Előre, 1981. december (35. évfolyam, 10581-10607. szám)

1981-12-01 / 10581. szám

4 GHEORGHE PANA képviselő felszólalásában kitért a követ­kezőkre: A főváros dolgozói, akik nagyra értékelik pártunk főtitkárának az egész gazdasági­­társadalmi élet vezetésében ér­vényesített harcos, mélyreható­an megújító szellemét, határo­zottan dolgoznak azért, hogy a feladatoknak és a vállalásoknak növeljék a munka hatékonysá­gát. A tízhavi eredmények és az összes egységekben megho­zott intézkedések feltételeket teremtenek ahhoz, hogy az év végéig teljesítsük és túlszárnyal­juk az árutermelési, a nettó ter­melési tervet, az exportot és a fontosabb hatékonysági mutató­kat. Bár az ötéves terv első esz­tendejének mennyiségi és minő­ségi eredményei meghaladják a megelőző időszakéit, elégedet­lenné tesz bennünket az, hogy munkánkban továbbra is szá­mos hiba található. Először is több termékből nem állítjuk e­­lő a tervezett fizikai mennyiséget. Miközben arra összpontosítunk, hogy ezeket a hiányosságokat pótoljuk, minden eszközzel azon vagyunk, hogy a lemaradásokat behozzuk, az évi tervfeladatokat ütemesen teljesítsük. A mezőgazdaságban előrelát­hatólag teljesítjük az erre az esztendőre tervezett zöldség-, tej-, hús-, tojástermelést és a lakossági felvásárlásoknak az előírt szerkezet szerint eleget teszünk. Tudjuk ugyanakkor, a területi önigazgatási és önellátási prog­ram távlati célkitűzései azt a feladatot róják ránk, hogy ter­jesszük ki az összes növények termesztését, növeljük az állat­­tenyésztési hozamokat. Ez ha­tározza meg a zöldségfélék ter­mesztésének növelésére hozott intézkedéseinket, amelyek lehe­tővé teszik, hogy 1982-ben a fő­város ellátási szükségletének legalább 50 százalékát kielégít­sük. Miután a felszólaló kitért az 1982-es évi állami terv és a költségvetés tervezetére, felve­tette, hogy mivel 1982-ben a fő­város legfőbb tervjellemzője a nettó termelési érték és az ex­port gyorsütemű növelése, az eddigieknél határozottabb intéz­kedésekkel segítik elő a gyárt­mányok korszerűsítését, a mun­katermelékenység hangsúlyozot­­tabb emelését. Válaszolva Nicolae Ceausescu elvtársnak a kommunistákhoz, az összes dol­gozókhoz szóló lelkesítő felhí­vására, készek vagyunk arra — mondotta a felszólaló —, hogy minden munkaközösség életében érvényesítsük az újító szellemet, a rutin és formalizmus elleni har­cos-forradalmi szellemet, vissza­verjünk minden fegyelmezetlen és rendbontó megnyilvánulást, jobban értékesítsük a műszaki­tudományos alkotópotenciált. A gyártmányok és technológiák mielőbbi korszerűsítése, a mun­katermelékenység lényeges nö­velése érdekében — különös­képpen az olyan vállalatokban, ahol még sok a kézi erővel vég­zett munka — mozgósítjuk a szakértőket, a vállalatok, a ku­tató-tervezőegységek és az okta­tási intézmények vezetőit. Le­hetőségeink szerint mindent el­követünk azért, hogy csökkent­sük a behozatalt és növeljük a kivitelt. Végezetül a felszólaló kinyil­vánította az elfogadásra előter­jesztett törvénytervezetekkel való teljes egyetértését, majd így folytatta: Megfogadjuk a párt vezetőségének, személyesen Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy a főváros dolgozói egész hozzáértésükkel és képességük­kel küzdenek a párt és állam bel- és külpolitikájának, a párt XII. kongresszusa nagyszerű célkitűzéseinek valóra váltásá­ért. SABIN FAUR képviselő ki­hangsúlyozta, hogy az idei e­­redmények — amelyek az 1982- es év tevékenységének alapjául szolgálnak — elérésében nagy részük van a hunyadi kohóipari központ dolgozóinak. Megjegyezném ugyanakkor — mondotta a felszólaló —, hogy bár egységeink műszaki állo­mánya az utóbbi időben, külö­nösképpen a kaláni Victoria üzemben nagyfontosságú kohá­szati célgépekkel gyarapodott, egyes kapacitások üzem­behelye­zésével megkéstünk, ami arra késztetett, hogy sürgessük a le­maradás behozását, a terv egé­szének teljesítését. A jövő évre tervezett csak­nem négymillió tonna acél elő­állítása a műszaki-anyagi alap biztosításában, a célgépek ka­pacitásának hasznosításában, a termelés és munka magasfokú megszervezésében nagy erőfe­szítéseket és következetesebb intézkedéseket követel. A hu­nyadi Kohászati Kombinát munkaközössége megfogadja, hogy egész munkásszenvedélyé­vel,­­elkötelezettségével és­­ha­tározottságával dolgozik az 1982- es tervévben reá váró feladatok teljesítéséért. A felszólaló beszédét a követ­kezőképpen fejezte be: „Enged­jék meg, hogy a harmincezer hunyadi és kajáni kohász nevé­ben nagyrabecsülésemet fejez­zem ki pártunk és államunk ve­zetőjének, Nicolae Ceausescu elvtársnak a békét, a leszerelést, és elsősorban a nukleáris lesze­relést szorgalmazó ragyogó kez­deményezése iránt. Ez a javas­lat teljes mértékben megfelel népünk, az egész világ népes érdekeinek. Ez ösztönöz bennün­ket arra, hogy elfogadjuk és teljes szívünkből támogassuk, hiszen csakis a nukleáris fegy­verek rémképétől megszabadult világban tehetünk meg mindent a szocializmus és kommunizmus nagy célkitűzéseinek valóra vál­tásáért Románia földjén. GHEORGHE PETRESCU kép­viselő felszólalásában kiemelte azt, hogy a Nagy Nemzetgyű­lés elé megvitatás és elfogadás végett előterjesztett törvényter­vezetek magukon viselik az öt­éves terv első esztendeje egész gazdasági és társadalmi tevé­kenységének mélyenszántó, ma­gasfokú kommunista igényes­séggel megejtett elemzéséből származó orientációkat, amelye­ket pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fej­lesztési Tanács nemrégiben megtartott együttes plenáris ülésén elhangzott ragyogó elő­adói beszéde tartalmazott. A szerszámgépipari, az