Előre, 1979. június (33. évfolyam, 9807-9832. szám)

1979-06-01 / 9807. szám

A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja 9807. szá­m 1979. június 1., péntek­i oldal­ára 30 iráni XXXIII. évfolyam NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA A FŐVÁROSBAN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke csütörtök délelőtt munkalátogatást tett néhány nagy fővárosi ipari egységben és szo­ciális létesítményben. Nicolae Ceausescu elvtársat elkísérték a követ­kező elvtársak: Ilie Verdet, Gheorghe Oprea, Gheorghe Pana és Nicolae Constantin. A látogatás alkalmával el­mélyült és eredményes elem­zésre került sor, áttekintették, hogyan valósulnak meg az RKP XI. kongresszusának és Országos Konferenciájának ha­tározatai az ipar, s különösen a csúcságazatok minőségileg magasabb szintű fejlesztéséről. Nicolae Ceausescu elvtárs, mint ismeretes, állandó dialó­gust folytat az anyagi javak termelőivel a gazdasági-társa­dalmi tevékenység, a nép­jólét gyarapítása lényeges kérdései­ről, s ennek újabb jelentőség­­teljes mozzanataként került sor a csütörtöki munkatalálko­zóra újabb fővárosi munka­­közösségekkel. Megtanácskoz­ták, gyakorlatilag hogyan lehet jobban összpontosítani az erő­feszítéseket, az anyagi és em­beri erőket a mennyiségi és minőségi tervmutatók teljesí­tésére, illetve túlszárnyalására az­ idei esztendőben — az öt­éves terv döntő évében —, a műszaki haladást hordozó, a román gazdaság határozott fej­lődését és szüntelen korszerű­sítését biztosítani képes szek­torok bővítésével kapcsolatos távlati tervek sikeres meg­valósítására. A pártfőtitkár megbeszélést folytatott köz­ponti intézmények és vállala­tok felelős tényezőivel, a dol­gozókkal, elsősorban a minősé­gi célkitűzések elérésének lé­nyeges kérdéseiről, így a beru­házási alapok maximális fel­­használásáról, a gyártmány­­szerkezet felújításáról és kor­szerűsítéséről, a gyártástech­nológiák és a káderképzés szüntelen tökéletesítéséről, a tudományos és műszaki alkotó­mozgalom ösztönzéséről. Nicolae Ceausescu elvtársat az egész látogatás folyamán megható szeretettel és nagyra­becsüléssel vették­ körül. A bu­karesti dolgozók ezrei juttat­ták kifejezésre ez alkalommal is egész népünk mély háláját a pártfőtitkár iránt a haza ja­vára és haladására kifejtett e­­gész munkásságáért, azt a szi­lárd elhatározásukat, hogy tö­retlenül megvalósítják a párt bel- és külpolitikáját, minden­ben előmozdítják az ország gyors haladását a szocializ­mus és a kommunizmus útján. A látogatás a repülőgépgyár­ban, a bukaresti ipar rangos egységében kezdődött. A párt főtitkárát Ion Dinca elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese, iparépítkezési mi­niszter és Ioan Avram elvtárs, gépipari miniszter fogadta. Az egység munkásai megkü­lönböztetett melegséggel, ha­tártalan lelkesedéssel üdvözöl­ték, virággal fogadták Nicolae Ceausescu elvtársat, a párt fő­titkárát. Lelkes, szűnni nem akaró taps közepette hosszasan visszhangzott. Ceausescu — RKP! Nicolae Gugui, a vállalat igazgatója ismertette a mun­kaközösség néhány eredmé­nyét. A vendéglátók elmondották, hogy a vállalat hozzálátott nagy befogadóképességű, a ro­mán légivonalakon­­ használt személyszállító repülőgépek teljes javításához. E célból megkezdték fedélzeti készülé­kek, felszerelés, nagy komple­xitású pótalkatrészek gyártá­sát. Nicolae Ceausescu elvtársnak bemutatták a termelés meg­szervezésének módját, hangsú­lyozták, hogy igyekeznek eb­ben a tevékenységben