Előre, 1980. szeptember (34. évfolyam, 10196-10220. szám)
1980-09-02 / 10196. szám
NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA GORJ MEGYÉBEN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hétfőn délelőtt munkalátogatásra indult Gorj megyébe. A pártfőtitkárt a látogatásra elkísérték a következő elvtársak: Ilie Verdes, Emil Bobu és Virgil Trofin. Az elutazáskor az Otopeni repülőtéren Nicolae Ceausescu elvtársat a következő elvtársak búcsúztatták: Iosif Banc, Cornel Burtica, Virgil Cazacu, Ion Coman, Nicolae Constantin, Ion Dinca, Fazekas János, Fazekas Lajos, Cornelia Filipa?, Paul Niculescu, Gheorghe Oprea, Ion Pafan, Dumitru Popescu, Ion Ionita, Richard Winter, Ilie Radulescu, Vasile Marin. 8.30 óra. Az elnöki repülőgép leszáll a craiovai repülőtéren. A pártfőtitkár fogadására összegyűlt több ezer dolgozó erőteljesen hurrázott és éljenzett, kifejezve azt a szeretetet, amelyet egész népünk táplál Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, az örömet, hogy ismét körükben tudhatják. E megkülönböztetett érzéseket kifejezve Miu Dobrescu, a Délj megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a pártfőtitkárt. A jelenlevők hosszasan éltették a pártot, főtitkárát. Ütemesen visszhangzott: Ceausescu — RKP!, Ceausescu és a nép!; e lelkesedés még egyszer bebizonyította egész népünk megbonthatatlan egységét a Román Kommunista Párt, annak főtitkára körül. A fegyveres erőink katonáiból, a hazafias gárdák és az ifjúsági honvédelmi alakulat tagjaiból álló őrség tisztelgett. Elhangzott Románia Szocialista Köztársaság Állami Himnusza. A román föld évezredes hagyományának megfelelően, Nicolae Ceausescu elvtársat kenyérrel és sóval kínálták. Ifjak és fiatal lányok szép virágcsokrokat nyújtottak át a párt főtitkárának. Nicolae Ceausescu elvtárs melegen köszöntötte a lelkes tömeget, majd a helikopter felé tartott. A repülőtéren öszszegyűlt több ezer ember hurrázása és éljenzése közepette az elnöki helikopter Rovinariba, a Románia elnöke által Gorj megyében tett munkalátogatás első szakaszának színhelyére indult. Rovinarion, ahol az elnöki helikopter leszállt, Nicolae Ceausescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt rendkívüli tisztelettel köszöntötte Nicolae Gavrilescu elvtárs, a helyi párt- és állami szervek más képviselői, számos honpolgár; az első titkár valamennyi Górj megyei lakos nevében meleg szavakkal fejezte fel e tájak lakóinak abbeli örömét, hogy alig egy évvel a megelőző látogatás után ismét találkozhatnak a párt főtitkárával. "Elhangzott Románia Szocialista Köztársaság Állami Himnusza. Fegyveres erőink katonáiból, a hazafias gárdák és az ifjúsági honvédelmi alakulatok tagjaiból álló díszőrség tisztelgett. Bányászok, a szépséges gorji népviseletbe öltözött ifjak és fiatal lányok a vendégszeretetet jelképező kenyérrel, kulacs borral kínálták Nicolae Ceausescu elvtársat. A pioníroknak és a haza sólymainak csoportjai, bányászegyenruhába öltözött ifjak és lányok virágcsokrokat nyújtottak át Nicolae Ceausescu elvtársnak. A lendületesen fejlődő rovinari-i bányaközpontnak, Gorj megye más településeinek az érkezésnél jelenlevő többezer lakosa hosszasan, forrón éltette a pártot és főtitkárát, kifejezve megkülönböztetett őszinte tiszteletét, mélységes háláját mindazért, amit pártunk és államunk vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs tett és tesz megyéjük, az egész ország szüntelen felvirágzásáért, a dolgozók, a bányászok és családjuk élete, jóléte iránti szakadatlan gondoskodásáért. (Részletes beszámoló holnapi lapszámunkban). MUNKATÁRSUNK JELENTI MÁRAMAROS MEGYÉBŐL VASÁRNAP TOVÁBB GYARAPODOTT A