Előre, 1982. december (36. évfolyam, 10890-10916. szám)

1982-12-01 / 10890. szám

2. Decemberi előrejelzés Általában a megszokottnál kevesebb csapadékra számíthatunk. A hőmérséklet a decemberi átlagértékek között fog váltakozni, de helyenként, főleg az ország déli felében annál magasabb lesz. December első tíz napját a csapadékszegénység jellemzi. Délen az időszak elején gyenge esőzés, kgaszitálás, északon és északkeleten az időszak végén rövid ideig tartó gyenge havazás. A hegyekben szintén gyenge havazás. Az időszak vége felé e hőmérséklet csökken, északon —12 fok alá száll. A nappali hőmérséklet 6 fok körül alakul. Reggel és este gyakori ködképződés. A hónap második tíz napjában az égbolt többnyire borús lesz, csapadékban gazdagabb időszakra számíthatunk,de a hónaphoz képest meleg marad az idő. Délen eső és ködszitálás, északon ugyancsak eső, de havaseső és havazás is lesz. A szél időnként, átmenetileg fokozódik. Gyakori köd. Délen a hőmérsékleti értékek általában pozitívak lesznek, elérik a 10 fokot is. December utolsó dekádja szintén csapadékszegény lesz. Kivételt csupán Bánát, Olténia és Havasalföld fog képezni, ahol december 22 és 26 között esőzés, havaseső és havazás várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek —15 és —5 fok között váltakoznak, helyenként ennél alacsonyabbak is lesznek, a legmagasabb nappali értékek —6 és 4 fok között váltakoznak. Reggel és este gyakori és tartós köd. December 1., szerda IV. évnegyed XII. hónap Az évből eltelt: 335 nap Hátra van még: 30 nap Napkelte: 7.31 Napnyugta: 16.38 Holdkelte: 17.16 Holdnyugta: 7.41 TÉVÉ SZERDA, I. műsor; 16.00 Telex; 16.05 A haza nagykönyvéből; 16.25 Pronoexpressz-sorsolás; 16.35 Kulturális élet; 17.00 Diákok amfiteátruma; 17.30 Munkás folklóregyüttesek; 17.50 Ez a négy este; 20.00 Híradó • Elkötelezettség — forradalmi szellem ; 20.25 Dokumentumok emlékezete; 20.45 Irodalmizenés-koreográfiai összeállítás: 21.15 Tévészínház; 22.00 Híradó. H. műsor; 20.00 Híradó • Elkötelezettség — forradalmi szellem; 20.25 Színpad és mozivászon; 21.00 Fővárosi közlekedési jelentés; 21.15 Román zenei est; 22.00 Híradó. CSÜTÖRTÖK, I. műsor: 11.00 Telex; 11.05 Kortárs iskola; 11.20 Folytatásos film; 12.25 A hosszú élet titka; 16.00 Telex; 16.05 Az ötéves terv szakmái; 16.30 Ifjúsági stúdió; 17.50 Ezeregy este; 20.00 Híradó • Elkötelezettség — forradalmi szellem; 20.30 Gazdasági aktualitások; 20.45 Gica Petrescu és dalai; 21.10 Tudományos folytatásos film; 21.30 Dal a nagyvilágban; 22.00 Híradó. II. műsor; 20.00 Híradó • Elkötelezettség — forradalmi szellem; 20.30 A kortárs világ és az eszmei konfrontációk; 20.50 A Rádiótelevízió szimfonikus zenekarának hangversenye; 22.00 Híradó. ■ A Bucsecs platójára kirándulók régi vágya teljesült azzal, hogy a Babele, Caraiman és Fiatra Arsa menedékházakba bevezették a vezetékes vizet. 3000 MUNKAHELY KALÁNBAN , Kolón városában hatalmas kohászati ipari platformot létesítettek, amelynek bővítése tovább folyik. A platformon jelenleg két, egyenként 1000 köbméteres nagyolvasztó, több kokszolóberendezés, ércdúsító és más kohászati aggregét üzemel. Az épülő és beinduló új kapacitások munkaerejének biztosítására 3000 új munkahelyet létesítenek a leendő kohászok, kokszvegyészek, öntők számára. Ugyanakkor a város lakásalapját 1000 lakással gyarapították. ■ Tropic elnevezéssel a marosvásárhelyi Electromures vállalatban újfajta hőszabályozóval és vízpermetezővel ellátott villanyvasalót gyártanak. Kétlábon már rendszerint — már a gyerekkorom óta örökösen — az ellenkezőjéről próbáltak meggyőzni, személy szerint mindig hittem benne, hogy az ember tökéletes. Tudtam picinyke tévedéseiről, ismertem apró-cseprő hibáit, megbocsátható gyöngéit, de hát ezt a tudást az érzelemmel sehogyan sem akarózott faágamban túlságosan ellenpontozni. A negatívumokat múlandó dolgoknak találtam, szemben a nagy állandóval, az emberi tökéletességgel. A népi bölcs lovas példázatát idéztem, mely szerint négy lába ellenére az is megbotlik