Előre, 1981. július (35. évfolyam, 10450-10476. szám)

1981-07-16 / 10463. szám

2. ROVATUNK TARTALMÁBÓL # Kaszás nincs — csak kaszálnivaló # Az ámuló cirmos és a csalóka bőség, avagy: tudjuk-e mi mindent dobunk el? Olvasóink­­kérdéseiket, észrevételeiket, tudósításaikat 13 és 15 óra között a 18 03 02 telefonszámon (Bukarest hívószáma 90) jut­tathatják el rovatunkhoz, vagy levélben, a következő címre: Redactia Előre 79776 Bucuresti, Pia­ța Scrnteii nr. 1, sector 1. Július 16., csütörtök III. évnegyed VII. hónap Az évből eltelt: 197 nap Hátra van még: 168 nap Napkelte: 5.16 Napnyugta: 30.36 Holdkelte: 20.27 Holdnyugta: 4.36 FELHŐ­ÁTVONUL­ÁSOK, ZÁPOR, ZIVATAR Doina Damian, a Központi Meteorológiai Intézet szolgála­tos munkatársa jelenti: az or­szág északi és nyugati felében felhőátvonulásokra számítha­tunk, záporra, zivatarra. Má­sutt szép, napos, meleg marad az idő, csak a délutáni órákban lehetséges futózápor. Mérsé­kelt, északnyugaton időnként megerősödő, óránként 50 kilo­méteres, sebességű szél. Az éj­szakai hőmérséklet 10 és 20, a nappali hőmérséklet 22 és 32 fok között változik. TV CSÜTÖRTÖK, I. műsor: 9.00 Tévé­iskola; 10.00 A Megének­­lünk, Románia országos feszti­vál; 10.20 Ember és egészség — ismétlés; 10.40 Folytatásos film: Illúziók kora — ismétlés; 11.35 Kamarazene; 11.55 Poli­tikai-nevelő munka — ismét­lés; 12.20 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Az iskola életéből; 16.30 Fiatal népzene-előadóművé­szek; 16.40 A Föld körül; 17.00 Rocík­a Mitrica-Bádárcea éne­kel; 17.25 Kulturális élet; 18.35 Rajzfilmek; 19.00 Híradó; 19.25 Gazdasági aktualitások; 19.45 Ifjúsági műsor; 20.30 A sejt univerzuma; 21.10 Megének­­lünk, Románia; 21.45 Nyári harmóniák; 22.10 Híradó. PÉNTEK, I. műsor; 15.50 Telex; 15.55 Tévé­ iskola; 16.20 Lottó-sorsolás; 16.30 Német nyelvű adás; 18.20 A mai Irak; 18.35 Autósok műsora; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Híradó; 19.25 Gazdasági aktualitások; 19.45 A történelem dossziéja; 20.20 A boldogság színe és íze , román film; 21.50 Vidám zene; 22.10 Híradó. II. műsor; 16.30 Népdalok; 16.50 Egy élet egy eszméért: Dumitru Bag­dasar; 17.20 Megéneklünk, Ro­mánia, Teleorman megye; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Híradó; 19.25 A George Enescu filhar­mónia együtteseinek hangver­senye; 21.30 T­stúáió '81; 21.45 A tudományok és az utazások naplója; 22.10 Híradó. Kíváncsiság Ennyi egymásra torlódott szemét láttán még cirmosunknak is földbegyökerezik a lába az ámulattól: csalóka bőség ez, vallja be később magának, miután puha mancsával, zsák­mányra éhesen megkotorja a ház és környéke mindenfajta szennyét. Vajon eléggé tudjuk-e, mi mindent dobunk el nyakra-főre? (Bíró Károly felvétele) CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA Szénát a lovamnak Szénát a lovamnak! — kiáltja ötéves kisfiam, aki újabban kiábrándult a gépkocsikból és jószágtartás­ra rendezkedett be. Van már egy valódi nyuszija, fél ménes­­nyi apró műanyaglova és egy képzeletbeli juhnyája. A tapsifülesnek könnyen kikerít­jük a napi takarmányt, hisz takarékos háztartásunk mel­lett is akad egy kis konyhai hulladék: néhány káposztale­­vél, krumplihal, almacsutka, száraz kenyér. Képzeletbeli bárányainkat — és a nyájra vigyázó Bálinka nevű kutyát — képzeletbeli legelőn tart­juk, csak estére térnek haza a balkonra. Nehezebb dol­gunk van a hat pár csikóval! Sok szénát fogyasztanak. Kis­fiam versenylovakat akar ne­velni belőlük. Naponta leg­alább két rudasnyi szénára lenne szükség, de honnan ennyit, mikor nem vagyunk mtsz-tagok! Pedig