Előre, 1983. november (37. évfolyam, 11175-11200. szám)
1983-11-01 / 11175. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA ERŐTELJESEN ÖSZTÖNÖZVE NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK A TERMÉS NAPJA ALKALMÁBÓL KÜLDÖTT ÜZENETÉTŐL VASÁRNAP A SZÁNTÓFÖLDEK SOK SZÁZEZER MŰVELŐJE DOLGOZOTT erőt nem kímélve az őszi munkák mielőbbi befejezésén Vasárnap országszerte munkanap volt a földeken. Nicolae Ceausescu elvtársnak a Termés Napja alkalmából küldött Üzenetétől erőteljesen ösztönözve több százezer mtsz-gazda, állami vállalati dolgozó, mezőgépész és agrárszakember, a segítségükre siető vállalati és intézményi dolgozóval együtt, odaadóan munkálkodtak a még határban lévő termés mielőbbi begyűjtésén, behordásán és elraktározásán, de a jövő esztendei só termés feltételeinek megteremtésén is. A Temes megyei Kinnyésen például már kora hajnalban kint volt a falu apraja-nagyja és ki a még fákon lévő almatermés leszüretelésén, ki pedig a szántóföldek káróktól való megtakarításán dolgozott. Igyekeztek a dinnyésiek, hiszen saját példájukat említhetik arra, hogy az időben elvégzett teendőkkel lehet csak a hektárhozamot növelni. S éppen ezért igyekeznek földbe akasztani az ekét, s meggyorsítani a szántás ütemét úgy, hogy még november 19-ig végezzenek az őszi szántással. Mert a tavaly is ezt tették és az eredmény, hogy kukoricából nem kevesebb mint 13 631 kiló csövesterményt törhettek le hektáronként. Igaz, a búzahozamukkal sem kell szégyenkezniük: 6763 kiló kenyérgabonát arattak egy hektárról. Persze, nemcsak Dinnyésen, hanem más vidékeken sem ültek ölbetett kezekkel a szántóvetők. A Brassó megyei prázsmári állami mezőgazdasági vállalatot nem kell különösebben bemutatni az agrárszakembereknek, eredményeiről messze.Tildán híres, a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett egység. Az idén is, a szorgos munkának köszönhetően, remekeltek: burgonyából 650 hektárról átlag 45 031 kilogramm gimót termeltek. És örvendetes, hogy példájukat más Brassó megyei egységek is követték. Ennek köszönhetően az idén 32 030 tonnával több burgonyát és 12 003 tonnával több búzát adhattak át a Brassó környéki földművesek az állami központosított alapnak mint tavaly. Ide az idei Termés Napja nemcsak a mérlegkészítés ideje volt az ország e táján. A traktorgyár, a tehergépkocsigyár, a Rulmentul és az Electroprecizia vállalatok több mint 21 033 dolgozójának segítségével az itt élő mtsz-tagok igyekeztek az utolsó hektárokról is kiásni és beszállítani a cukorrépát. Mert semminek, de semminek nem szabad elvesznie a megtermettekből. S ez a cél hajtotta a iadi-i termelőszövetkezetek tagságát is. Vasárnap nem kevesebb mint 3709 fogattal és 1503 utánfutóval szállították, hordták a kukoricát az átvevő központokba. Ugyanakkor biztonságba helyeztek 5933 tonna rápagyökeret is, 1000 tonnával többet, mint amennyit a grafikon előírt. És a felszabadított területeken megindították az eket húzó traktorokat. Mert amint pártunk főtitkára a Termés Napja alkalmából intézett Üzenetében nyomatékosan hangsúlyozta, meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy az összes munkálatok időbeni és jó minőségű elvégzésével, a megszabott agrotechnikai normák és szigorú szabályok betartásával 1984-ben rekordtermést értünk el a mezőgazdaságban. És földműveseink, mint láthattuk, a még határban lévő termés gyors behordásával párhuzamosan megkezdték a jövő esztendő csúcshozamainak megalapozását is. A TEMESVÁRI CUKORGYÁR VÁRJA A NYERSANYAGOT BÁNATBAN IS BE KELL FEJEZNI AZ ŐSZI BETAKARÍTÁST A hidegre fordult időjárás megköveteli, hogy minden gazdaságban mihamarabb begyűjtsenek mindent, az