néha. Nyílt szívvel, a kölcsönös üzenetváltás igazságában bízva szóltam hozzá, s hallgattam meg őt. A lélek bugyraiban soha nem lapult szorongó érzés, soha nem incselkedett a kétely, hogy megbecsülik nyíltságomat, bizalmamat, beléjük helyezett reményemet. Természetesen utónb nem egyszer kiderült, hogy oktalanság volt nyíltságom és őszinteségem, hogy reményeimet szétrugdosták, hogy kitekerték bizalmam nyakát. Szerencsére, mindezekből olyan kimeríthetetlen készletekkel rendelkezem, hogy semmi akadályát nem láttam, nem látom ma sem annak, hogy egy újabb kapcsolatteremtéskor ismét elővegyem őket. Bár két lábon jár, s ez számos vonatkozásban mindenképpen több a négynél, az ember is megbotlik néha, mondtam, ha olykor ismételten a készleteimhez kellett nyúlnom. Az ember tökéletes, bár megeshet, s bonyolult szerkezetét tekintve ez nem is meglepő, hogy olykor hiba csúszik ebbe az alkotmányba. Születünk gyenge színűnek, erőtlen tüdejűnek, vérzékenynek, allergiásnak valami iránt, ugyanúgy tehet egy „konstrukciós“ hiba gyenge jelleműnek is. Számuk elenyésző ugyan, de eltekinteni tőlük nagy oktalanság lenne. Ha a földön élő emberek lelki tulajdonságaiból, pozitívumaiból és negatívumaiból ki lehetne számítani a középarányost, a nagy tökéletesség talán még el sem homályosodha. De ezt a feladatot lehetetlen elvégezni, így aztán külön-külön számolnunk kell a jókkal, a rosszakkal, különösen a rosszakkal, azokkal, akik jóhiszeműségünk, bizalmunk biztatóan gyarapodó lombjait tépkedik. A csalókkal, a szélhámosokkal, a gyenge jelleműekkel, akik két lábuk ellenére mindannyiunk szégyenére örökösen megbotlanak. Paizs Tibor Megjelent a KERESZTÜT Arany János-száma. A KERESZTÜT 1983. január 1- től rendszeresen havonta jelenik meg; évi előfizetési díja 36 lej. UTUNK- valamint KERESZTÜT-előfizetéseket a postahivatalok december 14- ig fogadnak el. Keller Emese Leltár ' * — Hogy csinálja, hogy magánál se többlet, se hiány? SZERDAI KRÓNIKA APRÓHIRDETÉS Drága jó szüleinknek, KÁROLY SÁNDORNAK és nejének, KÁROLY ERZSÉBETNEK Alsósófalvára, nyugdíjba vonulásuk alkalmával, sok-sok szeretettel erőt, egészséget, hosszú életet kívánunk. GYERMEKEIK: Sanyi, Árpi, Béla, Irénke és családjaik. (206) KÖNYVEK POLITIKAI TÖRTÉNET - 1918-1944 Bár marxista historiográfiánk az utóbbi több mint három évtizedben figyelmét főleg a gazdasági-társadalmi jelenségekre és folyamatokra összpontosította, — különösen az utóbbi esztendőkben — igyekezett az ország múltjának más területeit és oldalait is átfogni, így például figyelemre méltó művek jelentek meg Románia politikai eseménytörténetéről. Csupán az utóbbi másfél évtizedben mintegy húsz munka látott napvilágot a politikai életről, amelyek időben felölelték az állami függetlenség kivívásától egészen a szocialista forradalom és építés periódusáig terjedő időszakot. Úgyszintén jelentős monográfiák születtek olyan korszakmeghatározó eseményekről, mint a Tudor Vladimirescu vezette 1821. évi forradalomról, az 1848-as polgári-demokratikus forradalom, a fejedelemségek egyesülése, a függetlenségi háború, az 1918-as egyesülés. Ezekkel egyidőben számos nagy értékű történelmi munka került ki szakembereink műhelyeiből a munkásmozgalom tárgykörében, a munkásosztály politikai pártjának megalakulásáról és tevékenységéről, a szakszervezeti mozgalomról, az ifjúsági mozgalomról stb. Hasonlóképpen a hazai historiográfia elmélyülten foglalkozott a múlt század végi és e század eleji parasztmozgalmakkal, valamint a román politikai élet nem egy kiemelkedő alakjának tevékenységével. Ám e sikerek ellenére a hazai történetírás még adós olyan egész történelmi korszakok politikai életének szintézisével mint az új koré, vagy a legújabb koré. Ioan Scurtu nemrégiben nap-, világot látott munkája , e hiányosság pótlásához igyekszik hozzájárulni ,amikor az 1918- tól 1944-ig terjedő időszak politikai történetéről nyújt , körképet, kidomborítva azt, hogy *L. IOAN SCURTU: Vi^* politics: diff - Romania de la Marea Unire din 1918 la