szénának való akad bőven még a nagyvárosban is! Mindenekelőtt a parkok­ban. De inkább ott öregszik és taposódik el a drága ló- és tehéneleség, ahelyett, hogy lekaszálnák. Tessék csak szét­nézni a közkertekben, sok he­lyen még most, nyár derekán se látott a fű kaszát! Pláne a külterületeken, ahol a vá­rosvezetők ritkábban fordul­nak meg. Őszintén szólva, nem hittem volna — ha nem látom —, hogy még olyan népszerű kirándulóhelyeken se tudják idejében levágni a füvet, mint a főváros melletti Mogoșoaia-kastély hatalmas parkja. Ám volna mit vágni Nagybánya, Nagyvárad és több más nagyvárosunk kör­nyékén is! Nincs kaszás, s a népta­nácsnak nincs miből fizetni a kaszást! — hallom az ellen­vetést, amire nem nehéz vá­laszolni. Adják oda a kaszál­­nivalót — akár díjmentesen, magáért a szénáért — azok­nak, akik állatot tartanak! Biztos lesz rá elég jelentkező. Például a fiam, aki már hetek óta nézegeti hogyan feni a kaszát nagytait. Síke Lajos Mi­ Eredményesen munkál­­kodnak az élelmiszer-ter­melés fejlesztésén a Kovászna megyei gidófalvi, nagybaconi, berecki állattenyésztők. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az említett helységekben a te­henenkénti árutermelési szir­t meghaladja az ezer litert is. KÖNYVEK valóság és untom Nem tudom, méltányos-e az íróval szemben, hogy nem úgy olvassuk a művét, ahogyan ő — legalábbis látszatra — akar­ta? Mircea Eliadét a romániai magyar olvasó nem ismeri, ele a híre megelőzte. Most, hogy a kiadó jóvoltából három elbe­szélését kézhez vesszük­, fel­fedezzük alkotó módszerének lényeges vonásait, mondaniva­lóját, nyelvezetét. Több mint tíz évvel ezelőtt egy gyűjte­ménye már napvilágot látott nálunk románul, a magyar for­dítás így egy olyan termésből válogathatott, mely átfogja a két világháború stílusforradal­makban bővelkedő időszakát, majd a második világháborút követő keresések nem kevésbé forrongó éveit. Végül — bár­melyik oldalról közelítjük meg a kérdést — a fontos az, hogy ma és itt ízelítőt kapunk egy jelentős író művészetéből. Ez a művészet­­ filozófiai alapvetése az olvasás pillana­tában közömbös — a valóság és az álom egységének jegyé­ben születik. A történetek több­sége, a részletek egymásra kö­vetkezése egy olyan szürrealis­ta látomásrend logikáját kö­veti, melyet a mi nemzedé­künk számára az irodalom mellett a film és a képzőmű­vészet is közvetített. Mircea Eliade a valóság talaját azon­ban sohasem hagyja el nyom­talanul, valamiképpen érezzük • MIRCEA ELIADE: Se­ram puri éjszakák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, az áttűnéseket, amikor a vilá­got elhagyjuk, és a jelen visz­­szafordul a múltba. Ez annyi­ban hatékony is, hogy az olva­só hajlamos az író „titkos"­ vagy kimondott utasításait lel­kére venni. „Mind álmodunk" — mondja az egyik szereplő magyarázatul a sok „érthetet­len“ dologra, amely a főhőst zavarba ejtette. És a történe­tek valóban kitágítják az idő dimenzióit, a cselekmény nem egyszer kettőzött, észrevétlenül vagy­­szembetűnőbben egy múltbeli ösvényt, élményt kö­vet, ám az olvasót mindez nem vezeti tévútra: tudatában, az elbeszélések hangulati egysé­gében az idő rétegei valami­lyen egészet alkotnak, egészet, amelyben a valóság álombeli­­sége — minden kuszáltsága és kölcsönössége ellenére — való­di, érzékletessé tett tartalmi je­gyekkel jelenik meg. Véleményem szerint a való­ságon túlinak ez az — írói szándékon szelíden erőt vevő — újra valósággá változása az olvasóban, elsősorban annak köszönhető, hogy ez a három történet fogantatását tekintve a realizmus, a konkrét társa­dalmi