e­­lektrotechnikai és elektronikai egységek dolgozói kifejtett erő­feszítéseiknek köszönhetően a múlt év azonos időszakához ké­pest tíz hónap alatt a csúcs­ al­­ágazatok — finommechanika, optika, szerszámgép és elektro­növelték. Valóra váltjuk a ter­vezett beruházások összvolume­­nét, az előirányzott anyagkölt­ségeket tiszteletben tartjuk. Az idei árutermelés- és munkater­melékenység-növelési feladatok azonban nem teljesednek egé­szében, lemaradás mutatkozik egyes fizikai előirányzatok való­ra váltásában és az új termékek gyártás­bavételében. A hiányosságok okait a mi­nisztérium, az iparközpontok, e­­gyes iparvállalatok vezetőinek nem megfelelő munkájában kell keresnünk; nem segítették elő kellőképpen a kooperációt, a gyártástechnológiák és a mi­nőségellenőrzés korszerűsítését, nem küszöbölték ki a szűk ke­resztmetszeteket, nem használ­ták ki eléggé a rendelkezésük­re álló szakértőket annak érde­kében, hogy az új technikát minél gyorsabban alkalmazhas­sák, az egységek rendjét és fe­gyelmét megszilárdítsák. Az esz­tendőből hátralevő rövid időt úgy szándékszunk értékesíteni, hogy minél jobb eredményeket érjünk el és alaposan előkészít­sük a jövő évi termelést. A felszólaló rámutatott arra, hogy a Nagy Nemzetgyűlés elé elfogadásra terjesztett 1982. évi terv a szerszámgépiparban, az elektrotechnikában és az elektro­nikában az áru-, a nettó terme­lési érték és az export nagyará­nyú növelését írja elő. Kiemelte, hogy a minisztérium vezetői lé­péseket tettek az előirányzatok teljesítéséhez szükséges intézke­dések meghozatala érdekében, amelyek a termelési szerkezet korszerűsítését célozzák, mégpe­dig a finommechanika, a szak­mai­­ és a mikroelektronika, a sajátos és a nagypontosságú szerszámgépek, a villanymoto­rok és egyebek termelésének kiemelt növelésével. Mindezt hazai nyers- és alap­anyag, energia és tüzelőanyag erőforrások felhasználásával szándékszunk megvalósítani, hogy csökkentsük a behozatalt és a gyártási költségeket. Hogy feladatainkat a lehető legjobb körülmények között tel­jesítsük. — mondotta a felszóla­ló — továbbra is tökéletesítjük a minisztérium, az iparközpon­tok és az iparvállalatok kollek­tív vezetőszerveinek tevékenysé­gét, a párt- és tömegszervezetek segítségével olyan légkört te­remtünk, amelyben mindenki fe­lelősséggel és igényesen viszo­nyuljon a nyers- és alapanya­gok, az energia megtakarításá­hoz, a behozatal csökkentéséhez, a bel- és külföldi szállítási ha­táridők tiszteletben tartásához, a termékminőség javításához, a rend és fegyelem erősítéséhez valamennyi tevékenységi terüle­ten, az új gazdasági mechaniz­mus, a munkásönigazgatás, az önálló eszköz- és pénzgazdál­kodás magasabb szintű alkalma­zásához. Végezetül a felszólaló kitért arra, hogy a szerszámgépipar, az elektrotechnika, az elektroni­ka dolgozói mindenben egyetér­tenek pártunk és államunk poli­tikájával, amelynek valóra vál­tásáért erejüket nem kímélve harcolnak. STEFÁNIA IONESCU képvi­selőnő ezeket mondotta: Mivel a mezőgazdaságban dolgozom, engedjék meg, hogy elsősorban a nemzetgazdaságunk eme alap­vető ágának fejlesztésére vo­natkozó problémákról szóljak. A földművelés és az állattenyész­tés hosszas tapasztalata, az el­ért hozamok, a rendelkezésünk­re álló anyag­­alap kereskedik a jövő évi tervelőirányzatok va­lóra váltásáról. Mi, a putineiui (Teleorman megye) mezőgazda­­sági termelőszövetkezet tagjai 1982-ben legalább 5000 kiló bú­zát, 10 000 kiló szemeskukoricát és 3000 kiló napraforgót kívá­nunk termeszteni hektáronként, egy takarmányozott tehénre számítva pedig meg akarjuk ha­ladni a 3000 literes tejhozamot. A termelési szintek megállapí­tásában az idei eredményekből indulunk ki. Márpedig az idén kukoricából például túlszárnyal­tuk a tervezett hozamot, 1100 hektár termőterületről hektá­ronként 8100 kiló szemeskukori­­cát takarítottunk be, 7500 tonnát szállítottunk le az állami alap­nak. Jó hozamokat értünk el a többi kultúrnövényből, nemkü­lönben az állattenyésztésben. Mi azonban nem vagyunk megelégedve az elért hozamok­kal, meggyőződésünk, hogy a föld többet is teremhet, ha jól és idejében megdolgozzuk. En­nélfogva az idei őszön optimá­lis körülmények között vetettük el a búzát, megteremtettük a jövő évi termés jó előfeltéte­leit. , Mi, mezőgazdasági dolgozók — folytatta a felszólaló — mély­ségesen hálásak vagyunk a pártnak, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy in­tézkedett a jövő évi mezőgaz­dasági beruházások felemelésé­ről, egyes mezőgazdasági termé­kek felvásárlási árának javítá­sáról. Kifejezésre juttatva szerete­­tünket és mélységes hálánkat a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, szívvel-lélekkel helyeseljük az ország, a szocia­lista Románia elnökének újabb békekezdeményezését. Azt akar­juk, hogy mindenki tudja: bé­keszerető nemzet vagyunk, azt akarjuk, hogy a földkerekségen sehol se hulljanak bombák, se­hol se pusztítson háború. A köl­tővel szólva a földkerekség széltében-hosszában megfér az egész emberiség, tehát vala­mennyi népnek békében, e­­gyüttműködésben, szabadságban kell élnie. GHEORGHE POTOCEAN kép­viselő hangsúlyozta: A Krassó- Szörény megyei bányászok meg­bízásából, az ő nevükben az or­szág parlamentjének magas szó­noki emelvényéről a legmele­gebben köszönetet mondok pár­tunknak és államunknak, sze­mély szerint önnek, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy oly kö­vetkezetességgel és nemeslelkű­­séggel gondoskodik rólunk, az ország minden bányászáról, é­letszínvonalunk szüntelen emel­kedéséről, arról, hogy a föld a­­latt végzett munka mind ered­ményesebb legyen, egyre több elégtételt hozzon. Mélységesen érdekünkben és családunk érde­kében történt és történik, meg­fogadjuk, szeretettel és forra­dalmi lendülettel válaszolunk az ön hívó szavaira, Nicolae Ceausescu elvtárs, és minden e­­rőfeszítést megteszünk tervfela­dataink teljesítéséért. Románia 1982. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének tervezetéről szólva, a felszólaló rámutatott: a jövő év folyamán Krassó-Szö­­rény megyében is átfogó fej­lesztési programot kell megva­lósítanunk az erőforrások jobb hasznosítása alapján. Nicolae Ceausescu elvtárs pártunk Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén el­hangzott ragyogó expozéjában külön hangsúlyozta, tekintsük elsődleges feladatnak az ország nyersanyag- és energetikai alap­jának biztosítását. Szeretném tájékoztatni önöket, hogy ennek az orientációnak a fényében megyénk kitermelő ipara az öt­éves tervidőszakban körülbelül 29 százalékos évi átlagütemben fejlődik, a szénkitermelés a há­romszorosára emelkedik, ezen­kívül a vas- és színesfémércek, valamint más hasznos anyagok újabb tartalékait tárjuk fel. Biztosítjuk önt, Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy a Kras­­só-Szörény megyei bányászok mindent megtesznek a szénter­melés fokozásáért, a camenitai, a Rusca Montana-i és a lupaci széntartalékok, az aninai és do­­mani bitumenes palatartalékok, az újmoldovai szegényérc tarta­lékok kiaknázásáért. A hazafias büszkeség leg­nagyszerűbb érzéseivel nyugtáz­zuk Nicolae Ceausescu elvtárs újabb, ragyogó béke- és leszere­lési kezdeményezéseit, s kife­jezzük fenntartás nélküli csat­lakozásunkat a Szocialista De­mokrácia és Egység Frontjának felhívásához. Jól tudjuk, hogy a Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülésszaka elé terjesztett doku­mentumokat megszavazva szin­tén a világbékére, drága ha­zánk, Románia Szocialista Köz­társaság felvirágoztatására sza­vazunk. , ION URSU képviselő, miután kiemelte a vita tárgyát képező dokumentumok jelentőségét, hangsúlyozta, hogy Nicolae Ceausescu elvtársnak különleges szerepe van ezek kidolgozásá­ban, pártunk és államunk bék­és külpolitikájának megalapozá­sában. Engedje meg — mondot­ta a felszólaló —, hogy kifejez­zem a hazai tudomány és tech­nológia terén dolgozók mélysé­ges ragaszkodását országunk e­­lőhaladásának nemes vezéresz­méihez, hangot adjak ama rend­­­íthetetlen elhatározásuknak, hogy minden képességüket és munkaerejüket latba vetve, va­lóra váltják a jelenlegi, nagy e­­rőfeszítéseket és bátorságot igénylő fejlődési szakasz straté­giai célkitűzéseit. A Tudomány- és Technoló­giaügyi Országos Tanács veze­tősége által ágazatok és terüle­tek szerint lebontott és az egy­séges országos tervbe egységes koncepció szerint felvett 1982- es tudományos kutatási felada­tokat taglalva, a felszólaló rá­mutatott: különleges súlyt he­lyeznek a konkrét gazdasági szükségletek kielégítésére, első­sorban az alkotó erőfeszítések, az intelligencia, a többi saját e­­rőforrás kiaknázása alapján. A nemzetgazdaság kiemelt, Nicolae Ceausescu elvtárs által hangsúlyozott feladatait tükrö­ző, a terv megfelelő fejezetében megnevezett kutatási célkitűzé­sek a következőkre vonatkoz­nak: importanyagokat helyette­sítő új anyagok előállítása, ú­­jabb nyersanyagforrások kiak­názása és magas fokú hasznosí­tása, újrafelhasználható anya­gok további hasznosítási tech­nológiáinak kidolgozása, az e­­nergia és a tüzelőanyag na­gyobb fokú megtakarítása, új és visszanyerhető energiaforrá­sok kiaknázása. Az előttünk álló tudományos kutatási terv annak eredménye­ként állt össze, hogy a központi kutatóintézetek doktor Elena Ceausescu mérnök, akadémikus elvtársnő, a kormány első mi­niszterének első helyettese, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács elnöke kezde­ményezése alapján és közvetlen vezetésével igényes és felelős­ségteljes elemzőmunkát végez­tek. A párt és az állam követ­kezetes gondoskodása és támo­gatása, valamint az új gazdasá­gi-pénzügyi mechanizmusnak a kutatás terén való határozottabb érvényesítése folytán minden lehetőségünk megvan a megsza­bott tervfeladatok teljesítésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy e munkavállalásunk teljesítésé­hez feltétlenül fel kell számolni a kutatás, illetve a kutatás és a termelés kapcsolata terén mu­tatkozó hiányosságokat, lénye­gesen javítani kell a munkastí­lust minden szinten, kezdve a kutatókkal és végezve a köz­ponti intézetek tudományos ta­nácsaival, a Tudomány- és Tech­nológiaügyi Országos Tanács munkaszervei­vel. A nemrégiben Bukarestben lezajlott A tudósok és a béke témakörű szimpozion nemzetkö­zi visszhangja, államelnökünk ragyogó békekezdeményezései — mondotta a felszólaló — a kortárs világ számára a re­ménység, a bizakodás forrását jelenti, a bizakodásét abban, hogy a népek képesek biztosíta­ni a fejlődéshez szükséges nyu­galmat és erőt, kiharcolni a bé­két és a haladást. Megfogadva, mindent megteszünk, hogy pél­dásan teljesítsük 1982. évi fela­datainkat és rászolgáljunk az irántunk való magas bizalomra és támogatásra, mi, a tudomány és technológia dolgozói kifejez­zük teljes csatlakozásunkat pár­tunk bel- és külpolitikájához, szívünk mélyéből fakadó forró ragaszkodásunkat Nicolae Ceausescu elvtárshoz, egész népünk törekvéseinek leghívebb képviselőjéhez és védelmezőjé­hez. ELENA VERONA BURTEA képviselőnő ezeket mondotta: A törvénytervezet előirányzatai­ban fellelhetők a könnyűipar, s közöttük a bukaresti konfek­ció- és kötöttáruipari vállalat dolgozóinak mozgósító feladatai is: e feladatokat vitattuk meg az igényesség és a felelősség szellemében a dolgozók legutób­­bi közgyűlésein, amikor is szá­mos javaslatot tettünk, intézke­déseket fogadtunk el a jövő évi terv megvalósítási körülményei­nek előkészítésére. Tekintettel arra, hogy az 1982. évi feladatok szorosan kapcso­lódnak az idei eredményekhez, tájékoztatom önöket, hogy mun­kaközösségünk az 1981-es esz­tendő első 10 hónapjában telje­sítette a fő gazdasági-pénzügyi tervmutatókat. Jelentjük, Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy az ön útmutatásai alapján munkálkodtunk a belső piacnak szánt árualap növelé­séért, kiváló minőségű konfek­ció új választékait állítottuk elő. Egyben emeljük az összes termékek műszaki és minőségi színvonalát, versenyképességét, tekintettel arra, hogy gyártmá­nyaink 80 százaléka exportra kerül.