Előre, 1982. július (36. évfolyam, 10760-10786. szám)
1982-07-01 / 10760. szám
ELŐRE AZ ARÁNYOS IPARTELEPÍTÉS ÚTJÁN A SZILÁGYSÁGI HENGERÉSZEK ELSŐ NEMZEDÉKE Pár hónappal ezelőtt arról írtunk, hogy az első termelőkapacitásait alig egy évvel korábban üzembehelyező zilahi csőgyárban a fémtakarékosság egynémely eredményei gazdag termelési hagyományokkal rendelkező vállalatok dolgozóinak is becsületükre válhatnának. Most, hogy rövid fél esztendő alatt másodszor is felkerestük a párt arányos ipartelepítési politikája eredményeként született szilágysági nagyüzemet, felmérhettük azt is, hogy az időközben átadott újabb gyáregységekkel, termelőkapacitásokkal együtt mennyiben járul hozzá a nemzetgazdaság a fémipar gazdasági potenciáljának növekedéséhez? Hogyan vélekednek új munkahelyükről Szilágy megye első helybeli hengerészei? MOLDOVAN DUMITRU, a terviroda vezetője: — A zilahi üzemet nemzetgazdaságunk évi 337 000 tonna melegen hengerelt, varrat nélküli acélcső előállítására rendezte be. Ebből a mennyiségből évente 30 000 tonnát tesz majd ki a hidegen vont cső. A vállalathoz tartozik még egy dróthengermű, ahol meleg eljárással készül az úgynevezett hengerhuzal, amiből a továbbiak során betonacél nyerhető. Ez a kapacitás előirányzat szerint évi 280 000 tonna hengerhuzalt termel. A dróthengermű 1980-ban kezdte meg a termelést. A múlt év első negyedében tulajdonképpen el is érte a tervezett paramétereket. Mégsem mondhatjuk, hogy ezek színvonalán termel, hiszen elsősorban a nyersanyagellátás határozza meg valamennyi tervszakasz fizikai termelését. A vontcsöveket gyártó kapacitást felerészben adtuk át. A folytonos hengersor, vagyis a csőhengermű április elseje óta termel. Az eddigiek szerint bízvást remélhetjük, hogy a tervezett paramétereknek előírás szerint megfelel. Eddigi termelésünk azonban még kevés ahhoz képest, amire a nemzetgazdaság, megrendelőink mostanáig számítottak. Nincsen és nem is lehet ebben az időszakban fontosabb feladatunk annál, hogy mielőbb szállítsuk a szükséges hengerelt csöveket. Párttitkárként a vállalat kollektív vezetőségével és minden egyes dolgozójával együtt egyetértésben munkálkodunk azért, hogy a párt kiegyensúlyozott iparfejlesztési politikája valóra váltásának köszönhető zilahi csőgyár a vidék további gazdasági felemelkedését, az itt lakók anyagi jólétét szolgálja. FAZAKAS ANDRÁS szerelő: — Én aztán mondhatom, hogy első perctől kezdve a gyárban dolgozom. Ahogy annyira emelkedtek a csarnokok, hogy a szerelést megkezdhettük, mi víz-, gáz-, villanyszerelők munkához láttunk. Már akkor elhatároztam, hogy megválok régi munkahelyemtől és ebben a vállalatban, ha csak lehet pontosan a folytonos csőhengerlő részlegen dolgozom majd. S valamiként így is sikerült. Karbantartó vagyok több mint harminc munkatársammal együtt. A belső szerelések rendben tartása a mi területünk. Társaim és az én esetemben szó szerint bevált az a közmondás, „ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát". Annak idején a vezetékek szerelésén jó munkát végeztünk, így most a karbantartás nem ad a szükségesnél több gondot. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy elég az, amit annak idején tanultam. Pár perccel ezelőtt éppen a vizsgáról jöttem ki. DASCALESCU GHEORGHE hengerész: — Régi motoros vagyok, mármint a szakmában. A bukaresti csőgyár szakiskolájában tanultam és ott is dolgoztam abban az időben. Majd hazakerültem a románi csőgyárba, ahova mindig is készültem. Zilahra azért jöttem, mert szükség volt reám a folytonos hengersor beindításában, a kezeléséhez szükséges fiatal hengerészek kinevelésében. Hány fiatal volt már a kezem alatt mióta Zilahon vagyok? Most veszem észre, hogy nem tartottam számon. Pedig jó volna tudni. Annyi bizonyos — ennek feljegyzéséhez nem kellett papír, ceruza —, hogy javarészük pár hónap alatt ügyes hengerész lett. Büszke vagyok reájuk. S ha hazamegyek Románba — mert bár megszerettem itt, családom miatt odavonzódom — nyugodtan teszem. Lesz, aki helyemet, az egyik nagyon fontos berendezés főbeál-lítójának munkakörét átvegye. SZŰCS LÁSZLÓ részlegvezető: — A 15 hektárnyi területet elfoglaló, 20 000 tonna gépi felszereléssel ellátott gyártelep legnagyobb egysége a folytatólagos csőhengermű. Még amikor a szomszédban, a zománcozottvezeték-gyárban dolgoztam, nagyon sokat foglalkoztatott a gondolat, hogy milyen jó lenne végülis itt kikötni. Sikerült. 1977. május 9-én reggel már a csőgyárban álltam munkába. Nyolcan képviseltük mindössze a gyárat. Következett a beruházás szép, de küzdelmes időszaka. Aztán a tanulásé. Én a gyártásmenetet kellett hogy kitanuljam, de mivel a mostani, a részlegvezetői munkakörre készültem, a termelés- és munkaszervezésben, a karbantartásban is jártasságot kellett szereznem. Sem a fővárosban, sem Románban, vagy másutt az országban nincsen a mienkhez hasonló kilenc hengerállvánnyal ellátott folytonos hengersor. A cső más gyárakban rövid csőtágító tüskén, súrlódásos műveletnek van kitéve. Nálunk hosszú, 19,5 méteres dernin készül, felülete kívül-belül sima, egyenletes. Mindezt csupán azért említem, hogy lássék, a hengerelt csövek minősége most már jobbára rajtunk múlik. Több ügyes fiatalt sikerült szerezni. Tudásbeli hézagaikat helyben pótoljuk. IORDACHE CONSTANTIN igazgató: _ — Nemcsak a hengersor sajátos, az alkalmazott technológia is merőben különbözik a többi hazai gyárétól. A mérettűrések sokkal szorosabbak. A hosszanti irányban elrendeződő fémszálas anyag súlya a cső belső és külső felületét hibátlanná, ráncmentessé teszi. A folytonos hengersor kapacitása 337 ezer tonna, de a szükséges kiegészítő berendezésekkel csaknem kétszer ennyire képes. Az üzembe helyezését követő második hónapban már 2300 tonna, 28—102 milliméteres nagyság között elhelyezkedő csöveket szállítottunk néhány megrendelőnek. Ez a választék eddig nem állt rendelkezésre hazai erőforrásból. Tulajdonképpen a hengersor tetszett meg nekem nagyon, ezért vállaltam el nyugdíj előtt pár esztendővel még egy vállalat üzembe helyezését. S talán a lelkem mélyén arra is vágytam, hogy aktív életpályámat ugyanúgy fejezzem be, amiként elkezdtem. Csőgyárat indítottam be Románban, a fővárosban, hengerművet Hunyadon. Tervezője vagyok több resicai, brăilai, Cimpia Turzii-i, buzáui, vörösacéli kohászati kapacitásnak. Legutóbb tehát a tervezést cseréltem fel a termeléssel, az emberekkel való közvetlen munkával, aminek tulajdonképpen még mindig a szerelmese vagyok. Sokáig azt hittem, hogy az újdonság, az újabbnál újabb, a tökéletesnél tökéletesebb mű-szaki megoldások érdekelnek, gen, de csak akkor, ha érdeklődő, fegyelmezett emberekkel fejthetjük meg őket. Az üzembe helyezés második évében ott tartunk, hogy a fegyelmezetlenség csaknem jelentéktelen. A nagy hányadban fiatalokból álló munkaközösség egyetlen „hibája" a tapasztalathiány, amiről viszont nem tehet. Ez nekünk, öregeknek a kiváltságunk (szívesen felváltanánk ifjú évekre), de csak addig, amíg ők is megszerezhetik. A múló idővel azt vettem észre, hogy a mai fiatalok sokkal fogékonyabbak a szakma iránt, mintha hamarabb tanulnának, mint mi annak idején... Barabás Gizella KORINTERJÚ A ZILAHI CSŐGYÁRBAN ARATÁSKOR A JÓ SZERVEZÉSRŐL, A GAZDASÁGOS GÉPKIHASZNÁLÁSRÓL (Folytatás az 1. oldalról) kedvező