Előre, 1982. július (36. évfolyam, 10760-10786. szám)

1982-07-01 / 10760. szám

I­gen, ezúttal nem a méhek, méhészek birodalmába próbálunk bepillantani, a Beneasa repülőtér zajos-forgal­mas környékén a méhészeti kuta­tóintézetet keresgélem, azon mor­fondírozok, mennyivel jobb lenne egy árnyas, csupa virág akácos­ban méhek és méhészek után ku­takodni, mint nyelni a port, tűr­ni a hőséget a fővárosi flaszte­ren. Építőtelepen vágok keresztül, betonelemeket kerülgetek — hol lehet itt egy méhészeknek való csendes zug, fel nem foghatom. Végül a lépesház vezet nyomra. A falsikokat díszítő hat­szögletű óriás­sejtekben mintha valóban méz csillanna, amint az ablaküvegek visszaverik a déle­lőtti napsugarakat. A bejárat kö­zelében mustárültetvény sárga virágai virítanak, s a háttérben egyre újabb és újabb „méhész­stílusú" épületeket fedezek fel: kaptárvárat, ősi méhkasra emlé­keztető kiállítócsarnokot — per­sze csupa üvegből —, lépkere­­tes ablakdíszeket, méhek táncát stilizáló mozaikot. Aztán ven­déglátóim elbeszéléseiből hama­rosan rájövök, nemcsak a „kül­csín" emlékeztet itt a méhekre, de még inkább a „belbecs", e néhány hektáron elterülő mé­hészbirodalom ésszerű és ökono­mikus megszervezése, a szerteá­gazó és mégis láncszerűen egy­bekapcsolódó komplex tevékeny­sége, amelynek keretében való­ban oly elválaszthatatlanul való­sul meg a kutatás, termelés és oktatás egysége, ahogyan azt oly kitartóan szorgalmazzuk mos­tanában. Nos, a kívülállónak nem köny­­nyű itt eligazodni. Pedig mező­­gazdasági jellegű kutatóintézet­ben jónéhányban jártam az el­múlt évek során, ez azonban mindeniknél bonyolultabbnak tű­nik. A házigazda szerepére vál­lalkozó Serban Mihaela főkuta­tó észre is veszi hamarosan, hogy már-már összecsapnak fe­jem fölött a hullámok, s mielőtt továbbvezetne a laboratóriumok és munkacsarnokok útvesztőiben, bevon saját rezidenciájába — szintén egy laboratóriumba —, hogy eligazítsa fejemben a dol­gokat. Sudártermetű, csinos és vég­telenül szimpatikus asszony Serban Mihaela. Szerény, okos és türelmes, ahogy egy igazi tu­dóshoz illik, olyan ember, ami­lyennel gyakran szeretne talál­kozni terepútjain a magamfajta. Kis tányérkában akácmézet s pohár vizet tesz elém. Hogy könnyebben körüljárhassuk a té­mát — mondja mosolyogva. — Induljunk hát ki a mézből, amely egyben szimbóluma e szőke bo­gárnemzetségnek. A méhekről aztán óhatatlanul eszébe jut a virág, a méhlegelők, az akáco­sok és hársfaerdők, gyümölcsö­sök. A következő állomás a kap­tár­­ valamennyi felszerelésével a méhes, ahonnan viszont nem csupán mézet nyer az ember, de virágport, méhpempőt, propoliszt, viaszt s újabban egyre több méhmérget is — nos, ezek azok a főbb témakörök, amelyekkel in­tézetünk hat szakosított munka­­közössége foglalkozik. Persze csak nagyjából, mert az egyes Jakab Márta (Folytatása a 3. oldalon) MÉHÉSZEK BIRODALMÁBAN (I.) LÉPESHÁZ ÉS SEJTABLAK ÉS KASCSARNOK A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXVI. Predactia ELŐRE, 79776 Bucuresti 33, Fiata Scinteia 1, sector 1 évfolyam ELŐRE szerkesztősége,­­ 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1. 1. kerület, 10 760 Szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. 1982 " — Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, jULUS 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. CSiltok­. Lapunkat külföldre a következő címen­­ lehet megrendelni: a -iJ.l ILEXIM — Departamentul Export-Import Presa ^ 0IQdl P. O. Box 136—137 — Telex: 11326. áfa 50 bani București, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK AZ RXP KB bővített plenáris ülésén elhangzott előadói beszéde fényében «MŰVELŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ FELADATA: A DOLGOZÓK TUDOMÁNYOS-VILÁGNÉZETI NEVELÉSE N­apjainkban a tömegmű­velés tudományos és műszaki ismereteket terjesztő vetületének jelentő­sége meghatványozódik. Szak­mai, tudományos és általános műveltségünk mércéjének ál­landó emelése mind az egyén, mind pedig az összes nevelő tényezők elsőrendű feladata. