Előre, 1980. szeptember (34. évfolyam, 10196-10220. szám)
1980-09-02 / 10196. szám
ELŐRE — 1980. szeptember 2. ÜNNEPÉLYES KÖZÖS NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) abból a célból, hogy bővüljön a románkameruni együttműködés különböző területeken, a két nép jobban megismerje egymást, fokozódjék a két ország együttmunkálkodása a nemzetközi küzdőtéren. A két fél hangot ad közös elhatározásának, hogy fokozott erőfeszítéseket tesz a kereskedelmi cserék lényeges növeléséért, s megállapítja, a két ország folyamatosan fejlődő nemzetgazdaságának állandó eredményei széles lehetőségeket kínálnak a kereskedelem bővítésére és sokrétű fejlesztésére. A felek egyetértettek abban, hogy mindkét részről intenzíven munkálkodni kell a román—kameruni gazdasági kooperáció előmozdítását, fejlesztését és elmélyítését szolgáló intézkedésekért, beleértve termelési és forgalmazási vegyestársaságok létesítését is. E célból hangsúlyozták, nagy fontossággal bír a gazdasági és műszaki kooperációs vegyes kormánybizottság, amelynek feladata rendszeres időközönként megvizsgálni és példásan végrehajtani az összes elhatározott gazdasági akciókat és célkitűzéseket. A két fél munkálkodni fog kétoldalú kapcsolatai jogi kereteinek bővítéséért és kiterjesztéséért. A felek úgyszintén erősíteni akarják országuk együttműködését a kultúra, az oktatás, az egészségvédelem és a sport terén. II. Románia Szocialista Köztársaság és Kamerun Egyesült Köztársaság megerősíti, szilárd elhatározása, hogy a kétoldalú kapcsolatokban, akárcsak a többi állammal való kapcsolataiban a következő elvek fogják vezérelni: — minden egyes népnek elidegeníthetetlen joga, hogy szabadon határozzon sorsa felől, saját akaratának és érdekeinek megfelelően, minden külső beavatkozástól mentesen válassza meg és fejlessze politikai, gazdasági és társadalmi rendszerét; — minden egyes államnak szent joga van a léthez, a szabadsághoz, a nemzeti függetlenséghez és szuverenitáshoz; — az összes államok teljesen egyenjogúak, függetlenül nagyságuktól, fejlettségi színvonaluktól, politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüktől; — minden egyes állam szuverén, elidegeníthetetlen és elévülhetetlen joga nemzeti érdekeinek megfelelően rendelkezni természeti erőforrásaival és összes többi nemzeti kincseivel; — az államok semmilyen formában és semmilyen ürüggyel sem avatkozhatnak be más állam belvagy külügyeibe; — az államok nemzetközi kapcsolataikban kötelesek tartózkodni az erőszak használatától, illetve az erőszakkal való fenyegetéstől, nem alkalmazhatnak semminemű katonai, politikai, gazdasági vagy más természetű megszorítást más állammal szemben, semmilyen ürüggyel, semmilyen körülmények között; — minden egyes államnak joga van a törvényes egyéni vagy kollektív védelemhez mindennemű fegyveres támadással szemben; — az államok kötelesek tiszteletben tartani más államok államhatárainak és területi épségének sérthetetlenségét, s következésképpen elismerni azt a tényt, hogy mindennemű kísérlet egy állam részéről egy másik állam nemzeti egysége vagy területi épsége ellen súlyosan károsítja az egyetemes béke és biztonság ügyét; következésképpen az államok kötelesek nem elismerni az erőszakos területszerzést, illetve más előnyök erőszakos megszerzszését; — minden egyes államnak joga van a teljes egyenjogúság feltételei között részt venni az összes közös érdekű nemzetközi problémák megvizsgálásában és megoldásában; — az államoknak, tekintet nélkül társadalmi és politikai rendszerükre, joguk és kötelességük együttműködni egymással a kölcsönös előnyök feltételei között az egyetemes béke és biztonság fenntartása, az összes nemzetek és elsősorban a fejlődők gazdasági és társadalmi haladásának megkönnyítése érdekében; — az államok kötelesek mindennemű viszályukat kizárólag békés eszközökkel rendezni; — minden egyes állam köteles jóhiszeműen teljesíteni az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében vállalt, illetve a nemzetközi jog egyetemlegesen elismert elveiből és normáiból fakadó nemzetközi kötelezettségeit. A két fél megállapítja, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet rendkívül bonyolult és ellentmondásos. Erősödik a befolyási övezetek újrafelosztásának politikája és hangsúlyozódnak az ellentétek egyes államok és államcsoportok között, ami az egyetemes békére nézve veszélyes feszültséghez vezet. A béke- és