Előre, 1981. szeptember (35. évfolyam, 10503-10528. szám)

1981-09-01 / 10503. szám

2, ELŐRE NICOLAE CEAUSESCU EL­VTÁRS BESZÉDE a mezőgazdasági kérdéséből tartan munkatanácskozáson (Folytatás az 1. oldalról) misztériumban tevékenykedő elvtársakkal, és kérdezzük meg őket, képesek-e vállalni, hogy megfelelő színvonalú mezőgazdálkodást folytassa­nak. Aki úgy véli, hogy nem képes, mondja meg, s adja át a helyét másnak! Véget kell vetni a formális önbírálatnak. Mindennek van határa! For­mális bírálattal és önbírálat­tal nem lesz sem búzánk, sem kukoricánk, nem lesz sem hús, sem tej, sem zöldségféle. Nem szavakra van szükség, bármennyire is önbírálati jel­legűek legyenek; az ilyesmi­nek semmi értéke, ha vég nélkül ismétlődik. Az ilyesmi jó lehet egy adott tévedés ese­tén, de nem a termelés tekin­tetében! A mezőgazdasági ter­melésben a bírálat és az ön­bírálat a tétlenség igazolását jelenti. Márpedig nekünk ga­bonára, zöldségfélére, gyü­mölcsre, szőlőre, tejre, húsra van szükségünk. Egyes első titkárok felüle­tesen, tárgyismeret hiányában taglalták, minden úton-módon igazolni próbálták a dolgokat. De mint első titkárok és nép­tanácsi elnökök nagy felelős­séggel tartoznak, amelyet egyébként a párthatározatok és az ország törvényei leszö­geznek, s ennek eleget kell tenniük. Egyesek csak azért szoktak eljönni a tanácskozá­sokra, a különböző gyűlések­re, hogy önbírálatot gyakorol­janak és munkavállalásokat tegyenek, aztán hazamenjenek és hagyják a dolgok folyá­sát úgy, mint annak előtte. Ez így nem mehet tovább! A lehető legkomolyabban felve­tem a kérdést mindenki előtt, vállalja-e a felelősséget, hogy véget vet a mezőgazdaságban észlelhető negatív állapotok­nak, s munkálkodik-e, hogy a jövő esztendőben az összes kultúrnövényekből elérjük az előirányzott hozamokat, búzá­ból kezdve a minimálisan 3000 kilóval hektáronként. Ezt a néhány következtetést lehetne leszűrni az eddigi munkából. Az a tény, hogy a termés biztosítja az ellátást, nem szolgálhat megelégedé­sünkre, mert vannak más kö­telezettségeink is — az ipar, az export tekintetében. Bizto­sítottuk a lakosság ellátását, teljességgel lemondva az ex­portról, cukorból pedig, pél­dául, importáltunk is a meg­szabott fogyasztás biztosítása céljából. De nem indulhatunk ki abból, hogy sikerül bizto­sítanunk az ennivalót. Fela­data szerint a mezőgazdaság nem szorítkozhat csupán en­­­nyire. A mezőgazdaságnak nyersanyagokat kell biztosí­tania az ipar számára és bi­zonyos mennyiségű export­árut, tekintettel arra, hogy jelenleg importálunk nyers­anyagot , majd minden tevé­kenységi szektor számára, kezdve a könnyűipartól. A mezőgazdaság ki kellene hogy fizesse legalább az importból származó fogyasztásait — a kőolajat, a fémet a gépekhez és másokat. Márpedig eddig még a számára közvetlenül eszközölt behozatallal egyenlő kivitelt sem biztosította. Nem elég állandóan ismé­telni, hogy valóra akarjuk vál­tani a XII. kongresszus célki­tűzéseit, végre akarjuk haj­tani az agrárforradalmat. Az agrárforradalom ugyanis sza­vakkal nem valósítható meg. Ez nagy mezőgazdasági hoza­mokat feltételez. A sokolda­lúan fejlett szocialista társa­dalom építése megköveteli, hogy a mezőgazdaság egyre jelentősebb szerepet kapjon, egyre inkább részt vegyen az egész nemzetgazdaság fejlő­désében. Nagy erőfeszítéseket teszünk, sok beruházást esz­közlünk a mezőgazdaságban, de sajnos ésszerűtlenül hasz­náljuk ki az öntözőrendszere­­ket, ésszerűtlenül használjuk ki az állattenyésztési beruhá­zásokat és a többi anyagi esz­közt íme, az idei mezőgazdasági munka elemzésének