Előre, 1979. december (33. évfolyam, 9962-9988. szám)

1979-12-01 / 9962. szám

2. A MUNKATERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉNEK BIZTOS ÚTJA: A TÖBBGÉPES MOZGALOM KITERJESZTÉSE A JÖVŐ ÉV FELADATAINAK TELJESÍTÉSÉRE KÉSZÜLNEK JÓ SZERVEZÉSSEL, A MUNKAFÁZISOK EGYEZTETÉSÉVEL ELŐNYT SZEREZTEK A XII. PÁRTKONGRESSZUS DOKUMENTUMAI: MOZGÓSÍTÓ MUNKAPROGRAMOK AZ IDEI TERVFELADATOK TELJESÍTÉSÉRE, A JÖVŐ ÉVI TERMELÉS KIFOGÁSTALAN ELŐKÉSZÍTÉSÉRE! Eleinte idegenkedtek tőle. „Feltételek kellenek ahhoz, hogy egy ember több gépen eredményesen dolgozhassék. Feltételek, amelyek egyelőre nincsenek megteremtve" — mondották évekkel ezelőtt Brassó megye vállalataiban. Aztán csak beindult, majd terebélyesedni kezdett a többgépes mozgalom. És manapság már nincs olyan termelőegység a Barcaságon, valamint a Fogarasi havasok aljában, ahol ne találnánk több gépen dolgozó munkást. Az eredmény? A munkatermelékenység gépenkénti 50—150 százalékos növekedése, a szakmunkaerőhiány megoldása, a munkafolyamatok ésszerűbb megszervezése, a gépek, berendezések jobb leterhelése, a termékek önköltségének csökkenése, a munkaidő teljesebb kihasználása, az össztermelés erőteljes növelése. Igaz, csak a megye gépiparában a feltételek megteremtése közel 500 új műszaki elgondolás, intézkedés kivitelezését követelte meg. félautomata gép. Ez pedig nehezíti több gépnek egy ember általi kiszolgálását. Nehezíti, de nem teszi lehetetlenné. A műszakiak, elemezve a helyzetet, megtalálták a módját annak, hogy ha nem is egy munkás, de egy munkacsoport ellenőrizzen több gépet. Szétválasztották a gépbeállítást a többi tennivalótól és ezt egy magas szakképzettségű munkásra bízták. A többiek az anyagellátástól a termékeknek a gépekből való kivevéséig minden gépen elvégzik a munkamozdulatokat. A gépbeállító — egyben a csoport felelőse — is minden berendezésen elvégzi a maga teendőit. A módszert alkalmazva, a brassói Hidromecanicában lehetővé vált hét fogmarógépnek három ember általi kiszolgálása, vagy hat csiszológépnek ugyancsak három munkás általi üzemeltetése, így a gépbeállítást ismerő hat vagy hét magas szakképzettségű munkás helyett csak egyre van szükség, a többiek lehetnek alacsonyabb besorolású szakemberek. Ugyanakkor a csoport létszáma is váltásonként három-négy munkással csökken, hiszen hét vagy hat gépen csak három ember dolgozik. Ez csökkenti a termékenkénti élőmunka-ráfordítást és növeli a munkások átlagjövedelmét. Persze, azt is el kell mondanunk, hogy az új munkaszervezési módszer megköveteli a termelés figyelmes előkészítését és a munkamozdulatoknak időbeni pontos betartását. Íme, röviden felleltározva, mzilyen előnyökkel jár a többgépes mozgalom terebélyesedése. Nem vitás, a mozgalom beindítása — és további fejlesztése is — feltételekhez kötődik. De ezeket a feltételeket senki más, csak a vállalatok munkaközösségei teremthetik meg. A Brassó megyei ipari termelőegységek a több gépen való munka bevezetésének első lépésein túl vannak. A mozgalom további fejlődésére is megvan már a példa a megye egyik mintavállalatában, a Rulmentulban. Míg alig négy esztendővel ezelőtti termelőegységben a munkások 30 százaléka egy gépet szolgált ki, addig jelenleg ez az arány 14 százalékra csökkent. Az automata és félautomata berendezéseket üzemeltető munkások összlétszámának mintegy 29 százaléka pillanatnyilag 10—15 gépen dolgozik. E vállalatban a szerszámgépek esetében teljesebbé vált mindhárom váltás . .. A többgépes mozgalom mellett szóló érveket