni fogja Csíkszeredái házgyárunk teljes kapacitással való beindulása. Az elmondottakból kiviláglik, hogy a Hargita megyei építők, levonva az elmúlt esztendőben történtekből a tanulságot, megfelelően felkészültek az idei feladatok megvalósítására. Céljaik elérésében sok sikert kívánunk. SOK KICSI VALÓBAN SOKRA MEGY! A sepsiszentgyörgyi Faipari Kombinátban Demeter Szabolcs kezdeményezésére elindult egy szinte mozgalom számba menő tevékenység: minden tervező gyerekjátékot is alkot a tábláján. Eddig már több mint tízféle gyerekindító szerkenytyűt terveztek. Mit jelent számokban, százalékokban a gyár számára a visszamaradó anyagok magasfokú értékesítése? Magasfokút mondunk és írunk, mert ezek eddig sem vesztek el — csak átalakultak füstté és korommá, vagyis eltüzelték a kombináthoz tartozó valamely hőközpont kazánjában. Hogyan alakult a helyzet jelen pillanatban? Az első lépés az volt, hogy a szabászműhelyben, tehát ott, ahol a bútor összetevőit szabják, egy munkás osztályozza a kieső darabokat. Külön kerülnek azok, amelyekből még lehet valami (kisszék, lovaskocsi, játékteke), külön az, ami a préseltlemez-gyárba megy őrletni (hogy aztán mint préseltlemez visszakerüljön egy bútorgyárba), külön az apróság, amelyből tüzelő lesz. Ez a módszer időmegtakarítást is jelent, hiszen sokkal nehezebb lenne utólag szétválogatni a maradékot. Ezután sor kerül az értékesítésre. Az elmúlt évben még nem indult be teljes kapacitással a „játékgyár“, hiszen csak alig született meg. Lekésték a szerződéskötéseket is, a játékokat nem mutatták be még egy kiállításon sem, ennek ellenére már több termékre kötöttek szerződést, sőt külföldi szerződés is akad! Erre az évre 11 500 köbméter ilyen másodlagos alapanyag értékesítését tervezik. Fiatal szakember számol, szoroz, százalékot számít, bizonyítja az értékesítés gazdasági fontosságát. Jegyzem a számadatokat és közben arra gondolok, hány bútorgarnitúrát lehetne ennyi nyersanyagból készíteni. Rövid számolás után kész az eredmény: 360 garnitúrát. Páljános Mária A lupényi, petrillai és urikányi bányászok az év eleje óta terven felül olyan mennyiségű kokszosítható és energetikai szenet hoztak felszínre, amennyiből a mintiai hőerőmű több mint 4 millió kilowattóra villamosenergiát állíthatna elő. A MEGÉNEKLÜNK, ROMÁNIA FESZTIVÁL ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG A KULTURÁLIS NEVELŐ MUNKÁBAN IS Megéneklünk, Románia fesztivál — akárcsak másutt az országban — Vrancea megyében is újból igazolta hatalmas mozgósító és megújító erejét a széles dolgozó tömegek szocialista nevelésében, alkotótehetségük sokoldalú kibontakoztatásában, a kulturális-művészeti tevékenység tartalmi és minőségi javításában betöltött felbecsülhetetlen értékű szerepét. Különösen időszerű ez a megállapítás most, amikor felmérhettük a nemrégiben befejeződött tömegszakasz eredményeit és tapasztalatait. E számbavétel birtokában joggal elmondhatjuk, hogy az országos fesztivál megyénkben fogant eddigi rendezvényei teljes mértékben megfeleltek a párt vezetősége, Nicolae Ceausescu elvtárs által támasztott követelményeknek és elvárásoknak, e nagyfontosságú mozgalom küldetésének. Hiszen pártunk főtitkára értékes útmutatásainak szellemében, mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy az országos mozgalom megyénkben is a kulturális-művészeti tevékenységgel egyidőben, hatékonyan ösztönözze az anyagi és szellemi alkotást, fokozza kommunista emberformáló munkánkat. Éppen ezért a fesztivál tömegszakaszának értékelésénél kétségkívül hangsúlyoznunk kell a művelődési házak és otthonok, a munkásklubok és üzemek, a múzeumok, a könyvtárak és más kulturális