Előre, 1983. május (37. évfolyam, 11019-11044. szám)

1983-05-14 / 11030. szám

ELŐRE — 1983. május 14. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MAGAS KITÜNTETÉSEIT NYÚJTOTTA ÁT a termelőmunkában, a tudományos kutatásban és a kulturális-művészeti tevékenységben kitűnt dolgozóknak Constantin Popa elvtárs felszólalása Mélyen tisztelt és szeretett főtitkár elvtársi Tisztelt elvtársak! Életem és munkaközösségem életének páratlan jelentőségű pillanatait élem át, amit a zsál­­völgyi, a lupényi bányászok és brigádbeli bányásztársaim mun­kájának magas­ rendű értéke­lése vált ki. A nekem ítélt magas kitüntetés betetőzi a­­zon erőfeszítéseinket, hogy mi­nél több szenet adjunk az or­szágnak. Nem akarok dicseked­ni. Ám, hogy kinyilvánítsam mily forrón szeretjük hazánkat, önt, „Tiszteletbeli bányászun­kat“, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, engedje meg jelente­nem, a brigádbeli 50 bányásztár­sam 1982-ben több mint 13 000 tonna szenet valósított meg ter­ven felül, az idén pedig, csupán az első 4 hónapban, az új mun­kaprogram alkalmazása után terven felül közel 14 000 tonna kokszosítható szenet termelt ki. E sikereinket azért értük el, mert töretlenül követtük taná­csait, olyan komplex gépi be­rendezéssel dolgozunk, amely­­lyel posztonkénti több mint 14 tonnás munkatermelékenységet valósítunk meg, s teljesen ki­használjuk a munkaidőt. Ami a fegyelmet illeti, bányásztársaim régóta nem beszélnek róla, hi­szen amint arra ön tanított ben­nünket, fokoztuk minden egyes ember felelősségét. Azért bátorkodtam megemlí­teni a terven felül kitermelt szénmennyiséget, mivel minden egyes tonna széntöbblet a haza­szeretetét, a kommunista pár­tunkban vetett bizalmunkat és azt a megkülönböztetett tisztele­tet és nagyrabecsülést tükrözi, a­­melyet mi, bányászok ön iránt érzünk, aki minden tettével ki­zárólag boldogságunkat, az ös­­­szes dolgozók, az egész nép bol­dogságát szolgálja. Ezután is ki­fejezésre juttatva érzelmeinket, biztosítjuk, a hozzánk intézett arra vonatkozó felhívása, hogy adjunk minél több szenet az or­szágnak, a zsoltvölgyi bányászok számára igazi, mindannyiunk szívében szüntelenül lángoló bá­nyászfogadalommá vált. Megköszönve a munkánk irán­ti magasrendű értékelést, fő­titkár elvtárs, a bányászok ne­vében jó egészséget és hosszú életet kívánunk önnek a román nép javára, szocialista nemze­tünk felvirágzására. Jó szerencsét! Diamanta Laudoniu elvtársnő felszólalása Mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Tisztelt elvtársak! Kifejezve az ön, igen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az iránt az ember iránt táplált magasrendű tisztelettől áthatott gondolatainkat és érzelmeinket, akinek egész élete a nemzet ön­tudatával, legdrágább célkitűzé­seivel és törekvéseivel azonosul, engedje meg, hogy életünk és munkánk számára e mélységes­­ jelentőségű pillanatokban biz­tosítsuk, legszentebb kötelessé­günknek tartjuk hűséggel szol­gálni a hazát és a népet, min­den energiánkat és alkotóképes­ségünket az ön ragyogó azon orientációinak és útmutatásai­nak töretlen életbe ültetésére összpontosítani, amelyek magas tudományos megalapozottsággal jelölik ki Románia gyorsüte­mű előrehaladását a szocializ­mus és kommunizmus útján. Büszkék vagyunk arra, mé­lyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy kortársaiként cse­lekvően veszünk részt ama nagyszerű kor nagyszabású cél­kitűzéseinek megvalósításában, amelyet joggal illetünk a Ceausescu-korszak névvel. Ez a­­ korszak dicső lapot képez az or­szág új történetében, s magán viseli az ön forradalmi gondol­kodásának és tevékenységének, újító és mélységesen demokra­tikus­ szellemiségének erőteljes jegyeit, amelyet az egész gazda­sági-társadalmi életben, a hala­dás, a tudomány és a kultúra széles körű érvényesítésében, az új, magasabb minőség vala­mennyi tevékenységi területen való erőteljes kibontakoztatásá­ban juttat érvényre. Ebből az alkalomból legna­gyobb köszönetünket tolmácsol­juk mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnőnek a román tudomány erőteljes fejlesztésé­hez és érvényesüléséhez nyúj­tott állandó sokrétű