tovább sorolhatnánk, de álljunk itt meg, hiszen az eddig leírtakból is világosan kitűnik, hogy a nemzetgazdaság, a vállalat és a munkások közös érdeke az új munkaszervezési módszer általánossá válása. Végezetül azonban annyit említsünk még meg: jó tudni azt, hogy terebélyesedik a munkatermelékenységet és ezen keresztül a gazdasági hatékonyságot növelő mozgalom. Jó tudni ezt éppen most, pártunk XII. kongresszusának befejezése után, hiszen — amint az pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs által előterjesztett kongresszusi jelentésben is benne van, valamint az elfogadott irányelvek is kimondják — az elkövetkezendő öt esztendőben éppen a munkatermelékenység további növelésére alapozzuk gazdaságépítő, országfejlesztő és a civilizáció újabb fokait megteremtő terveinket. A jó úton tehát tovább kell haladni, Brassó megyében éppúgy, mint az ország többi vidékén. Román Győző TELJES A HARMADIK VÁLTÁS Annak idején többször is beszámoltunk lapunkban arról, hogy a szecselevárosi Electropreciziában nem volt könnyű bevezetni a többgépes mozgalmat. A vállalat vezetőségének az érdeme, hogy végülis csak sikerült meggyőzni a részlegek, műhelyek munkaközösségét az új munkaszervezési módszer előnyeiről. S mivel a szó kevésnek bizonyult, áttértek a tettre: bevontak majdnem mindenkit e mozgalom beindításának előkészítésébe, ötleteket, ötleteket és újból ötleteket kértek a munkásoktól, mesterektől, technikusoktól, mérnököktől, közgazdászoktól egyaránt. Egyesekre az automata és félautomata gépek tervezését és megvalósítását bízták, másokra az egyetemes gépek további korszerűsítése hárult. De volt aki a gyártási folyamatok átszervezésével vagy a kész és félkész termékek vállalatbani útjának lerövidítésével, ésszerűsítésével foglalkozott, így, mire a gépek mellé kellett állni, közös üggyé vált a többgépes mozgalom, üggyé vált és ügy maradt. Pillanatnyilag az automata, és félautomata gépek majdnem 65 százalékát szolgálja ki kevesebb munkás, az arányt viszont tovább szeretnék javítani, úgy, hogy jövőre elérjék a 80 százalékot. S mindezt azért, mert a többgépes mozgalom bevezetése a termelőtevékenységet javító tényezőnek bizonyult. Az első váltásból felszabadult 75 munkást áthelyezték a második és a harmadik váltásba, aminek következtében a nagyteljesítményű gépeknél aváltási együttható 2,75-re emelkedett, ami a tavalyi ,85,6 százalékos gépkihasználást az idén 86,7 százalékra növelte. És mindez csak a kezdet, hiszen az elkövetkezendőkben más géptípusoknál is be szeretnék vezetni a több gépen való dolgozást a szecselevárosiak. AUTOMATÁK és félautomaták Még az év elején történt — miután Nicolae Ceausescu elvtárs a fővárosi 23 August vállalat dolgozóinak közgyűlésén tartott beszédében rámutatott: a termelőegységben lévő állóalap az eddigi munkatermelékenység háromszoros növekedését teszi lehetővé —, hogy a brassói tehergépkocsi-gyártók megvizsgálták, hogyan lehet egységnyi idő alatt a termelést tovább növelni. A vizsgálódást aztán egy komplex intézkedési program kidolgozása követte, amelynek egyik fő pontja éppen a többgépes mozgalom bevezetése volt. Igen ám, de ehhez a számbajöhető gépeket fel kellett szerelni egyes munkafolyamatokat automatikusan elvégző berendezésekkel. A műszakiak, a termelésszervezők, valamint a részlegek vezetőinek közös erőfeszítésével ez sikerült is, a célra megfelelőnek tartott gépek hatásfoka növekedett, paraméterei javultak, így például a revolveresztergákat automata adagolóval, a fúrógépeket több