Előre, 1979. augusztus (33. évfolyam, 9859-9883. szám)
1979-08-01 / 9859. szám
ELŐRE — 1979. augusztus 1. A SZIGORÚ ENERGIATAKARÉKOSSÁG MINDANNYIUNK ÜGYE! MEGKEZDŐDÖTT A JÁRMŰVEK MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK FELÜLVIZSGÁLÁSA LÁTOGATÓBAN A HARGITA MEGYEI AUTÓSZÁLLÍTÁSI VÁLLALATNÁL Mint ismeretes, az RKP Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén intézkedéseket vitatott meg és hagyott jóvá az üzemanyagfogyasztás ésszerűsítésével és a személygépkocsi állomány gazdaságos kihasználásával kapcsolatban. A közzétett Törvényerejű rendelet, részletesen ismerteti a szocialista egységekre, a személygépkocsi tulajdonosokra, nem utolsó sorban a közszállítási vállalatokra háruló feladatokat a gépkocsipark minél gazdaságosabb kihasználását illetően. A Hargita megyei autószállítási vállalat aligazgatójától, Kiss Miklóstól érdeklődtünk, mit tettek, azaz milyen intézkedéseket foganatosítanak a tömegszállítás megszervezése, a szállító eszközök forgalmának javítása érdekében, olyképpen, hogy a benzin- és a motorinfogyasztást a minimálisra csökkentsék. A vonatkozó Törvényerejű rendelet célja, hogy gépparkunkat az optimális sebesség biztosításával a lehető legésszerűbben használjuk ki. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy mindenekelőtt felülvizsgáljuk a távolsági járatokat. A 200 kilométert meghaladó megyeközi járatokat július 30- al leállítottuk. Ez az intézkedés lényegében nem érinti az utazóközönséget, hisz az említett helységekkel jók a vonatösszeköttetések. A felszabadult autóbuszokkal helyettesítjük részben a kevésbé gazdaságos, vagyis nagy benzinfogyasztású járműveinket. Nagyon fontos szempont az utak állapota, vagyis az üzemanyagfogyasztás alakulása ilyen esetben. Az észszerű üzemanyag-gazdálkodást célozza az is, hogy külön programot dolgoztak ki a közutak rendbetételére, amelynek megvalósításához az útügyi szervek, a néptanácsok máris hozzáfogtak. Továbbá több olyan járatot, amely valamennyire is párhuzamos a vasúti szállítással, felfüggesztünk, ha egy előzetes és alapos elemzés során kiderül, hogy azok kihasználása megkérdőjelezett. Megjegyzem, Hargita megye sajátos helyzete —az ingázók fölöttébb magas száma, helyenként a vasúthiány — befolyásolja az autóbuszparkot. — Mihelyt a Törvényerejű rendelet megjelent, alegységeinktől azon nyomban pontos kimutatást kértünk a nagyfogyasztású járművekről, a rossz állapotban lévő kocsikról. Ilyen esetünk főként a csíki és a gyergyói zónában akad — kapcsolódik a beszélgetésbe Gyulai László, az autószállítási vállalat főmérnöke. — A gépjárművek műszaki állapotának újravizsgálása lehetőséget nyújt arra, hogy minél kevesebb kocsit konzerváljunk; az üzemanyagpazarlás elkerülése végett nagy részüket kiselejtezzük. Ambrus Edit JOBBAN KIHASZNÁLT AUTÓBUSZOK Érezhetően javult az autóbuszok kihasználtsága Szatmár megyében, az ésszerűbb üzemanyagfogyasztással kapcsolatban megjelent törvényerejű rendelet nyomán. Az elmúlt vasárnap például az autóbuszokat mintegy 20—25 százalékkal több utas vette igénybe, mint amennyien szokták eddig pihenőnapokon. Anghiában, a Szatmár-Szokond járat buszvezetője négyszer fordult a két település közt, s mint elmondta, mind a négy alkalommal megtelt a busz. Sokan utaztak családi látogatásra Szakaszra és Béltekre például, köztük