Előre, 1981. március (35. évfolyam, 10348-10373. szám)
1981-03-01 / 10348. szám
2 A II. MEZŐGAZDASÁGI KONGRESSZUS DOKUMENTUMAINAK SZELLEMÉBEN BIHAR MEGYE MEZŐGÉPÉSZEINEK, AZ ÁLLAMI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK DOLGOZÓINK HOZZÁJÁRULÁSA AZ ÚJ AGRÁRFORRADALOM KITELJESÍTÉSÉHEZ ,tulajdonképpen igazi agrárforradalmat kívánunk megvalósítani a termelés, a munkatermelékenység, a műszaki Színvonal, a gazdasági hatékortyság, a falvainkon folyó általános társadalmi tevékenység tekintetében." NICOLAE CEAUSESCU KIFOGÁSTALANUL MŰKÖDŐ GÉPEKKELKORSZERŰ GAZDÁLKODÁST A biharpüspöki mezőgépészeti részlegen Fazakas Ferenc karbantartó gépész a gépjavítás gyorsüzeméről számolt be. A részleg gépparkja kijavítva váltja a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetét : tárcsák, boronák, vetőgépek mind üzemképesek. Az SPC típusú gépekre már szerelik a vetőszerkezetet, hogy a cukorrépa vetésére is idejében felkészüljenek. Ezek a teljesítmények igazolják: a részleg mezőgépészeitelytállták a téli gépjavítási munkában. Egyébként arra is futja idejükből, hogy a kombájnok karbantartásával foglalkozzanak, s az már igazán nemt az ő hibájuk, hogy a székelyhídi műhelybe küldött két traktormotor csak későn érkezett vissza, s hogy másik két erőgép gumiabroncs hiánya miatt kényszerül pihenőre. Különben nagyon jó módszer, hogy amit tudnak, helyben javítanak, s a szakosított műhelyek dolgozóitól csak az összetettebb ,műszaki beavatkozáshoz kérnek segítséget. A saját részlegen való gépjavításnak, amellett, hogy olcsóbb, még van egy előnye: gyorsabb és a felelősség is közvetlenebb. Próbára teszi a részlegvezető szervezőkészséget is a mezőgépészek szakértelmét. A részleg dolgozói, ilyen tekintetben is jól vizsgáztak. A gépjavítás kapcsán szóba került a gépkihasználás, a tervezés. A részlegvezetővel folytatott eszmecserében abból az alapelvből indultunk ki, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet tevékenységében nélkülözhetetlen a mezőgépészeti részleg. A célszerű munkaszervezés, a minél teljesebb gépkihasználás tehát a tervezett termések elérésének egyik meghatározója. Idejében, jó minőségű munkát végezni, ez a mezőgépész feladata. Ezért siettek a gépjavítással, ezért igyekeznek minél jobban felkészülni a tavaszi idénymunkákra, a termelési feladatok teljesítésére. A szocialista mezőgazdasági egységek vezetőtanácsai, az egészparasztság II. kongresszusának Határozata előirányozza a mezőgépészeti állomások tevékenységének további tökéletesítését, azt, hogy a mezőgépészek szervesen beleilleszkedjenek a mezőgazdasági egységek termelőmunkájába, használják ki maximális teljesítménnyel a gépállományt. Ezeket a feladatokat szem előtt tartva a részleg dolgozói idén még nagyobb felelősségérzettel járulnak hozzá a termés növelését célzó intézkedések végrehajtásához, az előírt technológiák példamutató alkalmazásához. Ilyen vonalkázásban elemezzük például az egységes kémizálási részleg munkáját. A mezőgazdasági gégészetben Harminc éve dolgozó részlegvezető, a khnikaalakulatok használhatóságáról szólva megjegyezte, hogy a gépcsoportokat a telkesítési adottságokhoz és a domborzati viszályokhoz is kell méretezni, hogy az egységesített és szakosított géppark teljesítményben túlhaladja a hagyományosan megszervezett részlegek operativitását és kezelhetőségét. Hogy mennyire fontos a gépcsoportok arányos elosztása, a termelőeszközök megfelelő irányítása, azt nem szükséges bizonygatni. Arra viszont érdemes kitérni, milyen buktatók rejlenek a közvetett munkaszervezés gyakorlatában. A mezőgépészeti részleg időszerű feladata tulajdonképpen az istállótrágya és a műtrágya kiszállítása