Előre, 1984. szeptember (38. évfolyam, 11434-11459. szám)
1984-09-01 / 11434. szám
4 ROMÁNIA NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK VEZETÉSÉVEL aktív részvevője a békéért vívott harcnak A külföldi sajtó továbbra is tükrözi azt a kivételes nagyrabecsülést, amely a szocialista Románia ragyogó megvalósításait övezi, azt a rendkívüli tiszteletet, amellyel Nicolae Ceausescu elvtársnak a szocializmus és kommunizmus Románia földjén való diadaláért kifejtett érdemdús munkásságát körülveszik, s nagy teret szentel a román nép dicsőséges jubileumi ünnepének, az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 40. évfordulójának. Úgyszintén kidomborítja Nicolae Ceausescu elnök koncepcióját a nemzetközi élet kérdéseiben, a tekintélyt, melyet a népek legfőbb joga — a békéhez, az élethez, a szabad és független fejlődéshez való joga — érvényesítéséért kifejtett fáradhatatlan munkásságával vívott ki szerte a világon. Románia a két katonai tömb egyidejű feloszlatását követeli és szembehelyezkedik a két fél további fegyverkezésével — írja a jugoszláviai KOMONISZT című hetilap. — Anélkül, hogy lebecsülné a világviszonylatban, főként Európában létező megosztottság tényét, hangsúlyozni kell Románia elhatározását, hogy tovább halad a független fejlődés útján, tekintve, hogy Bukarest nem tartja véglegesnek a tömbökre való megosztottságot — szögezi le a hetilap. Jugoszlávia és Románia kapcsolataira utalva, ezt írja: Ki kell jelentenünk, hogy mind Jugoszlávia, mind Románia következetes védelmezője az enyhüléshez és a Helsinkiben elfogadott elvek tiszteletben tartásához való visszatérésnek A két ország kiváltképpen a balkáni jószomszédi viszony fejlesztését és erősítését tekinti céljának, és azonos nézeteket vall a balkáni atomfegyver-mentes, együttműködési és békeövezet létrehozása kérdésében. „Románia négy évtizede “ felcím alatt cikksorozatot közölt a NÉPSZABADSÁG. Az első közülük „Történelmi fordulat“ címmel ismerteti az 1944 augusztusában országunkban lezajlott eseményeket és azok jelentőségét, kiemelve, hogy a háború és a fasizmus ellen kezdettől fogva a kommunista párt folytatta a legkövetkezetesebb harcot. Egy másik cikk, „A fejlődés sajátosságai“, az új társadalom építésének időszakában Romániában bekövetkezett nagy átalakulásokat tekinti át. A lap rámutat, hogy Románián,*te*:a szocialista építésben elért eredményeit akkor ítélhetjük meg igazán valódi értékük szerint, ha soha nem tévesztjük szem elől, milyen alacsony szintről indult el ez az építőmunka, majd jelentőségteljes adatokat közöl a román népnek az új társadalom építése folyamán elért eredményeiről. Megállapítja, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya 80 százalékról 30 százalék alá süllyedt, az iparban foglalkoztatottaké pedig 14 százalékról több mint 40 százalékra emelkedett. Egyben lenyűgözőeknek minősíti a kultúra fejlődésében elért eredményeket. A szocialista építés sajátosságai között a lap kiemeli a gazdaság gyors fejlődési ütemét, mindenekelőtt az ország szocialista iparosítását. A sokoldalú iparosítás főként a hatvanas évektől rohamos — mutat rá a lap, és hangsúlyozza: Egyébként az 1965-ös pártkongresszus új fordulatot képvisel — egy új szakasz kezdetét — nemcsak a gazdasági életben, hanem az ország társadalmi és politikai életében is. Ez a kongresszus a sokoldalúan fejtett szocializmus építését tűzte ki célul. Ezen a kongresszuson Nicolae Ceaușescut választották a párt főtitkárává. A Népszabadság cikksorozata Románia monumentális megvalósítása, a Duna—Fekete-tenger-csatorna nagy jelentőségét méltató cikkel zárul. A lap egyúttal hangsúlyozza, hogy a román nép most egy másik nagy idei eseményre készül, a XIII. pártkongresszusra. Idézi ugyanakkor a Román Kommunista Párt főtitkárának