olyanok, akik személygépkocsival rendelkeznek, de lévén, hogy páratlan rendszámuk van, a múlt vasárnap nem vehették igénybe a saját járművet. Dobi Csaba, a kőszegremetei járat sofőre is mindjárt azt említette, nem emlékszik, hogy vasárnap ennyi utasa lett volna mint most. Nem kellett ugyan összezsúfolódniuk az utasoknak, de üres széksorok sem voltak, mint más vasárnapokon. Az utasok közt olyan ismerősöket is látott, kikről tudja, hogy talán évek óta nem szálltak buszra. De szép számmal akadtak, akik kirándulni mentek a Túr völgyébe. Zatyi József buszsofőrnek elsősorban az tűnt fel, hogy az általa vezetett Negresti— Dac-i buszon az utasok több mint fele kiránduló volt. Vagy 25 személy az egyik legkedveltebb kirándulóhelyen, a muzsolaji erdőnél szállt le, máskor mindössze 3—4-en jöttek ide busszal. „Nekünk, buszvezetőknek a több utas ellenére issimább volt ez a nap, mert a kisebb forgalom jóvoltából jobban lehetett közlekedni, nem volt annyi zavaró körülmény, mint máskor.“ Sike Lajos MEGSZŰNTEIDÉTŐL A KOCMKOEY ADDASSŰIŰYÁDOS PATINÁS FŐTERÉN ? Az Államtanács Törvényerejű Rendelete az üzemanyagfogyasztás racionalizálásával és a személygépkocsiállomány gazdaságos kihasználásával kapcsolatosan számos olyan előirányzást tartalmaz, ami érinti a néptanácsi végrehajtó bizottságok, illetve a közszállítási vállalatok hatáskörét. A brassói közszállítási vállalat vezetősége már elemezte, hogyan tegyen eleget a lakosság minél jobb kiszolgálásának a jelenlegi körülmények között így például tanulmányozzák, miként lehetne legkedvezőbben kijelölni egyes közszállítási járművek közlekedési útvonalait. Ugyanakkor ezt a célt szolgálja bizonyos megállók megszüntetése, illetve áthelyezése olyan csomópontokra, amely megfelel az utasforgalomnak. Brassóban az évek folyamán arra törekedett a közszállítási vállalat, hogy a lehető legjobban oldja meg a dolgozók szállítását munkahelyükre. Ennek érdekében csúcsforgalom idején több járművet állítottak be az üzemek és vállalatok felé vezető útvonalakra. A közszállítási vállalat úgy szervezi meg tevékenységét, hogy ezután is a fent említett időpontokban a maximális gépparkot mozgósítsa a zavartalan közlekedés biztosítása érdekében. Ami Brassó központi részének mentesítését illeti a gépkocsi forgalomtól ezen a téren a már hozott intézkedéseken kívül újabbakra nem nagyon van kilátás. A terelő utak kiépítésével, a municípiumon csak áthaladó járművek, beözönlését a központba már csökkentették, illetve kiküszöbölték. Egyes utcák, útvonalak lezárása — a municípiumi néptanács illetékesei szerint — nem vezetne megtakarításra az így keletkező nagy kerülők miatt. A légszennyeződés csökkentése érdekében mégis jó lenne, ha legalább a 23 August téren megszüntetnék a gépkocsik parkolását, amely a fenti nem elhanyagolható szempont mellett rontja e történelmi értékű tér esztétikai hatását Papp Ilona A nemzetgazdaság szerkezetének modernizálása, az összes tevékenységi szektorokban foganatosítandó energiatakarékossági intézkedések hangsúly ózódásának oda kell vezetnie a jövő évtized folyamán, hogy a gazdaságilag előrehaladott országok eredményeivel összehasonlítható nemzeti jövedelmet realizáljunk egységnyi felhasznált energiából. Abból a szükségszerűségből kell kiindulnunk, hogy a jövő évtizedben Romániának az energia és tüzelőanyag