és kiszórása lenne. Az egységes agráripari tanácstól kapott februári munnkatervben azonban nem szerepelt az istállótrágya szállítása. Fel volt tüntetve a szántás, a műtrágyázás, a kukoricaszár betakarítása és szállítása, a gyümölcsfák permetezése, csak éppen az nincs, ami a legidőszerűbb, és amit később már nem lehet elvégezni: a Szerves lápágyünköldözők alkalmazása. Így vált formálissá egy munkaprogram, amelyre egyébként nagy szükség lett volna, hiszen ervnek segítségével szabályozhatták volna a fajlagos és teljes üzemanyagfogyasztást, a gépkihaszználást és a napirenden levő agrotechnikai tennivalókat. A helyes irányítás meghonosításának alapja a részlegeknek a termelőszövetkezetekkel való nagyon szoros együttműködése. A tervezőnek alapos helyzetismeretre van szüksége, amit jónéhány ezer hektár területen és több termelőegység szintjén igen nehéz megszereznie. Éppen ezért,a gépkihasználás operatív tervezését és irányítását a termelőszövetkezet főmérnökével és a mezőgépészeti részleg vezetőjével közösen kell megoldania. Az utóbbi időben alig maradt a mezőn hótakaró. A gépek leginkább kora reggel, a még fagyos talajon dolgozhatnak. Ha teljesítményről beszélünk, akkor ezeket a jellegzetességeket is figyelermbe kell vennünk. A déli órákban például már nem lehet a búzaföldeken műtrágyát szórni, így a gépeket a legelőkre irányítják. A szántást végző mezőgépészeknek pedig az éjszakai-reggeli fagyok hatására kialakult jó munkalehetőségeket kell kihasználni, nagy jelentősége van. Termelőeszközök nélkül, egyebár, nem lehet gazdálkodni. Korszerű gépekké! S e gépek tő-, késétés kihasználásával viszont a növénytermesztést és állattenyésztést egyaránt korszerűvé, hatékonnyá és jövedelmezővé lehet tenni. Erre rengeteg a bizonyíték, akárcsak arra, hogy ahol a mezőgépészek jól dolgoznak, ott a termeléspoténciás kihasználása is fokozottabb, a gazdálkodás belterjesebb, a terméseredmé-nyek, a tenysészeti adottságok és a beruházások nyújtotta lehetősségekhez igazodnak. Tehát: az egységes gépparkkal rendelkező mezőgépészeti állomásoknak és egységeknek döntő szerepük van a növénytermesztés, takarmánytermesztés és ezáltal az állattenyésztés fejlesztésében, a mű- Szaki-anyagi alapok és a termelőeszközök, a legfontosabb termelőeszköznek, a földnek (talajnak) a célszerű kihasználásában. Milyen feladatokat kell teljesíteniök, hogy e célkitűzéseket megvalósítsák? Amint a II. mezőgazdasági kongresszus dokumentumaiból kitűnik, figyelmet kell fordítani arra, hogy a mezőgépészeti állomások szervesen beilleszkedjenek a mezőgazdasági egységek termelőmunkájába. Ez állandó követelmény s tulajdonképpen létérdek a termelésben együttműködő partnerek számára. Helyénvaló ezt kiemelni, hiszen számtalanszor találkozhattunk alacsony teljesítményeket nyújtó, rossz gépkihasználással működő, gyengén szervezett egységekkel. Az egységes géppark maximális kihasználása sok tényezőtől függ. Kezdjük talán a. .munkaeszközök _ minőségével. A karbantartott és jól működő gép a gyors és jóltminőségű munka egyik meghatározója. Ebből kell kiindulnii, s a szakosított műhelyek tevékenységét olyan színvonalra emelni, hogy a mezőgépészeti egységek gépparkja alkalmas legyen a termelési feladatok teljesítésére. A múlt év őszénBihar megyében ésszerűbbé tettéka központi műhelyek munkamegosztását s így a javítások hatékonyabbá váltak, a költségek is csökkentek. A figyelem még olyan részletkérdésekre is kiterjedt, mint a gumiabroncsok és tömlők központosított vulkanizálásáinak megszervezése, ami nem jelentéktelen dolog, ha figyelembe vesszük, hogy a kerekek meghibásodása miatt milyen sok erőgép jut kényszerpihenőre. A minőségi