mondanivaló letétemé­nyese. Lehet, a szerző esztéti­kai elvei, bölcselete azt kíván­ná, hogy magunk is az álombe­­liséget tekintsük itt fő ténye­zőnek, a mánál a tegnapot esz­méletünkben kötöttebbnek, az emlék súlyával terhesebbnek. Csakhogy én nem az írónak fogadtam szót, amikor a törté­netek vissza-visszakanyarog­tak az elfeledtségbe, a ho­mályba, a talán — első benyo­másra — érthetetlen felé. A­ valóság fogózói pedig ott vol­tak — ez Mircea Eliade mér­tékletes, ésszel és szívvel ma­gunkévá tehető szürrealiz­musának nagy erénye — a je­lenésekben és látomásokban, a bizonytalanságban is egyfajta bizonyosság jeleiként. A fülszöveg Mircea Eliade hőseiről — helyesen — azt ál­lítja, hogy „minduntalan rég­múlt korok tér- és időélmé­nyeinek vannak alávetve, s a két világ törvényszerűségei kö­zött őrlődve oldódnak fel a végtelenségben.“ Hozzátenném még, hogy az író — a kötetben közölt két hazánkban játszódó, két világháború közti történet tanúsága szerint — a világot a társadalom valósága és idő­höz rögzöttségében­­ mérlegeli, szemléli és ábrázolja. Ha csu­pán annyi lenne írói tette, hogy a szürrealizmus stílus- és for­maeszközeivel közelítene hoz­zá, ezzel is elsőrangút nyújtott volna a műfajban. Mircea Eliá­dé látomásai­b­an azonban a va­lóságnak sokkal nagyobb sze­rep jut, mint első percben gon­doltuk. A két hazai történet a kisemberek, a művészek látszö­­géből tekinti be a polgári és kispolgári, valamint, a bojári életközösséget, a visszataszító vonásokat éppúgy kirajzolva, mint a küszködést, mely jobb sorsot érdemlő, igazságot és ér­telmet kutató hőseinek osz­tályrészül jut. Az író részvéte, együttérzése kétségtelenül azo­­ké, akik lelkükben hordozzák — vagy megálmodják — a képletes, föltételezett reményt. Mircea Eliade három törté­netét Székely János hiteles, stí­lustiszta, remek fordításában kapja kézhez az olvasó, Márki Zoltán „IfV&ZfNf, MC»...“ Szőcs Géza legutóbbi kötete (Párbaj, avagy az utolsó hó­­hullás) óta ez a második ver­seskönyv­ irodalmunkban, a­­mely teljes és legalább olyan izgalmas keretjátékkal szolgál, mint maguk a bennefoglalt versek. A férfikor küszöbén álló Egyed Péter merész hú­zással valóságos popfesztivált celebrál nekünk, valahol egy természetes amfiteátrumban, egy dombok hajlatában kupor­gó város határában, amelynek koordinátáit nem köti ugyan az orrunkra, de ez teljesen mellékes, hiszen olyan szuper­­groupot vonultat fel előttünk P. G. szólógitárossal az élén, a­­mely minden helyzetre, el­lentmondásra és felszikrázó gondolatra készen áll a meg­felelő „nótával“. Furcsa szö­vegkönyv hát az Egyed Péter kötete, amelyben a zenei kró­nika legalább akkora súlyt kap, mint maga a repertoár, s a „völgyi hallgatóság“ (mi is bátran odasorolhatjuk magun­kat) ámulva figyeli e tűzijáték­ra emlékeztető bravúros prog­ramot. Annyi itt a hangszer, és oly változatos a hangfekvés, hogy Egyed Péter költészetét minden bizonnyal szívébe zár­ja az is, aki csak a hagyomá­nyosabb dallamokra hajlandó megnyitni a fülét. Van itt szo­nettkoszorú és románc, Van formabontás és -játék bőven, akad' improvizáció és extrapo­l EGYED PÉTER: Búcsú­koncert. Versek. