Előre, 1983. május (37. évfolyam, 11019-11044. szám)

1983-05-01 / 11019. szám

4.---------VASÁRNAPI KRÓNIKA Május 1. vasárnap II. évnegyed V. hónap Az évből eltelt: 121 nap Hátra van még: 244 nap Napkelte: 6.08 Napnyugta: 20.19 Holdkelte: — Holdnyugta: — Májusi előrejelzés A Meteorológiai és Hid­rológiai Intézet havi előre­jelzése szerint Máramaros­­ban, Erdélyben és Moldová­­ban némileg hűvösebb lesz május, az ország többi ré­szében normális határok kö­zött fog mozogni a hőmér­séklet. A csapadékmennyi­ség a sokévi átlagnak meg­felelően alakul. Kivételt csu­pán az ország néhány déli és keleti vidéke képez majd, ahol a csapadékmennyiség meghaladhatja az átlagot. A hónap első dekádjában változó, jobbára felhős idő. Az időszak elején gyakori záporok és zivatarok, elvét­ve jégeső várható. A hegy­vidéki zárt medencékben az éjszakai hőmérséklet plusz 2 fokig csökken, a nappali 26 fokig emelkedik az ország délkeleti felében, főleg az időszak végén. A második dekádban az idő felmelegszik, főleg a déli megyékben. Az időszak vége felé északnyugattól kezdve az égbolt fokozato­san felhőssé válik, záporok, zivatarok és helyenként jég­eső várható. A legalacso­nyabb hőmérsékleti értékek Erdélyben plusz 3 és 8 fok, az ország többi részében 9 és 17 fok között váltakoznak, míg a nappali maximumok délen elérik a 30 fokot is. Május utolsó dekádjában általában változékony lesz az idő, időnként felhős ég­bolttal. Az időszak első fe­lében Bánátban, Olténiá­­ban és Havasalföldön gya­kori esők, s a csapadék­­mennyiség a domb- és hegy­vidékeken 24 óra alatt meg­haladhatja a négyzetméte­renkénti 20 litert is. A nap­pali felmelegedés enyhén csökken és csak elvétve az ország délkeleti részében fogja meghaladni a 28 fokot. TÉVÉ VASÁRNAP, I. műsor: 8.30 Ünnepi Május 1 — hazafias dalol­, versek és indulók; 9.00 A haza védelmében; 9.45 Tér­zene; 10.00 Faluműsor; 11.00 Munkásjelentés — riportfilm; 11.15 Májusi esztrádműsor; 11.45 Gyermekvilág; 12.55 Te­lex; 13.00 Májusi album; 18.45 Ezeregy este; 19.00 Híradó • Sport; 19.30 A munka zász­laja alatt; 20.45 Zenés ritmu­sok; 22.20 Híradó; 22.30 Zenés műsor; II. műsor; 13.00 Nép­szerű hangverseny; 13.55 Pil­lanatfelvétel bukaresti tava­kon; 14.10 Ifjúsági klub; 14.55 Tévé­színház; 16.15 A munka dicsérete az irodalomban; 15.35 Rajzfilmek; 17.00 Zenés tévé-est; 19.00 Híradó • Sport; 19.30 A munka zászlaja alatt; 20.45 Népszerű román zenedarabok; 22.20 Híradó; 22.30 Közkedvelt melódiák. HÉTFŐ, I. műsor: 10.00 If­jak fiatal országban; 12.00 Népdalok és népi táncok; 13.00 Telex; 13.05 Tavaszi album; 18.45 Ezeregy este; 19.00 Hír­adó; 19.20 A hazának és a pártnak; 20.20 Román játék­film; 21.35 Közkedvelt meló­diák; 22.15 Híradó. II. műsor; 13.00 Tanulók irodalmi alko­tásaiból; 13.30 Déli hangver­seny; 14.35 Egy hegedűt — most; 15.00 Tévé­színház; 17.00 Hét elején; 19.00 Híradó; 19.20 Zenekarok párbeszéde; 19.40 A munka kitüntetettjei — ri­portfilm; 19.55 Fiatal ritmu­sok; 20.30 Örökség a jövőnek; 21.00 A folklór és a szimfoni­kus zene; 22.15 Híradó. Villanófény Május Imre, S. István felvétele Majális Volt idő, mikor kevés toll­forgató tudott ellenállni a közhely kísértésének, hogy ilyenkor, május elsején meg ne állapítsa, miszerint a ter­mészet megújul. Hogy ifjúság. Hogy virágzás. Hogy szere­lem. De aztán rájöttünk, hogy május elsején