Előre, 1982. szeptember (36. évfolyam, 10812-10837. szám)
1982-09-01 / 10812. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA 1982. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, szeptember 1 * tevelkezbesilek és a lapterjesztők. Szerda Lapunkat külföldre a következő címen ----________ lehet megrendelni: , it I ILEXIM — Departamentul Export-Import presa O Obal Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. ára 50 bani v °- Box 130—137 — Telex: 11226. XXXVI Redactia ELŐRE, 79776 Bucuresti 33. Piața Scinteii X. sector 1. pvmli/am ELŐRE szerkesztőségi. celulval" 79778 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület: 10 812 SlálTi Tájékoztató szolgálatunk lejesekszáma: 18 03 02. A dolgozóknak a párt, a párt főtitkára körüli szilárd egysége lelkes légkörében, a jelenlegi ötéves terv feladatai példás valóra váltásának elhatározása jegyében zajlott le NICOLAE CEAU$ESCU ELVTÁRS munkalátogatása Brassó megyében Nicolae Ceau$escu elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke folytatja párbeszédét az országgal. Miután vasárnap az ország legkeletibb vidékének — a Duna-deltának — dolgozóival találkozott, hétfőn, augusztus 30-án Brassó megyében kezdett munkalátogatást. A köztársaságunk szívében levő helységek dolgozóival való újabb párbeszédre Nicolae Ceausescu elvtársat elkíséri Elena Ceausescu elvtársnő, valamint Iosif Banc, Emil Bobu, Ion Dinca és Petru Enache elvtárs. A tartós eső ellenére a Barcaság és Fogaras vidéke ezer meg ezer román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozója kívánt jelen lenni a párt és az állam nagyra becsült és szeretett vezetőjének fogadásán, s ily módon szívük kedves ünnepévé avatni ezt az újabb találkozót. Hiszen jól tudják, erőteljesen érzik, hogy mindaz, ami a legértékesebb és legtartósabb megvalósítás megyéjükben a párt tisztánlátó, az ország valamennyi vidéke sokoldalú és kiegyensúlyozott fejlesztésére irányuló politikájának köszönhető, annak a politikának, melyet kommunista pártunk, s személyesen a főtitkár olyan következetesen érvényesít. A párt főtitkára számtalanszor eljött közéjük, velük együtt tanácskozta meg, mit kell tenni annak érdekében, hogy Brassó érvényre juttassa egész erejét és vitalitását abban a komplex és nehéz műben, amit a legigazságosabb, a szocialista és kommunista társadalom felépítése jelent a haza földjén. A szocializmus éveiben a főváros után ez a megye lett az ország második nagy ipari bázisa. Dolgozóinak ezeskarjával és értelmének élességével ma itt valósul meg az ország ipari termelésének 6,7 százaléka. Noha Brassó megye országos viszonylatban a a 25. helyen áll területét, s a 12. helyen népességét illetően, mégis a második helyet foglalja el az iparban foglalkoztatott dolgozók számaránya, szintén a másodikat az ipari össztermelés és a harmadik helyet az export tekintetében. Brassóban állítják elő Románia egész traktorgyártásának több mint 87 százalékát, a gépjárművek, dömperek és közúti traktorok termelésének 66, valamint a belsőégésű motorok 65 százalékát, golyóscsapágy-gyártásunkegyharmadát. Az ország e tája anyagi javainak termelőivel folytatott párbeszéd középpontjában ezúttal is az az igény állt, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal hasznosítsák a megye rendelkezésére álló erős műszaki alapot, a gépgyártó, vegyipari és egyéb munkaközösségek gazdag tapasztalatát. A párt főtitkára közvetlenül a helyszínen, igényesen vizsgálta meg, miként dolgoznak a terv valamennyi mutatójának, különösképpen a fizikai és nettó, valamint az exporttermelés teljesítéséért, mit tettek eddig és mit szándékoznak cselekedni a jövő(Folytatása a 3. oldalon) MUNKÁBAN A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA NAGYVILÁG ÉS EGYSÉG FRONTJA (2 oldal) (4. oldal) Meleg, tiszteletteljes fogadtatás Viktóriavárosban A Fogaras municipiumi Vegyipari Kombinát dolgozóival folytatott párbeszéd mozzanatai FOKOZOTT FELELŐSSÉGÉRZET A MINŐSÉG, A HATÉKONYSÁG, AZ ÜTEMES TERVTELJESÍTÉS IRÁNT Szeptember első napjához érkeztünk, még négy hónap van hátra az esztendőből. Igen sok gazdasági egységünk határidő előtt teljesítette nyolchavi előirányzatait, különösen az Augusztus 23-át köszöntő versenyszakaszban születtek kimagasló eredmények. A főváros iparvállalatai például 1,2 milliárd lej értékű termelést valósítottak meg terven felül, s ezt az egész többletet a munkatermelékenység növelésével érték el. Az iparépítők, szerte az országban, 29 fontos gazdasági beruházást jóval határidő előtt fejeztek be. Hosszasan sorolhatnánk a megyei szinten elért eredményeket is. A Hargita megyei bányaipari vállalat dolgozói nettó és árutermelési tervüket 106 százalékban teljesítették, a termelékenységben pedig 10 százalékkal nyújtottak többet a tervezettnél. Krassó-Szörény megye metallurgiai és gépipari egységei az idén eddig terven felül több mint 25 ezer tonna kohászati terméket — acélt, vasöntvényt, hengereltárut — és 650 tonnányi gépi berendezést állítottak