Előre, 1979. április (33. évfolyam, 9756-9780. szám)

1979-04-01 / 9756. szám

ELŐRE— 2. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ A NAGY NEMZETGYŰLÉS MUNKÁJA Hie Verder elvtárs beszéde Mélyen tisztelt N­i­c­o­l­a­e Ceausescu elvtárs, a Köz­társaság elnöke! Tisztelt képviselő elvtársnők és elvtársak! A meghatottságnak és kommu­nista felelősségnek azokkal az érzelmeivel lépek erre az emel­vényre, amely minden aktivistát eltölt akkor, amikor új feladatot kap. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy az irántam való mély bi­zalomért kifejezzem mély hálá­mat az ország elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, akinek eszméi és tevékenysége fő for­rását képezi a párt és az állam bel- és külpolitikai irányvonalá­nak. Hálám annál is nagyobb, mivel alkalmam volt közel ne­gyed századon át Nicolae Ceausescu elvtárs közvetlen irányítása alatt dolgozni, akinek lenyűgöző egyénisége mélyen be­folyásolta és befolyásolja aktivis­tái képességeim alakulását és fejlődését. Köszönöm önöknek, képviselő elvtársak, hogy jóváhagyták a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és a Szocia­lista Egységfront Országos Ta­nácsának javaslatát, és megvá­lasztottak a kormány első mi­niszterének tisztségébe. Biztosítom önöket, hogy meg­választásomat annak tudatában veszem tudomásul, hogy a Mi­nisztertanácsra — mint az állam­­igazgatás legfelsőbb szervére — nagy felelősség hárul a Román Kommunista Párt, az egész tár­sadalom politikai vezető ereje politikájának példás megvaló­sításában. Tisztelt elvtársak! Az utóbbi évtizedekben, külö­nösképpen a IX. kongresszus után, országunk történelmi sike­reket ért­ el a termelőerők fej­lesztésében, és a honpolgárok közötti új, a szocialista méltá­nyosságon alapuló társadalmi vi­szonyok kialakításában. Ezek az eredmények annak a következetességnek köszönhetők, amellyel pártunk az iparosítás — minden korszerű gazdaság meghatározó tényezője —, a szo­cialista mezőgazdaság fellendíté­se és valamennyi megye gazda­sági-társadalmi fejlesztése mű­vét vezette. Minden eredmé­nyünk a munkásosztály — amely magas fokú képességekről tett tanúbizonyságot a társadalom vezetésében — a szövetkezeti pa­rasztság és az értelmiség min­dennapos, önfeláldozó munkájá­nak eredménye. A Román Kommunista Párt politikája egységes frontba tömö­ríti az egész népet — románo­kat, magyarokat, németeket, szerbeket és más nemzetiségűe­ket — széles szervezet keretet teremt a tömegek részvételéhez az ország dolgainak vezetésében és intézésében, mozgósítja egész szocialista nemzetünk hatalmas alkotó energiáit, biztosítja Ro­mánia általános haladását, a haza függetlenségét és szuvere­nitását. A lendületesen fejlődő szocia­lista Románia a jelenlegi ötéves terv első három esztendejében fontos lépéseket tett a sokolda­lúan fejlett szocialista társada­lom építésének útján. Két évünk van még ahhoz, hogy egészében teljesítsük a XI. kongresszus határozatait. Ismerve a jelenlegi­ korszak feladatainak méreteit, a kormány vállalja az alkotmányos előírá­soknak megfelelően rá háruló egész felelősséget a Román Kom­munista Párt programjában, pár­tunk és államunk egész bel- és külpolitikájában meghatározott célkitűzések és feladatok megva­lósításáért. A Minisztertanács egyik alap­vető feladata az egységes orszá­gos gazdasági-társadalmi fejlesz­tési terv teljesítése. E terület legfőbb problémáit széleskörűen megvitatták az ipari, építkezési, szállítási és me­zőgazdasági vezetőkáderek leg­utóbbi tanácskozásán. Az ez alkalommal mondott be­szédében a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs tisztánlátóan, elvszerűen és igényességgel ele­mezte mind az eddigi sikereket, mind pedig a különböző tevé­kenységi szektorok, egyes mi­nisztériumok, gazdasági szerve­zetek és egységek munkájában jelentkező hiányosságokat. A kormány központi feladatá­nak tekintjük e hiányosságok mielőbbi felszámolását, mert csak így biztosíthatjuk a XL kongresszus és az Országos Kon­ferencia határozatainak, az 1976— 1980-as időszak alapvető célki­tűzéseinek sikeres megvalósítá­sát. A gazdasági-társadalmi fejlő­dés valamennyi célkitűzésének fokozott hatékonyságú megvaló­sítása megköveteli valamennyi minisztériumi vezető szerv és