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs méltán hangsúlyozta a Román Kom­­nista Párt júniusi bővített ple­nárisan előterjesztett előadói beszédében: „Az egész elméle­ti, ideológiai, politikai, nevelő és kulturális-művészeti tömeg­tevékenységet a párt, a párt­szervek és -szervezetek állan­dó politikai irányításával kell folytatni. Az ebben a szektor­ban dolgozó kommunisták kö­telessége a leghatározottabban összpontosítani az ideológiai, politikai-nevelő tevékenységet a pártprogram valóra váltásá­ra, a dialektikus-materialista szemlélet, a szocializmus és a forradalmi humanizmus elvei, a párt bel- és külpolitikája ér­vényesítéséért folytatott küz­delemben.“ Akárcsak másutt az ország­ban, Hargita megyében is a pártszervek és -szervezetek közvetlen irányításával kibon­takoztatott tudományos isme­retterjesztés, világnézeti ne­velés széles horizontú, át­fogja vidékünk összes városait és községeit, iparvállalatait, gazdasági egységeit és intéz­ményeit. Nem véletlen tehát, hogy a tudományos és műsza­ki ismereteket terjesztő me­gyei komisszió, mint a Szocia­lista Demokrácia és Egység Frontja munkaszerve, egész tevékenységét az új típusú ember formálására összponto­sítja. Széles területen irányít, szervez, s a tudatalakító tevé­kenység olyan hatékony for­máit használja ebben az átfo­gó munkában, mint a tudo­mányos-művelődési egyete­mek, tudományos brigádok, lektorátusok, előadások, szim­­pozionok, kerekasztal-megbe­­szélések tudományos értekez­letek, stb. Tudományos-művelődési e­­gyetemeink hálózata ma már átfogja az egész me­gyét. A nemrég zárult tan­évben is a 493 meghir­detett tanfolyam és kurzus mintegy 15 563 hallgatója a legváltozatosabb témakörök között válogathatott. Szerkeze­tileg is lényeges minőségi vál­tozás következett be, hiszen a kurzusok 45 százaléka tudo­mányos és 22,5 százaléka mű­szaki jellegű volt. Sikereink közt tarthatjuk számon a nagy számú részvételt is. A két mu­­nicípiumban, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen példá­ul a tudományos-művelődési egyetem 109 tanfolyamát több mint 5000 felnőtt látogatta Ami ugyancsak fontos: nagy­községeink többnyire átfogták a hozzájuk tartozó falvakat is. Számos helységben hét-nyolc kurzust szerveztek az egyre nagyobb számú érdeklődő­nek. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ezen intézményeink nagy gondot fordítottak a progra­mok összeállítására, a tema­tikák változatossá tételére. A szocialista tudatalakítás olyan fontos vetületeit fogták át, mint a politikai-ideológiai, szakmai, tudományos-világ­nézeti, esztétikai, etikai és ál­talános műveltségi nevelés. Számos kurzusvezető elsőren­dű feladatának tekintette a legfontosabb pártdokumentu­mokba, Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeibe foglalt eszmék és feladatok tudato­sítását, pártunk és­­államunk bel- és külpolitikájának a szé­leskörű népszerűsítését. A ha­zaszeretet és a testvériség ér­zésének elmélyítését szolgál­ták olyan tanfolyamok, mint A románok és székelyek közös harca az elnyomás ellen és az igazságosságért, vagy azok a vetítettképes előadássorozatok, melyek hazánk különböző táj­egységeit, a szocialista építés éveiben született nagy meg­valósításokat mutatták be. A községi tudományos-művelő­dési egyetemek tanfolyamai­nak Az új agrárforradalom a falusi új embertípus volt az egyik fő témaköre. A korszerű technológiákat népszerűsítő előadásciklusok a biológiai tu­dományok legújabb eredmé­nyeit ötvözték egybe, multi­­diszciplináris szellemben, ör­vendetes az a tény is, hogy