fejjel, a csúszóesztergákat pedig hidraulikus másolószerkezettel látták el; a szerszámgépeket olyan pneumatikus tartóberendezéssel szerelték fel, amely lehetővé teszi az alkatrészfeltevés és -levevés idejének csökkentését. De automaták végzik a minőségellenőrzést is. Egyébként csak ebben a vállalatban több mint 75 találmányt kamatoztattak. Ennek következtében a vállalatban egy munkás átlagosan 1,9 gépet működtet; e mutató a tavalyhoz képest 0,4- gyel emelkedett, ami a munkatermelékenység 2 százalékos növekedéséhez vezetett. HÚSZ GÉPCSOPORT SAJÁT ERŐBŐL Nemcsak a brassói traktorgyárban, hanem a környék más ipari termelőegységeiben — így a 2-es számú vállalatban is — nagy figyelmet fordítanak a gépek korszerűsítésére. Azért említjük meg ezt a vállalatot, mert nincs a megyében olyan egység, amelyben annyi gépet, berendezést helyeztek volna üzembe önerővel, mint itt. Csak ebben az évben 20 gépcsoportot adtak át a használatnak, jövőre pedig újabb húsz legyártását tervezik. De készítettek több automata felszerelést is. Csak a porlasztógyártó részlegen az automatizált gépek száma meghaladja a 40 százalékot és ugyanebben a műhelyben a félkész termékeket függesztett szállítóberendezés viszi egyik munkahelyről a másikra, ugyanakkor több szerelővonalat is beindítottak. Mindezek — év végéig — a munkatermelékenységet 3—5 százalékkal növelik. A példa azt is bizonyítja, hogy ahol a házi gépgyártást nem kezelik mostohagyermekként és nem várnak állandóan külső segítségre, ott saját erőből megoldható a problémák zöme. SOKOLDALÚ TUDÁS Aki a brassói traktorgyár tengelyeket és fogaskerekeket gyártó részlegén megtekinti a T—43- as gyártásvonalat, azt láthatja, hogy az itt lévő 51 gépet alig 14 munkás működteti. Van aki 3—4 gépen dolgozik, de vannak, akik — ahol a munkafolyamat megengedi — 6—7 gépre is felügyelnek. A több gépen való munka megköveteli a munkástól, hogy a szakma mestere legyen, hiszen ha csak egyetlen gépnél elvéti a teendőket, vagyis selejtet gyárt, oda az egész vonal munkája. Ha pedig a munkaüzemet lassítja, annak a munkatermelékenység, s ezen keresztül a gazdasági hatékonyság látja kárát. Mindezt tudva, a brassói traktorgyártók a berendezések korszerűsítése mellett tanfolyamok egész sorát szervezték meg. Sőt, több munkást az alapszakmán kívül más mesterségekre is kitanítottak. Van, aki az egyetemes marógép mellett a fogmaró-, a fúró-, valamint a vésőgépet is kezelni tudja. Ez, a többgépes mozgalom elterjedése mellett lehetővé tette a munkásoknak a vállalat pillanatnyi érdekeinek megfelelő operatív átszervezését. HÁROM EMBER HÉT GÉPEN Aki járt a brassói Hidromecanicában tudja, hogy általában kis sorozatú termékeket gyártanak itt, kevés az automata és A jövőben e brassói vállalatban szeretnék bevezetni — többek között — hat számjegyvezérlésű esztergának négy, valamint három másoló-marógépnek két munkás általi üzemeltetését. MIT NYER A MUNKÁS? Az eddig felsoroltakból láthatjuk, hogy a többgépes mozgalom terebélyesedésével mit nyer a vállalat, s ezen keresztül a nemzetgazdaság. De feltevődik a kérdés: mit nyer a munkás? Már említettük, hogy az élőmunka-ráfordítás csökkenésével párhuzamosan nő a szakemberek javadalmazása. Ez történt a rozsnyói szerszámgyárban is. A gépek áthelyezésével, csoportosításával, a munka ésszerűbb megszervezésével lehetővé vált két csiszológépnek egy ember általi kiszolgálása. Amíg az egyik gép automatikusan dolgozik, addig a másikba a munkás behelyezi a félkész terméket. E kettős