revolutia de eaberare sociala si din augustus C! Editura Albatros, Bucuresti, 1982. az ország legújabb korának e szakasza különleges helyet foglal el a román nép történetében, a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért folytatott harcában. " Szerzőnk mindenekelőtt az egységes román nemzeti állam kiteljesedése nyújtotta új fejlődési keret elemzésére összpontosít, s az első fejezet kidomborítja azokat a nagy változásokat, amelyek Románia földrajzi, politikai és társadalmi térképén következtek be az első világháború után,, felvázolja a termelőerők gyors fejlődését, a társadalmi szerkezetben bekövetkezett mélyreható átalakulásokat, a burzsoázia és a földbirtokosság erőviszonyainak eltolódását az előbbi javára, a kis- és középpolgárság szerepének növekedését az ország társadalmipolitikai életében, a parasztság rétegződési folyamatának felgyorsulását és természetesen a proletariátus, a társadalom leghaladóbb osztálya politikai jelentkezésének, harcának fokozódását. Úgyszintén megfelelő helyet és hangsúlyt kap a monográfia oldalain a tudomány, az oktatás, a kultúra, az irodalom és a művészetek fejlődése ebben az időszakban. Mindez pedig megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy Románia erőteljesebben hallathassa szavát a nemzetközi életben ,hozzájáruljon a népek és államok közötti béke és barátság elveinek érvényesítéséhez. Ioan Scurtu munkájának második és negyedik fejezete történelmi szakaszokra — 1918—1928, 1929—1933, 1934— 1938, 1938—1940, 1940—1944 — felbontva tárgyalja e huszonhat esztendő politikai életét. A szerző abból indul ki, hogy a gazdasági és társadalmi szerkezetben bekövetkezett alakulások kerültek a politikai életre, a politikai pártok, a kormányok, a parlament, a monarchia és a román állam más intézményei tevékenységére. A könyv lapjairól kirajzolódik az is, hogy az 1913. évi egyelítén Románia politikai élete pezsgőbbé, változatosabbá és összetettebbé vált. Új ,arint pártok, politikai alakulatok és csoportosulások jöttek létre, a burzsoázia, a kispolgárság, a nemzetiségek új politikai formációkat alakítottak, s lábra kaptak jobboldali és szélsőjobboldali szervezetek is. Ugyanakkor mind erőteljesebben érezteti jelenlétét az ország politikai életében a Román Kommunista Párt és a munkásosztály többi pártja, a Romániai Szocialista Pártok Szövetsége, a Szociáldemokrata Párt, a Szocialista Párt és más pártok. A szerző bemutatja a politikai pártokat, a kormányokat, jellemzi a törvényhozást, éles kontúrokkal felrajzolja a politikai élet valamennyi hajtómotorját. Behatóan elemzi a monográfia az 1918 utáni helyzetet, a burzsoá demokrácia viszonylagos terebélyesedési folyamatát, majd a negyedik évtized második felében ennek megkezdődött hanyatlását és teljes csődjét, a polgári politikai pártok alkonyát, kompromittálódását. Mint a szerző hangsúlyozza, ezzel egyidőben mintegy ellentétes folyamatként ment végbe a néptömegek, a dolgozók politikai érlelődése, annak felismerése, hogy csak a munkásosztály pártja képviseli a nép, az ország igazi érdekeit és csak ez a párt képes mélyreható társadalmi-politikai változások véghezvitelére. A szerző átfogó képet fest az RKP tevékenységéről, a széles néptömegek, az összes, demokratikus erők tömörítéséért vívott küzdelméről, az ország függetlenségéért, területi épségének megőrzéséért, majd a társadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiiimperialista felszabadító forradalom győzelméért folytatott kitartó harcban. Véleményünk szerint e tartalmas, gazdag tényanyagi és elemző erejű munkának hibájául csupán azt róhatjuk fel, hogy szerkesztési módja miatt nem eléggé áttekinthető, a korszak viszonylag rövid történelmi szakaszokra való felbontása megnehezíti a politikai folyamatok és események nyomon követését, elkerülhetetlen ismétlésekhez vezet. Mindennek ellenére Ioan Scurtu monográfiája fontos hézagpótló munka, hasznos segédkönyv a történelemtudomány művelői számára, de azok számára is tanulságos olvasmány, akik' 'nem