is a le­hető legnagyobb hatékonyságot elérni. Ezután átfogó dialógus kö­vetkezett új termelő- és terve­zőkapacitások kifejlesztéséről. Néhány ilyen kapacitás már épül is. Nicolae Ceausescu elv­társ részletesen megvizsgálta a maketteket és a tervrajzokat. A pártfőtitkár távozóban el­ismeréssel szólt a bukaresti re­pülőgépgyár szorgos munkakö­zösségéről, az utóbbi esztendők gyártás- és gyártmányfejlesz­­tési eredményeiről. Nicolae Ceausescu elvtárs ezután felkereste a Herastrau negyedet, és a városvezetőkkel együtt megvizsgálta a rende­zési tervrajzokat. A munkalátogatás következő állomása a nemzetgazdaság számára automatizálási beren­dezéseket és felszerelést szál­lító Automatica vállalat volt. *A munkadialógus a villamos készülékeket gyártó 6. részle­gen, a házi kiállításon kezdő­dött, ahol ismertették a jelen­legi profilt és a fejlesztési ten­denciákat, amelyek szerint ho­vatovább elektronikus felszere­lés gyártása felé orientálód­nak. Liviu Beghegeanu, a vál­lalat igazgatója jelentette Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy a gyár munkásai, techni­kusai, mérnökei és kutatói, egész munkaközössége felelős­ségteljesen megvalósítja az előbbi látogatás alkalmával kapott útmutatást, miszerint egymilliárd lejre kell növelni az automatizálási eszközök gyártását, meg kell gyorsítani az elektronikus szabályozó és vezérlő automaták gyártásba­­­vételét, ami lehetővé teszi a felszerelések méreteinek és sú­lyának csökkentését. A válla­lat igazgatója elmondotta, hogy jelenleg sikeresen megvalósul a pártfőtitkár két másik a­­jánlása is: a berendezések tipi­zálása és miniatürizálása. Ez­zel kapcsolatosan bemutatták a kohóipari és építőanyagipari rendeltetésű adagoló automata három egymást követő típusát, kézzelfoghatóan érzékeltetve a miniatürizálás eredményeit. Nicolae Ceausescu elvtárs el­ismeréssel nyugtázta az erőfe­szítéseket és az eredményeket, melegen gratulált, további si­kereket kívánt az egész mun­kaközösségnek. Az Automatica munkásai, szakemberei mindenütt határ­talan szeretettel vették körül a párt főtitkárát, virággal ked­veskedtek neki. A látogató minden munkahelyen egy-egy virágszálat kapott, mintegy jel­képként az iránta való szeretet és tisztelet megkülönböztetett érzéseinek. A látogatás a főváros köz­pontjában több építőtelep fel­keresésével folytatódott. A pártfőtitkár megtekintette az 1977 márciusi földrengés során összeomlott épületek helyén e­­melt új épületeket, újabb kor­szerű létesítményeket, közöt­tük a Gradinita tömbházat, különböző épületeket a Calea Victoriei-en. A párt főtitkára élénk mun­kadialógust folytatott a szak­emberekkel, a városvezetőkkel, hangsúlyozta, hogy megkülön­böztetett figyelmet kell fordí­tani a kereskedelmi létesítmé­nyek funkcionalitására, gon­doskodni kell az új épületek esztétikus külsejéről. A párt főtitkára ezután ellá­togatott a Militari negyedbeli betonelemgyárba és Electro­­tehnica vállalatba. Részletes beszámoló hol­napi lapszámunkban. TÁRSADALMUNK GONDOSKODÁSÁNAK KÖZÉPPONTJÁBAN­­ A GYERMEK • MIND­ANNYIUNK SZEME­FÉNYE ilyenek a gyermekek? — kérdezzük a villamosveze­tőt, a fényképészt meg a fagylaltárust. Milyenek a gyerme­kek? — kérdezzük a mozipénz­tárost, a padon ülő nagymamá­kat s az új negyed járókelőit. Milyenek a gyermekek? — kér­dezzük a kőművest, a földet mű­velő mezőgazdászt és a gyárba siető munkást. Milyenek a gyer­mekek? — kérdezzük az orvoso­kat, pedagógusokat és szülőket. Milyenek a gyermekek? — kér­dezzük