javítás és karbantartás azonban csak az egyik tényező. Az igénybevétel a mezőgépészeti részlegen kezdődik. A mezőn vizsgáznak gépészek és gépek egyaránt , a minősítést a teljesítmény határozza meg. Azt mondtuk, hogy a jó munkához jó gépre van szükség. A XII. pártkongresszus előirányzatai szerint a jövőben még jobb és még több gép jut a mezőgépészeti állomások ellátmányába, így nem marad más hátra, mint a biztosított arijungi alajítói minél jobban gazdálkodni, fokozni a gépkihastzlálást. Ez utóbbinak azonban több jellemzője Vani. Amikor a mezőgépész dolgozik,ar miközbeni működteti a gébét, arra is figyel, mennyit végzett, tehát "Számon tartja a teljesítményt, de ezzel párhuzamosan az üzemanyagfogyasztást is. A kifejtett munkát s tevékenységének eredményét egyaránt felméri s így nem tesz mást, a termelékenységet értékeli. Ha a munkateljesítmény kiszámításánál a termésnövekedést vesszük alapul, az így kialakult érdekeltség viszonylatában a gépi használás már nem csak műszaki kérdés, hanem ugyanakkor létérdeket, érintő minőségi tényező. Tehát nemcsak a mennyiségi, de a minőségi mutatókat is előtérbe kell helyeznünk. Utóbbiak végeredményben a gazdálkodás mutatói s ezért figyelnünk kell rájuk. Ha a hektárokban mért tapi teljesítményt a gépek üzemeltetési idejéhez, továbbá a kiszámított önköltséghez viszonyítjuk, megkapjuk a jövedelmező gépkihasználás összetevőit. Ezt a számítási módot nem minden mezőgépészeti állomáson vagy részlegen honosították meg, s ily módon csak elvétve találkozunk olyan részlegvezetővel , aki felelni tud arra a kérdésre, hogy a különböző traktortípusoknak vagy géptípusoknak mennyi az össz- vagy részleges (értsd: időszerű munkaszakaszonként számított) üzemelési ideje (például órákban kifejezve), vagy jövedelmezőségi együtthatója. De nem egy esetben afelől is hiába érdeklődünk, melyek a gépkilsteriálást csökkentő objektív és szubjektív okok. Nem lehet kielégítő egy olyan válasz, hogy tavaly aratáskor azért csökkent a gépkihasználás, mert esett az eső. Miért nem tesszük hozzá például azt is, hogy egyik gazdaság határában négy napig áll a kombájn, mert nem visznek a mezőre hajtószíjat, vagy más termelőegységben a rossz szervezés miatt, telére csökken a napi teljesítméy? És egyáltalán: az objektív akadályok kedvezőtlen hatása elsősorban a gépkihasználás időtartamában jelentkezhet, azaz abban, hogy mennyt, hanem 14 nap alatt arattam le egy növénykultúrát; az pedig, hogy a gép egységnyi idő alatt, amíg üzemben volt, hülyén termelékenységi szintet ért el, a gazdálkodó által teremtett feltételektől és a mezőgépész lelkiismeretes munkájától függ! Ilyenszerű kölcsönhatások elemzése a jövőben vezetői és munkaszervezői gyakorlattá válhat, s nyilvánvaló az is, hogy az erinlített vizsgálódások, vagy inkább fejezzük ki úgy, hogy a szakemberek példás vezetési módszerei a gazdálkodót a termelési sajátosságok alapos elsajátításához segítik hozzá, a mezőgépészt pedig a hatékonyság módozatainak megkeresésére, a teljesebb gépkihasználás megvalósítására késztetik. S mivel a teljesebb gépkihasználás neve Nicolae Ceausescu elvtárs, a II. mezőgazdasági Komgreszszuson elhangzott záróbeszédében felszólította a mezőgazdasági szerveket, a termelőszövetkezetek tagjait, az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóit, valamennyi mezőgazdasági dolgozót a tavaszi munkálatok legjobb körülmények közötti elvégzésére. A feladat ígéri összetett, hiszen nemcsak az alapműveletekről, a kémizálásról és a vetésről van szó, hanem olyan tériíűvelőról is, mint a jó minőségű vetőmaggal való ellátás. A termesztés-technológiákra jellemző, hogy bárrmelyik művelet hiányos elvégzése