Előre, 1984. október (38. évfolyam, 11460-11485. szám)
1984-10-02 / 11460. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN ÜTEMES, FELELŐSSÉGTELJES MŰIM - A GAZDASÁGI FELADATOK PÉLDÁS TELJESÍTÉSÉÉRT FALVAINK APRAJA-NAGYJA A FÖLDEKEN *!Tegnappal nemcsak új hetet, hanem új hónapot is kezdtünk. Az első teljes egészében őszi hónapot — egyelőre szép idővel, napsütéssel, nem túl hideg éjszakákkal, aránylag magas nappali hőmérsékletekkel! Hogy meddig tart ki a jó idő, nehéz lenne megmondani, de az biztos: minden eltelő nappal nagyobb a valószínűsége annak, hogy beköszöntenek az éjszakai fagyok, a hideg esők, éppen ezért sietni, nagyon, de nagyon sietni kell a napirenden szereplő mezőgazdasági munkákkal. S mivel azokból szeptemberről maradt októberre éppen elég, minden faluban, minden gazdaságban a lehető legnagyobb erőkkel kell kivonulni a betakarításhoz, a magágy-készítéshez, s természetesen a már megkezdett, de teljes mértékben még ki nem bontakozott vetéshez. Tudjuk, lényegében előre tudtuk, hogy idén bizonyos mértékben „megcsúsznak“ a mezőgazdasági munkák, főleg a betakarítás, a szüret. Későn ért be a kukorica, a zöldség- és gyümölcsfélék, de gondot okozott a napraforgó, a szója, a szárazbab és még sok egyéb is. Most már viszont ott az ideje, hogy mindezek fedél alá, tárolókba kerüljenek. Ennek érdekében nemcsak a szedést, az ásást, a szüretet kell meggyorsítani, hanem a szállítást és a tárolást, illetve az átvételt is. Több helyről hallunk ugyanis olyan híreket, hogy a letört, összegyűjtött termék még kint tölti az éjszakát a földeken, ami az időjárás hirtelen változása esetén nagy veszteségekhez vezethet. A betakarítást a maga során egy másik idénymunka, a vetőszántás, a magágy-készítés és a vetés is sürgeti. Sok helyen a most lekerülő termények helyére kerül az árpa meg a búza, amelyek magvainak mielőbb, az ország északi és középső vidékein a hét végéig, a déli megyékben pedig október 15-ig a földbe kell kerülniük. A fentiekben csak a legfontosabb munkákat emlegettük, de a felsorolásból így is kiderül, hogy az elkövetkező napokban rengeteg lesz a tennivaló a földeken, aminek csak úgy járhatnak a végére a gazdaságok, ha minden erőt, a falvak egész lakosságát mozgósítani tudják. Különösen a szakemberekre vár nehéz feladat: pártunk főtitkárának útmutatásai Szellemében a munkát úgy kell megszervezniük és irányítaniuk, hogy egyetlen szem termés se vesszen kárba, ugyanakkor már most megteremtsék a jövő évi gazdag aratás előfeltételeit A GYERGYÓSZENTMIKLÓSI FAIPARI GÉPGYÁRBAN 4 . ÚJRATERVEZÉSTŐL A TELJES FELÚJÍTÁSIG Mire a gyergyószentmiklósi faipari gépgyárban készült tudósításom nyomdafestéket lát, már úton van külföldi megrendelőjéhez az a nyolc gyalugép, melyeket oly hosszan vizsgálgattam az exportrészleg bejáratánál. Kákán is csomót kereső indulat nem munkált bennem. Már csak azért sem, mert a fényesre csiszolt, fűzöldre festett felületek mögé amúgy sem láthattam. — Azoknak csak egy a bajuk — fogta tréfára szótlan kíváncsiskodásomat Bálint Ágoston almérnök, a részleg vezetője —, hogy jók. Tőle tudtam meg, a külföldi átvevő már mind a nyolcat alaposan végigvizsgálta, az öntött felületeken gombostűfejnyi légbuborékot, hajszálnyi repedést nem talált, a csavarok szorosan fogják a gép elemeit, a masina kifogástalanul működik. Ez évre az utolsó exporttermékek ezek, meg odaát a szerelőműhelyben elszállításra váró három fűrészélező gép. Az utánuk felszabadult felületen máris a hazai megrendelők számára készülnek az újabb famegmunkáló gépek, illetve a gyár 1977-es indulásától még mindig ugyanazok: az univerzális fűrészélezők, a körfűrészek, az egyengető meg a vastagsági gyalugépek több