Előre, 1982. március (36. évfolyam, 10657-10682. szám)
1982-03-02 / 10657. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évfolyam 10657. szám 1982. március 2., kedd 4 oldal ára 50 iráni A PÁRTFŐTITKÁR MÉLYSÉGES TISZTELETADÁSA, LELKESÍTŐ FELHÍVÁSA LENDÜLETES MUNKÁRA ÖSZTÖNZI A FÖLDEK ÖSSZES MŰVELŐIT Az új agrárforradalom az ország gazdasági-társadalmi életében egyre erőteljesebb folyamattá válik, amely arra hivatott, hogy mélységes átalakulásokhoz, megújulásokhoz vezessen a falu mai valóságában, az egész mezőgazdasági tevékenységben. Mezőgazdaságunk legaktuálisabb kérdései tükröződtek a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács vitáin is. A pártfőtitkár jelenlétében lezajlott munkálatai során a szocialista mezőgazdasági egységek, a parasztság magas fóruma bírálati és önbírálati szélemben elemezte az egész évi s főleg a tavaszi munka előkészítésével kapcsolatos tevékenységet. Pártunk főtitkára ragyogó beszédében, amely rendkívüli sajátos történelmi pillanatban hangzott el — ezen a tavaszon emlékezünk meg az 1907-es parasztfelkelés 75., a szövetkezetesítés befejezésének 20. évfordulójáról — meleg és megható szavakkal idézte a parasztság szerepét hazánk életében, annak az osztálynak a szerepét, amely századokon át a nép legdicsőségesebb harci hagyományainak hordozója volt, odaadással, hazafias áldozatkészséggel harcolt az idegen elnyomás ellen, a szabadságért és függetlenségért, jelentős szerepet töltött be a román nemzet kialakulásában, az egységes román nemzeti állam kiteljesítésében. 1907 Románia történelmében olyan pillanat, amelynek során erőteljesen nyilvánult meg a paraszti osztály forradalmi szelleme. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, hogy e nagy forradalmi csaták során első ízben jelentkezett szervezett formában a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy mihelyt a munkásosztály a történelem küzdőterére lépett, a forradalmi harcok is, közöttük a parasztság forradalmi harcai, erőteljesebb, szervezettebb formákat öltöttek, ami növelte e két társadalmi osztály szerepét és erejét az ország egész politikai és társadalmi életében Románia fejlesztésében és átalakításában. Az élet beigazolta a szövetkezetesítés két évtizeddel ezelőtti befejezésének történelmi jelentőségét, amikor falun új, szocialista tulajdonviszonyok jöttek létre. A nagy szocialista tulajdon gyakorlatilag bizonyította be felsőbbrendűségét a kisparaszti gazdálkodással szemben mind a növénytermelésben mind az állattenyésztésben, egyre jobban, nagyobb hozadékkal hasznosította az ország mezőgazdaságának tartalékait.. A parasztság új osztálylyá alakult: egységes eszmével, magas politikai öntudattal áthatott szövetkezeti parasztság osztályává. Megkezdődött a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, növekedett e tevékenységi szektor dolgozóinak jövedelme, szüntelenül gyarapodott a parasztság anyagi és szellemi jóléte. Mint a párt főtitkára hangsúlyozta, csak a szocialista mezőgazdaság útja, állami vagy szövetkezeti tulajdon formájában, amelyek harmonikusan egészítik ki egymást, biztosíthatja a mezőgazdaság szakadatlan és gyors haladását. S valóban, a mezőgazdaság győzelmeivel is realitásnak bizonyult a szocializmus ereje. S ez nem is lehetett másként olyan társadalomban, amelynek szilárd alapját a munkások, parasztok, értelmiségiek szövetsége, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók a párt, a pártfőtitkár körüli megbonthatatlan egysége alkotja. Új típusú politikai, társadalmi és ideológiai egység jött létre, amelynek alapjánál olyan forradalmi felfogás áll, amelynek nyomán a nép mint a termelési eszközök tulajdonosa s mint az anyagi és szellemi javak megteremtője és haszonélvezője tevékenyen vesz részt az összes közösségi és állami ügyek vezetésében. Beszédes bizonyítéka ennek a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács legutóbbi plenáris ülése, amelynek munkálatai során a felszólalók számos javaslatot tettek a mezőgazdaság szervezésének és vezetésének tökéletesítésére. A nemrég elfogadott határozatok, amelyek közelebb hozzák a parasztság jövedelmét az ipari dolgozók jövedelméhez, s amelyekre beszédében a pártfőtitkár részletesen hivatkozott, azt a célt szolgálják, hogy még szorosabbra fűzzék a munkás-paraszt szövetséget. Ez a szövetség tartalmában évről évre gazdagodott, alapjánál a politikai, társadalmi-gazdasági érdekek azonossága, a két osztály politikai-kulturális felkészültségének egymáshoz közeledő színvonala, az ország egész politikai, gazdasági-társadalmi életében való tevékeny részvétele áll. Nyilvánvaló, hogy a határozatok életbelépé(Folytatása a 3. oldalon) „Most, amikor a szövetkezetesítés befejezésének 20. évfordulóját ünnepeljük, szeretném kifejezni forró elismerésemet a parasztságnak, mely megértette, hogy csakis a szocialista úton, a munkásosztállyal együtt és vele szoros szövetségben biztosíthatja valóban szabad fejlődését, jólétét és boldogságát, s járulhat hozzá még jelentősebb mértékben a haza általános fejlődéséhez, a szocialista Románia erejének, függetlenségének, szuverenitásának gyarapításához.” NICOLAE CEAUSESCU BESZTERCE-NASZÓD MEGYÉBEN TÉLI TEVÉKENYSÉG A GYÜMÖLCSÖSÖKBEN A mezőgazdasági termelés növelését szorgalmazza számos intézkedés, amelyeket az elmúlt időszakban a párt- és államvezetőség, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére fogadtak el különböző fórumokon. A mezőgazdasági termékeknek szerződéskötési és felvásárlási árának növekedése, az új munkajavadalmazási törvénytervezet előirányzatai erőteljesen ösztönzik a gyümölcstermesztőket is a tervelőirányzatok teljesítésére, illetve túlszárnyalására, hiszen az egységek tiszta jövedelmének gyarapodása arányában növekszik a farmok dolgozóinak a nyereségrészesedése mind az állami, mind a termelőszövetkezeti gyümölcstermesztő egységekben. Beszterce-Naszód megye majd mindegyik övezetében a gyümölcstermesztéshez kedvezőek az adottságok, s e téren a pártvezetőség útmutatásai nyomán jelentős előrehaladás észlelhető az ágazat fejlesztésében, ezt bizonyítja a nagyüzemi belterjes ültetvények létesítése, az állami mezőgazdasági vállalatokban s tucatnyi mezőgazdasági termelőszövetkezetben. Nem egy ízben számoltunk már be lapunkban, hogy mekkora területeken létesítettek intenzív telepítéseket, továbbá a gyümölcstermesztő farmokon elért eredményekről, s az évszakonként esedékes tevékenység végzéséről. Még tart a tél, s régen nem volt az ideihez hasonló zord január—február az országnak ebben az övezetében, ennek ellenére kemény erőfeszítéssel folytatják a farmokon a növényvédelmi és talajjavítási munkát. A nagy erőfeszítéssel járó helytállás pedig annak tulajdonítható, hogy az őszi szüretet most alapozzák, s a tervezett termés mennyisége, minősége dönti el, milyen lesz az egységek év végi jövedelme.A