szempontjából függetlenné kell válnia — szögezi le Románia 1990-ig terjedő távlati gazdasági-társadalmi fejlesztési irányvonala. Erre a szükségszerűségre volt hivatott válaszolni az a nagyszabású tudományos ülésszak is, amelyet nemrégiben Marosvásárhelyen tartottak, s amelynek témája az új energiaforrások kiaknázása, az energiafogyasztás csökkentéséhez vezető konkrét módozatok megvitatása volt. Az előterjesztett harminchárom dolgozat homlokterében — s ezt nem volt nehéz tapasztalni — a helyi energiaforrások felkutatásának és felmérésének fontossága, valamint a helyi kezdeményezések szerepe állt az új energiaforrások hasznosításában. Amint dr. Nona Millea mérnök, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács egyik képviselője rámutatott, pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs már jóval a világméretű energiaválság kirobbanása előtt figyelmeztetett, hogy fokozni kell a kutatómunkát a kiegészítő energiaforrások feltárására, hiszen fogyóban van a kőolaj, végesek a kőszén, de a nukleáris energiahordozók készletei is. A Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács alelnöke, Iosif Tripla docensdoktor, professzor, tájékoztatta az ülésszak részvevőit, hogy a hazai kutatók és szakemberek kézzelfogható sikereket értek el a napenergia, a szélenergia és a geotermikus energia terén, ugyanakkor felhívta a kutatók figyelmét, hogy számos olyan berendezést kell előállítani, amelyek teljesítőképessége, hatásfoka megközelíti vagy kiegyenlíti a hagyományos eszközöket, legalábbis a szállított energia árát tekintve állják a versenyt. Mi valósult meg ezidáig ebből? Amint azt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács kiállítása is tanúsítja, jelentős eredményeket értünk el a termikus energiahordozók, a hévizek hasznosításában. Nagyvárad egyik negyedében több mint ezerötszáz lakást fűtenek termálvíz felhasználásával, ugyancsak hőforrásokból származó vízzel melegítik a fürdőmedencéket, orvosi rendelőket. Felmérve az ország termálvíz tartalékait a számítások azt mutatják, hogy elsődleges energiaszükségleteinknek egy százalékát fedezhetik a hévíz-források. Vlad Ilie, az Országos Tudományos és Technikai Alkotási Intézet mérnöke, több olyan turbinatípust mutatott be, amelyeket szélenergia működtet. Ezek közül, az úgynevezett váltólé geometriájú szélturbina, amelyet Urziceni-ben szereltek fel, kielégítő eredménnyel működik, főleg a mezőgazdaság látja hasznát. Az ülésszakon sok szó esett a napenergiát hasznosító berendezésekről. Dr. Borza Mircea, az Építészeti Kutatóintézet fizikusa a napenergiát hasznosító építészet és műépítészet konkrét lehetőségeiről beszélt. Beszámolt a tengerparti Saturn üdülőtelep néhány szállodájában alkalmazott berendezésekről, amelyek biztosítják a melegvíz szükségletet, és olyan napsűtésű családi házakról, amelyek egy vagy két család hőszükségletét képesek fedezni. A szoláris hőtechnikának ipari alkalmazásáról Ripeanu Mihai mérnök, a Mérnöktechnológiai, Energetikai és Emelőgépipari Kutatóintézet munkatársa tartott előadást, tájékoztatva az ülésszakot a faipari kombinátoknál felszerelt napelemek hatékonyságáról, amelyek a fűrészáru szárító kamráiban melegítik elő a vizet Csorvásy József, a marosvásárhelyi Electromures vállalat vegyésze napenergiával működtetett vízmelegítőt mutatott