az egész államapparátus munkájá­nak szüntelen tökéletesítését, a gazdasági káderek felelősségé­nek növelését minden szinten — a vállalati, iparközponti, minisz­tériumi szinten — az ellenőrzés fokozását és az operatív munka­stílus meghonosítását, a formaliz­mus és a bürokratizmus jelen­ségeinek határozott felszámolá­sát, megköveteli mindenkitől kö­telezettségeinek és feladatainak a pontos teljesítését. A Minisztertanácsnak jobban kell majd összpontosítania az erőfeszítéseket a beruházási és építkezési programban tapasz­talt lemaradások behozására és arra, hogy biztosítsa a feltétele­ket az objektumok határidőn belüli üzembehelyezéséhez és felfuttatásához. E kiemelt feladat teljesítésével és a szállítások jobb megszerve­zésével létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy — az egységek meg­felelő műszaki-anyagi ellátása, valamint a termelőkapacitások és a munkaidő ésszerű kihasz­nálása útján — egészében meg­valósítsuk az ipari termelési elő­irányzatokat a tervben megsza­bott fizikai struktúrának megfe­lelően. Ugyanakkor a jelenlegi mű­szaki fejlődés igényeinek meg­felelően javítanunk kell termé­keink minőségét, az exportra szánt termékeknél pedig figye­lembe kell vennünk a nem­zetközi piacok igényeit és az ott uralkodó kemény versengést; csak így biztosíthatjuk — kie­gyensúlyozott kereskedelmi és fi­zetési mérleg mellett — az egysé­gek műszaki-anyagi ellátásához szükséges teljes behozatalt. Határozottan folytatnunk kell a takarékossági akciókat, ame­lyek tágabb értelemben át kell hogy fogjanak minden tevékeny­ségi területet; jobb szervezéssel és korszerű technológiák alkal­mazásával csökkentenünk kell az energia-, nyersanyag- és segéd­anyagfogyasztást, teljes mérték­ben vissza kell nyernünk és hasznosítanunk kell a hulladé­kot, tárolnunk és újra haszno­sítanunk kell az energiát. Mindennek a termelési költsé­gek — elsősorban az anyagfo­gyasztás — csökkenésében kell tükröződnie, ami a munkaterme­lékenység növekedésével egyidő­­ben az egész gazdasági tevé­kenység hatékonyságának a fo­kozásához vezet. A Központi Bizottság februári plénumának határozatai fényé­ben elsődleges figyelmet fogunk fordítani a mezőgazdaság — a nemzetgazdaság egyik alapvető ága — tökéletesítésére és terve­zésére. A mezőgazdaság anyagi alap­jának biztosítására, vezetésének a legalsótól a legfelsőbb szintig történő megszilárdítására, az egységes állami és szövetkezeti agráripari tanácsok megszerve­zésére hozott intézkedések ösz­­szessége megteremti a feltétele­ket a föld, a gépi eszközök, a munkaerő és a szakemberek jobb hasznosításához, és ezen az alapon az ágazat munkájá­nak általános javításához, a me­zőgazdasági termelés fokozottabb növeléséhez. A pártvezetőség által kezde­ményezett új gazdasági-pénz­ügyi mechanizmus alkalmazása a kormány egyik fontos teendője kell hogy legyen. Mint azt a párt főtitkára kie­melte, az új mechanizmus lénye­gét és elsődleges célját az képe­zi, hogy erősítsük a munkásön­igazgatást és önálló gazdálko­dást, fokozzuk az egységek kol­lektív vezető szerveinek a fele­lősségét, a széles dolgozó töme­gek felelősségét a társadalom által rájuk bízott alapokkal va­ló lehető leghatékonyabb gazdál­kodásban. A kormány feladata, hogy szüntelenül támogassa és irá­nyítsa az összes gazdasági egy­ségeket az új gazdasági mecha­nizmus elveinek és irányvona­lainak következetes alkalmazá­sában, megteremtse a legmegfe­lelőbb szervezési és törvényke­zési kereteket, biztosítsa a felté­teleit annak, hogy az új mecha­nizmus valóban új minőséghez vezessen az egész gazdasági te­vékenységben. Az ötéves terv előirányzatai­nak példás teljesítése lehetővé teszi a lakosság jövedelmeinek növelését, a lakáskérdés gyor­sabb megoldását, a tudományos kutatás, oktatás, egészségvéde­lem, kultúra és művészet, sport anyagi alapjának bővítését — egyszóval a civilizáció fokának és az élet minőségének emelé­sét. Az ötéves terv utolsó két esz­tendejében előttünk álló felada­tok pontos teljesítésével egy­­időben folytatjuk az 1981—1985- ös terv előkészítését. A világviszonylatban kibonta­kozó irányzatokat szem előtt tartva, mindent meg kell ten­nünk azért, hogy gazdaságunk további fejlesztését minél ki­sebb energiamennyiség felhasz­nálással