Előre, 1983. szeptember (37. évfolyam, 11123-11148. szám)
1983-09-01 / 11123. szám
NAGY HOZAMOK FEDEZETE TEMES MEGYÉBEN ÁLLANDÓSÍTHATÓ A GAZDAG BÚZATERMÉS A nagytopolováci határban gondosan megmunkált ugart pásztázhat több száz hektáron a tekintet. Területegységenként több mázsa műtrágyát is szórtak, hogy dús legyen a talaj tápereje az őszi vetéshez, a jövő évi újabb rekord búzaterméshez. Mert idén a kenyérgabonából a nagytopolováciak, nem kevesebb mint 6723 kilós hektárhozamot értek el. De kikerekedett volna a 70 mázsás termés is, ha a Bega és a vasúti töltés között egy csaknem 100 hektáros táblán a szélvihar, nem teperi földre a súlyos kalászokat, s így csak kínos-keservesen és nem kis veszteséggel tudták ezt begyűjteni. Szóval idén az „élettel“ is bizonyítottak, a kenyérgabonánál is rekordot állítottak fel a nagytopolováciak, mert kukoricából és szójából immár egy évtizede legmagasabb hozamokkal büszkélkedhetnek Temes megyében. Tavaly például 13 000 kilós szemeskukoricát takarítottak be hektáronként, de akkor még a búzánál gyengén jött ki a lépés. — Ami miatt eléggé bánkódtunk, bosszankodtunk — jegyezte meg Josu Jan mérnök, a nagytopolováci mtsz elnöke. — Ezért múlt nyáron, mindjárt aratás után alaposan megvizsgáltuk a búzatermelés erőteljes növelésével kapcsolatos tennivalókat. Körültekintően jelöltük ki a búza számára legmegfelelőbb területeket, s a korai elővetemények után idejében és rendkívül jó minőségben végeztük el a talajelőkészítést. Optimális időben bőven termő, magas biológiai értékű vetőnyagot juttattunk földbe. Külön vigyáztunk a jó tőállományra, s négyzetméterenként több mint 600 növényt biztosítottunk. Szóval mindenféle munkát — beleértve a téli kiegészítő tápdúsítást, meg a vegyszerezést is — kifogástalan minőségűen végeztünk el. És legalább ilyen igényesen készülünk most is az őszi vetésre, a jövő évi rekord búzatermés megalapozására. Mert hát a legjobban bevált technológiai eljárások további tökéletesítésével a búzánál is — akárcsak a kukoricánál és szójánál — állandósíthatjuk a magas hozamokat. Egyébként nemcsak jó minőségű síkvidéki, hanem gyengébb s dombos földterülettel is rendelkezik a hat falu határában gazdálkodó nagytopolováci mész. A Stelian Petru vezette farm dolgozói például síkvidéki területet műveltek meg úgy, hogy kívánni sem lehetne jobban. Mindennél többet mond erről az, hogy a 400 hektáron termesztett búzájuk több mint 7000 kilós átlagterméssel fizetett. De kitett magáért a Simics Velizar mérnök által vezetett farm is, amely az erősen dombos kralováci határban ért el több mint 5000 kilós búzatermést. De nemcsak Nagytopolovác, hanem Lovrin környékén is nagy hozamokat értek el. A nagy termések eredményeként — több mint 5600 kilós volt a búzahozam a 8100 hektár vetésterületen — néhány ezer tonnával több kenyérgabonát szállítottak terven felül a központi alapnak a lovrini tanács gazdaságai. És egytől-egyig minden termelőegység túlszárnyalta kalászos gabonatermesztési tervét. Gazdag volt tehát az idei aratás ezen a vidéken. A 3500 hektáron termesztett őszi árpa hozama is csaknem 6000 kilós volt a lovrini agráripari tanács körzetében. Igaz, kifogástalan minőségben és optimális időben végezték el a tavaly minden gazdaságban az őszi vetést, október derekáig az utolsó búzaszemek is a földbe hulltak. Egyébként az aratást is elsőként fejezték be a megyében a Lovrin környéki