támogatá­sáért, s biztosítjuk, hogy ezután is minden erőnkkel a jelenlegi ötéves tervidőszakban ránk há­ruló nagy feladatok megvalósí­tásán és azon fogunk munkál­kodni, hogy fokozzuk a tudo­mány hozzájárulását az ország gazdasági-társadalmi fejleszté­sének meggyorsításához. Osztatlan hálánkat fejezve ki a nekünk nyújtott nagy megtisz­teltetésért és értékelésért, ké­rem, engedje meg, mélyen tisz­telt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy szívem legmélyéből jó egészséget, boldogságot és mun­kabírást kívánjak, hogy ugyan­olyan merészséggel és tisztán­látással vezessen tovább ben­nünket az emberiség arany álma, a szocializmus és kommunizmus beteljesülése felé a haza drága földjén. Tudor Danacu elvtárs felszólalása Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs! Nem lehet szavakban kifejez­ni azt az örömet és meghatott­ságot, mely most hatalmába ke­rít, amikor ön, népünk legsze­­retettebb és legtiszteltebb fia átnyújtja a mezőgazdasági dol­gozók magas kitüntetését, a Mezőgazdasági­­ Érdem Érdem­rend 1. fokozatát. Engedje meg, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs, hogy szívből megköszönjem a mező­­gazdaság iránt tanúsított figyel­met,­­ mindazt, amit azért tett és cselekszik, hogy a román Ine­­ztgajdaság tudományos alapo­­kon­ fejlődjék, a koncepciót és technológiát illetően új forra­­dalm­ion menjen keresztül, va­lamint a mezőgazdasági dolgo­zók iránti atyai gondoskodását. *• US?* Felhasználva ezt az alkalmat, tudatom, hogy tavaly szövetke­zetünk mezőgazdasági összter­melése 45 millió lejre rúgott, négy millióval haladva meg a tervszerűsített szintet. Feltett szándékunk, hogy idén még na­gyobb mértékben járuljunk hozzá a román mezőgazdaság szakadatlan fejlődéséhez még nagyobb odaadással fogunk dol­gozni és még jobban megszer­vezzük tevékenységünket. Olt megye és az egész ország összes mezőgazdasági dolgozói­val együtt mi, eezsemn­iek éle­tünkben és munkánkban tel­jes mértékben érezzük a me­zőgazdaságnak nyújtott állandó támogatását, s tudjuk, hogy va­lamennyi beteljesülésünket a párt főtitkára gondolkodásának, cselekedeteinek és hősi munká­jának köszönhetjük. Biztosít­juk, fáradhatatlanul, hajnaltól napestig fogunk dolgozni azért, hogy egyre pompásabb virágos­­kertté változtassuk a román fa­lut, amint azt ön a pártprog­ramban, a párt XII. kongresz­­szusa és Országos Konferenciá­ja dokumentumaiban fölvázolta. A cezieni-i és az összes Olt megyei mezőgazdasági dolgo­zók nevében hosszú életet és boldogságot kívánunk önnek a párt és az állam élén, hőn szeretett és tisztelt főtitkár elv­társ, hogy hazánkat a jólét és a haladási legmagasabb csúcsaira emelje. Teodor Bucur elvtárs felszólalása Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Tisztelt elvtársak! Nagy megtiszteltetés számom­ra, hogy a fővárosi 23 August vállalat erős munkásközössége nevében tolmácsolhatom önnek, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, szocialista nemzetünk legszeretettebb fiá­nak legforróbb elismerésünket mindazért, amit népünk nagy­szerű szabadság-, függetlenségi, haladás- és jóléti eszményei valóra váltásáért tett és tesz, a párt és az ország élén kifejtett lankadatlan munkásságáért. Engedje meg, hogy e megható pillanatokban tiszta szívből a legmelegebben és a legmélyebb hálával megköszönjem a nekem adományozott kitüntetést, amely arról tanúskodik, hogy ön, mé­lyen tisztelt főtitkár elvtárs, messzemenően nagyrabecsüli munkásosztályunkat, az egész nép gyümölcsöző munkálkodá­sát pártunk és államunk tisz­­tánlátó, mélységesen tudomá­nyos, a szocialista és a kommu­nista társadalomnak a haza ősi földjén való felépítését célzó po­litikája megvalósítása szolgála­tában. Az ön rendkívüli példájától erőteljesen lelkesítve, a párt kö­ré szorosan felzárkózva, töretle­nül követjük önt a szocializ­mus és a kommunizmus ragyogó útján, mert rendíthetetlen meg­győződésünk, hogy csakis mun­kánkkal teljesíthetjük ki az új Románia boldogságát, emelhet­jük hazánkat, büszkén és mél­tón, a haladás és a civilizáció újabb csúcsaira. Ismételten köszönetet mondva a kitüntetésért, biztosítom önt, hogy mi, a 23 August munkásai