mégsem a fel­emelő kikelet a fontos, ennek folytán újabban többnyire a­­zokat köszöntjük a munka ünnepén, akik a munkát mun­kával ünnepük: e napon is dolgoznak a kohónál, a vas­úton, a kórházban, de főleg a mezőn. És hovatovább, a május el­sejéknek ilyen önkényes vagy inkább elfogult, kampány­­szerű kisajátítása közepette, mikor hol a szerelmeseknek, hol a megújuló természetnek, hol a gyomirtószereket per­metező traktorosnak osztjuk ki a munka ünnepét, lassan mellőzni kezdtük a munka ünnepét megérdemelt pihe­néssel ünneplő munkást, aki szegény — ha így folytatjuk — előbb-utóbb odajut, hogy fent említett szolgálatos mun­katársaira gondolva, lelkiis­­meretfurdalások közepette, pi­ronkodva, a kertek mögött oson ki családjával és bará­taival az erdő alá majálisozni. Legyünk kissé engedéke­nyebbek ebben a megejtően szép tavaszban! Hadd kö­szöntsük most ezt a ma ing­ujjra vetkőzött, felszabadultan szórakozó, a kohó, a mozdony, a traktor után a zsákbafutás, a kötélhúzás, a lepényevés, egy-két (vagy több!) jókora, habzó sörös kancsó megpró­báltatásai közepette verejté­kező munkást is! A resicait, a toplicait, a lupényit, a kons­­tancait, aki ugyanígy szóra­kozott már fehér ingbe öltö­zött apja mellett azokon a régmúlt, egész évi keserűsé­gekben kevés enyhét, örömet adó, oázishoz hasonló május elsejében is, mikor hol a gyá­ri dalárda, hol a fúvószenekar gondoskodott közben, hogy a majális jó hangulata fenn­költségben se szűkölködjék. De köszöntjük nemcsak a ré­gieket, az osztályharc tüzé­­ben edzetteket és azok fiait, hanem a mai első nemzedé­ket, az elmúlt tizenöt évben épült új gyárak új munkásait is: érezzék jól magukat mind­annyian e május elsejei ma­jálison, mert munkásnak ma nem lehet része olyan öröm­ben, amelyre ne szolgált vol­na rá azzal, amit ez országért véghezvitt! Barabás István JÓL ÉRZI MAGÁT... Gogu névre hallgat, mindössze kétéves és Tul­­ceán lakik, holott valahol a sarkvidéken született. Gogu persze bájos ping­vin. Anton Agapov tulceai halász hozta magával az Atlanti-óceán déli részében tett útjáról. A pingvin megszokta új környezetét, jól érzi magát Tulceán.­­ A szatmári 23 August vállalatban gyártott aragáz­tűzhelyek garanciális javítá­sát igénylő fővárosiak naponta 7 és 19 óra közt hívhatják az 53 40 20 (295-ös belső) távbe­szélő számot. Lapunk következő száma május 3-án, kedden jelenik meg. ■ A túlzsúfoltság megelő­zése érdekében a novodari-i kempinget úgy parcellázták fel, hogy 12 000 személynek nyújthasson civilizált szállás­helyet és kiszolgálást. SZIGETELŐ-VATTA A besztercei Netex nem szö­vött textilgyártó vállalatban a közelmúltban új, a gépkocsi­ipar számára szükséges anyag gyártása indult be. A polimeri­zált vattáról van szó, amit gya­potmaradékból állítanak elő és a személygépkocsik, autóbuszok és a gépkocsik vezetőfülkéi hangszigetelésére használnak. LOTTÓ L húzás: 41 83 60 71 62 70 10 28 8 II. húzás: 3 67 21 6 61 81 87 57 50 Nyereményalap: 1 075 160 lej, amiből 233 511 lej áthozat az I. kategóriához. Májusfa "t­ávolodik, de nem fakul a kép az emlékezet rece­hártyáján; az volt az utolsó má­jusfa, amelyet falumban lányos­ház kapujára tűzve láttam. Sza­lagot, sok-sok piros szalagot bodrozott rajta a májusi szél. Különös volt egyöntetű piros szí­nével, azelőtt nem is láttam ilyet. Csakhamar nagy csődület támadt körülötte, gondoltam, a