Előre, 1980. január (34. évfolyam, 9989-10013. szám)
1980-01-04 / 9990. szám
ELŐRE — 1980. január 4. TÁVIRATOK Őexcellenciája CAAFAR MOHAMMED EL NIMEIRI úrnak, Szudán Demokratikus Köztársaság elnökének KHARTUM Szudán Demokratikus Köztársaság függetlensége kikiáltásának XXIV. évfordulója alkalmából meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldöm, excellenciádnak jó egészséget és boldogságot, a baráti szudáni népnek jólétet és haladást kívánok. Meggyőződésem, hogy a barátsági és együttműködési szerződés, a Khartumban történt megállapodásaink szellemében országaink barátsága és szoros együttműködése egyre inkább fejlődni fog a román és a szudáni nép érdekében a béke, a függetlenség és az összes nemzetek közötti együttműködés ügye érdekében. NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke Őexcellenciája CAAFAR MOHAMMED EL NIMEIRI úrnak, Szudán Demokratikus Köztársaság elnökének Örömmel küldöm meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat 50. születésnapjára. Excellenciádnak jó egészséget és boldogságot, országának további gazdasági és társadalmi sikereket kívánok. NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke GUYANA SZÖVETKEZETI KÖZTÁRSASÁG NÉPI HALADÓ PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK A Népi Haladó Párt fennállásának 30. évfordulója alkalmából a Román Kommunista Párt és főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs nevében meleg üdvözletünket küldjük, és további sikereket kívánunk önöknek a nemzeti függetlenség megszilárdítása, a széles néptömegek alapvető érdekeinek előmozdítása, a baráti guyanai nép társa-dalmi haladása és jóléte szolgálatában. Meggyőződésünk, hogy a Román Kommunista Párt és a Népi Haladó Párt baráti kapcsolatai és együttműködése tovább fejlődik a két ország és nép közötti együttműködés és kooperáció sokrétű elmélyítése és fejlesztése, a béke, a haladás és az egyetértés egyetemes ügye érdekében. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA KÖZÉLETI HÍREK Stefan Andrei, Románia Szocialista Köztársaság külügyminisztere meghívására január első felében hivatalos látogatást Nicolae Giosan, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke és Stefan Andrei külügyminiszter húlta fel A Szocialista Egységfront Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Nőtanács, az Országos Békevédelmi tesz Romániában dr. Saadom Hammadi, Irak Köztársaság külügyminisztere, szabadulásának napja alkalmából táviratban üdvözölte kubai kollégáját. Bizottság, más tömeg- és társadalmi szervezetek üdvözlő táviratot intéztek kubai társszervezeteikhez. JOBB MUNKÁRA KÖTELEZ... (Folytatás az 1. oldalról) múlt ősszel például 5 hektáron vetettek spenótot, 2 hektáron ültettek salátát, s a kora tavaszszal újabb 8 hektárra terjesztik ki azok termesztését. Megnövekedett feladatokat tűztek maguk elé a kertészek, akik az új esztendőben 1300 tonna zöldségárut akarnak szerződéses úton átadni, több mint 1 800 000 lej értékben. Az állattenyésztésben is jelentős hozamnöveléseket szavazott meg a tagság. Az 1810 literes tejhozam például medvesi viszonylatban, az eddigi mérsékelt, illetve alacsony termelési szinthez képest, jelentős növekedést, előrehaladást jelent. Vörös fonalként húzódott végig a medvesi gazdaság tervmegvitató közgyűlésén az a gondolat, hogy a XII. pártkongresszuson kijelölt feladatok, az új minőségi követelmények megvalósítása az eddigieknél többre kötelezi a tagságot. Többre, mert az önigazgatási rendszer bevezetése komoly erőpróbát jelent, s igencsak megköveteli az mtsz munkájának, termelési-gazdasági tevékenységének további javítását, hogy önerőből talpra állhasson, s kilábalhasson a gyenge gazdálkodás ingoványából. tT Balázsy Béla, a