feltételeket teremtsen a gépkihasználáshoz, a napi és összteljesítmények fokozásához, az aratási veszteségek csökkentéséhez. Ennek érdekében még olyan részletkérdések kidolgozására is vállalkoztunk, mint a gépek pontos útirányának kijelölése, az üresjáratok megszüntetése, a terményszállítás gazdaságossá és ütemessé tétele. A kombájnoknak napi hét hektár teljesítményt irányoztunk elő, így az árpa aratása 4 napig tart, a búzát pedig 10 munkanap alatt takarítjuk be. Az aratás kezdete a termés érettségétől függ. Nem részletezem a különböző hasznosítású kalászosok magvainak optimális nedvességtartalmát, hiszen azt minden gazdálkodó ismeri. Amire figyelmeztetnék, a termesztési övezetek, sőt az egy gazdaságon belüli érési egyenetlenség. Parcellák talajának tápanyag-ellátottságától, a műtrágyázás arányosságától, a terület vízgazdálkodásától függően az érési szakasz és folyamat nagy mértékben változik, nem szólva a vetésidő tenyészidőre gyakorolt hatásáról! Ezért kérjük a munkaalakulatok és gépcsoportok vezetőit, hogy rendszeresen elemezzék a magvak nedvességtartalmát; a termesztett fajta az árpa vagy a búza kultúrállapotától függően érik. Jó ezt tudni, hiszen aratáskor egy nap késés is veszteség, s azonkívül a betakarítási sorrend meghatározásakor is pontos adatokra van szükségünk. A megyében megkezdődött az árpa aratása, de nemcsak egy termesztési övezetben, hanem három eltérő ökológiai adottságú vidéken, Szalonta, Székelyhíd és Mihályfalva környékén, ami bizonyítja az agrotechnika betakarításra gyakorolt hatását és a jól gazdálkodó termelőegységek szervezési előnyét. Aratás idején a legfontosabb intézkedésnek a maximális gépkihasználást tartottuk és tartjuk. Az aratócséplő-gépek akkor indulnak és addig dolgoznak, amíg a dob ki tudja csépelni a kalászokból a magvakat. Ily módon nem kötjük időponthoz a munkaidőt, és ez így a jobb, mert harmat nélküli reggelen például már 7 órakor is aratni lehet, míg a nagy harmat miatt esetleg még délelőtt 9 órakor is alig indulhatnak a kombájnok. Este sincs határidő , addig üzemelnek az aratócséplő-gépek, amíg lehet! Menet közben pedig arra ügyelünk, hogy a kombájnok munkasebessége a növénykultúra termésmennyiségéhez és gyomosodási fokához igazodjék, egyszóval: legyenek arányosan terhelve a gépek. A műszaki normákhoz viszonyított könynyebb terhelés potenciálpazarlás, a túlzott igénybevétel hibaforrás. Tény, hogy jól karbantartott gépekkel fokozottabb teljesítményt lehet elérni! Gépkihasználást növelő a kicsépelt termény minél ütemesebb szállítása is, ezért követelmény: lehetőleg menet közben ürítsék a terményt a kombájnok. Sok idő vész el, ha az aratócséplő-gépnek várnia kell az utáfutóra vagy a gépkocsira, ezért a szállítást a legszigorúbban összehangoljuk az aratással. Egy szállítóeszköznek legalább 4 utat kell megtennie naponta, s ez az ütem természetesen az átvevőközpontok szervezett munkájától is függ. Az árpa után nagy területen lesz kettőstermesztés. Kértük a szakembereket, úgy szervezzék a betakarítást, hogy aratás után 24 órával elszállítsák a mellékterményt és 48 órán belül elvessék a tervezett növény magvait. Ehhez persze kitűnő gépbeosztásra, a szalmagyűjtők vagy szalmaprések és szállítóeszközök fokozottabb kihasználására van szükség. Talajtípusonként érdemes elemezni, hol hasznos a szántás és hol lehet tárcsával megfelelő tulajdonságú vetőágyat készíteni, s közben a vegyszerezést, a műtrágyázást és az öntözést is elő kell készíteni. Ezzel kapcsolatban éppen csak megemlítem, hogy a talajművelésnek egyik célja a talajban levő nedvesség megőrzése, tehát a farmokon olyan eszközökkel dolgoznak, amelyek a megfelelő talajmélységben porhanyítanak és olyan vetőágyat állítanak elő, amelyben a magvak jó csírázási feltételeket találnak. Aratáskor az üzemanyag-takarékosságra is gondolunk. A kalászosok termesztésében a közvetlen energiafogyasztás hektáronként 750 kilowattóra, a főtermény betakarítására és szállítására ennek 26 százaléka, a melléktermény összegyűjtésére és elszállítására 18 százaléka jut, tehát aratáskor a termény előállítására elhasznált kilowattórák 44 százalékát fogyasztjuk el. Ebből a néhány adatból kitűnik, mennyire kell ügyelni a minél hatékonyabb gépkihasználásra, az üresjáratok kiküszöbölésére, az ütemes munkát lehetővé tevő szervezésre. Minden felesleges gépmozgatás, minden meggondolatlan átcsoportosítás, minden óra vagy nap késlekedés igen sok többletenergia felhasználásával jár, tehát végeredményben a termelési költségek nagy arányú növekedését is maga után vonja. Ha a megyében a kalászosok betakarításakor csak 5 százalékkal tudnánk csökkenteni az energiafogyasztást, akkor egy idényben 1 440 000 kilowattóra energiát takaríthatnánk meg. Az energiatakarékosság meghatározói közé sorolhatjuk a célszerű szervezést, a teljes gépkihasználást, a folyamatos aratást, a megfelelő aratási sorrendet, a hatékony karbantartást, a minél gyorsabb ütemű szállítást, az idejében való betakarítást. Ez teszi érthetővé, miért kell olyan nagy hangsúlyt helyeznünk a hoszszabbított munkaprogramra, a váltások megszervezésére, a járulékos tevékenységek öszszehangolására. (Folytatás az 1. oldalról) területeken belül, azt hiszem nehezen tudna olyan részletkérdést említeni, amellyel ne foglalkoznánk. A nemesítéssel és örökléstani kérdésekkel foglalkozó munkacsoport például — amelynek magam is tagja vagyok — nem csak az ország különböző éghajlati és domborzati viszonyaihoz alkalmazkodó fajták kikísérletezésével, tökéletesítésével foglalkozik, de elit anyákkal látja el az egyes övezetekben lévő szaporító állomásokat, s közben, minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy megtaláljuk, tisztán megőrizzük és hasznosítsuk a hazai ősi méhfajtákat. Șerban Mihaela saját gyűjtőútjairól mesél. Moldova és Erdély havasaiban, ember alig látta völgyeket, eldugott tanyákat kószál be, mint mondja, legkésőbb deltát. Több mint 3000 hektárnyi területen buján tobzódó lápi növényzet, permetezéstől, gyomirtószerektől nem háborgatva — micsoda paradicsom ez a méheknek, vétek lenne kihasználatlanul hagyni. A méhek számára kedvező élet- és munkafeltételek biztosításával — mézelő növények állományának gazdagításával, méhlegelők kialakításával, valamint a mezőgazdasági termelési besemény a méhészek életében. Egy kerek évet várnak rá, készülnek, költekeznek, sokszor az egész méhes megsínyli az utazással járó herce-hurcát, hogy jó esetben alig több mint egyheti legeltetés után ismét szedhessék a sátorfájukat. Nos, a baneasai kutatóknak olyan asszinkronban virágzó „hibrideket" sikerült kikísérletezniük, amelyek lehetővé teszik, hogy a méhek akár egy bárkihez a csemeték. Vasluiban s utóbb Délj megyében már hozzá is láttak az újfajta akácosok telepítéséhez, s ez az operativitás és független gazdaszellem, mint látni fogjuk, jellemző külön-külön mindenik kutatócsoport munkájára, s jellemző egészében véve a báncasai kutató- és termelőintézet tevékenységére. Az önálló pénzgazdálkodás, valamint a kutatástól termelésig, sőt termékértékesítésig terjedő önálló ügyvezetés beindulása pillanatától sajátja volt e komplexumnak — erősíti meg az eddig hallottakat Málai Aurél, a kutatóállomás igazgatója. — Persze, a hazai méhészeti kutatás kezdetei valahová a századelőre nyúlnak vissza. 