Előre, 1984. május (38. évfolyam, 11330-11355. szám)

1984-05-01 / 11330. szám

. •' . \ ■ A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA P É L JEN MÁJUS ELSEJE! pwpwiiwiiMW|[uiiiii»nMii mm*iwpmw^'i' ■ ■>■■■ im» --y—■»» ■ »■■■ " '■ " ■»*.'« " ' i «■■■ ■J'iM'.i.'i'ii iimuihi iwi1 jm w hnw i JI1UM.JNI W '1'IHWH.l E1 ■«» „Munkálkodjunk a leghatározottabban a XII. kongresszuson megszabott ama célkitűzés megvalósításáért, hogy érjük el a munka és az élet új minőségét minden szektorban NICOLAE CEAUSESCU HARCOS, FORRADALMI SZELLEMBEN M­ájus elseje, az immár csaknem száz esztendeje szép ünnepi hagyomán­­­nyá nemesedett munkásosztály napja, mindig ugyanaz: a harc, a munka és a szolidaritás ün­nepe. S ugyanakkor mindig más is: akárcsak az évszak színpom­pája, mindig új változatokkal és tartalommal gazdagodik, hi­szen — a történelem prizmáján át nézve — a tegnapi alapozó­építő május nem olyan, mint a tegnapelőtti harcos; a mai, új korszakot kiteljesítő pedig lénye­gesen különbözik az előbbiek­től. Mindenekelőtt abban, hogy forradalmibb. A harcot, a mun­kát és a szolidaritást jobban magába ötvöző. És nemcsak azért, mert egy valóban minden téren gyökeres változásokat ígé­rő és hozó, mélyreható átalaku­lásoktól és ugyanakkor megráz­kódtató vajúdásoktól vissza­­hangzó forradalmi korban üljük meg ezt az ünnepet, hanem itt, nálunk a munka, az építő-alko­tó munka tényleg forradalmi tett, a forradalmiság pedig mindenekelőtt cselekvést, mun­kát jelent, de úgyszintén a har­ci hagyományok ápolását is. Időben pedig mát és tegna­pot s egyben holnapot jelöl ez az ünnepnap. Magába sűríti a­ jelent, mert minden idegszáluink­­kal benne élünk, s a munka for­radalmi napját olyan körülmé­nyek között ünnepeljük, amikor dolgozó népünk a haza felsza­badulásának 40. évfordulóját és kommunista pártunk XIII. kong­resszusát köszöntve forradalmi felelősséggel és hazafias lelke­sedéssel váltja valóra történel­mi célkitűzéseinket; románok, magyarok, németek és más nem­zetiségűek szilárd párt körüli egységben, testvériségben mun­kálkodnak a XII. pártkongresszus és az Országos Pártkonferencia célkitűzéseinek teljesítésén, len­dítik hazánkat a közepesen fej­lett ország stádiumába, az új minőség és hatékonyság fejlő­dési szakaszába. De szimbolizálja ez a május a harcos múltat is, hiszen ezzel a nagy ünneppel egybeeső na­pokban emlékezünk meg az 1939. májusi nagy antifasiszta és háborúellenes tüntetésekről, a­­mikor a kommunista párt vezet­te és szervezte munkásosztály, a demokratikus és haladó erők — a munkásegységfront és az an­tifasiszta népfront jelszavával — messzehangzóan tiltakoztak a fasiszta veszély és a háború el­lén, amikor Nicolae Ceaușescu elvtárs, a fiatal forradalmi har­cos a királyi parancsuralom ha­tóságainak elnyomó intézkedé­seivel dacolva, forradalmi lelke­sedéssel szervezte a nép har­cát. És ugyancsak ezekben az ünnepi napokban idézzük fel a párt és a munkásosztály küzdel­mének egy másik jelentős mo­mentumát, a Munkásegység­front 1944 áprilisában történt megalakulásának 40. évfordu­lóját, az összefogásnak azt a fontos mozzanatát, amely je­lentős mérföldkövet alkotott az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszaba­dító forradalom győzelméhez ve­zető úton. Ezáltal válik a mai ünnep a harci hagyományok ünnepévé, s egyben az építés, a­ munka for­radalmi napjává. Hiszen múlt­idézésünkben is a jelent látjuk,, tegnapi történelmi harcainkból a ma odaadó munkájához me­rítünk erőt. Miközben a régi