FELSZÁNTOTT TERÜLET őszelőt mutat már a naptár, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben hamarosan új munka, az őszi vetés idénye kezdődik. A vetés gondos előkészítése már hetekkel ezelőtt elkezdődött. Az elővetemények betakarítása szerepel napirenden, illetve a területek felszabadítása köti le az erőket ezekben a napokban. Az idén számos akadályt jelentett az időjárás alakulása, általában késett a növények fejlődése, érése és az előttünk álló vetési kampány közelsége figyelmeztet, kevés idő maradt a talajmunkák végzéséhez. — A késést csak megfeszített munkával, nyújtott műszakok szervezésével hozhatjuk be, hogy időben végezzük el az őszi vetést — mondotta Rajta Rudolf, az ulment-i agráripari tanács első alelnöke, a mezőgazdasági gépállomás igazgatója. A nyári szántást a terület felszabadításának üteme nem hátráltatja, a gabonafélék melléktermékét gépészeink bálázták s ugyancsak siettek a szalma hordásával. A takarmánynövények — Az ulmeni-i agráripari tanács körzetében augusztus végén csak lassan, napi 60—80 hektáros teljesítménnyel haladt a szántás. — Nehezen ment a szántás vasárnapig — folytatta a mezőgépészeti állomás igazgatója —, a bel- és árvízjárta területeken még mindig süppedős a talaj a síksági területeken, másfelől a lejtős parcellákon az utóbbi hetekben keményre száradt a föld, az ilyen helyeken alig egy hektárnál szánthatott többet egy-egy gépészünk. Agráripari tanácsunkban szeptember elejéig 500 hektárt sikerült felszántani, a szántásra előirányzott összterület egyhatodát, a legtöbbet Szélszegen, Ulmeniben, Monon és Ardón. A tanács vezetősége megkülönböztetett figyelmet fordít a szántás minőségére: a talajállapotra való tekintettel elővigyázatosan dolgoznak a gépészek, jó tulajdonságú barázdákat hasogatnak az előírt mélységben. A talajműveléssel egyidőben halad a jövő esztendei termés megalapozását szolgáló trágyázás, és a talajmeszezés. Hét végén sem pihentek a mezőgépészek, vasárnap is nagy mennyiségű szervestrágyát szórtak el a földeken Szélszegen, Monon, Újlakon. Chiș Stefan, Ferenczi Attila, Nagy Pál, Mitrea Atanasie vasárnap is szántottak, s bár eleredt az eső, nem hagyták félbe a munkát, így a hétvégi műszakkal 80 hektárral gyarapodott a felszántott terület nagysága az ulment-i agráripari tanács körzetében. Vasárnap este, éjjel kiadós csapadék hullott, melyre szükség volt, s bizonyára az elkövetkező napokban a domboldalakon könnyebben halad majd a szántás. Fejér László # Nyújtott műszakokban # Jól halad a szalmahordás # Elsődleges cél: a kiváló minőségű talajművelés betakarítása köti le erőink java részét, a tanácshoz tartozó egységekben eddig 7000 tonna silótakarmányt vermeltek, s a tartalékok alapján még 4000 tonna erjesztett takarmány tárolása a feladatunk. Részben a takarmányalap biztosítása, másrészt a területek gyors felszabadítása sürget, hogy a szántást minél előbb jó minőségben végezzük el. MELLÉKTERMÉKBŐL ÉRTÉK MAGAS FOKON ÉRTÉKESÍTIK A FAANYAGOT A CSÍKSZEREDAI FAIPARI VÁLLALATBAN A Csíkszeredai faipari vállalathoz tartozó erdőkitermeléseken és fafeldolgozó egységekben, a faanyag magasszintű értékesítése, az erdei és ipari választékok gondos biztosítása mellett, az utóbbi időszakban nagy figyelmet fordítottak a maradékanyagok hasznosítására, annál is inkább szükség volt erre, mert ezen a területen koránt sincsenek kimerítve az összes lehetőségek. Mind az erdei, mind az ipari maradékanyagok hasznosítása, elsősorban ipari termékek gyártásához való felhasználása, fontos feladat, hiszen az erdőben kitermelt bruttó fatömegnek még mindig csak mintegy 40—50 százaléka válik késztermékké az elsődleges