utolsó tonna kukoricát, cukorrépát, zöldséget, gyümölcsöt is raktárba szállítsák, rendeltetési helyére juttassák. A rossz idő, a fagyveszély következtében ugyanis ezután a terménykárosodás Bánátban is egyre nagyobb arányokat ölthet, arról nem is beszélve, hogy az esőzések beálltával, megnehezülhet, több üzemanyagot igényel a terményszállítás. És a késedelemért nagy árat kell fizetni, mint 1980-ban például, amikor a december eleji fagy és havazás még csaknem kétezer hektár területen termesztett cukorrépát talált a földben, illetve kiszedve, de elhordatlanul Temes megyében. Egyébként az ország egyik legfőbb cukorrépatermesztő vidéke Temes megye, ahol több, mint 15 ezer hektár területet foglalt el az idei vetésforgóban e fontos ipari növény. A baj csak az, hogy eddig alig 9000 hektárról szedték ki a répát, jócskán várt tehát még begyűjteni való. Mint ahogyan elgondolkoztató és a szállítások ütemét erősen sürgető tény az is, hogy több mint 30 ezer tonna termény ott áll a földeken halmokban. Márpedig az köztudott, hogy ezután a földön, szabadban való tárolás jelentős veszteséggel jár. Szó se róla, ott, ahol a begyűjtési idény első napjától kezdve ütemesen, felelősségteljesen dolgoztak, már nem okoz gondot a cukorrépa. A román sztamorai, ötvösdi és lovrini termelőszövetkezetekben például napokkal ezelőtt végeztek a cukorrépa begyűjtésével, de jól állnak a munkával a gottlobi, lenauheimi, csenei és néhány más gazdaságban is. Pedig a lenauheimiakat igen nagy erőpróba elé állította a cukorrépa begyűjtése, mivel a megyében ők termesztettek a legtöbbet, nem kevesebb, mint 550 hektáron. — Sajnos, vannak olyan egységek is, melyek sok gondot, nehézséget okoznak nekünk — panaszkodott joggal Brata Constantin mérnök, a temesvári cukorgyár mezőgazdasági osztályának vezetője. — Akár hiszi, akár nem, de a rakovicai, drigoesti-i és a hittyiási mtsz-ben még hozzá sem fogtak a cukorrépa szedéséhez, noha a terv szerint már szeptemberben jelentős mennyiségű terményt kellett volna kapnunk tőlük! Az említett három gazdaságban azzal „magyarázzák a bizonyítványt“, hogy a burgonyaásás és más munkák miatt késtek meg a cukorrépa betakarításával. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Annyit mindenképpen, hogy a késlekedésnek, mulasztásnak is van határa, s november elején mégiscsak hozzá kellene látni a cukorrépa ásásához. De szorgalmazni, siettetni kell ezt a munkát Nagyjécsán, Kisbecskereken, Újhelyen és jó néhány más helyen is. Mert mindenképpen gyenge teljesítménynek tekinthető az, hogy a nagyjécsai termelőszövetkezeti tagok például a 350- ből mindössze száz hektár területről gyűjtötték be a cukorrépát. Az idő előrehaladott, a cukorrépa szedése és elszállítása erősen sürget Temes megyében. Mivel a munkaerő felszabadult megannyi teendő alól, át lehet és át kell csoportosítani a répaföldekre. . Persze, a szállítókapacitás ésszerű kihasználására, s a rakodások meggyorsítására is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Mert az újpécsi mtsz-ben még 1200 tonna répa áll halmokban a földeken, Szerbszentmártonon és Gyűlvészen 900—900, Fényen meg 800 tonna. De nem sokkal jobb a helyzet ilyen tekintetben a nagyremetei, temesligeti, bacsai, nagyszentpéteri és néhány más gazdaságban sem. Márpedig a kockázat nagy, a termálkárosodás veszélye ezután fokozódik, napról napra nő. Ennek tudatában kell tehát dolgozni a temesi cukorrénaföldeken, hogy az utolsó kiló édesgyökeret is mielőbb kiássák a földből, onnan pedig elhordják az átvevő helyekre. Deme János SZOLGÁLTATÁSOK IÍJ SZEREPKÖRBEN . SEPSISZENTGYÖRGYI TAPASZTALATOK A lakossági szolgáltatások további javítása is szerepelt