falu is csodát látni jött. Ám ami­kor megjelent a tollas, mint riadt verebek futottak szét az emberek. Rettenetes dühvel kezdte tépni a szalagokat. Va­jon mit ártott neki e májusfa? Soha többet nem szegeztek el­adólány kapujára május éjsza­káján szerelmet valló üzenetet. Később még hallottam, hogy suttogtak a falubeliek: a legényt elvitték a csendőrök. Kommunis­ta volt, ifjú kommunista, tették hozzá olyan hangsúllyal, mintha azt mondták volna Igazságos Mátyás. Sokáig nem jutottam a titok nyomára, miért bűn az, ha egy fiú szeret egy lányt? Miért bűn a vörösszalagos májusfa? Miért kell elvinni az igazságoso­kat?. .. Tegnap ismét otthon jártam. Minden házon lobogó, piros­sárga-kék zászló és vörös lobo­gó, ünnepet köszöntök, ünne­pel a város, Szatmár is. Olvasom a falragaszokat. Majálisra invi­tálnak. Ki a Szamos pihenő­zónájába, ki a Sárerdő zöldjébe, ki a megye festői tájaira indul. A lacikonyhák már felverve. Sok tízezer embert várnak a kétna­pos ünnepre. Táncosok próbál­nak, sportolók edzenek, a fúvós­­zenekarok hangszereiket fénye­zik, ünnep ez, a munka és a munkás igazi ünnepe! És az ifjúságé. Jókedv, vidámság ígér­kezik a karneválon. Ott, ahol a legtöbb a fiatal, szívem szerint odaállítanék egy májusfát is. Egy olyat, amilyet gyermekko­romban annyira megcsúfolt az erőszak. Hogy fennen hirdesse: igenis egy fiú szabadon szeret­het egy lányt, hogy a vörös sza­lagok a bennünk égő tűz láng­jai s e tűzhöz jogunk van, hisz lángja tisztító, hogy az igazsá­gosok ma is előttünk járnak, ma­gasra tartva május lobogóját viszik új történelmünk felé, bé­két, barátságot hirdetnek a vi­lág valamennyi dolgozójának. De arra is ügyelnek, hogy soha többé ne csúfolhassák meg má­jusfainkat. Bencze Cs. Attila AZ ÁLLAMTANÁCS KÖZLEMÉNYE a személyi tulajdonú személygépkocsik használatáról 1983. május 1-2-án 1983. május 1­ 2-án a sze­mélyi tulajdonú személygép­kocsik attól függetlenül köz­lekedhetnek, hogy rendszá­muk páros vagy páratlan számjeggyel végződik. SÉTAREPÜLÉS A TAROM légiforgalmi tár­saság a jó idő beálltával egy­idejűleg a fővárosban újra in­dítja hagyományos sétarepülő­­járatait. A járatokat szervezett, legalább 50 tagú (plusz egy kí­sérő) csoportok, tanuló- vagy dolgozói közösségek kérésére indítják. A 30 perces repülőúton a légi kirándulók felhőmagas­ságból gyönyörködhetnek a fő­város és környékének panorá­májában. A viteldíj személyen­ként 110 lej, a csoportkísérő díjmentesen utazhat. Bővebb felvilágosítás a 33 37 61 vagy 33 05 30 telefonállomások 165- ös belső számán kapható. EGYRE TÖBB A GÁZÜZEMELÉSŰ VÁROSI BUSZ A marosvásárhelyi és Csíksze­redai sikeres kísérletezések nyomán az ország más váro­saiban is teret hódít a földgáz­palackokkal felszerelt gázüze­melésű városi buszok bevezeté­sének gondolata. Legújabban Gyulafehérváron állítottak be egy hasonló próbajáratot. A két, egyenként 4 köbméteres gázpalack (2 atmoszféra nyo­mású) 15 km-es távolság za­vartalan megtételét biztosította a kocsinak. BIOMALÁTA A temesvári Timisoreania sör­gyárban megkezdték a bioma­láta ipari gyártását. A bioma­látát árpából nyerik és az élel­miszeriparban sikerrel helyette­sítheti a cukrot. A készítmény rendkívül tápláló, vitaminokat tartalmaz és sokirányú alkal­mazásra nyújt lehetőséget. A folyamatos termelés biztosításá­ra a sörgyárban megfelelően felszerelt