harasztosi új mezőgazdasági termelőszövetkezet főmérnöke küldöttként vett részt a XII. pártkongresszus munkálatain, s ott a szónoki emelvényről beszámolhatott a gazdaság példamutató eredményeiről, tapasztalatairól, sokat ígérő terveiről. A hallgatóság körében bizonyára sokan kutattak emlézetükben: Harasztos... Harasztos... — ja, igen az az aprócska falu, azzal a néhány házzal, ott az Aranyos közelében. .. Igen, az átutazó valóban ennyit lát Harasztosból, egyegy sor takaros házat a vaspálya két oldalán — ezt a néhány évtizede létesült új telepet, amely mondhatni csak előszobája az igazi falunak. Az igazi Harasztos ugyanis csak annak mutatja meg magát, aki nem rest megmászni a Palást, ezt a jókora dombocskát, amelyen kövezett gyalogút kalauzolja keresztül a vendéget, frissen megforgatott zsíros szántóföldek, sarjadozó búzatáblák között. A dombtetőn érdemes megállni. Decemberi ködbe, vagy inkább a disznóperzselés majdminden udvarból felszálló füstjébe burkolózik a völgy. Átellenből idesejlenek a gyümölcsös törpefái. A több mint százhektáros liget első fáit másfél évtizede ültették. Szomszédságában zölden dereng az őszi vetés. Félezer hektáron egyelőre szépnek ígérkezik a gabona, mint ahogy az elmúlt aratásokon sem kellett szégyenkezniük. Az ötvenes évek vége óta háromszorosára, négyszeresére emelkedett a hektárátlag. 1978-ban például ötezer kilót meghaladó termést értek el, de tavalyi 4200 kilós átlagukkal is Kolozs megye legjobbjai között tartják számon őket. Kukoricából átlagban 5040 kilónyi szemtermést takarítottak be egy-egy hektárról. Amint lefelé ereszkedem a Palásról, fokról fokra ötlenek szembe az újdonságok. Elsőként az állattenyésztési farm két istállója, amelyeknek nyoma sem volt még, amikor tavalyelőtt erre jártam. A 460 férőhelyes tehenészet a legkorszerűbb berendezésekkel kezdi meg működését a közeljövőben, hogy az eddigieknél is szebb hozamokkal gyarapítsa a tagság közös vagyonát, hogy évről évre több élelem jusson a mindnyájunk asztalára. A körülmények javítását szolgálja a frissen felhúzott állatorvosi rendelő, ennek a helyén is üres telek állt még tavalyelőtt. Két-három emeletes lakóházzal is gazdagodott az utcakép. A domboldalon földgyalu araszol. Talán új gyümölcsös számára készítik a területet? Az mtsz-irodán tudom meg, a vízhálózat csőrendszerének lefektetése után egyengetik most helyre a talajt. Követőkre talált az egykori kezdeményezés. Csaknem félszáz család példáját követve az elmúlt évben nyolcvanvalahányan láttak hozzá a víz bevezetéséhez a falunak ezen a fertályán. De ha már a faültetést emlegettük, Kiss Károly mtsz-elnöktől tudom, az sem marad el. A fentebb említett Palást ültetik be fenyőfával, tölggyel, hogy megvédjék a lemosódástól, suvadástól. Az mlsz-irodán együtt találom az egész vezetőséget. Ez is csak ilyenkor történhet meg, amikor már elült a munkázaj a határban. Zárszámadó közgyűlésre készülődnek, újabb alkalom számbavenni az elvégzetteket, s a soronkövetkező feladatokat. Egy darabig csendesen figyelem munkájukat. Kevés szóból értik egymást, hiszen évtizedeket, mondhatni már-már fél emberöltőt töltöttek el e gazdaság élén, közös munkában, közös igyekezetben a közös cél érdekében: évről évre többet, jobbat adni, többet termelni és ugyanakkor többet juttatni annak, aki termel. A gazdaság eredményeit éppúgy szívükön viselik mindnyájan, mint a közélet, a falu felemelkedésének ügyét. A felszabaduló gépjárművek ezekben a hetekben sódert hordanak az útépítéshez. A község önerőből aszfaltozza az utakat. Ki segítsen, ha nem az mtsz, ha nem a tagság, hiszen saját házalójáról van szó, ők használják az utakat, ők laknak az új házakban, védik egészségüket, munkaerejüket a korszerű orvosi