munkásnemzedékek áldozataira gondolunk, azon töprengünk, hogy az elődök nyomdokain haladva, mit adunk mi hozzá a haza anyagi és szellemi civilizá­ciójához, az ország szocialista felemelkedéséhez. Ebben az ün­nepi számvetésünkben, büszkén tekintünk eredményeinkre, lát­juk nehézségeinket és tudatá­ban vagyunk feladatainknak. Amikor Augusztus 23 megün­neplésére készülünk, amikor át­­tekinjük a felszabadító forrada­lom óta megtett 40 esztendőt, mindenekelőtt pártunk bölcs po­litikájára gondolunk, arra a po­litikára, mely az egykor elmara­dott és háború marcangolta Ro­mániát gyors ütemben fejlődő, korszerű ipari-agrárországgá vál­toztatta, amely az ipari terme­lést ez alatt a 40 esztendő alatt több mint ötvenszeresére emel­te,, fejlődő szocialista gazdasági ággá virágoztatta a mezőgazda­ságot, történelmi győzelmekre vezetett bennünket a termelési és társadalmi viszonyok, a tudo­mány, az oktatás és a kultúra területén, a nép anyagi és szel­lemi életszínvonalának emelésé­ben. Miként pártunk Központi Bizottsága ez év márciusi ple­náris ülésének határozata ki­domborítja, az 1944 augusztusi történelmi aktus óta eltelt négy évtized eredményekben gazdag útján új történelmi szakaszt nyi­tott a IX. pártkongresszus, amely időszak a haza történelmének leggyümölcsözőbb érája. Ezen időszak minden megvalósítása elválaszthatatlanul ‘ _ kötődj'« Nicolae Ceausescu elvtárs roff­­pont gazdag elméleti és­ fárad­hatatlan gyakorlati munkássá­gához, kiemelkedő vezetői sze­mélyiségéhez. Ennek a korszaknak a jegyé­ben köszöntjük mostani május elsejénket is. Köszöntésünk a munka nagy csatájától vissz­hangzik: románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek testvériségben, vállvetve küzde­nek nagy terveink valóra váltá­sáért, azért, hogy országunkat magasabb fejlődési stádiumba lendítsék, gyorsabban fejlesszék az energia- és nyersanyag-ala­pot, mielőbb elérjék a munka és az élet­ új minőségének szaka­szát, csökkentsék az anyagfo­gyasztást, magasabb szinten ér­tékesítsék az összes anyagi és szellemi erőforrásokat, tovább erősítsék a munkásönigazga­tást, gyakorlatba ültessék pár­tunk nagyszerű országépítő programdokumentumait. Ennek jegyében. Augusztus 23 és a XIII. pártkongresszus köszöntése szellemében bontakozott ki a nagy szocialista munkaverseny az 1984. évi terv és az egész öt­éves terv teljesítéséért, az egész gazdasági tevékenység haté­konyságának emeléséért. A ter­ven felül termelt tonnák, mé­terek, tejek tíz- és százezreiben, millióiban konkretizálódnak ezek a versenyvállalások a gyárak­ban és üzemekben, a szántóföl­deken pedig szorgos földműve­lőink, mezőgépészeink mindent megtettek, megtesznek a tavaszi kampány időben és jó minőség­ben történő elvégzéséért, a re­kordtermés megalapozásáért. Ez az ünnep is jó alkalom arra, hogy dolgozó népünk újból ki­nyilvánítsa: mindent megtesz Nicolae Ceausescu elvtárs út­mutatásainak gyakorlatba ülte­téséért. Az ipari, építkezési, szállítási dolgozók, a tudomány, a kutatás és az oktatás terüle­tén tevékenykedők, a mezőgaz­dasági dolgozók, s a többi gaz­dasági szektor dolgozói szün­telenül erősítik kommunista fele­lősségüket, forradalmi igényes­ségüket, annak tudatában, hogy csak dinamikus, fegyelmezett és odaadó munkával járulhatnak hozzá a haza további felvirágoz­tatásához, nagyszerű program­jaink teljesítéséhez. Mindannyian tudatában va­gyunk annak, hogy jó mun- ' rfeitresok a­ ’Szadafista lebreániót emeljük a civilizáció­­ magasabb fokára, hanem tevé­kenyen