mezőgépészek, így aztán betakarítási veszteség nemigen vámolhatta meg a termést. Kocsik József, a lovrini tanács elnöke jogos büszkeséggel beszélt a rekordtermések fedezetéről, arról, hogy a sokéves tapasztalat alapján kikísérletezett legjobb technológiák segítségével állandósítani lehet a nagy gabonahozamokat. Az olyan búzaterméseket például, mint amilyeneket a grabáci állami mezőgazdasági vállalatban, vagy a lenauheimi mtsz-ben (több mint 6000, illetve 5745 kiló) elértek. De ha már a lenauheimiak szóbakerültek, említsük meg azt is, hogy az árpánál sok száz hektáron 6865 kilós átlaghozammal bizonyítottak. Ezekben a napokban Lovrin környékén, csakúgy mint az egész Bánátban, lelkiismeretesen készülnek az őszi vetésre, hogy a pártfőtitkári útmutatások szellemében idejében és Napirenden, kukorica betakarítás kifogástalan minőségben elvégezhessék a teendőt. Mint Rusuloan, a lovrini tanács főmérnöke elmondta, kijelöltek minden táblát az árpa és búza számára, s a korai elővetemények területét, a nehéz körülmények ellenére, a 143 traktorral elég jól felugarolták és műtrágyával tápdúsították. A fajtatiszta, laboratóriumi vizsgálattal védjelzett vetőmag is rendelkezésre áll, melynek nagy részét megtisztították, hintésre előkészítették. Egyébként négyféle búzát vetnek ezen az őszön Lovrin környékén: a Fundulea—29, Libellula, Lovrin—32 és Lovrin—34 fajtát, melyek legjobban teremnek ezen a vidéken. Mert a nagy termések elérésének a legmegfelelőbb fajtaszerkezet is igen fontos feltétele. Deme János A FORRADALMI HELYTÁLLÁS BRASSÓI PÉLDÁJA: KAMPÁNYRA KÉSZEN A COP KUKORICAKOMBÁJN A kukorica gépesített betakarítása sem nálunk, sem világszerte nem számít újdonságnak, az előzmények térben és időben egyaránt kiterjedtek, úgyszintén változatosak a használt műveletek , technológiák is. Például nálunk sem voltak szokatlanok eddig sem a csőtörő, sem a hántó, sem pedig a szemfejtő szerkezetek. Egyes változatnál lábon maradt a tengerikóró, a közvetlenül lefejtett szemeket pedig utólagos munka- és energiaráfordítással (forgatás és szellőztetés) kellett megszorítani. Az eljárások mindegyikének meg voltak a maguk erős és gyenge oldalai, hogy adott időben, helyen és körülmények között éppen melyik mellett döntöttek az illetékesek, azt a pillanatnyi konkrét helyzet számos eredője határozta meg. Ioan Seserman főtervező, aki a brassói Tehergépkocsi Vállalatban ezekkel a bevezető felvilágosításokkal szolgál, jónéhány éves szakmai tapasztalatának birtokában tekinti át az előzményeket, huzamosabb ideig mezőgazdasági gépek, berendezések tervezésével is foglalkozott, az országos kutatóintézet brassói kirendeltségét vezette. A Tehergépkocsi Vállalathoz való áthelyezése sem jelentett profilváltozást, hiszen ett is egy különleges „gépjármű“, a C3P jelzésű új kukoricakombájn önjáró szerkezetének, tehát az alvázkerekek, hajtó- és futóművek, valamint a vezetőfülkének a megtervezésével foglalkozott. A C8P komplex betakarító együttes: letöri és lehántja a csövet, levágja és silózásra összeaprítja a szárat. Gyakorlatilag tehát egyetlen áthaladással szabaddá teszi a földet az elkövetkező mélyszántás számára. Az együtteshez — munkafázisban — összesen öt traktorvontatta utánfutó is hozzátartozik a keletkezett szecska, illetve lehántolt kukoricacsövek folyamatos elszállítására. Magas munkatermelékenységet biztosít tehát ez a berendezés. Tekintve a