rendelőben, amelyet egyébként szintén nemrégiben adtak át a használatnak. Balázsy Béla főmérnök fiókjában, a különböző dossziék tetején, legfelül kis sárgafedelű jegyzetfüzet lapul. Ebbe jegyzett — s a füzet be is telt — a Bukarestben töltött élménydús napokon. Jóformán még ideje sem volt levonni minden tanulságot, megemészteni a hallottakat, hiszen oly sok élmény, oly sok követendő példa, megszívlelendő tanács került a kis füzetbe. A téli hónapokban rendre mindent feldolgozhat, mérlegelhet. A lényeg viszont most is az, s ezt sohasem feledték Harasztoson: erejükhöz mérten a legtöbbet s legjobbat adni. Igen, közös erővel, közös akarattal ennek szellemében készülnek ma is az évi tervek. Az össztermelés értéke az elmúlt évben megközelítette a tizennégy milliót a gazdaságban, az idén pedig félmillióval szándékoznak feljebb srófolni a mércét. Hektáronként ezer kilóval több búzát, kétezerrel több cukorrépát, legalább ugyanennyivel gazdagabb kukoricatermést, több mint hét vagon tejet irányoztak elő. Úgy érzik, nem többet, nem kevesebbet, mint amit meg is fognak, meg tudnak valósítani... Jakab Márta ...A LEGTÖBBET, A LEGJOBBAT ADNI MŰVELŐDÉSI (Folytatás az 1. oldalról) gyönyörködtetik a látogatót. Tavasszal kerül sor Gámentzy Zoltán és Tőkés József kiállítására a Művelődési Otthon előcsarnokában. Fontos nevelő szerepet játszik a filmszínház. A Megyei Mozivállalat égisze alatt működő zetelaki és zeteváralji filmszínházat sokan látogatják. A községi szocialista nevelés és művelődés tanácsa filmvitát, szimpoziont, kerekasztal-megbeszélést, Kérdezz- Felelek-estet rendez tanárok bevonásával, a filmművészet, a hazai filmgyártás köztudatba vitele érdekében. A ZETELAKI GYERMEKEK ÉLETE... A tízosztályos általános iskola felöleli a fenyvesek közé szórt havasi települések: Ivó, Zeteváralja, Deság és Sikaszó iskoláit is. A tantestület 280 óvodásról és 1030 tanulóról gondoskodik. Az iskola jelenéről Szokol Mihály aligazgató és Bíró Ilona aligazgatónő tájékoztatott. A múlt legjobb ismerője a község monográfiáját író Deák Ferenc földrajz szakos tanár. Államvizsgadolgozatának a témája is Zetelaka volt. Első fokozatú vizsgadolgozatának az összeállítása késztette arra, hogy tovább kutasson, így sikerült leírnia a község természeti-földrajzi viszonyait, gazdasági életét, kidolgoznia a helyismereti adatok tanításának a módszereit. Ízelítőül hadd emeljünk ki monográfiájából néhány utalást a régi iskolára vonatkozóan. „A zetelaki iskola alapításáról pontos adataink nincsenek. A sok elemi csapás (tűzvész, árvíz) megsemmisítette a régi irattárat és így csak a feljegyzések alapján tudjuk, hogy 1727-ben alapíttatott..." Néhány beszédes adalék: az iskola fából épült. A 400 tanköteles gyermek közül csak 250—300 látogatta a múlt század végén. Az oktatás a harangozom hárult vagy a káplánra. A mai épület alapkövét (a régiét) 1874-ben tették le. A járványként terjedő roncsoló toroklok miatt a tanítás 1877—1879 között, majd 1887—1888-ban szünetelt. 1900-tól vették át az oktatómunkát a káplánoktól a tanítók. Az 1948-as tanügyi reform gyökeres változást hozott. Míg 1935-ben 4 tanuló végezte el a hét osztályt, 1959-ben 33, 1961-ben 54, 1959—60-ban esti tagozat létesült. Ugyanebben az évben gyümölcstermesztési szakiskola nyílt. 1961—62-ben rátértek a líceumi oktatásra. 1972- ben már 28 pedagógusból áll a tantestület, a tanulók száma pedig 560. Ivóban a század elejétől van emberi település: a gyermekek nagy része Zetelakán járt iskolába, a többi írástudatlan maradt. 1942-ben indult be az első négy osztály, egyetlen tanítóval egy kicsi, sötét erdei házban, 46 tanulóval. 