szabadságszerető népek határozottan állást foglalnak e politikával szemben, s kifejezésre juttatják elhatározásukat, hogy nem hagyják belesodorni magukat beláthatatlan következményekkel járó konfrontációkba, fokozott erőfeszítéseket tesznek az enyhülés, az együttműködés és a béke politikájának felújításáért és folytatásáért, a világ összes népei nemzeti függetlenségének töretlen tiszteletben tartásáért. A két fél aggodalommal állapítja meg, hogy szerte a világon sokasodnak a feszültség és konfliktusgócok, s a konfliktusokba belesodródnak fejlődő országok is, ami elvonja amúgy is korlátozott erőforrásaikat a gazdasági és társadalmi fejlesztési célkitűzésektől. A felek határozottan síkraszállnak az ellen, hogy erőszakhoz, illetve erőszakkal való fenyegetéshez folyamodjanak a konfliktusok rendezése érdekében. Véleményük szerint a nemzetközi viszályokat kizárólag politikai úton, tárgyalások útján kell rendezni, tartózkodva a presszióktól és a más államok belügyeibe való beavatkozástól, tiszteletben tartva minden egyes nép függetlenségét és szuverenitását. A két fél úgyszintén szükségesnek tartja az ENSZ szerepének erősítését és felelősségének fokozását az államközi konfliktusok megelőzését, illetve rendezését célzó erőfeszítésekben. IV. A két fél úgy véli, hogy a gyengén fejlettség felszámolása a kortárs világ alapvető problémái közé tartozik. A világ gazdag és szegény országokra tagolódása, a közöttük fennálló szintkülönbségek növekedése ellentétben áll a népek igazság-, méltányosság- és haladástörekvéseivel. A két fél, tudatában lévén annak, hogy a fejlődő országok gyorsabb fejlődése döntő tényezője az egyetemes békének és biztonságnak, megerősíti közös elhatározását, miszerint hozzá akar járulni egy új gazdasági és politikai világrend megteremtéséhez. A két fél kiemeli az új gazdasági világrendnek szentelt jelenlegi ENSZ-közgyűlési különülésszak fontosságát, és reméli, az pozitív eredményekhez vezet, s a globális tárgyalások során a fejlett országok a szegény országok segítségére fognak sietni, hogy megfelelő megoldásokat sikerüljön találni a gyengén fejlettség gyors felszámolása és az új gazdasági világrend megteremtése érdekében, ami lényeges feltétele a gazdasági stabilitásnak, a békének és az együttműködésnek szerte a világon. Románia és Kamerun hozzá akar járulni az ilyen irányú erőfeszítések fokozásához, egy igazabb és jobb világ megteremtéséhez a földkerekségen. V. A két fél síkraszáll az Afrikában gyakorolt imperialista, kolonialista, neokolonialista, rasszista és apartheid politika ellen, és megelégedéssel nyugtázza, hogy az utóbbi években az afrikai népek jelentős győzelmeket arattak a gyarmati uralom végérvényes felszámolásáért folytatott küzdelemben. A felek köszöntötték az új Zimbabwe állam kikiáltását, a Zimbabwe nép hősi harcának ragyogó betetőzését és sok sikert kívántak neki nemzeti függetlensége megszilárdításához, gazdasági és társadalmi haladásához. A felek megerősítik, a két ország szolidaritást vállalt a namíbiai nép nemzeti Felszabadító és függetlenségi harcával és mindenben támogatja azt. A felek meggyőződése, hogy a namíbiai nép harcát a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) vezetése alatt siker fogja koronázni. A két fél úgyszintén támogatja az délafrikai többségi lakosság harcát a rasszizmus és az apartheid ellen, a szabadságért és mindennemű elnyomás végérvényes felszámolásáért. .A felek véleménye szerint a jelenlegi körülmények között nemzetközi téren határozottabban fel kell lépni azért, hogy végérvényesen szűnjön meg az afrikai népek szabadságának és törvényes jogainak mindennemű megsértése, az elnyomás és a belügyeikbe való beavatkozás bármely formája. Ilyen összefüggésben hangsúlyozták: fontos szerep hárul az Afrikai Egységszervezetre a kontinens országai közötti szolidaritás és egység erősítésében, a gyarmati uralom időszakából visszamaradt bizonyos komplex problémák megoldásában, Afrika teljes szabadsága ügyének, a szoros együttműködés és kooperáció ügyének előmozdításában, ami a független gazdasági és társadalmi fejlődést szolgálja. A két fél határozottan állást foglal amellett, hogy az afrikai államok közötti vitás kérdések kizárólag békés úton, a közvetlenül érdekelt felek tárgyalásai útján nyerjenek megoldást, erősödjék az afrikai országok egysége és együttműködése gyorsabb gazdasági-társadalmi haladásuk, egy szabad és méltó, mindennemű