1980-ban ünnepeltük félévszázados évfordulóját az első kutatóközpont beindulásának, amely intézményesített formában, mondhatni, egyedülálló volt akkor az országban. A '74 óta működő új telep felépítését az Országos Méhészegyesület szorgalmazta és jórészt finanszírozta is. Az új „otthonban" kiteljesedett, összetettebbé vált a kutatás. Eredményeink, termékeink elismertek és keresettek Európa-szerte, nem véletlen, hogy a földrészen élenjáró helyet foglalunk el nemcsak a méhcsaládok számát illetően, de a méhészeti felszerelések tervezését, gyártását, a korszerű technológiák kidolgozását illetően is. Amit itt lát, a sajátos stílusú épületek megtervezésétől a kivitelezésig, a belső felszerelések előállításáig minden saját tervező, kivitelező és gépesítő csoportjaink kezemunkáját dícséri. A jelenlegi ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok rendkívül komoly munkát követelnek tőlünk. Szaporítóanyagot biztosítani, lehetőséget és megfelelő körülményeket teremteni az állomány mondhatni megkétszerezéséhez, nem kis dolog, de megbirkózunk, meg kell birkóznunk vele. — Mehetünk? — tér vissza értem Serban Mihaela, úgy találja, most már eléggé fel vagyok vértezve a további ismerkedéshez. 1985-ig feltétlenül meg akarja lyásoló természetes beporzás hónapig dúskálhassanak a betalálni, amit keres. S a munka kérdéseinek megoldásával öndító világözönben. S hogy miközösségnek van még egy beálló kutatócsoport foglalkozik, hol valósulhat ez meg? Akár delgetett álma: a méhek szén- Köztudott , hogy az akácvirág máris. Az intézet csemetekertjétélyévé avatni a védett Duna- tás az egyik legnagyobb esetből „hívásra házhoz mennek" SEJTABLAK ÉS KASCSARNOK TERÜLETI ÖNIGAZGATÁS ÉS ÖNELLÁTÁS JÓ GAZDÁKRÓL VALLANAK A PORTÁK SZÉKELYHÍDON A megye egyik magtárának nevezik Székelyhíd vidékét, ez egyaránt dicséri az itt élő gazdák hozzáértését, szorgalmát és a jó termőföldet, a barna csernozjomot. E két alaptényező szerencsés találkozásának jegyeit és eredményeit tapasztalhatja az átutazó, de a külsőségek mögé „látni“ vágyónak is jut feljegyeznivaló, a ma már több mint 14 ezer lakosú helység, a Bihar megyei Székelyhíd gazdasági eredményeiből. Kiváltképpen, ha az érdekli, miként teljesülnek a nagyközség és a hozzátartozó falvak területi önellátási mutatói. Effajta „kíváncsiság“ vezetett el bennünket Dérer Ferenc polgármesterhez. — Ilyenkor, az esztendő derekán, nagyon is időszerű számbavenni a teljesítményeket. Kezdjük hát mindjárt az önellátási programunk hústermelési mutatószámainak ismertetésével. A nemrég elkészült mérleg 128 százalékos tervteljesítést rögzít. De külön-külön véve is érdemes átfutni a jegyzék tételeit. Székelyhídon a tervezett 14 tonna helyett 26 tonnát valósítottunk meg, míg Köbölkúton az előirányzott 20 tonnát megdupláztuk, Kányán pedig 3,6 tonnás többlettermelést jegyezhettünk fel. Egyedül Hegyközszentmiklóson maradtak mintegy 1,7 tonnával adósok az előirányzott mennyiséghez viszonyítva. A hústermeléssel ellentétben, sajnos, nagy lemaradás mutatkozik a tejtermelési terv teljesítésében. Tény, hogy az utóbbi 8—9 hónapban eléggé takarmányínséges időszakot vészelt át az állatállomány és ez rányomta bélyegét az említett időszak tejhozamaira is. Mindenekelőtt innen a lemaradás. De további objektív okok is közrejátszottak, ezek közül a megfelelő kiterjedésű kaszálók hiánya okozza a legnagyobb fejtörést. Hegyközszentmiklósi példával élve: mintegy 150 hektár legelőn és alig 100 hektárnyi kaszálón 610 szarvasmarha, 385 sertés és több mint 1300 juh számára kellene biztosítani az egész évi takarmányszükségletet! A zöldtakarmány