­­ El kell mondanunk azonban, hogy eredményeink nem tükrö­zik a munkaközösség reális le­hetőségeit. Ismerve a jövő évi tervfeladatokat és idei gazdasá­gi tevékenységünk hiányossá­gait, a dolgozók tanácsa lénye­gesen javítani kívánja munka­stílusát a termelés ütemes elő-­­ készítése és megvalósítása, a termékek minőségének javítása és jobb forgalmazása, a normá­­zott fogyasztások betartása ér­dekében. Vállalatunk dolgozói nevében mindenben helyeslem és meg fogom szavazni az 1982. évi terv és költségvetés tervezetét. Az 1982. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési és állami költségvetés tervezeté­ben szereplő hatalmas célkitűzé­sek, a napirenden szereplő többi dokumentum, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs közvetlen út­mutatására dolgoztak ki — mondotta IACOB OLAR képvi­selő —, tükrözik pártunknak a szocialista nemzetünk iránti kö­vetkezetességet a XII. párt­­kongresszus határozatainak meg­valósítása során. A szocialista rendszerünkre jellemző széles körű demokratiz­mus szellemében a Maros me­gyei dolgozók speciális közgyű­léseken vitatták meg az 1982. évi terv tervezetét; ez előirá­nyozza a nettó ipari termelés 8,2, a finommechanikai termelés 40 és a makromolekuláris alapter­mékek termelésének 11 százalé­kos növekedését. Ezzel kapcsolatban kiemelve a radnóti Electrocentrale vállalat munkaközösségének arra irá­nyuló törekvését, hogy megte­remtsék a feltételeket az 1982-re szóló terv teljesítéséhez, a fel­szólaló, aki maga is tagja a munkaközösségnek, a követke­zőkben ezeket mondotta: Intéz­kedéseket jelöltünk ki a gépcso­portok és felszerelések karban­tartásának és hibaelhárításának javítására; arra, hogy gyártásba vegyünk eddig importból szár­mazó újabb pótalkatrészeket és ezáltal növeljük a teljesítőképes­séget és az üzembiztonságot, va­lamint biztosítjuk a saját fo­gyasztások csökkentését. Teljes mértékben egyetértve a megvitatott törvénytervezetek­kel, kérem engedjék meg, hogy kifejezzem az energetikusok kö­zösségének, Maros megye vala­mennyi román, magyar, német és más nemzetiségű lakosának maradéktalan csatlakozását a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontjának Nicolae Ceausescu elvtárs, a szocialista Románia elnöke kezdeményezésére elfo­gadott Leszerelési és békefelhí­vásához, hogy biztosítsák hazánk s a világ valamennyi országa gazdasági és társadalmi poten­ciáljának további fejlesztéséhez szükséges nyugalmat és bizton­ságot. EMÍLIA ANDRUNACHE kép­viselőnő ezeket mondotta: Ké­rem, engedjék meg, hogy a Nagy Nemzetgyűlés magas szónoki e­­melvényéről kifejezzem mélysé­ges hálánkat ön iránt, igen tisz­telt Nicolae Ceausescu elvtárs, a tisztánlátó és mélységesen tudo­mányos felfogásért, amely bizto­sítja a gazdasági fejlődést, a nemzeti vagyon gyarapodását és ennek alapján az egész nép a­­nyagi és szellemi életszínvonalá­nak szüntelen emelkedését. A jelenlegi ülésszakon megvi­tatott dokumentumok előirány­zatainak kidolgozásához döntően hozzájárult pártunk és államunk vezetője, Nicolae Ceausescu elv­társ. E dokumentumok — me­lyekre teljes bizalommal adjuk majd szavazatunkat — kihang­súlyozzák a néptanácsok szerepét a helyi erőforrásokkal való jó gazdálkodás és a nyers-, segéd­anyagok, az energia és a tüzelő­anyag magasabb fokú értékesíté­se terén. A jövő évi költségvetés terve­zete, amelyről beszélni szeretnék, konkrétan tükrözi pártunk ama felfogását, hogy az egész tevé­kenységet szigorúan gazdasági kritériumokra helyezze, hogy tel­jes mértékben érvényesüljön a munkásönigazgatás és önálló gazdasági-pénzügyi gazdálkodás. Hazánk többm millió nőjével e­­gyütt — emelte ki a továbbiak­ban a felszólaló — lelkesen meg­köszönöm a párt és az állam ve­zetőségének azt a következetes­ségét, amellyel évről évre növeli a szociális alapokat, hogy egyre jobb körülmények között elégít­sék ki az oktatási, egészségvé­delmi, kulturális és művészeti, valamint társadalombiztosítási szükségleteket. Ilyen értelemben a jövő évi állami költségvetés mintegy 77 milliárd lejt irányoz elő szociális-kulturális akciókra, 2,5 százalékkal többet mint 1981- ben. Különösképpen nagyra értéke­lem pártunk és államunk veze­tőségének arra irányuló intézke­déseit, hogy alacsony szinten tartsák az adminisztratív költ­ségeket. Engedjék meg, hogy biztosít­sam, a Tecuci municipiumi dol­gozók az egész néppel együtt mindent megtesznek azért, hogy példásan valóra váltsák a Ro­mánia egységes gazdasági-társa­dalmi fejlesztési tervéből, a me­zőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztési tervből és az 1982. évi költségvetésből rájuk háruló fel­adatokat, s ily módon hozzájá­rulnak drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság felvirág­zásához. Felszólalásában GHEORGHE DOBRE képviselő hangsúlyozta: Megkülönböztetett érdeklődéssel