Előre, 1984. szeptember (38. évfolyam, 11434-11459. szám)

1984-09-01 / 11434. szám

4 ROMÁNIA NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK VEZETÉSÉVEL aktív részvevője a békéért vívott harcnak A külföldi sajtó továbbra is tükrözi azt a kivételes nagyra­becsülést, amely a szocialista Románia ragyogó megvalósításait övezi, azt a rendkívüli tiszteletet, amellyel Nicolae Ceausescu elvtársnak a szocializmus és kommunizmus Románia földjén való diadaláért kifejtett érdemdús munkásságát körülveszik, s nagy teret szentel a román nép dicsőséges jubileumi ünnepé­nek, az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 40. évfordulójának. Úgyszintén kidom­borítja Nicolae Ceausescu elnök koncepcióját a nemzetközi élet kérdéseiben, a tekintélyt, melyet a népek legfőbb joga — a bé­kéhez, az élethez, a szabad és független fejlődéshez való joga — érvényesítéséért kifejtett fáradhatatlan munkásságával vívott ki szerte a világon. Románia a két katonai tömb egyidejű feloszlatását követeli és szembehelyezkedik a két fél további fegyverkezésével — írja a jugoszláviai KOMO­­NISZT című hetilap. — Anél­kül, hogy lebecsülné a világ­­viszonylatban, főként Európá­ban létező megosztottság té­nyét, hangsúlyozni kell Romá­nia elhatározását, hogy to­vább halad a független fejlő­dés útján, tekintve, hogy Bu­karest nem tartja végleges­nek a tömbökre való megosz­tottságot — szögezi le a heti­lap. Jugoszlávia és Románia kapcsolataira utalva, ezt írja: Ki kell jelentenünk, hogy mind Jugoszlávia, mind Ro­mánia következetes védel­mezője az enyhüléshez és a Helsinkiben elfogadott elvek tiszteletben tartásához való visszatérésnek A két ország kiváltképpen a balkáni jó­szomszédi viszony fejlesztését és erősítését tekinti céljának, és azonos nézeteket vall a balkáni atomfegyver-mentes, együttműködési és békeövezet létrehozása kérdésében. „Románia négy évtizede “ felcím alatt cikksorozatot kö­zölt a NÉPSZABADSÁG. Az első közülük „Történelmi for­dulat“ címmel ismerteti az 1944 augusztusában orszá­gunkban lezajlott eseménye­ket és azok jelentőségét, kie­melve, hogy a háború és a fa­sizmus ellen kezdettől fog­va a kommunista párt foly­tatta a legkövetkezetesebb harcot. Egy másik cikk, „A fejlődés sajátosságai“,­ az új társada­lom építésének időszakában Romániában bekövetkezett nagy átalakulásokat tekinti át. A lap rámutat, hogy Romániá­­n,*te*:a szocialista­ építésben el­ért eredményeit akkor ítélhet­jük meg igazán valódi érté­kük szerint, ha soha nem té­vesztjük szem elől, milyen a­­lacsony szintről indult el ez az építőmunka, majd jelen­tőségteljes adatokat közöl a román népnek az új társada­­lom építése folyamán elért eredményeiről. Megállapítja, hogy a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak részaránya 80 százalékról 30 százalék alá süllyedt, az iparban foglalkoz­tatottaké pedig 14 százalékról több mint 40 százalékra emel­kedett. Egyben lenyűgözőek­­nek minősíti a kultúra fejlő­dé­sében elért eredményeket. A szocialista építés sajá­tosságai között a lap kiemeli a gazdaság gyors fejlődési ütemét, mindenekelőtt az or­szág szocialista iparosítását. A sokoldalú iparosítás fő­ként a hatvanas évektől ro­hamos — mutat rá a lap, és hangsúlyozza: Egyébként az 1965-ös pártkongresszus új fordulatot képvisel — egy új szakasz kezdetét — nemcsak a gazdasági életben, hanem az ország társadalmi és poli­tikai életében is. Ez a kong­resszus a sokoldalúan fejtett szocializmus építését tűzte ki célul. Ezen a kongresszuson Nicolae Ceaușescut választot­ták a párt főtitkárává. A Népszabadság cikksoro­zata Románia monumentális megvalósítása, a Duna—Feke­­te-tenger-csatorna nagy je­lentőségét méltató cikkel zá­rul. A lap egyúttal hangsú­lyozza, hogy a román nép most egy másik nagy idei e­­seményre készül, a XIII. párt­­kongresszusra. Idézi ugyan­akkor a Román