az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésének napirendjén. A figyelem többek között kiterjedt arra is, hogy miként igazodnak a szolgáltatást nyújtók, köztük a kisipari szövetkezetek a nagyközönség igényeihez. Az összes helységekben, beleértve a legtávolibb falvakat is, a lakossági elvárásokhoz igazított jó minőségű szolgáltatásokat kell biztosítaniuk az illetékeseknek, szögezte le a Politikai Végrehajtó Bizottság. Ilyen gondolati összefüggésben vizsgáltuk meg, hogyan tesz eleget a követelményeknek a sepsiszentgyörgyi kisipari szövetkezet. Kilenc szabóság, egy cipőkészítő- és ötjavítóműhely, két kötöde, öt női-, öt férfifodrászat, két hangfelvevő laboratórium, gyorsmosoda, más jellegű egység tartozik hozzá. Az évek során a hálózat fokozatosan bővült, új egységek nyíltak a lakónegyedekben is. Ennek ellenére AZ üzlethálózat 65—70 SZÁZALÉKA A VÁROSKÖZPONTBAN TALÁLHATÓ. A régi Szemerján, a belvárostól sepsiszentgyörgyi viszonylatban is kissé távol, nem találni egyetlen kisipari szolgáltató egységet sem. A Lenin út 45 számtól, a divatháztól az állomásig szintén megszakad a szövetkezeti üzletek láncolata. Nemrégiben az Augusztus 23 sugárúton nyílt egység, melynek rövid működési ideje máris azt bizonyítja, hogy a megyei szövetség vezetősége, a szövetkezet illetékeseivel a tényleges szükségletek felmérése alapján javíthat a lakossági szolgáltatások minőségén, változatosságán és a városnegyedek közötti megoszlásán. Maradjunk még egy gondolat erejéig a hálózat városrészek közötti megoszlásánál. Sepsiszentgyörgyön, a hajdani kisiparosok és kiskereskedők városában a Csíki utca többé-kevésbé a szűcsök székhelye volt. Ma is két ilyen szövetkezeti egység működik az utcában. Jánó József szűcs szerint akkor is rengeteg munkájuk lenne , ha az utcában egymást érnék a műhelyek. A szűk helyiségben felgyűlt „megvarrandó“ a mondottakat támasztja alá. A szövetkezeti egység szervezése és működése — a fiatal mester és felesége szövetkezeti tagként saját termelőeszközeinek igénybevételével dolgozik — pedig jó példát kínál arra, hogy a kisipari szövetkezetek minimális befektetéssel, fizikai személyek szövetkezeti, esetleg szerződéses alapon való bevonásával, hogyan fejleszthetik a szolgáltatási hálózatot. Jánó József nagyapjától tanulta a mesterséget, alkalmi tanítómesterétől, az átelleni szűcsműhelyt ma is fenntartó Császár Gábortól, amit még tudnia kellett. Az alig húsz és egynéhány éves fiatalember másfél évvel ezelőtt vállalta fel az üzletet. Eleinte egyedül, most feleségével ketten vannak szinte egész nap az üzletben. A mester kikészíti a bőrt, festi, szabja, varrja a kabátokat, sapkákat. Az asszonyka egyelőre a béléseket varrja, eldolgozásokat végez, mert még sokat kell tanulnia. Mindketten, de elsősorban a szakmájára büszke mester nagyon örvend annak, hogy másfél év alatt EGYETLEN MEGRENDELŐNK SEM KIFOGÁSOLTA MUNKÁJUKAT. Pedig jópár kabát került ki már a Jánó féle műhelyből, ahonnan ilyenkor, az idény teljében, havonta 20—25-öt is elvisznek. Az említett két szűcsműhelyen kívül még kettő működik a városban. Egyik a Szilágyi féle, hasonló alapon, a másik, az állomás környéki egység. A megyeszékhely és méginkább a megye szükségleteihez képest szerény szűcsműhelyhálózat fejlesztését, körülményessé teszi az, hogy a ruházkodási profiltól idegen fa- és fémszövetkezethez tartozik. Pár évvel ezelőtt, amikor átszervezték a kisipari szövetkezeteket, az egyszerű megoldást választották: a legnagyobb szűcsműhely a fa- és fémszövetkezet mellett található, tartozzanak hát ehhez a szövetkezethez! Az átmeneti intézkedést mindmáig nem követte úl, noha a szervezési forma nem segíti elő a tevékenység jó kibontakozását. A kisipari szövetkezet vezetői nem idegenkednek az átirányítá, gondolatától, de nem is sietnek elébe. A hálózat fejlesztése, a gyártmányok választékának növelése, a 940 Barabás Gizella (Folytatása a 3. oldalon) A orfjul Departamentul Export-Import prest P. O. Box 136-137 - Telex: 11226. ára 50 iont Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. XXXVII. Redactia ELŐRE. 