néhány tanulsága. Mint már eleve hangsúlyoztam, minden szük­ségessel rendelkezünk a terv­­előirányzatok teljesítéséhez, a XII. kongresszusnak a mező­­gazdaságra vonatkozó határo­zatai végrehajtásához. Meg­van a szükséges anyagi ala­punk. A dolgozók serege a szövetkezeti parasztság, álta­lában a parasztság hatalmas erőt képvisel, képes teljesíteni bármilyen feladatot. Nagy­számú olyan szakemberrel rendelkezünk, aki legnagyobb­részt bebizonyította, hogy ké­pes megoldani a legbonyolul­tabb problémákat is. Egybe­fogva mindezeket a tényező­ket, biztosítva az egész munka jobb szervezését és vezetését, jó körülmények között való­síthatjuk meg a feladatokat, felszámolhatjuk a hiányossá­gokat és fogyatékosságokat. Hassunk oda, hogy 1982-ben az idei tervadósságokat is részben pótoljuk, különöskép­pen az állattenyésztésben. Elvtársak ! Az őszi mezőgazdasági mun­kálatok küszöbén állunk. Kez­dem a betakarítással. Mindent meg kell tennünk, hogy az ősziek termését idejében és vesztességmentesen begyűjt­­sük, továbbá azt is, ami még a len- és kendertermésből, más nyári terményekből ma­radt. Szép őszre van kilátás; persze azt nem tudhatjuk, hogy a meteorológiai előrejel­zések mennyire pontosak. Ha alapul vesszük őket, szep­temberben csaknem elegendő mennyiségű eső lesz, ami jó feltételeket teremt a zöldség­félék, a répa és más kultúr­növények fejlődéséhez és egy­ben a vetéshez is. Előrelátha­tólag október is viszonylag kedvező hónap lesz. Fel­tehetőleg meglesznek tehát a feltételek a kultúrnövények további vegetációjához, akár­csak a mezőgazdasági mun­kálatok elvégzéséhez. Minden intézkedést meg kell tennünk, hogy körülbelül szeptember 10-ig begyűjtsü­k a naprafor­gót, a paszulyt és a többi kul­túrnövény termését. Alaposan elő kell készítenünk a kuko­­rica betakarítását. Megkezdő­dött a cukorrépa betakarítása, be kell gyűjtenünk a burgo­nyát. Fokozzuk a zöldségfélék betakarítását, szeptemberben és októberben pótoljuk azt, amit nem gyűjtöttünk be a nyári hónapokban. Biztosítsuk a zöldségfélék ütemes napi leszállítását mind a piacalap, mind pedig a konzervgyárak és a téli tárolás számára. Be­gyűjtésre vár a szőlő és a gyümölcs. Igen munkaigényes műveletek ezek, jó munka­­szervezést és -beosztást köve­telnek. Speciális, nagy mun­kaalakulatokat kell szervez­nünk, meg kell szerveznünk a szállítást, minden szükségest. Határozottan intézkedni kell, hogy minden egységben, ag­ráripari tanácsnál megszer­vezzék valamennyi kultúrnö­vény optimális időszakban történő, teljesen veszteség­­mentes betakarítását. Vala­mennyi termény esetében biz­tosítanunk kell a megfelelő szállítást és tárolást, végérvé­nyesen megszüntetve a mezőn, a földeken való tárolást. Még a közbeeső raktárokat is úgy kell megszerveznünk ott, ahol szükség van ezekre, hogy biz­tosítsuk a veszteség elkerülé­sét és a megfelelő őrizetet. A búza betakarításainak módjá­ból tanulságokat kell leszűr­ni. Olt megye példaként hoz­ható fel. Ott valóban igen rö­vid időn belül begyűjtötték a termést, tulajdonképpen be­tartották a megszabott határ­­­időket. Egyes megyékben azonban a betakarítási idő­szak a kétszeresére nyúlt meg, nem szervezték meg kellőkép­pen a kombájnok, az összes eszközök kihasználását. Az összes munkáknál nagy, gépe­sített, a begyűjtéshez, tárolás­hoz és szállításhoz szükséges összes eszközökkel rendelkező munkaalakulatoknak kell dol­gozniuk, biztosítandó a ter­més megfelelő megóvását. Tegyünk meg mindent, hogy az őszi termést veszte­ségmentesen gyűjtsük be és a legjobb körülmények kö­zött tároljuk. Ez elengedhe­tetlen a jó