valósítsuk meg, s bizto­sítsuk a nyersanyagoknak, az ország egész anyagi és emberi potenciáljának magasabb fokú hasznosítását. Biztosak vagyunk abban, Nicolae Ceaugescu elvtárs köz­vetlen irányításával elérjük, hogy a következő ötéves terv során továbbra is gyorsan fejlődjön a gazdaság, az egész társadalom, korszerűbbé váljon és javuljon a termelési struktúra, újabb fon­tos szakasz kezdődjék meg a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében, a Ro­mán Kommunista Párt prog­ramjának megvalósításában. Képviselő elvtársnők és elv­társak! A XI. kongresszus határoza­tai, pártdokumentumaink meg­szabják az irányvonalat a kor­mány számára Románia külpoli­tikája terén is. A világ egész politikai életé­nek alakulása igazolja a pár­tunk dokumentumaiban foglalt tudományos elemzések, a Nicolae Ceausescu elvtárs elméleti mun­káiból és gyakorlati tevékeny­ségéből fakadó irányvonalak iga­zát és mélységét. Ezekkel az iránymutatásokkal szoros összhangban a kormány továbbra is fejleszti a gazdasági, politikai, kulturális kapcsola­tokat, a baráti viszonyt az ösz­­szes szocialista országokkal és elmélyíti együttműködését a KGST-ben, ugyanakkor szélesíti az együttműködést a fejlődő országokkal, valamint a fejlett tőkés országokkal. Külpolitikai téren a kormány tántoríthatatlanul tevékenyke­dik a pártunk nemzetközi poli­tikai vonalának, a többi orszá­gokkal való kapcsolatainknak a gerincét képező alapelvek — a nemzeti függetlenség és szuve­renitás tiszteletben tartása, a jogegyenlőség, a belügyekbe va­ló be nem avatkozás és a köl­csönös előnyök, az erőszak, il­letve az erőszakkal való fe­nyegetés kizárása — szellemé­ben. A mai nemzetközi fejlődés összetettségéből, a népek kö­zötti kapcsolatokat befolyásoló tényezőkből kiindulva, központi feladatunknak tekintjük a gaz­dasági együttműködés fejlesz­tését a többi országokkal. Az ország elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak a bámula­tos nemzetközi tevékenysége ilyen értelemben rendkívül szé­les kereteket biztosít számunk­ra. Az államfő munkássága szün­telenül fokozza Románia nem­zetközi szerepét és tekinté­lyét, és ugyanakkor biztosítja az összes feltételt a világ többi országával való kereskedelem és együttműködés széles körű előmozdításához. A kormány elsődleges felada­ta gyakorlatilag intézkedni a minisztériumok, iparközpontok és vállalatok szintjén a gazda­sági és műszaki-tudományos e­­gyüttműködési egyezményekben, gazdasági szerződésekben fog­lalt kötelezettségek teljesítésé­ről, hogy késedelem nélkül biz­tosíthassuk valamennyi magas szintű megállapodás életbeül­tetését­­ Románia általános ha­ladásának, külgazdasági kap­csolatai fejlődésének érdeké­ben. Megkülönböztetett­­ figyelmet fordítunk a kontinensünk többi országaival való gazdasági, mű­szaki-tudományos és kulturális együttműködésre, és általában a kapcsolatokra. A párt általános politikájával összhangban úgy véljük, tevé­kenyen hozzá kell járulnunk a Helsinkiben elfogadott összes ha­tározatok teljesítéséhez, az 1980- as madridi találkozó jó előké­szítéséhez. A katonai készültség­csökkentést és a leszerelést szol­gáló intézkedések megkezdése, az európai biztonság és együtt­működés szavatolása nagy jelen­tőségű nem csupán a kontinens államai számára, hanem a vi­lágméretű enyhülés és együtt­működés szempontjából is. Az európai biztonságra és bé­kére irányuló általános törek­vések között megkülönböztetett figyelmet fordítunk a balkáni ál­lamok sokoldalú együttműködé­sének fejlesztésére , jólétük és önálló fejlődésük érdekében. Az újabb háború elkerülésé­ért és az enyhülési folyamat e­­rősödéséért folytatott harcban a román kormány — akárcsak ed­dig — a­­legmesszebbmenő fi­gyelmet fordítja a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés kérdéseire. Együttműködünk az összes érdekelt kormányokkal azért, hogy az ENSZ-ben és e célból létrehozott szerveiben konkrét intézkedéseket fogad­janak el a népekre súlyos ter­heket rovó fegyverkezési haj­sza megfékezésére és a leszere­lés tényleges megkezdésére. Románia egész külpolitikájá­nak egyik vezérelve pártunk­nak és államunknak abból a mélységes meggyőződéséből fa­kad, hogy nincs olyan konflik­tus vagy vitás kérdés, amit ne lehetne megoldani