elősegítjük a béke, a demokrácia és a szocializmus nemzetközi erőinek szilárdulását, a szocializmus világtekintélyének növekedését is. Ebben a szel­lemben kapcsoljuk össze belső teendőinket a haladásért folyó nemzetközi harccal; ebben a szellemben ápoljuk hagyomá­nyos szolidaritásunkat a dolgo­zók nemzetközi összefogásának ünnepén. S így éltetjük tovább és gazdagítjuk új tartalommal munkásmozgalmunk harcos ha­gyományait, fejezzük ki militáns szolidaritásunkat az összes kom­munista és munkáspártokkal, a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a nemzeti felszabadí­tó mozgalmakkal, valamennyi Mihálka Zoltán (Folytatása az 5. oldalon) -1 TESTVÉRI EGYSÉGBEN, EGYÜTT AZ ORSZÁG NÉPÉVEL D­olgos hétköznapjaink­ban, amikor az ország népe céltudatos, ko­moly munkával végzi soron levő feladatait, jelent építő és jövőt tervező felelősségtel­jes kötelezettségét, a hagyo­mányhoz híven olykor az el­végzett munka tiszta örömé­vel teszi meghittebbé, telje­sebbé ünnepeit. Hiszen a szor­gos román nép a megfeszített munka sűrűjében sem feled­kezik meg ünnepeiről, az elő­dök küzdelmes életének, ön­feláldozó harcának és áldásos cselekedeteinek a méltó meg­emlékezéséről, a jelenkor ki­emelkedő politikai és közéleti eseményeinek, személyisége­inek, a tiszteletteljes köszön­téséről. Ilyen kivételes momentum Május elseje­­is, a munka, a világ dolgozói összefogásának ünnepe. S ezt az ünnepet szá­munkra egy évforduló is kü­lönlegessé teszi; most emlé­kezünk meg az 1939. május el­sejei nagy antifasiszta és há­borúellenes tüntetés 45. évfor­dulójáról, arról a nagy vissz­hangot kiváltott, s a román nép haladás- és demokratikus törekvéseit, szabadság- és függetlenségi óhaját ismétel­ten kinyilvánító megmozdulá­sáról, amelynek egyik szerve­zője, irányítója a rettenthetet­len forradalmár és lánglelkű hazafi, Nicolae Ceausescu elv­társ volt. Természetes tehát, hogy ezen az emlékezetes napon nagyra becsült vezetőjét köszönti az ország népe, s vele együtt e tá­jak tesvéri barátságban élő ro­mán és magyar lakói. S ez a szívből fakadó köszöntés nemcsak a figyelmességet, a mélységes tiszteletet jelenti, hanem éppúgy az őszinte ra­gaszkodást és a messzemenő megbecsülést is. A határtalan szeretetet, amellyel a közös haza minden lakója, kétkezi és szellemi dolgozója körülve­szi és követi. Nicolae Ceaușescu elvtársat azon az úton, amelyet forra­dalmi tisztánlátásával, a rea­litások sokoldalú, tudományos elemzésével jelölt ki, és ame­lyen hazánk, népünk , biztos léptekkel halad a szabadság, a demokrácia, a fejlődés, a szocialista civilizáció és a jó­lét újabb és újabb magaslatai felé. Mindez meggyőzően juttat­ja kifejezésre azt a valóságot, amely az új Romániát jellem­zi; azt a szilárd elhatározást, amellyel a nagyszerű szocia­lista jelenét és kommunista jövőjét szabadon építő román nép, tágabb vagy szűkebb szülőföldünkön minden gyer­meke a legjobbat, a legtöbbet adja azért, hogy valóra vált­suk a párt programját, a XII. kongresszus és az Országos Konferencia célkitűzéseit; azt a megbonthatatlan egységet, amellyel a szocialista építés­ben összeforrott nagy közös­ségünk — románok, magya­rok, németek és más nemze­tiségűek — zárkózik fel a párt és vezetője köré. Hiszen közös múltunkat tudva, a jelen fel­adatait vállalva és teljesítve, meggyőződéssel vállaljuk, hogy ebben a megbonthatatlan egységben gyökerezik pár­tunk, államunk, munkásde­mokráciánk, nemzetiségi kü­lönbség nélkül egész népünk ereje, minden eddig elért