be, amelyet a vállalat alkotó csoportja tervezett. A nap-, szél- és geotermál energiaforrások változatos felhasználási módozatai bemutatásán, ismertetésén kívül, több szakember hasonló ötletes dolgozatot olvasott fel. Nem egy esetben szóba került a háztartási szemét komplex értékesítése és egy újszerű energiaforrás — a biogáz — felhasználása. Ez az utóbbi már csak azért is figyelemreméltó, mert alkalmazása kettős célt szolgál: egyrészt a levegő és környezet tisztaságának megóvását, másrészt — a bizonyos biokémiai eljárásokkal nyert biogáz meglehetősen magas fűtőértékét kiválóan hasznosítani lehet. A Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács kezdeményezésére olyan speciális berendezéseket terveztek és állítottak üzembe, melyek hatékonysága magas — egyszóval gazdaságos. Egy harmincezer befogadóképességű sertéshizlalda ötszáz tonna biogázt szolgáltathat, egy köbméter biogáz önköltségi ára viszont aránylag alacsony, mindössze harminc bani. Másik előnye az, hogy a gáz kivonása után a hulladék már nem szennyezi a levegőt, viszont talajtáperő értékéből sem veszít. A helyi energiaforrások felkutatásának és felmérésének fontosságát szem előtt tartva, a tudományos ülésszak huszonöt Maros megyei szakembere, akik főleg a különböző munkaterületeken végzett kutatásaikról és eredményeikről számoltak be, jelentős mértékben hozzájárultak a rendezvény magas tudományos, műszaki színvonalához. Számos új megoldást dolgoztak ki az elszálló hőenergia visszanyerésére, a villamossági teljesítménytényező javítására, az energiaszállítás gazdaságosabbá tételére, és egészen a hegyipatakok energiájának hasznosításáig, vagy az állattenyésztésben felhasznált energia csökkentéséig. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy Maros megye pártbizottságának kezdeményezése, amelyet a legtöbb felszólaló messzemenően méltányolt, amellett, hogy egy roppant időszerű kérdés megvitatását tűzte célul, olyan konkrét lehetőségeket tárt fel, amelyek lényegesen hozzájárulnak új energiaforrások hasznosításához, az anyag- és energiatakarékosság legváltozatosabb újszerű módozatainak bevezetéséhez és alkalmazásához. S hogy ez mennyire így van, csupán két példát említünk: a Maros-Bánát Vízügyi Igazgatóság szakemberei, a központi szervekkel együttműködve, Maros megyében rövidesen üzembe helyeznek egy szélenergiával működtetett turbinát, s ugyancsak rövid idő alatt felszerelnek egy biogáznyerő állomást egy Maros megyei magángazdaságban, a népszerűsítés céljából, ingyenesen. Csíki Péter KORSZERŰEN A LEGIDŐSZERŰBB KÉRDÉSDŐL: ÚJ FORRÁSOK HASZNOSÍTÁSÁRÓL EGY MAROSVÁSÁRHELYI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK MARGÓJÁRA A TAKARÉKOS SOFŐRÖK Hrom évvel ezelőtt, a felsőbányai autószállítási vállalat egyik gépkocsi oszlopának vezetője sokat ígérő javaslatot tett a vezetőségnek: az üzemanyagfogyasztás legyen a szocialista munkaverseny egyik lényeges kritériuma. Az ötletet felkarolták és „Egy nap a hónapból dolgozzunk a megtakarított üzemanyaggal“ megnevezéssel útjára indult a kezdeményezés. Több mint 300 gépkocsivezető számára vált ösztönző célkitűzéssé, hogy a kiszabott üzemanyaggal a lehető legészszerűbben gazdálkodjanak — mondja Nanu Iosif igazgató —, hiszen a takarékoskodás, a járművek maximális üzemeltetése, amint az eltelt időszak is igazolta, szükségszerű