1961-ben nyílt meg az ötödik osztály, amikor a tanulók száma elérte a 90— 110-et. 1963-ban emeltek iskolát, 1971-ben pedig megkezdték az óvodai oktatást is 25 gyermekkel. Az Ivóhoz tartozó Deságon 1955-ben létesült iskola. Sikaszón, ahol kevés család lakott,, 1942-ben egytanerős elemi indult, amely 1962-ig nyolcosztályos általános iskolává fejlődött. Óvodai oktatás 1970-től folyik. Zeteváralján az 1929—30- as esztendőben nyílt meg az elemi, jelenleg nyolcosztályos iskola ez is. 1959-től óvodája van. A zetelaki gyermekek élete semmiben sem hasonlít már betűvetésre törekvő elődeikéhez. Bíró Ilona pioníregység-parancsnok a tanulók táguló érdeklődési szférájáról beszél, az órán kívüli tevékenység változatosságáról. Ki-ki hajlamának megfelelően iratkozhatik be a matematika, fizika vagy kémia szakkörbe, munkálkodhat az elektrotechnikai, a háztartási gépeket javító, foto- vagy rajzkörbe. Ha a sportot kedveli, szinte bármelyik sportágban tökéletesítheti magát. Nem véletlen, hogy a Daciada megyei szakaszán kimagasló eredményeket értek el a zetelaki tanulók. Vessünk egy pillantást a Deák Ferenc szaktanár irányította turisztikai-néprajzi körre. A merész hegymászók pionírexpedíciók résztvevői, hegyi ösvények gondozói. Ők látták el turisztikai jelzéssel a Zetelaka és a Madarasi csúcs, valamint a Deság és Homoródfürdő közötti utakat. Ugyanakkor értékes gyűjtőmunkát végeznek 1960 óta. Helyneveket, régi foglalkozások szakszókincsét, elavult szokásokat, babonákat és hiedelmeket stb. szednek össze szüleik, rokonaik segítségével. Talán mondani sem kell, hogy a község gazdasági és szellemi fejlődéséről a saját szemükkel győződnek meg gyűjtőmunkájuk során. Belenézek a rendszerezésre váró anyagba. A gyermekek mosolyognak, amikor olvasom: „Este nem szabad tükörbe nézni, mert ördöggel álmodunk"; „Ha a tejet a folyóba cseppented, a tehén teje elapad. „Piros szalagot kell a kisgyermek kezére kötni, hogy meg ne igézzék". Megannyi bizonyság a régi faluról, régi emberekről. És ugyanezek a gyerekek vettek részt, társaikkal együtt, a Nagy emberek a tudomány szolgálatában című vetélkedőn is. A versenyzők a tudománytörténet nagy állomásait követték nyomon, az ész és a fanatizmus, a tudomány és az egyházi dogmák között feszülő tragikus küzdelmet. Ilyés András történelem szakos tanár vezette le az izgalmas vetélkedőt több mint négyszáz néző előtt. Csoportversenyben a VII. A osztály vitte el a pálmát: Szokol Attila, Péter Ferenc és Botházi László. A népművészeti hagyományokat élteti tovább a Nagy György tanár irányításával működő fafaragászati szakkör. A VI—VII. osztályos tehetséges tanulók, mintegy húszan, kopjafát faragnak, sulykot, kendőtartót. A színjátszócsoport minden évben új háromfelvonásos darabot mutat be. Bíró Lajos rendezte a nagysikerű mesejátékokat, a Világszép Ilonka és Árva Jancsit meg a Szikra Ferkót. A Benedek Elek évforduló tiszteletére, a Többsincs királyfi bemutatására készülnek a tanulók. Elek apó művét Lukács Erzsébet és Ványolos Erzsébet tanítja be. A szereplők alig várják, hogy színre lépjenek Keményfalva, Zeteváralja, Varság Oroszhegy és más közeli helyiék közönsége előtt. Színvonalas ilmi-zenés öszszeállítással kötötte az iskola a XII. pártigresszust. Több mint harminc pionír nevezett be a Haza című szavalóversenyre, melyen szülőföldet és pártot dicsőítő verseket szólaltattak meg. Az első díjat Máthé Judit (Vili. o.), a másodikat Lukács Mária (VII. o.), a harmadikat pedig Botházi Angéla (Vili. o.) vitte el. FIATAL LÁNYOK ÓRÁJA A zetelaki értelmiségiek a politikai-ideológiai-szakmai nevelés hathatós tényezői. Előadásokat tartanak a Művelődési Otthonban, a vágtereken, a női körökön, a szaktanfolyamokon. A XII. pártkongresszus dokumentumai szellemében az új ember kialakításán munkálkodnak: „aki alaposan ismeri a