az érdekelt államok és felek közötti közvet­len, türelmes, a kölcsönös tisz­telet jegyében folytatott tárgya­lások útján. A béke és a világgazdasági stabilitás hosszú időre való biz­tosítása ugyanakkor tényleges intézkedéseket­­ követel meg, a­­melyeknek valóban a világon ma fennálló súlyos szintkülönbsé­gek felszámolásához kell vezet­niük. " Ez a folyamat nem csupán a fejlődő, hanem a fejlett orszá­gok létérdeke is. A jelenlegi, gazdasági szintkü­lönbségek és azok az irányzatok, amelyek ezeket felhasználják a gyengébbek vagy kevésbé fejlet­tek alárendelésére, állandó zava­rokat okoznak a világgazdaság­ban, fékezik a nemzetek közötti kereskedelmet és együttműkö­dést, mindez pedig károsan hat ki az államok gazdasági fejlő­désére, az általános nemzetközi légkörre. Mindebből, valamint abból ki­indulva, hogy országunk fejlődő szocialista ország, a továbbiak­ban is igyekezni fogunk konkrét intézkedéseket elérni — az ösz­­szes államok közreműködésével — az elmaradott országok fejlő­désének meggyorsításáért, konk­rét lépéseket az új gazdasági és politikai világrend megterem­téséért. Tisztelt elvtársak! Az elmondottakat összegezve, szeretném biztosítani önöket, hogy a kormány határozottan mindent megtesz a Román Kom­munista Párt bel- és külpoliti­kája megvalósításának előmoz­dításáért. Nem fejezhetem be anélkül, hogy ne kérném melegen a kor­mány tagjainak támogatását, a­­mit lényegesnek tartok megbíza­tásom teljesítése szempontjából; szilárd meggyőződésem, hogy csak az összes szektorok közötti jobb együttműködéssel és össze­hangoltsággal, minden miniszter saját munkája, valamint a kor­mány egész munkája iránti fe­lelősségének növelésével tudjuk mindenütt érvényesíteni az igé­nyesség szellemét, emelhetjük az egész tevékenység minőségi szín­vonalát, teljesíthetjük megfele­lően a pártvezetőségtől kapott soron levő feladatokat. Teljes meggyőződésünk, hogy akárcsak eddig, egész tevékeny­ségünk során részesülni fogunk a szocializmus ügye, Románia szüntelen haladása, a béke és nemzetközi együttműködés ügye iránti odaadás, hűség és önfel­áldozás példaképének, Nicolae Ceausescu elvtársnak az állandó irányításában, elvtársi támoga­tásában és tisztánlátó útmuta­tásaiban. Azzal a meggyőződéssel, hogy minisztertanácsbeli kollégáim gondolatait és érzelmeit is tol­mácsolom, biztosítom Románia Szocialista Köztársaság elnökét, biztosítom a Nagy Nemzetgyű­lést, hogy az ország Kormánya tovább tökéletesíti tevékenységét a kollektív munka és felelősség szellemében, hogy minél jobb kö­rülmények között teljesíthesse a szocialista építés valamennyi cél­kitűzését, következetesen elő­mozdíthassa pártunk és álla­munk bel- és külpolitikájának elveit a legmagasztosabb cél — a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé ha­ladásáról szóló pártprogram megvalósítása — érdekében. KÖZÉLETI HÍREK Iosif Banc elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Vasile Marin elvtárs, az RKP KB tit­kára fogadta, a Kínai Kommu­nista Párt aktivista-küldöttségét, amely élén Tan Qilong (Tan Csi­­lun) elvtárssal, a Kínai KP KB Angelo Miculescu elvtárs, a kormány első miniszterének he­lyettese, mezőgazdasági és élel­miszeripari miniszter fogadta Christian Remi Richard mada­­gaszkári külügyminisztert, a ro­­mán-malgas gazdasági és mű­Az RKP KB meghívására ta­pasztalatcserét folytatott orszá­gunkban a Németországi Szocia­l Kínai Kommunista Ifjúsági Liga küldöttsége, élen Han Ying elvtárssal, a Központi Bizottság első titkárával megbeszélést folytatott a Pionírszervezet Or­szágos Tanácsánál, a Romániai Szakszervezetek Általános Szö­vetségének Központi Tanácsánál, a Szocialista Művelődési és Ne­velési Tanácsnál, a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztériumban, a Tudomány- és Technológiaügyi ★­­k Chen Shuliang, a Kínai NK bukaresti nagykövete vacsorát Francia kohászati, gépipari, elektrotechnikai, vegyipari és más nagy cégek képviselői láto­gattak el hazánkba, élen C. Her­­baut-val, a Francia Külkereske­delmi Központ vezérigazgatója­ tagjával, a Qing­hai (Csinghaj) tartományi pártbizottság első titkárával és Ma Li elvtárssal, a Kínai KP KB tagjával, a Gui Zhou (Gui­szsu) tartományi pártbizottság első titkárával az RKP KB