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981. ráció, spektrum és echinox, csak úgy röpködnek a műsza­vak és a beat-zenélésre jellem­ző szleng fordulatai, zavarta­lanul hangolnak a muzsikusok, és gátlás nélkül­ adagolják a legkülönfélébb poétikus szöve­geket, függetlenül attól, hogy illik-e ennyi tömény költőiség a gitárhúrokhoz vagy sem. Néha az az érzésünk támad, mintha a kerettörténetben fel­sorakoztatott beatzenészek va­lami különös véletlen folytán ugyancsak megfogták volna az isten lábát, vagyis: olyan ran­gos szövegekkel kerülnek szembe, hogy bármelyik banda megirigyelhetné őket, világvi­szonylatban is! Egyed Péter sokhangú és­ széles regiszteren játszó költő. Úgy komponálja egybe verseit, hogy azok külön is, s együtt még inkább életünk, valósá­gunk problémagazdag, sajátos lecsapódásai. Képalkotási mód­szere egyszerre hagyományőr­ző és útkereső, veretesen hang­zó és kölykösen tréfás, medita­tív és paradoxonokkal tűzdelt, mindenesetre Végtelenül hajlé­kony, és távoli régiókat bát­ran egyberántó kísérlet. Nem riasztják sem a (már-már túl­zásba vitt) elvontságok, sem a dokumentumszerű darabossá­gok kísértései (Villamosteme­­tés, Petőfi Freidorfon), s épp úgy otthonosan mozog a di­rekt hangvétel égtájain, akár a mitologikus jelzésekre han­golt áttételekben. „Levélzene, avarcsend, kísér“ — írja egyik darabjában, s a valóság e ket­tős prizmájú megközelítése, e sejtépítkezésre emlékeztető szintetikus látásmód rányomja bélyegét az egész könyvre. Vé­gül is, ami egyetlen gyengéjé­nek tűnne (a szinte tökélyre vitt keretjáték) adja meg a kötet sajátos ízét: a változatos, néhol egyenesen meghökkentő játékosság („Drága Hölgyeim, Tölgyeim, Völgyeim és Uraim — mondta az öreg Tilson- Thomas...“) szokatlan fénybe vonja az olyan versek hangza­­tait is, mint a Honvágy karjá­ban, kifeszítve, A Mentés-hegy utolsó embere és a Delta-ka­szárnya, Az esküvő I—II., Ruth selépdel a lépcsőn, in­­káb táncol..., A búcsúkoncert stb. Egy biztos: versmondásra való darab lényegesen több akad a verses könyvben, mint amennyit a világ ilyen-olyan beat-zenekarai (sikeresen?) el­dalolhatnának. Ezzel talán még a szerző se tudna vitába száll­ni, bár azt gyanítom, valójá­ban nincs is szándékában. „Mint XY-nak, meg kell ke­resnem azt a régi utat, / tárgy­talan és fénytelen napokban is azokra / az ékköves dalokra kell vadásznom“ — írja a Be­vezető férfidalhoz című verse zárósoraiban, a kötet legelején. A „vadászat“ sikerült, igaz, hogy egy eltűnt gitáros, P. G. volt az ára, akit végül hiába keresnek a reflektorokkal, mert csak fekete gitárja világít a pódium közepén, cserében vi­szont nyertünk egy felkavaró, ízig-vérig mai verseskönyvet, amely a „búcsúkoncertekhez“ híven lezár egy állomást. Akik végighallgatták, bizalommal várják az újabb reprezentációt. Cseke Gábor ROVARKÁRTEVŐK BIOLÓGIÁJA*) Az ember állandó tevékeny­ségével meghatározó szerepet játszik a természet átalakítá­sában. Idők folyamán hatal­mas területeket vont művelés alá, s itt a legváltozatosabb növényeket honosította meg, műveli és gondozza. Amennyi­re változatos azonban a ter­mesztett növények sokfélesé­ge, fajtagazdagsága, legalább annyira változatos az őket ká­rosító rovarok „névjegyzéke“. Nem véletlen­ tehát, hogy nap­jaink embere valóságos harcot vív ezekkel a rendkívüli mó­don alkalmazkodott és elter­jedt rovarkártevőkkel, ame­lyek nemcsak a termesztett, hanem a vadon élő növényfaj­táknak is gyakori ellenségei. károsítók A szerzők köny­vükben a legfrissebb szakiro­dalmi adatok birtokában, va­lamint egyéni kutatásaik ered­ménye alapján tárják az olva­só elé a rovarkártevők komp­lex életmódját, károsító tevé­kenységét, az ellenük való vé­dekezés során alkalmazható eljárásokat. A kötet két jól elkülöníthe­tő részből áll. Az első rész fe­jezeteiben a rovarkártevők el­leni védelem egységes rend­szeréről olvashatunk. A szer­zők hangsúlyozzák: nem elég csak ismerni a különböző ká­ros fajok, fajták vagy változa­tok előfordulási