szakemberekként érdeklődnek a korszak rendkívül gazdag és változatos politikai kultoriája Irántl Dr. Mihály Imre Pontosabban: két költő egy kötetben*). Két költőaz első, aki a könyv elején bemutatkozik, sőt a fülszövegben a másikkal való lírai azonosságát Valósággal meghirdeti, és a másik, aki régebbi verseit közli, és mintegy megkérdőjelezi, de legalábbis semlegesíti „társa“ teljesítményét. Idézzünk elöljáróban Banner Zoltán hátlapon közzétett vallomásából: „E kötet verselnek fordított időrendi Sora híven, sőt hivalkodva jelzi a visszapillantás útját és természetét, írásbeliségem első műformája, a vers az önkifejezés kényszerénél többet: érzékelés, gondolkodás- és életmódot jelentett számomra kamaszkoromtól, de a megírt vers sohasem nyugalmat, csupán a szomjúságot hozta meg. Senki, csakis én kényszerítettem magamat a titkos versírásra, azzal az ámítással, hogy nagyobb szükség van arra a lírai művészeti esszére és publicisztikára, amit huszonöt éve művelek, vagy akár a mások verseinek a mondására is, mint «még egy költő» függőkertjére. S noha sokszor évekig, sőt majdnem egy egész évtizeden át megkíséreltem más műfajú írásokba rejteni verssé érlelhetetlen indulataimat, amint azt az évszámok tanúsítják, a vers folytonossága mégis mind több jogot követelt magának, s a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján úgy éreztem, hogy ifjúkori rendszeres versíró gyakorlatomhoz hasonló költői elkötelezettség vezetett vissza a vers-elrendezésű szövegekhez.“ Vagyis: a fiatalkori próbálkozásokat — az 1949-ből származókat is — most, 1982- ben kapja kézhez az olvasó. A hetvenes-nyolcvanas termés pedig „vers-elrendezésű szöveg“. (Szerencsére: nem az, hanem valódi költemények rövid sorozata.) A szerzői, a szubjektív közlésvágyon kívül indokolja-e valami a zsengék kötetben való közzétételét ? Szerintem, nem, és kíséreljem meg az alábbiakban megindokolni álláspontomat. Ifjúkori lírai megnyilvánulást — ha írásban valaha formát kapott — zsenik esetében az összegyűjtött művek függeléke gyanánt szokás megjelentetni. Tegyük kezünket a szívünkre és lássuk be, hogy ez nem a Banner Zoltán esete. Van a közzétételnek más módja-lehetősége-magyarázata is. Ha a versek — titkos megírásuk pillanatában — megelőzték korukat és kései megjelenésük mond vala-’ mit a mának, szenzációt kelt. •) BANNER ZOLTÁN: Ölomharang, versek. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982. egy rendkívüli tehetség, bizonyos okból érvényesülni eddig képtelen hatalmas formátumú költői egyéniség irodalmieseményszámba menően felszínre kerül, hat a tudatra, különös szépségekkel gazzi sigít bennünket. Sajnos, ez sem a fiatal Banner Zoltán esete. Milyenek ezek az ifjúsága idején fogant, nyomdafestéket azokbatt’ nem nyert költői zsengék? Hát gyöngék. Klisék, sablonok, régi divatok áldozatai, olyan attitűd eredményei, amely már a múlté, olyan költői iskola utánzatai, amelytől több nemzedék már megszabadult. Van köztük néhány — a későbbi ,hatvanas esztendőkből —, amely tartalma révén figyelmet kelthet. Egy-egy sor arra utal, hogy a világot a költő szemével látó, a költő érzékeivel érzékelő én keresi az önkifejeződést. „Ablakomból elképzelem a Földet. A különböző színű országokat. Az egyik piros, a másik kék, s zöld, sárgák meg feketék.“ Mi a költőileg elfogadható itt? „Csak“ a gondolat. Mert az, ahogyan tolmácsolódik, a közhely benyomását kelti. Ha tovább idézünk, kiviláglik, hogy a mesterségbeli tudás nem a versíró sajátja: „Most hangversenyre készülök, / s egy másik költő most harap / az álomba utolszól, / a Föld másik felén, / és közeledik a pillanat, / hogy ő áll az ablakához I, és új szakaszt / költ a vershez.“ Ugyanilyen fokú mesterségbeli jártasságról tanúskodik a Disszonáns ének: „Odakozmáit húsvét vasárnap / délelőtt az ég. / Hallom, hogy önti búzáját / bennem a sarjadó vetés, az elhullámzó Szamosháti / rét...“ Nem árulkodik másról A fellegváron című verses szöveg: „A köveken és a nedves földön, / amire lelkünk formáit építettük — rá mi kezünk nyomd van, s a fák gyökere / abból a Vízből iszik, / amit pillantásunkkal / mi szentelünk életté...