külső pressziótól és beavatkozástól mentes élet biztosítása érdekében. VI. A két fél megállapítja, hogy az európai biztonság megteremtése és együttműködés fejlesztése korunkban a béke és enyhülés alapvető problémái közé tartozik, és szükségesnek tart mindent megtenni e törekvés megvalósításáért. A felek megállapítják, hogy e célból gyakorlati intézkedéseket kell tenni az európai katonai készültségcsökkentés és leszerelés ügyében, ami nélkül elképzelhetetlen a béke és a biztonság Európában, gyakorlatiintézkedéseket kell tenni továbbá az összes európai országok gazdasági, kulturális, műszaki-tudományos együttműködésének szüntelen bővítéséért. A két fél véleménye szerint az európai biztonság és együttműködés megteremtésének folyamata legyen állandó és demokratikus jellegű, bontakozzék ki a katonai tömbökön és szövetségeken kívül, az összes európai államok cselekvő és egyenjogú részvételével és közreműködésével. A két fél megggyőződése, hogy az európai biztonság erősödése és együttműködés fejlődése pozitív hatással lesz a nemzetközi politikai légkörre, az egyetemes békére és biztonságra. VII. A két fél kifejezi mély aggodalmát a fegyverkezési hajsza példátlan méretei és óriási eszközök katonai célú felhasználása miatt, ami veszélyezteti az egyetemes békét és biztonságot, súlyos tehertétel az összes népek számára, akadályozza azok gazdasági-társadalmi fejlődését. A felek hangsúlyozzák, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezése, konkrét leszerelési és elsősorban nukleáris leszerelési intézkedések elfogadása létszükséglet az emberiség jövője szempontjából, s úgy vélik, hogy a katonai egyensúlyt nem a fegyverkezés fokozása, hanem annak állandó és rendszeres csökkentése útján kell kialakítani. Az így megtakarított eszközöket minden egyes nemzet fejlesztésére, minden egyes ország gazdasági és társadalmi problémáinak megoldására, s különösen a fejlődő országok erőteljesebb támogatására kell felhasználni. Vili. A két fél szorgalmazza az ENSZ szerepének és hatékonyságának növelését az összes bonyolult nemzetközi problémák megoldásában, szorgalmazza tevékenységének tökéletesítését és demokratizálását, a világszervezetnek a kortárs világ realitásai szerinti alakítását. A felek bővíteni fogják képviselőik együttműködését az ENSZ-ben és más nemzetközi szervekben a béke megvédéséért, a nemzetközi biztonság erősítéséért, a leszerelés megvalósításáért, az összes népek közötti együttműködés és barátság előmozdításáért. Készült Bukarestben, 1980. augusztus 30- án, két eredeti példányban román és francia nyelven. Mindkét szöveg azonos érvényű. TÁVIRAT A REPÜLŐGÉPRŐL NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Excellenciád! Most, amikor távozom nagyszerű országából, örömmel küldöm önnek, a román népnek és kormányának őszinte köszönetemet. Küldöttségem és jómagam méltányoltuk a román nép részéről és személy szerint az ön részéről tapasztalt meleg fogadtatást és az egész látogatásunk során érzett baráti vendégszeretetet. Mindez bizonyítja, hogy Romániát és Kamerunt az együttműködés kiváló kapcsolatai fűzik össze, amelyek meggyőződésem szerint még inkább fejlődni és erősödni fognak országaink javára. Az alkalmat megragadva, önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, a román népnek jólétet és haladást kívánok. Biztosítom excellenciádat legmélyebb nagyrabecsülésemről. AHMADOU AHIDJO, • Kamerun Egyesült Köztársaság elnöke ROMÁN-KAMERUNI EGYEZMÉNYEK ALÁÍRÁSA Dumitru Bejan, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium miniszteri rangú államtitkára és Pierre Desiré Engo, Kamerun Egyesült Köztársaság helyettes gazdasági és tervezésügyi minisztere szombat délelőtt aláírta a következő dokumentumokat: Románia Szocialista Köztársaság és Kamerun Egyesült Köztársaság kereskedelmi kormányegyezménye; Románia Szocialista Köztársaság VALUTÁT HOZ A MÁRVÁNY JELENTŐS EXPORTIGÉNYEKNEK TESZNEK ELEGET A SIMERIAI MÁRVÁNYKITERMELŐ ÉS -FELDOLGOZÓ VÁLLALATBAN A simeriai márványkitermelő és -feldolgozó vállalatban azzal fogadják az újságírót, hogy szépek, elismerést érdemlőek ugyan az eredményeik, de lehettek volna még szebbek és még nagyobbak. Mindjárt sorolni is kezdik, mit kellett volna másképpen tenni ahhoz, hogy a lehetőségek szintjére emeljék a megvalósításokat. Nem más kérdés persze, hogy valahányszor csak visszatértem e vállalatba, mindig új és új termelésnövelő lehetőségekkel