intézmények által szervezett akciók tudatalakító és szellemápoló jellegét és jelentőségét. A hazafias nevelést és a szocialista tudatformálást szolgálták azok a rendezvények, melyek a dicső történelmi múlt, a szocialista jelen nagyszerű megvalósításai iránti tisztelet és nagyrabecsülés érzéséből fakadtak, ihletődtek. Ilyen vonatkozásban különleges figyelmet érdemelnek a megyeszerte helyet kapott változatos tematikájú szimpozionok, tudományos értekezletek, kiállítások és előadások, valamint a központosított és független dák állam megteremtésének 2050., az 1848-as polgári demokratikus forradalom 130. és a román fejedelemségek egyesülésének 120., valamint az egységes román nemzeti állam megteremtésének 60. évfordulójához és megyénknek a szocialista építés éveiben elért gyorsütemű gazdasági-társadalmi fejlődéséhez kötődő számos rendezvény. S természetesen mindazok az átfogó és az egész megyére kiterjedő akciók, melyek pártunk bel- és külpolitikájának a népszerűsítését célozzák. Megelégedéssel állapíthatjuk meg azt is, hogy a fesztivál jelenlegi szakaszában kezdeményezett akciók súlypontja az üzemekbe, a különböző munkaközösségekbe tevődött át. Ez azért is fontos, mert az itt szervezett rendezvények jobban kötődtek a sajátos termelési kérdésekhez, a különböző munkaközösségek mindennapi termelési problémáihoz és az eddigieknél hatékonyabban járultak hozzá a dolgozók mozgósításához, a soron lévő tervfeladatok példás teljesítéséhez. Ezt a célt szolgálták többek között: Az 1976— 1980-as ötéves terv — a tudományos-műszaki forradalom ötéves terve; A mennyiségtől az új minőségig; A nyersanyagfogyasztás csökkentése , a termelésnövekedés forrása, önigazgatás, önellátás, önálló gazdálkodás témájú rendezvénysorozatok keretében helyet kaptak előadások, viták, kerekasztal-értekezletek stb. Úgyszintén megszervezésre került egy egész sor olyan akció is, melyek a tömegek kommunista nevelésére, a szocialista etika és méltányosság elvei erőteljesebb érvényre juttatására, az új típusú ember kialakítására irányultak. A második Megéneklünk, Románia fesztivál tömegszakaszában, a művelődési házak és otthonok, valamint a munkásklubok, s nemegyszer az üzemek, gyárak munkacsarnokai, a dal, a vers, az irodalmi összeállítás, a színjátszás, a művészbrigád és a folklór igazi színpadaivá váltak, ahol az üzemi dolgozók a munkaruhát szorgalmuk és tehetségük igen szép jelképével, a műkedvelés sokszínű öltözékével váltották fel. Ez különösen fontos, ha arra gondolunk, hogy megyénkben nincsenek hivatásos együttesek (egyetlen kivétel a szakszervezetek népi zenekara). Valamennyi kulturális-művészeti megnyilvánulás tehát e tájak műkedvelőinek odaadó és kitartó munkáját, hivatásérzetét dicséri. Hasonlóképpen a fesztivál kiváló lehetőséget biztosított a különböző alkotókörök — irodalom, képzőművészet, népművészet, film és fotó —, valamint a műszaki-alkotómozgalom résztvevői tehetségének a sokoldalú megnyilatkozására, alkotószenvedélyük gyümölcsöztetésére. Máskülönben a fesztivál átfogó tömegjellegét hűen tükrözi az a tény is, hogy megyénkben, a jelenlegi seregszemle tömegszakaszába mintegy 2740 műkedvelő együttes és csoport, s több mint 50 ezer előadó és alkotóművész kapcsolódott be. De hadd említsünk meg a seregszemle tömegszakaszán kitűnt nagyon sok rendezvény és együttes közül néhányat. S így többek között az egységes román nemzeti állam megteremtésének 60. és a fejedelemségek egyesülésének 120. évfordulóját köszöntő rendezvénysorozatokat, melyek fénypontjait az Egyesülés terén szervezett nagyszabású kulturális-művészeti előadások jelentették. Továbbá: a megyeközi könnyűzene