kiszolgálással a munkatermelékenység 50 százalékkal nőtt, s az így dolgozóknak az élmunkások közé való felzárkózásához vezetett. íme, a morális érdekeltség. De emellett anyagiakban is jobban jár a több gépen dolgozó munkás. Ugyanakkor a fizikai munka aránya csökkent és a szellemié növekedett. Lehetségessé vált a szakemberek tudásának jobb felhasználása, a személyiség kibontakoztatása és a munkásoknak felsőbb javadalmazási osztályokba való besorolása. — A tavasszal még laktak itt, a Hosszú utca régi magánházaiban, ma viszont már az összes, erre a sorra tervezett tömbház pirosban áll — tájékoztat Kelemen Ferenc mérnök, a marosvásárhelyi 1-es építőegység 101-es számú munkatelepének vezetője. —Nemcsak azért igyekezünk, mert lassan-lassan itt az év vége, hanem azért is, mert messzemenően ki akarjuk használni a száraz és aránylag melegebb napokat. Az igazság ugyanis az, hogy mindeddig külső, időjárásbeli tényezők nem hátráltatták a munkát. Ha továbbra is tudjuk tartani a jelenlegi munkaütemet — mondja a fiatal mérnök —, akkor minden bizonnyal nemcsak mi leszünk elégedettek, hanem azok is, akik az általunk felépített lakásokra várnak. Az építőcsoport tevékenységének eddigi mérlege kiváló: a szerződések értelmében a lakásokat december 30-i határidővel kell átadni, de ezidáig nyolc lépcsőház kulcsrakészen áll. Egy lépcsőház 19—20 lakrészt foglal magába. Egyszerű szorzási művelet elvégzésével is megtudjuk, hogy közel 160 család költözött két- három hónappal hamarabb új otthonba, mint ahogyan azt tervezgették. A 101-es csoport a még hátramaradt hét lépcsőház építésével is jól áll. A Hosszú utcai építők, mondhatni sajátos módszert vezettek be, ami nagy mértékben segíti őket feladataik teljesítésében és túlszárnyalásában .Mihelyt egy emelet felhúzásával megvannak, tüstént nekifognak a külső és belső pucolásnak, a szerelési munkálatoknak. Ezenkívül, már most, az építkezés még kezdeti fázisában, az építők mellett a távközlési szerelő vállalat munkásai is jelen vannak. A földkotró által kivájt sáncba előbb műanyagcsöveket fektetnek le, aztán rögtön húzzák is bele az új, még épülő lakónegyed telefonhálózatát. Őket grafikonszerűen az útépítők követik. A már befödött sáncok fölé szegélyköveket raknak, kavicsot teregetnek szét, s öntik is az aszfaltot. — „Megfosztjuk" a negyed lakóit a sárbanjárás örömétől — jegyzi meg tréfásan Kelemen Ferenc mérnök.— Mielőtt még beköltöznének a lakók, elkészülünk az út szélesítésével, korszerűsítésével is. A különböző munkafázisok egyeztetésével, az ésszerű munkarenddel, az együttműködő vállalatok tevékenységének egybehangolásával, s nem utolsó sorban e rend és a munkafegyelem érvényesítésével, a telep dolgozói reményteljes esztendőforduló elé néznek. Nemcsak ezévi feladataiknak tesznek, méghozzá jóval határidő előtt eleget, hanem — amint azt a pártunk XII. kongresszusának dokumentumaiból tanulságként leszűrték — a jövő évi tervet is megalapozzák. Imreh István (A riporter felvételei) BRASSÓ MEGYEI TAPASZTALATOK AZ ÖTLET Jó. A KIVITELEZÉS AZ EMBEREKTŐL FÜGG A MAROSVÁSÁRHELYI HOSSZÚ UTCÁBAN AZ ÉPÍTŐK Új tömbház átadás előtt a Hosszú utcában Hegesztik az erkélyeket elválasztó fémkeretet (bal oldali kép). Megérkezett az épülő hőközpont üzemanyagtároló tartálya, amelyet operatív szerelőcsoport azonnal el is helyez a már előre kiásott gödörben (jobb oldali kép) Ha az anyagellátás ütemes, az eredmény sem várat magára szinte szemmel láthatóan nőnek a falak távközlési szerelővállalat szakemberei az új