tanulmányozva a ma megvita­tott, Romániának az 1982. évre szóló egységes gazdasági-társa­dalmi fejlesztési tervében és az állami költségvetésben foglalt előirányzatokat, mélységes paza­­fias büszkeséget, hálát érzünk a párt, főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs­ iránt, aki biztos kézzel vezet bennünket a XII. párt­­kongresszuson kijelölt célkitűzé­sek megvalósítása felé. Az 1982. évi terv előirányzatai­ról értesülve valamennyien igé­nyesen elemeztük e követelmé­nyek alkalmazási módját a cim­­pulung-musceli kötőanyaggyártó kombinátban, ahol tevékenysé­gemet kifejtem. Tudjuk, h­­ogy tevékenységünkben hiányosságok is vannak, hogy az 1984 évi tervben kijelölt hatékonysági szintek megvalósítása — aho­gyan azt Nicolae Ceausescu elv­társ kijelölte a legutóbbi együt­tes plénumon — határozott in­tézkedéseket követelnek meg ré­szünkről a termelés jobb meg­szervezéséért és a munkaterme­lékenység növeléséért; azt, hogy teljes mértékben és hatékonyan kihasználjuk a termelőkapacitá­sokat a véletlenszerű megszakí­tások és megállások csökkentésé­vel, a javítás időtartamának a szorosan szükségesre való kor­látozásával és minőségének fo­kozásával, a periodikus átvizsgá­­lási és karbantartási munkálatok idejének a szorosan szükségesre való csökkentésével, a pótalkat­részek időbeni biztosításával. Kifejezve maradéktalan egyet­értését a Nagy Nemzetgyűlés je­lenlegi ülésszakán megvitatott normatív tervezetekkel, TRAN­­DAFIR COCIRLA képviselő rendkívül nagyra értékelte az előirányzatokat az energetikai és nyersanyagfogyasztások mérete­zése terén. Hangsúlyozta, ezek az előirányzatok szem előtt tart­ják az ésszerű gazdálkodás, az ipari termelés és a villamosener­­gia-termelés helyes arányú nö­velése biztosításának objektív szükségességét. Az 1982-es terv eredeti terve­zete — mondotta a felszólaló — a villamosenergia-fogyasztás 4,4 százalékos növekedését irányoz­za elő az 1981-es megvalósíto­tokhoz képest, s ez csaknem egyenlő az ipari összterme­lés növekedésével. A Nicolae Ceausescu elvtárs által a leg­utóbbi plenáris ülésen tett erre vonatkozó bírálati észrevételek­ből kiindulva, mélyreható újra­elemzés alapján előirányoztuk, hogy az ipari termelés növeke­désével együtt 2,5 százaléktól e­­gészen 3 százalékig növekedjen az elektromos energia terme­lése. A villamos- és hőenergia ter­melése terén a tervelőirányzatok megvalósítása érdekében na­­gyobb­ felelősségérzettel kell tö­rekednünk a hidroenergetikai potenciál hasznosítási fokának növelésére, a szilárd tüzelő­anyagok — lignit és bitumenes palák — felhasználásának foko­zására, a kombinált elektromos- és hőenergia-termelésre, ennek útján a távfűtés kiterjesztésére, arra, hogy egyre átfogóbban hasznosítsák az új energiaforrá­sokat, szigorú takarékossági rendszert vezessenek be a tüze­lőanyagok és az energia terén a nemzetgazdaság valamennyi ágá­ban. Az 1982. évi terv tervezetének megfelelően a Villamosenergia­­ipari Minisztériumnak biztosíta­nia kell az elektromos energiát a hazánkban zajló egész gazdasági­társadalmi tevékenység számára azáltal, hogy jelentősen növelik a termelést a szénalapú hőerő­művekben és vízierőművek­ben. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk majd a fel­szerelések karbantartására és ja­vítására, a csoportok diszponi­­bilitására azáltal, hogy a Gép­ipari Minisztériummal és a Szer­számgépipari, Elektrotechnikai és Elektronikai Minisztériummal közösen végezzük el a korszerű­sítésre váró összes munkálato­kat. Az eddiginél jóval nagyobb fi­gyelmet fordítunk — mondotta végezetül a felszólaló — az elekt­romos- és hőenergia fogyasztá­sának csökkentésére valamennyi nagy energiafogyasztó műszaki folyamat esetében és az energia ésszerű felhasználására minden fogyasztó esetében, az országos energetikai rendszer működési biztonságára, a rend és a fegye­lem erősítésére energetikai rend­szerünk minden szektorában. NICOLAE HURBEAN képvi­selő ezeket mondotta felszólalá­sában. Elöljáróban szeretném kiemelni azt a tényt, hogy Ro­mánia 1982. évi egységes gazda­sági-társadalmi fejlesztési tervé­nek tervezete, amelynek tudo­mányos megalapozásához Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs döntő módon hozzájárult, előirányzatai­nak realizmusával biztosítja, a XII. pártkongresszus orientációi­val teljes összhangban, a terme­lőerők további fejlődését, az or­szág anyagi, műszaki és emberi erőforrásainak értékesítését, a gazdasági hatékonyság fokozódá­sát és a nép jólétének növeke­dését. Az 1982. évi terv követelmé­nyei — amiként az elemzett program tartalmazza — jellem­zik a Fehér megye területi ter­vében foglalt feladatokat is. Ilyen értelemben jelentőségteljes az a tény, hogy a tervtervezet, a megteremtett alkotó potenciál teljesebb hasznosítására töre­kedve előirányozza, hogy a kitű­zött árutermelési növekedés több mint 90 százalékát valósítsák meg a munkatermelékenység fo­kozásával. A megye gazdasági potenciáljával összhangban fon­tos feladatok hárulnak a nettó és az exporttermelésre is. Az 1982. év során beruházott alapok értéke közel egy milliárd lej és azt szolgálják, hogy tovább foly­tassák a Rosia Poieni-i rézbá­nyakombinát munkálatait, hogy megvalósítsák a Sebes folyó mentén a vízierőmű-láncot. A­­mint arra Nicolae Ceausescu elv­társ ösztönzött bennünket a párt KB plenáris ülésén mondott elő­adói beszédében, teljes határo­zottsággal törekszünk az érc és elektromos energia termelésé­nek növelésére, hogy teljesítsük a Fehér megyére háruló kötele­zettségeket. Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy többet ad­hatunk, hogy az 1981. évi ered­mények jobbak lehettek volna vénült volna meg egész sor hiá­nyosság és fogyatékosság. Kifejezve maradéktalan egyet­értésemet a megvitatott törvény­­tervezetekkel, biztosítom pár­tunk és államunk vezetősé­gét, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy a Fe­hér megyei dolgozók teljes fele­lősségérzettel törekszenek az 1982. évi terv maradéktalan tel­jesítésére. DOINA FLOREA képviselőnő ezeket mondotta: A jövő évi gaz­dasági-társadalmi fejlesztési terv Kolozs megye számára előirá­nyozza az ipari termelés­t, az exporttermelés több mint 30 szá­zalékos növekedését az idén kör­vonalazódó megvalósításokhoz képest. Ezek a növekedések a mennyiségi és hatékonysági mu­tatók terén megkövetelik az összes munkaközösségek erőtel­jes mozgósítását, úgy, ahogyan azt a pártfőtitkár célul tűzte ki az RKP KB legutóbbi plénumán mondott előadói beszédében, azt, hogy legkevesebb a tervezett ter­melési szinteket megvalósítsák, hogy az erőfeszítéseket az ösz­­szes lehetőségek hasznosítására összpontosítsák és a termelés, a munka jobb megszervezésével a tervelőirányzatokon felüli ter­melést érjünk el. A Clujana cipőipari kombi­nát — ahol dolgozom — munka­­közössége úgyszintén fontos fel­adatokat kell hogy teljesítsen 1982-ben: az árutermelés az idei évhez képest 8, az export pedig 20 százalékkal növekszik. E cél­kitűzések megvalósítására intéz­kedési tervet dolgoztunk ki, hogy magasabb szintű paramétereken használjuk ki a gépeket és be­rendezéseket, nyers- és segéd­anyagokat, energiát és munka­erőt takarítsunk meg, s így biz­tosítsuk a termelési költségek csökkentését, és egész tevékeny­ségünk hatékonyságának növe­lését. A kombinátunkban dolgozó kö­zel 9000 ember nevében biztosít­juk­­önt, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, elhatározásunk becsület­tel eleget tenni a munkásként, forradalmárként előttünk álló kötelességeknek, hiszen tudjuk, hogy egyetértésünket pártunk és államunk politikájával munkánk eredményével bizonyítjuk és így minden telhetőt megteszünk a­­zért, hogy hozzájáruljunk a szo­cialista gazdaságunk számára szükséges valutaforrások meg­teremtéséhez. Felszólalásában NICU CEAULJESCU képviselő ezeket mondotta: A párt vezetésével cselekedve a Kommunista Ifjú­sági Szövetség arra törekedett, hogy biztosítsa az egész ifjúság erőfeszítéseinek egybefogását annak érdekében, hogy növekvő mértékben járuljon hozzá a XII. pártkongresszus határozatainak, a haza gazdasági-társadalmi fej­lesztési programjának a meg­valósításához. A továbbiakban a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség ez évi ha­zafias munkatervéről beszélve a felszólaló rámutatott, hogy je­lenleg az 94 százalékban valósult meg, ami biztosítja teljesítését és túlszárnyalását év végéig. A kö­zel 50 000 ifjú munkás és 13 000 iskolás és diák — hangsúlyozta a felszólaló — cselekvően hozzá­járult és hozzájárul a nemzet­­gazdaság számára fontos beru­házási objektumok megvalósítá­sához a 9 országos ifjúsági épí­tőtelepen és 259 megyei ifjúsági építőtelepen, a munkálatok idei értéke eléri a 2 milliárd lejt. Kiemelve az ifjúság forradal­mi szervezetének ezeket a törek­véseit és megvalósításait, a fel­szólaló egyszersmind rámutatott arra, hogy a rendelkezésükre álló potenciált nem használták ki teljesen. Ebben a tekintetben a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség tevékenységével kapcsolato­san a pártfőtitkár által a leg­utóbbi plénumon tett megjegyzé­sek teljes mértékben megfelel­nek a valóságnak, megkövetelik munkastílusunk és­­módszereink lényeges javítását. Az 1982. évi terv élesen ki­emeli azt a törekvést, hogy minél jobb feltételeket biztosítsanak a fiatalságnak a tanuláshoz, a munkához és az élethez. Ezért természetes, hogy kifejezzék az ifjúság háláját azzal az elhatáro­zással­­ együtt, hogy mindent megtesz azért, hogy növekedjék hozzájárulása az egész nép alko­tó erőfeszítéseihez. Ennek kapcsán hangsúlyozni kívánom azt az ismert igazságot, hogy az ifjúság törekvései, mun­kájának eredményei lényegesen, de nem kizárólagos módon függ­nek a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségtől. Más szóval, az eddigi tapasztalat alapján azon a véle­ményen vagyunk, hogy az új tervévvel egyidőben számos hiá­nyosságot fel kell számolni, a­­mely még megnyilvánul egyes minisztériumok és néptanácsok ifjúsággal való foglalkozása so­rán. Konkrétan a következőkre gondolok: — Jelenleg sincs foglalkoztat­va a líceumok I. és II. fokoza­tának bizonyos számú végzettje a termelésben. Ezért a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztériumnak, a Munkaügyi Minisztériumnak és a gazdasági minisztériumnak velünk együtt biztosítaniuk kell minél gyorsabb bevonásukat a hasznos társadalmi tevékeny­ségbe ; — ami a munkásotthonok épí­tését illeti: a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizott­ságának minden ösztönző jellegű intézkedése ellenére a tervezett 215 otthonból november 1-ig mindössze 50-et adtak át. A helyzet nem megfelelő minde­nekelőtt Brassó, Délj, Kovászna megyében és Bukarest munici­­piumban. — elhatározásunk értelmében bővítjük az ifjúság hazafias munkájának átfogását, 1982. évi tervünk 30 százalékkal lesz na­gyobb mint az idei. Ám, a gazdasági minisztériumoknak, elsősorban a Mezőgazdasági Mi­nisztériumnak törekedniük kell az ifjúság tevékenységéhez szükséges normális feltételek megteremtésére, mert csak így bizonyítható munkájuk magas fokú hatékonysága mind gazda­sági, mind nevelő szemszögből. Miután kitért a hazánk ifjai­­nak a legutóbbi békemenetben és más tömegjellegű