arra vonatkozó kijelentését, hogy pártunk és államunk szükségesnek tartja tovább erősíteni kapcsolatait a szocialista országokkal. A román külpolitikának ez állandó tényezője. A Koreai NDK-ban a NODON SZÍNMŰN és a MINDZSU CSOSZON hangsúlyozza, hogy a forradalom győzelme a kommunisták, a román nép hősi harcának gyümölcse. „Negyven évi alkotó munka és átalakulás“ című cikkében a Nodon Színműn rámutat, hogy az eltelt négy évtized Románia történetében példa nélkül álló, korszakalkotó változások időszaka volt. Hangsúlyozza: A román nép, szorosan tömörülve a Román Kommunista Párt köré, élén Nicolae Ceausescu elvtárssal, teljes erejével munkálkodik azon, hogy gyakorlatba ültesse a pártnak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére vonatkozó irányvonalát. A párt, a kormány és a román nép — írja a lap — határozottan szembeszegül az agresszióval és a háborúval, kiéli a béke védelmében, és határozottan munkálkodik a béke és a biztonság megvédéséért Európában. Nemzetközi kapcsolataiban Romániát nagy tekintély és tisztelet övezi. Románia és a Koreai NDK kapcsolataira utalva, a Nodon Színműn kiemeli Nicolae Geaucescu elvtárs és Kim Ir Szen elvtárs dialógusának szerepét. Ezt írja: Gyakori, gyümölcsöző találkozói révén a két párt- és államvezető elmélyítette a koreai—román barátságot. Nicolae Ceausescu elvtárs és Kim Ir Szen elvtárs Románia földjén lezajlott legutóbbi találkozója kapcsán a lap rámutat, hogy ez a találkozó új, ragyogó távlatokat nyitott meg a két ország baráti és együttműködési kapcsolatainak fejlődése előtt. Az EGYIPTOMI TELEVÍZIÓ filmkockákat közölt a katonai díszszemléről és a fővárosi dolgozók felvonulásáról és hangsúlyozta, hogy a hivatalos tribünön, Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő mellett számos állam- és kormányfő, illetve azok képviselői foglaltak helyet, ami azt bizonyítja, hogy Románia, Nicolae Ceausescu elnök nagy nemzetközi tekintélynek örvend. Úgyszintén kiemelte az augusztus 23-i aktus történelmi jelentőségét és Románia, Nicolae Ceausescu elnök aktív részvételét a közép-keleti konfliktus igazságos és tartós politikai megoldásának felkutatásában. Méltatta a román—egyiptomi baráti és együttműködési kapcsolatok felfelé ívelő fejlődését, kiemelve, milyen jelentősek voltak e tekintetben a legmagasabb szintű megbeszélések alkalmával aláírt dokumentumok és létrejött megállapodások. Románia: a társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelmének négy évtizede címmel közölt cikket a Szíriai AL-BAAS című lap, amely egyebek között hangsúlyozta: Az a tény, hogy az egész román nép harcra kelt, azt bizonyítja, hogy 1944 augusztus 23-a a román nemzet határozott akciója volt. Ismertetve Románia gazdasági-társadalmi fejlődésének szintjét, a lap rámutat, hogy az erre vonatkozó hosszú távú programok a minőségitényezők szerepének állandó növelésére és a termelés fokozására épülnek. A cikk behatóan foglalkozik pártjaink és országaink baráti és együttműködési kapcsolataival, hangsúlyozva, hogy ezek alapjait Nicolae Ceausescu és Hafez Al-Asszad elnökök vetették meg. A fontosabb Sri Lanka-i lapok teljes oldalakat szenteltek népünk nagy ünnepének. Románia Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe gyűjtőcímmel a DAILY NEWS képet közölt Nicolae Ceausescu elvtársról és Elena Ceausescu elvtársnőről, és kiemelte a román népnek az utóbbi négy évtizedben elért eredményeit, amelyekkel a párt XIII. kongreszszusát köszönti az ország. A THE ISLAND című lap, Románia legnagyobb ünnepe — 1944 augusztus 23-a, az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelmének 40. évfordulója címmel közölte Nicolae Ceausescu elnök fényképét és több cikket a román ipar fejlődéséről, a jelen és a jövő követelményeinek szem előtt