világfejlődés törvényszerűségét, a korszerű műveltség és tudomány vívmányait, s aki cselekvően küzd a világ forradalmi átalakításáért, a kommunizmus eszményeiért." A túlnyomórészt faiparban , erdőkitermelésben vagy fafeldolgozó gyárakban, vágtereken, illetőleg Székelyudvarhelyen — dolgozó ifjúság, akárcsak a termelőszövetkezeti tagok és az építőmunkások meg a Fogyasztási Szövetkezet szolgáltatási egységeinek sokféle mesterséget űző dolgozói szép számmal vesznek részt a tudományos-művelődési egyetem kurzusain. Az öt szakterületre kiterjedő tanfolyamok vezetői: Bedő Magda (biológia), Ilyés András (kisenciklopédia), Máthé Simon (román nyelv), György Margit (népművészet) és Balázs Lajos (foto). A székelyudvarhelyi Fakitermelő, Szállító és Feldolgozó Vállalattal karöltve tevékenykedik a vágterekre járó tudományos brigád. A negyedévente sorra kerülő kiszállásokon politikai tájékoztatók hangzanak el, tudománynépszerűsítő előadások, az új minőségre törő termelőmunkával kapcsolatos ismertetések. Hadd említsük meg név szerint is a fáradhatatlan előadókat: Sebestyén István, dr. Kovács Tibor, Bíró Nándor, György Bertalan, Deák Ferenc, György Károly, Ilyés András, Dávid Judit, Székely Margit, Bíró István, Bíró Irén és Kovács Anna. Figyelemre méltó tevékenység zajlik a női körökben is. Nagy Margit nőbizottsági titkár szervezi a csütörtök esti összejöveteleket. A köri felelősök — Balázs Gabriella, Deák Erzsébet és Bereczi Júlia — harminc-negyvegy asszonyt mozgósítanak a diavetítéssel fűszerezett előadásokra. Politikai, tudományos, művészeti vagy egészségügyi kérdéseket vitatnak meg az egybegyűltek. A megbeszéléseket kürtöskalácssütés vagy kukoricapattogtatás teszi meghitté, otthoniassá. Nagy Margit és Kerestély Veronika istápolja a nőbizottság szervezte tanfolyamot, a Lányok óráját, ahol a házaséletre, a gyermeknevelésre készítik fel a jelenlevőket a meghívott orvosok. A felnőttnevelés másik hathatós fóruma a havonta tartott szülők iskolája. A pedagógusok a családdal teremtett kapcsolatot fűzik szorosabbra előadásaik révén , az ifjúság életre és munkára nevelése érdekében. Röpke pillantást vetettünk csupán a festői szépségű község művelődési életére, és máris feltárulnak előttünk a szocialista műveltség világánál érlelődő emberi célok. A zsindelyes székelykapuk lassan műemlékké válnak, de épül már az új, hatvan férőhelyes óvoda. Énekelnek még az öreg nótafák, míg a Művelődési Otthon képtára neves művészek alkotásaival gazdagodik. A turisztikai látványosságot kínáló várromokhoz fűződő monda színpadi előadáson kerekedik egésszé. A fenyvesek ölén, a vágtereken bekapcsolják a televíziót. A kézimunkázó asszonyok kibernetikáról és modern lakberendezésről hallgatnak előadást. A tanulók végigpásztázzák gondolatban a tudománytörténetet, de érdeklődésük kiterjed a veszendőbe menő közmondások, köszöntők és népi játékok gyűjtésére is. A pompás akvarell — Zetelaka — színei a Hargita alján felragyognak. „ÚJABB LEHETŐSÉGEK NYÍLNAK FEJLŐDÉSÜNK, SZAKMAI TUDÁSUNK BIZONYÍTÁSA ÉS KAMATOZTATÁSA ALOTT“ „A fakitermelő és feldolgozóipar elsősorban a faanyag hasznosítási fokának emelésével fejlődik; súlyt helyezünk a bútorgyártás és más késztermékek előállításának, különösen a magas feldolgozottságé és a külpiacokon versenyképes választékok gyártásának növelésére és sokrétű fejlesztésére” (Az RKP XII. Kongresszusának dokumentumaiból) A szatmári Metalolema kisipari szövetkezet nevét, de főleg termékeit — túlzás nélkül állíthatjuk — hamar megismerték a nemzetközi bútorpiacon. Különösen a 12-es asztalosrészlegen készültekre vonatkozik ez a megállapítás, ahol ma is a bútorok jelentős százalékát külföldi megrendelések teszik ki. Némethy István asztalos, részlegvezető