gazdasági világválság, s különösen az energiakrízis hazánkban való egyes begyűrűzéseit, egy ilyen energiatakarékos berendezés előállítását számos szempont egybeesése indokolta, erre legfelsőbb szinten jóváhagyó döntés is született. Ami az önjáró szerkezetet illeti, Nicolae Ceaușescu elvtárs januári brassói látogatásán jutottak arra a közös következtetésre, hogy a mezőgazdaságunk erőteljes gépesítésére irányuló mostani erőfeszítésekből a profilban amúgy is nagyon közelálló Tehergépkocsi Vállalatnak is ki lehet és ki kell vennie a részét, mégpedig úgy, hogy az új termék első sorozatai már az idei betakarítási kampányra készen állhassanak! — És azóta — összegezi Jánca Purcaroiu mérnök, a vállalat műszaki igazgatója — a profittermelés napi biztosítása mellett az üzem legfontosabb feladata a kukoricakombájn előállítása volt, méghozzá igen záros, határidőn belül: az idei esztendőre — tehát a betakarításra — előirányzott mennyiséget szeptember 30-ig kell folyamatosan leszállítaniuk. Utána másutt szerelik fel rá a tulajdonképpeni aktív részt, a vágó, őrlő és hántoló berendezéseket. Az önjáró szerkezet tervrajzait a Mezőgép- és Technológiatervező Központi Intézet februárban és március első felében bocsátotta a vállalat rendelkezésére, így gyártmányelőkészítésre tulajdonképpen alig több mint három hónap maradt! Sokszor nehezményeztük már a sajtóban is az ipari termékeink tervezése és a sorozatgyártás megkezdése között eltelő indokolatlanul hosszú időt, nos a brassóiak ellenpéldája bizonyítja: másként is lehet! Pedig nem valami kis szerkentyűről van szó, csak a kombájn önjáró része 24 alcsoportban mintegy 1980 alkatrészt tartalmaz! És döntő többségük előállítására egy vagy több speciális szerszámra — például matricákra, próbapadokra, mérő- és ellenőrző műszerekre — is szükség volt. Szerencsére a gépgyártóiparban sem „eszik“ olyan forrón a kását, mint ahogyan főzik! Amikor a vállalat saját tervezői is átnézték a központi terveket, kiderült, hogy a sebességváltó, az üzemanyagellátó, az elektromos és hidraulikus berendezések számos eleme közös vagy azzá tehető az eddig is gyártott tehergépkocsi-típusokéval, így aztán — számos más, a helyi lehetőségekből fakadó módosítás után — végülis ezernégyszázra csökkentették az Krajnik-Nagy Károly (Folytatása a 3. oldalon) A resicai gépgyártó vállalat derék munkaközössége lankadatlan lendülettel folytatja a szocialista munkaversenyt, újabb sikerekkel járul hozzá egyebek közt az országos energetikai program teljesütéséhez is. A nagy múlttal rendelkező acélerődből nemrég indították útjára a Szereten épülő galbeni-i vízierőmű első turbínaegységének utolsó alkatrészegységeit. KIMAGASLÓ MUNKASIKEREK A BUKARESTI FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT szorgalmas munkaközössége az év eleje óta eltelt időszakban a nettó termelést több mint 34,5 millió lejjel, az árutermelést 16 millióval, az exporttervet 4,5 millióval, a nyereségtervet pedig 25,5 millióval szárnyalta túl, miközben az 1000 lej értékű árutermelésre jutó költségeket 30,5 lejjel csökkentette. A román ipar e mintavállalatában a sikereket elsősorban a munkatermelékenység növekedése (amely egy dolgozóra számítva 3590 lejes növekedést mutatott) és további 22 termékújdonság gyártásba vétele tette lehetővé. Az oktatásnak a kutatásba és termelésbe való beleilleszkedése terén A KOLOZSVÁR-NAPOCAI POLITECHNIKAI