“ Ugyanilyen az Allegro: „Hozod megint, s talán először / életemben a játékot észrevétlenül megőrző, jó meleg kamaszkort. / S újratanulom Veled / a város rajzolatját, / és esténként a kapudíszek — / mint az ókor — újrakeltik a régi képzelőerőmet. ..“ Azt hiszem, elegendő az idézés, kínos is. A verseknek ez a csoportja hordoz valamelyes mondanivalót, itt-ott ügyes ötletek is helyet kérnek, azonban a megvalósítás — enyhén szólva — felesel a művészi igényességgel. Milyenek akkor a régi versek még gyöngébbjei? Olyanok, hogy nem lett volna szabad megjelenniük sem most, sem valamikor. Azt hiszem, a Kriterion történetében még nem jelentkezett — nem jelentkezhetett — „új“ költő ilyesfélékkel: „Az éjben kószálok mint a villanyok és hunyorgatok , mint a lámpák. Alkonyok. / S minden mozog / mint golyók. ) Tavasz van. Nyár. Este. I Hangfolyók. / Valaki azt mondja kint: I élni, érezni jó. / Bölcselkedik, és optimista. I Szobám sötét, és ránézek egy kékes függönycsíkra. I És percről percre így múlik I. az élet, este, dal, szelek.“ Vagy például a Nyár végén: „Ha a pillanatban hiszel, / higgy most az augusztusi nap melegében. I Az ég cintermeit elönti fehér gabonával s az alkonyat. ..“ És az Őszi elmélkedés egy régi folyóparton: „Egy éve most. I Harcos, lebarnult fatörzs a jel, s a Víz, s a kék, hideg, habos s egy szót sem ad. / Ez más világ. / A part alatt sok apró, szürke hal szalad. / A viz: szabad. / Ö nem hagy majd sokat...“ Percre időzzünk még a Menekülésnél: „Nem állok langyos délutánon / már az utcán kifosztva, / és arcomba s régi, lila verőfények hosszú / vázáiban haldokló, tikkadt jácintok / nem marnak februári este. /... Nem állok langyos délutánon / már az utcán hogy megkeressem I egy nagyon csípős fűszer szagát, / a szétdobált gumiabroncsok / fedte sárban. / Ezernyi lombos ruhád, / a sárga és piros blúzok / tompa ráncain nem nézem I mástól kapott szegfűk / borzolt fejét, / Nem állok langyos délutánon / már az utcán, hogy hajadat / szerelmesen borzoljam szét / a városvégi földeken, / ahol találtalak. Régen. / Nem állok langyos délutánon / már az Utcán, hogy menjünk I a hegyekbe, ahol / a szél szétfolyik kalapodon... / Nem állok langyos délutánon s már az utcán. .És így tovább a végtelen unalomig. Két költő van jelen a kötetben. Az egyiket föntebb megismertük. Ennek az ismeretségnek egyáltalán nem tudok örvendeni. E zöngeményei olyanok, hogy Karinthy Frigyes Így írtok ti-jében sem kaphattak volna helyet, és K. Jakab Antal, aki eléggé kajánul közli a dilettánsok „erőfeszítéseit“, enyhe pillanatában talán elállt volna nyilvánosságra hozataluk szándékától. A kiadó azonban vállalta ezt a kockázatot, és én aligtérek magamhoz a meglepetéstől. Igazán kár a versértő, versmondó Banner Zoltánt kitenni annak, hogy saját régi versei alapján ítéljünk hozzáértése felől, és meghurcoltatásnak kitett, semmifajta erőpróbát ki nem éltő , zsengéi kötetben Való megjelentetése nyomán föltegyük magunkban a kérdést: Vajon meddig terjedhet a versszövegíró szubjektivitása és hiúsága manapság... Milyen a másik költő? A másik költő: Banner Zoltán. Érző, érzékeny lélek, akiben fölgyűlt a mondanivaló, és féltve a világot, hozzánk fordul panaszaival, viszontagságos éjszakáival, reménykedve és szomorúan, biztatva és bizakodva, lemondóan és újból a jobbat, a nehezebbet, az emberségest akarva. Ezek a vallomások általában hitelesek, itt valóban fölfedezi magát egy költő és ez a találkozásunk fölkelti érdeklődésünket, hiszen modern hangvétel egyesül modern életérzéssel, mai problematika kap megfelelő lírai fedezetet a nyelv, a nyelvezet szürrealista fordulataiban. Sok eredeti képben, a vonatkozó hangulatokban és mind közönségesen a költemények árasztotta, indulatokat kavaró légkörben. „Nem válogathatunk, jell a helyünk a korlátnál, és a kifordult gyomrú föld boldogságából s fel kell szállnunk a kékes égre... / Ez a beszélgetés / idegen már a szájnak, s nem mozdul rá a nyelv, / csak a hűtők, a legfinomabbra sodrott / huszadik század...