vetélkedői; irodalmi köreink sikeres szereplését a brailai, bacaui, buzáui és a pitesti-i találkozókon, a népszínház jelenlétét a slanic-prahovai seregszemlén, valamint a más területi fesztiválokon szerzett díjakat. Sikereink közt tartjuk számon többek között azt, hogy a nerejuiak álarcos tánca első helyezést ért el a slanic-moldovai vetélkedőn, a Valea Sarii-i táncosok és furulyások pedig két, harmadik díjat hoztak el a tecuci-i seregszemléről. Ám a fesztivál jelenlegi rendezvénysorozatának egy másik igen jelentős eredménye az is, hogy ebben az időszakban számos új csoport és együttes alakult, s közte a Slobozia Bradului-i művelődési otthon énekkara, a gugesti-i folklórcsoport és a focsani-i művelődési ház szatíra és humor együttese. Az eddig elért eredményeink, az ezekből fakadó távlatok is igazolják, hogy akárcsak a gazdasági életben, tevékenységünknek ezen a területén is fontos követelmény és közigény, az új minőség erőteljesebb és határozottabb megnyilatkozása, térhódítása. Ezért tekintjük elsőrendű feladatunknak azt, hogy az országos fesztivál ezután következő magasabb versenyszakaszai, a megyében kibontakozó alkotó és művészi tömegmozgalom eddigi eredményeinek szintézisei, értékmérői legyenek. S ugyanakkor meggyőző erővel hirdessék e tájak lakóinak szorgalmát, a munkában és a művészetben egyaránt megnyilvánuló alkotótehetségét, szép iránti fogékonyságát, teremtőerejét, a haza, a párt iránti szeretetét és ragaszkodását. Crihanu Alexandru, a Vrancea megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság elnöke ZÁRSZÁMADÓ, TERVMEGVITATÓ KÖZGYŰLÉSEK AZ MTSZ-EKBEN A TERMELÉSNÖVELÉS TARTALÉKAIT TÁRTÁK FEL MAJLÁTON Felelősséggel elemezte zárszámadó közgyűlésén az Arad megyei majláti mtsz tagsága az elmúlt évi eredményeket, s az egyes mulasztások okait, ugyanakkor magasfokú igényességgel vitatta meg az idei megnövekedett tervfeladatok teljesítésének lehetőségeit, útjait. A Szőke Lajos elnök által előterjesztett vezetőtanácsi beszámolóban meg a hozzászólásokban vörös fonalként húzódott végig az a gondolat, hogy példás munkával, a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával kell a termelésnövelést és gazdaságfejlesztést elősegíteni, a jövedelmezőség és pénzügyi megszilárdulás valamennyi tartalékát feltárni. JOBB A FÖLDALAP KIHASZNÁLÁSÁVAL Az időjárás tavaly nem kényeztette el a majlátiakat, a májusi fagyok például nagy kárt okoztak, mindenekelőtt a 35 hektáros korai paradicsomültetvényt tették tönkre, s bizony a nyári szárazság is megvámolta néhány növénynél a termést. Mégis elég jó eredményekkel zárták az 1978-as esztendőt: az össztermelési előirányzatot csaknem maradéktalanul teljesítették, az állattenyésztési szektorban pedig 3,4 százalékos túlszárnyalást könyvelhettek el. Igaz, lelkiismeretes munkával, igényes technológiával ellensúlyozták a kedvezőtlen időjárási körülményeket, ésszerűbb földalap-kihasználással igyekeztek minél jobb termést elérni. Sokatmondó e tekintetben, hogy a talaj termőképességének növelése végett 764 tonna nitrogén, foszfor és kálium tartalmú hatóanyagot, valamint 4400 tonna istállótrágyát munkáltak a a földbe. Nem véletlenül sikerült a kalászosgabonákból és a hagymából a gazdaság eddigi történetében legnagyobb hozamokat betakarítani. A búzából hektáronként több mint ezer kiló volt a terméstöbblet, s a nagyarányú hozamtúlszárnyalás folytán szerződésen felül sokszáz tonna gabonát szállíthattak a központi alapnak. Figyelemreméltó az is, hogy 530 tonna szemeskukorica ráadásra tettek szert. Eddig legjobb bevételi forrásnak a hagyma bizonyult, terven felül 919 210 lejt jövedelmezett. Jól jött ez a nagy