INTÉZET polgári épületek és alapozási tanszékének közössége számos figyelemreméltó eredményt ért el az építkezések iparosítását és tipizálását, az energiaigényes anyagok csökkentését és kivitelezési határidők lerövidítését célzó eredeti megoldások gyakorlatba ültetésében. A kolozsvári szakemberek egyik jelentős teljesítményét a lakóházak előregyártott alapok és térelemek segítségével történő kivitelezése képezi. Ezt a módszert Kolozs és Bihar megyében több mint 3000 alapozásnál, Beszterce-Naszód megyében pedig mintegy 1000 lakás térelemes kivitelezésével alkalmazták. Rövidesen Máramaros megyében is bevezetik az említett módszert, amely révén a jelenlegi ötéves terv végéig megkétszereződik a munkatermelékenység az építőiparban. A BRAILAI STINCA HŐÁLLÓANYAGOKAT GYÁRTÓ VÁLLALAT munkaközössége az év eleje óta terven felül 3500 tonna hőálló samott-téglát, 1500 tonna öntőport és 10víl tonna hőálló vakolatot állított elő, s ugyanakkor az ország építőtelepeinek többletként 7000 tonna kalcinált diatorfiitot, 450 tonna mikronizált kalcinált diatomitot és más terméket szállított. Ennnek erdeményeként a vállalat 2,5 millió lejjel szárnyalta túl az árutermelési mutatót. Széleskörű akciót kezdeményezve az újrafelhasználható anyagok visszanyerésére és újraértékesítésére A GALACI VÁLLALATOK ÉS INTÉZMÉNYEK dolgozói jelentős eredményeket értek el ezen a téren. Ennek eredményeként a megyei begyűjtő és értékesítő vállalat terven felül 185 000 tonna acélt, 5600 tonna öntöttvasat, 560 tonna rezet, 250 tonna sárgarezet, 700 tonna bronzot és mintegy 800 tonna alumíniumot gyűjtött be és értékesített. Ugyanakkor megyei viszonylatban közel 2500 tonna papír- és kartonhulladékot, 6500 tonna újrafutózható gumiabroncsot és több mint 12 000 tonna hőálló téglát nyertek vissza. A 2. oldalon: KÖNYV BALLADA A REMÉNYHEZ A 3. oldalon: MIHAMARABB KERÜLJÖN LE A FÖLDEKRŐL AZ ŐSZI BURGONYA AZ OLVASÓ FÓRUMA Eseményt köszöntöttünk a minap Szárhegyen, a Barátság képzőművészeti alkotótábor fennállásának tizedik évfordulóját. Szívesen tettem eleget a meghívásnak, hiszen jóleső érzés újra meg újra visszatérni ide, szemügyre venni ezt a tájat, a benne rejlő építészeti értékeket. A múlt e szép örökségét, az újjávarázsolt műemlékkolostort, az újjászülető Lázár kastélyt, a benne otthonra lelt képtárat, mely mind-mind meggyőző bizonyítéka e vidék lakói múlt iránti tiszteletének és megbecsülésének, szépet teremtő mai cselekedeteinek; jelképe az összefogásnak, az őszinte barátságnak. Meghitt ünnepség, igazi esemény volt ez az évforduló, amelyet Gaál András festőművész oly találóan fogalmazott meg: Szárhegy az ország leghidegebb vidéke, ahol ezidáig aligha éreztünk annyi melegséget mint most. Valóban találó volt ez a kijelentés, hiszen barátok találkoztak, az ország különböző vidékeiről évente ide látogató és itt alkotó román, magyar és más nemzetiségű képzőművészek, hogy együtt vegyék számba egy évtizedes alkotómunkájuk közös gyümölcseit. Nem csoda tehát, ha e szép augusztusi nyárban a nap is mintha azért ragyogná be oly fennségesen a százados épületeket és környékét, hogy figyelmeztesse az arra járót az itt rejtőzködő képzőművészeti értékekre. Bármerre veszed utad az újjávarázsolt kolostor folyosók termeiben, a Lázár kastély központi épületében helyet kapott galériában festmények, grafikák s a kert zöldellő sétányain szobrok fogadnak. Talán ezért érezzük