tartásáról, illetve egész országunkról, hangsúlyozva, hogy az új társadalom építésének éveiben, különösen az 1965 utáni időszakban a gazdaságpolitikát Románia fejlesztésének ragyogó és eredeti stratégiája jellemzi, s ennek kidolgozásához döntően hozzájárult Nicolae Ceausescu elnök. A Beninben megjelenő EHUZU című lap átfogó cikket közölt Nicolae Ceausescu elvtárs fényképével illusztrálva, amelyben kiemeli a román nép kiemelkedő eredményeit, illetve az ipar és a mezőgazdaság fejlődési távlatait az 1981—1985-ös időszakban. Országunk külpolitikájára utalva, a lap leszögezi, hogy Románia 140 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatot és több mint 150 országgal gazdasági kapcsolatot. Nicolae Ceausescu elnök szemlélete az új nemzetközi gazdasági rend meghonosításáról címmel a Szudánban megjelenő AL SAHAFA című napilap kiemeli Románia döntő hozzájárulását a nemzetközi problémák megoldásához. Nicolae Ceausescu elnök fáradhatatlan és érdemdús munkásságát a román bel- és külpolitika megalapozásában. Az Al Sahafa egy másik cikkében utal a román-szudáni baráti kapcsolatok szüntelen felfelé ívelésére, kiemelve a Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Gaafar Mohamed Nimeiri, Szudán Demokratikus Köztársaság elnöke közötti találkozók és megbeszélések kivételes szerepét. Valamennyi jordániai arab vagy angol nyelvű lap külön cikket szentelt Romániának népünk nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Az AL RAI és az AL DUSTOUR című napilapok külön oldalakat, cikkeket szenteltek Románia béke és nemzetközi megértési külpolitikájának. A cikkeket fényképek illusztrálják, amelyek Nicolae Ceausescu elvtárs és Husszein király legutóbbi találkozója alkalmával készültek. A portugál sajtó nagy teret szentelt a román nép nagy nemzeti ünnepének. A DIARIO DE NOTICIAS, az EXPRESON O DIARION, a DIARIO DE LISBOA, az O DIARIO és az AVANTE című lapok részletesen ismertették a román népnek az utolsó négy évtizedben elért sikereit. Az O COMERCIO DO PORTO című nagy példányszámú napilap — Nicolae Ceausescu elvtárs fényképével illusztrálva — átfogó cikket közölt, amely kiemeli a Román Kommunista Párt szerepét a román nép által elért sikerekben. A Nicolae Ceausescu elnök szemlélete az új gazdasági világrend megteremtéséről, a Románia energetikai stratégiája és a Duna—Feketetenger-csatorna — csupán néhány alcíme ezeknek a cikkeknek. A PORTUGAL RÁDIÓ különműsort sugárzott a román nép dicsőséges évfordulója alkalmából. A román—portugál kapcsolatok fejlődésére vonatkozóan, kiemelte a legmagasabb szintű találkozókat, amelyek megjelölték a két ország kapcsolatai további fejlődésének irányát. A szingapúri SUNDAY TIMES című lap cikkekkel és fényképekkel ismertette Nicolae Ceausescu elnök személyiségét, kiemelve, hogy vezetésével kidolgozták a nemzetgazdaság, a tudomány, a kultúra és a társadalmi élet hosszú távú fejlesztésének stratégiáját. A továbbiakban a szóbanforgó napilap sokatmondó számadatokkal tükrözte országunk társadalmigazdasági fejlődését. Más cikkek számos időszerű román aspektussal foglalkoztak. Az OSLÓI RÁDIÓ román népzene-műsort sugárzott, a TELEVÍZIÓ pedig részleteket közölt a dolgozók bukaresti felvonulásáról és a katonai díszszemléről. A FRIHETEN és az AFTENPOSTEN című lap cikkeket szentelt Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia elnöke fáradhatatlan tevékenységének, melyet a nemzetközi kapcsolatok enyhítéséért, a békéért és a leszerelésért fejt ki. A THE ETHIOPIAN HERALD című napilap kiemelte Románia bel- és külpolitikája fő irányelveit, hangsúlyozva az ország fejesztésében elért történelmi sikereket, különösképpen 1965 után, amióta Nicolae Ceausescu elvtárs áll az ország élén. A NEW LIBERIAN című lap Augusztus 23 — a román nép nemzeti ünnepe