termésveszteségeket szenvedett kertészeti farmnak, mert a korai paradicsomnál például 1 300 000 lejre rúgott a bevételi adósság. A hagymánál viszont bizonyítani lehetett, itt a szakszerű munka látványosan gyümölcsözött, hisz sem a fagy, sem a szárazság — igaz, öntöztek — nem tett kárt a 40 hektáros ültetvényben. Négyszerötször kapálták azt meg, s így a tervezett 13 000 helyett 23 582 kilós hektárhozamot értek el. Kitűnő termés ez, kiváltképpen a Póta Ilonáé, aki 10 áras parcellájáról 3603 kiló hagymát gyűjtött be, 36 tonnás hektárhozamnak felel ez meg, ami nemhogy a hagymánál, de még a cukorrépánál is jó hozamnak számít. Lakatos Anna, Lukács János, és még többen mások ugyancsak rekord hagymaterméssel rukkoltak ki. Molnár Gáspár, Pongrácz Etelka és Somogyi Antal a kukoricánál, Nyári Piroska, Szőke István és mások a cukorrépánál értek el jó hozamokat. Ezekhez az eredményekhez, a földalap jobb kihasználásához a Portik István vezette gépesítési részleg dolgozói is döntően hozzájárultak. Többen rámutattak arra, hogy az előző évekhez képest lelkiismeretesebben, igényesebben dolgoztak a traktorosok, de azért egy-két mulasztást is fejükre olvastak, például azt, hogy a vegyszerezést nem végezték el egyenletesen, jó minőségben minden táblán. Márpedig idén tovább növekednek az igények, a legkisebb hanyagság fölött sem hányhatnak szemet, hogy a tavalyinál nagyobb terméshozamokat takaríthassanak be. A gépészek kiváló minőségű vetéssel alapozták meg az ősszel a dús aratást, fejletten, tömötten kerültek hótakaró alá a gabonavetések. Viszont most a mélyszántást kell mielőbb befejezni, hogy a tavaszi növények számára jó magágyat készíthessenek. EREDMÉNYES ÁLLATTENYÉSZTÉS A jó tenyésztés és gondozás, a szakszerű munka eredményeként az össztermelési és pénzbevételi tervet egyaránt túlszárnyalták az állattenyésztésben. Az 1050 szarvasmarhával rendelkező jószágfarmon például 2000 literes tejhozamot értek el tehenenként, szerződéses úton csaknem 11000 hektoliter tejet értékesítettek, a tervezett 47-tel szemben pedig 57 tonna marhahúst szállítottak az aradi vágóhídnak. Az ellési százalékarányt ugyancsak túlszárnyalták, örvendetes az is, hogy az új termésig bőséges a takarmány, egyebek között 3000 tonna szénával és 2000 tonna szilázzsal rendelkeznek. Ám a közgyűlésen a termelés növelése végett — mert 2000 literesnél nagyobb tejhozamot lehet és kell is elérni Majláton — fontos igényként, követelményként merült fel a munkafegyelem további erősítése. Joggal marasztalták el Puskás Attilát, egy-két másik tehenésztársával együtt, mert hanyagul dolgoznak, nem gondozzák megfelelően az állatállományt. Legszebb eredményeket a baromfitenyésztő farm — keltetőállomással is rendelkezik — ért el a gazdaságban, mely minden tervmutatót túlszárnyalt, így például a leszerződött 160-nal szemben 183 tonna baromfihúst s a 360 000 helyett csaknem 600 000 darab tojást termeltek és értékesítettek. A gazdaság tenyésztési szükségleteinek biztosításán kívül csak 470 000 naposcsibét adtak el, bocsátottak a környékbeli tenyésztők rendelkezésére. Felelősségteljesen vitatták meg az új tervfeladatokat — a tavalyi 27,6-tal szemben 32,6 millióra növekedett az idei össztermelési előirányzat — a majlátiak, s többet akaró elhatározással elemezték a termelésnövelés és jövedelmező gazdálkodás legfőbb kérdéseit, tárták fel a helyi erőforrások kihasználásának legjobb útjait. Az intézkedési tervben konkrét feladatokat jelöltek ki minden farm és munkacsoport számára, hogy a Teleorman megyei puram-i termelőszövetkezet felhívására tett versenyvállalásokat becsülettel teljesítsék. Megtehetik ezt azért, mert tavaly