követelmény két szempontból is. Egyrészt, mert a vállalat gazdasági mérlege így követeli meg, másrészt pedig a világviszonylatban megmutatkozó energiaválság is arra figyelmeztet, hogy az ország ilyen természetű tartalékait megfelelően hasznosítsuk. Az üzemanyagfogyasztás racionalizálásával és a gépkocsiállomány gazdaságos kihasználásával kapcsolatos törvényerejű rendelet is arra késztet bennünket, hogy keressük a takarékos üzemanyagfogyasztás újabb tartalékait, s tevékenységünket még hatékonyabbá, jövedelmezőbbé tegyük. Ebben az összefüggésben talán nem is kell hangsúlyoznunk, hogy mi a jelentősége az említett kezdeményezésnek. Az elhangzottakkal kapcsolatban nem érdektelen utalni a vállalat munkaközösségének félévi munkasikereire, hiszen ebben az időszakban a nettó termelési értéknél 113,3 százalékos teljesítményükkel terven felül több mint félmillió lejes jövedelmet valósítottak meg. S ugyancsak ez idő alatt 124 tonna üzemanyagot takarítottak meg, ez pedig azt jelenti, hogy a vállalat gépkocsiállománya egy hónapból 2 napig a megtakarított üzemanyaggal közlekedhet. — Az eredeti célkitűzés — eredményeiben — tehát megduplázódott. Vajon melyek a jó gazdaszellem rejtett tartalékai? — Hogy egy autó mennyit fogyaszt az nemcsak a motortól függ, hanem elsősorban a vezetőtől és azoktól, akik a szállítást megszervezik. Törekvésünk az, hogy egyetlen jármű se tegyen meg — ahogy a sofőrök szokták találóan megjegyezni — „üres kilométereket“. Tehát ne menjenek és ne térüljenek rakomány nélkül. Ezt az áruszállításban sikerült megvalósítani, most az ércszállításnál használt teherautóknak az ércfeldolgozótól a bányáig vezető útját próbáljuk gazdaságossá tenni. Az üzemanyagtakarékosságban nemcsak a sofőr érdekelt. A gépkocsioszlop forgalmistája, vezetője, technikusa szinte naponta ellenőrzi, hogy az utaktól függően a járművek mennyi üzemanyagot használtak fel, s ahol túllépés mutatkozik ott megnézik mi okozta azt. — Az eltelt időszakban gyakorlatilag egyetlen sofőr sem lépte túl a fogyasztási normákat — állapítja meg az igazgató — s szavainak alátámasztására több listát vett elő, amelyekben azoknak a gépkocsivezetőknek a neve szerepel, akik — több mint 250-en — jelentős mennyiségű üzemanyagot takarítottak meg. A takarékos sofőrök tábora tehát nagy, Badarau Eugen, Illyés János, Roman Gavril, Domuta Traian, Nagy Zoltán, Viscolti Marcu, Treer István és Balogh Vilmos a legszebb eredményeket elértek közé tartoznak. A felsőbányai autószállítási vállalat gépkocsivezetői között ezelőtt három évvel útjára indult e hasznos kezdeményezés. Azóta a megye valamennyi vállalata felkarolta. A felsőbányaiak eredményeit eddig még egyiknek sem sikerült túlhaladnia, e hasznos versengésből azonban nemzetgazdaságunk nyer. Azzal, hogy idejében, a szállítási költségeket lecsökkentve, kevesebb befektetéssel érkezik rendeltetési helyére a rakomány. Rácz Albert KERÉKPÁROSOK FIGYELMÉBE Ma már nemcsak az orvosok ajánlják világszerte a biciklizést,hanem a gazdasági szakemberek is a jelenlegi energiaválságban. A kerékpárral való közlekedés ugyanis egészséges, olcsó, nem igényel benzint és nem szennyezi a levegőt, mint a motorizált négykerekűek. A Milícia Főfelügyelőségének forgalmi osztálya arról tájékoztat, hogy Bukarestben például a legtöbb olyan főútvonalon, ahol eddig