helyét, ökoló­g) MATILDA LACATUSU, CONSTANTIN PISICA: Bio­lógia daunatorilor animali, Edit­ura Didactica $­ pedago­gica, 1981. Fiai viszonyát, kártételét, ha­nem ismerni és tanulmányozni kell a kártevők szaporodási módját, más fajokkal való kapcsolatukat, természetes el­lenségeiket éppúgy, mint a bio­lógiai egyensúly láncolatában betöltött igen fontos szerepü­ket. Külön fejezet tárgyalja a fizikai, vegyi, mechanikai és agrotechnikai védekezés mód­szereit, amelyek a károsító szervezetek egyedszámának csökkentését, tevékenységük korlátozását, végső soron pe­dig a káros faj elpusztítását szolgálják. A továbbiakban szó van az antibiotikumok, a szin­tetikus rovarhormonok fel­­használásáról, a sterilizált ro­varok kihelyezésével végrehaj­tott úgynevezett önpusztító — autocid — módszerről és a ro­­varpatológiai tényezők (rova­rokat pusztító vírusok, bakté­riumok, gombák stb.) alkal­mazásáról. Számos példán keresztül ért­hetjük meg a biológiai védeke­zés lényegét, amelynek célja az állati kártevők, gyomnövé­nyek, élősködő növények, sőt gombabetegségek pusztítása, illetve korlátozása a rajtuk vagy belőlük élő ragadozó em­lősökkel, madarakkal, ízeltlá­búakkal, parazitákkal, mikro­­szervezetekkel vagy éppen sa­ját fajtestvéreik segítségével. A könyvben utalást találunk a korlátozandó kártevők élet­módjának, ökológiai igényei­nek és életközösségi kapcsola­tainak feltárására, valamint a leküzdésükre felhasznált szer­vezet gazdaságos elszaporítá­­sának lehetőségére. A kötet terjedelmesebb része a rovarkártevők rendszertani besorolását tartalmazza. A ge­rinctelen állatok csoportjába tartozó hengerférgek, csigák, pókok és rovarok osztályából több mint 260 fajt említenek a szerzők. A korszerű rendszer­tani ismeretek alapján tár­gyalják az egyes rovarrende­ket, amelyekből mindig az em­ber szempontjából legfonto­sabb családokat és fajokat e­­melik ki. A rendekről és a fon­tosabb családokról szóló álta­lános ismertetés mellett, egy­séges szempontok alapján, részletesen leírják a tárgyalt fajok jellegzetességeit, az ala­ki és élettani sajátosságokat, szaporodási módokat, a faj természetes ellenségeit és azok károsító tevékenységét. A gazdag fekete-fehér kép­anyag összesen 247 ábrát tar­talmaz. A kötet gyakorlati ér­téke abban áll, hogy megköny­­nyíti a rovarkártevők felisme­rését, azonosítását és megha­tározását. Azon kívül, hogy az olvasó közérthető áttekintést kap a rovarkártevőkről, a kö­tetet arra is­­ felhasználhatja, hogy bizonyos őt érdeklő kér­désekben gyorsan tájékozód­jék. Ebben a részletes név- és tárgymutató segíti. A könyvet haszonnal forgat­hatják biológusok, biológia szakos tanárok, egyetemi hall­gatók és a mezőgazdasági szak­területen dolgozó szakembe­rek. Gazdag ismeretanyagot nyújt a mezőgazdasági szak­líceumi tanulók számára és mindazoknak, akiket köze­lebbről érdekel ez a téma. Fülöp Zoltán ÚJÍTSA MEG RENDSZERESEN AZ ELŐRE ELŐFIZETÉSÉT NICOLAE CEAUȘESCU Őexcellenciájának, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Tisztelt elvtársi A FRE­LIMO Párt, Mozambik Népköztársaság kormánya és a ma­gam nevében szeretnék a legmélyebben köszönetet mondani az 1981. június 25-re — a FRELIMO megalakulásának 19. évfordulójára és Mozambik Népköztársaság kikiáltásának 6. évfordulójára — küldött üdvözletéért. Az ön üzenete tükrözi a népeink közötti harcos szolidaritás törté­nelmi kapcsolatait, különösért ebben a pillanatban, amikor országunk bátran küzd a dél-afrikai rasszista agressziókkal szemben. Meggyőződésünk, hogy együttesen, akárcsak a múltban, diadalra visszük a béke, népeink