“ (Az űrhajós levelei Bartók Bélához). Vágy: „talán ónixból / kétoldalt habzó bazalt I füstfüggönyeiből I megcsap a gyerekkor / mennyi szállal / kötöttek kötötted magad / a tárgyak földjéhez I félhomályos szobákhoz ) a sejtéshez s hogy egyszer olykor I a te hangodon / is megszólal a világ.“ (A lépcsők). És: „Az a látomásom, hogy a hágókon át I megindulunk befelé, / a lovak gazdagon felszerszámozva... I s Európa, a sértetlen, a karcolatlan / karosszériájú, a légfűtéséé, a történelmi színekre / festett, az olajozott, az ó! ó! oké! Európa, a / halk, finom modorú, kávéillatú, tizenhatsávos, / alulról fűtött I csak nézi: jé, kik ezek, de / jópofák...“ (Nyeregben). Elsősorban a Nyeregben (és több társa) mutatja, hogy költő közli velünk mondanivalóit önmagáról, a szerelemről, az emberiség gondjairól. Oly módon, hogy tartalom és szépség, zene és kép művészin hat szívünkre és értelmünkre. A kötetnek ez a része irodalmunk nyeresége. Márki Zoltán KÉT KÖLTŐ KÖZÉLET Barbados nemzeti ünnepe alkalmából Constantin Dascalescu, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere táviratban üdvözölte John Michael Geoffrey Manningham Adams miniszterelnököt, és a legjobbakat kívánta neki személy szerint, valamint Barbados kormányának és népének. . Az RSZASZ küldöttsége, élen Nicolae Constantin elvtárssal, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjával, az RSZASZ Központi Tanácsának elnökével és a Német DK Szabad Szakszervezetei Szövetségének (FDGB) küldöttsége, élen Harry Tisch elvtárssal, az NSZEP KB Politbürójának tagjával, az FDGB Központi Tanácsának elnökével megbeszélést folytatott az RSZÁSZ Központi Tanácsa székházában. Az NDK-beli szakszervezeti küldöttség az RSZÁSZ Központi Tanácsának meghívására baráti látogatást tesz és tapasztalatcserét folytat országunkban. A találkozó során megelégedéssel hangsúlyozták, hogy országaink és népeink baráti jó viszonya a Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs közötti megbeszélések alkalmával történt megállapodások szellemében szüntelenül bővülnek és sokrétűen kiépülnek. Tájékoztatáscserét folytattak a két országban működő szakszervezetek időszerű feladatairól és teendőiről, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egyes vonásairól. Stefan Andrei ■ elvtárs, hazánk külügyminisztere fogadta Salah-Bey Anisse-t, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság új bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét azzal kapcsolatosan, hogy a nagykövet rövidesen bemutatja megbízólevelét. Stefan Andrei elvtárs, hazánk külügyminisztere fogadta Hugo Jativa Ortizt, Ecuador Köztársaság új bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét azzal kapcsolatosan, hogy a nagykövet rövidesen bemutatja megbízólevelét. Stefan Andrei elvtárs, hazánk külügyminisztere fogadta Zvi Brosht, Izrael új bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét azzal kapcsolatosan, hogy a nagykövet rövidesen bemutatja megbízólevelét. Elnöki rendelettel Constantinesgu «, áutác Elnöki rendelettel Stefan Constantinesgu •, álliEtat kinevetek Romájjira^t^a Huta Köztársaság svédországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé Teodor Vasiliu elvtárs helyébe. j* < . .. j . ■ \ . ELŐRE MATHIEU KEREKOU őexcellenciájának, a Benini Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága elnökének, a Köztársaság elnökének, Benin Népköztársaság Nemzeti Végrehajtó Tanácsa elnökének COTONOU Benin Népköztársaság kikiáltásának VII. évfordulója — az ország nemzeti ünnepe — alkalmából nagy örömmel küldöm meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat, önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, a baráti benini népnek haladást és jólétet kívánok. Meggyőződésem ,hogy pártjaink és országaink baráti együttműködése a jövőben mindinkább bővülni és mélyülni fog a román és a benini nép javára, a béke, a nemzeti