ellátáshoz, az élel­miszeripari tevékenységhez és az egységek, a munkások, a szövetkezeti tagok megfelelő jövedelmének biztosításához. A második n­agy akció a ve­tés. Tegyünk meg minden in­tézkedést a vetés és a vető­szántás idejében való­­ előké­szítésére. Csupán kis terüle­ten, pár százezer hektáron vetünk búza után búzát, túl­nyomó részben tehát a már begyűjtött vagy a következő napokban begyűjtendő előve­­temények után kerül földbe a kenyérgabona. Meg kell hatá­rozni a búzával bevetendő kukoricaföldeket, hogy azok­ról elsődleges jelleggel taka­rítsuk be a termést. Még ha nem is ért be teljesen, gyűjt­sük be azt a kukoricát, mely­nek helyébe búza jön, s azt már vetni kell. Az ilyen ku­koricát szárastul fel kell szecskázni, és az első két-há­­rom hónapban felhasználni az állathizlaldákban. A szántás és a vetés között legalább tíz napnak kell eltelnie a talaj megfelelő ülepedése céljából. Ne vessünk bármilyen körül­mények között. Csakis a meg­felelő magágy szavatolhatja a jó terméseredményeket. Több mint 1 millió hektárt kell be­vetni árpával és 2 300 000-et búzával. Úgyszintén el kell vetnünk a jövő évi zöldségfé­lék egy részét: hagymát, fok­hagymát, korai zöldségeket. A Mezőgazdasági Minisztérium szögezzen le ilyen tekintetben megyék szerint pontos kötele­zettségeket. Vessük el a ta­karmányféléket. Gyakorlatilag tehát, ha a takarmánynövé­nyeket, a takarmányokat, le­gelőket is számításba vesszük, csaknem 4,5 millió hektárt kell bevetni. A megyének, az egységes agráripari tanácsnak nem általában, hanem egysé­gek szerint külön-külön kell megszabnia a munkatervet, a szükséges eszközöket, minden szükségest ahhoz, hogy bizto­sítsa a vetést és a talajelőké­szítést. Csaknem minden me­gyében gyümölcsfát és szőlőt kell telepítenünk. Ezen az ő­­szön semmiképpen se marad­jon egyetlen hektár sem fel­­szántatlanul. Vetni kötelezően a legjobb időszakban kell. Normális kö­rülmények között a dombvi­dékeken szeptember 25-ig be kell fejeznünk ezt a munkát. A Mezőgazdasági Miniszté­riumban dolgozó elvtársak e­­gyébként térképeket állítottak össze bizonyítandó, hogy az ilyen övezetekben csakis ak­kor lehet jó termésre számíta­ni, ha a vetés szeptember 25- ig elkészül. A térképekről ké­szítsenek fényképmásolatot, és küldjék meg minden megyé­nek, hogy tudják, milyen idő­szakba kell beilleszkedniük, amely számukra az optimális, Sík- és dombvidékkel egy­aránt rendelkező megyékben, tulajdonképpen tehát a megyék zömében, két nagy időszakra oszlik meg a munka. Minden megyének tudnia kell, hogy mikor és mit vessen, módosít­va ott, ahol szükségesnek tart­ja az optimális időszakokat. A második nagy probléma a vetésforgó, a területek és víz­levezetési munkálatok meg­szervezése. A konkrét adottsá­goknak megfelelően kell meg­szabni a parcella nagyságát, úgy, hogy az erősen nedves földterületeken speciális mun­kálatokat lehessen végezni a vízfelesleg kiszivattyúzása és eltávolítása céljából. Ne maradjon pangó víz a földtáb­la vagy parcella közepén, a­­melynek eltüntetésével aztán ne törődjön senki. Komolyan foglalkoznunk kell a vetőmag előkészítésével. A Mezőgazdasági Miniszté­riumnak, a Mezőgazdasági A­­kadémiának, az oktatási intéz­ményeknek, a megyéknek vál­lalniuk és viselniük kell a közvetlen felelősséget a vető­mag minőségéért. Nem szabad a véletlenre bízni a dolgokat, engedni, hogy ki-ki belátása szerint határozza meg, milyen vetőmagot használjon. Hatá­rozzuk meg övezetek szerint a termesztendő fajtákat. A vetőmaggal kapcsolatos hiá­nyosságok tekintetében egyes megyékben úgy jártak el, mint Pám­ váltókezelő közis­mert történetében: farmveze­tőket, brigádosokat, mezőgépé­szeket büntettek meg, nem pedig a tulajdonképpeni vét­keseket. Mert nem a farmve­zető a hibás, ha nem azt ve­tett, amit kellett volna, hanem azok, akiknek, a jó vető­magot kellett volna adniuk. A szervezési hiányosságokért nem a farmvezető a hibás, nem vele kell kezdeni a szankcionálást. Biztosítanunk kell a vetőmagot nemcsak bú­zából és árpából, hanem a zöldségfélékig, az ipari növé­nyekig bezárólag mindenből. Ezért a minisztérium felel. A­­mikor pedig a Mezőgazdasági Minisztériumról beszélek, nem egyik vagy másik igazgatóság­ra gondolok, hanem a minisz­térium vezetőtanácsára és a Mezőgazdasági Országos Ta­nácsra, beleértve ennek az el­nökét is, aki egyben a Közpon­ti Bizottság titkára. Ezek a szervek kötelesek megvizsgálni és meghatározni a vetőmag biztosításának és elosztásának módját. Aki nem tesz eleget kötelezettségeinek, viselje a következményeket! Határozot­tan végre kell hajtanunk a vetőmag kiválogatása és keze­lése tekintetében megszabott intézkedéseket. Ne kerüljön többe a földbe kezeletlen, a csírázóképességet bizonyító e­­lemzőlap nélküli vetőmag. Ne forduljon elő ilyesmi e­­gyetlen egységben, egyetlen tanácsban sem, s ezért a főmérnök, illetve a tanács vezetősége felel. Éppen azért csökkentettük a tanácsok szá­mát, hogy mindezeket a prob­lémákat jobban átfogjuk, irá­nyítsuk és megoldjuk. Intéz­kedjünk továbbá a megszabott növénysűrűség biztosításáról, tekintsük azokat minimálisak­nak. Tegyünk meg mindent, hogy a szántás és a vetés tartós a­­lapot teremtsen az 1982. évi terméshez minden kultúrnö­vényből. Az idei ősz munká­latai döntik el az 1982-es ter­més sorsát. Szem előtt tartva tehát, hogy valóban sok mun­ka — termésbetakarítás, vetés és szántás — vár ránk, jó szervezésre, az erők körülte­kintő elosztására van szükség. A mezőgazdaság összes erőit ilyen irányban kell összpon­tosítanunk, kezdve a miniszté­riummal, a kutatási és okta­tási szektorban dolgozókkal. Használjuk fel továbbá a községekben fellelhető erőket a mezőgazdasági munkálatok végrehajtására vonatkozó tör­vény előírásainak megfelelő­en, hiszen a törvény feljogosít arra, hogy az üzleteket is zár­ják be, és mindenki menjen ki a földekre dolgozni. A fal­vakon minden munkára alkal­mas embernek hozzá kell já­rulnia a mezőgazdasági mun­kálatok idejében való elvég­zéséhez. Elvtársak! Az állattenyésztési szektort nem kívánom ezúttal részle­tesebben elemezni. Az idén már néhányszor megtárgyal­tuk a kérdést. Az eddigi ered­ményekkel nem lehetünk megelégedve. Természetesen sok megyében haladás történt, de megkéstünk az istállók korszerűsítésével, az állatte­nyésztési beruházási munká­latok megvalósításával. Szá­mos megye lemaradt a takar­mányok begyűjtésével, az állatok téli eledelének bizto­sításával. Lemaradás mutat­kozik az állományok tekinte­tében is. Határozottan intéz­kednünk kell elsősorban az istállók korszerűsítési mun­kálatainak gyors befejezé­séről. Az első teendő legyen a víz biztosítása. Minden is­tállóban ellenőrizni kell a víz biztosítását. Fejezzük be minden egységben azokat a beruházásokat, amelyeknek az előirányzat szerint már az idén termelniük kell. Bizto­sítsuk az állatok megfelelő elszállásolását, a megszabott hozamok elérését. Szervezzünk speciális mun­kaalakulatokat a takarmá­nyok begyűjtésére és előké­szítésére, hogy minden egy­ségben külön-külön bizto­sítva legyen a szükséges ta­karmányalap. A rostos takar­mányokat, a szénaféléket be kell hordani a tél beálltáig, hogy az összes egységekben biztosítva