önmagunkat. És csakha­mar kiderül, hogy a gyermekek szépek, egészségesek, jól öltözöt­tek. Rengeteget­­tudnak, sokkal többet, mint amennyit mi tudtunk az ő korukban. Vidámak, öltözé­kük csinos, megjelenésük maga­biztos. De van aki azt mondja, nem köszönnek rendesen, szófo­­gadatlanok és követelőzőek. Me­gint mások véleménye: jóérzésű­­ek, udvariatlanok, tolakodóak, szerények... Hát milyenek a gyermekek? Mennyit tudunk róluk? Biztosak lehetünk abban, hogy ismerjük őket? Hiszen bárki, akit megkér­deztünk, határozott véleményt mondott elnéző, szeretetteljes vagy indulatos hangon. Vajon miért képzeljük, hogy a világ legcsodálatosabb népét, a gyer­meknépet igazán ismerjük? Csak a szándékunk tökéletes, mellyel az emberiség friss haj­tása, örök reménye felé hajol­nak tetteink. Az átvirrasztott éj­szakák, az átjátszott vasárnapok. Az önvizsgálat, a tökéletesedni akarás, a miattuk jobbá levés. A társadalmi összefogás, a huma­nizmus, az óvodából egyetemig ívelő iskolai rendszer szüntelen fejlesztése. A család- és gyer­mekvédelem előterébe helyezése. A jövőtervezés. Mit is tettünk eb­ben az évben a gyermek érdeké­ben? Szocialista társadalmunk szeme fényéért, aki csodálattal és kíváncsisággal éli meg az em­beri életkor pirkadatét és meg­ható őszinteséggel fordul a neki nyíló világ felé. „Mint az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának a Nem­zetközi Gyermekév keretében szervezendő romániai akciókról szóló határozata is kidomborít­ja, szocialista hazánk megkü­lönböztetett figyelmet szentelt és szentel annak, hogy minden fel­tételt megteremtsen az ifjú nem­zedék számára — hiszen a gyer­mekek népünk jövőjét képvise­lik —, annak, hogy gyermeke­ink, ifjaink maradéktalanul él­vezhessék az ország anyagi és szellemi gazdagságát, minden viszontagság vagy fenyegetés rémképétől mentes távlatok áll­janak előttük. A szocialista Ro­mánia az Egyesült Nemzetek ál­tal elfogadott Gyermeki Jogok Nyilatkozatával tökéletes össz­hangban lankadatlan következe­tességgel gondoskodik a gyer­mekek neveléséről, arról, hogy akadálytalanul hozzájuthassanak a modern civilizáció összes vív­mányaihoz, hogy szabad, méltó és egyenlő honpolgárokká, a haza sokoldalú felvirágoztatása művének aktív résztvevőivé vál­janak. Társadalmunknak az ifjú nemzedék iránti gondoskodásá­ról tanúskodik az is, hogy az Államtanács nemrégiben tör­vényerejű rendeletet fogadott el az állami családi pótlék feleme­léséről a katonai kiadások csök­kentéséből származó alapok ré­vén. Az ember iránti gondosko­dás e nemes politikai és társa­dalmi légkörében a pionírok, a haza sólymai, hazánk összes gyermekei — románok, magya­rok, németek és más nemzeti­ségűek — a forradalmi huma­­nizmus, a haza, a párt és a nép iránti szeretet a más népek iránti tisztelet szellemében nevelked­nek. A tanulás gyermekek és ifjak elsőrendű joga és kötelessége hazánkban. A tízosztályos okta­tás áltaalánosítása minden gyer­mek beiskolázását jelenti. Az ok­tató-nevelő munkát képzett pe­dagógusok végzik — óvónők, ta­nítók, tanárok, mérnökök és ok­tatómesterek — az egész ország­ra érvényes tantervek és tanköny­vek alapján. Pártunk és szocia­lista államunk korszerűen felsze­relt óvodákkal, összkomfortos bentlakásokkal és étkezdékkel, orvosi rendelőkkel , jó anyagi körülményekkel biztosítja a tanu­lási feltételeket. Az állami terv­ben mindig jelentős helyet fog­lalt el a fiatal nemzedékek élet­­körülményeinek, tanulási és mun­kafeltételeinek a fejlesztése. Az