határozottan eltökéltük, példá­san teljesítjük a párt Országos Konferenciájának történelmi je­lentőségű határozataiból, az ön orientációiból és útmutatásaiból fakadó feladatainkat, s kérem, engedje meg, hőn szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy tiszta szívből kívánjak önnek hosszú életet, jó egészséget és boldogságot egész népünk ja­vára és boldogulására. Kovács József elvtárs felszólalása Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs! Érthető meghatottsággal, az ön iránti legnemesebb hála, cso­dálat és tisztelet érzéseitől át­hatva, kérem , engedje meg, hogy legforróbb köszönetemet fejezzem ki a nekem nyújtott magas kitüntetésért. A megkülönböztetett tisztele­tet és megbecsülést a munka értékeléseként fogom fel, vala­mint a párt és az állam vezető­sége, s személyesen ön előtt, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, vállalt és arra vonatkozó újabb fogada­lomként, hogy kitartóan fogok dolgozni a Központi Bizottság 1982. június 1­2-i plénumán és a párt Országos Konferenciáján elfogadott dokumentumokból ránk háruló feladatok példás teljesítéséért, azért, hogy a ro­mán oktatást a kortárs tudo­mány és technika színvonalára emeljük, s fokozzuk hozzájáru­lását szocialista hazánk gazda­sági és társadalmi előrehaladá­sához. Engedje meg, hogy ezekben az ünnepi pillanatokban kife­jezzem mélységes hálánkat igen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnőnek az oktatás és a kultúra, a román tanügy szol­gálói iránti állandó gondoskodá­sáért. Mint Románia Szocialista Köztársaság magyar nemzetisé­gű állampolgára büszke vagyok arra a tudományos módra, a­­hogyan kommunista pártunk, az ön döntő hozzájárulásával, fő­titkár elvtárs, megoldotta a nem­zeti kérdést hazánkban, amely­ben a román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók a párt vezetésével az akarat és a tettek teljes egységében mun­kálkodnak a szocialista Románia virágzásán. A munkám nagyra érté­keléséért való meleg köszöne­­temmel egyidejűleg a kolozsvár­­napocai egyetemi központ tan­erői, kutatói és diákjai, s nem­zetiségre való tekintet nélkül az összes kolozsvári dolgozók nevében biztosítom önt, hogy hűségesen és odaadással követ­ve nagyszerű munka- és életpél­dáját, teljes erőnkkel és minden képességünkkel az egész oktató­nevelői tevékenységnek a jelen­legi elvárások és követelmények színvonalára történő emelésé­ért fogunk dolgozni. Befejezésül a legnemesebb gondolataimat tolmácsolom és hosszú életet, jó egészséget kí­vánok önnek, hőn szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, pár­tunk és államunk élén a nép ja­vára és a szocialista Románia dicsőségére. Románia Szocialista Köztársaság elnöki rendelettel adományozott kitüntetései A hazai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtését szolgáló párt- és ál­­lampolitika megvalósításához nyújtott hozzájárulásukért és az 1982. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejleszté­si terv teljesítéséért, illetve túlszárnyalásáért folytatott szo­cialista versenyben elért kie­melkedő eredményeikért a SZOCIALISTA MUNKA HŐSE címet adományozták a követ­kező elvtársaknak: Constantin Popa bányász, a lupényi (Hu­­nyad megye) bányaipari vál­lalat brigádvezetője, Anton Dobrin, a bukaresti Grivita Ro?ie vegyipari gépgyártó vál­lalat főmestere, Petru Placin­­ta, a bacaui baromfitenyésztő álla­mi vállalat igazgatója, Ilie Lulu, a scornice?ti-i mezőgaz­dasági termelőszövetkezet he­lyettes farmvezetője, Aurel Sandu, a bukaresti Titan Szer­számgép és Aggregát Tudomá­nyos Kutató és Gyártástervező Intézet igazgatója; a MUNKA­ÉRDEMREND I. FOKOZATÁT a következő elvtársaknak: Ni­colae Albu, a savinesti-i (Neamt megye) mik­oszipari kombinát szakosított főmestere, Petru Abrudan, a Cimpulung Moldo­­venesc­i (Suceava megye) Su­­ceava geológiai kutató- és fel­táró vállalat fúrómestere, Nico­lae Avram, a bukaresti húské­szítmény- és konzervgyártó vál­lalat igazgatója, Elena Barbu­­lescu, az Olt megyei tanfelügye­lőség helyettes főtanfelügye­lője, Teodor Bucur, a bukaresti 23 August vállalat mestere, Nicu Ceausescu, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Arghir