termelés szolgálatában álló kutatók eredményei ösztönző jellegűek a megye minden gyümölcstermesztője számára. A besztercei gyümölcs- termesztési kutatóállomás kettes számú farmjának dolgozói, amint Grigore Ivan, a farmvezető mérnök beszámolt róla, a tavaly 142 százalékban tettek eleget gyümölcstermesztési tervüknek, s ennek eredményeként a tervezett 1 millió helyett közel 3 millió lej volt a farm nyeresége. A klasszikus rendszerű gyümölcsösökben hektáronként 21 311 kilogramm almát szüreteltek, a belterjes telepítéseken 31 401 kilogramm volt a hozam. A pártvezetőség határozata a felárak folyósításával kapcsolatban érthető módon az időjárási nehézségek ellenére is folyamatos munkára ösztönzi a farm dolgozóit, hogy az idén a tavalyinál is nagyobb mennyiségű gyümölcsöt szállítsanak az állami alapnak. A talajművelést még az őszszel elvégezték, s a terület 70 százalékán 500—600 kilogramm szuperfoszfáttal javították a talaj tápanyagellátottságát. A különböző kórokozók elleni védekezésül egy permetezéssel úgyszintén végeztek a növényvédelmi csoportok dolgozói. Soronlevő tevékenység lenne a pajzstetű elleni permetezés, és a késés nem annak tulajdonítható, hogy nem szervezték meg a munkát, a permetjéhez szükséges vegyszerek sem hiányoznak, de az elmúlt hetekben állandóan mélyen fagypont alatt volt a hőmérséklet, lehetetlen volt tehát permetezni. A nagy hideg ellenére sem késlekedett viszont a gyümölcsfák termőre metszése. Ezt a munkát jórészt már februárban teljesítették s a nap mint nap tevékenykedő 30 szakképzett gyümölcstermesztő munkás még ezekben a napokban be is fejezi a metszést. A kutatóállomáshoz tartozó faiskolában a Ciceu—Mihaiesten található farmon javában folyik a tápanyagutánpótlás, s említést érdemlő akció, hogy a szomszédos települések: Bata, Ciceu-Giurgessi helységek lakosainak udvaraiból is a faiskolába szállítják a szervestrágyát. A rettegi agráripari tanács egységei , így a rettegi, feléri, branisteai mtsz-ek a megye jó hírű gyümölcstermesztő egységei. Többezer tonna szervestrágyát szállítottak a gyümölcsösökbe, pontos adatot csak azért nem említünk, mert az akció még nem ért véget, nap mint nap folytatják a tápanyag utánpótlását szolgáló munkát. Rettegen az mtsz intenzív almáskertjében a farm minden állandó dolgozója 4 gyümölcsfasorért felel ebben az esztendőben. A felelősség a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illető sorokon egy-egy személy egész évben elvégez minden munkát. Ez a fajta munkaszervezés azzal az előnnyel jár, hogy a terméshozam növelésében érdekelt minden dolgozó, s az ösztönzésen kívüli tevékenysége személyes felelősséggel jár. A halaszthatatlan munkákkal tehát a gyümölcsösökben sem késlekednek, igyekeznek minél jobb termést elérni a termelőszövetkezetekben is, az új munkajavadalmazási rendszer ösztönzője lett annak, hogy minden tevékenységet a maga idejében elvégezzenek. Fejér László A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács HATÁROZATA a vitára bocsátott dokumentumok elfogadásáról és a mezőgazdasági dolgozók munkavállalásáról, hogy mindent megtesznek a növényi és állattenyésztési termelés növelése céljából megszabott programok végrehajtásáért a lakosságnak élelmiszerrel, az iparnak nyersanyaggal történő ellátása szüntelen javítása érdekében (3. oldal) Napirenden a mezőgazdaságban Amint Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács legutóbbi