Kommu­nista Párt főtitkárának arra vo­natkozó kijelentését, hogy pártunk és államunk szük­ségesnek tartja tovább erősí­teni kapcsolatait a szocialista országokkal. A román külpoli­tikának ez állandó tényezője. A Koreai NDK-ban a NO­­DON SZÍNMŰN és a MIND­­ZSU CSOSZON hangsúlyoz­za, hogy a forradalom győzel­me a kommunisták, a román nép hősi harcának gyümölcse. „Negyven évi alkotó mun­ka és átalakulás“ című cik­kében a Nodon Színműn rá­mutat, hogy az eltelt négy év­tized Románia történetében példa nélkül álló, korszakal­kotó változások időszaka volt. Hangsúlyozza: A román nép, szorosan tömörülve a Román Kommunista Párt köré, élén Nicolae Ceausescu elvtárssal, teljes erejével munkálkodik azon, hogy gyakorlatba ültesse a pártnak a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom­ é­­pítésére vonatkozó irányvo­nalát. A párt, a kormány és a román nép — írja a lap — határozottan szembeszegül az agresszióval és a háborúval, kiéli a béke védelmében, és határozottan munkálkodik a béke és a biztonság megvé­déséért Európában. Nemzet­közi kapcsolataiban Romá­niát nagy tekintély és tiszte­let övezi. Románia és a Koreai NDK kapcsolataira utalva, a No­don Színműn kiemeli Nicolae Geaucescu elvtárs és Kim Ir Szen elvtárs dialógusának szerepét. Ezt írja: Gyakori, gyümölcsöző találkozói révén a két párt- és államvezető el­mélyítette a koreai—román barátságot. Nicolae Ceausescu elvtárs és Kim Ir Szen elv­­társ Románia földjén lezajlott legutóbbi találkozója kapcsán a lap rámutat, hogy ez a talál­kozó új, ragyogó távlatokat nyitott meg a két ország ba­ráti és együttműködési kapcso­latainak fejlődése előtt. Az EGYIPTOMI TELEVÍ­ZIÓ filmkockákat közölt a ka­tonai díszszemléről és a fővá­rosi dolgozók felvonulásáról és hangsúlyozta, hogy a hiva­talos tribünön, Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő mellett számos állam- és kor­mányfő, illetve azok képviselői foglaltak helyet, ami azt bizo­nyítja, hogy Románia, Nicolae Ceausescu elnök nagy nemzet­közi tekintélynek örvend. Úgy­szintén kiemelte az augusztus 23-i aktus történelmi jelentő­ségét és Románia, Nicolae Ceausescu elnök aktív részvé­telét a közép-keleti konfliktus igazságos és tartós politikai megoldásának felkutatásában. Méltatta a román—egyiptomi baráti és együttműködési kap­csolatok felfelé ívelő fejlődé­sét, kiemelve, milyen jelentő­sek voltak e tekintetben a leg­magasabb szintű megbeszélé­sek alkalmával aláírt doku­mentumok és létrejött megál­lapodások. Románia: a társadalmi és nemzeti felszabadító forrada­lom győzelmének négy évtize­de címmel közölt cikket a Szí­riai AL-BAAS című lap, a­­mely egyebek között hangsú­lyozta: Az a tény, hogy az e­­gész román nép harcra kelt, azt bizonyítja, hogy 1944 au­gusztus 23-a a román nemzet határozott akciója volt. Ismer­tetve Románia gazdasági-tár­sadalmi fejlődésének szintjét, a lap rámutat, hogy az erre vonatkozó hosszú távú progra­mok a minőségi­­tényezők sze­repének állandó növelésére és a termelés fokozására épülnek. A cikk behatóan foglalkozik pártjaink és országaink baráti és együttműködési kapcsolatai­val, hangsúlyozva, hogy ezek alapjait Nicolae Ceausescu és Hafez Al-Asszad elnökök ve­tették meg. A fontosabb Sri Lanka-i la­pok teljes oldalakat szenteltek népünk nagy ünnepének. Ro­mánia Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe gyűjtőcímmel a DAILY NEWS képet közölt Nicolae Ceausescu elvtársról és Elena Ceausescu elvtársnő­ről, és kiemelte a román nép­nek az utóbbi négy évtized­ben elért eredményeit, ame­lyekkel a párt XIII. kongresz­­szusát köszönti az ország. A THE ISLAND című lap, Románia legnagyobb ünnepe — 1944 augusztus 23-a, az an­tifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felsza­badító forradalom győzelmé­nek 40. évfordulója címmel közölte Nicolae Ceausescu el­nök fényképét és több cikket