termelőcsarnok lé­tesült. BEATRIX őfelségének, Hollandia királynőjének HÁGA Hollandia királyság nemzeti ünnepe alkalmából nagy öröm­mel küldöm szívélyes üdvözletemet és legjobb kívánságaimat, felségednek személy szerint boldogságot, a holland népnek ha­ladást és jólétet kívánok. NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke Őfelsége XVI. KÁROLY GUSZTÁV svéd királynak STOCKHOLM Felséged születésnapja jó alkalom számomra, hogy őszinte üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldjem felségednek, haladást és jólétet kívánjak a svéd népnek. NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke A Politikai Könyvkiadó gondozásában magyar és német nyelven megjelent NICOLAE CEAUȘESCU Beszéd a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes ülésén 1983. március 31. KÖZÉLET Gheorghe Oprea elvtárs, a kormány első miniszterének első helyettese, a román— egyiptomi gazdasági és műsza­ki kooperációs vegyes kor­mánybizottság román elnöke megbeszélést folytatott a hiva­talos látogatáson hazánkban tartózkodó Kamal Hassan Ali­val, Egyiptom Arab Köztársa­ság helyettes miniszterelnöké­vel és külügyminiszterével. FORRADALMI ÜNNEPÜNK (Folytatás az 1. oldalról) kesedéssel, kitartással szervezte a néptömegek harcát. És 1945 első szabad májusát, s az azt követőeket, amelyek új forradal­mi tartalommal telítődtek, a munka és a harc új jelképévé váltak. Nicolae Ceaușescu elv­­társ méltán hangsúlyozta: „Visz­­szatekintve a május elsejei mun­kásmegmozdulásokra, elmond­ható, hogy azok a román pro­letariátus gazdag és hősi törté­nelmét tükrözik szervezkedésének kezdetétől egészen a szocialista forradalom győzelméig és az új társadalom sikeres építéséig." Így válik a mai ünnep a harci hagyományok­­ ünnepévé és egy­ben az építés, a munka forra­dalmi napjává. Ugyanis múlt­idézésünkben is a jelent látjuk, a tegnap harcaiból a ma meg­feszített munkájához merítünk erőt. Miközben a régi munkás­nemzedékek áldozataira gondo­lunk, azon töprengünk, hogy az elődök nyomdokain haladva, mit adunk mi hozzá a haza anyagi és szellemi civilizációjához, az ország szocialista felemelkedé­séhez. S ezen ünnepi számveté­sünkben büszkén tekintünk ered­ményeinkre, látjuk nehézségein­ket és tudatában vagyunk teen­dőinknek is. Május elseje kö­szöntése tájainkon a munka nagy csatáitól visszhangzott. Ro­mánok, magyarok, németek és más nemzetiségűek testvériség­ben, vállvetve küzdöttek és küz­denek nagy terveink valóra vál­tásáért, azért, hogy országunkat egy magasabb fejlődési stá­diumba lendítsék, gyorsabban fejlesszék az energetikai és nyersanyagalapot, mielőbb el­érjék a munka és az élet új minőségének szakaszát, csök­kentsék az anyagfogyasztást, magasabb szinten értékesítsék az összes anyagi és szellemi erőforrásokat, következetesen alkalmazzák a pénzügyi-gazda­­sági mechanizmust, tovább erő­sítsék a munkásönigazgatást, az új társadalmi rend tudatos épí­tőiként méltóképpen állják meg helyüket a haza e történelmi korszakában. Ennek jegyében bontakozott ki a nagy szocialista munkaverseny az 1983. évi terv teljesítéséért, hangzottak el és teljesültek munkásvállalások a szén- és kőolajtermelés növelé­sére, a nyersanyag- és energeti­kai alap gyors ütemű bővítésére, a fizikai tervmutatók és az ex­portterv maradéktalan teljesíté­sére, a termékek minőségének növelésére, az egész