lakónegyed telefonhálózatának lefektetésén dolgoznak ... Nagy mennyiségű tégla érkezett az építőtelepre. A teherautó rakodó felületéről ezt egyenesen a felhasználási helyére szállítják. Ily módon is értékes perceket, órákat takarítanak meg Simonfi Domokos hegesztő a 2025-ös tömbház melegvízvezetékét hegeszti ... majd ezt követően az útépítők korszerűsítik az utat A KOMMUNISTÁK POLITIKAI ÉS SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGE (Folytatás az 1. oldalról) tátta a kommunisták, az összes dolgozók szocialista tudatformálási folyamatának következetes folytatását. A napirenden kommunista felelősségérzettel a bírálat és önbírálat szellemében elemezték az új ember kialakításának összetett kérdéseit. E valóságból indult ki pártunk főtitkára, amikor a kongresszus záróülésén hangsúlyozta az országunkban bekövetkezett és végbemenő forradalmi átalakulások elválaszthatatlan összefüggését a párt politikai-ideológiai, műszaki-tudományos és kulturális színvonalának emelésével, az egész nép szocialista tudatának következetes fejlesztésével, így igazolódik ismételten pártunk felfogásának helyessége a szocialista tudat tevékeny funkciójáról. De az is nyilvánvaló, hogy a kommunisták, az összes dolgozók szakmai-politikai és kulturális színvonalának emelése nem rekedhet meg ezen a szinten. Éppen feladataink, történelmi terveink sürgetik a továbblépést, a sokoldalú felkészültség további elmélyítését. Ezzel a követelménnyel összhangban a kongresszusi jelentés konkrét intézkedéseket jelöl meg az oktatás továbbfejlesztésére a tudományos és a technikai haladás legújabb vívmányai, a politechnizálás, a termeléssel és a kutatással való szerves egybekapcsolása alapján, utat mutat a munkaerő jobb felkészítéséhez, az összes dolgozók szakmai hozzáértésének tökéletesítéséhez. Mint ahogyan hangsúlyozza az új minőség megvalósítását a politikai-ideológiai és kulturális-nevelő munkában is, oly módon, hogy ez hatékonyabban járuljon hozzá pártunk politikájának és ideológiájának tevékeny elsajátításához, a kulturális látókör kiszélesítéséhez, a maradi felfogások kombattív visszaveréséhez, a társadalmi felelősség szellemének meghonosításához, a pártos hazafiság és a szocializmus ügye iránti odaadás elmélyítéséhez, ápolásához. Egész politikai nevelő tevékenységünk, tudatépítő munkánk így segíti elő nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók erőfeszítéseinek mozgósítását, dinamizálását a XII. kongresszus dokumentumainak életbe ültetésére, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és a haza kommunizmus felé haladása pártprogramjának megvalósítására. TÖBB MINT 400 HEKTÁR ÚJ GYÜMÖLCSÖS A XII. pártkongreszszus Irányelvprogramjának megvalósítása nyomán lendületes fejlődésnek indult Kolozs megyében a gyümölcstermesztés. Közel félmillió gyümölcsfacsemetét ültetnek el ezekben a hetekben, valamint a jövő év tavaszán, ami több mint 400 hektárnyi új, intenzív telepítést jelent a megye állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységei számára. Ezúttal a szövetkezeti szektort részesítik előnyben. A dési medencében alakult három szövetkezetközi gyümölcstermesztési társulás keretében 313 hektárnyi területet készítenek elő a csemeteültetésre. Az őszi betakarítási kampány végeztével a felszabadult munkaerő jó részét erre a területre mozgósították a szóbanforgó termelőszövetkezetek. A mezőgépesítési állomásokat, részlegeket bizonyos számú speciális felszereléssel már az elmúlt évben ellátták, csakhogy a tavalyi 160 