méretváltozatban is, és természetesen a hozzájuk való pótalkatrészek. Az út előtt álló gépeket nézegetve azonban föl sem ötlött bennem, hogy rajtuk bennük hibát keressek, hiszen az exportrészleg termelésben tanúsított igényessége, alapos, pontos munkája közismert. Úgy is nevezik emiatt Bálint Ágostonékat: a finnyásak. A gépek kézzelfogható valójánál a magamfajta laikus számára egyedül az tűnt föl, hogy tömzsiek. Tenyeres-talpas alakjukat bizonyára a bőséges anyagráfordításnak köszönhetik. Nagy általánosságban azonban egész sor kérdés merült föl bennem e gépek, végeredményben a gyár jövőjét illetően. Kérdéseim a XIII. kongresszus irányelv-tervezetében foglalt követelményekből indultak ki, amelyeket a gépiparral szemben támaszt a soron lévő tervidőszak. Azt mondják, az önök részlegére, hogy fínynyásak, miért? — kérdem Bálint Ágostontól. — Elsősorban a mestereink és minőségellenőreink igényessége miatt. Nem is volt még soha visszautasításunk. Ilyenformán csak természetes, hogy igényesek vagyunk önmagunkkal szemben, meg kollaboránsainkkal is. — A szállítóikkal szemben miben? — Négy öntöde szállítja részünkre a gépek öntött részeit, az alvázakat és az asztallapokat, s bizony akad selejt is. Az öntetek szivacsossága, repedezettsége a megmunkáláskor derül ki. Az anyagokon nem lehet megindulni — vesz a kezébe egy gömbvas-darabot a fiatal részlegvezető. — Anyagot addig nem adunk munkába, amíg próbát nem készítünk róluk a laborban. Inkább erre várjon tíz-tizenöt percet az esztergályos, a marós, de aztán tudja, hogy nyugton dolgozhat, az anyag minősége megfelel a követelményeknek. Megtörtént ugyanis, hogy laborpróba nélkül vágtunk neki a megmunkálásnak, s a végén derült ki, öszszetétele, szilárdsága nem megfelelő, hogy egészen más minőségű az anyag, mint amit a konvencionális jellel a rúdvégre festettek. — Miben nyilvánul meg az önmagukkal szembeni igényesség? — Például a csapágy-, a persely- és a tengelyillesztéseknél a tűrésmezőn belül is megállapítjuk, hogy az alsó vagy a felső határhoz kell közelebb állítanunk azokat. Ezzel kiküszöböljük, hogy az összeszerelésnél még utána kelljen csiszolni. Lényegében a pontosság időnyerés, élőmunka- és energiamegtakarítás egyben. — Gyártásban lévő gépeik kezdettől ugyanazok, ezek szerint kiforrott technológiával rendelkeznek, már nemigen akad módosítani, javítanivaló rajta ... — A munkatermelékenység növelésében látványos dolgokat nemigen művelhetünk, de sok olyan apró megoldás születik nap mint nap részlegünkön, amelyek a terv teljesítéséhez, túlszárnyalásához hozzásegítenek. A sok, mondjam úgy, magától értetődő kis módosítás egyike például Baricz Imre mester újszerű megoldása. Egy tüskére hat perselyt fognak fel, s így nem külön, hanem egyszerre csiszolják mindet. Vagy a biztosító rúgó helyét eddig marógépen készítettük. Most egy olyan készülékkel csináljuk, amely tizedére csökkentette az erre korábban használt időt. — Visszatérve az 1977-től jelentősebb módosítás, javítás nélkül gyártott gépeikre ... — Azért ezt-azt módosítottunk rajtuk. Megváltoztattuk a gépek védőrendszerét, így munkavédelmi szempontból jobbak, biztosabbak. Újraterveztük a gépházat. Az erősítéseket más helyekre tettük, s Szabó Barna (Folytatása a 3. oldalon) ap és a szén. Megtartó erő. Gazdagság. Előbbrejutás. Mindez az utóbbi három évtized krónikájához tartozik. „Az ötvenes évek elején kezdődött. . Így hallottam jártomban-kertemben. Ma már 540 ember kenyéradója a bányarészhez. Az első csille lignittől amostani 200—220 000 tonnás évi termelésig hosszú, és nem mindig könnyű utat jártak be. Bizony vékony itt a szénréteg, jobbára nehezen hozzáférhető, kitermelése próbára teszi az