több helyen nagy súlyt helyeztek a kistermelők ösztönzésére. A kisállattenyésztés, zöldségter­mesztés háztáji gazdaságokban témakör.. .ez egyes városaink­ban (Tusnádfürdő, Székely­udvarhely, Toplica, Vlahica) is felkarolták. Úgyszintén, szabadegyetemeink a nem szö­­vetkezetesített övezetek mező­­gazdaságainak is nyújtottak segítséget, főként a Gyímesek­­ben, Tölgyesen és Várhegyen. Mintegy 47 városi és 4 köz­ségi gazdasági egységben, i­­pari vállalatban nagy gon­dot fordítottak a tudomá­nyos-szakmai tanfolyamok megszervezésére. Figyelemre méltó a tusnádfürdőiek szer­vező munkája. . Több éven át­­ belső szállításra gyár­tott erőgépkezelői tanfolyamot szerveztek sikerrel. Egyes helységekben, mint Varság, Salamás a lakosságszolgálta­tást célzó mesterségek alapfo­galmaival ismerkednek a hall­gatók (villamos berendezések, rádió, televízió, autószerelés). A tudományos-művelődési egyetemek és tudományos bri­gádok megyeszerte fontos szerepet vállalnak a tudomá­nyos-materialista világnézet formálásában. Ilyen vonatko­zásban számos helységben biz­tató az eredmény, mint példá­ul Parajd, Zetelaka, Etéd, Gyergyószentmiklós, Simén­­falva, Korond, Borszék és Gyí­­mesfelsőlok esetében, ahol ki­mondottan ateista tanfo­lyamokat szerveztek. Lövétén, Csíkszentkirályon, Gyergyó­­hollón, Gyergyóremetén és Székelyderzsen a fizika, bio­lógia, kémia, csillagászat legújabb eredményeit hasz­nálták fel a miszticizmust megcáfoló tudományos-mate­rialista világnézet kialakítását célzó törekvésükben. Az erköl­csi, etikai kérdések zömét is programjukba iktatták a tudo­mányos brigádok kiszállásaik során, természetesen konkrét esetek bemutatásával és meg­vitatásával. Jól működik a Nők klubja számos helységben, köztük Farkaslakán, Homoródalmá­­sion, Korondon, Siménfalván, Székelyudvarhelyen, ahol meghitt rendezvényekkel te­szik vonzóvá az előadássoro­zatokat család- és gyermek­­nevelésről, s a tudományos, egészégügyi, jogi és általános ismereteket nyújtó kérdéscso­portok megvitatását. A megyei tudományterjesztő komisszió több, nagyobb lé­legzetű akciót is szervezett, olyan módszertani és tapasz­talatcsere jellegű tanácsko­zásokat, melyek a tudomány és a technika tárházából me­rítették témájukat, így töb­bek között számos olyan köz­érdeklődésre számot tartó kérdés került megvita­tásra, mint A megakozmosz — az ideológiai vita nagy te­rülete; A fizika szerepe a for­radalmi világnézet kialakítá­sában; A jelenkori tudomány és technika szerepe a dolgo­zók tudományos-materialista nevelésében; Valláslélektan; A tudományos-ateista nevelés feladatai stb. A rendezvé­nyek, szimpozionok, tanácsko­zások, kerekasztal-megbeszé­­lések, tudományos ülésszakok színvonalát emelte az a tény, hogy ezekre az akciókra szá­mos egyetemi tanárt és tudo­mányos kutatót hívtunk meg. Olyan ismert személyiségeket, mint: Toró Tibor, Szabó Atti­la, Imreii István, Cornelia Cristescu, Vladimir Bianu, Farkas Zoltán, Victor Sahlea­­nu, Gáli Gyula, Benkő Ottó és mások. A tudományos-művelődési egyetem napjai keretében rendszerint nagy tömegeket vonzó rendezvényeket szer­veznek Székelyudvarhelyen és Toplicán, amelyek témaköz­­pontúak, így az előbbinek az idén a Matematika és terme­lés az utóbbinak a Tudomá­nyos-materialista világnézet és nevelés volt a gerince. De más kulturális intézményeink is, mint a könyvtárak, múzeu­mok, a megyei mozivállalat számos érdekes tudomány­népszerűsítő akciót kezdemé­nyeztek. Különösen eredmé­nyeseknek bizonyultak ilyen értelemben a vállalati könyv­hetek és -hónapok, a filmhó­napok, viták, kiállítások, ve­télkedők stb. Következésképpen tehát van mit felmutatnunk. Sokat tet­tünk, de tudatában vagyunk hiányosságainknak és teen­dőinknek is. Ezeket még vilá­gosabban látjuk a politikai nevelés és a szocialista kultú­ra