hozakodtak elő. Emlékszem, ezelőtt egy esztendővel az új kitermeléseken — egyszerűen a munka ésszerűbb megszervezésével — a munkatermelékenységet sikerült növelniük. Jelenleg pedig, az idei terv és az ötéves tervfeladatok példás teljesítése végett, a gépkihasználási mutatón szeretnének javítani. Ehhez kérnek az illetékes iparközponttól, valamint a gumiabroncsgyártó vállalatoktól segítséget. De miről van szó? Pillanatnyilag a szállítóeszközök többsége áll, mert nincs min gurulnia. A márványlapokat a kitermeléstől a feldolgozókig nehéz terepen, hegyi utakon szállítják, ami gyorsan koptatja az abroncsok felületét, a tehergépkocsik biztonsága azonban minden tartozék kifogástalan állapotát követeli meg. Nem lehet, és nem is szabad rece nélküli gumiabroncsokkal közlekedni. A vállalat meg is kapta a szükséges abroncsszámra a kiutalást, de a gyártók még nem adtak át ebből egyetlen darabot sem. De hogy is kaphattak volna, amikor az építőszerelő munkálatok megkésése miatt a zilahi gumiabroncsgyár beindítása nem történt meg, a fővárosi Danubiana és a Florenti-i Victoria pedig nem tudta az igényekben keletkezett űrt pótolni, (íme, egy újabb példa arra, hogy a beruházások átadásának megkésése milyen bonyodalmakat okozhat nemzetgazdasági szinten). Mindazonáltal a simeriai márvány-kitermelők-feldolgozók nagyobb segítséget érdemelnének, és Kamerun Egyesült Köztársaság kormányegyezménye a beruházások kölcsönös előmozdításáról és szavatolásáról; Románia Szocialista Köztársaság és Kamerun Egyesült Köztársaság kormánymegállapodása a Foumban-Mamfe tartományi bányaipari feltárásról és kitermelésről . Románia Szocialista Köztársaság és Kamerun Egyesült Köztársaság kormánymegállapodása a baromfitenyésztési kooperációról, ha a kiutalt abroncsmennyiség egészét nem is, de lagalább egy részét jó lenne, ha rövid időn belül megkapnák. S nem pusztán azért, hogy javuljon a gépkihasználási mutató, hanem avégett, hogy ennek hatásaként az egyre növekvő exportkérelmeknek eleget tehessenek. Mert nemzetgazdaságunk további erősítése, fejlesztése szempontjából, figyelembe véve, hogy tekintélyes valutaösszegeket hoznak az innen kikerült termékek — nem akármilyen termelőegységről van szó. A simeriaiak javára írható, hogy a meglévő, tőlük független nehézségek ellenére eddigi tervfeladataikat jelentősen túlszárnyalták, a globális termelést például 11 millió lejjel. Mindez a munka termelékenységének további fokozásával — ezt dolgozónként 6000 lejjel növelték — volt elérhető. Említettem, hogy a munkaszervezés javítása nem kis mértékben járult hozzá a termelés növeléséhez. Szólnunk kell azonban arról is, hogy a munkafegyelem erősítésének, a munkához való megfelelő hozzáállásnak is megvolt ebben a maga szerepe. Persze, mindez a maga során hozzáértő vezetést, a szaktudás folyamatos gyarapítását, az új, a korszerű állandó fi Román Győző Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke meghívására Ahmadou Ahidjo, Kamerun Egyesült Köztársaság elnöke 1980. augusztus 27—30 között hivatalos látogatást tett Romániában. Ahmadou Ahidjo elnök és hivatalos kísérete romániai látogatása során megtekintett gazdasági és szociális-kulturális létesítményeket Bukarestben és Argeș megyében. Mindenütt meleg szeretettel és barátsággal fogadták, jeléül annak, hogy Romániát és Kamerunt jó viszony fűzi össze, a két nép a kölcsönös tisztelet és nagyrabecsülés érzéseivel viseltetik egymás iránt. Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Ahmadou Ahidjo, Kamerun Egyesült Köztársaság elnöke a barátság, az egyetértés és a kölcsönös tisztelet légkörében hivatalos megbeszéléseket folytatott. A megbeszéléseken részt vett: Román részről : Ion Dinca, a kormány első miniszterének első helyettese; Stefan Andrei külügyminiszter, Maxim Berghianu, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium miniszteri rangú államtitkára; Dumitru Bejan, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium miniszteri rangú államtitkára; Petre Preoteasa miniszteri rangú államtitkár, az Állami Tervbizottság első alelnöke; Constantin Mitea, Románia Szocialista Köztársaság elnökének tanácsosa; Petre Gigea, Románia Szocialista Köztársaság elnökének tanácsosa; Petre Tanasie külügyminisztériumi igazgató; Porfir Negrea, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete Kamerun Egyesült Köztársaságban. Kameruni részről — Paul Dontsop külügyi