plénumán, a mezőgazdasági dolgozóknak minden erejükkel hozzá kell látniuk a tavaszi és az egész évre esedékes mezőgazdasági munkák megszervezéséhez. Minthogy e napokban megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkálatok, az ország összes állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységeiben, megtörténtek a leghatékonyabb intézkedések a vetés határidőn belüli, a megszabott feltételek és növénysűrűség melletti végrehajtására. A Dély megyei állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek a múlt vasárnap fokozott erővel munkálkodtak a tavaszi kampány előkészítésén. A mezőgépészeti állomások dolgozói mezőgazdasági gépekből és felszerelésből további aggregátokat alakítottak ki, a felülvizsgált és kijavított gépeket pedig kipróbálták. Egyidejűleg több mint 3500 tonna istállótrágyát szállítottak ki a mezőre és pótlólag 1180 hektár gabonavetést műtrágyáztak. A Bihar megyei mezőgépészek a jelenlegi kampányra átfogó programot irányoztak elő olyan értelemben, hogy komplex aggregátokat alakítanak ki és használnak fel a talaj előkészítéséhez és a vetéshez, ami egyfelől biztosítja az egész felszerelés folyamatos üzemeltetését, másfelől idő és üzemanyag megtakarítását. Komplex aggregátokkal a talajelőkészítés során egy menetben három műveletet lehet végrehajtani : trágyázást, tárcsázást és koronázást. Redactia ELŐRE, 79776 Bucuresti, Piata Scinteii 1. ELORF szerkesztésége, 79776 Bukarest, Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 030. Előfizetési dő: egy hónapra 13,50 lej; három hónapra 40,50 lej; hat hónapra 81 lej; egy esztendőre 162 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import Press P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta a Medjunarodna Politika jugoszláv folyóirat igazgatóját Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke szombaton fogadta Velimir Popovicsot, a Medjunarodna Politika jugoszláv folyóirat igazgatóját és főszerkesztőjét. Jelen volt Eugen Florescu elvtárs, az RKP KB helyettes osztályvezetője. Nicolae Ceausescu elvtárs ez alkalommal interjút adott a Medjunarodna Politika jugoszláv folyóirat számára. A HATÉKONY ÉS GAZDASÁGOS TERMELŐMUNKA IRÁNYVONALAI A SEPSISZENTGYÖRGYI TEXTILVÁLLALATBAN -na 61,5 MILLIÓ LEJ NYERESÉG Sokszor érintettük már a sepsiszentgyörgyi textilvállalatról szóló cikkeinkben az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus meghonosításának tapasztalatait, tudósítottunk a munkásdemokrácia fórumairól, közgyűlésekről, a dolgozók tanácsának üléseiről, elemeztük az itt született döntéseket, lejegyeztük az önigazgatással és önálló gazdálkodással kapcsolatos véleményeket, a dolgozók javaslatait. Ezúttal az elmúlt évi vállalati költségvetést vesszük tüzetesebben szemügyre, hogy megtudjuk, miként érvényesült a gazdasági mechanizmus a gyakorlatban, milyen hatékonysággal dolgozott a munkaközösség. Mielőtt átadnánk a szót a tényeknek, a számoknak, pillantsunk be mögéjük, néhány példával érzékeltessük, hogyan születtek — születhettek — meg ezek az eredmények. Bár nem volna érdektelen, sajnos nincs terünk arra, hogy felletározzuk az elmúlt évben született kezdeményezéseket, műszaki újításokat és ésszerűsítéseket, a nyersanyag- és energiatakarékosság, az anyagköltségcsökkentés akcióit. Csupán az utóbi hónapok megvalósításaira szorítkozunk. A palettás rendszerű fonaltárolás megoldása révén észszerűbben kihasználják a