II. kongresszusának fényé­ben. Éppen ezért az ott elfo­gadott intézkedési program­nak megfelelően arra törek­szünk, hogy még eredménye­sebben, hatékonyabban, na­gyobb odaadással szolgáljuk a megyében kibontakozó tudo­mánynépszerűsítő és tudatala­kító tevékenységet. Pető László Sándor, a Hargita megyei tudományos és műszaki ismereteket terjesztő komisszió titkára ARATÁSKOR A JÓ SZERVEZÉSRŐL, A GAZDASÁGOS GÉPKIHASZNÁLÁSRÓL Bihar megye síkvidékén, a­­hol a kalászosok termesztésére kedvezőbbek az ökológiai fel­tételek, megkezdődött az árpa aratása. Időszerűvé vált tehát a nyári betakarítás, mely mun­kaszervezés, gépkihasználás, munkaerőgazdálkodás­­ terén összetett feladatok elé állítja, a gazdálkodót. Csaknem 1000 kombájnt, napi 13 000 tonna terményt fuvarozó szállítóesz­köz-parkot, 90 000 hektár tar­lót szántó erőgép-csoportot, számtalan szalmagyűjtőt és szalmaprést, kézi munkaerőt kell minél nagyobb hatékony­sággal kihasználnunk. Ezek a számadatok mutatják, me­gyénk gazdaságaiban milyen nagy volumenű munkák vál­tak halaszthatatlanná. Az ara­tás azonban nem csak meny­­nyiségi feladat, éppolyan nagy szerepe van a minőségi köve­telmények betartásának is, hiszen a kalászosok betakarí­tásakor csak abban az eset­ben dolgozunk jól, ha a vesz­teségeket minimálisra csök­kentjük. Ennek érdekében az egységes agráripari­­ tanácsok operatív munkaterveket készí­tettek, melyek­­alapján a me­zőgazdasági­ vezérigazgatóság is kidolgozta az aratás munka­programját. Ebben a munka­­programban figyelembe vettük a rendelkezésünkre álló gép­park teljesítményét, a kalá­szosok övezetenkénti kultúrál­­lapotát, a termésbecslést, a természeti övezeteknek leg­megfelelőbb szervezési válto­zatokat, a hatékonyabb gépki­használás meghatározóit. A szakembereket és a mezőgépé­szeket gyakorlatilag és elméle­tileg is felkészítettük az aratás­ra, gyakorlati bemutatókkal i­­gyekeztünk szemléltetni a fo­lyamatos technológia elemeit. Az említett munkaprogram összeállításakor nem feledkez­tünk meg a kettőstermesztés tervezéséről a gyors és jó mi­nőségű talajművelésről, a tá­rolási veszteségeket megaka­dályozó raktározásról. Megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tunk a vetőmagparcellák el­lenőrzésére, a vetőmagnak szánt termény betakarítására. Tudatában vagyunk annak, hogy folyamatos technológia nélkül terméscsökkentő a be­takarítás. Teljesen gépesített aratáskor ugyanis nincs idő­tartalék a munkaszakaszok között, egyik részelemnek nyo­mon kell követnie a másikat, olyannyira, hogy a kalászos levágása, a termény, a mel­léktermény elszállítása és a talaj művelése között nem szabad hézagnak maradnia. Ezért van olyan nagy jelentő­sége a munkaalakulatok és a gépcsoportok megszervezésé­nek, a pontos ütemterv kidol­gozásának és végrehajtásának. Az operativitást a mezőgépész és az agrármérnök hivatott biztosítani, előbbi a hozzáértő gépkihasználás, utóbbi a gya­korlati tapasztalatra épülő munkaszervezés révén. Nem véletlen tehát, hogy komplex munkaalakulatokban három szakosított gépcsoportot szer­veztük, ezek közül egyiknek a betakarítás és a terményszál­­lítás, másiknak a mellékter­mény összegyűjtése és fuva­rozása, harmadiknak a szán­tás és a másodvetés a felada­ta. Minden gépcsoportot szakember irányít, a műszaki segítséget a beosztott mozgó műhely dolgozói nyújtják. Ez a szervezés arra hivatott, hogy Hegyesi Béla mérnök, a Bihar megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság növénytermesztési igazgatója (Folytatása a 3. oldalon) kezelésére, minőségének meg­őrzésére. TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A CSALÁD­­VÉDELEMRŐL A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Hunyad megyei tanácsa, a megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság­gal és a