államminiszter; Felix Tonyo Mbong mezőgazdasági miniszter; Joseph Charles Domba, a köztársasági elnöki kancellária minisztere; Cristian Songwe Bongwa, a köztársasági elnöki kancellária minisztere; Bello Bauba, a köztársasági elnöki kancellária helyettes főtitkára; Pierre Desiré Engo, helyettes gazdasági és tervezésügyi miniszter; Ousmane Mey, az Északi Tartomány kormányzója; Joseph Ekadi Sammick, a köztársasági elnöki kancellária megbízottja; René Sadi, a köztársasági elnöki kancellária megbízottja; Gabriel Hapi Tina, az Állami Protokollhivatal vezérigazgatója; Marcel Aboubakar, a köztársasági elnöki kancellária attaséja. Nicolae Ceausescu elnök és Ahmadou Ahidjo elnök, attól a politikai akarattól áthatva, hogy bővítsék és mélyítsék a baráti kapcsolatokat a román és a kameruni nép között a kölcsönös érdekeknek megfelelően, a béke és az egyetértés egyetemes ügye szolgálatában, aláírta Románia Szocialista Köztársaság és Kamerun Egyesült Köztársaság Ünnepélyes Közös Nyilatkozatát. A két államfő tájékoztatta egymást a két ország politikai, gazdasági és társadalmi tevékenységéről, elemezte a kétoldalú kapcsolatok fejlesztési távlatait és átfogó véleménycserét folytatott a fontosabb közös érdekű nemzetközi kérdésekről. A két elnök kiemelte, a két ország gazdasága lehetőségeket kínál a gazdasági kooperáció fejlesztésére, a kereskedelmi cserék bővítésére és sokrétű kiépítésére. Megerősítette elhatározását, hogy munkálkodik kölcsönösen előnyös kooperációs akciók kidolgozásáért a gépipar, az erdőgazdálkodás, a mezőgépészet, a gátépítés, a városvillamosítás terén és más közös érdekű területeken vegyestársaságok létesítése és a termelési kooperáció más modern formái révén. Mint hangsúlyozta, dinamikusabban kell növelni a kereskedelmi cseréket, e célból fokozni kell a Kamerunba irányuló román exportot és a Romániába irányuló kameruni exportot. A két elnök kidomborította, milyen fontos szerep hárul a gazdasági és műszaki kooperációs egyezmény alapján megalakított vegyesbizottságra a román—kameruni gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségeinek alapos megvizsgálásában, a hasznosításukhoz szükséges utak és eszközök feltárásában, és egyáltalán a két ország közötti kereskedelmi cserék és koopegyelembe vételét követelte meg. S hogy mindez Simerián nemcsak szóbeszéd, hanem tetteik mozgatórúgója, azt egy adat példázza: a már említett abroncsprobléma okozta nehézségek ellenére az ezer lej árutermelésre előírt költségszintet 14 lejjel csökkentették, s ebből 11,20 lej anyag- és energiamegtakarításból eredt, ötletek, elgondolások egész sorát dolgozták ki és alkalmazták ahhoz, hogy az addig is leszorított költségszintekből további lejeket faragjanak le. De mindezen felül az, hogy igyekeztek a kitermelt párványból — az se mindegy, hogy ezt lapoknak, mozaikkockáknak, kavicsnak vagy préselt lemeznek adják el — minél nagyobb értéket kihozni, tovább növelte a bevételt. A termelés növelése, a költségek csökkentése és a bevételek megtetézése aztán együttesen a tervezett nettó termelési érték 3, a nyereség 2,5 millió lejes gyarapításához vezetett. Kétségtelen, hogy jelentős exportigény mutatkozik a márványtermékek iránt, s ez már önmagában véve is serkentőleg hatott az elért eredmények megvalósítására. De az sem vitatható, hogy ugyancsak jelentős erőfeszítések megtétele kellett az igényelt ráció fellendítésében. Ilyen összefüggésben megállapodott, hogy a vegyesbizottság a legrövidebb időn belül tartsa meg első ülésszakát Yaoundéban vagy Bukarestben. A két államfő, hangsúlyozva a román és a kameruni nép közötti jobb megismerés és közeledés fontosságát, hangot adott annak az akaratának, hogy fokozzák és fejlesszék a cseréket és az együttműködést az oktatás, a kultúra, az egészségvédelem és a sport terén. Megállapítva, hogy a megfelelő jogi keretek stabilitást és távlatot kölcsönöznek a kétoldalú kapcsolatoknak, a látogatás alkalmával aláírták a következő dokumentumokat: kereskedelmi egyezmény; egyezmény a beruházások kölcsönös előmozdításáról és szavatolásáról ; kooperációs megállapodás a bányaipari feltárás és kitermelés terén és megállapodás a baromfitenyésztési kooperációról. A két elnök úgyszintén elhatározta, hogy a közeljövőben kössenek más egyezményeket is közös érdekű területeken. Nicolae Ceausescu elnök és Ahmadou Ahidjo elnök, megerősítve országa szilárd elhatározását, hogy minden erőfeszítést