függetlenség, az együttműködés és a megértés világméretű ügye érdekében. NICOLAE CEAU$ESCU a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöks Őexcellenciája DEIGHTON LISLE HARCOURT WARD úrnak. BRIDGETOWN Barbados nemzeti napjának újabb évfordulója jó alkalom számomra, hogy a román nép és a magam nevében üdvözletemet és jókívánságaimat küldjem, önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, Barbados népének haladást és jólétet kívánjak. NICOLAE CEAUȘESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke Barbados főkormányzójának NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának Kedves elvtársi Őszintén köszönöm az abból az alkalomból küldött üdvözlő táviratát, hogy megválasztottak a Spanyolországi Kommunista Párt főtitkárává. Az alkalmat megragadva, kifejezem a magam és pártom meggyőződését, hogy a Román Kommunista Párt és a Spanyolországi Kommunista Párt jó viszonya tovább folytatódik a közös célkitűzéseink — béke, függetlenség, demokrácia és szocializmus — alapján bennünket összefűző mély barátság, szolidaritás és együttműködés hagyományos szellemében. Testvéri üdvözlettel, GERARDO IGLESIAS Őexcellenciája NICOLAE CEAUȘESCU úrnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének A legőszíntébben köszönöm a Szíriai Arab Köztársaság területének átrepülése alkalmából hozzám intézett szívélyes jókívánságait, és a magam részéről is a legjobb kívánságaimat küldöm, önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, a baráti román népnek szüntelen haladást és jólétet kívánok. Egyben kifejezem meggyőződésünket, hogy országaink baráti kapcsolatai és együttműködése tovább fejlődik népeink javára és közös érdekeinek megfelelően. HAFEZ AL ASSZAD A fővárosba érkezett Aczél György elvtárs, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Várkonyi Péter elvtárs, az MSZMP KB titkára A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására baráti, látogatás céljából, a fővárosba érkezett. Aczél György elvtárs, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, és Várkonyi Péter elvtárs, az MSZMP KB titkáré. Az Otopeni repülőtéren a vendégeket Miu Dobrescu és Petru Enache elvtársak, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai, a KB titkárai, pártaktivisták üdvözölték. Jelen volt Barity Miklós, Magyarország bukaresti nagykövete. A PALESZTIN NÉPPEL VÁLLALT NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁS NAPJÁNAK SZENTELT GYŰLÉS A Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézete és az Ázsiai és Afrikai Népek Román Baráti Ligája gyűlést rendezett a fővárosban 8 palesztin néppel vállalt nemzetközi szolidaritás napja alkalmából. A gyűlést Nestor Ignat, az Ázsiai és Afrikai Népek Román Baráti Ligája Vezetőségi bizottságának tagja nyitotta meg. Ezután Mihai Burca, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának alelnöke, szólalt fel. Kihangsúlyozva a palesztin néppel vállalt szolidaritás nemzetközi napja idei megemlékezésének körülményeit, a felszólaló rámutatott: a szocialista Románia és elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak a felfogása szerint mindent el kell követni annak érdekében, hogy a világ különböző övezetei vitás kérdéseit kizárólag tárgyalásos úton oldják meg. Békés és a világ összes országaival és népeivel való együttműködésre irányuló külpolitikájában — amely a román nép lelkű idének legmélyéből fakad —, Románia Szocialista Köztársaság töretlenül és határozottan síkraszáll a nemzetközi élet feszültsége fokozódásának megakadályozásáért az összes konfliktusok és nézetkülönbségek politikai, tárgyalásos úton történő mielőbbi rendezéséért, ilyen vonatkozásban, mutatott rá a felszólaló. Románia következetesen a közép-keleti kérdések békés megoldása, az övezetbéli globális, tartós és igazságos béke meghonosítása mellett foglal állást. Ennek Izraelnek az 1967-ben elfoglalt összes arab területekről, beleértve az arab Jeruzsálemet is, való kivonulásán, a palesztin nép kérdésének, önrendelkezési és a független