olyan természetességgel sorolja USA-beli, hollandiai, svájci, svédországi és NSZK-beli partnereinek cégtitulusait, mint aki benne él a világkereskedelem nagy forgatagában, s részleteiben is ismeri a sokezer kilométerre élő vásárlók ízléseit, elvárásait. De nem csak a részlegvezető, hanem a munkaközösség egésze is tudja, melyik országban milyen bútordarab a kelendőbb. Ennek igen egyszerű a magyarázata: évek hosszú sora óta a megrendelők „listája“ alig változott! Az ilyen esetekre mondják a külkereskedők, hogy a megszerzett piac szilárd. — Azt hiszem, a szakmán kívül állók többsége is tudja, hogy a romániai bútorgyártás földrészünkön az élvonalban van, az országban készült ilyen jellegű termékeink iránt a világ számos országában nagy az érdeklődés. Köszönhető ez egyrészt a hagyományosan magas fokú szakmai felkészültségnek — bátran állíthatom például, hogy a részlegünkön dolgozó közel mésfélszáz szakember megfelelő anyagi adottságok mellett bármilyen igényes megrendelésnek eleget tud tenni! —, másrészt annak a pártkongresszuson nagymértékeit és jóváhagyott dinamikus bel- és külpolitikának, amely lehetővé tette a szakmai tudáshoz mért anyagi keretek megteremtését, s a termelt javak gazdaságos értékesítését a nemzetközi piacon. Ma már mindezt természetesnek érezzük, akárcsak azt, hogy minden esztendőben újabb és újabb lehetőségek nyílnak fejlődésünk, szakmai tudásunk bizonyítása és kamatoztatása előtt. Még akkor is, ha úgymond „csak“ szövetkezeti ipar vagyunk! Pártunk XII. kongreszszusának dokumentumai mindezt jól érzékeltetik. Némethy István az országépítő-fejlesztő hatalmas programból a számára, számukra igen lényeges vonatkozásoknál időt — a versenyképesség növelésének szükségességénél és a választékok gyártásának szélesítésénél. — Részlegünk szempontjából döntő kérdés a versenyképesség. Bár jó néhány tucat termékünk „fut“, s az idei kilátások is igen biztatóak — hogy csak egy tényt említsek: 1980- as termelésünk teljes egészében le van szerződve! —, fel kell készülnünk a következő ötéves terv lényegesen bonyolultabb feladataira. Jelenleg egyébként több mint 20 százalékkal növeljük a termelést — csupán egyetlen terméknél is, a Zenit tv-asztalból a tavalyi 9 000 darabbal szemben 15 000 darab a megrendelés , aminek természetesen párosulnia kell a minőség további javításával, a gazdaságosság növelésével. A nyersanyagárak közismerten igen magasak a világpiacon, ilyen körülmények között fokozottabb gazdaszellemet kell bevinnünk a termelési műhelyekbe. Szükségesnek véljük — nemrég tanácskoztunk erről a mesterekkel is — a fegyelem megszilárdítását is, a késések, az igazolatlan kimaradások felszámolását. Mert, sajnos, erre is van példa. — A részleg exporttevékenysége továbbra is felfelé ível, de azt is tudjuk, hogy a szatmári vásárlók szintén érdeklődnek termékeik, szolgáltatásaik iránt... — Szövetkezetünk keretében rajtunk kívül még három asztalosrészleg működik, kimondottan szolgáltatásokra szakosítva. Persze, a következő években a mi részlegünkön is az eddiginél több ilyen jellegű, úgynevezett rendeléses bútorgarnitúra készülhet. Beruházást is kapunk, de az adott körülmények között is tenni akarunk ennek érdekében. Sokat segítene, ha tipizálni tudnák a tömbházkonyha és előszobagarnitúrákat. Már vannak ilyen próbálkozásaink, sőt már törjük fejünket azon is, hogy kollekciót állítsunk össze, amiből a megrendelők a számukra megfelelőt kiválaszthatják. Pillanatnyilag egy nagyobb komplexitású bútorra a megrendeléstől a kivitelezésig 4—5 hónapot kell várni, de konyha- és előszobagarnitúrára csak egymásfél hónapot. Ha elgondolásainkat sikerül megvalósítanunk, ezeken az átfutási időkön jócskán csökkenthetünk. Bencze Cs. Attila