Vasile Ciobotaru, a Curtea de Arges-i (Arges megye) háztar­tási porcelánárugyártó vállalat igazgatója, Sorban Cioculescu akadémikus, Csillag András, az RKP Kolozs megyei bizottságá­nak titkára, Nicolae Dicu, a kapnikbányai (Máramaros me­gye) bányatelep igazgatója, Gheorghe Dragomir, a fieni-i (Dimbovita megye) kötőanyag és azbesztcement kombinát igazgatója, lánca Drágán, a bukaresti Központi Kohászati Kutatóintézet igazgatója, Ale­xandra Filioreanu, a iași-i te­rületi vasútigazgatóság vezér­­igazgatója, Ion Jalea, a Képző­művész Szövetség tiszteletbeli elnöke, Ioan Jianu, a Krass­ó- Szörény megyei község- és la­kásgazdálkodási vállalat igazga­tója, Diamanta Laudoniu, a Fél­vezető Anyagok Kutató és Ter­melő Vállalatának igazgatója, Boleslav Müller, a Copsa Mica-i (Szeben megye) színesfémkohá­szati vállalat igazgatója, Steli­­an Necula, a bukaresti Grivita Rosie vegyipari gépgyártó vál­lalat igazgatója, Margarit Oprea, a faladi kohászati kombinát meleg szalaghengerművének la­katosa, Ilie Alexandra Orzata, a slatinai (Olt megye) alum­í­­niumgyártó vállalat igazgatója, Stefan Plesa, a Teleorman me­gyei malom-, sütőipari és szá­raztészta-gyártó vállalat igaz­gatója, Ilie Relea, a bacaui épít­kezési tröszt 5. számú építőtelep csoportjának telepvezetője, Leo­nard Rusu, a pa?cani-i (Ia?i megye) kötöttáru- és függöny­gyártó vállalat igazgatója, Ra­­du Suman, a bukaresti "ipari és agrozootechnikai építkezési tröszt igazgatója, Marin Stela­­pache, a motrui (Gorj megye) bányaipari kombinát vezér­­igazgatója, Florin Teodor Ta­­nasescu, a bukaresti Szerszám­gépipari, Elektrotechnikai és Elektronikai Központi Kuta­tóintézet vezérigazgatója; a MEZŐGAZDASÁGI ÉRDEM ÉRDEMREND I. FOKOZATÁT a következő elvtársaknak: Gheorghe Antochi, a bacaui mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari vezérigazgatóság vezér­­igazgatója, Gheorghe Calin, a Gheorghe Doja (Ialomita me­gye) mezőgazdasági termelő­­szövetkezet alelnöke, Floren­­tin-Doru Carpanu, a Temes megyei sertéshústermelő és fel­dolgozó kombinát igazgatója, Dinu Daniliuc, a gurbenesti-i (Camaradi megye) Munca mező­­gazdasági termelőszövetkezet elnöke, Tudor Danacu, a ce­zieni-i (Olt megye) mezőgaz­dasági termelőszövetkezet el­nöke, Costica Minca, a bucovi (Prahova megye) mezőgazda­­sági termelőszövetkezet elnö­ke. Milea Paun, a chiscani-i (Braila megye) mezőgazdasági termelőszövetkezet főmérnöke, Stefan Raduica, a marácinemi­ i (Buzau megye) agráripari egy­ség igazgatója; a TUDOMÁ­NYOS ÉRDEM ÉRDEMREND, I. FOKOZATÁT a következő elv­­társaknak: Mircea Dan Buzes­­cu, a bukaresti Gépipari Vállalat Gyártmány- és Gyártástervező Intézetének igazgatója, Maria Ionescu, a bukaresti Központi Kémiai Intézet vezérigazgató­ja, Marin Ivancu, a bukaresti Központi Fizikai Intézet vezér­­igazgatója, Octav Onicescu a­­kadémikus, Sever Serban, a bu­karesti Központi Kémiai Intézet helyettes vezérigazgatója, a KULTURÁLIS ÉRDEM ÉR­DEMREND I. FOKOZATÁT a következő elvtársaknak: Ioan Finteșteanu bukaresti színmű­vész, Ionel Silviu Vlad, a ko­­lozsvár-napocai (Kolozs megye) Babes-Bolyai Egyetem rektora; az EGÉSZSÉGÜGYI ÉRDEM ÉRDEMREND I. FOKOZATÁT a következő elvtársaknak: Do­riin Hociota, az orr, fül, gégé­szeti fonoaudiológiai és sebészeti orvosi központ igazgatója, A­gripa Ionescu, a bukaresti plasz­tikai sebészeti kórház klinika­­vezetője, Ioana Popa, a Bihar megyei egészségügyi igazgató­ság igazgatója, Vasile Sábádea­­nu, a marosvásárhelyi (Maros megye) Orvosi és Gyógyszeré­szeti Intézet professzora, Ale­xandra Trestioreanu, a buka­resti Rákkutató Intézet igaz­gatója; a MUNKAÉRDEMREND II. F­OKOZATÁT a következő elvtársaknak: Niculae Barbu­lescu vegyipari miniszterhe­lyettes, Mitu Alexandra Ba­­descu, a Szerszámgépipari, E­­lektrotechnikai és Elektronikai Minisztérium vezérigazgatója, Nicolae Bejárt, a comanesti-i (Bacau megye) bányaipari vál­lalat igazgatója, Paul Blaer, a bukaresti 23 August vállalat igazgatója, Ion Bordea, a Gaz­dasági és Társadalmi Tevékeny­ség Munkásellenőrzési Köz­ponti Tanácsának instruktora, Petre Botorán, a slatinai (Olt megye) alumíniumfeldolgozó vállalat