címmel, Nicolae Ceausescu elvtárs portréjával illusztrált különoldalt szentelt a román nép dicsőséges évfordulójának. Az F. M. TOKIÓ japán nemzeti rádióadó különműsort sugárzott a román nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Felidézte a román nép hoszszas történelmét, az 1944. augusztus 23-i események jelentőségét és fontosságát, a szocialista építés éveiben elért sikereket, az összes népekkel való baráti kapcsolatok megszilárdítására irányuló román békepolitikát, valamint a román-japán jó kapcsolatokat. A műsor keretében román zenét közvetítettek. YEMEN NDK-ban a sajtó cikkeket közölt, melyek felidézik az augusztus 23-i eseményeket és ismertetik a szocialista Románia társadalommigazdasági megvalósításait. Az IZRAELI NEMZETI RÁDIÓ a fő adásában héber nyelven különműsort szentelt Romániának. AZ IZRAELI SAJTÓ is cikkeket közölt a román nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából. A NEMZETKÖZI SAJTÓ BESZÁMOLÓI ÉS KOMMENTÁRJAI AZ 1944. AUGUSZTUS 23-I TÖRTÉNELMI AKTUSNAK SZENTELT ÜNNEPI ÜLÉSSZAKRÓL M EL NEM KÖTELEZETTSÉGI IZGALOM - A NEMZETKÖZI ÉLET SZÁMOTTEVŐ POLITIKAI EREJE Az el nem kötelezettség napjáról — első, belgrádi konferenciája emlékére — minden év szeptember elsején megemlékezik a haladó világ, mert a mozgalom, 23 éves fennállása alatt, a nemzetközi élet jelentős és pozitív tényezőjévé vált, mindenben igazolta életképességét és azt, hogy tagállamai, különkülön és együttesen, fel tudnak lépni — az összes többi állammal, a haladó erőkkel együtt — az emberiség sarkalatos problémái, a békét veszélyeztető, az államközi kapcsolatokat mérgező válsághelyzetek megoldásáért. Az el nem kötelezettségi politika abból indul ki, hogy a világ államai mindinkább egymásra vannak utalva, tehát a problémák is kölcsönösen feltételezik egymást, és abból a meggyőződésből, hogy az egyetemes béke, az enyhülés, a leszerelés, a függetlenség, az együttműködés és az általános haladás egyetemes erőfeszítéseket követel. Az el nem kötelezettségi mozgalmat nem készítették elő egyezmények, nemzetközi akcióit nem írták elő szerződések. Az el nem kötelezettség természetes következménye a második világháború után végbement politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásoknak, a gyarmati rendszer széthullását előidéző függetlenségi harcnak, amely csaknem 100 új független államot kapcsolt be a nemzetközi politikai életbe, ezek az államok pedig nem voltak hajlandók csatlakozni valamely katonai tömbhöz, elutasították a nemzetközi kapcsolatokat akkoriban uraló bipolarizmust, az önálló, nemzeti politikát választották. Az el nem kötelezett országok mozgalma, Nicolae Ceausescu elvtárs meghatározása szerint, az új erők, az új államcsoportok kategóriájához tartozik, amely a kis és közepes országok, a fejlődő országok szerepének növeléséhez vezető változások nyomán keletkezett. Bár a mozgalomhoz tartozó országok mind erejüket, nagyságukat, történelmi és kulturális múltjukat, mind fejlettségi szintjüket, társadalmi-politikai rendszerüket, stratégiai helyzetüket tekintve rendkívül változatosak, s bár gyakran mutatkoznak érdekellentétek közöttük, a történelmi feltételek megkövetelték és lehetővé is tették az el nem kötelezetteknek, hogy globális politikát dolgozzanak ki a nemzetközi problémákra. Eddig megtartott hét csúcsértekezletén az el nem kötelezettségi mozgalomnak sikerült tisztáznia álláspontját a nagy nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban, kivételes jelentőségű politikai és gazdasági dokumentumokat fogadott el, a figyelem középpontjába helyezte az államok függetlenségének és szuverenitásának erősítését, a nemzetközi béke és biztonság szavatolását, a harcot az általános, mindenekelőtt a nukleáris