79776 Bucuresti 33. Piata Scinteii 1. sector L árfolyam ELŐRE szerkesztősége, 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11175. szám, Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 1803 02. I 1983. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok. november 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. kedd Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: It.EXIM - A HAZA ÖSSZES FIAI TUDATÁBAN LELKES VISSZHANGRA TALÁLT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS AZ SZDEF MOZGÓSÍTÓ BÉKEFELHÍVÁSA A VILÁG MINDEN NÉPÉVEL EGYÜTT VÉDJÜK MEG AZ EMBERISÉG BÉKÉJÉT! (3. oldal) ÚJABB IPARÁGAZATOK DOLGOZÓI SZEMÉLYZETÉNEK EMELKEDIK A JAVADALMAZÁSA Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának a dolgozó személyzet javadalmazás-emeléséről szóló Törvényerejű rendelete előirányzatainak megfelelően november 1-től, tehát mától kezdődően újabb iparágazatokban kerül sor a dolgozó személyzet javadalmazásának emelésére. Olyan ágazatokról van szó , a Gépipari Minisztériumnak, illetve a Szerszárkigépipari, Elektrotechnikai és Elektronikai Minisztériumnak alárendelt egységekről (beleértve azok műszaki és szerviz-szolgálatát is), amelyek kulcsszerepet töltenek be nemzetgazdaságunk fejlesztésében, és ezzel összefüggésben — elsőrendűen feldolgozó iparágakról lévén szó — az ország kiviteli termékszerkezetének alakulásában is meghatározó szerepet töltenek be. Mindezzel szorosan összefügg a fenti iparágazatokban dolgozók társadalmi megbecsülése, ami meggyőzően tükröződik a mostani javadalmazás-emelés tényében is. Ugyanakkor ismételten kidomborodik az a megkülönböztetett gondoskodás, amit pártunk és annak főtitkára, szocialista köztársaságunk elnöke, Nicolae Ceaușescu elvtárs következetesen tanúsít a dolgozók anyagi és szellemi életszínvonala emelése iránt, szoros összhangban elvégzett munkánk mennyiségével és minőségével. Hiszen, amint azt pártunk főtitkára nyomatékosan hangsúlyozza: „Ezen intézkedések alkalmazása ismételten, erőteljesen tanúsítja, hogy a párt legfőbb célja, a szocializmus lényege — az ember, annak jóléte és boldogsága, hogy mindaz, amit szocialista társadalmunkban megvalósítunk, a termelőerők általános fejlesztésére, az ország felemelésére fordítunk, ezen az alapon a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelését szolgálja." Természetesen a tarifális javadalmazás emelésének ismert arányai mellett az említett iparágazatok dolgozóinak járó régiségpótlék is jelentősen emelkedik a fenti időponttól kezdődően. Másrészt a globális akkordjavadalmazási formák kiterjesztésével, vagy — hogy most csupán ezt említsük — az exportösztönzők alkalmazásával a szóban forgó iparágazatok dolgozói személyzetének módja van — a tervfeladatok, s mindenekelőtt az exprotterv teljesítésének és túlszárnyalásának arányában — nagyobb jövedelemre szert tenni. Ám mindennek az alapja: a kifogástalanul végzett munka, és a többletvállalás. Mondhatnánk az az alkotói hozzáállás, amely a román ipari termékek versenyképességét is meghatározza. Feldolgozó iparunk — pártunk fejlesztési politikájának gyümölcseként — hatalmas potenciálra tett szert. Ennek hatékonyabb kihasználása — kamatoztatása — most, az esztendő hátra levő