igazgatója, Octavian Broasca, a sintormand (Konstan­­ca megye) kőbánya igazgatója, Iuliana Bucur, a Könnyűipari Minisztérium államtitkára, Vir­gil Butca, az RKP Központi Bi­zottságának instruktora, Elena Zoia Ceausescu tudományos főkutató, a bukaresti Országos Tudományos és Műszaki Alko­tási Intézet matematikai osztá­lyának vezetője, Grigore Che­­reches, a zilahi (Szilágy megye) ipari vas- és acélszerkezetek vállalatának mestere, Ion Cer­­cel, a Vilcea megyei építé-sszere­­lő vállalat igazgatója, Constan­tin Ciobanu, a birladi (Vaslui megye) csapágygyártó vállalat szerszám-lakatosa, Victor Ciora, a bukaresti Heliade bútoripari és lakberendezési vállalat asztalo­sa, Ana Ciurea, a brassói Car­­patex vállalat igazgatója, Ghe­orghe Cismigiu, a bukaresti Fői­ker lakásépítő-javító és -ügy­kezelő vállalat igazgatója, Du­­mitru Comsa, a ferestini (Ialo­mita megye) vas­úti fűtőház mozdonyvezetője, Stefan Costa?, az aradi mezőgazdasági és élel­miszeripari mechanikai vállalat esztergályosa, Gheorghe Cra­­ciun, a Fehér megyei erdészeti felügyelőség főfelügyelője, Mi­­hai Cutuhan, a bukaresti Car­­pati Központi Gazdasági Hivatal mérnöke, Vasile Darie, a kons­­tancai kikötőüzemeltető válla­lat dokkmunkás csoportvezető­je. Mihai Dascalu, a konstancai helyi építkezési tröszt építő­mestere, Mihail Dur, a craiovai (Delj megye) traktor- és me­zőgazdaságigép-gyártó vállalat igazgatója, Mircea Partat, a min­tiai (Hunyad megye) villa­­moserőmű vállalat energetikus mestere, Ioan Filip, a temesvári (Temes megye) mechanikai vál­lalat főmestere, Dumitru Gâ­­deaua, az Olteni tai (Calaradi megye) hajóépítő és öntvény­­gyártó vállalat lakatos brigád­­vezetője, Mihai Gainariu, az RKP Suceava megyei bizottsá­gának titkára, Elena Ghenea, a bukaresti bútorszövetgyártó vál­lalat szövőmestere, Alexandra Grndu, a Vaslui megyei­ erdé­szeti felügyelőség főfelügyelője, Cornel Grama, a Máramaros megyei geológiai kutató és fel­táró vállalat igazgatója, Du­mitru Gugui, a florenti-i (Pra­hova megye) gumiabroncsgyár­tó vállalat műszaki igazgatója, Ion Iancu, a bukaresti Electro­­aparataj vállalat kémiai osztá­lyának szabályozó munkása, Florin Ilié, a Vilcea megyei fa­kitermelő és szállító vállalat igazgatója, Elena Ilié, a buka­resti Progresul bőr- és cipő­gyár cipőgyártó munkása, Gheorghe Jula, a szatmári vegy­ipari pótalkatrész- és berende­zésgyártó vállalat igazatója, Kádár Gyula, a kovásznái Tex­­tila kisipari szövetkezet elnö­ke, Kovács József, a kolozsvár­­napocai (Kolozs megye) Babes­­Bolyai Egyetem prorektora, Gheorghe Lazár fa- és építő­anyagipari miniszterhelyettes, Ioan Lázarescu, a bukaresti Marmura vállalat igazgatója, Ioan Macrea, a szebeni autóal­katrészgyártó vállalat meste­re, Teodor Maghiar, a nagyváradi (Bihar megye) Felsőoktatási Tanintézet elő­adótanára, Nicolae Felician Maier, a zilahi (Szilágy me­gye) zománchuzalgyártó vál­lalat igazgatója, Octavian Mangher, a botoșani-i beren­dezés- és pótalkatrészgyártó vállalat mestere, Arke Marcus, a temesvári Electrotimis vál­lalat igazgatója, Marin Marin, a videlei (Teleorman megye) kő­­olajtelep helyettes brigádveze­tője, Virgiliu-Napoleon Mari­­nescu, a cimpimai (Prahova me­gye) öntvénygyártó vállalat igazgatója. Andrei Menhardt, a bukaresti faáru- és bútorgyártó vállalat igazgatója, Mihály Béla, a vlívhicai (Hargita megye) vasipari vállalat kohóosztályá­nak vezetője. Ioan Moceanu, a Cimpia Turzii-i (Kolozs megye) fémipari kombinát mestere, Ioan Muntean, a hunyadi kohá­szati kombinát főmestere, Mi­hai Ne­dlan, a vulkáni (Hunyad m megye) bányaipari vállalat bri­gádvezetője, Dumitru Nistor, a prázsmári (Brassó megye) álla­mi mezőgazdasági vállalat vil­lanyszerelője, P­átra Paun, a Drobeta-Turnu Severin-i Vaska­pu I villamoserőmű vállalat igazgatója, Marius Sabin Pecu­­lea, a Ri­mnicu Vilcea-i vegyipa­ri telep üzemigazgatój­a, Arghir Pop, a felsőbányai (Máramaros megye) központi flotáció osz­tályvezetője, Eugen Sandu, a buzáui huzal- és sodronyáru­­gyártó vállalat igazgatója, Mir­cea Svetcovici, a pite?ti-i (Ar­ge? megye) Textila vállalat igazgatója, Emil Silva?, a ma-­­rossszentgyörgyi (Maros