legyen a megfelelő takarmányalap. Szabjuk meg továbbá a tavasszal etetésre­­kerülő takarmánynövények vetését, hogy áprilisban már zöldtömeggel takarmányoz­­­hassunk. A szarvasmarha- és a juhtenyésztés a ter­méstakar­­mányokhoz, a kaszálókhoz kapcsolódik, és igen komoly munkát igényel minden szük­ségesnek a biztosítása ahhoz, hogy elérjük a megszabott állattenyésztési hozamokat. Tegyünk meg mindent a la­kosság jó ellátásához szüksé­ges tejtermelés szavatolásá­ért. Tegyünk továbbá hatá­rozott intézkedéseket a vágó­súly biztosításáért. Tekintet­tel az elmondottakra, vélemé­nyem szerint több figyelmet kell fordítani a sertés- és ba­romfitenyésztés gyors fejlesz­tésére, így ugyanis több szarvasmarhát tarthatunk meg a minimálisan 400 kilós vágósúly eléréséig. Az elléni arányszám továbbra is ala­csony, az elhullás pedig ma­gas, gyakorlatilag az összes fajoknál Nem léptek fel min­denütt határozottan annak érdekében, hogy akár még szükségmegoldások árán is külön farmokat szervezzenek a nőivarú növendékállomány nevelésére. Intézkedni kell, hogy az istállókban, a rendel­kezésre álló eszközökkel, a többi között szalmabálákkal kerítsenek el megfelelő helyi­ségeket az elléshez, a borjak tartásához és gondozásához. Ezt a modernebb helyiségek megépítéséig. A problémát mindenesetre az idén, a kö­vetkező két hónapon belül meg kell oldani. Kérem ezt rendszeresen ellenőrizni. A Mezőgazdasági Minisztérium lépjen fel határozottan azok­kal szemben, akik nem teljesí­tik ezt a feladatot. Intézkedni kell továbbá a takarmányelőkészítési és ál­talában a takarmányozási technológiák javításáról, hogy emelkedjenek a hozamok, csökkenjen az egységnyi súly­­gyarapodásra jutó takarmány­­fogyasztás. Az összes fajoknál egy kiló súlyra számítva át­lag 500—600 grammal több a koncentrált takarmányfogyasz­tás, mint világviszonylatban. Ez a nem megfelelő takar­mányozási és gondozási tech­nológiáknak tulajdonítható. Az állattenyésztésért felelő mi­nisztériumi szektor, az átszer­vezett állattenyésztési in­(Folytatása a 3. oldalon) Őfelsége TÁVIRATOK HAJI AHMAD SHAH AL-MUSTAIN BILLAH IBNI AL-MARHUM SULTAN ABU BAKAR szultánnak, Malaysia uralkodójának Malaysia nemzeti ünnepe alkalmából nagy örömmel küldöm me­leg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat, önnek személy szerint egészséget és boldogságot, a baráti malaysiai népnek haladást és jólétet kívánok. Meggyőződésem, hogy országaink és népeink jó viszonya tovább fejlődik a kölcsönös érdekeknek megfelelően, a béke és az együtt­működés világméretű ügye javára. NICOLAE CEAUĂESCU , Románia Szocialista Köztársaság elnöke Őexcellenciája ELLIS CLARKE úrnak, Trinidad Tobago Köztársaság elnökének PORT OF SPAIN Országa nemzeti ünnepe alkalmából a román nép és a magam nevében meleg üdvözletemet és a legjobb kívánságaimat küldöm, önnek személy szerint egészséget és boldogságot, Trinidad Tobago népének sikert és jólétet kívánok. . NICOLAE CEAUĂESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke KÖZÉLET Ilie Verdef elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság kormá­nyának első minisztere üdvözlő táviratot intézett Datur Seri Dr. Mahatir Bin Mohammad ma­laysiai miniszterelnökhöz Ma­laysia nemzeti ünnepe alkal­mából, jó egészséget és szemé­lyes boldogságot kívánt neki, s hangot adott meggyőződésének, hogy a két kormány kapcsola­tainak elmélyítése erősíteni fog­ja a román—malaysiai baráti jó viszonyt. Ilie Verdet elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság kor­mányának első minisztere Tri­nidad Tobago Köztársaság állami függetlenségének