és a siló megjelenése érezhetően feljavította az átlaghozamokat a négy helybeli mtsz-ben, ám a jelenlegi hozamérték állandósítását csakis jelentős mennyiségű szénavásárlással valósíthatjuk meg. Az idei esztendőre szükséges 2426 tonna szénának és 11 236 tonna silótakarmánynak mostanáig csupán 12 százalékát sikerült biztosítani az első kaszálással. Újravetéssel is próbálkozunk, de mindenekfölött időben beszerezzük a szükséges szénamennyiséget. Mint a későbbiekben kiderült, néhány sikeres helyi kezdeményezés is besegít az önellátási program megvalósításába. Ezek közül kettő — a nyúl- és csirketenyésztés — joggal került a hústermelés súlyponti tényezői közé. A nyúltenyésztést az iskolák karolták fel, szerződést kötöttek a termelési, felvásárlási és áruforgalmazási szövetkezettel. Ennek értelmében a székelyhídi iskolának 250, a bányainak 60, a csokajinak 50, a hegyközszentmiklósinak 50, a köböskútinak 80, illetve az olaszi iskolának 40 nyulat kell átadnia év végére. Ugyancsak az utóbbi időszakban honosodott meg az mtsz-ekben a csirketenyésztés is. Az önmaguk számára felállított mérce nem alacsony: 45 tonna szárnyashúst kell termelniük az idén! Az eddigi megvalósítások igazolják a kezdeményezés helyénvalóságát: ezideig 12,2 tonna szárnyash húst adtak át az állami alapnak a székelyhídiak és mostani állományuk meghaladja a nyolcezret. A köbölkútiak 2,7, míg a hegyközszentmiklósiak 4,4 tonna szárnyashússal rukkoltak ki. A jelenlegi csirkeállomány mindkét helyen meghaladja a négyezret. A helységek önellátásában sajátos súllyal bírnak a mellékgazdaságok. Különösen az egészségügyi, a tanügyi intézmények, valamint a közélelmezési egységeket üzemeltető szövetkezetek látják e gazdálkodási forma nagy hasznát. A mágyai kórház mellékgazdasága 35 sertést és két tehenet, a helybeli szakiskola gazdasága pedig 30 sertést tart. Tizenöt-tizenöt sertést hizlalnak a székelyhídi kórház és a termelési, felvásárlási és áruforgalmazási szövetkezet mellékgazdaságaiban. És még egy fontos adalék: a mellékgazdasággal rendelkező intézmények egyikének sincs egy hektárnál kisebb zöldségkertje! A területi önellátási program megközelítőleg 30 százalékát a lakossági hozzájárulás teszi ki. Hét hektár — eddig kihasználatlan — földterület került művelésbe. Az útmenti kaszálókat valamint az Ércsatorna egész hosszúságában húzódó keskeny partszegélyt is kiadták az állattartóknak. A termelési, felvásárlási és áruforgalmazási szövetkezet építőanyagokkal, különböző ipari- és élelmicikkekkel segítette a magántermelőket. És végül még egy említésre méltó tény: a cukorrépatermesztés is népszerű e vidéken. Az előirányzott 15 hektárnyi vetőterület helyett idén már 23 hektárt vetettek be a gazdák. Barabás Zoltán Őexcellenciája NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Excellenziád kedves üzenete születésnapom hivatalos léte alkalmából mélyen meghatott. A magam során menetet mondok, jólétet kívánok önnek és a legjobbakat a jövőjéhez. JEAN luxemburgi nagyherceg KÖZÉLET A Nagy Nemzetgyűlés működési szabályzata alapji Nemzetgyűlés Irodája elhatározta a jelenlegi törvényhez ötödik ülésszaka munkálatainak lezárását. Petru Enache elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára találkozott dr. Alfonso Barrantes Lingannal, a Perui Egyesült Baloldal elnökével, aki az RKP KB meghívására tesz látogatást országunkban. A szívélyességVirgil Cazacu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára találkozott Knud Heinesennel, a Dániai Szociáldemokrata Párt alelnökével, pénzügyminiszterrel, aki az RKP KB meghívására tesz látogatást országunkban. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a Román Kommunista Párt, illetve a Dániai Szociáldemokrata Párt tevékenységéről és időszerű feladatairól, kifejezték az óhajt a fennálló jó kapcsolatok további fejlesztésére a kölcsönös tisztelet és megközben lezajlott meg ken a felek kölcsönös hoztatták egymást a Kommunista Párt, Perui Egyesült Balelkenységéről és időszeiairól. becsülés, azoknak a tanúk és megbeszélések eemében, amelyek Ceausescu elvtárs, a Kommunista Párt Románia Szocialistaság elnöke és Anker elvtárs, a Dániai Szociata Párt elnöke, Dániá terelnöke között zajlott román és a dán nép ért a béke, az enyhülés, a és nemzeti függetlenségadás és a nemzetek együttműködés ügyének felően. A megbeszélések intették a nemzetközi élet egyes vetületeit is Stefan Andrei elvtárs, Romé külügyminisztere júliussa Szocialista Köztársaság kül között hivatalos látogat ügyminisztere meghívására Tan Romániában. Srr Ghazali Shafie, Malaysia A tudósok és a béke Román Nemzeti Bizottság égisze alatt Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája, a Társadalom- és Politikatudományi Akadémia, az Orvostudományi Akadémia és központi intézmények rendezésében szimpozion zajlott le Bukarestben „Civilizáció, humanizmus, béke, leszerelés, nemzetközi biztonság“ tárgykörrel. Megnyitó beszédében Mihnea Gheorghiu professzor, docens doktor, a Társadalom és Politikatudományi Akadémia elnöke. A tudósok és a béke Román Nemzeti Bizottság Végrehajtó Irodájának tagja rámutatott, milyen nagy felelősség hárul ma a román tudósokra és más országok tudósaira a népek előtt az emberi civilizáció jövőjét illetően, hogy megszabadítsák a világot a fegyverkezés terhétől, egy nukleáris háború rémétől, hogy megállítsák a megsemmisülés felé vezető versenyt, megmentsék és megszilárdítsák a békét. Aláírva a román nép felhívását az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendkívüli leszerelési ülésszakához, Románia honpolgárai nagy erővel nyilvánították ki békeakaratukat a haza jelene és jövője, az egész emberiség sorsa iránti nagy felelősség tudatával — mondotta. A szimpozionon felszólalt még dr. Mihai Draganescu mérnökprofesszor, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának levelező tagja, a Központi Informatikai Intézet igazgatója, Emil Condurachi akadémikus, a délkelet-európai tanulmányi nemzetközi egyesület főtitkára, I. C. Gulian akadémikus, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája filozófia-, pszichológia- és jogtudományi tagozatának elnöke, Ioan Ceterchi professzor, docens doktor,a Társadalom- és Politikatudományi Akadémia alelnöke, a Szocialista Köztársaság miájának levelező tagja mitru Ghise professzor, sadalom- és Politikatur Akadémia filozófia és tagozatának elnöke, a Gheorghiu Akadémia pira és dr. Emil Magureai fesszor, az Orvostuc Akadémia titkára. A felszólalók kiemelt mánia külpolitikájának humanista jellegét, ha kinek, Nicolae Ceausescunek nagy nemzetközi ilgét, kinek felfogásában den embernek joga van kés, alkotó munkához, hogy a népek közötti és együttműködés világáljen. Kiemelték ugyana tudósok és a béke Romárzeti Bizottság doktor Ceausescu mérnök akadt elnöklete alatt kifejtett kenységét, kifejezve fen nélküli csatlakozásukat a ciónknak a New York-izetközi fórum elé tért dokumentumához. Eite szilárd meggyőződésüket, a közvélemény, a világ nek mindenhol hallatszó s az összes államok és a nyokc vezetői meghallgat s követik tiszteletben akaratukat, hogy békében nemi a háborút, a jelenkobilizáció e tragikus analimusát egyszer s minden kiiktatják az emberiség tettéből s a tudomány alkotóje a haladást, a felvirágzó nemzetek közötti