leszerelésért, a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatását, a kolonializmus és a neokolonializmus minden formájának felszámolását, az államközi együttműködés fejlesztését a békés egymás mellett élés szellemében, a gazdasági kapcsolatokban megnyilvánuló egyenlőtlenség, a világ gazdag és szegény országokra tagolódásának felszámolását, az új gazdasági rend megteremtését és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálását. Az el nem kötelezettségi doktrína értelmében a béke elsődleges feltétele minden nemzeti vagy nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi folyamat normális kibontakozásának. Híven követve a belgrádi konferencián elfogadott szemléletet, miszerint a béke fenntartása elsődleges feladat az emberi társadalom minden fejlődési szakaszában, az el nem kötelezett országok egész tevékenységük sarkkövévé változtatták a békéért, függetlenségért, szuverenitásért és nemzetközi biztonságért folyó harcot. Erre épülő gyakorlati akcióik eredményeként az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszakokat tartott az új gazdasági világrend és a leszerelés kérdésében, az európai el nem kötelezett országok, a semlegesekkel együtt pedig sokat fáradoztak azon, hogy kimozdítsák a holtpontról az európai biztonságra és együttműködésre vonatkozó madridi találkozót és lehetővé tegyék sikeres lezárását. Ezek az eredmények megmozgatták a nemzetközi közvéleményt, fogékonyabbá tették a kormányokat e létfontosságú kérdésekkel szemben. Az el nem kötelezettek kezdeményezéseinek nagy visszhangjára vall számbeli növekedésük, a mozgalomhoz ma csaknem 100 ország tartozik, ezenkívül mintegy húsznak megfigyelői, illetve meghívotti státusa van a mozgalomban. Ez a számbeli növekedés főként a dekolonizációs folyamat nyomán megjelent új, független államok csatlakozása által következett be, de egyes katonai paktumok, mint a CENTO és a SEATO feloszlatása következtében és azáltal is, hogy más, független külpolitikát folytató országok és erők is felzárkóztak az el nem kötelezettekhez, még ha történetesen, mint országunk és Portugália esetében, tagjai is valamely katonai tömbnek vagy kétoldalú katonai kötelezettségeik vannak. Románia szorosan együttműködik az el nem kötelezett országokkal, aktívan hozzájárulva ezzel a múlttól örökölt nehézségek áthidalására, az önálló fejlődésre, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására, nemzetközi érvényesülésükre irányuló erőfeszítésükhöz, az erő- és diktátumpolitika ellen, a nemzetközi törvényesség és méltányosság meghonosításáért folytatott harcok erősítéséhez. Románia dinamikus jelenléte a nemzetközi életben, építő tevékenysége az el nem kötelezettségi mozgalomban legutóbb abban az üzenetben jutott kifejezésre, melyet Nicolae Ceausescu elnök intézett a tavaly tavasszal megtartott delhi csúcsértekezlet résztvevőihez. Mint akkor hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy az el nem kötelezettségi mozgalom egyre nagyobb szerepet kapjon a leszerelés és a béke kérdésében, az új gazdasági világrend meghonosításában, a viszályok békés rendezésében, a népek függetlenségének, gazdasági és társadalmi haladásának biztosításában. S utalva az el nem kötelezettek között időnként felmerülő nézeteltérésekre, Nicolae Ceausescu elnök figyelmeztetett arra is, hogy az el nem kötelezett országok csak úgy tudják kedvezően befolyásolni az események alakulását, ha erősítik egységüket és együttműködésüket, tehát függetlenül az egyik vagy másik kérdés felvetésében mutatkozó eltérésektől, az el nem kötelezetteknek meg kell találniuk a módját a minél aktívabb együttműködésnek az egyenlőségi, függetlenségi, nemzetközi megértési és békepolitika előmozdítása céljából. Ez volt a mondanivalója államelnökünk tavalyi üzenetének, ami arra vall, hogy a