gazdasági­társadalmi tevékenység haté­konyságának emelésére, az energia- és anyagtakarékos­­ság növelésére. A terven fe­lül termelt tonnák, méterek, lejek tíz- és százezreiben, mil­lióiban konkretizálódtak ezek a versenyvállalások a gyárakban és üzemekben, a szántóföldeken pedig szorgos földművelőink mindent megtettek a tavaszi kampány idejében történő és jó minőségi elvégzéséért, a bő ter­més megalapozásáért. Ez az ün­nep is jó alkalom arra, hogy dolgozó népünk újból kinyilvá­nítsa: mindent elkövet Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai­nak gyakorlatba ültetéséért. Az ipari, építkezési, szállítási, a kutatásban és a kereskedelem­ben dolgozók, a mezőgazdasági dolgozók, s a többi gazdasági­társadalmi szektor dolgozói szüntelenül erősítik a kommu­nista felelősséget, a forradalmi igényességet, annak tudatában, hogy csak dinamikus, fegyelme­zett és odaadó munkával járul­hatnak hozzá a haza további felvirágoztatásához, a sokolda­lúan fejlett szocialista társada­lom megteremtéséhez. Tudatában vannak, hogy jó munkájukkal nemcsak a szocia­lista Romániát emelik a civilizá­ció magasabb fokára, hanem tevékenyen elősegítik a béke, a demokrácia és a szocializmus nemzetközi erőinek szilárdulását, a szocializmus világtekintélyé­nek növekedését. Ebben a szel­lemben kapcsoljuk össze belső teendőinket a haladásért folyó nemzetközi harccal, ebben a szellemben ápoljuk a szolidari­tást a dolgozók nemzetközi ösz­­szefonásának ünnepén. S így éltetjük tovább és gazdagítjuk új tartalommal munkásmozgal­munk harcos hagyományait, fe­jezzük ki militáns szolidaritá­sunkat az összes kommunista és munkáspártokkal, a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgal­makkal, valamennyi demokrati­kus, haladó, antifasiszta, antiim­­perialista és háborúellenes erő­vel, támogatjuk a népek küzdel­mét a békéért, a biztonságért, azon jogos törekvéseik valóra váltásáért, hogy saját maguk döntsenek sorsuk fölött, szabad­ságban éljenek, minden külső beavatkozás nélkül határozzanak jövőjük fölött. Ezen az ünnepen is jóleső érzés számba venni pártunk következetes és elvszerű politikájának, Nicolae Ceaușescu elvtárs fáradhatatlan tevékeny­ségének eredményeit ezen a té­ren, azt a dinamikus politikát, melynek célja szüntelenül erő­síteni a nemzetközi szolidaritást korunk összes forradalmi, haladó és antiimperialista erőivel a függetlenségért, a békéért és a nemzetközi együttműködésért folytatott harcban, s amely po­litika számos nagy visszhangot kiváltó kezdeményezésben és javaslatban öltött és ölt testet. Munkánkat ünnepeljük a mun­ka ünnepén. Harci hagyomá­nyainkra gondolunk a harc ün­nepén. Szolidaritásunkat fe­jezzük ki a szolidaritás ünnepén. Így válik Május elseje olyan nappá számunkra, melyen ismét hitet teszünk nemes forradalmi eszményeink mellett, újból kife­jezzük elhatározásunkat, hogy társadalmunk éltető ereje, a Ro­mán Kommunista Párt bölcs irá­nyításával, testvériségbe tömö­rülve a párt és főtitkára körül, valóra váltjuk a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom és a kommunizmus építése nagyszerű programját; így nyilvánítjuk ki ismételten harcos szolidaritásun­kat az összes kommunista és munkáspártokkal, az összes szo­cialista országokkal, valameny­­nyi forradalmi, haladó, demok­ratikus és antiimperialista erővel . Május elseje szép ünnepén. CSELEKVŐ RÉSZVÉTELLEL (Folytatás az 1. oldalról) gye összes dolgozóinak — ro­mánoknak és magyaroknak — cselekvő részvételét a területi gazdasági-társadalmi fejlesz­tési tervek idei és az egész öt­éves időszakra vonatkozó cél­kitűzéseinek teljesítésébe­t, az új ember kialakításában. Jelenlegi eredményeinkről és méginkább teendőinkről nem szólhatunk anélkül, hogy ne tekintsük át a közvetlenül megelőző időszakok tevékeny­ségét. Az ötéves terv első két esztendejében a megye ipari árutermelése meghaladta az 57 milliárd lejt, nagyobb volt a tervezettnél. A termékszer­kezet 30,2 százalékban, az elő­irányzottnál tíz százalékkal nagyobb arányban korszerű­södött. A kis- és helyiipar nettó termelése 40 millió lejjel haladta meg a tervezettet, a piaci árualapnak terven felül szállított termékek értéke túl­lépte a 13,0 millió lett, a la­kossági szolgáltatások pénzben kifejezett értéke a tervezett­hez képest 31,2 millióval nö­vekedett. Az említett eredmé­nyek értékeléséhez hozzátar­tozik az is, hogy az ipar és más gazdasági területek dol­gozói mindezt a munkaterme­lékenység növelésével, a ter­melési költségek csökkentésé­vel érték el. Az előirányzott energia- és anyagfelhasználási normákhoz képest a megye dolgozói megtakarítottak 7830 tonna fémet, 95,5 millió kilowattóra villamos energiát, 29 000 tonna egyezményes tü­zelőanyagot, a tervezett ter­melési költségeket pedig 276 millió lejjel csökkentették. Az elmúlt két esztendőben és főképpen a tavaly, a legfel­sőbb pártvezetőség és a me­gyei pártszervek határozatai­nak megfelelően, az államha­talom helyi szervei és a mező­­gazdasági szakterületek irá­nyítói fokozott munkát fej­tettek ki azért, hogy a mező­­gazdasági termelés egészében felújuljon, korszerűbbé, ha­tékonyabbá váljon. Az elért eredmények egyes területeken számottevőek: több mint fél­­száz mezőgazdasági egység teljesítette és túlszárnyalta búzatermesztési előirányza­tait. A beruházások összege több mint 10 milliárd lejt tett ki, amelynek felhasználásával számos ipari és mezőgazda­­sági kapacitás, lakás, keres­kedelmi egység és más szociá­lis-kulturális létesítmény é­­pült Az elmúlt évben a falva­kon a mezőgazdasági és más szakemberek részére több száz lakás készült el. Az államha­talom helyi szervei fokozott figyelmet fordítottak arra, hogy valóra váljanak a megye lakossága ellátásának javítá­sára kidolgozott önigazgatási és önellátási programok. E­­gyes rövidebb időszakok kivé­­telével, az ellátási programok teljesítése biztosította a szük­ségeseket. A megyei pártbi­zottság irányításával tevé­kenykedő intézmények és szervezetek nagy felelősséggel végezték el az oktatás korsze­rűsítéséből és fejlesztéséből reájuk háruló teendőket. A Megéneklünk, Románia or­szágos fesztivál a munka, a művelődés, az alkotás és a kommunista nevelés széles kö­rű és sokrétű megnyilatkozá­sának bizonyul. A sommás át­tekintésből, nem hiányozhat az a tény sem, hogy a köz­egészség védelmének terén is jó eredményeket értünk el: csökkent a gyermekhalandó­ság és szakmai megbetegedé­sek száma, növekedett az életkor és a születési arány­­szám. Az idei esztendő első négy hónapjában a gazdasági-tár­sadalmi élet valamennyi terü­letén újabb sikereket értünk el. De az is kétségtelen, hogy az eredmények — egyes szek­torokban és munkahelyeken — nincsenek arányban a ren­delkezésünkre álló