oktatás anyagi alapjának a bő­vítése érdekében idén 2967 tan­termet adnak át, 22 634 óvodai, 33 556 internátusi és 2707 gyer­mekházi helyet. A tanműhelyek 10 630 hellyel gyarapodnak, a fo- Csire Gabriella (Folytatása a 3. oldalon) ,, Hazánk if­iái, gyermekei új, magasabb rendű társadalmi-politikai és erkölcsi légkörben nevelkednek, minden feltételük megvan ahhoz, hogy haladó emberekkel a szocialista és kommu­nista Románia tudatos és hozzáértő építőivé váljanak. Teljes meggyőződésem, hogy a párt politikáját töretlenül követő nagyszerű ifjúsá­gunk, gyermekeink hazánk ragyogó jövőjének reményteljes hajtásai NICOLAE CEAUSESCU EXPORTTERMÉKEK Az isalnitai hőerőmű dolgo­zói megvalósították az év első öt hónapjára szóló fizikai ter­melési előirányzatokat. A kö­zelben levő vegyikombinát munkaközössége leszállította a május végéig előirányzott ex­porttermékek utolsó tételeit is. Dőlj, a Mehedinti és a Gorj megyei folyamatos üzemű egy­ségek közül a vaskapui erőmű májusban 8 millió kilowattóra villamosenergiát, a Górj me­gyei szénkitermelések csak­nem 25 ezer tonna lignitet, a Górj és Delj megyei kőolaj­­munkások 1200 hektár megtrá­­gyázásához elegendő műtrá­gyához való szénhidrogént ter­meltek terven felül. KORSZERŰSÍTÉS A temesvári mosószergyár dolgozói újabb értékes techni­kai megvalósításokkal kíván­ják javítani a minőséget, csök­kenteni a fajlagos fogyasztáso­kat, korszerűsíteni a gyártási folyamatokat. A kondicionált detergensek gyártástechnoló­giáinak javításával a termék tonnájaként 40 kiló nyersanya­got, 50 kilowattóra villamos energiát és csaknem 300 köb­méter gáznemű tüzelőanyagot takarítanak meg. A legfrisebb újítások, közöt­tük a fluidizációs folyamat op­timalizálása, technológiai fo­lyamatok javítása nyomán a vállalat gazdasági hatékonysá­ga évente csaknem 2 millió lejjel növekszik. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import Presa. P. O. Box 136—137 - Telex: 11226. Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. Redactia ELŐRE, 71341 Bucuresti, Piata Scinteii 1 ELŐRE szerkesztősége. 71341 Bukarest Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 06 lej Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ Jugoszlávia SZSZK szövetségi külkereskedelmi miniszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Me­tód Rotárt, Jugoszlávia SZSZK szövetségi külkereskedelmi mi­niszterét, a román—jugoszláv gazdasági együttműködési ve­gyesbizottság jugoszláv elnökét,­­ aki részt vett a bizottság XI. ülésszakán. Ott volt Virgil Trofin elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese, a bizottság román elnöke. Jelen volt Nicolae Mihai, Ro­mánia belgrádi nagykövete és Trifun Nikolics, Jugoszlávia bu­karesti nagykövete. A vendég tolmácsolta Nicolae Ceaușescu elvtársnak Joszip Broz Tito elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, a Jugoszláviai Kom­munisták Szövetségének elnöke meleg üdvözletét és legjobb kí­vánságait. Nicolae Ceausescu elvtárs megköszönte az üdvözletét, és felkérte a vendéget, adja át Joszip Broz Tito elvtársnak me­leg üdvözletét és legjobb kíván­ságait. A találkozó során különleges megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a két ország és a nép hagyo­mányos barátsága szellemében, a Románia és Jugoszlávia párt­os államvezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs, illetve Joszip Broz Tito elvtárs közötti talál­kozók alkalmával történt meg­állapodásoknak megfelelően or­szágaink, pártjaink és