Ésszerű energiagazdálkodás (Folytatás az 1. oldalról) ket tesznek a munka korszerű megszervezésére, a munkahelyek anyaggal, szerszámmal, készülékkel, mérőműszerrel való jobb ellátására. Szükség van még a munkafegyelem további megszilárdítására: meg kell szüntetni az igazolatlan hiányzásokat, a késéseket, jobban ki kell használni a gyárban eltöltött órákat, műszakokat, mert ezen a téren még vannak hiányosságok. Nagyobb gondot kell fordítsanak az idén a megye termelőegységei az anyagfogyasztás és energiafelhasználás további ésszerűsítésére is. Azok a jelentős eredmények, melyeket az utóbbi években e téren a vállalataink dolgozói elértek figyelmeztetnek éppen arra, hogy a megkezdett úton tovább kell haladnunk. Hiszen még vannak anyagigényes termékek, s olyan technológiák, melyek sok tüzelőanyag elfogyasztását, vagy villamosenergia felhasználását igénylik. Ezt bizonyítja az a tagadhatatlan tény is, hogy átlagában számítva a termékek önköltségének mintegy 78 százalékát az ilyen természetű költségek teszik ki. Mindent meg kell hát tenni a fajlagos nyers- és segédanyag-, a tüzelőanyag- és villamosenergiafogyasztás további és állandó csökkentésére. A belső tartalékok e téren sem méredtek ki, hiszen a műszaki-technológiai fejlődés mindig új lehetőségeket tartogat a szakember számára. A vállalatok munkaközösségei az elmúlt hetekben vitatták meg idei tervük célkitűzéseit, s azt is, hogyan kell a továbbiakban dolgozniuk, milyen tartalékokat szükséges minél gyorsabban értékesíteniük, hogy feladataikat a XII. pártkongresszus szellemében — az eddiginél magasabb minőségi szinten, mind nagyobb gazdasági hatékonysággal teljesítsék. E közgyűléseken, a dolgozók nagy demokratikus fórumán — melynek keretében a munkaközösség minden tagja, részt vesz, részt vehet a gyár ügyeinek intézésében — bizakodó volt a hangvétel. A közgyűlések részvevői egyemberként vállalták: erőfeszítéseket tesznek, teljes alkotó energiájukat, szakmai tudásukat latba vetve dolgoznak, hogy idei feladataikat az új minőség igényelte szinten teljesítsék, szárnyalják túl. 3 KÉT ÚJ NAGYVÁRADI TERMÉK VITOLIT és VITODECOR A nagyváradi Viitorul műanyagárugyár eladási osztályán jókora iratcsomót mutatnak, amikor a Vitolit iránti kereslet felől érdeklődöm. — Itt vannak a megrendelések — mutatja Petru Irma, az eladási osztály tisztviselője — sajnos, e termék után olyan nagy az érdeklődés, hogy jelenleg is csak négy-öt hónapos késéssel tudjuk szállítani a kért mennyiséget. De 1980 első felében egy új berendezés üzembeállításával, reméljük, postafordultával tudjuk majd kielégíteni a kéréseket. Az eladási osztály után Ion Budea főmérnöknél érdeklődöm a nagyváradi letrasett gyártásának „titka“ felől. — 1977 őszén, amikor a fővárosi nemzetgazdasági kiállításon bemutattuk az általunk készített letrasettgyártó berendezést, bizony sokan mosolyogtak rajtunk és kevesen bíztak abban, hogy egy vidéki vállalatnál olyan terméket tudunk majd előállítani megfelelő minőségben, amit eddig csak néhány, több évtizedes tapasztalattal rendelkező külföldi cég gyártott. Tudtuk mi, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor gépünkkel a kiállításra merészkedtünk és folytattuk tovább a kísérleteket. Vállalatunk három fiatal szakembere: Tóth Lajos, Pintyák József és Bakos László mérnökök folytatva az 1976 elején elkezdett munkát, többször is átalakítva az általuk tervezett és itt nálunk a gyárban kivitelezett gépet, tökéletesítve a technológiai eljárást is, 1978 elején eljutottak a sorozatgyártás beindításához. Természetesen nem ment ez olyan könnyen, mint ahogy most elmondjuk. Többfajta receptet, színkeveréket, tapadóanyagot kellett előállítanunk és kikísérleteznünk, a szakemberek