tiltott volt, ismét engedélyezik a biciklivel, robogóval, sőt a motorkerékpárral való közlekedést. Ezzel kapcsolatban a következő ajánlásokat kell szem előtt tartani: • A gépkocsivezetők tartsák be szigorúan a városi forgalomban megszabott törvényes sebességeket, és tegyenek meg mindent a biciklisták és motorkerékpárosok védelmére. • A biciklisták és motorkerékpárosok amennyiben lehet kerüljék a szűk utcákon, valamint a csúcsforgalom idején való közlekedést. • A kerékpárosok és motorbiciklisták — ha központi, többsávos útvonalon közlekednek — az első sávon haladjanak, amikor pedig balra kanyarodnak (ahol ez megengedett) tartsák be szigorúan az erre vonatkozó előírásokat, jóelőre jelezzenek és zárkózzanak fel a megfelelő útsávra. MEGFONTOLT GAZDÁLKODÁS (Folytatás az 1. oldalról) feszítések megértéséből tudják. Hogy nincs jogunk elpazarolni megtermelt javainkat, a rendelkezésünkre álló tartalékokat. Mert azok országunk gyorsabb előrehaladásának mozgatórugói, s arra hivatottak, hogy csökkentsék a bennünket a fejlett országoktól még elválasztó gazdasági szintkülönbségeket. A dolgozó ember sosem pazarolt. Ma annál is inkább azon van és arra törekszik, hogy takarékoskodjon a nyersanyagforrásokkal, az energiával és az üzemanyagokkal, mivel saját erőfeszítései, az egész nép munkája nyomán állítja elő az életnívóját emelni hivatott anyagi javakat. A Törvényerejű Rendeletbe foglalt intézkedések, összességükben, pártunknak azt a törekvését fejezik ki teljes erővel, hogy váltsuk valóra az Országos Konferencián az életszínvonal gyorsabb emelésére kidolgozott programot. Éppen ezért, a reáljavadalmazás 30—32 százalékos emelésének a biztosítása érdekében a Törvényerejű Rendelet előirányozza, hogy 1979. augusztus 1-től növeljék az évi nyereségrészesedési, illetve premizálási alapot az egész dolgozó személyzet számára egy bizonyos, az eltartott gyerekek számának arányában megállapított összeggel. Következésképpen az évi nyereségrészesedési, illetve premizálási alap közel 2,2 milliárd lejjel gyarapszik egy esztendő szintjén; az idei év hátralévő 5 hónapjában ezen az úton 908 millió lejt kitevő jövedelemhez jutnak a dolgozók. Úgyszintén és ugyancsak augusztus 1-től felemelik a nyugdíjasok egy széles kategóriájának a havi nyugdíját — azon túl, hogy sor kerül a II. nyugdíjemelési szakaszra, ez az öszszeg, egy év átlagában, 324 millió lejt tesz ki. Egyszóval jelentős alapok ezek, amelyek kiegyenlítik a villamosáram, a hőenergia és a földgáz ár- és díjszabásának növelését. Mindezek az intézkedések, öszszességükben, erőteljes ösztönzői az ésszerű, logikus, egészséges fogyasztásnak, s mint ilyenek felhívják az összes dolgozókat, minden egyes honpolgárt, valamennyiünket, hogy megértsük ezeknek ésszerű jellegét és A PIACKUTATÁS (Folytatás az 1. oldalról) noha eddig is mutatkoztak eredmények, ne fordítsanak nagyobb figyelmet a keresletre, hiszen a kisipari szövetkezetek megyei szövetsége felmérései, szükséglet- és közvéleménykutatása is kimutatták, hogy a jelzett áruféleségek terén jelentős kereslet mutatkozik. Az ígéretet már csak azért is közpénznek kell vennünk, mert a megyei szövetség már bebizonyította, hogy hasonlóképpen cselekedett más termékek terén megmutatkozott hiánypótlása estén is. Néhány évvel ezelőtt nagy kereslet mutatkozott, ennek ellenére