most is, hogy milyen dicsérendő a Hargita megyei házigazdák művészetpártoló gesztusa, az a teremtő cselekedete, amellyel tíz esztendővel ezelőtt életre hívták az alkotótábort. Tíz év nem sok idő. S mégis, e néhány esztendő alatt, valóságos képzőművészeti múzeum született Szárhegyen. Hiszen nyaranta, az ország különböző tájairól eddig idelátogatott mintegy 150 festőművész, grafikus és szobrász alkotómunkája eredményeként, ma már 336 alkotás képezi a galéria egyre gazdagodó szépséges világát Nem véletlen tehát, hogy ez a művésztelep szemléletes bizonyítéka az itt alkotó román, magyar és más nemzetiségű művészek tehetségének, alkotókedvének, jelképe barátságuknak. De hadd valljanak erről maguk a művészek, a szárhegyi alkotótábor vendégei, őszinte barátai. „Szárhegy a művészi élet, az alkotás szabadságát jelképezi a képzőművészek számára A kötődést e tájhoz, az őt meglakó emberekhez. Festettük e székely falu házait, a dombokon kaszáló embereket, öreg, csontos parasztokat, gyermekeket. Nagy elégtételt jelent nekem, hogy az itt élő emberek igényességéhez és élniakarásához én is hozzájárultam azokkal a képekkel, amelyekkel az ő életüket művészi úton megfogalmaztam. Egy évtized alatt figyelmet érdemlő eredmények születtek itt. Éppen ezért befejezésül azt mondhatom, hogy az igényesség, mely elkezdődött, a még igényesebb út felé halad. s Szárhegy nem fog itt megállni, hanem beilleszkedik kultúréletünk nagy folyamatában. A szárhegyi Barátság alkotótáborba szívesen jönnek a művészek, mert egyetlen jelszó alatt indulnak ide: Együtt az igaz művészetért! BALLA JÓZSEF.” „Harmadszor vagyok a szárhegyi tábor vendége. Mindig jól éreztem magam itt, ebben a festői környezetben, az itt élő emberek, illetve az itt alkotó művészek között, öröm letni, érezni azt, hogy milyen tekintélyes kulturális központtá gyarapodott Szárhegy és az őszinte barátság milyen meggyőző jelképévé vált. Évről évre román, magyar és más nemzetiségű művészek alkotnak együtt ebben a táborban. S lám, éppen az alkotás az, ami mindenekelőtt öszszefűz itt bennünket. Mennyire csodálatos dolog az is, hogy éppen a Barátság tábor kapcsán éled fel Szárhegy szelemi élete világa, ahol a múlt és a jelen oly szemléletesen találkozik. Hi- Mátyás Árpád (Folytatása a 3. oldalon) MEGÉNEKLÜNK! ROMÁNIA FESZTIVÁL SZÁRHEGY - A BARÁTSÁG JELKÉPE XXXVII. Redact!» ELŐRE, 79776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1. sector L évfolyam ELŐRE szerkesztősége, 79776 Bukarest 33, Scinteia tér 1, I. kerület, 11123. Szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. -----------------------------------------1983. Előfizetéseket elfogadnak az összes , postahivatalok, szeptember 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Csütörtök Lapunkat külföldre a következő címen _______ lehet megrendelni: ILEXIM — 4 oldal Departamentul Export-Import presi P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. ára 50 Dani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. FORRADALMI SZELLEM —MA (I.) „AKI DOLGOZIK, ÉPÍT, AZ MEGVÁLTOZTATJA MAGA KÖRÜL A VILÁGOT" A pártprogram végrehajtása, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és a kommunizmus felé haladás megköveteli minden kommunistától, hogy forradalmi szellemben dolgozzék, harcoljon és éljen ! NICOLAE CEAUSESCU Dolgos hétköznapjaink forgatagában ritkán jut időnk elgondolkozni munkánk és általában