napja alkal­mából táviratban üdvözölte George Chambers trinidad-to­­bagói miniszterelnököt, legjobb kívánságait küldte, jó egészsé­get és személyes boldogságot kívánt neki. Virgil Cazacu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a KB titkára talál­kozott Athos Fava elvtárssal, az Argentínai Kommunista Párt főtitkárával. A két párt, ország és nép e­­gyüttműködéséről és harcos szo­lidaritásáról, a két párt idő­szerű és távlati feladatairól és nemzetközi politikai kérdések­ről tanácskoztak. (Folytatás az 1. oldalról) tartalékok, hévizek és geoter­mikus övezetek után is, de ku­tatunk újabb építőanyag — vulkáni tufa, andezit, kavics stb. — lelőhelyek feltárása irányában is. — Mit tesznek annak ér­dekében, hogy lerövidítsék egyrészt a kutatások, más­részt a kutatástól a felfe­dett tartalékok kitermelé­séig terjedő időszakot? •— A kutatások terén áttér­tünk a klasszikus módszerek kombinálására hatékonyabb és olcsóbb — geokémiai, geofizi­kai — eljárásokkal. Emellett pedig a fúrási munkálatok meggyorsításáért intézkedése­ket tettünk, amelyek célja a rendelkezésre álló felszerelé­sek korszerűsítése. Mi tagadás, eddig a kutatástól a kiterme­lésig terjedő időszak elég hos­­­szúra, olykor négy-öt évig is kinyúlt. Ezután e vonatkozás­ ÚJABB ÉRCTARTALÉKOK­ ban is javulás várható, mivel a kutatási módszereket oly módon választjuk ki, hogy a­­zok a kitermelésnél is alkal­mazhatók legyenek. Ez gya­korlatilag azt jelenti majd, hogy a kutatás befejezésével a bánya is elkészül, a feltárt ércből pedig menetközben el­végezzük az összes elemzése­ket, hogy a munkálatok át­adásakor a megrendelő birto­kában lehessen valamennyi gazdasági-pénzügyi mutatónak. — A máramarosi geoló­gusok az országos élvonal­ba tartoznak. Legutóbb 1979-ben kapták meg a Munkaérdemrend 111. foko­zatát. A feladatok egyre nagyobbak, s amint az el­mondottakból is kivehető, az eredmények is gyarapod­nak. — A jelenlegi tervidőszak végére kétszer annyi színes­­fémérc-tartalékot kell feltárni, mint a megelőző ötéves terv folyamán. A tennivalók szapo­rodása tevékenységünk jobb megszervezésére, hatékonyabb munkára ösztönöz. Jól kezdtük a tervidőszak első esztendejét, hiszen az első félév végére a vas-mangánérc tartalékoknál 102,2, a színesfémérceknél 105, a kaolinos kőzetek és építő­anyagok feltárásánál 130 szá­zalékban tettünk eleget kötele­zettségeinknek, az akna- és emelkefúrásnál pedig 109,8 százalékos teljesítményt ér­tünk el. A báyakutató és -feltáró geológusok munkája a bá­nyászok tevékenységében hatványozódik, s végsőso­ron a nemzetgazdaság látja hasznát. Szeptember 1. kedd Hl. évnegyed IX. hónap Az évből eltelt: 244 nap Hátra van még: 121 nap Napkelte: 6.38 Napnyugta: 19.52 Holdkelte: 9.17 Holdnyugta: 21.34 FELMELEGSZIK AZ IDŐ Tamara Limbasanu, a Köz­ponti Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelen­ti: az ország nagy részében felmelegszik az idő. A felhő­zet felszakadozik, már csak szórványosan számíthatunk ki­sebb esőre. Gyenge szél. Az éj­szakai hőmérséklet 7 és 17, a nappali hőmérséklet 20 és 28 fok között változik. TV KEDD, I. műsor; 9.00 Tévé­iskola; 10.00 A haza sólymai; 10.10 Rajzfilm; 10.30 Zenés­táncos matiné; 11.05 Folytatá­sos tudományos film: A rejté­lyek világában — ismétlés; 11.30 Semmit a futballról — zenés-szórakoztató műsor — ismétlés; 12.25 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Férfi röplabda: Románia — Csehszlovákia; 18.00 Líbiai építőtelepeken; 18.25 Tévé-fórum: Az állam és a demokrácia intézményei szocialista társadalmunkban; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Hír­adó; 