és a továbbfeldolgozó faiparban. NEM VÉSZ KÁRBA A RÖNKVÉG, A GALLY, A FENYŐFAKÉREG, A FŰRÉSZPOR A takarékos anyaggazdálkodás az erdőben kezdődik, mindjárt azzal, hogy az irtás után semmi sem marad az erdőrészen: se lomb, se gally, se forgács, se kéreg. Ez a pedáns takarítás annál szükségesebb, minél tágabb lehetőség nyílik a melléktermékek hasznosítására. A kidöntött fák elsődleges megmunkálása, például a gallyazás, már nem eredményez használhatatlan hulladékot, a gallyat összegyűjtik nyersanyagként és a lemez illetve a cellulóz gyárakba kerül. A fa ipari választékká való feldarabolása során keletkező visszamaradt anyagokat eddig tüzelőként adták tovább, most megőrlik és ezt is a préselt lemezgyárakba szállítják, így évente hozzávetőleg 13 000 köbméter faanyaggal több kerül ipari feldolgozásra. Rövid idő óta a rönkvégek és más hullások se vesznek kárba, Székelyudvarhelyen megőrlik és a cellulóz- és papírgyárakba szállítják az így kapott nyersanyagot. Nemsokára Gyimesközéplokon és Csíkszentdomokoson is működésbe helyezik az e célra szánt őrlőgépeket. Évente 4000—5000 köbméter hulladékfából nyernek ily módon, ipari hasznosítással, jelentős értéket. Használhatatlan mellékterméknek tartották eddig a fenyőfakérget, mely óriási mennyiségben a szemétbe került. Nemrégen sikerült rendeltetést találni annak is: értékes talajjavító pótléknak bizonyult a mezőgazdaság számára. Mindössze arra volt szükség, hogy a vállalat megoldja a kéreg összegyűjtésének, illetve előkészítésének kérdését. Eddig a kéreghántást a vágtereken végezték, szertehagyva a rengeteg , évente hozzávetőleg 30 000 köbméternyi fenyőfa kérget. Amióta értékesítési lehetőséget találtak ennek a mellékterméknek, ezt a műveletet a gyárakban végzik el, így eleve összegyűl az eljövendő trágya nyersanyaga. A vállalat saját erőből három gépet készített a kéreg feldolgozására, a zúzás-őrlés elvégzésére. Az idén 3000 tonna őrölt kérget juttatnak el a mezőgazdasági egységekhez, jövőre megduplázzák ezt a mennyiséget. — Mint az említett példákból is kiderül, jócskán megváltozott az erdei hulladék fogalma — mondotta Karda Imre mérnök, a vállalat műszaki igazgatója — sok mindennek, amieddig tűzre vagy szemétbe került, megfelelő felhasználási lehetőséget találtunk. Ugyanez a helyzet az ipari feldolgozás nyomán visszamaradt faanyaggal is. A 20 centiméternél nagyobb fadarabokat összegyűjtjük és a cellulóz gyárakba küldjük, nem vész kárba a moszt — a fűrészpor — sem, évente 13 000 köbmétert juttatunk belőle további feldolgozásra a lemezgyárakba. MINÉL ALACSONYABB ÜZEMANYAG- ÉS ENERGIAFOGYASZTÁSSAL Minél magasabb ÉRTÉKET TERMELNI Beilleszkedni a fajlagos fogyasztások előírásaiba, sokrétűen értékesíteni minden köbméter fát — ezeknek az alapvető elvárásoknak igyekeznek érvényt szerezni a vállalat termelő egységeiben. De a jó gazdálkodásnak, a hatékony és ésszerű munkának másik elengedhetetlen követelménye az, hogy minél alacsonyabb üzemanyag- és energiafogyasztással termeljük meg az új értéket. Ilyen vonatkozásban a Csíkszeredai faipari vállalathoz tartozó erdőkitermeléseken és fafeldolgozó egységekben bebizonyították, hogy megfelelő munkaszervezési intézkedésekkel jelentős mennyiségű benzint és nyersolajat takaríthatnak meg. Az erre az esz,tendőre felmért nyersolaj és benzin szükséglet 62, illetve 92 százalékára kaptak mindössze kiutalást, viszont az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ilyen körülmények között is sikerül eleget tenniük a tervszabta feladatoknak. Természetesen csak úgy, ahogy eddig eljártak: messzemenően kihasználták a szállítóeszközök kapacitását, optimalizálták a