a magas termések elérését akadályozza, az agrotechnikai beavatkozások hatásait rontja. Elegendő, ha példaként a rossz minőségű vetőmag használata nyomán kialakult rendellenességekre hivatkozunk. A folyamatos technológiában lehet megfelelő a vetőágy és tápanyagokkal arányosan ellátott a gyökérövezet, vagy térben és időben kifogástalan attetés, mégsem érhető el nagy termés, ha nem kielégítő a vetőmag fizikai és biológiai tulajdonsága. A megengedettnél szennnyezettebb és rosszabbul csírázó, szaporítani való anyag vetőágyba helyezésekor számolni kell az egyenetlen kikeléssel, a vetőmag-mennyiség pazarlásával, a kövérnysűrűség kedvezőtlen alakulásával. A hektáronkénti optimális növérnyszám megvalósítása azonban alapvető termelési sdemg, amely nélkül nincs teljes tenyészterület-kihasználás, következésképpen nem értékesíthető a létrehozott termesztési alap. Ezt a terméskiesést egyetlen növénytermesztési farmon sem lehet megengedni, éppen ezért a vetőmagvakkal is a legnagyobb figyelemmel kell bánni. A Szerződéses alapon termesztett növénykultúrák esetében a termelős központosított alapokból jut a vetőmaghoz. Tekintettel arra, hogy a takarmánynövényeket leszámítva alig említhetünk növénykultúrát, amelynek művelésekor a gazdálkodó be állana kapcsolatban a felvásárlóval vagy a feldolgozó gyárták, a vetőmagellátás, mondhatni, teljes mértékben a beszerzésén és nem az önellátáson alapszik. A vetőmagtermesztésre kijelölt farmokon jól ellenőrizhető a kiváló minőségű fajták magyainak szaporítása és lemérhető, hogyan kivitelezhető a nagy kapacitású gépekkel a tisztítás meg a kezelés folyamata. Ennek erédrkérnyeként a Bihar megyei magvizsgáló , "laboratórium" az mtsz-ektől nagyon kevés magmintát kap elemzésre. Annál több dolga van a vetőmagot termelő egységekkel és a vetőmagot forgalmazó vállalattal. A laboratórium munkatársainak nagy felelősséggel kell dolgozniuk, hiszen a vetés minősége és a növénykultúra biológiai és fizikai tisztasága az ő tevékenységüktől is függ. Elsősorban a csíraképességet és a tisztaságot ellenőrzik s csak a szabcsak azt jelenti, hogy a gépekkel többet és jobbak kell dolgozni, hanem azt is, hogy a mezőgépészeti állomáshoz tartozó minden termelőegységben arányosan végezzék el az időszerű feladatokat, ezért nem csak hatékony gépkihasználásról, hanem arányos gépesítésről is beszélhetünk. A géppark egységesítése révén teljesíthető az a feladat, hogy az állami mezőgazdasági vállalatokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben egységesen alkalmazzák a megszabott technológiát. Ennek feltétele azonban, hogy tartsák szem előtt a termelés és a munka szervezésiformáinak javítását és tökéletesítését. Erre pedig nagy szükség van! Előfordult ugyanis, hogy a hektár szerinti teljesítménynyilvántartás nem jelentett arányos kemizálást. Például: egy gépállomás jelenti a gyomirtó vegyszerrel kezelt terület nagyságát, hektárok-ban kifejezve, de azt nem, hogy a körzetéhez tartozó gazdaságok közül melyik végezte el teljesen a búza gyomirtását, s melyik szórt ki csak néhány hektárra vegyszert, mert elkerülendő s a munkamenetét javítandó, a mezőgépészeti állomások tevékenységében nem lehet nélkülözni a célszerűbb tervezést, érvényt kell szerezni a tudományos kutatási eredmények elterjesztésének, a vezetéstudomány gyakorlatának. Az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus meghonosítása, önálló és hatékony gazdálkodási feltételez ványnak megfelelő vetőmagmennyiség használatára adnak engedélyt. Terrmészetesen a szabvány határértékek között mozog. A legkedvezőbb az lene, ha például a csíraképesség minden minta esetében 90—95 százalék lenne. A minőséget