haladása és jóléte ügyét, nemkülönben az egész afrikai kontinens szabadságának ügyét. Mély és testvéri nagyrabecsüléssel. A harc tovább tart! SAMORA MOISES MACHEL, a FRELIMO Párt elnöke, Mozambik Népköztársaság elnöke KÖZÉLET Ilie Verdet elvtárs, Románia Szocialista­ Köztársaság kormá­nyának első minisztere köszönő táviratot kapott Lubomir Strou­­gal elvtárstól, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányá­nak elnökétől a tisztségébe tör­tént újrabeiktatására küldött üd­vözletért. A csehszlovák kormányfő ki­fejezi meggyőződését, hogy kor­mányaink a továbbiakban is fej­leszteni fogják baráti kapcsola­taikat és sokoldalú együttműkö­désüket a két párt- és államve­­zető közötti legutóbbi magas­ szintű találkozó alkalmával elfo­gadott határozatok szellemében népeink jóléte, a szocialimus és a béke világméretű ügye érde­kében. ★ Ilie Verdet elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság kormá­nyának első minisztere köszönő táviratot kapott Surya Bahadur Thapa nepáli miniszterelnöktől a kinevezésére küldött jókívánsá­gokért. A nepáli kormányfő hang­súlyozta, hogy a két ország kö­zötti baráti kapcsolatok és e­­gyüttműködés további fejlődését óhajtja. KÉSZENLÉTBEN ÁLLNAK A KOMBÁJNOK (Folytatás az 1. oldalról) számú munkaerőt, gépet és szállítóeszközt vett igénybe. Azokon a területeken vi­szont, amelyekre másodvetést szántak, operatívan szervezték meg a munkát valamenyi egy­ségben. A kombájnokat azon­nal követték a szalm­aprések, bálázógépek, nem késlekedtek a szalma elszállításával sem. Még jóformán véget sem ért a betakarítás, a tervezett hét­­százvalahány hektáron mara­déktalanul földbe kerültek a silókukorica s egyéb takar­mánynövények magvai. S az akciót természetesen folytat­ják ezekben a napokban is. Az elmúlt hétvégi kiadós esők megkönnyítették a talajelőké­szítők, szántó­ vetők dolgát. Repcét és Igliumot vetnek nagy területre nemcsak árpa, de majd búza után is, s mint kiderült ez utóbbival különö­sen sietnek, mert első termé­sét szeretnék még az ősz fo­lyamán levágni, hogy jó mi­nőségű takarmánnyal gyara­pítsák a téli tartalékokat. Náprádon, Goroszlón és Sza­­mosudvarhelyen idejében ter­mőföldbe kerültek a másodre- fül UNIVERSIADE '81 Nagy a forgalom a versenypályákon Napirenden vannak már az ünnepélyes zászlófelvonások az Universiade falujában. Kedden és szerdán újabb küldöttségek érkeztek. A legnagyobb létszám­ban a kubaiak, két repülőgép hozta a több mint 200 főnyi delegációt. Sportolók és hivata­los személyiségek érkeztek An­golából, Algériából, Ausztriából, Kanadából, Brazíliából, Japán­ból, az Egyesült Államokból, a Szovjetunióból. Kedd óta ha­zánkban tartózkodik Roci Cam­­pana, a FISU végrehajtó bizott­ságának a titkára, s tegnap dél­utánra várták (lapzártánk után) Dr. Primo Nebiolót, a Nemzet­közi Főiskolás Sportszövetség el­nökét is. Közben a mieink a már meg­érkezett külföldi országok sporto­lóival együtt a leendő versenyek színhelyein, illetve az edzőpályá­kon folytatták felkészülésüket. A 23 August sportkomplexum kör­nyékét valósággal megszállták a versenyzők, az edzők, a verseny­bírák. Itt bonyolódik majd le a versenyek jó része. A stadionban kerül sor a nyitó- és záróünnep­ségre, az atlétikai versenyekre, a fedett műjégpályán a birkózók lépenk szőnyegre, az atlétikai csarnokban a vívók állították fel pástjaikat. Ugyanakkor a fedett­uszodában az úszók mérik össze tudásukat. Birkózóink néhány nap óta „beköltöztek"­ a versenyek szín­helyére, a kijelölt órákban Ion Corneanu szövetségi edző veze­tésével zajlanak az edzések. Nagy az