meghívására tapaszta­latcserét folytat országunkban é szaki kooperációs vegyes kor­mánybizottság malgas elnökét. A találkozón a kétoldalú me­zőgazdasági kooperáció bővítésé­ről, állattenyésztési létesítmé­nyek közös megvalósításáról ta­nácskoztak. lista Egységpárt aktivista-kül­döttsége, élen Lisa Bayreuther­­rel, az NSZEP KB propaganda­osztályának szektorvezetőjével, Országos Tanácsnál, a Román Rádiótelevíziónál, az Ifjúságügyi Kutatóközpontban, az Ifjúsági Turisztikai Hivatalban és a Scin­­teia tineretului szerkesztőségé­ben. A kínai vendégek megte­kintették A Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demok­ratikus Mozgalom Történelmi Múzeumát, a 23 August sportte­lepet, különböző fővárosi szociá­lis-kulturális létesítményeket. ★ adott az ifjúsági küldöttség lá­togatása alkalmából. val. A látogatásra a Francia Kül­kereskedelmi Központ és Romá­nia Szocialista Köztársaság Ke­reskedelmi és Iparkamarája kö­zös rendezésében került sor. MUNKATÁRSUNK JELENTI ARAD MEGYÉBŐL GAZDAG CUKORRÉPATERMÉSÉRT Ezekben a dolgos, nyújtott váltású napokban az Arad me­gyei mezőgépészek is igyekez­nek minőségi magágyelőkészí­­téssel és vetéssel megalapozni az idei gazdag termést. A kür­tösi ingó dolgozóinak például ugyancsak jól be kell osztaniuk idejüket s ésszerűen kihasznál­niuk a gépparkot, hogy kifogás­talan körülmények között elvé­gezhessék a tavaszi munkákat. Cukorrépát 1180 hektáron ter­mesztenek ebben az évben a kürtösi agráripari tanácshoz tartozó mtsz-ekben, a tavalyi­nál sokkal jobb hozamot elérő törekvéssel. Ugyanis okultak a múlt évi hibákból, amikor a kedvezőtlen időjárás mellett egyes agrotechnikai mulasztás­­soknak is nyomós részük volt abban, hogy a kürtösi övezet­ben az előirányzottnál átlago­san 7236 kilóval kevesebb cu­korrépát takarítottak be hek­táronként. Mácsán például mindössze 17 142, a kürtösi Új­­élet mtsz-ben pedig csak 20 243 kilós terméshozammal (közel 8 tonnával kevesebbet mint a másik helybeli, az Augusztus 23 gazdaságban) fizetett a cu­korrépa, mert jó része nem megfelelő elővetemény után, illetve tavaszi szántású mag­ágyba került. Ráadásul a vegy­szerezés sem sikerült minde­nütt s az első kapálással, a nö­vények egyedelésével eléggé megkéstek. De lássuk, milyen tanulságokat szűrtek le a ta­valyi hibákból a Kürtös kör­nyéki gazdaságokban, mit tesz­nek azért, hogy az ez évre elő­irányzott 37 tonnás átlaghoza­mot elérhessék. , — Múlt őszig az egész cu­korrépa számára felugarolták (legtöbb helyen kétszer is) a földet, melyhez az mtsz-ekben ezúttal elég jó előveteményt biztosítottak — tájékoztat Mártoiu Aurel, a kürtösi ag­ráripari tanács főmérnöke. — Ugyanakkor a talaj tápanyag­utánpótlásának biztosítására is nagy figyelmet fordítottak. Azon túlmenően, hogy az egész vetésterületet műtrágyázták — hektáronként 350 kiló szuper­foszfáttal — 460 hektár mag­ágyba istállótrágyát is mun­­­káltak a traktorosok. Mácsán például 135, a kürtösi Új élet gazdaságban 120, Kisiratoson pedig 100 hektár cukorrépá­hoz javították fel istállótrá­gyával a földet. Egyébként a talajelőkészítés és vetés minő­ségére megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk, hogy sem­milyen mulasztás, rossz mun­ka ne vámolhassa meg a ter­mést. A termelékeny s egyben az ütemes munka biztosítása, va­lamint az üzemanyag-megta­karítás érdekében 12 sorosra állították át a vetőgépeket, így naponta 180 hektáron kerülhet földbe a cukorrépa. Ez előrelé­pést jelent tavalyhoz képest, mikor csak Kisiratoson vetet­tek 12 sorosan — és csak egy géppel, örvendetes az is, hogy a vegyszerezés és gépesítés ki­­terjesztésével jelentősen köny­­nyítenek a Kürtös környéki cukorrépatermesztők munká­ján. 1100 hektár vetésterületen ugyanis jó minőségű vegyszere­zéssel előzik meg a gyomoso­­dást, 560 hektáron pedig kom­bájnokkal takarítják majd be a cukorrépát. — A tavalyinál kétszer na­gyobb, legalább 38 tonnás cu­korrépa-hozamot akarunk idén elérni, melyhez minden felté­telünk megvan — jegyezte meg Bota Stefan, a mácsai mtsz elnöke. — Jó magágyba hull most nálunk is a cukor­répa s mérnökeink külön vi­gyáznak arra, hogy sikerül­jön, hatékonnyá váljon a vegyszerezés. A gazdag termést szavatolja az is, hogy a­­cukor­répa-terület több mint felét