azonban sok minden befolyásolja, például az időjárás, a tárolás és a kezelés. Tavaly az éghajlati viszonyok nem kedveztek a kukoricatermesztésnek s így a megfelelő minőségű vetőmag előállítása sem könnyű. Jónéhány termőhelyen nem érett be a kukorica, később fmeg a fagyok csökkentették a csírázási esélyt. Ennek ellenére, ott, ahol a munkaszervezés kifogástalan volt, az átlagosnál jobb minőségű vetőmagot termeltek, amnt például a mihályfalvi állami mezőgazdasági vállalatban. Itt a HD—120 jelzésű kukoricahibridet állították elő, melyből hektáron-ként még 6—7000 kilót is termeltek s a jórminőséggel sem ottáradtak adósak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek keresztelésre használt parcelláin azokban többnyire kevés és rossz minőségű vetőmag termett,s ez arra figyelmezteti a szakembereket, hogy a vetőmagtermő parcellák kijelölésekor a magasabb szintű termesztési feltételeket is megteremtsék. A vetőmag minőségének el- ffelhőrzésekor, különösképpen a kukoricahibridek vizsgálatakor, érdemes lenne a csírázási erélyt is értékelni. A magvizsgáló laboratórium acöhbán nittbs ffelSZfef felve egy klimatizált csíráztató kamrával, ahol a minőségi értékelést biztonságosan és szakszerűen végezhetnék. A tavaszi időszak első sürgősségi szakaszába tartozik a cukorrépa vetése. A cukorgyárba megérkezett a vetőrmag s a laboratóriumban újra elemezték a mintákat. A rendelkezésre álló mennyiség jó minősítést kapott, de ez nem jelenti azt, hogy a gazdálkozótnak ne lenne kötelessége a minőségi igazolvány adatainak figyelembe vétele. Vannak ugyanis tételek, arhelyeknél a csíraképesség a szabvány alsó határértéke: 70 százalék. Ebben az esetben tehát 30 százalék esély van arra, hogy ne alakuljon ki az előírt növénytávolság. A szakember nagyon jól tudja, hogy a vetőmagmennyiséget a hasznos mag értékéhez kell viszonyítania. Ez pedig nemcsak a cukorrépa, de minden növény esetében érvényes. Amit ezenkívül érdemes megjegyezni: gyenge minőségű vetőmag használatakor a hektáronkénti magmennyiség növelése még nem biztosíték a megfelelő növénytávolság kialakulására. Egyeléskor vagy ritkításkor sokkal nagyobb figyelemre lesz szükség s a megfelelő növényszámot csak akkor lehet biztosítani, ha a vetés előkészítésekor, vetéskor és növényápoláskor a vetőmag minőségi mutatóit is agrotechnikai szabályozónak tekintik. Dr. Csapó I. József MINDEN FARMRA JÓ MINŐSÉGŰ VETŐMAGOT! A MEZŐGÉPÉSZETI ÁLLOMÁSOK SZEREPE A JÖVEDELMEZŐ HOZAMNÖVELÉSBEN A szocialista mezőgazdasági egységek vezető tanácsai, az egész parasztság II. kongreszszusának Határozata magába foglalja azt, amit a XII. pártkongresszus az ötéves terv egyik legfontosabb irányvonalaként kijelölt, a mélyreható agrárforradalom megvalósítását, amely átfogja mind a műszaki-anyagi alapot, mind pedig a termelés megszervezését, a mezőgazdaság korszerű, belterjes fejlődési folyamatát. Ezeknek a célkitűzéseknek az elérésében igen nagy szerep hárul a mezőgépészeti állomásokra. Mi teszi kiemelt jelentőségűvé ezeknek az egységeknek a mezőgazdaságfejlesztéshez való hozzájárulását? Elsősorban is egy nagyon közismert jelenség: a mezőgazdasági termelés ipari jellegűvé válása. Műszakilag minden termesztett növény művelése teljesen gépesíthető; a gyakorlatban a legelterjedtebb gabona- és ipari hövenyéket legnagyobb százalékban géppel művelik s jónéhány gazdálkodási övezetben a kézi munkaerőnek csak a gépek működésének biztosításában van szerepe. Ez viszont nem egyéb, mint korszerű gazdálkodós, szocialista mezőgazdálkodásunkban mindinkább érvényesülő jellegzetesség, amelyet nem választhatunk külön a gépesítés és a kemizálás fejlesztésétől, a technológiák