népeink baráti és­ jószomszédi kapcso­latai, együttműködése folyama­tosan fejlődik. Kiemelték, a gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés és koope­ráció, az árucsereforgalom pozi­tív eredményeit s megállapítot­ták, hogy e téren a jövőben fo­kozott szerep hárul a vegyesbi­zottságra, amennyiben intenzí­vebben elő kell mozdítania a ro­mán—jugoszláv együttműködést ,és az ilyen irányú széles lehető­ségek hasznosítását. Mindkét részről hangsúlyoz­ták, hogy a továbbiakban is bő­víteni kívánják a kétoldalú ter­melési kooperáció és szakosítás hatókörét, az együttműködés újabb formáit és módozatait a­­karják feltárni a romániai és a jugoszláviai szocialista építés meggyorsítása, a szocializmus és a béke egyetemes ügye érdeké­ben. A megbeszélés a meleg barát­ság légkörében zajlott le. a Lengyel NK nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke búcsúlátogatáson fogadta Wladyslaw Wojtasikot, a Len­gyel Népköztársaság bukaresti nagykövetét abból az alkalom­ból, hogy a nagykövet befejezte küldetését országunkban. Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke szívélyes, baráti be­szélgetést­­ folytatott a távozó lengyel nagykövettel. a Koreai NDK Állami Szimfonikus Zenekara vezetőségi tagjait Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta a Koreai NDK Állami Szimfoni­kus Zenekarának Vezetőségi tagjait a következő elvtársakat: Jun Jang Hvant, a Koreai NDK Zeneművész Szövetségének alel­­nökét, Hvang Szut, a zenekar helyettes igazgatóját és Ri Zin Szun érdemes karmestert. Jelen volt Miu Dobrescu elv­­társ, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának póttagja, a Szocialista Művelődési és Ne­velési Tanács elnöke. Ott volt Szin In Ha, a Koreai NDK bukaresti nagykövete. Jun Jang Hvan, melegen meg­köszönte Nicolae Ceausescu elv­társnak, hogy fogadta, s hang­súlyozta, abban a megkülönböz­tetett megtiszteltetésben van ré­sze, hogy tolmácsolhatja Kim Ir Szon elvtárs, a Koreai Munka­párt KB főtitkára, a Koreai NDK elnöke meleg baráti üdvöz­letét. Egyben a koreai szimfo­nikus zenekar egész együttese nevében megköszönte a vendég­látást és azt a lehetőséget, hogy tolmácsolhatták a szocialista Romániának a koreai nép művé­szi üzenetét. A vendégek beszá­moltak romániai élményeikről, s a legnagyobb elismeréssel nyi­latkoztak arról, hogy a román nép az RKP vezetésével, élen főtitkárával, milyen sikereket ért el a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom építésében. Nicolae Ceausescu elvtárs kö­szönő szavakat mondott és fel­kérte a vendégeket adják át Kim Ir Szen elvtársnak meleg üdvöz­letét és legjobb kívánságait. Nicolae Ceausescu elvtárs megelégedéssel hangsúlyozta és az országaink és népeink közötti barátság megnyilatkozásának mi­nősítette a koreai szimfonikus zenekar romániai vendégszerep­lését. A pártfőtitkár hangsúlyoz­ta, mennyire fontos tovább bő­víteni a román—koreai kulturá­lis együttműködést a Románia Szocialista Köztársaság és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság közötti baráti kapcsolatok és szolidaritás összességében. A találkozó során megelége­déssel idézték fel Nicolae Causescu elvtárs és Elena Causescu elvtársnő tavalyi láto­gatását a Koreai NDK-ban, ta­lálkozóikat és megbeszéléseiket Kir Ir Szen elvtárssal és Kim Szang E elvtársnővel, rámutat­tak, hogy e találkozók és meg­beszélések fellendítették párt­jaink, országaink és népeink ba­ráti jó viszonyát és gyümölcsöző együttműködését. Nicolae Ceausescu