embert. Szerencsére, mindig akadt egy Béres Csaba, Horca Ioan, Nagy István, Csepe János, Csepe István vagy Sirbu Gheorghe, akik a legnehezebb helyeken is példaképek tudtak maradni. Kotrógépkezelők... Földgyalusok... Előkészítők... Bányászok.. . Szerény, kitartó és kemény férfiak. Igen, személyükben a mai élen járó csapatok alapembereit tiszteli a község, de az iparág is. Körülöttük, velük együtt nőtt itt minden. Egyébként a kollektíva összeforrottságát a tavalyi eredmény is igazolja: több mint 6000 tonnás termelési többlettel zárták az esztendőt. Ennyivel több szenet kapott az ország. Ennyivel több jutott legfőbb megrendelőjüknek, a nagyváradi hőerőműnek. • • • Ardelean Teodor részlegvezetővel útközben találkozom. A „mélyből" a felszíni kitermeléshez igyekszik. Bányászsapkáját az asztal sarkára helyezi, amolyan figyelmeztetőként, hogy lássam : siet Kék munkaruhájának egyik felső zsebéből rögvest előkerül a mindentudó notesz. — Én azt mondom, hogy a várt eredményeket értük el eddig. A tervezettnél lényegesen több lignitet sikerült kitermelnünk, s ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy az előírtnál kisebb termelési költség mellett bányásztuk, ki a szenet. Ez a föld alatti kitermelés „bizonyítványa“. Csakhogy a felszíni fejtésben dolgozók is megtették a magukét: lényegesen csökkentették a termelési költségeket Ebből már könnyen kikövetkeztethetjük, hogy a személyi teljesítményekre sem lehet panasz. Az utóbbi esztendők mértékét meghaladva, fokozottabb ütemben növekedett a munka termelékenysége, ami egy-egy fizikai termelésben dolgozóra számolva már eléri a napi 2,313 tonnás átlagtermelést. Az igyekvés, a többet akarás tanújeleit szinte minden munkahelyen felleltározhatjuk. A geológiai feltáró munkában kereken 40, az előkészítésben pedig 13 méteres előnyre tettünk szert az utóbbi hónapok folyamán. Túlzás nélkül állíthatom, hogy nagyon együtt van a munkaközösség Célkitűzéseink, vállalásaink maradéktalan teljesítése mindannyiunk szívügye. Ugyanakkor presztízskérdés is. E téren is kiemelkedik a XIII. pártkongresszus köszöntésére tett vállalásunk: az 1000 tonnás termelési többlet megvalósítása! Eltökéltség, bizalom áradt a részlegvezető szavaiból. Pedig oka volna a bizonytalanságra, hisz példátlan mértékű generá-cióváltásra készül a bányarészleg: a jelenlegi munkaerő közel 40 százaléka már az idén nyugdíjba vonult Jövőre további 10 százalék követi! Kikkel folytatják? Hogyan tovább? — Előreláttuk, készültünk az eseményre, így hát az utánpótlást, a szükséges munkaerő zömét itt, helyben készítettük fel, a jövendő munkahelyeken képeztük ki. Tudásuk, az eddig mutatott teljesítményük bizalomkeltő. Az csak természetes, hogy a sarmasági bányaipari líceum néhány tehetséges végzettjét, is szeretnénk „elcsábítani" az itteni bányarészleghez. Csakhogy. .. még ezzel sem jártunk a lehetséges kérdések végére! Lesz-e majd, aki a mostani „nagyok“ örökébe lépjen? Van-e a helybeli bányászcsaládokban elegendő utánpótlás? Nos, én azt hiszem, hogy lesz is, és van is! Egyébként a családi hagyományok, a szakmai fogások és fortélyok továbbvivőinek túlnyomó többsége már hónapok óta gyakorolja a szakmát. Nap mint nap leszállnak a mélybe, naponta kiállják a próbát. Hogy csak néhány példát említsek: Bíró Imre a két nagyobbik fiára, Sirbu Gheorghe ugyancsak két fiára hagyja szakmai tapasztalatát, tudásának javát — magyarázta higgadtan Ardelean Teodor, és sapkája után nyúlt. Barabás Zoltán (Folytatása a 3. oldalon) ÚT A VILÁGOSSÁGHOZ OKTÓBERREL BEKÖSZÖNHETNEK A FAGYOS ÉJSZAKÁK Az utóbbi napokban nagy erőfeszítéseket tettek a földeken, és ennek nyomán Kovászna megyében meggyorsult a burgonyabetakarítás menete. A gépi