műszaki­anyagi és emberi potenciállal, elmaradnak azoktól a köve­telményektől és igényektől, a­­melyeket Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára az RKP KB legutóbbi plénumán elhangzott beszédében is oly világosan megfogalmazott. Eb­ben az esztendőben úgy kell megszerveznünk a termelést és a munkát, hogy az ipar az előirányzott több mint 32 mil­liárd lejes árutermelésnek, a termelékenység növelésének és a termelési költségek csök­kentésének körülményei kö­zött megfeleljen, a mezőgaz­dasági össztermelés elérje a 4,4, milliárd lejt és ennek 56,8 százaléka az állattenyész­tésből származzon. A megye rendelkezésére álló csaknem 6 milliárd lejes beruházási a­­lapot úgy kell felhasználnunk, hogy az összes új kapacitáso­kat és objektumokat határidő előtt átadjuk rendeltetésének és ezek elérjék a tervezett paramétereket, az 5300 lakás november 30-ig elkészüljön. Az önigazgatási és önellátási program valóra váltása meg­követeli, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsunk a teljesítéséhez szükséges anya­gi alap megteremtésére, az á­­rualap ütemes elosztására, a visszaélések, gondatlanságok, felelőtlenségek elhárítására. Mint ahogyan pártunk fő­titkára a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsai együttes ülésén is hangsú­lyozta, mindezt a megye va­lahány gazdasági és társadal­mi tényezőjének, nemzetiségi különbség nélkül minden dol­gozójának szilárd egységben kell megvalósítania. A moz­gósító tervek teljesítésé­hez elengedhetetlenül szüksé­ges összefogás és együttműkö­dés elsőrendű követelménye az, hogy az összes szervek és szervezetek, munkaközösségek és egységek tervkötelezettsé­geiknek és vállalásaiknak megfeleljenek. A SZDEF me­gyei tanácsára hárul a fela­dat, hogy a pártszervek és -szervezetek vezetésével saját szervezeteiben és az Egység­frontot alkotó valamennyi tö­megszervezetben fokozza a politikai nevelőmunka haté­konyságát; hasson oda, hogy ez a munka mindenütt szerve­zettebbé, tartalmában gazda­gabbá, gyakorlatilag eredmé­nyesebbé váljék; vegye fel mindenkoron a küzdelmet a hibákkal, a maradi magatar­tásokkal szemben, szerezzen érvényt az élenjáró módsze­reknek, a példamutató ma­gatartásoknak; fejlessze a szépet, a jót az emberben. Az így végzett feladathoz először is saját szervezeteink munkájának megjavítására volt szükség. A szocialista de­mokrácia és egység szerveze­teinek februárban-március­­ban megtartott választási köz­gyűlései és konferenciái nagy segítségünkre voltak ebben. A szervezetek életében megha­tározó jelentőségűnek bizo­nyuló esemény odavezetett, hogy a megyei SZDE-szerve­­zetek száma 1283-ról 1613-ra emelkedett és több mint 122 ezer tagot számlál, amelyhez feltétlenül hozzá kell vennünk az idén sorra kerülő új tag­felvételeket. Ez azt jelenti, hogy az év végén saját szerve­zeteink taglétszáma megha­ladja a 134 ezret. A SZDE- szervezetekbe tömörülő pár­­tonkívüli dolgozók tevékeny­ségét irányító bizottságok szá­ma megközelíti a kétezret, a bizottsági tagok száma pedig meghaladja a 21 ezret, akik között ott vannak a tagság ál­tal leginkább megbecsült munkások, parasztok, műszaki és gazdasági szakemberek és más szakértők, az értelmiség képviselői. A nők aránya elé­ri a közel 37 százalékot és jó­val nagyobb ennél ott, ahol részarányuk szerint többség­ben vannak. A szervezetek nemzetiségi