képpel fogja szolgálni. A Románia Szocialista társaság Akadémiájának jában lezajlott rendezve részt vettek akadémikusoktató intézetek vezetői, tanületi tagok, más tudósok, már állami aktivisták, népeskeség. Július 1., csütörtök III. évnegyed VII. hónap Az évből eltelt: 182 nap Hátra van még: 183 nap Napkelte: 5.35 Napnyugta: 21.04 Holdkelte: 16.36 Holdnyugta: 2.38 változékony idő Ecaterina Ion Bordei, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: Változékony idő, változó felhőzettel, helyi záporokkal és zivatarokkal a domb- és hegyvidéken, valamint az ország délkeleti részén. A többi országrészben csak elvétve zápor vagy zivatar. Nappali hőmérséklet 20— 30 fok, éjszakai 8—18 fok között. TÉVÉ CSÜTÖRTÖK, I. műsor; 11.00 Telex; 11.05 A hosszú élet titka; 11.35 Folytatásos film; 12.30 Vakációs matiné; 16.00 A munka iskolája; 16.30 A Megéneklünk, Románia szemléje; 16.45 A Föld körül; 17.05 Ifjúsági stúdió; 20.00 Híradó; 20.25 Gazdasági aktualitások; 20.40 Folytatásos tudományos film; 21.00 Kulturális élet; 21.30 Nemzetközi díjnyertes cirkusz-számok; 21.50 Híradó; 22.00 Dal a nagyvilágban. II. műsor; 20.00 Híradó; 20.25 A Rádiótelevízió szimfonikus zenekarának évadzáró hangversenye; 21.20 Híradó; 22.00 Népzene PÉNTEK, I. műsor; 15.00 Telex; 15.05 Fizika konzultáció; 15.30 Autósok műsora; 15.45 Német nyelvű adás; 17.40 Lottó-sorsolás; 17.50 Ezeregy este; 20.00 Híradó • Gazdasági aktualitások; 20.30 Kiváló!; 20.50 Játékfilm: Első ízben; 22.00 A politikai-ideológiai tevékenység átfogó programja; 22.20 Híradó. II. műsor; 15.00 Zenés egyveleg; 15.20 Koreai játékfilm: Akit nem szabad elfelejteni; 17.00 Stadion; 17.50 Ezeregy este; 20.00 Híradó • Gazdasági aktualitások; 20.30 A George Enescu Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye; 22.20 Híradó. SPORT Mundial ’82 Kevés futballt, annál nagy küzdelmet, csatát láthato a közönség kedden a Mundia Barcelonában, az Espanol lyán argentin—olasz üttki zajlott. Minden volt ez, ő nem labdarúgás. Főleg az félidőben „szikrázott a fű“, I nea játékvezető sorozatban ítogatta a sárga lapokat. 1 szünet után valamelyest csispódtak a kedélyek, a küzdes nem hagyott alább. Győztek olaszok 2:1-re egy olyan mérzésen, amihez hasonlót nem seretnénk többet látni... El Bearzot: „Kamerun ellen vtunk a mélyponton, féltünk argentinoktól is, de ez csak sokallta játékosaimat. Megéremelten nyertünk.“ Menotti: vereség váratlanul ért. Az orszók a megengedettnél több szabálytalankodtak.“ Sok hűhó semmiért — ígyhetne jellemezni a madridi Sontiago Bernabeu stadionban gólélküli döntetlennel végezt Anglia—NSZK találkozót. A perc egyetlen eseménye Runmenigge kapufája volt a 8 percben. Azonkívül: begyakoró trükkök, sémák, semmi fantázia, taktikai faultok, egyszer minden, ami miatt az utóbi években a labdarúgás vesztes a szépségéből. Persze, a csapatok vezetői más véleménye voltak. Greenwood: „Túl vagyunk egy nehéz akadályon, egy hét pihenőnk van a spanyolok elleni találkozóig.“ Derwall „Ezúttal sem tudtuk tudásunk legjavát nyújtani. Nagy volt a hőség, ami egyik csapatnak sem kedvezett.“ A-csoport: Lengyelország 1 1 0 0 3:0 2 Belgium 1 0 0 1 0:3 0 Szovjetunió 0 0 0 0 0:0 0 Július 1. csütörtök: Szovjetunió — Belgium (22 óra). B-csoport: 1-2. NSZK 1 0 1 0 0:0 1 Anglia 1 0 1 0 0:0 1 Spanyolország 0 0 0 0 0:0 0 Július 2. péntek: Spanyolország — NSZK C-csoport: Olaszország 1 1 0 0 2:1 2 Argentína 10 0 1 1:2 0 Brazília 0 0 0 0 0:0 0 Július 2. péntek: Brazia — Argentína D-csoport: Franciaország 1 1 0 0 1:0 2 Ausztria 0 0 1 0:1 0 Észak-Írország 0 1 0 0 0:0 0 Július 1. csütörtök: Szak-írország — Ausztria Móra László 3.