si­kerünk. Ezen az ünnepen is — me­lyet az antifasiszta és antiim­­perialista, társadalmi és nem­zeti felszabadító forradalom 40. évfordulója jegyében ü­­lünk meg­ — azokat a nagy­szerű eredményeket idézzük fel, amelyeket a szocialista é­­pítés éveiben, s különöskép­pen az utóbbi közel két évti­zedben értünk el, egy arány­lag rövid, de termékeny idő­szakban, melyet joggal neve­zünk az ország történetében a leggazdagabbnak, a leggyü­mölcsözőbbnek. Olyan új korszak ez, mely a tények e­­rejével bizonyítja, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs eszméinek gazdagságával, szervezői fáradhatatlanságá­val, kezdeményezésével, ha­tározott magatartásával, for­­radalmiságával a népünkben rejlő hatalmas teremtő erőt és akaratot testesíti meg, s hogy személyisége mennyire meg­határozó jelentőségű korunk­ban, életünk minden pillana­tában. Szocialista jelenünk való­sága bizonyság arra, hogy a­(Folytatása az L. oldalon) írta RAB ISTVÁN, az RKP Kovászna megyei bizottságának első titkára MÁJUS ELSŐ NAPJÁRA úgy készül az ember, ahogy csak nagy eseményekre szokás készülődni, az élet legnagyobb eseményeire. Készül derűs lélekkel, várakozással, bizakodással, az újrakezdés boldog izgalmával. Példásan, ahogyan azt a természettől látja, a fáradhatatlanul megújuló ter­mészettől, a fáktól, a bokroktól, amelyek virágot, le­velet bontanak a május első napjára, illatos ígéretét a termésben gazdag ősznek. A május első napjára úgy készül az ember, ahogy csak nagy ünnepekre készülhet, készül ragyogóra si­­kált-tisztított ablakokkal, hogy messzire lásson a szem, készül rendbetett lakással, fölsepert udvarral... A kertjében már zöldülnek az ágyások, levelet hajt a kimetszett szőlőtőke, és fehér ruhában pompáznak a cseresznyefák, méhek zsibongásától vibrál a le­vegő. És olyan a határban a föld, mintha minden rögé­­hez-morzsájához gondos kezek nyúltak volna, hogy felpuhítsák és elegyengessék, hogy bevessék okosan, emide búzát, oda rozsot, árpát, lóherét. Hányféle zöld­del zöldellnek ezek a takaros földparcellák, nincs festő ecsetje, amely kikeverhetné a zöldnek ennyi ár­nyalatát, színváltozatát, nincs színes fénykép, amely rögzíthetné a zöldnek e számtalan változatát, erre csak a természet, a földanya, a tavasz képes. Igen, a május első napjára úgy készül az ember, ahogy csak nagy ünnepekre szokás, fölsepri a járdát és a gyárudvart, megtisztogatja a gépét és íróasztalán rendszerbe szedi-rendezi a papírlapokat, akár a gon­dolatait. . . • • • Ez a nap a hit, a bizakodás napja, azé a meggyőző­désé, hogy két kezünk munkája nyomán jobbá, szebbé válik a világ, jobbá, igazabbá válik az élet, hiszen minden ezen múlik, a munkán, csak ennek, csak a munkának, a szorgalomnak az eredménye teheti gaz­dagabbá az életet, jobbíthatja meg sorsunkat, jöven­dőnket. Ez a nap ezért a munkásé, ezért a dolgozó emberé szerte a világon, az összefogás napja ez, a hasznos, értelmes cselekvésben való összefogásé, ezen a napon válik szimbolikussá a felemelt munkáskéz, a jövőbe helyezett bizakodás szimbólumává. Bizakodásé a jövőben, a munkában, a békés, dol­gos hétköznapokban. Györffi Kálmán 6 oldal Departamentul Export-Import presa P. O. Box 133-137 — Telex: 11223. áfa 50 bani Bucure$ti str. 13 Decembrie nr. 3. XXXVIII. Redactia ELŐRE. 79776 Bucure$ti 33. Piata Scinteii 1, sector 1. évfolyam ELŐRE szerkesztősége. 