termőhelyek szerinti megmintázásától, a tudományos ismeretek gyakorlatba ültetésétől. Másodsorban: ha a legfontosabb termelőeszköz, a föld (találj) nem is, de a termelőeszközök zöme a mezőgépészeti állomások tulajdona. Ennek pedig szervezési, gépkihasználási, gazdálkodási és termelési szempontból igert ELŐRE - 1981. március 1 AZ OLVASÓ FÓRUMA Városomról Fogaras nem szülővárosora — 1949-től lakom itt —, de a magaménak tekintem, minden változására felfigyelek, s így örömmel számolok be fejlődéséről, melynek szemléltetésére a gazdasági-társadalmi élet bármely teremléte szolgáltat példát. Az ipar fejlődésének következményeként épültéig fel a város különböző poritjáin az új lakónegyedek Rőrstérű kérte'L'Réflélíki Kosmplexumokkal, így a lakosok ezrei költöztek be kétnyelmes lakásokba; csak az utóbbi években még két kenyérgyárat létesítettek, továbbá egy tejfeldolgozó vállalatot; a régi kórház mellett, a város Szélén, három évvel ezelőtt épült fel a poliklinikával működő háromemeletes kórház és ezekben az években költöztették egyemeletes épületbe a postát is. Új az autóbusz- és vasútállomás, s ez utóbbi melletti vendéglő és cukrászda. Az új lakónegyedekben három iskolát építettek, a régieket pedig átalakították, kibővítették. Év végére befejezik a Nicolae Balcescu utcai háromemeletes nagyáruházat. Új utcát kellett nyitni az elmúlt évben a piac mellett, mert vagy húsz tömbház már itt is felépült. Mikor én a városban letelepedtem, közszállítás nem volt; ma tíz vonalon közlekednek az autóbuszok, melyeknek menetirányait ésszerűen dolgozták ki. A sok sáros utca többnyire már csak emlék, mert az évek során az utcákat csatornázták, kikövezték-leaszfaltozták, tisztásik fártalakról gordoskodnak. Külön szólok, ha csak röviden is, a kulturális életről. Egy régi vízimalom helyén épült fel a korszerű kultúrház, melyben állandó tevékenység folyik. Itt működik a tudományos-művelődési egyetem,amelynnek keretében érdekes és hasznos előadásokat tartottak; itt szerepeltek a különböző együttesek. A restaurálás után a várban kapott helyet az 1952-ben néhány ezer könyvvel létesült városi könyvtár, melynek állomástya ma több mint 60 ezer kötetből áll. Szintén a várban rendezték be a városi múzeumot, és építettek szállodát, éttermet. Röviden és általában tehát így néz ki Fogaras, melyről, beleértve mindennapjait, sokat lehetne még írni, de egy biztos: mint sok más városunkat, ezt is a megújhodás jellemzi. Erdei József Fogaras Gazdag hétvége Dánfalván Elérik nevelői és kulturális tevékenység jellemezte nemrég, a hét végét Csíkdánfalván. A líceum épületéinek folyosóit már szombaton reggel versenyre készülő tanulók sürgölődése, izgatott suttogása töltötte be. Szász Erzsébet tanárnő irányításával Csíkszeredába isdult egy csoport, hogy részt vegyen a Megéneklünk, Románia fesztivál lííceumok közötti megyei vetélkedőjén. Ugyanaznap a helyi napközi otthon munkaközössége szervezett sikeres téadélutánt Farkas Mária óvónő irányításával; a bevételt a napközi berendezésének gazdagítására fordítják. A vasárnap szintén mozgalmas volt. Miután a tanulók egy ír másik csoportja razitárgyOlimpiászra utazott a megyeszékhelyre (szintén megyei szakasz), a kultúrotthon klubtérzdébén az 30 évesek gyülekeztek, hogy a már hagyományossá vált találkozó részleteit megbeszéljék. Este a művelődési otthon színjátszó csoportja szórakoztatta a népes közösséget, Tüdős Maratescu Titanik keringő című vígjátékát futatták be. Örömmel társuló elégtételt jelentett a színfalak mögötti látvány, ahogyan együtt izgult diák és pedagógus, termelőszövetkezeti dolgozó, mérnök és tisztviselő... A lelkes és hálás közönség fel-felcsattanó társa pedig a hosszas, fáradságos munka jutalmát, elismerését jelentette. Köszönet a lelkes csoportnak, amelynek tagjai: Albert Dénes, Albert Margit, Barabás Levente, Barta Gizella, Csáki Jenő, Erős István, Fazakas Rozália, Holló István, Kajtár Gizella, Kajtár Sándor, Kovách Ildikó, Márton Adria, Mihály András, Szabó Dezső és Szekeres Ágoston. Mihály András Dánfalva Tisztelt szerkesztőség! Értesítem a szerkesztőséget, hogy Razboieni-en javult a kenyérellátás, hetente háromszor újra elhozzák Ocna Mure?