megye) szarvasmarhatenyésztő és ku­tató állomás igazgatója, Ioan Simioana, a bukaresti Heliade bútoripari és lakberendezési vál­lalat brigádvezetője, Nicolae Simescu, a Filipe?tii de Padure-i (Prahova megye) bányaipari vállalat főmestere, Drago? Si­­mulescu, a bukaresti Electro­­aparataj vállalat osztályvezető­je, Viorel Stegaru, a foc?ani-i (Vrancea megye) Vinexport vállalat igazgatója, Teodor Su­­teu, a fogarasi (Brassó megye) vegyipari kombinát igazgatója, Voicu Tache, a bukaresti Poli­technikai Intézet rektora, Constantin Teodores­cu, az Or­szágos Tudományos és Műsza­ki Alkotása Intézet igazgatója, Constantin Toma, az RKP Ba­cau megyei bizottságának titká­ra, Nicolae Toma, a bukaresti vegyipari szereletrészt szako­sított főmestere a sloboziai (Ia­lomita megye) építőtelepen, Va­sile Tudor, a Filipestii de Pa­dure-i (Prahova megye) bánya igazgatója. Petre Gheorghe Te­­nea, a Gépipari Minisztérium vezérigazgatója, Ioan Vlasiu szobrászművész. Mihail Welter, a gyulafehérvári (Fehér me­gye) porcelánárugyártó válla­lat igazgatója, Constantin Zam­­fir, a galaci kohászati kombinát acélöntő főmestere, a MEZŐGAZDASÁGI ÉRDEM ÉRDEMREND II. FOKOZATÁT a következő elvtársaknak: Ana Dascalescu, a buciumi (Iași me­gye) állami mezőgazdasági vál­lalat szőlészeti farmvezetője, Demján Erzsébet, a szalontai (Bihar megye) mezőgazdasági termelőszövetkezet közgazdásza, Anghel Gheorghe, a gherghitai (Prahova megye) mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Voi­­cu-Sabin IVancu, az aradi agrár­ipari egység igazgatója, Ioan Josu, a nagytopolováci (Temes megye) mezőgazdasági termelő­­szövetkezet igazgatója, Stefan Mazilu, a padistai (Buzau me­gye) mezőgazdasági termelőszö­vetkezet igazgatója, Mihai Petcu, a mogodoaiai állami me­zőgazdasági vállalat állatorvosa, Nicolae Pindichi, a konstancai agráripari egység főmestere, Constantin Popescu, az RKP KB mezőgazdaságban végzett párt­­munka osztályának instruktora, Vadim Rusu, a balaciai (Ialomi­­­a megye) állami mezőgazdasági vállalat igazgatója, Gheorghe Salomea, a huti-i (Vaslui megye) állami mezőgazdasági vállalat kertésztechnikusa, Eleonora To­ma, a Dor Marunt-i (Cälara?i megye) mezőgazdasági termelő­szövetkezet tagja, Mihai Tudo­­rie, a matcai (Galac megye) szö­vetkezetközi gazdasági társulás igazgatója, Constantin Verde?, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek Ia?i megyei szövetségé­nek elnöke, Nicolae Vilcea, az opi*i?ori (Mehedinti megye) me­zőgazdasági termelőszövetkezet főmérnöke, a TUDOMÁNYOS ÉRDEM ÉRDEMREND II. FO­KOZATÁT a következő elvtár­saknak: Flaviu Patriciu Bíró, a kolozsvár-napocai Kutató és Tervezőintézet igazgatója, Va­lentin Ceaușescu tudományos főkutató, a bukaresti Nukleáris Fizikai és Gyártástervezési In­tézet tudományos titkára, Geor­ge Cojocaru, a bukaresti Köny­­nyűipari Technológiai Tervező­intézet igazgatója, Eugenia-Vio­­rica Dobrescu, a bukaresti Ké­miai Kutatóintézet helyettes tu­dományos igazgatója, Dumitru Goldea, a ploie?ti-i (Prahova megye) Kőolajfinomító Kutató, Gyártástervező és Tervezőintézet helyettes tudományos igazgató­ja, Cristian-Ioan Hera, a fundu­­leai (Calara?i megye) Gabona- és Iparinövény-termesztési Ku­tatóintézet igazgatója, Titus Su­ba, a lovrini (Temes megye) mezőgazdasági kutatóálomás igazgatója, a KULTURÁLIS ÉRDEM ÉRDEMREND II. FO­KOZATÁT a következő elvtár­saknak: Eftimie Birleanu, a Képzőművész Szövetség alelnö­­ke, Nicolae Dragoș, a Scânteia című napilap főszerkesztőjének első helyettese, Alexandria Giu­­garu bukaresti színművész, Ion Irimescu, a Képzőművész Szö­vetség elnöke, Izsák Márton ma­rosvásárhelyi szobrászművész, az EGÉSZSÉGÜGYI ÉRDEM ÉRDEMREND II. FOKOZATÁT a következő elvtársaknak: Nicu George Ionescu, a kolozsvár­­napocai (Kolozs megye) Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet álta­lános orvostani fakultásának dé­kánja, Stelian Ivancu, a buka­resti 4. kerületi klinikai kórház osztályvezetője, Andrei Firica, a bukaresti sürgősségi klinikai kórház igazgatója, Constantin Opri?, a nagybányai megyei kórház igazgatója, Dumitru Su­­ciu, a Szeben megyei egészség­­ügyi igazgatóság igazgatója, Li­­viu