csaknem 3 milliót fordítottak fejlesztési alapra, a bővített újratermelés biztosítására. Deme János 3. Focșani — Vrancea megye székhelye, melynek lakosai példát mutatnak a kulturális-nevelő munkában is. Munkában a Szocialista Egységfront BORGÓPRUND ÚJ ARCA A Borgói-hegység délnyugati csücskében, a hegyek ölében terül el Beszterce-Naszód megye egyik régi települése, Borgóprund. A Beszterce partja most hóban-jégben áll, a környéket a téli sportkedvelők vették birtokukba. A községet karéjbafogó erdők is fehérek. Jellegzetes hegyi település tárul elém. A holnap városainak egyikébe érkeztem. Borgóprund ugyanis 1980-tól városi rangra emelkedik. Mindezek tudatában, kíváncsi szemlélődéssel járom a nagyközség utcáit, nézem a tegnap még apró házikók formálta, ma már emeletes épületek uralta fűutcát, központi teret. Aki soha sem járt még itt, magam is első ízben léptem át határát, az is látja az utolsó évek változásait. Tömbházak, kereskedelmi egységek, iskola vagy középület mind magán viseli a „fiatalság“ színét, azonnal látni, hogy nemrég állnak helyükön. A várossá válás hosszú folyamat egy település életében. Számos összetevője, követelménye van, de elsősorban a gazdasági-társadalmi fejlődés ritmusától függ. Ezen a vidéken, az erdők közelében természetszerűen adódott a fakitermelés, a fafeldolgozás meghonosodása, s az évek folyamán annak megizmosodása. Borgóprund legnagyobb ipari egységei a fűrészüzem és a papírgyár. S amint azt George Rau, a község polgármestere, a helyi SZEF-tanács elnöke számokban kifejezve is elmondotta, ipari termelésük évről évre növekszik. Az 1980-ra kisvárossá cseperedő helység máris sok mindennel dicsekedhet. Jelenleg 150 tömblakással rendelkezik, továbbá 210 egyedülálló családtalan fiatalnak biztosítanak otthont az ugyancsak nemrég épült munkásszállóban, S a fejlődés tovább tart. Az elmúlt évi eredmények biztatóak, s komoly alapot jelentenek az idei tervek megvalósítására. 1979-re ugyanis nem kevesebb, mint 64 millió lejes beruházási-építkezési tervet állapítottak meg, ami jelentőset lendít majd a községen. S hogy csak a főbb szociáliskulturális objektumokat említsük, a többi között ebben az évben újabb 28 család költözhet majd új blokklakásba, a tanulók számára több mint 200 helyes bentlakást, korszerűen felszerelt, tágas iskolaműhelyt és tornatermet építenek. A községközpontban az utolsó simításokat végzik, a hamarosan átadásra kerülő kereskedelmi és vendéglátóipari komplexumon. Egyik legsürgősebb feladatuk az ivóvíz-hálózat kiépítése és a közművesítés, melyekhez még ebben az évben hozzálátnak. Körvonalazódik, formálódik hát a holnap városának modern arca, a Borgói-hegység lábánál új világ van születőben. Ám ebben a ,,világformáló“ munkában egy emberként részt kell vennie és részt is vállal Borgóprund apraja-nagyja, munkával, tettel és nagy akarással. Kiss Zsuzsa FALUBÓL KISVÁROS, KISVÁROSBÓL... ... nagyváros — folytathatná a gondolatsortos, aki mostanság Toplitára látogat. Persze, sok kell még ahhoz, hogy ez a régi fafeldolgozó központ nagyvárossá váljon — egy dolog azonban bizonyos: Toplita az utóbbi években lendületesen, dinamikusan fejlődött. Korszerű lakónegyed épült itt, különböző profilú vállalatok létesültek. A jelek — a tervek — szerint a városka fejlődése az idén még gyorsabbá válik: közel 400 lakás épül az erdészeti dolgozók, textilipari munkások számára, és 120 fiatal költözhet be a vadonatúj garzonlakásokba. Hasonlóképpen, korszerű, jól felszerelt kórház és poliklinika épül, 2000 négyzetméternyi felületű kereskedelmi komplexumot adnak át, továbbá egy 16 tantermes iskolát és új óvodát, 255 gyermek számára.