palesztin állam megalakításához való jogának megvalósításán, az övezet összes államai függetlenségének és biztonságának a szavatolásán kell alapulnia. A felszólaló méltatta Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének a palesztin néppel vállalt nemzetközi szolidaritás napja alkalmából az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése 37. ülésszaka elnökéhez és az ENSZ főtitkárához intézett üzenetének jelentőségét, majd rámutatott, hogy a Román Kommunista Párt és a Palesztina Felszabadítás! Szervezet, valamint a román és a palesztin nép közt baráti, együttműködési és aktív Szolidaritási kapcsolatok honosodtak meg, amelyek tovább mélyülnek és diverzifikálódnak. Az RKP, Románia Szocialista Köztársaság, s személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs — emelte ki a felszólaló — kitartó tevékenységet fejt ki a palesztin nép igazságos ügyének érdekében, teljes politikai, diplomáciai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújtva számára. A palesztin nép helyzete rendezésének kérdése központi helyet foglal el a legmagasabb szintű megbeszéléseken, s ilyen tekintetben beszédes példát képez Nicolae Ceaușescu elvtárs közelmúltban Pakisztánban, Indonéziában, Szingapúrban, Malaysiában és Kuwaitban tett látogatása. A palesztin nép helyzete rendezése szükségének lerögzítése az elfogadott politikai dokumentumokban beletartozik abba a Széles körű és következetes segítségnyújtásba, amelyben a szocialista Románia a baráti palesztin népet részesíti. A Nicolae Ceausescu elvtárs és Yasszer Arafat elvtárs, az PFSZ Végrehajtó Bizottsága elnöke közti számos találkozó rendkívüli visszhangot kiváltó mozzanatokként maradnak fenn a román és palesztin nép barátsági és együttműködési kapcsolatainak krónikájában. Felszólalásában, Abdel Salam Dajani, az ENSZ romániai tájékoztató központjának az igazgatója kiemelte azt a következetes törődést, amelyet hazánk, Nicolae Ceausescu elvtárs tanúsított a közép-keleti kérdések rendezése iránt, a térségbeli problémáknak igazságos és tartós megoldásában tanúsított aktív és építő jellegű állásfoglalását a globális és tartós béke megteremtésével, valamint a palesztin nép törvényes nemzeti jogainak megvalósításával. A felszólaló ezután felolvasta az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, Javier Perez de Cuellarnak, a palesztin néppel vállalt nemzetközi szolidaritás napja alkalmából küldött üzenetét. Ezt követően Khaled El- Sheikh, a Palesztina! Felszabadítás! Szervezet állandó bukaresti képviselője szólalt fel, aki a legmelegebb köszönetét és teljes elismerését tolmácsolta a Román Kommunista Pártnak, országunk kormányának, személyesen Nicolae Ceausescu elvtársnak azért az állandó anyagi és erkölcsi, politikai és diplomáciai támogatásért, amelyet Románia Szocialista Köztársaság nyújt a palesztin népnek és igazságos ügyének. A palesztin nép — mutatott rá — nagyra értékeli Nicolae Ceausescu elnök arra irányuló diplomáciai és politikai erőfeszítéseit, hogy igazságos, tartós és globális béke jöjjön létre a Közép-Keleten, s így a palesztin nép független államot teremthessen magának és gyakorolhassa törvényes nemzeti jogait. Üdvözöljük a román és a palesztin nép, az RKP és a román kormány, a PFSZ közti erőteljes szoros szolidaritási és barátsági kapcsolatokat, amelyek tartós alapjait Nicolae Ceausescu és Yasszer Arafat elnökök rakták le. A felszólaló kifejezte meggyőződését, hogy ezek a kapcsolatok tovább fognak erősödni és fejlődni a palesztin nép igazságos ügye, a Közép-Kelet valamenynyi népe, a béke és a nemzetközi biztonság javára. A gyűlésen részt vett Gheorghe Dolga külügyminiszter-helyettes, párt- és állami aktivisták, az RSZÁSZ Központi Tanácsának, a KISZ KB, az RRDESZ, az Országos Nőtanács képviselői, fővárosi vállalatok és intézmények dolgozói. Jelen voltak a hazánkban akkreditált diplomáciai képviseletek egyes vezetői. A gyűlés befejezése után a részvevők a palesztin nép harcának aspektusait bemutató dokumentumfilmet néztek meg.