a román ipar fejlődéséről, a jelen és a jövő követelmé­nyeinek szem előtt tartásáról, illetve egész országunkról, hangsúlyozva, hogy az új tár­sadalom építésének éveiben, különösen az 1965 utáni idő­szakban a gazdaságpolitikát Románia fejlesztésének ra­gyogó és eredeti stratégiája jellemzi, s ennek kidolgozá­sához döntően hozzájárult Nicolae Ceausescu elnök. A Beninben megjelenő EHUZU című lap átfogó cik­ket közölt Nicolae Ceausescu elvtárs fényképével illusztrál­va, amelyben kiemeli a román nép kiemelkedő eredményeit, illetve az ipar és a mezőgaz­daság fejlődési távlatait az 1981—1985-ös időszakban. Országunk külpolitikájára utalva, a lap leszögezi, hogy Románia 140 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatot és több mint 150 országgal gazdasági kapcsolatot. Nicolae Ceausescu elnök szemlélete az új nemzetközi gazdasági rend meghonosítá­sáról címmel a Szudánban meg­jelenő AL SAHAFA című na­pilap kiemeli Románia döntő hozzájárulását a nemzetközi problémák megoldásához. Nicolae Ceausescu elnök fá­radhatatlan és érdemdús mun­kásságát a román bel- és kül­politika megalapozásában. Az Al Sahafa egy másik cik­kében utal a román-szudáni baráti kapcsolatok szüntelen felfelé ívelésére, kiemelve a Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke és Gaafar Mohamed Nimeiri, Szudán Demokratikus Köztársaság elnöke közötti ta­lálkozók és megbeszélések ki­vételes szerepét. Valamennyi jordániai arab vagy angol nyelvű lap külön cikket szentelt Romániának népünk nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Az AL RAI és az AL DUSTOUR című napila­pok külön oldalakat, cikkeket szenteltek Románia béke és nemzetközi megértési külpoli­tikájának. A cikkeket fényké­pek illusztrálják, amelyek Nicolae Ceausescu elvtárs és Husszein király legutóbbi ta­lálkozója alkalmával készül­tek. A portugál sajtó nagy teret szentelt a román nép nagy nemzeti ünnepének. A DIA­­RIO DE NOTICIAS, az EXP­­RESON O DIARION, a DIA­­RIO DE LISBOA, az O DIA­­RIO és az AVANTE című la­pok részletesen ismertették a román népnek az utolsó négy évtizedben elért sikereit. Az O COMERCIO DO PORTO című nagy példányszámú na­pilap — Nicolae Ceausescu elvtárs fényképével illusztrál­va — átfogó cikket közölt, a­mely kiemeli a Román Kom­munista Párt szerepét a ro­mán nép által elért sikerek­ben. A Nicolae Ceausescu el­nök szemlélete az új gazda­sági világrend megteremté­séről, a Románia energetikai stratégiája és a Duna—Fekete­­tenger-csatorna — csupán né­hány alcíme ezeknek a cik­keknek. A PORTUGAL RÁDIÓ kü­lönműsort sugárzott a román nép dicsőséges évfordulója al­kalmából. A román—portugál kapcsolatok fejlődésére vonat­kozóan, kiemelte a legmaga­sabb szintű találkozókat, ame­lyek megjelölték a két or­szág kapcsolatai további fej­lődésének irányát. A szingapúri SUNDAY TI­MES című lap cikkekkel és fényképekkel ismertette Nicolae Ceausescu elnök sze­mélyiségét, kiemelve, hogy vezetésével kidolgozták a nemzetgazdaság, a tudomány, a kultúra és a társadalmi élet hosszú távú fejlesztésének stratégiáját. A továbbiakban a szóbanforgó napilap sokat­mondó számadatokkal tük­rözte országunk társadalmi­gazdasági fejlődését. Más cik­kek számos időszerű román aspektussal foglalkoztak. Az OSLÓI RÁDIÓ román népzene-műsort sugárzott, a TELEVÍZIÓ pedig részlete­ket közölt a dolgozók buka­resti felvonulásáról és a ka­tonai díszszemléről. A FRI­­HETEN és az AFTENPOS­­TEN című lap cikkeket szen­telt Nicolae Ceausescu elv­társ, Románia elnöke fárad­hatatlan tevékenységének, melyet a nemzetközi kapcso­latok enyhítéséért, a békéért és a leszerelésért fejt ki. A THE ETHIOPIAN HE­RALD című napilap kiemelte Románia bel- és külpolitikája fő irányelveit, hangsúlyozva az ország fejesztésében elért történelmi sikereket, különös­képpen 1965 után, amióta Nicolae Ceausescu elvtárs áll az ország