akciókban való átfogó részvételére, a fel­szólaló ezeket mondotta. Kife­jezve egyetértésemet a vitára bocsátott törvénytervezetekkel, újra kinyilvánítom a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség, az ifjú a párt vezetésével — az első so­rokban küzd az 1982. évi terv megvalósításáért, a XII. párt­­­kongresszus határozatainak, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését és Románia kommunizmus felé ha­ladását előirányzó pártprogram megvalósításáért. Akárcsak az egész nép — mon­dotta ION ASLAN képviselő — a Vâlcea megyei dolgozók mély­séges megelégedéssel és hazafias lelkesedéssel fogadták a Szocia­lista Demokrácia és Egység Frontjának Leszerelési és béke­­felhívását, amelyet Románia el­nökének kezdeményezésére dol­goztak ki. Töretlenül, a Nicolae Ceausescu elvtárstól kapott o­­rientációk szellemében cseleked­ve, a Vilcea megyei mezőgazda­­sági dolgozók a pártszervek és -szervezetek vezetésével a leg­rövidebb időszak alatt tettek eleget a mezőgazdasági munkák­nak, az ajánlott technológiák al­kalmazásával pedig az előző é­­vekhez képest nagyobb gabona-, gyümölcs-, szőlő- és zöldségter­mést értünk el és terven felüli mennyiséget szállítottunk az ál­lami alapnak búzából, kukori­cából és más agrárélelmiszeripa­ri termékből. A Nicolae Ceausescu elvtárs által a Mezőgazdasági Országos Tanács plenáris ülésén, valamint az RKP KB plenáris ülésén mondott beszédében adott útmu­tatások alapján, a továbbiakban meghozandó intézkedések a me­zőgazdasági munka, a területi önigazgatás és önellátás javítása céljából még inkább ösztönzik a felelősséget és az igényességet a mezőgazdasági termelés terüle­tén. A felszólaló úgyszintén kitért a drágálam­-i állami mezőgazda­­sági vállalat — ahol dolgozik — jó tapasztalatára, és hangsúlyoz­ta, hogy az 1982. évi mezőgazda­­sági és élelmiszeripari fejlesztési terv törvénytervezetének szelle­mében nagyobb mértékben tö­rekszenek a gyümölcs- és szőlő­­termelés növelésére, a hektár­hozam, a gazdasági hatékonyság lényeges növelésére. Felszólalásában PETRUJ LA­­CATURU képviselő ezeket mon­dotta: Nagy megelégedéssel és hazafias büszkeséggel állapítjuk meg, hogy az ülésszakon megvi­tatott valamennyi dokumentum, amely előre vetíti szocialista gazdaságunk lendületes fejlődé­sét az elkövetkező évben , ma­gán viseli a pártfőtitkár szemé­lyiségének erőteljes jegyét, a pártfőtitkárét, akinek irányításá­val azokat kidolgozták. Akárcsak az egész ország, Iași megye is szüntelenül fejlődik 1982-ben. A továbbiakban a iași-i Nico­­lina gépipari vállalat munkakö­zösségére utalva, a felszólaló ezeket mondotta. Szeretném hangsúlyozni azt a tényt, hogy a Nicolae Ceausescu elvtárstól a Iasi-ban tett megelőző munka­látogatások alkalmával kapott útmutatások megvalósításának köszönhetően egységünk az utób­bi időben erőteljesen fejlődött és korszerűsödött. Egyes objektumok átadásával, valamint a műszaki felszerelés kiegészítésével, az egész dolgozó személyzet munka- és életkörül­ményeinek javításával egyidő­ben a legjobb körülményeket biztosították a gyártmányfelújí­­táshoz, diverzifikáláshoz, techni­­citási és komplexitási fok növe­léséhez. Teljes kommunista felelős­ségérzetünkkel magunkévá téve a Nicolae Ceausescu elvtárs ál­tal megfogalmazott, a gépiparra vonatkozó bírálatokat, elsősor­ban az új gépek és berendezé­sek gyártásbavételi és termelés­bevonási programjának kése­delmes megvalósítására vonatko­­zóakat, haladéktalanul kijelöl­jük a leghatékonyabb műszaki és szervezési intézkedéseket, hogy minden mutató esetében biztosítsák az 1982-re előirány­zott feladatok maradéktalan tel­jesítését. Kiemelve a szállítási és táv­közlési dolgozók idei jó ered­ményeit, valamint a szállítási tevékenység egészében jelentke­ző bizonyos hiányosságokat. VASILE BULUCEA képviselő ezeket mondotta: Az ország jövő évi gazdasági és társadalmi fej­lődésének méreteivel és követel­ményeivel összhangban a szállí­tás és a távközlés számára is ki­jelölték a feladatokat. Szeretnék tájékoztatni arról, hogy a maxi­mális hatékonyság és az ener­getikai erőforrások jobb kihasz­nálása kritériumait szem előtt tartva, a szállítási volumen szek­toronkénti lebontásánál előnyt biztosítottak a folyami szállítás­nak amelynek forgalma 12 szá­zalékkal növekszik. Rendkívüli módon fejlődik a tengeri szállí­tás; a tengeren szállított áru vo­lumene közel 16 százalékkal kell hogy növekedjék az idei évhez képest. A Szállítás- és Távközlésügyi Minisztérium által megvalósítan­dó ipari termeléssel, valamint a tervben előirányzott többi mu­tatóval kapcsolatosan el kell m­ondanom, hogy azokat egybe­hangolták a szállítóeszközök ja­vításának és a termelési struk­túrának a követelményeivel. A beruházások előirányozzák a kiemelt objektumok kivitele­zési ütemének növelését. Ezek közé tartozik a Duna-Fekete­­tenger-csatorna, a két Duna-híd, valamint az a vasúti híd,­­ amely biztosítja az Olténiai szén­­medencéből származó szén gyor­sabb és olcsóbb szállítását. Határozottabban törekszünk majd a szállítások övezetesítésé­­re és optimalizálására, a vona­tok és folyami hajókaravánok tonnasúlyának növelésére, a szállítóeszközök holtidejének csökkentésére a ki- és berako­dás a javítások idején. Tovább­ra is elsődlegességet biztosítunk az export-import szállítások­nak, a nemzetgazdasági ágak el­látását és a lakosság ellátását szolgáló szállításoknak. Nagyobb figyelmet fordítunk a kényelmi fok növelésére az utasszállítás­ban és a lakossági szolgáltatások minőségi javítására a posta- és távközlési tevékenységben. Végezetül a felszólaló kife­jezte maradéktalan