19.25 Gazdasági aktuali­tások; 19.45 Tévé-ankét; 20.15 Tévé-színház. Claude Bonne­­fcy: Menedékház; 22.15 Hír­adó; II. műsor; 19.00 Híradó; 19.25 Folytatásos film gyer­mekeknek: A kis­­ herceg — ismétlés; 19.50 Népzene; 20.15 A főváros gazdasági életéből; 20.45 Hirdetések; 20.50 Balett­est; 21.45 A népek zenéjéből és táncaiból; 22.15 Híradó. LOTTÓ 2 Az augusztus 30-i rendkívüli sorsolás nyerőszámai: I. SZAKASZ 1. húzás: 52, 61, 31, 69 2. húzás: 27, 1, 26, 19 3. húzás: 37, 72, 18, 70 II. SZAKASZ 4. húzás: 23, 67, 54, 25 5. húzás: 29, á1, 60, 42 III. SZAKASZ 6. húzás: 65, 58, 38, 44, 24, 12 7. .húzás: 26, 22, 30, 20, 32, 66 Sport Egy plusz öt Landa Torna megvédte világbajnoki címét 1 + 5. A két számjegy nyil­ván nem egy újfajta evezős egységet jelez, hanem spor­tolóink hétvégi VB-mérlegét fejezi ki. A München mel­letti Oberschleissheim olim­piai pályán női evezős flotil­­lánk, folytatva a sportág szép hagyományait, a kivételes te­hetséggel és szorgalommal megáldott Landa Torna révén újabb aranyérmet, valamint három bronzot szerzett, míg Oslóban a kötöttfogású bir­kózó világbajnokságon cson­ka, mindössze négy emberből álló csapatunk két harmadik helyet vívott ki. Egy arany- és öt bronzérem került tehát egyre gazdagabb és tekinté­lyesebb éremtárunkba, amely hűen tükrözi sportmozgal­munk fellendülését, rangját a világban. De lássuk a hétvégi eseményeket. Mint beszámoltunk róla, az idei női evezős világbajnok­ságot München mellett, az olimpiai pályán bonyolították le. Szövetségünk minden számban nevezett, kipróbált és kipróbálásra szánt legény­ségeket küldött a nagy ver­senyre. Biztos pontunk ugyan csak egy volt Landa Torna olimpiai és világbajnoknő sze­mélyében, de titkon érmet vártunk kom­ányos nélküli kettősünktől és négy párevezős egységünktől is. Számításaink ez alkalommal nemcsak be­váltak, de eredeti terveinken túl is tettünk. Landa Torna nagy taktikai harcban (a táv közepén csökkentette az üte­met, majd gyilkos hajrát vá­gott ki) megvédte világbaj­noki címét, maga mögé uta­sította az új trónkövetelőket, az angol Berryl Mitchellt és a szovjet Irina Fetyiszovát, akik egy pillanatban reális ve­szélyt képeztek. Landa ezzel­ nemcsak újabb világbajnoki aranyat nyert, hanem őrzi mintegy kétéves veretlensé­gét, amire példa alig akad ebben a rendkívül nehéz és igénybevevő sportágban. Talán Landa sikerén is fel­buzdulva, más három hajó „legénysége“ is alaposan ki­tett magáért. A Horvát, Pul­­catu kormányos nélküli ket­tős kiváló rajt után a táv mintegy felén át határozottan vezetett, sajnos, az előny nem volt elég ahhoz, hogy a nyo­mukba eredt kanadai és NDK- beli hajót lerázza magáról, így a hajrázásban a háttérbe szorult, az első helyért az em­lített két nemzet lányai küzd­­hettek meg. Meglepetésre győ­zött az erejét jobban beosztó, de kevésbé esélyes NDK-beli hajó, míg a harmadik hely nekünk jutott. A négypárevezősök verse­nye nagy esélyesének a szovjet hajó számított, az elő- és középfutamokban elért ide­jükből sejteni lehetett, hogy a győzelmet nem fogják kien­gedni kezükből. S ez így is történt. Ilyen körülmények között a Bularda, Rocca, Ba­­novici, Mihály + Caneia együttesre a tisztes helytállás feladata várt. S ez sikerült is, mert mindvégig kemény har­cot vívott az NDK-val a má­sodik helyért, s végül a har­madik helyen végzett. Nyolcasunk­­ rajtja nem si­került, az első száz métert az ötödik helyen evezte végig, aztán fokozatosan jött fel, előbb a negyedik, aztán a harmadik­­ helyre, amelyet meg is tudott tartani, így csa­patunk harmadik