megtesz az együttműködés fokozása érdekében, kifejezte meggyőződését, miszerint a román,kameruni baráti kapcsolatok és együttműködés előmozdítása megfelel a román és a kameruni nép alapvető érdekeinek, jelentősen hozzájárul az enyhülés, a biztonság és az együttműködés ügyéhez Európában és Afrikában, a békéért és a haladásért folytatott világméretű küzdelemhez. A megbeszélések során mélyenszántó véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről és a kortárs világ változásairól. A két elnök kiemelte, hogy a nemzetközi életben mélyreható átalakulások történnek, amelyek kihatnak a világ összes országaira és népeire: mint hangsúlyozta, e változások abból fakadnak, hogy egyre erőteljesebben érvényesül az összes népek szabadság- és függetlenségi vágya, harca a haladásért, a jólétért, demokratikus nemzetközi kapcsolatok kiépítéséért. Mint kiemelték, a népek szilárd elhatározása, munkálkodni az imperializmus, a kolonializmus és az idegen uralom minden formájának felszámolásáért, azért, hogy önállóan rendelkezzenek nemzeti kincseikkel, szabadon válasszák meg társadalmi fejlődésük útját, a béke, a biztonság és az egyenjogú együttműködés körülményei között éljenek. A két államfő rámutatott, országát aggasztja, hogy az utóbbi időben rosszabbra fordult a világpolitikai légkör, mert számos probléma nem nyert idejében, illetve csak részben nyert megoldást, fokozódtak a világ uralmi és befolyási övezetekre való újrafelosztásának tendenciái, kiéleződtek a gazdasági és politikai ellentétek az államok és államcsoportok között, beavatkoznak más népek belügyeibe, mellőzik azok alapvető jogait. Megállapították, hogy bár az utóbbi időben bizonyos mértékben enyhült a feszültség, a helyzet továbbra is aggasztó, és inkább mint valaha szükség van az összes országok szoros együttműködésére, hogy megszüntessék a nemzetközi feszültséget, biztosítsák az enyhülés, az együttműködés és a béke, a nemzeti függetlenség tiszteletben tartása jegyében fogant politika felújítását és folytatását. A román és a kameruni elnök aggodalommal taglalta a különböző földrajzi övezetekben észlelhető konfliktusállapotok alakulását, s felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az állapotok veszélyeztetik a világbékét. A tapasztalat ugyanis az hogy az erőszak nem oldja meg, hanem ellenkezőleg, súlyosbítja a konfliktusokat, sőt újabbakat szül, amelyek veszélyeztetik az államok függetlenségét, a népek gazdasági-társadalmi haladását és jólétét, az egyetemes békét és biztonságot. Mint hangsúlyozta, határozottan fel kell lépni az összes államközi vitás kérdések kizárólag politikai, tárgyalásos rendezéséért. A két elnök részletesen megvizsgálta az afrikai helyzetet, gyors és kifogástalan kielégítéséhez. Mindenekelőtt a fizikai termelés megadott szintjeinek elérése volt kötelező. Nos, e szinteket nemcsak, hogy megvalósították, hanem túlszárnyalták a simeriaiak: márványlapból 2270, mozaikkockából 14 000 négyzetméterrel, a kohó- és vegyipar számára szükséges mészkőből 5000, márványporból pedig 2800 tonnával szállítottak többet. És termékeik minősége kifogástalan volt. Ez újabb és újabb rendelőket vonzott a vállalathoz, úgy hogy exportból ezideig 575 000 lejjel növelhették a bevételt... De álljunk itt meg a simeriai márványkitermelők és -feldolgozók eredményeinek ismertetésével, hiszen — úgy véljük — a felsoroltak kellőképpen érzékeltetik azt, hogy ha egy munkakollektíva szívügyévé teszi a tervfeladatok mindegyikének túlszárnyalását, akkor meg is találja ehhez a forrásokat, lehetőségeket. Még akkor is, ha a tehergépkocsiparkból jelenleg csak 20 szállítóeszközzel dolgozhatnak. S el lehet azon is gondolkodni, hogy a simeriaiak mekkora többletet valósítottak volna meg, ha minden gépük üzemképes. megerősítette, hogy minden egyes népnek törvényes joga rendelkezni saját sorsával. A két elnök kijelentette, támogatni fogja a népek nemzeti felszabadító harcát az imperializmus, a kolonializmus, a raszszista és az apartheid politika ellen, az uralom és az elnyomás bármely formája ellen. A két elnök országa nevében megelégedéssel nyugtázta a Zimbabwe nép ragyogó győzelmét a felszabadulásért vívott harcban, a független és szuverén Zimbabwe állam megalakulását, ami sorsdöntő jelentőségű történelmi esemény volt a Zimbabwe nép életében, széles visszhangot keltett Afrikában és szerte a világon, s jelentősen előmozdítja a béke, az enyhülés, a