élén. A NEW LIBERIAN című lap Augusztus 23 — a román nép nemzeti ünnepe címmel, Nicolae Ceausescu elvtárs portréjával illusztrált külön­­oldalt szentelt a román nép dicsőséges évfordulójának. Az F. M. TOKIÓ japán nem­zeti rádióadó különműsort su­gárzott a román nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Felidézte a román nép hosz­­szas történelmét, az 1944. au­gusztus 23-i események jelen­tőségét és fontosságát, a szo­cialista építés éveiben elért si­kereket, az összes népekkel való baráti kapcsolatok meg­szilárdítására irányuló román békepolitikát, valamint a ro­mán-japán jó kapcsolatokat. A műsor keretében román ze­nét közvetítettek. YEMEN NDK-ban a sajtó cikkeket közölt, melyek fel­idézik az augusztus 23-i ese­ményeket és ismertetik a szo­cialista Románia társadalommi­­gazdasági megvalósításait. Az IZRAELI NEMZETI RÁDIÓ a fő adásában héber nyelven különműsort szentelt Romániának. AZ IZRAELI SAJTÓ is cikkeket közölt a román nép nagy nemzeti ün­nepe alkalmából. A NEMZETKÖZI SAJTÓ BESZÁMOLÓI ÉS KOMMENTÁRJAI AZ 1944. AUGUSZTUS 23-I TÖRTÉNELMI AKTUSNAK SZENTELT ÜNNEPI ÜLÉSSZAKRÓL M EL NEM KÖTELEZETTSÉGI IZGALOM - A NEMZETKÖZI ÉLET SZÁMOTTEVŐ POLITIKAI EREJE A­z el nem kötelezettség napjáról — első, belg­rádi konferenciája em­lékére — minden év szeptem­ber elsején megemlékezik a haladó világ, mert a mozga­lom, 23 éves fennállása alatt, a nemzetközi élet jelentős és po­zitív tényezőjévé vált, minden­ben igazolta életképességét és azt, hogy tagállamai, külön­­külön és együttesen, fel tud­nak lépni — az összes többi állammal, a haladó erőkkel e­­gyütt — az emberiség sarkala­tos problémái, a békét veszé­lyeztető, az államközi kapcso­latokat mérgező válsághelyze­tek megoldásáért. Az el nem kötelezettségi politika abból indul ki, hogy a világ államai mindinkább egymásra vannak utalva, tehát a problémák is kölcsönösen feltételezik egy­mást, és abból a meggyőződés­ből, hogy az egyetemes béke, az enyhülés, a leszerelés, a függetlenség, az együttműkö­dés és az általános haladás e­­gyetemes erőfeszítéseket kö­vetel. Az el nem kötelezettségi mozgalmat nem készítették elő egyezmények, nemzetközi akcióit nem írták elő szerző­dések. Az el nem kötelezett­ség természetes következmé­nye a második világháború után végbement politikai, gaz­dasági és társadalmi átalaku­lásoknak, a gyarmati rendszer széthullását előidéző függet­lenségi harcnak, amely csak­nem 100 új független államot kapcsolt be a nemzetközi po­litikai életbe, ezek az álla­mok pedig nem voltak hajlan­dók csatlakozni valamely ka­tonai tömbhöz, elutasították a nemzetközi kapcsolatokat ak­koriban uraló bipolarizmust, az önálló, nemzeti politikát vá­lasztották. Az el nem kötelezett orszá­gok mozgalma, Nicolae Ceausescu elvtárs meg­határozása szerint, az új erők, az új államcsoportok kategó­riájához tartozik, amely a kis és közepes országok, a fejlődő országok szerepének növelésé­hez vezető változások nyomán keletkezett. Bár a mozgalomhoz tartozó országok mind erejüket, nagy­ságukat, történelmi és kulturá­lis múltjukat, mind fejlettségi szintjüket, társadalmi-politikai rendszerüket, stratégiai hely­zetüket tekintve rendkívül változatosak, s bár gyakran mutatkoznak érdekellentétek közöttük, a történelmi feltéte­lek megkövetelték és lehetővé is tették az el nem kötelezet­teknek, hogy globális politikát dolgozzanak ki a nemzetközi problémákra. Eddig megtartott hét csúcsértekezletén az el nem kötelezettségi mozgalomnak sikerült tisztáznia álláspontját a nagy nemzetközi kérdések­kel kapcsolatban, kivételes je­lentőségű politikai és gazda­sági dokumentumokat fogadott el, a figyelem középpontjába helyezte az államok független­ségének és szuverenitásának erősítését, a nemzetközi béke és biztonság szavatolását, a harcot az általános, mindenek­előtt a nukleáris leszerelésért, a nemzeti