közhasznú ténykedésünk bennünk gyökerező indítékain, pedig ez a vizsgálódás tanulságos lehet. Lévén, hogy a társadalmi építés tudatos cselekvés, tehát az ember szabad döntéseinek az eredménye, nyilvánvalóan nagy fontossága van a hozzáállásnak, amely — humánumunkból adódóan — a változtatást, az önmeghaladást ösztönzi. Forradalmi szellem a neve annak az odaadásnak, az új széles körű bevezetését és érvényesítését igénylő magatartásnak, amely a szocializmus megteremtésén munkálkodó ember sajátja. Ugyanis — mint azt Nicolae Ceausescu elvtárs is nemrég hangsúlyozta — a forradalom korántsem fejeződik be, hanem megkezdődik azzal, hogy a dolgozók átveszik a hatalmat, így az új társadalom építésének folyamatában fontos hajtóerőnek számít a forradalmi szellem. Ez a nemes erkölcsi vonás nagyon is mindennapi tényekben jut kifejezésre: abban, ahogyan munkánkat végezzük, ahogyan élünk és dolgozunk. És tetten érhető mindenütt: az ipari és a mezőgazdasági tevékenységben, a gazdasági-társadalmi és kulturális élet valamennyi területén. Bármerre megyünk, mindenütt számtalan példa tanúsítja, hogy az emberekben lankadatlanul izzik ez a szellem. Máramaros tájain is — mint szerte e hazában — az utóbbi évtizedekben, években gyökeresen megváltozott az élet. Mert olyan emberek élnek, akiknek odaadására, tudására, felelősségérzetére mindig és mindenkor számítani lehet. Ilyen embernek ismeri mindenki Kapnikon Csupri loan bányászt is. Tizenhat éve dolgozik a szakmában, jórészt megszakítás nélkül a helybeli bányavállalatnál. Váltásvezetőként nyolc ember munkáját irányítja, s ez azt is jelenti, hogy jó példával kell elől járnia. Mint mondja, náluk a munkanap mindig azzal kezdődik, hogy a váltásvezető előkészíti a munkahelyet és felfrissíti a munkavédelmi tudnivalókat. Ugyanis lent a mélyben a legkisebb figyelmetlenségnek is roppant nagy lehet az ára. Előbb elgondolkozik, a feleletet fontolgatja, csak azután válaszol a kérdésre, hogy szerinte mi a titka annak, hogy a kapniki bányaüzem már többször is elnyerte az iparág élenjárója megtisztelő címet. — Nincs ebben semmi különös — mondja — az anyagi feltételek biztosításán kívül az itt dolgozók hozzáértése és lelkiismeretes munkája az egyetlen magyarázat erre. Az emberek magatartása pedig — tegyük hozzá — mindig is szorosan összefüggött az irántuk tanúsított gondoskodással. Mint ahogy a kapnikiak esetében is történt. A régi bánya műszaki ellátottság, gépesítés, munkavédelem stb. szempontjából két évtized alatt többet fejlődött, mint az addigi sok száz év alatt, s ezt illusztrálandó, elég megemlíteni, hogy 1965- től körülbelül hétszáz millió lejt költött az állam az említett munkálatokra és az itteni bányászok munka- és életkörülményeinek a javítására. Ennek köszönhetően jelenleg majdnem két és félszer annyi ércet termelnek ki itt mint 1965-ben, s a település jellege is nagyot változott. Kapnikból nemrég város lett , ami egyrészt a helység fejlesztésének a következménye, másrészt újabb, az eddigieknél is fontosabb átalakulások elindítója. Aki csak egy-két éve nem járt Kapnikon, van mivel ismerkedjen. Sok az új tömbház és üzlet, s új a 150 ágyas kórház is. Sportpályával gazdagodott a város, most pedig korszerű művelődési házat építenek maguknak a kapnikiak. Ciupri Ioan azt is lényegesnek tartja, hogy ott hagyománya és becsülete van a bányászszakmának. A bányavállalat dolgozóinak közel