Jogászszövetség megyei szervezetével közösen Déván tudományos ülésszakot tartott „A jog szerepe a család intéz­ményének megerősítésében, a kiskorúak védelmében, a fiatal­ságnak a szocialista etika és méltányosság és a törvények be­tartásának szellemében történő nevelésében" a témakörben. Az előadások a családjoggal kap­csolatos elméleti és joggyakor­lati kérdéseket tárgyalták kime­rítő részletességgel. Többek kö­zött szó volt a készülő új Csa­ládjogi Törvénykönyv alapelvei­ről, az iskolai közösségeknek a személyiségformálásban betöltött szerepéről, a kiskorúvédelemről. Az ülésszakon részt vett és elő­adást tartott Radu Balán elv­társ, a Hunyad megyei pártbi­zottság első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke és Dr. Gheorghe Chivulescu elvtárs, igazságügy­miniszter. A SZILÁGYSÁGI HENGERÉSZEK ELSŐ NEMZEDÉKE (Körinterjú a zilahi csőgyárban) (3. old.) KOLIN CEAUSESCU ELNÖK ISMÉT TALÁLKOZOTT RICHARD HOJAL, AZ USA VOLT ELNÖKÉVEL Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mania Szocialista Köztársaság elnöke kedden ismét találko­zott Richard Nixonnal, az Ame­rikai Egyesült Államok volt el­nökével. A megbeszélések újabb mene­tében Nicolae Ceausescu elnök és Richard Nixon folytatta a vé­leménycserét a román—amerikai kapcsolatokról, valamint a nem­zetközi élet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy Románia és az USA jó viszonya az utóbbi évek so­rán a román—amerikai doku­mentumokban rögzített elvek és­ a magas szintű megállapodások s­zellemében pozitívan fejlődik. Mindkét részről megerősítették: a két ország kapcsolatainak szüntelen bővülését és erősödé­sét óhajtják politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális téren és más tevékenységi terü­leteken a két ország és nép javára, a béke, a biztonság, a nemzetek közötti megértés és együttműködés ügye javára. Nicolae Ceausescu elnök és Richard­­ Nixon, megvizsgálva a nemzetközi politikai élet legfon­tosabb vonatkozásait, aggoda­lommal állapította meg, hogy a világhelyzet továbbra is rendkí­vül bonyolult és ellentmondásos, mert megoldatlan problémák gyülemlettek fel, konfliktus­­állapotok állnak fenn tovább­ra is, illetve súlyosbodnak a földkerekség különböző öveze­teiben, hangsúlyozódik a gazda­sági válság és példátlanul foko­zódik a fegyverkezési hajsza. Úgy vélekedtek, hogy ilyen kö­rülmények között reálisan és bátran kell megközelíteni és az egyetemes béke és együttműkö­dés érdekeinek szellemében kell megoldani az emberiség bonyo­lult, súlyos problémáit. Ilyen összefüggésben hangsúlyozták, hogy minden egyes országnak, minden egyes népnek közös erő­feszítéssel hozzá kell járulnia a kortárs világ nagy problémái megoldásához, a feszültség meg­gátolásához, az erőszak haszná­latának és az erőszakkal való fenyegetésnek a nemzetközi kapcsolatokból való kirenkesz­­téséhez, az államközi konfliktu­sok és viszályok megszüntetésé­hez és tárgyalásos rendezéséhez, a béke, az együttműködés és a nemzeti függetlenség tisztelete jegyében fogant politika meg­valósításához, tartós alapként az enyhüléshez, az összes nemzetek gazdasági és társadalmi haladá­sához. Közös egyetértésben megálla­pították, hogy a fegyverzet, kü­lönösképpen a nukleáris fegy­verzet óriási felgyülemlése sú­lyosan veszélyezteti az emberi­ség létét. Ebből a valóságból ki­indulva hangsúlyozták, napjaink legégetőbb követelménye meg­fékezni a fegyverkezési hajszát, hozzálátni gyakorlati leszerelési, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedésekhez. Mint rámutat­tak, a leszerelésnek szentelt je­lenlegi ENSZ-ülésszakon konk­rét és hatékony intézkedéseket kell elfogadni e célból. U­­gyanilyen összefüggésben kife­jezték reményüket, hogy az USA és a Szovjetunió tárgyalásai a középhatósugarú rakétákkal kapcsolatosan pozitív