szocialista Románia, Nicolae Ceausescu elnök nagyra értékeli a mozgalmat, szerepét a kortárs világban, a nemzetközi események befolyásolásában, erőfeszítéseit az emberiség nagy problémáinak megoldásáért, a béke és együttműködés világának megteremtéséért. P. Nagy Erzsébet Redactia ELŐRE : 79 776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector L ELŐRE - 1984. szeptember 1. A román—kínai baráti és együttműködési kapcsolatok fejlődése A KÍNAI NK ELNÖKE, LI XIANNIAN NYILATKOZATA ROMÁNIAI LÁTOGATÁSÁRÓL Az Új Kína hírügynökség közli azt az interjút, amelyet Li Xiannian, a Kínai NK elnöke Romániából elutazva, a különrepülőgépen adott az őt kísérő újságíróknak. Mind a Nicolae Ceausescu elvtárssal folytatott megbeszéléseket, mind az országunkban tett látogatást gyümölcsözőnek értékelte a magas rangú kínai vendég. „Mindnyájan elégedettek vagyunk“ — mondotta, hozzátéve, hogy a Nicolae Ceausescu elnökkel folytatott megbeszélések három menetében megvitatták a két ország helyzetét, jelentős nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. Li Xiannian hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kérdéseket illetően a két fél „azonos vagy hasonló“ nézeteket vall. „Megegyezésre jutottunk egész sor jelentős nemzetközi kérdésben — szögezte le a kínai elnök. A felek — folytatta — megerősítették azt az álláspontjukat, hogy mindkét országnak, konkrét viszonyaival összhangban, független módon kell kialakítania saját fejlesztési politikáját“. Li Xiannian még kiemelte, hogy a megbeszélések során megállapodtak abban, miszerint a Kínai NK és Románia Szocialista Köztársaság szigorúan tiszteletben tartja a békés egymás mellett élés öt elvét, amely az elmúlt 30 év során helyesnek bizonyult. Ezen elvek ■t a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak mellőzése, a jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök — a nemzetközi kapcsolatok normáivá váltak — hangsúlyozta a kínai elnök. Ismételten kifejezte köszönetét a meleg fogadtatásért, amelyben a kommunista párt, a román kormány és a román nép, Nicolae Ceausescu elnök részesítette. Ugyanakkor Li Xiannian elnök meggyőződésének adott hangot, hogy tovább fejlődnek a kínai-román kapcsolatok. A román-kínai barátság újabb fejezete című cikkében a Népújság kidomborítja, hogy „ezekben a napokban Li Xiannian elnök a román néppel együtt ünnepelte Románia nemzeti ünnepét, és tanúja volt a szocialista építés útján elért sikereknek“. Hangsúlyozva azután, hogy „Li Xiannian elnök látogatása bizonyítéka volt a román és kínai nép barátságának, újabb fejezetet nyitott a két ország együttműködésének fejlesztésében“, a kínai lap így feladatja: „Ma a tehetséges román nép óriási erőfeszítéseket tesz, hogy haladást érjen el a szocializmus útján. A román nép hősies és bátor. Semmilyen nehézség nem állhat egy újabb győzelem útjában“. Kiemelve azután, hogy a látogatás során Li Xiannian elnök és Nicolae Ceausescu elnök véleménycserét folytatott jelentős nemzetközi kérdésekről, beleértve a kétoldalú kapcsolatokat, a Népújság ezt írja: „A két fél számos kérdésben egyetértett- A két elnökmegerősítette, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet feszült. A fegyverkezési hajsza egyre veszélyesebbé válik. A világbéke megvédése érdekében le kell állítani a fegyverkezési hajszát, meg kell valósítani az általános és teljes leszerelést, mindenekelőtt a nukleáris leszerelést“. „A kínai nép — hangsúlyozza a cikk — nagyra értékeli Nicolae Ceausescu elvtársnak és a román kormánynak a béke megvédését, az európai és a nemzetközi feszültség csökkentését célzó következetes tevékenységét. Románia nagy nemzetközi tekintélynek örvend elvszerű és az igazságot tiszteletben tartó álláspontjáért“. Befejezésül a cikk rámutat: „A kínai és a