is­tállótrágyáztuk. Tudatában va­gyunk: minőségi elvárások jegyében kell dolgozzunk azért, hogy a mezőgazdasági terme­lést erőteljesen fokozhassuk. Deme János VÁLLALATI KÖNYVHÓNAP ÜZEMEINK ÜZENETÉVEL Április hónapjában újabb al­kalom nyílik a mélyreszántó, ter­mékeny eszmecserére a dolgozók tízezrei és az alkotók között a vállalatokban és intézményekben sorra kerülő IV. könyvhónapon. A Romániai Szakszervezetek Általá­nos Szövetsége és a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács égisze alatt, az írószövetség és a Kiadói Központ közreműködé­sével rendezett Vállalati Könyv­hónap három szakasza: a társa­dalmi-tudományos könyvek de­­kádja (április 1—10); a műszaki­tudományos könyvek dekádja (április 11—20); és a szépirodal­mi könyvek dekádja (április 21— 30.) az idén a felszabadulás 35. évfordulójának és a Román Kom­munista Párt XII. kongresszusá­nak jegyében kerül lebonyolítás­ra. A könyvhónapnak külön jelen­tőséget és színt ad a forradalmi hagyományokkal büszkélkedő Petrozsényben megrendezésre ke­rülő kulturális eseménysorozat. Április 2-án itt egy nagyszabású könyvkiállítás nyílik, amelynek ke­retében tíz napon át a különbö­ző arcélű kiadóvállalatok szer­kesztői és szerzői a bányászokkal találkoznak, beszélgetnek és vi­táznak a könyv növekvő szerepé­ről a szocialista tudat alakításá­ban. Olvasóink előzetes tájékoztatá­sára ide iktatjuk ezeknek a talál­kozóknak a sorrendjét: április 2.-án 15 órakor a kiállí­tás s egyben a Politikai Könyv­kiadó napjának megnyitása, a­­melyen bemutatásra kerül a ki­adó nagyszabású új sorozata: „Din gindirea social-politica a presedintelui Romániei"; április 3.-án a Műszaki Könyv­kiadó napja keretében 11 órakor találkozó a lupényi olvasókkal, 15 órakor — a kiállításon — a petrozsényiekkel, ahol is néhány új bányaipari szakmunkát ismer­tetnek ; április 4.-én a temesvári Facla Könyvkiadó napja, ennek kereté­ben a kiadó munkatársai és szer­zői a könyvkiállításon az olvasók­kal és a petrozsényi Bányaipari Líceum tanulóival és tanáraival találkoznak; április 5.-én, az Eminescu Könyvkiadó napján két találkozó­ra kerül sor: Petrozsényben és Dilzsabányán folyik majd vita a mai román irodalomról; április 6.-án, az Albatrosz Könyvkiadó napján, az ifjúsági irodalom petrozsényi barátai be­pillantást nyerhetnek a hazai if­júsági irodalom egyik műhelyébe; április 7.-én a világirodalom megjelentetésével foglalkozó Uni­­vers Könyvkiadó napján mind a külföldi, mind a hazai modern költészetről szó esik majd; április 8.-án a Creanga Könyv­kiadó vezetői és írói Petrozsény­­ban a legifjabb olvasókkal, a ha­za sólymaival és pionírjaival ta­lálkoznak; április 9.-én, az Akadémiai Könyvkiadó napján a kiadó szer­kesztői­ és munkatársai a Bánya­ipari Főiskolán mutatnak be né­hány tudományos, a termelési gyakorlatot segítő művet; április 10.-én, a Tudományos és Enciklopédiai Kiadó napján szer­kesztők és szakírók résztvételével történelmi tárgyú munkákat is­mertetnek; április 11.-én a Livereni-i Bá­nyaipari vállalatban „Megvéde­­lek és megénekellek, Hazám” címmel rendezett díszelőadáson neves költők lépnek fel a dolgo­zók előtt. Négy hét leforgása alatt gyá­rakban, üzemekben, építőtelepe­ken, intézményekben, szakszer­vezeti művelődési házakban, könyvtárakban, iskolákban és felsőfokú oktatási intézmények­ben országszerte könyvkiállításo­­kat, író-olvasó találkozókat, iro­dalmi délutánokat rendeznek. A különböző szakterületeket képvi­selő könyveket megvitató össze­jöveteleken az olvasók elmondják észrevételeiket, óhajaikat. A résztvevő szerkesztők, írók, szak­szerzők közvetlenül, első kézből, vehetik át a dolgozók több és jobb, a termelő munkát, az ön­képzést szolgáló könyvek kiadá­sát szorgalmazó-sürgető üzenetét. Az irodalmi társaságok, az iro­dalmi, a tudományos-műszaki kö­rök tagjai felolvasásokon, irodal­mi versenyeken, vitákon lépnek fel, mutatják be alkotásaikat, vi­tatkoznak és vallanak a könyv társadalmi funkciójáról, gyarapo­­dó jelentőségéről az építőmunka minden területén, szerepéről az ismeretek elsajátításában, a tu­domány eredményeinek népsze­rűsítésében. Balogh József M AZ ENERGIAFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN MINDEN ÖTLETET FELKAROLNAK BALÁZSFALVI