raktárak felületét, és főként űrtartalmukat, ennek igen jelentős a kihatása a termelésszervezést és az anyaggazdálkodást illetően. Ugyanígy, bizonyítani sem kell, milyen messzemenő fontosságú a belső szállítás korszerűsítése és ésszerűsítése egy olyan vállalatban, ahova naponta 60—70 tonna nyersanyag fut be és 14—15 tonna a késztermék súlya, s amelynek tizenegy hektáros területén nagy mennyiségű anyagot kell többször is ide-oda a raktárból üzembe, egyik részlegről a másikra, vissza a raktárba... szállítani. A belső szállítás korszerűsítéséhez tartozik még az is, hogy a beérkező, nagy mennyiségű vegyi anyag egy részét immár vagontételekben kapják és tárolják, eddig 50—60 kilós edényekben érkeztek azok a vegyszerek is, amelyek vagonszállításának műszaki megoldása, akárcsak az egész belső szállítás átszervezése Ferencz János mérnök nevéhez fűződik. A viaszos vászon előállítása rendkívül energiaigényes volt. A gyár gőzfogyasztásának 25—30 százaléka ment rá a gyártására, holott ez a termék csak két százalékát tette ki a gyár termelésének. Gáspár Sándor mérnök új technológiát dolgozott ki a viaszos vászon előállítására, ennek bevezetése jelentős energiamegtakarítással jár. S végül még egy példa: a kikészítő üzemben bevezették a rövidített technológiákat, a kurtább fehérítési eljárás alkalmazásával például 10—15 százalékkal növekedett az üzem termelése, jelentős tételekkel gazdagodott a takarékosság számlája is. Látványos és alig észrevehető intézkedések, okos ötletek, ésszerűsítések, körültekintő, takarékos gazdálkodás nyersanyaggal, segédanyagokkal, energiával; a gépészek importhelyettesítő, házigépgyártással megoldott alkotásai — bonyolult géprészek és pótalkatrészek; az alkatrész- és gépfelújítás. .. mindmegannyi „részletkérdés“, amely hozzájárult az 1000 lej értékű árutermelésre jutó összköltségek csökkentéséhez, 302 000 lej megtakarításához. A sepsiszentgyörgyi textilvállalatban a tavaly az eladott és bevételezett árutermelési tervet 4 189 000 lejjel szárnyalták túl. A nettó termelési értékterv egy százalékos túlszárnyalása viszont csak részben tükrözi a vállalatgazdálkodás eredményeit, a sepsiszentgyörgyieknek ugyanis speciális rendelésre gyártaniuk kellett több mint 762 000 folyóméternyi Marian-terkoltot, s ez a termék, minden kalkuláció szerint, veszteségesnek bizonyult, jócskán megtépázta a költségeket. A kelme az első negyedév végéig — a gyáriak legnagyob bánatára — még szerepel a gyártmányválasztékban, s tovább rontja a hatékonysági mutatókat. (Érdemes felfigyelni a példára: egyetlen veszteséges termék milyen nagy gondot okozhat, mennyire kihat a nettó termelési értékterv alakulására!) A tervezett jövedelmet 3257 ezer lejjel szárnyalták túl, a nyereségrészesedés ebből 1193 ezer lej, továbbá a kiviteli többletből származó részesedés 342 000 lejjel gyarapítja a prémiumalapot. Nem részletezzük tovább a költségvetés további tételeit, a lényeget ugyanis a 61,5 millió lej ,tiszta nyereség és a 14,33 százalékos (a terv 13,74 százalékot irányzott elő) jövedelmezőségi mutatószám fejezi ki. Ezek igazolják a vállalati gazdasági hatékonyságot. A nyereség és a jövedelmezőség tényei bizonyítják továbbá azt is, hogy a kelmegyártás a sepsiszentgyörgyi textilvállalatban — az új gazdasági mechanizmus alkalmazásával, önigazgatással és önálló pénzgazdálkodással — ipargazdaságunk kifizetődő, hasznos vállalkozása. Nem kis dolog ez a