román nép sok éve támogatja egymást, megbízik egymásban és kölcsönösen tiszteli egymást. Egyes nehéz megpróbáltatások ellenére a barátság fennmaradt és megszilárdult. A két vezető elhatározása továbbra is erőfeszítéseket tenni a baráti kapcsolatok erősítéséért és fejlesztéséért. A kínai nép mindig nagyra értékelte a román nép meleg barátságát. A kínai-román jó kapcsolatok fejlesztése Kína következetes és töretlen politikája. Ebben az összefüggésben Li Xiannian elnök látogatását egyenesen sikernek tekinthetjük“. Berlin egyes szocialista országok külügyminiszter-helyetteseinek tanácskozása A Német Demokratikus Köztársaság Külügyminisztériumának meghívására, folyó év 28—30 között Berlinben tanácskozást tartottak egyes szocialista országok külügyminiszter-helyettesei az ENSZ- közgyűlés 39. ülésszakának előkészítésére. A tapasztalatcserén részt vett a Belorusz SZSZK, Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, a Koreai NDK, Kuba Köztársaság, a Német DK, a Laoszi NDK, a Mongol NK, a Lengyel NK, Románia Szocialista Köztársaság, az Ukrán SZSZK, a Magyar NK, a Szovjetunió és Vietnam SZK küldöttsége. A román küldöttséget Traian Pop elvtárs, külügyminiszter-helyettes vezette. A tanácskozás az elvtársi együttműködés és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Augusztus 29-én Oscar Fischer elvtárs, a Német DK külügyminisztere fogadta a részt vevő küldöttségek vezetőit A találkozó meleg, baráti légkörben zajlott le. Újabb amerikai űrhajt bocsátottak fel Csütörtökön greenwichi idő szerint 12 óra 41 perckor a floridai Cape Canaveral-i támaszpontról első útjára bocsátották a Discovery amerikai űrhajót, amely 6 napig tartózkodik az űrben. Az űrjármű fedélzetén hatan vannak, köztük egy nő is, a 35 éves Judy Resnik. Az űrhajó, miután 96-szor megkerüli a Földet, előreláthatólag szeptember 5-én ereszkedik le a kaliforniai Edwards légitámaszponton. • Öt világrész hírei • Öt világrész hírei • XVI. Károly Gusztáv svéd király fogadta Ioan Ceterchit, Románia Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott stockholmi nagykövetét, megbízólevelének bemutatása alkalmából. A csehszlovákiai Banska- Bistricában, a szlovák nemzeti felkelés 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken részt vett egy román küldöttség Andrei Neagu nyugalmazott altábornagy, a Volt Antifasiszta Harcosok és Háborús Veteránok Bizottsága elnökének vezetésével. A román küldöttség virágkoszorút helyezett el a Zvolen város felszabadításáért folytatott harcokban elesett román katonák emlékművénél. Genfben afgán-pakisztáni megbeszélések zajlottak le Diego Cordovez, az ENSZ-főtitkár személyes képviselője közvetítésével. Az afgán küldöttséget Shah Mohammad Dost külügyminiszter, míg a pakisztánit Sahibzada Yakub Ali Khan külügyminiszter vezette. Az olasz kormány újabb intézkedéseket fogadott el a fokozódó bűnözés elleni harc céljából. A jóváhagyott intézkedések "értelmében az elkövetkező három évben további 9100 rendőrrel növelik a rendfenntartó erők számát. Boriszav Szrebics, Jugoszlávia SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke a Tanjug hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy a jugoszláv kormány értékelése szerint a termelés fellendítése az infláció visszaverésének alapfeltétele. Egyben rámutatott, hogy az idén általánosan megélénkül a gazdaság, növekedni fog a termelés és az export. A kereskedelmi deficit egyötöd résszel csökkent, s elérte a 700 millió dollárt. Abdel Halim Khaddam Szíriai alelnök Algériába utazott, ahol Chadli Bendjedid elnöknek üzenetet nyújt át Hafez Al Asszad Szíriai államelnök részéről, s megbeszéléseket folytat algériai hivatalos személyiségekkel közös érdekű kérdésekről. Ma jelképesen a virágzó homok országának nevezik Líbiát, néhány