-ről, az embereknek tehát nem kell emiatt is a városba utazniuk. Csak azt nem értem, hogy miért csak a kicsi, 4,80 lejes kenyeret gyártják; a sütésnél arra is gondolhatnának, hogy például ha kétkilós félbarnát is sütnének, ez kevesebb munkával járna... Persze, legjobb lenne, ha az asszonyaink otthon süthetnének kenyeret, mert ahogy a régi mondás tartja: „ahogy gyúrja, úgy eszi“. A Leltár a ,,postafiókban“ Erről-arról rovatában egy régebbi levelemből idézték észrevételeimet arról a bizonyos postaládáról. Február 5-én már kifogástalan állapotban volt, első oldalát le is festették, úgy hogy szép sárga alapon jól látszanak a fekete számok és betűk. Jelzik a helység irányítószámát s azt, hogy a leveleket naponta kétszer viszik el. Nem láttam, de ezek után gondolom, hogy más hibás ládákat is kijavítottak. Szőke István Razbolcmi Szebb is lehetne A falumról, a Maros megyei Szentgericéről írok néhány sort. Elemista koromban úgy tanultuk, hogy e falu híres jó boráról, nagy szarvú ökreiről, no, meg a kacorról. Ez utóbbit szőlőmetszéshez használták, de a metszőolló miatt kimerít a divatból. Használták másra is a kacort, ha a helyzet úgy követelte, például ujjas harisnya szabásánál. No, de Hagyjuk. Ami volt, beszéljüknk arról ami vak, ezúttal a szövetkezeti boltról, ennek külalakjáról. Falán a vakolat lemállott, téglái letöredezettek, levezetőcsatornája is rongált állapotban van. S ahogy hallottam, pincebejárata is beomlott, . Kár’, nagy kár... Szentgerice a vidéken a nagyobb falvák közé tartozik, így hát nálunk sem hiányozhat a közös erőfeszítés, hogy megjavítsuk, rendbetegyük a boltunkat. Bükkösi Márton : Szentgerice Postaláda KEREKES ISTVÁNNÉ, Bálvó- IDŐS ANTAL ANDRÁS, Kezdinyés. Miután választ kapott a szárazpatak, Kovászna rllegye. Jogi tanácsadó rovatunkban, Postafordultával írja meg, hogy visla. Lelenk küldeni irata- ön igyen nyugdíjas: szövetkenak másolatot, de nem vagyunk állami. Ezt feltétlebiztosak a pontos címben. Ugyanis a levélben Bálványost adnunk kell ahhoz, hogy tünteti fel lakhelyének, a bolt kérése tisztázása végett a megtéken pedig Gyímes szerepel, felélő nyugdíjosztályhoz fordul-Várjuk tehát eligazító levelét. juhk. Könnyű kezeket igénylő minket végeznek a bradi (Hunyad megye) fogyasztási szövetkezet melléküzemében, a kis asztalosműhelyben; lombfürészeket, „kis ács" szerszámkészletét s hasonlókat gyártanak, ezért a műhelyben főleg nők dolgoznak Victor Draia (Hunyod) felvétele Az illetékesé a szó VIGH JÁNOS, Kutyfalva, Murányban kell hogy legyen a heves megye. A ludasi gázelosztólyiség nagyságával (egy köbmévállalat kiegészítő válaszában tér területre 0,05 négyzetméter hangsúlyozza, hogy gázresót ablakfelületet kell számítani), a csak abban az esetben husz helyiség felső falrészében nyínálhat valaki, ha vécileg lemondást kell biztosítani az elégett a kályháról. Gázrésát a vállalat gáz távozására, egyháromkariáltal jóváhagyott dokumentáció kas gázresó felszerelése esetealapján lehet felszerelni kizáró- bén (fogyasztása 0,33 köbméter olyan helyiségben, amelynek ter/óra a helyiség legkevesebb szabadba nyíló ablakai, vannak, 7,5 köbméteres lehet; az illető s ezek minimális