dekonjunkturális textiliparban. Lázár Edit ÜZEMI MŰVELŐDÉSI KLUBOKBAN Ha az Arad municipiumi üzemi művelődési klubok anyagi adottságait, tevékenységformáit vizsgáljuk, összetett, bizonyos mértékig bonyolult és ellentmondásos helyzetkép tárul elénk. Éppen ezért az egyszerűsítés kedvéért kizárjuk vizsgálódásaink köréből a Szesz- és élesztőgyár, valamint a Vörös Trikó vállalat kulturális termeit. Hiszen az előbbi egy használhatatlanságig elhanyagolt épület, berendezési tárgyai közé mindössze néhány tucat szék tartozik. Rendbetételének gondja senkit nem foglalkoztat, ugyanis biztonsági okokból már régen szanálni kellett volna. Úgyszintén majdnem csak „statisztikai szerepe“ van a Republicii úti Vörös Trikó klubnak, melyet egy kis engedékenységgel igazi közművelődési hajléknak tekinthetnénk, azonban tevékenységét szinte képtelenség mérlegre tenni, mivel — valahányszor ott jártunk — mindig üresen találtuk, ami nem sorozatos balszerencsének, hanem annak az objektív ténynek következménye, melyet egyik szólásmondásunk így fejez ki: „Ahol nincs, ott ne keress!“. Akárcsak ezt, a Vagongyár Avram láncú téri művelődési klubját is hosszú éveken át a „passzív létezés“ jellemezte. Itt azonban döntő változás következett be az elmúlt hónapokban. No, nem azért, mivel mint rendeltetésére alkalmatlant felszámolták s rövidesen irodaházzá alakítják át a helyiséget, hanem azért, mivel a vállalat szakszervezeti bizottsága végre valóra váltotta régi tervét, s a gyár keretében, az új megyei kórházba költöztetett üzemi egészségügyi intézet épületében igazi munkásművelődési klubot hozott létre. Aida Silvia klubigazgató dolgozta ki a jövendő új intézmény terveit. Ebből eddig két dolog valósult meg. Egyik: az épület átalakítása, a bútorok, felszerelési eszközök, valamint a könyvtár beköltöztetése. A másik dolog viszont az, hogy menet közben módosulni kényszerült a berendezési terv: a klub csak az épület földszinti és alagsori helyiségeit foglalhatja el, mivel emeleti termeibe az üzemi poliklinika rendelői költöznek. Sajnos, ezzel újabb „iskolapélda“ készül a szimbiózis fogalommagyarázathoz, mellyel kapcsolatban egyelőre elég nehéz elképzelni, hogy a páciensek vajon jónéven veszik-e majd a zenés foghúzást például?... Mert kétségtelen: az elmélyült önképző munka mellett hangos próbák és vidám szórakoztató rendezvények színtere lesz az új klub. Itt talál végre állandó otthonra a vagongyáriak büszkesége, a harmadik Megéneklünk, Románia fesztivál országos versenyén is hatalmas sikereket aratott Rapsodia Muresan a népművészeti együttes s az ugyancsak hírneves üzemi fúvószenekar és a 60 tagú férfikórus. Állandó próbateremmel rendelkezhet ezentúl a gyár termelési részlegenként alakított 14 művészbrigádja, melyek közül az egyik — Sandici Gheorghe és Kovács János vezetésével — szintén felküzdötte magát az országos seregszemle legmagasabb pódiumára. Tudományos-műszaki kabinetek, gyakorlati szakkörök s természetesen játéktermek foglalják el helyüket a klub többi helyiségeiben, s minden biztosíték megvan arra, hogy a 14 000 kötetes szakszervezeti könyvtár ide, az üzem kebelébe költözve, rendezvényeinek számát megsokszorozva az eddiginél szélesebb olvasótábor toborozására és hatékonyabb szellemű tőke kovácsolására lesz képes. Az e klubban szerzett élményeinket a többi hasonló létesítményben gyűjtött benyomásainkkal összevetve, megállapíthattuk, hogy a Vagongyár új