felszabadító mozgal­mak támogatását, a kolonializ­­mus és a neokolonializmus minden formájának felszámo­lását, az államközi együttmű­ködés fejlesztését a békés egy­más mellett élés szel­lemében, a gazdasági kapcso­latokban megnyilvánuló e­­gyenlőtlenség, a világ gazdag és szegény országokra tagoló­dásának felszámolását, az új gazdasági rend megteremtését és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálását. Az el nem kötelezettségi doktrína értelmében a béke el­sődleges feltétele minden nem­zeti vagy nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi folya­mat normális kibontakozásá­nak. Híven követve a belgrádi konferencián elfogadott szem­léletet, miszerint a béke fenn­tartása elsődleges feladat az emberi társadalom minden fej­lődési szakaszában, az el nem kötelezett országok egész tevé­kenységük sarkkövévé változ­tatták a békéért, függetlensé­gért, szuverenitásért és nem­zetközi biztonságért folyó har­cot. Erre épülő gyakorlati akció­ik eredményeként az ENSZ- közgyűlés rendkívüli üléssza­kokat tartott az új gazdasági világrend és a leszerelés kér­désében, az európai el nem kö­telezett országok, a semlege­sekkel együtt pedig sokat fára­doztak azon, hogy kimozdítsák a holtpontról az európai biz­tonságra és együttműködésre vonatkozó madridi találkozót és lehetővé tegyék sikeres le­zárását. Ezek az eredmények megmozgatták a nemzetközi közvéleményt, fogékonyabbá tették a kormányokat e létfon­tosságú kérdésekkel szemben. Az el nem kötelezettek kezde­ményezéseinek nagy vissz­hangjára vall számbeli növe­kedésük, a mozgalomhoz ma csaknem 100 ország tartozik, ezenkívül mintegy húsznak megfigyelői, illetve meghívotti státusa van a mozgalomban. Ez a számbeli növekedés fő­ként a dekolonizációs folyamat nyomán megjelent új, függet­len államok csatlakozása által következett be, de egyes kato­nai paktumok, mint a CENTO és a SEATO feloszlatása kö­vetkeztében és azáltal is, hogy más, független külpolitikát folytató országok és erők is felzárkóztak az el nem köte­lezettekhez, még ha története­sen, mint országunk és Portu­gália esetében, tagjai is vala­mely katonai tömbnek vagy kétoldalú katonai kötelezett­ségeik vannak. Románia szorosan együtt­működik az el nem kötelezett országokkal, aktívan hozzájá­rulva ezzel a múlttól örökölt nehézségek áthidalására, az önálló fejlődésre, politikai és gazdasági függetlenségük meg­szilárdítására, nemzetközi ér­vényesülésükre irányuló erő­feszítésükhöz, az erő- és diktá­tumpolitika ellen, a nemzet­közi törvényesség és méltá­nyosság meghonosításáért foly­tatott harcok erősítéséhez. Ro­mánia dinamikus jelenléte a nemzetközi életben, építő te­vékenysége az el nem kötele­zettségi mozgalomban legu­tóbb abban az üzenetben ju­tott kifejezésre, melyet Nicolae Ceausescu elnök intézett a ta­valy tavasszal megtartott del­hi csúcsértekezlet résztvevői­hez. Mint akkor hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy az el nem kötelezettségi mozgalom egyre nagyobb sze­repet kapjon a leszerelés és a béke kérdésében, az új gazda­sági világrend meghono­sításában, a viszályok békés rendezésében, a népek függet­lenségének, gazdasági és tár­sadalmi haladásának biztosí­tásában. S utalva az el nem kötelezettek között időnként felmerülő nézeteltérésekre, Nicolae Ceausescu elnök fi­gyelmeztetett arra is, hogy az el nem kötelezett országok csak úgy tudják kedvezően befolyá­solni az események alakulását, ha erősítik egységüket és e­­gyüttműködésüket, tehát füg­­getlenül az egyik vagy másik kérdés felvetésében mutatkozó eltérésektől, az el nem kötele­zetteknek meg kell találniuk a módját a minél aktívabb e­­gyüttműködésnek az egyenlő­­ségi, függetlenségi, nemzetközi megértési és békepolitika elő­mozdítása céljából. Ez volt a mondanivalója ál­lamelnökünk tavalyi üzeneté­nek, ami arra vall, hogy a szocialista