hektárral szemben az idén ennek kétszeresét irányozták elő betelepítésre. A gépek üzemeltetését nem egyszer akadályozza a cserealkatrészek hiánya. Sok helyen a területek felszabadítását kellett siettetni, mert ez évben még kukorica termett a jövendő gyümölcsösök helyén. A területrendezés, teraszok kiképzése, vízellátás biztosítása, közlekedés, utak megépítése mind az előkészítés egy-egy munkafázisa, s csak ezt követően kerülhet sor a gödrök kiásására, a csemeték elültetésére. A dési társulás területén állnak a legjobban a munkálatokkal. Désaknán 67 hektár, Kozárváron 32 hektár, Dés határában 30 hektár várja a csemetéket. Érdemes megjegyezni, hogy a várost övező gyümölcsösök jó része öntözhető területen fekszik. Kosályon és Kackón mintegy 62 hektárt készítettek elő az előirányzott90-ből, Mikeházán, a harmadik társulás körzetében pedig tizenvalahány hektáron dolgoznak még a betelepítésre kerülő 85-ből. A szóban forgó területek zömén almáskerteket képeznek ki, de természetesen figyelembe veszik az egyes vidékek éghajlati viszonyait, hagyományait is. Bálványosváralján több mint 10 hektáron intenzív cseresznyés-ligetet létesítenek, Mikeházán körtét, Dés környékén szilvát és diót telepítenek, Kosályon pedig — egyelőre kísérletképpen — öt hektáron feketeribszkét ültetnek, s ha beválik, az elkövetkező években jócskán gyarapítják e jövedelmező ültetvényt. A megye állami mezőgazdasági vállalatai közül a gherlai irányzott elő ez évre nagyobb arányú telepítést. Noszoly határában 50 hektáron szilvát, 36 hektáron almát ültetnek. A csemeték beszerzése nem okoz különösebb gondot, minthogy a kolozsvár-napocai gyümölcstermesztési kísérleti állomás helyi, valamint az ugyancsak általa létesített varsói és (Szilágy megye) csemetekertjéből nemcsak a két megye ellátására, de más megyék, például Beszterce-Naszód, Krassó-Szörény, Bihar és Arad kisegítésére is futja. Diócsemetéket a szomszédos Maros megyei kísérleti állomástól kapnak az új telepítések ellátására, valamint a meglevők modernizálására, állományának sűrítésére. Vaida Alexandru, a kísérleti állomás fejlesztési osztályának mérnöke elmondotta, hogy az állomás szakemberei irányítják Szilágy megye gyümölcstermesztését, fejlesztését is. A nemrégiben létesült vérmezői, szövetkezetközi társulásban 120 hektáros új ültetvényen dolgoznak, a zilahi áfflu pedig mintegy 40 hektárnyi intenzív almáskertet létesít. A kísérleti állomás szintén mintegy 25 hektárral szeretné gyarapítani Kolozsvár-Napoca környéki ültetvényeit A jelenlegi ötéves terv folyamán soha nem tapasztalt fejlesztésnek iidult a gyümölcstermesztés Kolozs megyében. A tervidőszak végéig nem csak hogy megduplázódik a termelőszövetkezeti gyümölcsösök területe, de a régi, kiöregedett, klasszikus ültetvényeket modern, nagyhozamú, intenzív kertek váltják fel. Tavaly 160 hektár, az idén 313, 1980-ban 225 hektár új gyümölcsös létesül, ezenkívül mindvégig napirenden szerepel a régi, meglevő ligetek modernizálása. Negrea Octavian mérnök elmondotta, hogy ilyen tekintetben mondhatni máris teljesítették az ötéves tervet. Közel 250 kilométernyi közlekedési út épült, 1770 hektár vízellátását biztosítják, 860 hektáron teraszolási munkákat végeztek, több mint 1800 hektárnyi gyümölcsös feljavítását végezték el. Az elért eredményeket a következő ötéves tervidőszakban újabbakkal tetézik. A tervelőirányzatokban csak a szövetkezeti szektor számára közel 800 hektárnyi intenzív telepítést helyeztek kilátásba. Jakab Márta ELŐRE - 1979. december 1.