elő. Hasonló hírek érkeztek a többi megyékből is; az utóbbi napok teljesítményeinek számbavételére pedig nyilván ezután került sor. Akárcsak 1981-ben, az ötéves terv első esztendejében, az idén is folytatódott ipari termelésünk szerkezetének alkalmazkodási folyamata a gazdaságfejlesztés új követelményeihez. Fokozódtak a törekvések — a pártvezetőség, személyesen a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatása nyomán — az olyan technológiák bevezetésére, amelyek hozzájárulnak az anyagtakarékossághoz, a nyersanyagok jobb értékesítéséhez, a versenyképes, kiváló minőségű termékek gyártásához és az import csökkentéséhez. A teljesítmények pontos felmérése ugyanakkor arra is rávilágít, hogy számos fontos termék előállításában mutatkozik még lemaradás. Több vállalatban, mint a legutóbbi közgyűlési vitákon is felmerült, nem irányítottak elég következetesen minden erőt a fizikai terv ütemes teljesítésére — összhangban a létrehozott feltételekkel, a reális lehetőségekkel. Számos gazdasági egység nem hozta meg kellő időben a szükséges intézkedéseket az anyagtartalékok maximális hasznosítására, az új termékek gyorsabb gyártásbavételére. „.. .minthogy kommunisták vagyunk, egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy még sok a tennivaló, különböző területeken még egész sor hiányosság, fogyatékosság mutatkozik, s hogy még számos nehézség vár leküzdésre. Valamennyi területen fokozottabb felelősségérzetet kell tanúsítanunk az egész tevékenység jobb megszervezésében, szavatolva az ipari, mezőgazdasági tevékenység, a tudományos kutatás, az oktatás erőteljesebb fejlődését, s ezen az alapon a nemzeti jövedelem, hazánk általános vagyonának gyarapodását. Ez egyetlen kézenfekvő útja annak, hogy biztosítsuk mind a haza fejlődéséhez szükséges eszközöket, mind pedig a nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen emelését, kommunista pártunk politikájának legmagasabbrendű célkitűzését, a Romániában épülő sokoldalúan fejlett szocialista társadalom lényegét" — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs a Pitesti municípiumban nemrégiben lezajlott nagy népgyűlésen. Nagyobb figyelmet kell tehát szentelnünk a munka jobb megszervezésére, a gazdasági egységek rendelkezésére álló valamennyi gép és berendezés, min(Folytatása a 3. oldalon) TEMES MEGYÉBEN ELŐTÉRBEN A CUKORRÉPA VESZTESÉG NÉLKÜLI BEGYŰJTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA Ezekben a napokban igencsak előtérbe kerültek az őszeleji munkák, hiszen a kender, bab, hagyma, burgonya és napraforgó betakarítása mellett itt-ott a lólium, repce, lucerna és más takarmányfélék vetéséhez is hozzáláttak a földművesek, s rövidesen a cukorrépa begyűjtésére is sor kerül. Ahogy telnek a napok, a mezei teendők is sokasodnak Temes megyében, ahol a kapásnövények betakarítása és a kalászos gabonák vetése nehéz feladat, felelősségteljes erőpróba elé állítja a mezőgépészeket, az állami farmok dolgozóit és a termelőszövetkezeti tagokat. Mert nem ismétlődhetnek meg többé azok a mulasztások, rendellenességek, amelyekért az RKP Központi Bizottságánál megtartott mezőgazdasági munkatanácskozáson kemény bírálatban részesült a megye. Mint ismert, a tavaly még decemberben is vetették a búzát az ország e vidékén. Mi tagadás, a cukorrépa begyűjtése és elszállítása is szinte minden ősszel nehezen haladt, gondot okozott, s bizony több gazdaságban az is előfordult — főleg 1980-ban —, hogy kisebb-nagyobb táblákon szedetlenül a földben, illetve lakásokban összegyűjtve a mezőn találta a decemberi hó a termést. És ehhez az sem szolgálhatott mentségül, hogy az ország egyik legfőbb cukorrépatermesztő vidéke a megye. Ezen az őszön is mintegy 16 000 hektár területről kell begyűjteni e fontos ipari növényt; az elkövetkező napokban több gazdaságban hozzá is fognak a répa szedéséhez és szállításához, hogy szeptember 5 körül beindulhasson a temesvári cukorgyárban a termelés. A termelőknek és a gyár dolgozóinak egyaránt alaposan fel kell készülniük a cukorrépa veszteség nélküli begyűjtésére és feldolgozására, hogy a múlt évekhez hasonló hibák ne fordulhassanak elő. Először is a cukorgyár és az mtsz-ek képviselői, szakemberei által közösen egybehangolt grafikonterv előírásait mindegyik gazdaságnak tiszteletben kell tartania és a napra beütemezett répamenynyiséget leszállítania. Hangsúlyozzuk ezt, mert tavaly és azelőtt a parádi, zebelyi, temessági, utvini termelőszövetkezetek például ősz elején, mikor szedni kellett már a termést, heteken át kilónyi répát sem szállítottak a cukorgyárnak. Adott időben már 450 tonna cukorrépát kellett volna a feldolgozó vállalatnak kapnia a parád gazdaságtól, de az még semmit sem szállított belőle! Pedig a termény ütemes szedése és átadása igencsak fontos követelmény nemcsak a gyár teljes kapacitású üzemeltetésének biztosítása, hanem az őszi vetés idejekoráni elvégzése miatt is. Csak az ütemes munka nyújthat fedezetet ahhoz, hogy október ele- Deme János (Folytatása a 3. oldalon)