Vulcu, a Fehér megyei egészségügyi igazgatóság igaz­gatója. ★ Elnöki rendelettel Románia Szocialista Köztársaság további 1231 érdemrendjét és 5100 ér­demérmét adományozták mun­kásoknak, mestereknek, mérnö­köknek, szövetkezeti parasztok­nak, kutatóknak és tervezők­nek, tanerőknek, orvosoknak, művészeti és kulturális dolgo­zóknak, párt- és állami, tömeg- és társadalmi szervezeti akti­vistáknak. Bukarestbe érkezett Harila­­osz Florakisz elvtárs, a Görög­­országi KP KB főtitkára, hogy az RKP KB meghívására látogatást tegyen országunk­ban. Harilaosz Florakisz elvtárs kíséretében van Oresztisz Ko­­lozos elvtárs, a Görögországi KP KB Politbürom­ának pót­tagja, a KB nemzetközi osztá­lyának vezetője. Az Otopeni repülőtéren Emil Bobu elvtárs, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Miu Dobrescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a KB titkára, pártaktivisták üdvö­zölték a görög vendégeket. 3. KÖZÉLET A Mexikói Egyesült Államok Kongresszusának küldöttsége látogatása befejező részében találkozott a központi sajtó, a Rádiótelevízió és az Agerpres Román Sajtóügynökség kép­viselőivel. Humberto Alejandro Lugo Gil, a Kongresszus Képviselő­házának elnöke hangsúlyozta, hogy Nicolae Ceausescu el­nök fogadta a mexikói parla­menti képviselőket, s ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta: Küldöttségünk számára kü­lönlegesen fontos esemény volt a Ceausescu elnökkel való találkozó, amelynek so­rán kitűntek a román és a mexikói külpolitika közös szempontjai. Még jobban meg­értettük, hogy fel kell karol­nunk a Románia elnöke által tett és Mexikó elnöke által is támogatott béke- és általános leszerelési javaslatokat. mun­★ ★ Nestor Carrasco, az Argen­tínai Juszticialista Párt alel­nöke, aki a Szocialista De­mokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának meg­hívására hazánkban tartózko­dik, egyebek között a követke­zőket jelentette ki a központi sajtó képviselőinek: A Nicolae Ceausescu elnök­kel folytatott megbeszélés u­­tán szellemileg gyarapodtam. A román nép vezetője az ar­gentínai realitások nagy is­merője. Volt szerencsém meg­ismerkedni vele már annak a látogatásnak a folyamán, a­­melyet Elena Ceausescu asz­­szonnyal együtt 1974-ben tett országunkban. Ragyogó szel­lem, kiváló egyéniség, aki ál­landóan igyekszik tanulmá­nyozni és megismerni a jelen­kori realitásokat. Nicolae Ceaușescu elnök mint a ro­mán párt és állam vezetője, tudatában lévén a hazája iránti történelmi felelősség­nek, mély hatást tett rám, s ezt a legteljesebb őszinteség­gel mondhatom. A dialógus során részletesen megtanács­koztunk számos kérdést, tag­laltuk az Argentína és Romá­nia, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja és a Jusz­ticialista Párt közötti kapcso­latok fejlesztési lehetőségeit. Mint hangsúlyoztuk, folytatni kell az erőfeszítéseket a Jusz­ticialista Párt és a Román Kommunista Párt között, h­a­káskodnunk kell a bel­ügyekbe való be nem avatkozás elvei, a népek önrendelkezési joga érvényesítéséért, az összes ál­lamközi viszályok békés ren­dezéséért. Úgyszintén megtanácskoz­­tuk Nicolae Ceaușescu elnök­kel az országaink közötti kap­csolatok további bővítésének lehetőségeit nemcsak politikai és parlamenti vonatkozásban, hanem gazdasági, kereske­delmi, tudományos és kulturá­lis téren is. A mexikói képviselőházi el­­nök messzemenő nagyrabe­csüléssel nyilatkozott azokról az eredményekről, amelyeket a román nép Nicolae Ceausescu elnök vezeté­sével az egész gazdasági és társadalmi élet fejlesztésében ért el, és a mexikói nép nevé­ben melegen gratulált né­pünknek,­tározottan baráti kapcsolatok magasabb szintű kibontakoz­tatásáért. Romániai kontaktusainkat — hangsúlyozta Nestor Car­rasco — az őszinteség, a nyílt, baráti dialógus jellemezte. A más román politikusokkal, vezető káderekkel történt ta­lálkozóim során is nagy ér­deklődést és fogékonyságot ta­pasztaltam országom problé­mái iránt. Különösképpen nagyra becsülöm az önök ér­deklődését az argentínai poli­tikai élet demokratizálási fo­lyamata iránt, amely az őszi választások nyomán új sza­kaszba lép. A látogatás eredményeivel nagyon meg vagyok elégedve. Országainknak, természetesen megvannak a maguk problé­mái, de szempontjaink sok te­kintetben közösek. Külpoli­tikai téren, akárcsak önök, mi is a béke határozott hívei va­gyunk, síkraszállunk a fegy­verkezési hajsza ellen. Szor­galmazzuk a fejlődő országok közötti dialógust, ellene** va­" gyünk az imperializmusnak. .