egyharmadát teszik ki a fiatalok, akik jórészt azért választották ezt a cseppet sem könnyű mesterséget, mert apáik, nagyapáik is a föld kincseit kutatva keresték meg a mindennapi kenyeret. Megannyi példa bizonyítja, hogy a lelkiismeretesség örökletes tulajdonság. Így a Briscan„dinasztiát“ — apát és fiát — az üzem legjobbjai között tartják számon, s hozzájuk hasonló család még bőven akad. Különben is, a példaképek ott, közöttük élnek. Geloman Vasile, Sitaru Nicolae, Lázár József, Rusu Nicolae neve szinte fogalommá vált: a szakértelem és a felelősségérzet szimbólumává. A megye vezető iparága ” a bányászat, pontosabban a színesfémérc kitermelése, amely nem csupán az ottani lakosság jelentős hányadának biztosítja a megélhetési forrást, de egész nemzetgazdaságunk fejlesztéséhez is számottevően hozzájárul. Máramaros adja ma az ország ólom- és cinktermelésének jelentős hányadát, de réz, arany, ezüst stb. kerül még elő a föld gyomrából. Az ágazat további gyors ütemű fejlesztését országépítő terveink irányozzák elő; ezek szögezik le, hogy a jelenlegi ötéves terv idején a színesfémérc kitermelését több mint kétszeresére kell növelni. Komoly feladatot jelent ez az iparág valamennyi dolgozója számára, így a műszaki-tudományos alkotás terén dolgozók számára is. Tudják ezt a nagybányai Bányaipari Központban, ugyanis a párt XII. kongreszszusán felhívást intéztek a műszaki szakemberekhez, hogy szenteljenek fokozott figyelmet és több időt a kutatásnak. És úgy vélik, hogy ez elsősorban önmagukra nézve kötelező, hiszen az utóbbi években sok-sok újítást, észszerűsítő eljárást dolgoztak ki a máramarosi szakemberek. Ez derült ki azon a Nagybányán megrendezett kiállításon és szimpozionon is, amelyre a Megéneklünk, Románia fesztivál keretében kibontakozott műszaki-tudományos alkotó tömegmozgalom országos döntője alkalmával került sor, hogy szemléltessék a bányaipari dolgozók által az utóbbi két évben bevezetett új technológiákat, ésszerűsítéseket. Az ágazat Máramaros megyei szakemberei méltán lehetnek büszkék arra, hogy a kiállításon bemutatott műszaki alkotások egyharmada az ő névjegyüket viseli. Az iparközpont ércelőkészítéssel foglalkozó munkaközössége például első díjat nyert egy olyan találmánnyal, amely lehetővé teszi az úsztatásban használt egyik igen fontos anyag hazai előállítását. Új habképző reagensről van szó. Ezt eddig külföldről kellett megvásárolni drága pénzért, most pedig vegyipari másodtermékekből állítják elő (az előbbihez viszonyítva) potom áron. Gabrian Lidia mérnöknő, az egyik társszerző, több mint húsz éve tervezi, kutatja és most irányítja a színesfémérc előkészítési és feldolgozási technológiáit — Nagyon jó nálunk a munkaszellem — mondja — s bár nem ez a közvetlen feladatuk, a csoport minden tagja foglalkozik kutatással is. Ez úgyszólván kötelességünk, mert a máramarosi érc roppant szeszélyes, bonyolult műszaki eljárásokkal kell kicsikarni belőle az értékes fémeket. Hogy miben látja megnyilvánulni a forradalmi szellemet? Hát egyszerűen abban, amit nap mint nap végez, mert az ő nemzedéke el sem tudja képzelni az életet anélkül a bizonyos érzelmi-szellemi többlet nélkül, aminek feltétlenül hozzá kell adódnia a munkához, általában az ember cselekedeteihez, s amit valóban, forradalmi szellemnek lehet nevezni. És még hozzáteszi: ő mindig úgy érezte, hogy odaadásával. D. Bartha Margit (Folytatása a 3. oldalon)