összfelülete a helyiségben nem lehet aludni. Válaszolunk olvasóinknak jogi tanácsadó Munkabaleset vagy szakmai betegség folytán bekövetkezett munkaképtelenség esetén járó nyugdíj BARTI ANTAL Szent Katolka, Kovászna megye Azok a munkába besorolt személyek, akik a szolgálati kötelezettségeik teljesítése közben bekövetkezett munkabaleset folytán vagy szakmai betegségekből kifolyólag teljesen vagy legnagyobbrészt elvesztették munkaképességüket, nyugdíjban részesülnek a rokkantság időtartama alatt. N nyugdíjban részesülnek azok a személyek is, akik a munkába való besorolásuk időszakában szerzett valamely betegségből kifolyólag vesztették el teljesen vagy legnagyobbrészt munkaképességüket, amennyiben a megállapított rokkantság I. vagy II. fokú. A munkaképesség elvesztését a megyei nyugdíjbizottságok határozattal állapítják meg a törvény szerint megszervezett, a munnkaképesség orvosi szakvéleményezésével és helyreállításával foglalkozó bizottságok javaslatára. Az illető személyeket be lehet sorolni a következő rokkantsági fokok valamelyikébe: I. fok, ha a rokkantat más személy kell hogy gondozza és felügyeljen rá; II. fok, a többi személy, akik teljesen vagy legnagyobbrészt elvesztették munkaképességüket; III. fok, a munkaképességük felét elvesztett személyek. Az azoknak a személyeknek járó nyugdíjat, akik munkabalesetből, szakmai betegségből vagy a munkába való besorolásuk időszakában szerzett más betegségekből kifolyólag vesztették el teljesen, vagy legnagyobbrészt munkaképességüket, ha a rokkantság I. vagy II. fokú, a szolgálati időtől függően állapítják meg, a tarifális javadalmazás százalékarányában, javadalmazási szakaszonként és munkacsoportonként differenciálva. A fent említetteket a 3/1977. számú törvény állapítja meg, a szabályozás tartalmából tehát kitűnik, hogy az ilyen nyugdíjaztatás nem az életkortól függ. Rokkantsági nyugdíjasok munkába való újbóli besorolásával kapcsolatos jogok SÁNDOR JÓZSEF LÁSZLÓ Székelyudvarhely, Hargita megye Kérdésének lényege a következő: amennyiben egy személyt munkaképtelenség esetén nyugdíjaztak, majd időközben visszanyeri a münkaképességét, milyen jogokkal rendelkezik a munkába való besorolás alkalmával volt intézménye vagy vállalata viszonylatában, amellyel annak idején munkaviszonyban volt? A választ az 1972. november 23-i 10 számú törvény — a Munkatörvénykönyv — adja meg, mégpedig 133. szakaszának 2. bekezdésében, amikor kimondja, hogy ,,az egységeknek... kötelezettségük visszahelyezni az előzőleg betöltött munkába vagy felkészültségüknek megfelelő munkába azokat a személyeket, akik rokkantsági nyugdíjaztatás következtében félbeszakították tevékenységüket és munkaképesekké váltak". Amennyiben az az intézmény megszűnt, amelynek keretéből nyuggdíjállományba helyezték, de később létesült egy hasonló profilú intézmény — Erhely viszont nem jogutóda az előbbinek —, ezzel szemben nem hivatkozhat az említett törvény rendelkezésére. Tehát peres úton nem érhet el semmit ezen a téren. Problémáját legfeljebb csak úgy oldhatja meg, ha felajánlja ez utóbbi intézménynek szolgálatait, amely munkaerőszükségleteihez mérten egyetért vagy sem munkába való besorolásával. Különben, ha úgy gondolja, hogy teljesen felépült egészségileg, mint nyugdíjasnak jogában áll orvosi felülvizsgálatnak alávetnie magát. Ugyanis az állami társadalombiztosítási nyugdíjakról és a szociális gondoskodásról szóló 3/1977. számú törvény 31. szakaszának 3. bekezdése ezt lehetővé teszi, a következő feltétellel: „Az orvosi felülvizsgálat a nyugdíjasok kérésére is elvégezhető, de férfiaknál csak 150. életévük, nőknél pedig 155. életévük betöltéséig." Szepessy Tibor