évtizeddel ezelőtt azonban még a világ legszegényebbjei között tartották számon az afrikai földrész e nagyságrendben negyedik országát. A Földközi-tenger déli partvidékén elterülő sivatag-ország időszámításunk első évszázadaitól kezdve a vándorhordák és a legkülönbözőbb mediterrán népek hódításainak színtere volt. A második világháború után franciák és angolok szállták meg, s az ENSZ-közgyűlés 1949-ben hozott határozata után 1951-ben elnyerte ugyan függetlenségét, de az idegen befolyást nem tudták megszüntetni és az új kormány képtelen volt megoldani az ország létfontosságú belső problémáit. 1969-ben Moammer El Geddafi vezetésével hazafias fiatal katonatisztek megdöntötték a királyságot és felszabadították az országot az idegen uralom minden formája alól, szabad utat nyitva az önálló, független fejlődésnek. Az 1969 szeptember 1-i forradalom napját azóta nemzeti ünnepként tartják számon a Líbiai Arab Népi Szocialista Dzsamadíriában. Az új vezetés hatalomra jutása első percétől antiimperialista és antikolonialista politikát folytat, támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Rövid időn belül államosították az ország olajkincsét, lépéseket tettek a nemzeti olajfeldolgozó ipar megteremtésére, az önálló ipar más ágazatai kiépítésére, a mezőgazdaság korszerűsítésére. Ma, másfél évtized elteltével, Líbiát az erőteljes fejlődés útján haladó országként ismeri a világ. Nagy erőfeszítések és anyagi ráfordítások eredményeként jelentősen emelkedett népének életszínvonala. Líbia ma a világ jelentős kőolajtermelő országai közé tartozik. Az 1981—1985-ös nemzetgazdaságfejlesztési terv napi 1,43 millió barrel nyersolaj kitermelését irányozza elő. Az előirányzatok szerint 1985- ben a kőolajipar az ország bruttó nemzeti termékének 35,7 százalékát fogja biztosítani. A kőolajkitermelésből befolyó nyereségek felhasználásával láttak, hozzá az altalaj egyéb kincseire alapozó iparágak kifejlesztéséhez. Líbia hatalmas foszfát- és vasérctartalékokkal is rendelkezik, amelyek feltárása és kitermelése szintén az elmúlt másfél évtizedben öltött jelentősebb méreteket. Felépült az ország első fémipari kombinátja, cementgyárak, műtrágyagyárak kezdték meg működésüket. Természetes körülmények között az ország területének mindössze 1,4 százaléka alkalmas művelésre, de két évtizeddel ezelőtt ennek is csupán alig több mint egyötödét dolgozták meg. Az 1976-ban beindult ötéves terv, az úgynevezett zöldsivatag-terv 20 milliárd dollárt irányzott elő a mezőgazdaság korszerűsítésére. A terv célja virágzóvá tenni az ország nagy részét elfoglaló szaharai homokrengeteget, a néhány természetadta oázison kívül, a talajvizek hasznosításán alapuló öntözőrendszerek kiépítésével és üzemeltetésével mintegy 40 000 hektárt termővé tenni. Líbia, más afrikai országokhoz hasonlóan, Románia meszszemenő támogatását is élvezi haladástörekvései megvalósításában. Az utóbbi években számottevően bővültek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, nagyobb lett a műszaki-gazdasági cserék volumene, eredményesen valósul meg a kooperáció az ipar és mezőgazdaság különböző ágazataiban, a szakemberképzés terén. Román szakemberek hathatós támogatást nyújtanak a líbiai nemzetgazdasági tervek megvalósításában, elsősorban a mezőgazdaságban, építőiparban és a kőolajfeldolgozóiparban. A román-líbiai kapcsolatok fejlődésének mindenkor újabb lendületet adtak a Nicolae Ceausescu elvtárs és Moammer El Geddafi között lezajlott gyakori találkozók. A legutóbb 1983-ban Bukarestben sorra került találkozó alkalmával létrejött megállapodások ismét új távlatokat nyitottak a két ország gyümölcsöző kapcsolatainak elmélyítése előtt. Jakab Márta ünnep a virágzó homok országában Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4080