TAPASZTALATOK­ unkaközösségünk az u­­tóbbi években szép si­kereket ért el a faanyag magasfokú hasznosításában, és mind nagyobb erőfeszítése­ket teszünk az energiafelhasz­nálás nagymértékű csökkenté­se érdekében is. Sikerrel al­kalmaztuk azt a tanulmányun­kat, amely a hőközpont túlme­legített vizének értékesítési módját dolgozta ki. A kazá­nokból így nemcsak a gőzt, hanem a túlmelegített vizet is hasznosítjuk, s ezáltal az utóbbi előállításához 10 száza­lékkal kevesebb energia szük­séges, a megtakarítás pedig 170 tonna egyezményes tüze­lőanyag évente. Egy másik esetben a munka jobb meg­szervezésével értünk el erősí­­tésre méltó eredményt; a szá­­rítókamrák optimális megra­­kásával, valamint a be- és ki­rakási idő jelentős lerövidíté­sével 110 tonna tüzelőanyag­gal csökkentjük a szükségle­tet. Újabb 130 tonna egyezmé­nyes tüzelőanyagot pedig an­nak köszönhetően takarítunk meg évente, hogy bútorgyártó egységeinkben, a farostlemez, forgácslemez és élesztőgyá­runkban felújítottuk a gőzve­zetékek szigetelését, megjaví­tottuk a csövek tömítését, s így gyakorlatilag kiküszöböl­tük a veszteséget. Mind nagyobb gondot fordí­tunk a villamosenergia-felhasz­­nálás további ésszerűsítésére is. Ennek járható útját abban láttuk, hogy nagy méretű, 315 kilowattos villanymotorainkat az optimális beszerelt teljesít­ménnyel működő 250 kilowat­tos motorokra cseréltük át. Ezzel az intézkedéssel már a tavaly több mint 350 mega­wattos villanyáramot takarí­tottunk meg. Hatékonynak bi­zonyult az az ötlet is, hogy minden egységben a lehető leggyorsabban áttervezzük és ennek alapján átépítsük sűrí­tett levegővel működtetett szállítóvonalainkat, ami ismét évi 200 megawatt villanyáram megtakarításához vezet. És még sok egyéb — kevésbé lát­ványos, viszont eredményes — tartalékát fedtük fel az ész­szerű, gondos energiakezelés­nek, így például sikerült bizto­sítanunk a préseltlemez- és bútorgyár 1000 kilowattampe­­res transzformátorainknak tel­jes kapacitáson való működte­tését, melyeket felváltva, és főleg a csúcsidőszakban kap­csolunk be. Igyekszünk a mi­nimálisra csökkenteni az el­osztó hálózatok áramvesztesé­gét is, s e célból a farostle­mez-gyár kompresszorait­­ a hozzájuk közelebb levő áram­forráshoz kapcsoltuk, amely egyébként a préseltlemez-gyár energiaellátását szolgálja. Ha­sonlóképpen a tápláló ká­beleket kisebb keresztmetsze­­tűekre cseréltük át, de a gépe­ken is bizonyos újításokat vé­geztünk: a forgács- és farost­lemez-gyárakban az egyes be­rendezések villanymotorait statikus kondenzátorokkal lát­tuk el, a szivattyúknál pedig szintlimitátorok és időzelék alkalmazásával akadályozzuk meg azok fölösleges működé­sét. Egy ilyen hatalmas, több gyárat egybefogó kombinát­ban sok lehetőség adódik arra, hogy — egy kis fejtöréssel, többlet­munkával, a technoló­giai folyamatok ésszerűsítésé­­vel, az energiafelhasználás korszerűsítésével — állandóan csökkentsük tüzelőanyag- és energiaszükségletünket, taka­rékoskodjunk. Szakembereink, dolgozóink évek óta kutatják az e téren is létező tartaléko­kat. • Állandó és egyre fontosab­bá váló feladatunk, hogy a korszerű termelés követelmé­nyeinek megfelelően, kitartóan csökkentsük az egységnyi ter­mékre eső tüzelőanyag- és energiaköltségeket. És erre mindenhol vannak lehetősé­gek, tartalékok. Csak jól körül kell nézni, és minden alkotó gondolatot, ötletet felhasználni — a cél érdekében. Hinescu Arcadie mérnök, a balázsfalvi fafeldolgozó kombinát tervosztályának vezetője A Nagy Nemzetgyűlés határozata Manea Mánescu elvtársnak a kormány első minisztere tisztségéből való felmentéséről A Nagy Nemzetgyűlés, tudo­másul véve Manea Mánescu elvtárs levelét, kérésére fel­mentette őt a kormány első mi­niszterének tisztségéből, fi­­gyelembe véve egészségi álla­potát. Ez alkalommal a Nagy Nem­zetgyűlés kifejezi köszönetét Manea Manescu elvtársnak a kormány élén öt éven át kifej­tett tevékenységéért, és elisme­réssel nyugtázza azt a munkát, amelyet a Minisztertanács többi tagjával együtt végzett a párt XI. kongresszusán és Országos Konferenciáján hozott határo­zatok megvalósításáért. Mielőbbi gyógyulást kívánva, a Nagy Nemzetgyűlés kifejezi azt a meggyőződését, hogy Ma­nea Manescu elvtárs­, felhasz­nálva a párt és az állam vezető szerveiben kifejtett hosszas te­vékenysége során szerzett ta­pasztalatait, a jövőben is részt fog venni az ország társadalmi­politikai életében, továbbra is hozzájárulva a szocialista Ro­mánia sokoldalú felvirágzásá­hoz. A VII. törvényhozási ciklus IX. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) elvtársat a kormány első minisz­terének tisztségébe. Ilie Verdet elvtárs szólásra e­­melkedett és köszönetet mondott a nagy megtiszteltetésért. A következő napirendi pont keretében a Nagy Nemzetgyűlés felmentette Emil Bobu elvtársat az Államtanács alelnöke tisztség­ből, minthogy kinevezték mun­kaügyi miniszterré, felmentette továbbá Ion Dinca elvtársat az Államtanács tagja tisztségből, minthogy kinevezték a kormány első miniszterének helyettesévé, iparépítkezési miniszterré. Ezzel kapcsolatosan a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának és a Szocialista Egy­ségfront Országos Tanácsának a javaslatára a Nagy Nemzetgyű­lés egyhangúlag megválasztotta Gheorghe Radulescu elvtársat az Államtanács alelnökévé, Gheor­ghe Pana és Ion Iliescu elvtársa­kat az Államtanács tagjaivá. Gheorghe Radulescu és Gheor­ghe­ Panu elvtársak ebben a mi­nőségben letették a hűségesküt Románia Szocialista Köztársaság iránt. Ion Iliescu elvtárs hiány­zott az ülésről. A harmadik napirendi pont ke­retében a Nagy Nemzetgyűlés felmentette Maxim Berghianu elvtársat, a mezőgazdasági, er­dészeti és vízgazdálkodási bizott­ság elnökét a bizottságból, te­kintve, hogy kinevezték a Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium miniszteri rangú államtitkárává. A Nagy Nemzet­­gyűlés Bürójának javaslatára egyben a mezőgazdasági, erdé­szeti és vízgazdálkodási bizott­ság tagjává választották Ion Catrinescu elvtársat. A Nagy Nemzetgyűlés felmen­tette továbbá Nicolae Constantin elvtársat a Nagy Nemzetgyűlés titkára tisztségből, minthogy a kormány keretében kapott meg­bízatásokat. A Nagy Nemzetgyűlés Bürójá­nak javaslatára a Nagy Nem­zetgyűlés titkárává választották Carol Dina elvtársat. Délben az ülés befejezte mun­káját. A Nagy Nemzetgyűlés VII. törvényhozási ciklusának IX. ülésszaka később bejelenten­dő időpontban plenáris ülésen folytatja munkáját. ★ Ugyanaznap Ilie Verdet elv­társ, a kormány első minisztere letette a Románia Szocialista Köztársaság iránti hűségesküt Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke előtt. -----------------------------------------------— ,, Április 1. vasárnap II. évnegyed IV. hónap — 30 nap Az évből eltelt: 91 nap Hátra van még: 271 nap Napkelte: 5.58 Napnyugta: 18.42 Holdkelte: 8.51 Holdnyugta: 23.34 HŰVÖS, CSAPADÉKOS IDŐ Tamara Limboceanu, a Köz­ponti Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: az ország nyugati és északi fe­lében továbbra is hűvös, csa­padékos marad az időjárás. Felhős égboltra számíthatunk, záporokra, zivatarokra. Másutt kisebb felhőátvonulások, szór­ványos futóesők várhatók. A hegyekben havaseső, havazás. Mérsékelt, nyugaton élénk, óránként 45 kilométeres, a he­gyekben viharos, óránként 120 kilométeres nyugati szél. Az éj­szakai hőmérséklet mínusz 2 és plusz 6, a nappali hőmérséklet plusz 8 és plusz 16 fok között változik. Sokfelé trérképződés lehetséges. Tti VASÁRNAP, I. műsor: I ; 8.30 Sportoljunk együtt!; 8.40 Mindig előre!; 9.25 A haza sólymai; 9.35 Folytatá­sos film gyermekeknek: Rej­telmes sziget; 10.00 Faluműsor; 11.30 Otthonunk; 11.45 A zene örömei; 12.30 A haza védelmé­ben; 13.00 Telex; 13.05 Vasár­napi album; 15.30 Stadion; 16.30 Gyermekműsor; 16.50 Folytatásos film: Dickens Lon­donban; 17.45 Férfi kézilabda: Bukaresti Dinamo — Empor Rostock — BEK-visszavágó; 19.00 Tévé­híradó; 19.20 Hidak a vizek fölött — riport; 19.40 A színpadon — Temesvár; 20.50 Meglepetés Yonkersban — amerikai film; 22.30 Tévé­híradó. Sport. HÉTFŐ, 1. műsor; 16.00 Te­lex; 16.05 Magyar nyelvű adás; 19.05 Versek a szerzők tolmá­csolásában; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé­híradó; 20.00 Kör­kép — gazdasági műsor; 20.30 Folytatásos film: Poldark; 21.25 Műszaki-tudományos kilátó; 21.55 Nemzetközi kilátó: 22.15 Tévé-híradó LOTTÓ A március 30-i húzás nyerőszámai: I. húzás: 34 24 45 9 60 35 5 37 16 II. húzás: 21 8 13 80 22 53 82 12 33

Next