iram, érthetően, hiszen a gyenge VB-szereplés után a kö­­töttfogásúak az Universiadén szeretnék kiköszörülni a csorbát. „A VB-re túl nagy mellénnyel ké­szültünk — mondotta Ion Cornea­nu két mérkőzés szünetében -, technikailag nem voltunk elég képzettek, ezért a VB óta eltelt időszakban erre helyeztük a hangsúlyt. Nagy felelősség hárul ránk, hiszen a birkózás műsorra tűzését mi javasoltuk, s az elvá­rások szintjén kell szerepelnünk." Non-stop programot bonyolíta­nak le a vízilabdázók. Hétfőn a Kínai NK csapata volt edzőpart­nerük, ma Mexikó együttese el­len játszanak a Dinamó uszodá­ban. A medencében edzenek már Japán vízilabdázói is. Mint vezetőjük elmondotta, az 5-8. hely egyikére pályáznak. A. Grin­­tescu és Szabó S., vízilabdázóink edzői nagyvonalakban már kia­lakították az Universiade küzdel­mein szereplő csapatot. All já­tékos: D. Spina, M. Simion , A. Schervan, L Raducanu, C. Gor­don, D. Costru?, L. Garofeanu G. Moiceanu, Fejér Iván, S. Po­­pescu és Gh. Ilie.. „Az első he­lyek egyikének megszerzését tűz­tük ki célul - mondotta A. Gri­i­­tescu -, alább nem adjuk!" A külföldi országok küldöttsé­gei közül a japán, a kínai és az indonéziai teniszezők a Progresul arénával ismerkedtek, s tartottak edzést, a japán, dél-koreai, ka­nadai és kínai vívók a Stecua teremben edzettek, a Di­­amo termet a kubai, iraki, indonéziai és kínai tornászok vették birto­kukba, míg az atléták a Republi­­cii stadionban készülhettek. Az atlétikai versenyek a főiskolás sportjátékok fő attrakcióiénak ígérkeznek. Márkás versenyzők közölték jövetelüket, köztük a rúdugró francia Vigneron és a szovjet Poljakov, akiknek párhar­ca látványos küzdelmet ígér. Egyre nagyobb a forgalom a Ciprian Porumbescu sajtóköz­pontban is, ahol egyre több kül­földi újságírónak, tévé- és rádió­­tuddósítónak adták át akkreditá­­lási igazolványát. S egyre több a kiadott bulletinek száma. A rendezők naponta tudósítanak a másnapi érkezésekről, az edzés­­programokról. A sajtóközpont mári s jelesre vizsgázott... riiU-Uni« univni«m­oi BUCURESt­CVÉNIA Labdarúgó híradó EDZŐVÁLTOZÁS több A-osz­tályú csapatnál. Traian Ionescu lett a Steaua, Florin Halagian a FC Olt, Al. Constantinescu (a Besztercei Glóriától) a FC Ar­geș, Marcel Pigulea a Temesvári Politehnica, Angelo Niculescu a Kolozsvár-N­apocai U. Nicolae Pescaru a Brassói FCM (N. Pro­­ca az ifjúsági központ edzője lett), N. Vatafu a­ Bacaui SC, L. Ianovschi a CS Tirgoviste szak­irányítója. Az M­RLSZ nyilvános­ságra hozta az A-osztályú baj­nokság őszi idényének műsorát. A rajt augusztus 8-án lesz, az őszi utolsó fordulót december 1i­án játsszák le. A válogatott ke­ret tagjai rövidesen nemzetközi túrára utaznak az NSZK-ba (­jú­lius 23 és augusztus 3 között). KÉSZÜLNEK VB-ellenfeleink is. Hétfőn megkezdte felkészü­lését a magyar válogatott. Orvo­si vizsgálat, tatai táborozás, ha­zai és külföldi nemzetközi mér­kőzések szerepelnek a műsorban a szeptember 23-i bukaresti VB- selejtező előtt. A válogatott ke­retben egyelőre 21 játékos ka­pott helyet. Zombori részvéte­le még kérdéses. Kapusok: Ka­­tzirz, Kakas, Disztl­a. Hátvédek: Szántó, Kerekes, Híres, Garaba, Rab, Tóth J. és Takács. Közép­pályások: Csapó, Nyilasi, Csong­rádi, Sallai és Menyhárt. Csatá­­­­rok: Bodonyi, Kiss ., Töröcsik, Izsó, Kovács és Pölöskei. „A ko­rábbi keret hat játékosa, Mészá­ros, Martos, Bálint, Mucha, Mül­ler, Fazekas külföldi együttesek­ben játszik — mondotta Mészöly Kálmán szövetségi kapitány —. Ezeket a játékosokat csak az u­­tolsó pillanatban, két nappal a szeptember 23-i VB-selejtező e­­lőtt kapnám meg, s ez minden­képp zavart keltene. Számítok rájuk az őszi mérkőzéseken is, de nem mind a hatra.