szállításokat, szigorú rendet és fegyelmet teremtettek ezen a téren. A vágtereket ellátó szállítóeszközök fogyasztásának pontos nyilvántartása, az üresjáratok kiküszöbölése — nem könnyű dolog ez az erdei szállítások esetében —, a belső szállítások lerövidítése és a technológiai folyamat ilyen irányú ésszerűsítése biztosította az eddig gazdaságos üzemanyagfogyasztást. Az állandó ellenőrzés kiküszöbölte a fölösleges utakat, a gépkocsivezetők kénye-kedve szerinti parkírozást az erdőben. A kitermeléseket ellátó járművek kizárólag a megszabott útvonalakon közlekedhetnek, a kijelölt helyeken állomásozhatnak. Lázár Edit (Folytatása a 3. oldalon) Világi proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évfolyam 10 196. szám 1980. szeptember 2., kedd 4 oldalára 30 iráni Nicolae Ceausescu elnök és Ahmadou Ahidjo elnök szombaton — mint már hírül adtuk — aláírta Románia Szocialista Köztársaság és Kamerun Egyesült Köztársaság Ünnepélyes Közös Nyilatkozatát Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő meghívására Kenneth David Kaunda elvtárs, Zambia Köztársaság elnöke Betty Kaunda elvtársnővel együtt hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő meghívására Kenneth David Kaunda elvtárs, a Nemzeti Függetlenség Egységpártjának elnöke A Zambia Köztársaság elnöke Betty Kaunda elvtársnővel együtt 1980 szeptemberének első felében hivatalos baráti látogatást tesz Románia Szocialista Köztársaságban. Románia Szocialista Köztársaság és Kamerun Egyesült Köztársaság Ünnepélyes közös nyilatkozata Románia Szocialista Köztársaság és Kamerun Egyesült Köztársaság, ABBAN A SZILÁRD ELHATÁROZÁSBAN, hogy fejleszti, erősíti és elmélyíti a román és a kameruni nép barátságát és együttműködését a haladás, a szabadság és a független fejlődés közös törekvései jegyében. Azzal az óhajjal, hogy dinamizmust, tartósságot és változatosságot kölcsönözzenek a kétoldalú kapcsolatoknak, TUDATÁBAN LÉVÉN, hogy milyen felelősség hárul az összes államokra, függetlenül politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésüktől, potenciáljuktól és fejlettségi színvonaluktól, tudatában lévén továbbá, hogy fokozni kell a szolidaritást és a cselekvő együttmunkálkodást a világ összes népei között. ABBAN AZ ELHATÁROZÁSBAN, hogy szorgalmazza az egész nemzetközi életben a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök, az erőszak használata és az erőszakkal való fenyegetőzés mellőzésének elveit, valamint minden egyes nép ama elidegeníthetetlen joga előmozdítását és általános érvényesítését, hogy szabadon, minden külső beavatkozástól mentesen válassza meg fejlődési útját, KIFEJEZÉSRE JUTTATVA mélységes aggodalmát a fegyverkezési hajsza fokozódása miatt, ami egyre súlyosabb tehertételként nehezedik az összes népek vállára, fokozza egy újabb pusztító világháború veszélyét és súlyosan károsítja a nemzetközi kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy mindent meg kell tenni konkrét általános leszerelési és elsősorban nukleáris leszerelési intézkedések megkezdéséért, MEGERŐSÍTVE, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni a gyengén fejlettség jelenségének felszámolásáért és egy új gazdasági világrend megteremtéséért, amely biztosítaná az összes országok, s különösen az elmaradottak gyorsabb haladását, valamint a nemzetközi politikai és gazdasági stabilitást, KIEMELVE, hogy az afrikai népek és államok hozzájárulnak a szabadság, a nemzeti függetlenség, az egyenlőség, a béke és az együttműködés előmozdításához a kontinensen és szerte a világon, KIFEJEZÉSRE JUTTATVA harcos szolidaritását és támogatását a namíbiai nép nemzeti felszabadítása és függetlenségi