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11330. szám, Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. I 1984. I Előfizetéseket elfogadnak az összes k­lítikt­­ postahivatalok, MftJUJ I., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. keddi Lapunkat külföldre a következő címen ______________ lehet megrendelni: ILEXIM — NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS találkozott Jannisz Banniasz elvtárssal, a Görögországi (belső) Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárával Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára április 28-án, szomba­ton találkozott Jannisz Ban­niasz elvtárssal, a Görögorszá­gi (belső) Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárá­val, aki küldöttség élén a Ro­mán Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága meghívására láto­gatást tett országunkban. A vendég kíséretében volt Evangelosz Diamantopoulosz elvtárs és Elli Papakonsztan­­tinou elvtárs, a Görögországi (belső) KP KB Politbürojának tagjai. A találkozón részt vettek a következő elvtársak: Ilie Ver­det, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Ion Stoian, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a KB titkára ■és Qjimpia Bolomanescu, az RKP KB póttagja, a KB helyet­tes osztályvezetője. Jannisz Banniasz elvtárs tol­mácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak a Görögországi (bel­ső) Kommunista Párt vezető­sége meleg üdvözletét, nevében haladást és jólétet kívánt a ba­ráti román népnek. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönő szavakat mondott, me­leg üdvözletét és legjobb kíván­ságait küldte a Görögországi (belső) Kommunista Párt veze­tőségének és tagjainak, vala­mint a baráti görög népnek. A meleg, elvtársi légkörben lefolyt megbeszélésen megelé­gedéssel állapították meg a két párt együttműködésének fejlődését, hangsúlyozták, hogy bővíteni kívánják az együtt­működést a román nép és a gö­rög nép hagyományos baráti kapcsolatai szellemében, a meg­értés, a jószomszédság balkáni ügye, az enyhülés és a koope­ráció európai és egyetemes ügye érdekében. A nemzetközi politikai élet időszerű kérdéseivel kapcsola­tos véleménycsere során hang­súlyozták, a népeknek fokozott erőfeszítéseket kell tenniük a fegyverkezési hajsza megszün­tetéséért és az atomháború veszélyének kiküszöböléséért, a leszerelés és elsősorban a nuk­leáris leszerelés végrehajtásá­ért, ami napjaink alapvető problémája. Ilyen összefüggés­ben kiemelték annak a fontos­ságát, hogy erősítsék a kommu­nista és munkáspártok, a szo­cialista, szociáldemokrata pár­tok, más haladó és antiimpe­­rialista pártok és erők, az ösz­­szes népek együttműködését az enyhülés, a leszerelés, a béke és az együttműködés politikája diadaláért, minden egyes nem­zet szabadság-, függetlenség és haladás eszményei valóra vál­tásáért. .­­.^ Úgyszintén kidomborították, le kell állítani a közép-ható­távolságú amerikai rakéták e­­gyes nyugat-európai országok­ba való telepítését és le kell mondani a Szovjetunió által bejelentett nukleáris ellenintéz­kedésekről, fel kell újítani a szovjet—amerikai tárgyalásokat, hogy megállapodás szülessen és hozza meg a kontinens mente­sítését a rakétáktól, távlatilag pedig az összes nukleáris fegy­verektől. Mint hangsúlyozták, fontos szerep hárul a népek békehar­cára, az utóbbi időben kibonta­kozó nagy leszerelési és hábo­rúellenes megmozdulásokra, s rámutattak, hogy fokozni kell a tiltakozásokat a fegyverkezési hajsza és különösen a nukleáris fegyverkezés ellen. Mint megállapították, külön­leges fontosságú a katonai ké­szültségcsökkentés folyamata