“ A válo­gatott első nyilvános edzőmérkő­zését július 25-én játssza Agár­­don. Tárgyalások folynak egy portugáliai túráról, s hazafelé jövet Burgenlandban újabb nemzetközi találkozóra is sor ke­rülne. Mészöly Kálmánt munká­jában Mezey György és Tamás Gyula segítik. TELEX • A Baden Baden-i sakktor­nán hat forduló után az angol Miles és, a magyar Ribli vezetik a mezőnyt — 5—5 ponttal. Ft. Gheorghiu előbb a jugoszláv Sztajcsics, majd a magyar Honfi ellen nyert, s 4 pontjával a har­madik. A Nasenh­owe-i női tor­nán négy forduló után Lia Bog­dán és a holland Fanny Heems­kerk­ állnak az élen — 3—3 pont­tal . Pihenőnap után folytató­dott a francia kerékpáros kör­verseny, a Tour de France. A 19. szakaszt a holland Peter Winnen nyerte, összetettben nem válto­zott a sorrend, vezet a francia Bernard Hinault a belga Lucien Van Impe előtt . A legutóbbi tenisztornák után a FIST-Nagy­­díj állása: Jimmy Connors — 1190 pont, Ivan Lendl — 1016, John McEnroe — 995. ELŐRE Marcel Beaux, a Francia Köz­társaság nagykövete fogadást a­­dott hazája nemzeti ünnepe al­kalmából. Ott volt Gheorghe Radulescu, az Államtanács alelnöke, Ion Dinca, a kormány első miniszte­rének első helyettese, Cornelia Filipas, a kormány első minisz­terének helyettese, Nicolae Gio­­san, a Nagy Nemzetgyűlés elnö­ke, Stefan Andrei külügyminisz­ter, Ioan Ceterchi igazságügymi­niszter, Mihai Burca, az SZDEF Országos Tanácsának alelnöke, minisztériumok és központi in­tézmények képviselői, művészeti és kulturális dolgozók. Jelen voltak Bukarestben akk­reditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. ★ A bukaresti francia nagykövet az évforduló alkalmából beszé­det mondott a rádióban és a te­levízióban. A Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézete Irak Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmából kulturális ünnepséget rendezett a fővárosban. Ilie Serbanescu új­ságíró iraki útiélményeiről szá­molt be, majd iraki dokumen­tumfilmet vetítettek. Jelen voltak a KKRI, az Ázsiai és Afrikai Népek Román Baráti Ligája, a Külügyminisztérium, a Szocialista Művelődési és Ne­velési Tanács képviselői, művé­szeti és kulturális dolgozók, né­pes közönség. Ott volt Dhiab M. Al-Algawi, Irak Köztársaság bukaresti nagy­követe és a nagykövetség több tagja. tésű zöldségek, bab, uborka magvai. Az árpaaratás utáni szusz­­szanásnyi szünetet kihasznál­va, a kombájnosok újraellen­őrizték gépeiket, elvégezték az apróbb javításokat, hogy minden hibalehetőséget kikü­szöbölve láthassanak hozzá az aratás dandárjához. Több mint ötszáz kombájn áll készenlét­ben, s mire e sorok megjelen­nek, talán már vágják is a rendeket a Szamos menti táb­lákon, amelyeknek homokos talaján az idén gyorsabban érett be a gabona. A rendel­kezésre álló gépekkel, ideális körülmények között napi 2500 hektárról vághatják le a ter­mést, s ezt az ütemet tartva, győzik majd saját erőből is, mint mondták, remélhetőleg nem lesz szükség a beígért mintegy száz Arad megyei kombájnra. AZ UNIVERSIADE '81 ALKALMÁBÓL PRONOEXPRESSZ­KÜLÖNSORSOLÁS ISMÉT NAGY NYERÉSI LEHETŐSÉGEK! Minden változat esélyes. Nyerhet! • Dacia 1300 és Skoda 120­0 SZEMÉLYGÉPKOCSIT • Változó és fix összegű PÉNZNYEREMÉNYEKET, 50 000 lejtől kezdve • KIRÁNDULÁST a Szovjetunióba vagy a Csehszlovák SZK-ba. A 25 LEJES VÁLTOZAT RÉSZT VESZ MINDEN HOZÁSON! Tanulmányozza a sorsolás prospektusát, és tegye meg idejében kedvenc számait! AZ UTOLSÓ RÉSZVÉTELI NAP: július 18, szombat. (183)

Next