bronzát, ne­gyedik érmét szerezte meg. Íme, a „legénység“ : Frintu, Bucur, Furcila, Taranu, Ono­­frei, Naghiu, Zaharia, Bondar — Radu. Kormányos négyes­ben és kétpárevezősben re­ménységeink indultak, bemu­tatkozásuk szépen sikerült, a negyedik és az ötödik helyen végeztek. Ezek után elmond­hatjuk, hogy küldöttségünk az erős szovjet és NDK-beli együttes mellett a világbaj­nokság főszereplői közé tar­tozott, hisz mind a hat döntő­ben jelen volt. Az eredmények: kormányos négyes: 1. Szovjetunió, 2. NDK, 3. Egyesült Államok; kétpárevezős: 1. Szovjetunió, 2. NDK, 3. Bulgária; kormá­nyos nélküli kettős: 1. NDK, 2. Kanada, 3. Románia; egyes: 1. Landa Torna (Románia), 2. Berryl Mitchell (Nagy Britan­nia), 3. Irina Fetyiszova (Szov­jetunió); négypárevezős: 1. Szovjetunió, 2. NDK, 3. Ro­mánia; nyolcas: 1. Szovjet­unió, 2. NDK, 3. Románia. Oslóban a kötöttfogású bir­kózó világbajnokságon, mint említettük, csak csonka csa­pattal vettünk részt. Birkózó­ink java része ugyanis az egyetemi játékokra időzítette formáját. Előre kell bocsáta­nunk, hogy ennek ellenére többet vártunk csöppnyi kül­döttségünktől, hisz a birkózás mégiscsak sikersportjaink közé tartozik. A felületes felkészü­lés azonban még a legtapasz­taltabb birkózóink szereplésé­re is rányomta bélyegét, a százszázalékos siker így el­maradt. Mindössze Stefan Ru­­sunak és Ioan Draicának si­került helytállnia, bronzérmet szereznie, Ion Paun és Ilie Mátéi már a selejtező cso­portokban búcsút mondott a versenyeknek. Persze, a két bronz sem akármi, de birkózó­ink szebben csillogó érmek­hez szoktattak bennünket... Az eredmények, a súlycso­portok sorrendjében: Jaksza­­lik Uspenkirov (Szovjetunió), Vaktan Blagidze (Szovjet­unió), Passquale Passarelli (NSZK), Tóth István (Magyar­­ország), Genadáj Jermilov (Szovjetunió), Alekszandr Kudrjavcev (Szovjetunió), Genadij Korban (Szovjetunió), Igor Kanighin (Szovjetunió), Mihail Saladze (Szovjetunió), Refik Nemisevics (Jugosz­lávia). Labdarúgó Alosztály EREDMÉNYEK FC Arge? — ASA 4-1 (2—0), CS Tirgoviște. — FC Constanta 2—1 (1—1), Steaua — Bukaresti Progresul­ Vulcan 2—2 (2—1), Hunyadi Corvinul — Petrozsé­­nyi Jiul 5—0 (3—0), FC Olt — SC Bacau 2—0 (1—0), Rm. Vilceni Chimia — Craiova 1 U 1—0 (1—0), Bukaresti Dinamo — Sportul studentesc 3—0 (2—0), Kolozsvár­ Napocai U *— Temesvári Politehnica 1—0 (0—0), UTA — Brassói FCM 1-1 (1—0). A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA 1. Craiovai U 4­3­0 1­9. 2­6 2— 3. Steaua K-N­ 1 U 4. Corvinul 5— 7. T. Poli. FC Olt Dinamo 8. Br. FCM 9. FC Argeș 10. Bac. SC 11. CS Trrg. 12. Sp. stud. 13. Chimia 14. Progr. 15. FC Const. 16. ASA 17—18. Jiu! UTA 4­2­2­0­8: 6­6­4­2­2­0­5: 3­6­4­2­1­1­9: 3­5­4­2­1­1­6: 3­5­4­2­1­1­6: 3­5­4­2­1­1­9: 6­5­4­2­1­1­6: 5­5­4­1­2­1­5: 4­4­4­1­2­1­2: 3­4­4­2­0­2­5: 9­4­4­1­1­2­5: 6­3­4­1­1­2­4: 6­3­4­0­3­1­4: 6­3­4­0­2­2­2: 4­2­4­1­0­3­5: 9­2­4­0­2­2­4:10­2­4­0­2­2­3: 9 2 A KŐVETKEZŐ FORDULÓ MŰSORA FC Constanta — Rm. Vilceni Chimia, Bukaresti Dinamo — Temesvári Politehnica,­ ASA — Hunyadi Corvinul, UTA — Sportul studentesc, Craiovar U — Kolozsvár-Napocai U, Petro­­zsényi Jiul — CS Tírgoviste, Bukaresti Progresul­ Vulcan — Bacaul SC, Brassói FCM — FC Arges, FC Olt — Steaua. PRONOSPORT Brailai FCM — CS B-$ani 1 Foc?. Unirea — Sue. CSM 1 Gl. Viitorul— Gl. FCM x Bak. Rapid — Pl. Metalul 1 Chimica — Carpati 1 Petrolul — Bak. Metalul 1 ICIM — Rulmentul 2 R. FCM — T. CFR x Strungul — Olimpia 1 Nagyb. FC - K-N-i CFR 1 UMT — Ar. Rapid 1 L. Mineral — Aural 1 I. Mineral — FC Bihor x ÚJÍTSA MEG RENDSZERESEN AZ ELŐRE ELŐFIZETÉSÉT

Next