Románia, Nicolae Ceausescu elnök nagyra érté­keli a mozgalmat, szerepét a kortárs világban, a nemzetközi események befolyásolásában, erőfeszítéseit az emberiség nagy problémáinak megoldá­sáért, a béke és együttműkö­dés világának megteremtésé­ért. P. Nagy Erzsébet Redactia ELŐRE : 79 776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector L ELŐRE - 1984. szeptember 1. A román—kínai baráti és együttműködési kapcsolatok fejlődése A KÍNAI NK ELNÖKE, LI XIANNIAN NYILATKOZATA ROMÁNIAI LÁTOGATÁSÁRÓL Az Új Kína hírügynökség közli azt az interjút, amelyet Li Xiannian, a Kínai NK el­nöke Romániából elutazva, a különrepülőgépen adott az őt kísérő újságíróknak. Mind a Nicolae Ceausescu elvtárssal folytatott megbeszéléseket, mind az országunkban tett lá­togatást gyümölcsözőnek érté­kelte a magas rangú kínai ven­dég. „Mindnyájan elégedettek vagyunk“ — mondotta, hozzá­téve, hogy a Nicolae Ceausescu elnökkel folytatott megbeszé­lések három menetében megvi­tatták a két ország helyzetét, jelentős nemzetközi kérdése­ket és a kétoldalú kapcsola­tok fejlődését. Li Xiannian hangsúlyozta, hogy a nemzet­közi kérdéseket illetően a két fél „azonos vagy hasonló“ né­zeteket vall. „Megegyezésre ju­tottunk egész sor jelentős nem­zetközi kérdésben — szögezte le a kínai elnök. A felek — folytatta — megerősítették azt az álláspontjukat, hogy mind­két országnak, konkrét viszo­nyaival összhangban, függet­len módon kell kialakítania sa­ját fejlesztési politikáját“. Li Xiannian még kiemelte, hogy a megbeszélések során megállapodtak abban, misze­rint a Kínai NK és Románia Szocialista Köztársaság szigo­rúan tiszteletben tartja a bé­kés egymás mellett élés öt el­vét, amely az elmúlt 30 év so­rán helyesnek bizonyult. Ezen elvek ■t a szuverenitás és a te­rületi integritás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak mellőzése, a jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök — a nem­zetközi kapcsolatok normáivá váltak — hangsúlyozta a kínai elnök. Ismételten kifejezte köszö­netét a meleg fogadtatásért, amelyben a kommunista párt, a román kormány és a román nép, Nicolae Ceausescu elnök részesítette. Ugyanakkor Li Xiannian elnök meggyőződésé­nek adott hangot, hogy tovább fejlődnek a kínai-román kap­csolatok. A román-kínai barátság ú­­jabb fejezete című cikkében a Népújság kidomborítja, hogy „ezekben a napokban Li Xian­nian elnök a román néppel e­­gyütt ünnepelte Románia nem­zeti ünnepét, és tanúja volt a szocialista építés útján elért sikereknek“. Hangsúlyozva az­után, hogy „Li Xiannian elnök látogatása bizonyítéka volt a román és kínai nép barátságá­nak, újabb fejezetet nyitott a két ország együttműködésének fejlesztésében“, a kínai lap így feladatja: „Ma a tehetséges román nép óriási erőfeszítése­ket tesz, hogy haladást érjen el a szocializmus útján. A ro­mán nép hősies és bátor. Sem­milyen nehézség nem állhat egy újabb győzelem útjában“. Kiemelve azután, hogy a lá­togatás során Li Xiannian el­nök és Nicolae Ceausescu el­nök véleménycserét folytatott jelentős nemzetközi kérdések­ről, beleértve a kétoldalú kap­csolatokat, a Népújság ezt írja: „A két fél számos kérdésben egyetértett- A két elnök­­meg­erősítette, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet feszült. A fegyverkezési hajsza egyre ve­szélyesebbé válik. A világbéke megvédése érdekében le kell állítani a fegyverkezési haj­szát, meg kell valósítani az ál­talános és teljes leszerelést, mindenekelőtt a nukleáris le­szerelést“. „A kínai nép — hangsúlyoz­za a cikk — nagyra értékeli Nicolae Ceausescu elvtársnak és a román kormánynak a bé­ke megvédését, az európai és a nemzetközi feszültség csök­kentését célzó következetes te­vékenységét. Románia nagy nemzetközi tekintélynek ör­vend elvszerű és az igazságot tiszteletben tartó álláspontjá­ért“. Befejezésül a cikk rámutat: „A kínai