művelődési hajléka voltaképp Arad municipium egyetlen olyan üzemi művelődési intézménye, melynek feltételei és törekvései megközelítőleg összhangban állnak, jelenkori szocialista művelődéspolitikánk követelményeivel. Utunk következő állomása a több mint 9000 dolgozót számláló Textilüzem volt. Pop Gheorghe, a klub alig másfél évvel ezelőtt kinevezett fiatal igazgatója éppenelőző nap tért haza Bukarestből a Stefan Gheorghiu Akadémia kéthetes továbbképző tanfolyamáról. Elragadtatással beszélt azoknak a fővárosi ipari egységeknek klubjairól, melyeket a tanfolyam során alkalma nyílt felkeresni, majd szomorúan legyintett: „Hol vagunk mi attól!“... Kiderült, hogy a szóban forgó klub pillanatnyilag alig működik. Pedig mint munkásművelődési ház az ország első ilyen jellegű intézménye volt, hosszú időn keresztül példát jelentett, a párt művelődéspolitikai elveit mindig hűségesen követve jelentős szerepet vállalt a dolgozók politikai-tudományos és erkölcsi-művészi nevelésében. Tevékenységét később a tényleges munkát statisztikai adatokkal „helyettesítő“ rossz vezetés árnyékolta be, majd 1979-ben elővigyázatlanság következtében leégett az épület tetőszerkezete. A helyreállítási munkálatok mögt folynak. Tagadhatatlan: Pop Gheorghénak súlyos örökség jutott. Miközben energiáját egyfelől a helyreállítási munkálatok sürgetésére összpontosítja, másrészt Kontrás Magdolnával, a politikai nevelés és a szocialista kultúra üzemi tanácsa elnöknőjével karöltve mindent elkövet azért, hogy a gyár gyűléstermeiben az időszerű követelményeknek megfelelő közművelődési tevékenység bontakozzék ki. A politikai-ideológiai tanév 39 szemináriumi csoporttal a tudományos-műszaki lektorátus 15 témakörrel működik. Élénkség jellemezte a Megéneklünk, Románia fesztivál tömegszakaszán, a munkahelyek közti vetélkedők alkalmával fellépett művészetmozgalmi csoportok tevékenységét, bár műsoraik, minőségére vonatkozóan ítéletet mondhatunk annak a ténynek alapján, hogy a textilgyári együttesek közül igen kevés jutott el a seregszemle megyei, illetve megyeközi szakaszára. A valamikor jobb időket megért gyakorlati szakkör immár több mint két éve kényszerszünetet tartanak. Ez az oka, hogy Pop Gheorghe újból megpróbálja, hogy ne a jelen, hanem a jövő prizmáján keresztül láttassa velem a klubot. Lázasan kutatja a lehetőségeket, miként lehetne ezt az eredetileg raktárnak készült épületet meleg hangulatot árasztó, variált akciókat kibontakoztató szabadidő-központtá varázsolni. Itt székel a közel 300 ezer kötetes szakszervezeti könyvtár, a politikai-ideológiai információs és dokumentációs kabinet, a pszichológiai és a munkavédelmi laboratórium. Mellettük az 500 helyes nagytermen és a színpadon kívül a szakkörök és kiscsoportos foglalkozási formák mindössze három helyiséggel gazdálkodhatnak. íme, ezt sikerült megállapítanunk Arad municipium üzemi művelődési klubjainak pillanatnyi helyzetéről. Eredetileg az adott tények felvillantására szerettünk volna összpontosítani, de szándékunkat keresztezte a valóság. Ez az oka, hogy a bemutatott négy klub közül kettőről az elmarasztaláson kívül eleve nem volt mit mondanunk, kettőről inkább csak a jövő, a kibontakozó feltételek és tervek „nyelvén“ szólhattunk. Reméljük, hogy ezek a tervek meg is valósulnak, hiszen felelősségteljes munka vár ezekre az intézményekre a szocialista tudatalakítás nagy művében. Juhász Zoltán ARADI TAPASZTALATOK