hiányzott az oltott mész, de más építkezéshez szükséges anyag is. A megye szükségletének fedezésére, a teiusi kisipari szövetkezet vállalta, hogy pótolni fogja a hiányt. Itt aztán Avram Lucian egységvezető, kizárólag a szövetkezet önerejéből, mészégető kemencéket épített, helyszínre vezette az oltáshoz szükséges vizet, s így a mészoltó gödrök kiásása már gyerekjátéknak mutatkozott. Fehér megyében azóta is kapható az öt-, tíz-, húszkilós tasakokban előcsomagolt oltott mész, amit — hadd jegyezzük meg — irigyelhet sok más megye meszelés, szobafestés előtt álló vásárlója. De nincs hiány fonott dróthálóban sem, amit ugyancsak a mészgyártó telep termel, s amit úgyszintén a szövetkezet által „kieszelt“ felszerelések állítanak elő. Mondanunk sem kell, hogy mennyire megnyugtató lenne, ha hasonló rugalmasságot tapasztalhatnánk más hiánycikkek pótlása esetén is. Örvendetes, hogy a Fehér megyei szövetkezetek egy egész sor közhasználati árucikk gyártása mellett — mint mosóteknő, főző edények, fúrók, újságtartó, telefonállvány, kosár, függönytartó, kályhakürtő, lefolyó stb . a közeljövőben más, ifJABB TERMÉKEK gyártását tervezik, amit elsősorban a köztársasági rendeltetésű üzemek termeléséből vesznek át. Ez természetesen jelentősen fokozni fogja az apró háztartási cikkek termelésének értékét, ami az első felparancsoló szükségességét, s következésképpen helyezkedjünk szilárdan a jó gazdaember, az anyagi erőforrásokkal tökéletesen bánni tudó gazdálkodó álláspontjára. Ma sokkal inkább, mint bármikor, meg kell hogy nyilvánuljon minden egyes állampolgár részéről az ő hármas — tulajdonosi, termelői és fogyasztói mi- nősége. Egyidejűleg s párhuzamosan ezekkel az intézkedésekkel, s amint azt a XII. kongresszusi Irányelv-tervezetből és a többi pártdokumentumból dolgozó népünk tudomásul vette, átfogó akciókat szorgalmazunk a tudományos kutatás fejlesztésére, a technika és technológia legújabb vívmányainak a gyártásbavételére, amelyek arra hivatottak, hogy biztosítsák az új energiaforrások felkutatását és értékesítését, hozzájáruljanak a fajlagos fogyasztás jelentős csökkenéséhez s az egész anyagi termelésben, az egész társadalmi életben biztosítsák az ésszerű fogyasztási normák általánosítását, a klaszszikus energiahordozókkal és az új, értékesítésre váró energiaforrásokkal való jó gazdálkodást. évben sem volt jelentéktelen, tizenötmillió lejt tett ki. Noha az áruválaszték bővítésére megyei szinten történtek próbálkozások, s valamennyi új termék megfelelő piacra talált, úgy véljük, hogy a tizenkét kisipari szövetkezet háza táján még elég sok tennivaló akad ezen a téren is. Nem kielégítő a piackutatás, ezért egyes áruféleségből — emléktárgyak, cipők, konfekciók stb. — bizonyos fokú túltermelés mutatkozik, más igen keresett közhasználati cikkek rovására. Gondoljuk, körültekintő fogyasztóigénykutatással, felméréssel, jelentősen csökkenteni lehetne a fekvőáruk készletét, másrészt a reális szükségletek tisztázásával elejét lehetne venni a monoton, sematikus s kevés érdeklődésre számot tartó termékek túlgyártásának. A szövetkezeteknek sokkal jobban meg kell mozgatniuk, illetve mozgattatniuk áruszakértőik, tervezőik fantáziáját, hogy elkerüljék az egyes, már a giccs határán mozgó árucikkek termelésbehelyezését, gyártását, annak érdekében, hogy elsősorban olyan termékek kerüljenek a piacra, amelyeknek nagy a kereslete, mind funkcionálisan, mind formailag, esztétikailag kielégítik a vásárlók egyre finomodó, emelkedő igényeit. 