egyetértését az 1982. évi terv-, a költségveté­si tervezetekkel és rámutatott, hogy a szállítási és távközlési dolgozók, az egész néppel együtt újra kinyilvánítják teljes és kor­látlan támogatásukat Nicolae Ceausescu elvtárs nemes és iránt. Mindenekelőtt szeretném ki­fejezni teljes egyetértésemet a Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka elé terjesztett három törvényter­vezettel kapcsolatban — mon­dotta JAKABOS CSABA képvi­selő. _ Tájékoztatom az ország legfelső törvényhozó fórumát ar­ról, hogy a Kovászna megyei gazdasági egységek 1982. évi ter­vének tervezete, amelyet a dol­gozók szeptemberi és októberi közgyűlésein vitattak meg és fo­gadtak el, biztosítja megyénk gazdaságának további gyors üte­mű fejlődését, az ipari nettó ter­melés és árutermelés növelését, amely 13 százalékkal lesz na­gyobb mint ebben az évben, biz­tosítja a finommechanikai ter­melés 20 százalékos és a fém­­megmunkáló szerszámgépek ter­melésének 17 százalékos növelé­sét. Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy az 1982-es terv, amelyet az extenzív fej­lesztésről az intenzív fejlesztésre való fokozottabb rátérés jelle­mez, mint a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB plénumán mondott elő­adói beszédében hangsúlyozta mindnyájunktól megköveteli, hogy megtaláljuk a leghatéko­nyabb intézkedéseket a rendel­kezésünkre álló egész termelési kapacitás teljes kihasználására, a hangsúlyt a nyersanyagok és anyagok magasabb szintű érté­kesítésére, az energiaforrások­kal való ésszerű gazdálkodásra, a minőségileg magasabb fokú termelés megvalósítására he­lyezzük. Kitérve azokra a feladatokra, amelyek a munkaközösségére, a kézdivásárhelyi mechanikai vál­lalatra hárulnak, a felszólaló rámutatott, hogy a jövő évi terv mozgósító feladatokat irányoz elő a termelés diverszifikálására, a fémhasznosítás fokának növe­lésére a nettó termelés csak­nem 15 százalékos növelésére, az export megkétszerezésére vonat­kozólag. Ennek érdekében a dol­gozók közgyűlésén intézkedése­ket fogadtak el a termelési ka­pacitás intenzív kihasználására, a termelés gépesítési és auto­matizálási fokának növelésére, a késztermék műszaki minőségi szintjének emelésére. Befejezésül a felszólaló bizto­sította a magas törvényhozó fó­rumot, az ország elnökét, Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy Ko­vászna megye román és magyar dolgozói akárcsak hazánk összes fiai erejüket nem kímélve fog­nak munkálkodni az új előirány­zatok valóra váltásáért, fokozva ezáltal hozzájárulásukat ahhoz, hogy a szocialista Romániát a haladás és civilizáció újabb ma­gaslataira emeljük. Az ország elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs közvetlen irá­nyításával kidolgozott jövő évi tervelőirányzatok — mondotta ILEANA TASCAU képviselőnő — a dolgozók széles tömeget alkotó gondolkodásának gyümölcsei, a­­kik a vállalatokban nemrég le­zajlott közgyűléseken intézkedé­seket fogadtak el a tervekbe foglalt feladatok maradéktalan valóra váltására. Felhasználom az alkalmat an­nak kiemelésére, hogy annak az igényességnek a szellemében, a­­mellyel a törvénytervezeteket pártunk Központi Bizottságának plenáris ülésén megvitatták, Nicolae Ceausescu elvtárs útmu­tatásai és jogos bírálatai szel­lemében, a jövő évre Temes me­gye számára előirányzott gazda­sági-társadalmi fejlődés megva­lósítása a megye összes dolgozóit arra kötelezi, hogy mélyrehatóan újra elemezzék munkastílusukat és munkamódszereiket, erősítsék a káderek, az összes szakembe­rek felelősségét. A jövő évi tervfeladatok telje­sítése érdekében, amint Nicolae Ceausescu elvtárs igényelte, munkahelyemen, a lugosi kerá­mia-cikkeket gyártó vállalatban is biztosítani fogjuk a terme­lés és a munka jobb megszerve­zését, a műszaki haladás gyor­sabb ütemű bevezetését, a nyers­anyag-, anyag- és energiafo­gyasztás fokozottabb csökkenté­sét, a termékminőség szüntelen javítását. Befejezésül a felszólaló kije­lentette: Kérem engedjék meg, hogy a Temes megyei nők nevé­ben kifejezzem mély elismeré­sünket Nicolae Ceausescu elv­társ újabb ragyogó békekezde­ményezése iránt, amelynek célja biztosítani nyugalmunkat, csa­ládjaink nyugalmát, hogy a pusz­tító háborúktól való félelem nél­kül építhessük szabad és függet­len életünket. Ki szeretném nyilvánítani teljes egyetértésemet a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán elő­terjesztett összes dokumentu­mokkal s a napirend egész prob­lematikájával — mondotta fel­szólásában TRAIAN BARBA képviselő. — A jóváhagyásra e­­lőterj­esztett törvénytervezetek m­agukba foglalják kiváló veze­tőnknek, Nicolae Ceausescu elv­társnak azt a zseniális képessé­gét, hogy ismeri a szocialista Románia realitásait éppúgy, mint a nemzetközi valóságot és ra­gyogóan szintetizálja azokat szo­ros összefüggésben a reális, tény­leges feltételekkel és lehetősé­gekkel, az azonnali és távlati követelményekkel, a XII. párt­­kongresszus történelmi határo­zatainak szellemében. E dokumentumok előírásainak mindegyikében Suceava megye is magára talál. Megyénk 1982. évi gazdasági-társadalmi fejlesz­tési terve rendkívül mozgósító feladatokat irányoz elő minden tevékenységi területen. Az idei terv teljesítésében eddig elért eredményeink az iparban, akár­csak a megye gazdaságának más szektoraiban, a beindított poli­tikai és műszaki-szervezeti akciók biztosítják az 1981. év jó eredményekkel való lezárását és a sokkal felkészültebb belépést az 1982. esztendőbe. (Folytatása az 5. oldalon) A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA A VITA RÉSZVEVŐINEK FELSZÓLALÁSÁRÓL ELŐRE - 1981. december 1

Next