függetlenség és a népek közötti együttműködés általános politikáját. A két államfő hangsúlyozta, sürgősen biztosítani kell Namíbia függetlenségét, a namíbiai nép ama jogát, hogy szabadon, törekvéseinek és érdekeinek megfelelően, az ENSZ-közgyűlés az ENSZ Namíbia Tanácsa vonatkozó határozatai alapján válassza meg további fejlődésének útját. Mint megállapította, a neokolonialista típusú megoldási módozatok kikényszerítésére irányuló próbálkozások idegenek e törekvésektől, súlyosan veszélyeztetik a térség népeinek békéjét és szuverenitását, s tovább bonyolíthatják a nemzetközi helyzetet. A két államfő megerősítette, hogy országa szolidaritást vállal a namíbiai nép harcával, amely a SWAPO, a namíbiai nép törvényes képviselője vezetésével bontakozik ki, politikailag, erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatja ezt a küzdelmet. A két elnök megállapította, hogy az apartheid politika súlyosan sérti az emberi méltóságot, a nemzetközi élet alapelveit, és megerősítette, hogy országa cselekvően támogatja a dél-afrikai többségi lakosság igazságos küzdelmét az apartheid és a faji megkülönböztetési politika felszámolásáért. • Erélyesen elítélte a dél-afrikai rasszista rendszer agreszsziós katonai akcióit Angola és más független afrikai államok ellen. A román és a kameruni államfő hangsúlyozta, hogy a kontinens problémáit az afrikaiaknak maguknak kell megoldaniuk minden külső beavatkozástól mentesen. Mindkettő síkraszállt az afrikai államok, az összes hazafias erők egységének és szolidaritásának erősítéséért abban a közös harcban, melynek célja megszilárdítani a nemzeti függetlenséget, nemzeti és regionális téren egyaránt a gazdasági és társadalmi haladásra összpontosítani minden erőfeszítést. A két államfő kiemelte: fontos szerep hárul az AESZ-re a kontinensen fennálló viszályok és feszültségi állapotok politikai rendezésében, az afrikai államok közötti jó szomszédság és együttműködés légkörének megteremtésében, a gyors ütemű gazdasági fejlődést célzó erőfeszítések felkarolásában. Az európai helyzettel kapcsolatosan a két elnök hangot adott annak a meggyőződésének, hogy amennyiben haladás születik az európai együttműködés és biztonság ügyében, ez pozitív hatással lesz a világpolitikai légkörre, s kedvező következményekkel jár a békére és az enyhülésre nézve. Mint megállapította, az európai biztonság megteremtésének egyetlen útja meggátolni a fegyverek felhalmozódását, tárgyalásokat kezdeni a katonai készültségcsökkentés és a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósításáról, az európai katonai egyensúly biztosításáról, de nem a fegyverkezés fokozásával, hanem a csapatállományok és a katonai költségek csökkentésével, továbbá fokozni a gazdasági, a kulturális és a műszaki-tudományos kooperációt az összes európai államok között. A közép-keleti helyzettel kapcsolatos véleménycsere során a két államfő megállapította: feltétlenül fokozott erőfeszítéseket kell tenni a globális, igazságos és tartós béke megteremtéséért, amely hozza meg az izraeli erők visszavonulását az 1967-ben megszállt arab területekről, beleértve az arab Jeruzsálemet is, a palesztin kérdés megoldását a palesztin nép önrendelkezési jogának szavatolása alapján, ezen belül egy független palesztin állam megalakítását, hozza meg továbbá a térség valamennyi állama függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartását. A világ békéje és biztonsága szempontjából az egyik legégetőbb probléma felszámolni a gyengén fejlettséget és megteremteni egy új gazdasági világrendet. A két elnök megállapítja, hogy az eddigi tárgyalásokon nem történt érdemleges haladás, a gazdasági bizonytalanság fokozódott, a gazdasági egyenlőtlenségek mélyültek, a fejlődő országok — különösen a kőolajimportáló fejlődő országok — nehézségei megsokasodtak, tovább tart a gazdasági válság, valamint a nyersanyag- és az energiaválság, s mindez negatívan befolyásolja a nemzetközi élet összességét. Románia és Kamerun úgy véli, hogy egy új gazdasági világrend megteremtése kötelessége és létérdeke minden államnak, függetlenül társadalmipolitikai rendszerétől és gazdasági fejlettségi szintjétől, hogy az emberiség jövőjének ezt az alapvető problémáját csakis az összes államok cselekvő és egyenjogú közreműködésével lehet méltányosan megoldani. Ilyen összefüggésben megerősíti azt a politikai elhatározását, mindent megtesz az ENSZ-közgyűlés