elvtárs ez alkalommal is a legmelegebben sok sikert kívánt a koreai nép­nek a szocialista építőmunká­ban, a hazája békés, demokrati­kus és független újraegyesítésé­ért vívott igazságos küzdelmé­ben. A találkozó a meleg barátság légkörében zajlott le. A brassói csapágygyárban nagyszabású akció folyik a nyersanyagok, az üzemanyag és a villamos ener­gia takarékos felhasználásáért, a fajlagos fogyasztások csökkentéséért. Felvételünk a vállalat minőség­ellenőrző osztályán készült. FÉLÉVI SZÁMVETÉS ELŐTT ÖSSZEFÜGGÉS A NETTÓ TERMELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ÉS AZ IPARI ÖSSZTERMELÉS TÚLTELJESÍTÉSE KisZilU­ M­aros megye ipara, az év­­első négy hónapjában, nettó termelési tervét több mint százkét százalékban teljesítette, ami értékben negy­venkét millió lej többletet je­lent. Gazdasági életünk, különö­sen ipari termelésünk e leg­fontosabb tényezője, mutatója — amelyre egyébként az RKP KB-nál tartott munkata­­nácskozáson elhangzott be­szédében pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a leghangsúlyozottabban felhívta a figyelmet —, mondhatnánk egyben jelzi is a többi össze­tevő termelési mutató szint­jét, mennyiségét és minőségét; egyszóval következtetni lehet a fizikai termelés megvalósí­tására, a gépek és gépi felsze­relések kihasználási fokára, a munkatermelékenység növeke­désére, és egészen az anyag- és energia­takarékosságig, s nem utolsó sorban következtetni lehet magára az ipari összter­melésre is. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint Maros megye gazdasági életének, ipari termelésének négy havi összképe, ahol mint jeleztük, a nettó termelési ter­vet több mint két százalékkal teljesítették túl. Az ipari ter­melési terv alapmutatójának túlszárnyalásával mintegy biz­tosították az ipari összterme­lés túlteljesítését, ami, az e­­lemzett időszakban, kétszáz­nyolc millió lejre emelkedett. Több mint figyelemre méltó, hogy ezek között a feltételek között jelentősen (több mint egy százalékkal) növekedett a munkatermelékenység is, mun­kaerőre számítva több mint ezerháromszáz lej értéket téve ki. Hasonlóképpen számottevő eredmények mutatkoztak a fi­zikai termelés terén is. A leg­jelentősebb, központilag köve­tett negyvenhét termék közül, harminckét termék gyártását teljesítették túl, különösképpen az elektrotechnikai iparban, ahol a fizikai termelési tervet tizennyolc millió lej értékkel haladták meg, de figyelemre méltó sikerek mutatkoztak a kémiai berendezéseket és gépe­ket gyártó iparban, az üveg- és téglagyártásban, a könnyű- és élelmiszeriparban is. Jóllehet, hogy a fennmaradó tizenöt termék esetében ki­­sebb-nagyobb lemaradás mu­tatkozott (műtrágya, textiliák stb.), amit elsősorban a gépi felszerelések működésében be­állt zavarok okoztak, az illető ipari létesítmények vezetői vállalták, hogy a félév végéig behozzák a lemaradást. Az előbbiekben felsorakozta­tott legfontosabb termelési mutatók túlteljesítése mellett, roppant beszédes az anyag, nyersanyag és energia­takaré­kosság terén megvalósított e­­redmény, amit — mint meg­tudtuk — Maros megye kivált­képpen az új technológiai fo­lyamatok, anyagmegmunkálá­sok rugalmas és gyors beveze­tésével ért el. Az első évne­gyedben százhatvan tonna fé­met, csaknem ezerötszáz ton­na fűtőanyagot, hatszáznyolc­van, köbméter fűrészárut, hét tonna gyapjú- és selyemszálat, száz tonna benzint és motori­nát takarítottak meg, ami ter- Gaál Péter (Folytatása az 5. oldalon) MAROS MEGYEI HELYZETKÉP

Next