eredmé­nyekkel zárulnak, s meghozzák az európai nukleáris fegyverzet — minél alacsonyabb szintre történő — csökkentését, ami megnyitná az utat az összes fegyverek, mind a stratégiai, mind a konvencionális, akár­csak a középhatósugarú fegyve­rek reális és jelentős csökken­téséhez. Nicolae Ceausescu elnök meg­erősítette, hogy Románia állás­pontja szerint az európai nuk­leáris fegyverekkel kapcsolatos tárgyalásokon ilyen vagy olyan formában részt kell venniük az összes európai államoknak, hiszen létérdekük a tárgyalások sikere. Az európai kontinens helyze­tére vonatkozóan kiemelték: egységesen valóra kell váltani a helsinki Záróokmány elő­irányzatait, szavatolni kell az európai biztonság és együttmű­ködés kiépítési folyamatának, annak a folyamatnak a folyta­tólagosságát, amelyet a helsinki konferencia kezdeményezett. Ugyanakkor a legutóbbi fejle­mények összefüggéseiben rész­letesen megvizsgálták a közép­keleti helyzetet, s úgy véleked­­tek, mindent meg kell tenni, hogy a térségben, az összes it­teni népek jogos törekvéseinek megfelelően, megszülessen a tartós béke. Ilyen vonatkozás­ban a román államfő rámuta­tott, hogy­ Izrael katonai akciói nyomán különlegesen súlyos a helyzet Libanonban, s hangsú­lyozta: haladéktalanul véget kell vetni ezeknek a katonai akciók­nak és hozzá kell látni az iz­raeli csapatok Libanonból való kivonásához. Nicolae Ceausescu elnök rámutatott, mindent meg kell tenni, hogy tárgyalások kezdődjenek a globális béke megteremtéséről azon az alapon, hogy Izrael kivonul az 1967-es háború nyomán megszállt arab területekről, megoldják a pa­lesztin nép problémáját önren­delkezési joga és egy függet­len palesztin állam megalakí­tásához való joga elismerése a­­lapján, s ugyanakkor biztosít­ják az övezet valamennyi álla­mának függetlenségét, szuvere­nitását és területi épségét. Taglalva a világgazdasági vál­ság negatív következményeit, kiemelték, hogy új gazdasági kapcsolatokat kell kiépíteni az államok között, szavatolva az összes nemzetek szabad és független gazdasági-társadalmi fejlődését. Nicolae Ceausescu elnök és Richard Nixon megelégedéssel nyilatkozott a szívélyesség és a barátság légkörében lezajlott megbeszélésekről, s kifejezte re­ményét, hogy azok hozzájárul­nak a román nép és az ameri­kai nép kapcsolatai fejlődésé­hez, az enyhülés, a béke és a nemzeti függetlenség ügyét szol­gálják. ★ Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elv­társnő kedden ebéden látta ven­dégül Richard Nixont, az Ame­rikai Egyesült Államok volt el­nökét Snagovon.­­ Az ebéd a meleg barátság lég­körében zajlott le. NEPTUN FÜRDŐHELYEN Nicolae Ceausescu • elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Richard Nixonnal, az Amerikai Egyesült Államok volt elnökével együtt kedd es­te Neptun fürdőhelyre érkezett. A román államfőt és a volt amerikai elnököt különleges tisztelettel és nagyrabecsüléssel üdvözölte Ion Stoian, a Kons­­tanca megyei néptanács elnöke. A fogadtatáson megjelentek a helyi állami szervek képviselői, más hivatalos személyek. Pionírok csoportja virágcsok­rokat nyújtott át Nicolae Ceausescu elnöknek és Richard Nixonnak. A román tengerpart szép für­dőhelyén tartózkodó román és külföldi turisták tapssal fogad­ták a román államfőt és az Amerikai Egyesült Államok volt elnökét. ★ Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke és Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke tiszteletére Ion Sto­ian, a Konstanca megyei népta­nács elnöke, vacsorát adott Nep­tun fürdőhelyen. A vacsora meleg, baráti lég­körben zajlott le. A 2. OLDALON: ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a villamos energia, a hőenergia, a földgáz és más tüzelőanyagok gazdaságos felhasználására és fogyasztásának további csökkentésére vonatkozó intézkedésekről

Next