megoszlásának megfelelően választották be a bizottságokba a magyar és né­met ajkú dolgozókat. A vá­lasztásokat követően sor ke­rült mindenütt az elnökök és titkárok alapos felkészíté­sére. Ez alkalommal nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a SZDE-szervezetek é­­letében a közgyűlések meg­tartása rendszeressé váljék, tartalmas, hasznos párbeszéd­re nyújtson lehetőséget a tag­ság és a vezetők között, le­gyen a dolgozók egyik olyan fóruma, ahol közvetlenül és hatékonyan részt vehetnek a közügyek intézésében, hallat­hatják szavukat a közjó, a szocialista demokrácia elmé­lyítése érdekében. Az idén is, akárcsak az el­múlt években a pártszervek és -szervezetek vezetésével nagyszámú dolgozó részére szerveztünk politikai-ideoló­giai tanulmányi kört, a szak­­szervezetekkel és az egysé­ges agráripari tanácsokkal e­­gyüttműködésben, ott, ahol ezért ,a munkáért közösen felelünk. A kétségtelen ered­mények ellenére, a tanul­mányi körök munkáját tovább kell javítanunk. Az eddiginél jobb szervezőmunkára van szükség a mi részünkről is ahhoz, hogy a mezőgazdasági szakoktatás sokkal jobban fi­gyelembe vegye az egyes gaz­daságok sajátos kérdéseit, a­­lapos­abban felkészítse a fal­­vak dolgozóit, az új agrárfor­­radalom célkitűzéseinek való­ra váltásában való közvetlen részvételre. Más megyei SZDEF-taná­­csokhoz hasonlóan mi is ér­demleges tapasztalatokra tet­tünk szert a Demokrácia fó­rumainak szervezésében. Je­lenleg arra igyekszünk fel­használni ezt a szervezési for­mát, hogy a falusi és városi dolgozók minél nagyobb szá­mú részvételével vitassuk meg az előttünk álló legfontosabb gazdasági-társadalmi tenni­valókat; ismertessük az utób­bi időben napvilágot látott döntő fontosságú párt- és álla­mi határozatokat, az új tör­vényerejű rendeleteket. E széles körű népszerűsítő mun­kában igénybe vesszük az Egységfront illetékes szerveze­teinek munkáját. Nemrég a jogászok szövetségének tagjai kerestek fel húsz községet, a törvényerejű rendeletek is­mertetésével egyidejűleg hoz­záértő és közérthető válaszo­kat adtak a felmerült kérdé­sekre, észrevételekre. A politikai és a kulturális ne­velőmunka sajátos feladatai­nak tartjuk ebben az időszak­ban azt, hogy fejlesszük a gaz­daszellemet, takarékos gon­dolkodási módot alakítsunk ki, hassunk oda, hogy növe­kedjék a szocialista tulajdon fejlesztésére és megőrzésére irányuló igény, a dolgozók tartsák tiszteletben a kom­munista munka- és életelve­ket, erősödjék a szocialista hazafiság érzete és nemzetisé­gi különbség nélkül vala­mennyi dolgozó testvéri egy­ségben, azonos akarattal és el­kötelezettséggel végezze a megye, az ország fejlesztésé­ben reá háruló és vállalat te­endőit. A Megéneklünk, Ro­mánia fesztivál szervezésében is úgy igyekszünk eljárni, hogy hozzájárulásunk ösztö­nözze szocialista társadal­munk értékeinek művészi megformálását, bemutatását. A forradalmi munkásszel­lem­nek, a hazafiság felemelő ér­zésének állítsanak maradan­dó emléket. Népszerűsítsék népünk páratlan szocialista vívmányait. Vázolják fel a nagyszerű távlatokat, ame­lyek pártunk előrelátó, bölcs politikája, a XII. pártkong­resszus célkitűzései alapján konkrét tervekké, munkaprog­ramokká változnak, s amelyek életbe ültetéséért az ország e­­gész dolgozó népével együtt egy emberként munkálko­dunk mi is, Kolozs megye la­kosai. ELŐRE

Next