kiképzéséről nem is beszélve. Szóval ha nagyon tárgyilagosak akarunk lenni, azt mondhatjuk, hogy az elmúlt év, vagyis 1979 eleje óta folyamatos a Vitolit néven forgalmazott hazai, tegyük hozzá nagyváradi letrasett gyártása. E termékünk nemzetgazdasági hasznáról röviden annyit mondok, hogy az importból származó egy ív letrasett ára 30 lej körül van, illetve volt, merttudomásom szerint amióta mi elindítottuk a gyártást, minimálisra csökkent az import. Ezzel szemben mi egy ívet 7,50 lejes áron forgalmazunk, egyelőre csak szocialista egységeknek, megrendelés alapján. Fokozatosan bővítve a választékot, jelenleg a Vitolit íveken, a megrendelő kívánsága szerint, 113 típusú betűt és számot, 2-től 140 milliméteres nagyságban állítunk elő. Tervezők, képzőművészek, kirakatrendezők és mindazok örömére, akiknek munkájához elengedhetetlenül szükséges a letrasett, illetve mondjuk mostmár a Vitolit, elmondhatom, hogy egy szintén a saját erőnkből előállított újabb berendezés üzembe helyezésével és a szekció bővítésével 1980 első évnegyedétől megkétszerezzük a Vitolit-termelést. A vállalat kreációs osztályán a Vitolit „szülei“ közül Tóth Lajos és Bakos László fiatal mérnökökkel beszélgettem, immár nem a sok értékes valutát megtakarító önragasztó betűkről és számokról, hanem egy újabb, hasonló találmányukról, a Vitodecorról. De hát lássuk, mit is rejt ez az elnevezés? — Önragasztó jelekről és díszítőelemekről van szó — mondja Bakos László. — Vegyünk egy nagyon egyszerű példát: gyári berendezéseken, gépeken jól látható helyen fel van rajzolva az illető berendezés műszaki rajza. Ezt vagy felfestik, vagy egy átlátszó műanyag lapra rajzolva ragasztják rá a gépre. Mi ezt rendelés alapján a tetrasetthez hasonlóan korlátlan mennyiségben előállíthatjuk és ugyanolyan eljárással felragasztható a berendezésekre. Az építészet, elektrotechnika vagy gépgyártó tervezésben dolgozó rajzolók segítségére szeretnénk lenni azokkal az egyezményes tervezési ábrákkal, amelyeket 5 kategóriában gyártunk és a tetrasetthez hasonlóan alkalmazhatók a rajzpapíron. Ezen önragasztó grafikai jelek, műszaki ábrák alkalmazásával a tervezők szinte felbecsülhetetlen, felesleges rajzolgatással elfecsérelt időt takaríthatnak meg. Eddig már több központi tervezőintézettel vettük fel a kapcsolatot, mintapéldányokat is küldtünk és reméljük, hogy az illetékesek felismerik a termék alkalmazásában rejlő lehetőségeket. Egyetlen kérésünk az, hogy a tervezők lehetőleg katalógusba szedve küldjék el hozzánk a kért jelek és ábrák, részletrajzok gyűjteményét. De ezek mellett az elmúlt évtől saját technológiai eljárás alapján többszínű emblémákat és cégjelzéseket is elkezdtünk gyártani. A jól sikerült zéró széria alapos minőségi vizsgálata után 1980 első évnegyedétől sorozatban készítjük például a Pegas kerékpárokra és a Mohra robogókra felragasztott színes márkajeleket, amelyeket tudomásunk szerint eddig szintén importból szereztek be a vállalatok. A Vitolit és a Vitodecor újabb beszédes példái a Viitorul műanyagárugyárban folyó kutató és termékfelújító tevékenységnek, annak elősegítése érdekében, hogy évről évre több új, olyan terméket tudjon a hazai ipar gyártani, amelyeket eddig kizárólag importból, értékes valutáért voltunk kénytelenek beszerezni. A két újabb nagyváradi termék annál inkább értékesebb, mert gyártásuk nem külföldről vásárolt szabadalom alapján történik, hanem eredeti, a gyár szakemberei által kidolgozott technológiával és a gyártó berendezéseket is a vállalat saját műhelyeiben, önellátóként készítették el. Nagy L. Róbert A vállalat saját szakemberei által szerkesztett gépen állítják elő a nagyváradi Viitorulban a nagy keresletnek örvendő Vitolitot (Popper Imre felvétele)