szempontjából nukleáris fegyer­­mentes övezetek kialakítása Európában, valamint más kon­tinenseken. Ilyen összefüggés­ben kiemelték, hogy a Balkánt a béke és a jószomszédság, az együttműködés és a megértés, nukleáris fegyverektől és ide­gen katonai támaszpontoktól mentes övezetévé kell változ­tatni. A továbbiakban rámutat­tak, hogy pozitív lépések tör­téntek a többoldalú balkáni együttműködés előmozdítását, a bizalom, az együttműködés és a biztonság balkáni légkörének megteremtését szolgáló össze­jövetelek szervezése terén, s kiemelték, hogy tovább kell építeni a kooperációs folyama­tot a térségben egy magas szin­tű találkozó előkészítése céljá­ból. Rámutatva, hogy mindent meg kell tenni az összes állam­közi viszályok békés, tárgya­lásos rendezéséért, hangsúlyoz­ták: a ciprusi kérdést a két kö­zösség képviselőinek tárgyalás útján kell megoldani minden külső beavatkozástól mentesen és az ENSZ közreműködésével, biztosítva a sziget görög és tö­rök lakosságának békés egymás mellett élését egy független ál­lam keretében, szavatolva to­vábbá Ciprus biztonságát és te­rületi épségét, el nem kötele­zettségi státusának fenntartását. A Görögországi (belső) KP KB titkára rámutatott, hogy pártja és a görög nép messze­­­menően nagyrabecsüli Románt . Nicolae Ceausescu elvtárs nem­­­zetközi erőfeszítéseit és kezd­­­ményezéseit a béke, a megér­­tés és az együttműködés lég­körének megteremtéséért. A találkozó keretében kidom­borították a fejlett és a fejlődő országok közötti szintkülönbsé­gek csökkentésének fontosságát egy új gazdasági világrend meg­teremtése érdekében, amely biztosítaná minden egyes nem­zet szabad és független fejlő­­dését a gazdasági és társadalmi haladás útján. Országos tudományos ülésszak a Munkásegységfront megteremtésének 40. évfordulója és az 1939. május 1-i nagy tüntetések 45. évfordulója alkalmából • • ünnepi fogadalom: Állandóan erősítjük a nép egységét a párt körül, Nicolae Ceausescu elvtárs körül a pártprogram példás valóra váltása szolgálatában TÁVIRAT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez Mélyon ticatolt óc osorozott fordulója alkalmából rendeztek meg. kifejez! melyen hsíibi­ es szelesen forró elismerését, mély tiszteletét, megkülönbött Nicolae Ceausescu elvtárs s­zetett nagyrabecsülését és legmesszebbmenő há­­­fáját önnek, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Az országos tudományos ülésszak, amelyet a Ceausescu elvtárs, a jeles forradalmár harcos­ Munkásegységfront megteremtése és az 1939. má- nak, a lánglelkű hazafinak, a munkásosztály, az jus 1-i nagy antifasiszta és háborúellenes tűnte- egész román nép egységéért, a szabad és függet­­tesek — kiemelkedő mozzanatai voltak ezek az len hazánk sokoldalú haladásáért folytatott kü-'­­összes demokratikus, antifasiszta, hazafias erők, delem eltökélt harcosának, a kortárs világ ki­­az egész román nép mozgósításának az antifa- emelkedő egyéniségének, mindazért, amit a ház­­iszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felemelkedéséért, a civilizáció és a haladék felszabadító forradalom előkészítésére és sikeres újabb csúcsainak megh­ódít­isáért, egész nemze lebonyolítására — 49. évfordulója, illetve 45. év­­tünk jólétéért és boldogságáért tett és tesz. A MUNKÁSEGYSÉGFRONT MEGTEREMTÉSE 40. ÉVFORDULÓJÁNAK ÉS AZ 1939. MÁJUS 1-I NAGY ANTIFASISZTA ÉS HÁBORÚELLENES TÜNTETÉSEK 45. ÉVFORDULÓJÁNAK SZENTELT ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK RÉSZVEVŐI (Folytatása az 5. oldalon)

Next