heteiben, de a jövőben méginkább: az itt dolgozók becsületbeli kötelessége. Ezt méltányolja egyébként a mától kezdődő javadalmazásemelés ténye is. Miklós László A TERVTELJESÍTÉSÉRT - TELJES LENDÜLETTEL! A FIZIKAI TERMELÉS EXPORTOT IS JELENT A SZÉKELYUDVARHELYI RUHAGYÁRBAN Jó hír térített be a székelyudvarhelyi ruhagyárba. A napokban készültek el egy nagyobb exporttétel utolsó darabjai, nemrég küldték el kanadai megrendelőjüknek az utolsó öltönyöket. A jó hírhez tartozik még az is, hogy az év utolsó két hónapjába is jobb lábbal lépett a vállalat, a szóban forgó időszak fizikai tervét teljes egészében fedik a külföldi megrendelések. Minek is örülhetne jobban a gyár mintegy két és félezres munkaközössége, mint annak, hogy van mit és miből dolgozni. Erre a már-már több minthírre kérdezek rá, várok választ Dombi Dezső közgazdásztól, a vállalat kereskedelmi igazgatójától. — A hír, úgy ahogy hallotta, igaz —, harmadik negyedévi árutermelési tervünket például 100,9 százalékban, a fizikait pedig 100 százalékban teljesítettük — csak éppen nem teljes. A tengerentúlra leszállított öltönyökről lévén szó feltétlen meg kell említenem azt is, hogy miért jelentett nagy értéket, emelte meg tetemesen tervteljesítésünket. Egyszerűen azért, mert gyapjúszövetből készítettük, tehát drágább textíliából dolgoztunk. Ha ugyanezt a mennyiségű öltönyt netán az olcsóbb műszálas szövetből készítettük volna, értékben jóval alul maradunk... A hátralévő két hónapra egyébként teljes kapacitásunk le van fedve, tehát fizikai tervünk meglesz vagy lenne, de értékben mégsem. Ez ismét abból következik, hogy olcsóbb nyersanyagból dolgozunk. Vagyis a más gyár, más vállalat által létrehozott kisebb vagy nagyobb értéket is beleszámítják a tervfeladatainkba. De akár olcsó, akár drága az a szövet, a mi munkásainknak egy öltöny esetében ugyanazokat a műveleteket, ugyanannyi munkát kell elvégezniük. S mindehhez tegyem még hozzá, hogy például a gyapjúszövetnél jóval olcsóbb bársonyból nehezebb dolgozni, mert vastagabb, és tapad. Hogy a ránkszabott munkát maradéktalanul elvégezzük, azt az értéket, amit mi hozunk létre hozzáadtuk a hozzánk beérkező nyersanyaghoz, a nettó termelési tervünk világosan és meggyőzően bizonyítja. Kilenc hónapra számított nettó termelési tervünket 104,7 százalékban teljesítettük. A nehezen kezelhető bársonyt említette, az ebből készülő termékektől idegenkednének a munkások? — Nehezebb vele dolgozni. De olyan nincs, hogy az ebből készülő termékeinket mellékvágányra tolnánk. Jó minőségű nyersanyag legyen, s akkor soha sincs fennakadás a munkánkban. A munkatermelékenységünk jó, az anyagköltségeket is sikerült csökkentenünk. — Mi a céljuk az anyaggazdálkodás terén? — A fajlagos fogyasztás csökkentése. Ez a hasznos anyagfelület maximális kihasználásával lehetséges. Másként feltétlen nézze meg, hogy dolgoznak szabászaink. .. A különböző textíliák észszerű kihasználásában a szabászatnak van döntő szerepe. Ígyhát a gyár hatalmas épülettömbjének földszinti műhelyei felé veszem az irányt. Az 1-es szabászat 7-es csoportját találom ma délelőtt munkában, ahol Lukács András segédmester fogad. Amikor megtudja, mi járatban vagyok, Benedek Károly főrajzolóhoz vezet, aki egy töméntelen asztal fölé hajol. Valami homokszínű műszálas szöveten igazgatja gondosan a keménypapír sablonokat. Megcsodálom munkáját. Gondolom nemcsak én teszem ezt, de tenné egy Szabó Barna (Folytatása a 3. Mason) A 2. oldalon: SPORT • TORNÁSZLÁNYAINK RAGYOGÓ SZEREPLÉSE A BUDAPESTI VILÁGBAJNOKSÁGON • Jégkorong A-osztály, A-csoport NÖVELTE ELŐNYÉT A BAJNOK • SÚLYEMELÉS • RÖGBI • Labdarúgó A-osztály NÉGY NAP ALATT - KÉT FORDULÓ