és a román nép sok éve támogatja egymást, meg­bízik egymásban és kölcsönö­sen tiszteli egymást. Egyes nehéz megpróbáltatások elle­nére a barátság fennmaradt és megszilárdult. A két vezető el­határozása továbbra is erőfe­szítéseket tenni a baráti kap­csolatok erősítéséért és fejlesz­téséért. A kínai nép mindig nagyra értékelte a román nép meleg barátságát. A kínai-ro­mán jó kapcsolatok fejlesztése Kína következetes és töretlen politikája. Ebben az összefüg­gésben Li Xiannian elnök lá­togatását egyenesen sikernek tekinthetjük“. Berlin egyes szocialista országok külügyminiszter-helyetteseinek tanácskozása A Német Demokratikus Köz­társaság Külügyminisztériu­mának meghívására, folyó év 28—30 között Berlinben ta­nácskozást tartottak egyes szo­cialista országok külügymi­niszter-helyettesei az ENSZ- közgyűlés 39. ülésszakának elő­készítésére. A tapasztalatcserén részt vett a Belorusz SZSZK, Bul­gária NK, a Csehszlovák SZK, a Koreai NDK, Kuba Köztár­saság, a Német DK, a Laoszi NDK, a Mongol NK, a Len­gyel NK, Románia Szocialista Köztársaság, az Ukrán SZSZK, a Magyar NK, a Szovjetunió és Vietnam SZK küldöttsége. A román küldöttséget Tra­­ian Pop elvtárs, külügyminisz­ter-helyettes vezette. A tanácskozás az elvtársi e­­gyüttműködés és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Augusztus 29-én Oscar Fi­scher elvtárs, a Német DK külügyminisztere fogadta a részt vevő küldöttségek veze­tőit A találkozó meleg, baráti légkörben zajlott le. Újabb amerikai űrhaj­t bocsátottak fel Csütörtökön greenwichi idő szerint 12 óra 41 perckor a floridai Cape Canaveral-i tá­maszpontról első útjára bo­csátották a Discovery ameri­kai űrhajót, amely 6 napig tartózkodik az űrben. Az űr­jármű fedélzetén hatan van­nak, köztük egy nő is, a 35 é­­ves Judy Resnik. Az űrhajó, miután 96-szor megkerüli a Földet, előrelát­hatólag szeptember 5-én eresz­kedik le a kaliforniai Ed­wards légitámaszponton. • Öt világrész hírei • Öt világrész hírei • XVI. Károly Gusztáv svéd király fogadta Ioan Ceterchit, Románia Szocialista Köztársa­ság rendkívüli és meghatalma­zott stockholmi nagykövetét, megbízólevelének bemutatása alkalmából. A csehszlovákiai Banska- Bistricában, a szlovák nemze­ti felkelés 40. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsége­ken részt vett egy román kül­döttség Andrei Neagu nyugal­mazott altábornagy, a Volt Antifasiszta Harcosok és Há­borús Veteránok Bizottsága elnökének vezetésével. A ro­mán küldöttség virágkoszorút helyezett el a Zvolen város felszabadításáért folytatott harcokban elesett román kato­nák emlékművénél. Genfben afgán-pakisztáni megbeszélések zajlottak le Di­ego Cordovez, az ENSZ-főtit­­kár személyes képviselője köz­vetítésével. Az afgán küldött­séget Shah Mohammad Dost külügyminiszter, míg a pa­kisztánit Sahibzada Yakub Ali Khan külügyminiszter vezet­te. Az olasz kormány újabb in­tézkedéseket fogadott el a fo­kozódó bűnözés elleni harc céljából. A jóváhagyott intéz­kedések "értelmében az elkö­vetkező három évben további 9100 rendőrrel növelik a rendfenntartó erők számát. Boriszav Szrebics, Jugoszlá­via SZSZK Szövetségi Végre­hajtó Tanácsának alelnöke a Tanjug hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy a jugoszláv kormány ér­tékelése szerint a termelés fel­lendítése az infláció visszave­résének alapfeltétele. Egyben rámutatott, hogy az idén álta­lánosan megélénkül a gaz­daság, növekedni fog a ter­melés és az export. A kereske­delmi deficit egyötöd résszel csökkent, s elérte a 700 millió dollárt. Abdel Halim Khaddam Szí­riai alelnök Algériába utazott, ahol Chadli Bendjedid elnök­nek üzenetet nyújt át Hafez Al Asszad Szíriai államelnök ré­széről, s megbeszéléseket foly­tat algériai hivatalos szemé­lyiségekkel közös érdekű kér­désekről. M­a jelképesen a virágzó homok országának ne­vezik Líbiát, néhány évtizeddel