jelenlegi különülésszakának jó menetéért, hogy a beindítandó globális tárgyalások hozzanak érdemleges haladást egy új nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése ügyében. Nicolae Ceausescu elnök és Ahmadou Ahidjo elnök, kidomborítja, hogy a fegyverkezési hajsza példátlan fokozódása és a katonai kiadások növekedése milyen veszélyt jelent, egyetértett abban, hogy a tartós világbékét csakis úgy lehet biztosítani, ha konkrét leszerelési és elsősorban nukleáris leszerelési intézkedéseket fogadnak el. A leszerelés nyomán megtakarítandó eszközöket pedig minden egyes nemzet fejlesztésére, az államok gazdasági és társadalmi problémáinak megoldására, különösen pedig a fejlődő országok erőteljesebb támogatására kell felhasználni. A két elnök kiemelte az ENSZ-közgyűlés leszerelési különülésszakán elfogadott határozatok fontosságát, és megállapította: a világszervezet lényegesen hozzájárulhat a nemzetközi biztonság megteremtéséhez. A két államfő hangsúlyozta: növelni kell a világszervezet szerepét az emberiség bonyolult problémáinak megoldásában. Szilárd meggyőződése a két elnöknek, hogy e problémák tartós és méltányos megoldásához elengedhetetlen a világ összes államainak cselekvő és teljesen egyenjogú részvétele, hiszen valamennyi állam érdekelt a nemzeti függetlenség és szuverenitás jegyében fogant új kapcsolatok kiépítésében. A két államfő rámutatott: tökéletesíteni és demokratizálni kell, állandóan a kortárs világ realitásai szerint kell alakítani a világszervezetet. Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Kamerun Egyesült Köztársaság elnöke megelégedéssel nyugtázta a látogatás gyümölcsöző eredményeit, és meggyőződése, hogy a megbeszélések, az ez alkalommal aláírt egyezmények nyomán a román és a kameruni nép baráti kapcsolatai fejlődnek és elmélyülnek, s egyben jelentősen előmozdítják az egyetemes béke és együttműködés erősödését is. Ahmadou Ahidjo, Kamerun Egyesült Köztársaság elnöke őszinte köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének a meleg fogadtatásért, a látogatás egész ideje alatt tapasztalt vendégszeretetért, tiszteletért és barátságért. Ahmadou Ahidjo, Kamerun Egyesült Köztársaság elnöke meghívta Nicolae Ceausescu elvtársat, Románia Szocialista Köztársaság elnökét, tegyen hivatalos baráti látogatást Kamerun Egyesült Köztársaságban. A meghívást örömmel elfogadták, a látogatás időpontját diplomáciai úton határozzák el. A KAMERUNI ÁLLAMELNÖK BEFEJEZTE LÁTOGATÁSÁT HAZÁNKBAN KÖZÖS KÖZLEMÉNY melléktermékről Értek ! (Folytatás az 1. oldalról) Ami a villamosenergia fogyasztást illeti: vállalati viszonylatban ugyancsak beilleszkedtek a megszabott normákba. A fogyasztás csökkentését eredményező lehetőséget találtak például a fűrészárugyárakban. Abból a megállapításból kiindulva, hogy az össz-energiamennyiség 50 százalékát a szívóberendezések fogyasztják el, ahol lehetett, szalagos szállítókkal cserélték ki ezeket a berendezéseket. Ezek 30—40 százalékkal kevesebb villamosenergiát fogyasztanak mint a szívóberendezések. További energia megtakarításhoz vezetett az a megoldás is, hogy a gyergyószentmiklósi, csíkszentdomokosi és csíkszentsimoni egységekben központi megvilágítást alkalmaztak, az azelőtti százkétszáz villanyégő helyett, két-három központból világítják meg a munkahelyeket. Mindenütt leállítják a gépeket és a ventillátorokat, amikor szünetel a munka, a gépekre szabályzó került az üresjáratok kiküszöbölésére. Bármennyire is ismert, s talán elkoptatottnak véli a mondás: az erdő minden fája aranyat ért, nem árt, ha ezt sokrétű összefüggésben gyakrabban újragondoljuk, s főként ha az „arany kibányászása“ érdekében leleményesen, körültekintően járunk el. A Csíkszeredai vállalathoz tartozó erdőkitermeléseken és fafeldolgozó egységekben sikerrel járt néhány próbálkozás mind az anyag sokrétű értékesítése, mind az üzemanyag és energiatakarékosság terén. De az erdők kincse csak akkor válik nemes értékké, ha minden lehetőséget maradéktalanul kihasználnak. S ilyen vonatkozásban itt is, akárcsak másutt, bőven akad még tennivaló. Nyilvánvaló, hogy a Csíkszeredái faipari vállalatban is, akárcsak más termelőegységekben, ezekben a hetekben, hónapokban az idei és az ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítésére és túlszárnyalására összpontosítják az erőfeszítéseket. Szoros öszszefüggésben ezzel tág tere nyílik a jó gazdaszellem érvényesítésének is.