harca, a dél-afrikai faji megka ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG részéről NICOLAE CEAUSESCU a köztársaság elnöke KAMERUN könböztetési és apartheid politika végérvényes felszámolásáért vívott harc iránt, ÚGY VÉLEKEDVE, hogy az európai biztonság és együttműködés fejlesztése az egyetemes béke és biztonság lényeges tényezői közé tartozik. ABBAN A TELJES MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mindenben megfelel nemzeti törekvéseinek és érdekeinek, nemkülönben a béke, az egyetértés és az együttműködés egyetemes ügyének. Ünnepélyesen kijelenti az alábbiakat: A felek kifejezésre juttatják közös elhatározásukat, miszerint folytatják és bővítik a román—kameruni politikai dialógust, és e célból tanácskozásokat szerveznek a legmagasabb szinten is kölcsönös tájékoztatás és véleménycsere céljából a kétoldalú együttműködés fejlesztése és a közös érdekű nemzetközi problémák megvitatása érdekében. A két fél egyetért abban, hogy ösztönözze és fokozza a politikai szervezetek, társadalmi, kulturális és tudományos intézmények kapcsolatait minden szinten (Folytatása a 3. oldalon) EGYESÜLT KÖZTÁRSASÁG részéről AHMADOU AHIDJO a köztársaság elnöke A 2. oldalon: SPORT ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a megyei néptanácsok és a néptanácsi elnökök kongresszusának összehívásáról A néptanácsok kongresszusára, törvénykezési kamarájára és konferenciáiára vonatkozó 5/1975. számú törvény 3. szakaszának 2. bekezdése alapján Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli: Egyetlen szakasz. — 1980. szeptember 10-re összehívjuk a megyei néptanácsok és a néptanácsi elnökök kongresszusát. NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke A NÉPTANÁCSI KÉPVISELŐK MEGYEI KONFERENCIÁI A néptanácsok közelgő kongresszusa — az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének jelentőségteljes eseménye — előkészületei jegyében szombaton megtartották a néptanácsi képviselők konferenciáját Arad, Arges, Bacau, Buzau, Krassó-Szörény, Kovászna, Gorj, Ialomita, Iasi, Neamt, Tulcea, Vaslui, Vilcea és Vrancea megyében. A megyei, municípiumi, városi és községi néptanácsi képviselők ezrei mellett a konferenciákon meghívottként jelen volt az RKP KB és a kormány több tagja, nagy nemzetgyűlési képviselők, központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői, iparvállalatok, építőtelepek és mezőgazdasági egységek vezetői, kutató- és tervezőintézetek szakemberei, tanerők, művészeti és kulturális személyiségek, katonák. A jelenlevők hatalmas lelkesedéssel és mély hálával fogadták a pártvezetőség, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtárs részéről tolmácsolt meleg üdvözletét, s azt a jókívánságot, hogy e jelentős honpolgári fórum sikerrel teljesítse a párttól kapott küldetését, emelje újabb minőségi szintre a néptanácsok egész tevékenységét. A hangsúlyozottan munkajellegű megyei konferenciákon az egész közéletünket vezérlő szocialista demokrácia szellemében átfogó és gyümölcsöző dialógus bontakozott ki arról, hogy milyen fontos feladatok és felelősség hárul a helyi államhatalmi és államigazgatási szervekre a pártpolitika következetes végrehajtásában, az egész helyi gazdasági-társadalmi tevékenység további tökéletesítésében, a megyék, városok, községek mindennapi munkájának és életének jobb szervezésével kapcsolatos összes problémák közvetlen és szakavatott megoldásában. A néptanácsi elnökök beszámolói részletesen taglalták az összes tevékenységi területek eddigi eredményeit, hangsúlyozták, hogy a román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók, élen a kommunistákkal. (Folytatása a 2. oldalon)