ezelőtt azonban még a világ legszegényebbjei kö­zött tartották számon az afri­kai földrész e nagyságrendben negyedik országát. A Földközi-tenger déli part­vidékén elterülő sivatag-or­szág időszámításunk első év­századaitól kezdve a vándor­hordák és a legkülönbözőbb mediterrán népek hódításainak színtere volt. A második világ­háború után franciák és an­golok szállták meg, s az ENSZ-közgyűlés 1949-ben ho­zott határozata után 1951-ben elnyerte ugyan függetlenségét, de az idegen befolyást nem tudták megszüntetni és az új kormány képtelen volt megol­dani az ország létfontosságú belső problémáit. 1969-ben Moammer El Geddafi vezeté­sével hazafias fiatal katona­tisztek megdöntötték a király­ságot és felszabadították az országot az idegen uralom minden formája alól, szabad utat nyitva az önálló, függet­len fejlődésnek. Az 1969 szep­­tember 1-i forradalom napját azóta nemzeti ünnepként tart­ják számon a Líbiai Arab Népi Szocialista Dzsamadíriá­­ban. Az új vezetés hatalomra ju­tása első percétől antiimpe­rialista és antikolonialista po­litikát folytat, támogatja a nemzeti felszabadító mozgal­makat. Rövid időn belül álla­mosították az ország olajkin­csét, lépéseket tettek a nemze­ti olajfeldolgozó ipar megte­remtésére, az önálló ipar más ágazatai kiépítésére, a mező­­gazdaság korszerűsítésére. Ma, másfél­ évtized eltelté­vel, Líbiát az erőteljes fej­lődés útján haladó országként ismeri a világ. Nagy erőfeszí­tések és anyagi ráfordítások e­­redményeként jelentősen e­­melkedett népének életszínvo­nala. Líbia ma a világ jelen­tős kőolajtermelő országai kö­zé tartozik. Az 1981—1985-ös nemzetgazdaságfejlesztési terv napi 1,43 millió barrel nyers­olaj kitermelését irányozza elő. Az előirányzatok szerint 1985- ben a kőolajipar az ország bruttó nemzeti termékének 35,7 százalékát fogja biztosíta­ni. A kőolajkitermelésből be­folyó nyereségek felhasználá­sával láttak, hozzá az alta­laj egyéb kincseire alapozó iparágak kifejlesztéséhez. Lí­bia hatalmas foszfát- és vas­érctartalékokkal is rendelke­zik, amelyek feltárása és ki­termelése szintén az elmúlt másfél évtizedben öltött jelen­tősebb méreteket. Felépült az ország első fémipari kombi­nátja, cementgyárak, műtrá­gyagyárak kezdték meg mű­ködésüket. Természetes körülmények között az ország területének mindössze 1,4 százaléka alkal­mas művelésre, de két évti­zeddel ezelőtt ennek is csupán alig több mint egyötödét dol­gozták meg. Az 1976-ban be­indult ötéves terv, az úgyne­vezett zöldsivatag-terv 20 mil­liárd dollárt irányzott elő a mezőgazdaság korszerűsítésé­re. A terv célja virágzóvá ten­ni az ország nagy részét elfog­laló szaharai homokrengeteget, a néhány természetadta oázi­son kívül, a talajvizek haszno­sításán alapuló öntözőrend­szerek kiépítésével és üzemel­tetésével mintegy 40 000 hek­tárt termővé tenni. Líbia, más afrikai országok­hoz hasonlóan, Románia mesz­­szemenő támogatását is élvezi haladástörekvései megvalósí­tásában. Az utóbbi években számottevően bővültek a két ország közötti gazdasági kap­csolatok, nagyobb lett a mű­szaki-gazdasági cserék volu­mene, eredményesen valósul meg a kooperáció az ipar és mezőgazdaság különböző ága­zataiban, a szakemberképzés terén. Román szakemberek hathatós támogatást nyújta­nak a líbiai nemzetgazdasági tervek megvalósításában, első­sorban a mezőgazdaságban, é­­pítőiparban és a kőolajfeldol­gozóiparban. A román-líbiai kapcsolatok fejlődésének min­denkor újabb lendületet ad­tak a Nicolae Ceausescu elv­társ és Moammer El Geddafi között lezajlott gyakori talál­kozók. A legutóbb 1983-ban Bukarestben sorra került ta­lálkozó alkalmával létrejött megállapodások ismét új táv­latokat nyitottak a két ország gyümölcsöző kapcsolatainak elmélyítése előtt. Jakab Márta ünnep a virágzó homok országában Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4080

Next