3. (Folytatás az 1. oldalról) Az 5. javadalmazási osztály II. fokozatába besorolt BÁNYÁSZ jövedelme, aki közvetlenül a kitermelési fronton dolgozik, s akit „A földalatti bányamunka" tarifáris rendszer szerint javadalmaznak, a következő lesz: FŐMESTER jövedelme, aki közvetlenül a kitermelési fronton dolgozik, s akit „A földalatti bányamunka" tarifáris rendszer szerint javadalmaznak, a következő lesz. Ha ezt a főmestert a törvény előírásainak betartásával a javadalmazásemelés második szakaszának alkalmazásával párhuzamosan előléptetik magasan szakképzett főmesternek, akkor jövedelme még a következőképpen növekszik: 220 lejjel a tarifáris javadalmazásnál és 44 lejjel a régiségi és az akkord adaléknál. Jövedelme, aki a mélyszinten dolgozik az I. ágazati csoportban, 6-os gradációba besorolva, a következőképpen alakul: Kőolajipar, gázkitermelés, geológiai munkálatok Az 5. javadalmazási osztály II. fokozatába besorolt KITERMELŐ GÉPKEZELŐ jövedelme, akit a „kőolaj B" tarifáris rendszer szerint javadalmaznak, a következő lesz: A II. fokozatba besorolt, a „kőolaj B" tarifáris rendszer szerint javadalmazott KITERMELŐ GÉPKEZELŐ, MAGASAN képesített szakmunkás jövedelme a következőképpen alakul: ■S -S *• n _ -a _ 'J: 8 I v H J* V -8 V B ft) ~ ft. — ? „3 t- ± 3 arg h a v 3 ›T..® › Tarifáris javadalmazás 2346 lej 2933 lej 592 lej 10%-os régiségi adalék 235 lej 294 lej 59 lej összesen: 2581 lej 3232 lej 651 lej A 4000 méternél mélyebb fúrásoknál dolgozó, magasan szakképzett szakmunkás osztály I. fokozatába besorolt SZONDAFŐNÖK jövedelme, akit a „mélyfúrás" tarifáris rendszer szerint javadalmaznak, a következő lesz: A VEZETŐ MÉRNÖK NÉGY IPARÁG 600 EZER DOLGOZÓJA RÉSZESÜL JAVADALMAZÁSEMELÉSBEN co w b* SS 3 fi ‘8 * sx ·a i© -a 4. «5 ix‚ 3 8 ‚0 8 IQ ■“ ‚ * ‚ - ‚« Tarifáris javadalmazás 3467 lej 4043 lej 576 lej 12%-os régiségi adalék 416 lej 485 lej 69 lej 8%-os akkord adalék 277 lej 323 lej 46 lej összesen: 4160 lej 4851 lej 691 lej A 6-os gradációba besorolt w s* M 3 S 3 s 'S « • 4) 41 .p. 4‡ A ■** TJ fi ^ 4‡*0 i * £ 1 s® s® 4« 4» 3 5* ü3 5 > m > M < * < < Tarifáris javadalmazás 4420 lej 4890 lej 470 lej 12%-os régiségi adalék 530 lej 587 lej 57 lej 8%-os akkord adalék ________354 lej 391 lej 37 lej összesen: 5304 lej 5868 lej 564 lej ,£ •£ « 1 S | S j M V 4* v p % I n 2 3 !|is1 *§'3 5 3 ‰ T ® ‚ s £ ‚ Tarifáris javadalmazás 1928 lej 2275 lej 347 lej 10° ~,03 régiségi adalék 193 lej 228 lej 35 lej összesen: 2121 lej 2503 lej 382 lejSS I ,JJ ’S S I S £ x « * v a 1_3 g.S 3 ‘Isis fiSi ;S ■!»· 1 ~ ■” › * › Tarifáris javadalmazás 4620 lej 5110 lej 490 lej 12%-os régiségi adalék 554 lej 613 lej 59 lej összesen: 5174 lej 5723 lej 549 lej !i S p e M ® is!£ ¡ Tarifáris javadalmazás 2570 lej 3295 lej 725 lej 10%-os régiségi adalék 257 lej 330 lej 73 lej összesen: 2827 lej 3625 lej 798 lej A 4-es gradációba, „kőolaj B" tarifáris rendszerbe besorolt MESTER javadalmazása a következőképpen alakul: JSSS .*• V S Is jS X) — .2 ‹ 4‹ ‚ v ;© s® "Z ^ :© ‘2 'fi :3 •$‹ * «3$ › Tarifáris javadalmazás 2415 lej 2670 lej 255 lej 10%-os régiségi adalék . 242 lej 267 lej 25 lej összesen: 2675 lej 2937 lej 280 lej