és , a neokolonializmusnak, "Vis­-* sza akarjuk adni az embernek** a teljes méltóságot. Komo­v­­yan gondolunk egy­­?..( - a maitól merőben különböző világra, amelyben szempont­jaink valóra válnak, s­ mind­ez hozzájárul az Argentina és Románia közötti kapcsolatok kibontakozásához. Dragnea, az Országos Test­nevelés és Sporttanács elnök­e A szónokok rámutattak, hogy a Dinamo sportolói, be­csülettel meghálálva a pár­tunk és államunk által, sze­mély szerint Nicolae Ceausescu elvtárs által a sportmozgalom számára biztosított kiváló fel­készülési feltételeket, a ran­gos bel- és külföldi sikerek gazdag mérlegével jelentkez­nek az ünnepségen. A gyűlés keretében a klub több élsportolójának nemzet­közi mesteri, sportmesteri cí­met, illetve díszokleveleket és kitüntetéseket adományoztak. Az ünnepi gyűlés végén fel­szólalt Tudor Postelnicu, a Belügyminisztérium miniszte­ri rangú államtitkára, az Ál­lambiztonsági Főosztály veze­tője. A részvevők hatalmas lel­kesedéssel táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elv­társhoz, amely egyebek között így hangzik: Ünnepi gyűlést tartottak a Belügyminisztérium művelő­dési házában a bukaresti Di­namó sportklub megalakulá­sának 35. évfordulója alkal­mából. Jelen volt a Belügyminisz­térium vezető tanácsa, az Or­szágos Testnevelési és Sport­tanács több tagja, tábornokok, törzstisztek, altisztek, buka­resti sportklubok és egyesüle­tek képviselői, edzők és spor­­­tolók. 1 . A gyűlést Nicolae Gh­ba bel­ügyminiszter-helyettes, a Poli­tikai Tanács titkára nyitotta .in.««­"■Ezután felszólalt Nicolae Petríceanu alezredes, a Dina­mó klub elnöke, Cornel Ote­­lea, ,a Steaua klub elnöke, Au­rel Dobrnca, az Olimpia klub elnöke, Teodor Bolea, a Tri­­umf iskolai sportklub elnöke,­­Nicolae Stancu, a Bukarest municípiumi testnevelési és sporttanács elnöke, Marin E felemelő pillanatokban, amikor annak a 35. évfordulóját ünnepeljük, hogy a Belügyminisztérium keretében megalakult a bukaresti­ Dinamó sportklub, határtalan szeretettel, odaadással és mélységes meghatottsággal gondolunk önre, Nicolae Ceausescu elvtárs, a román nép legszeretettebb és legmegbecsültebb fiára, a rendkívüli forradalmár vezetőre, a sokoldalúan fejlett szocia­lista Románia bölcs építőjére és bátor megalkotójára, a nemzet­közi politikai élet kiemelkedő egyéniségére, a népek közötti bé­kéért, megértésért és együttműködésért, egy jobb s igazabb világ megteremtéséért folytatott küzdelem eltökélt és lankadatlan harcosára. Az ön felbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati jelentőségű orientációi és útmutatásai, a sportmozgalom országos konferen­ciájához intézett üzenetének ragyogó eszméi, a legnagyobb sza­bású országos sportvetélkedő, a Daciada elgondolása és kezde­ményezése forradalmasították és tudományos alapokra helyez­ték az egész testnevelést, s mélyenszántó megújhodásokat hoz­tak, amelyek a sportteljesítményeket azoknak a nagyszerű vív­mányoknak a színvonalára emelik, amelyeket hazánk a gazda­ság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, a munka­ és az élet új minőségének biztosításában ért el. Ismételten kifejezve ön iránti szeretetünket, tiszteletünket és hálánkat, ünnepélyesen megfogadjuk, mélyen tisztelt és szere­tett főparancsnok elvtárs, hogy minden erőfeszítésünket, egész alkotó szenvedélyünket önfeláldozóan a párt XII. kongresszusa és Országos Konferenciája dokumentumaiból, a sportmozgalom országos konferenciájához intézett üzenetében felvázolt prog­ramból fakadó feladataink példás teljesítésének, ama célkitűzé­sek valóra váltásának szenteljük, amelyeket a klub az 1984-es Olimpiai Játékokkal kapcsolatosan vállalt, továbbá annak, hogy a sportteljesítményeket újabb értékszintekre emeljük, tovább gyarapítva a szocialista Románia nemzetközi tekintélyét és hír­nevét.

Next