erő jobb kihasználásával, a tanulók nyújtotta segítséggel a növénytermesztő farmokon ismét 300 hektár fölé emelkedett a napi teljesítmény. A gazdaságok egy részében — így többek között Kézdivásárhelyen — a koini rajtnak, a folyamatos munkának köszönhetően már be is fejeződött, vagy befejezéshez közeledik a burgonya ásása, tárolása. A jegyzett teljesítmények azonban még így is messze elmaradnak az elvárásoktól, még mindig sok a szedésre, szállításra váró burgonya a megyében! Különösen szembetűnő az állami farmok eddigi gyenge teljesítménye. Döcög a munka megszervezése, aminek következtében — mindenekelőtt a katolnai állami mezőgazdasági vállalat farmjain — a szomszédos gazdaságok teljesítményeinél jóval alacsonyabb ütemet valósítottak meg. Amint a mezőgazdasági munkálatokat irányító megyei parancsnokság elemzéseiből ki- FOKOZNI KELL KOVÁSZNA MEGYÉBEN A BURGONYA SZEDÉSÉT, TÁROLÁSÁT derül, a szépmezői farmok, sőt az uzoni vállalat teljesítményei is nagyobbak lehetnének. — így igaz, mi is lemaradtunk a betakarítással — ismeri el Barta János, az uzoni állami mezőgazdasági vállalat igazgatója —, az utóbbi napokban viszont már megteremtettük a feltételeket a teljesítmények növelésére. A megyei szervek közbelépésére segítséget kaptunk más egység Flóra Gábor (Folytatása a 3. oldalon) XXXVIII Redacts ELŐRE, 79776 Bucure?t 33. Piata Scinteii 1. sector L évfolyam ELŐRE szerkesztősége,1 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11460. szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 1984. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, október 2., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. kedd Lapunkat külföldre a következő címen __________ lehet megrendelni: ROMPRESFILATELIA -4 oldal Sectorul export-import presS P.O. Box 12—201, telex: 10 376 profir ára 50 bani Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—66 AZ RKP XIII. KONGRESSZUSÁNAK IRÁNYELV-TERVEZETE ELŐTÉRBEN AZ ÉLETMINŐSÉG Az életminőség újabb keletű fogalom, nálunk az utóbbi években vált közhasználatúvá. Gazdasági és társadalmi fejlődésünknek egy olyan szakaszában, amikor a fejlett szocialista ipar és a mezőgazdaság jóvoltából a korábbi esztendőknél sokkal több jutott a lakosság életkörülményeinek a javítására, anyagi és szellemi igényének a kielégítésére. Ennek lehetőségét az a dinamikus, minden megyére és országrészre kiterjedő gazdaságpolitika teremtette meg, amelyet a párt Nicolae Ceau?escu elvtárs kezdeményezésére és közvetlen irányításával dolgozott ki és tett egész népünk munkaprogramjává. Nem véletlen, hogy ezt az időszakot az egész nép olyan tömören és kifejezően Ceau?escu-korszaknak nevezi. Ez összefügg azzal az állandó gondoskodással és törődéssel, amelyet pártunk főtitkára az összes dolgozók, a lakosság minden rétegének anyagi és szellemi jólétének emelése érdekében tanúsít, s azokkal az ismert kezdeményezésekkel, amelyeket e cél eléréséért indítványozott. Mindannyiunknak nagy örömére szolgál, hogy ez a gondoskodás és törődés érvényesül a párt XIII. kongresszusának irányelv-tervezetében is, abban a nagyfontosságú dokumentumban,, amely nemcsak a következő ötéves tervidőszakra, de egészen az ezredfordulóig meghatározza gazdasági és társadalmi fejlődésünket. A gazdasági hatékonyság növekedése, a minőségi követelmények minden tevékenységi területen való előtérbe helyezése megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a következő ötéves tervben a nemzeti jövedelem 7,6— 8,3 százalékkal emelkedjék évente, s ezáltal létrehozzuk azokat az anyagi és pénzügyi eszközöket, amelyek az életminőség további javításához szükségesek. Társadalmunk a munka társadalma és egyúttal, az emberi boldogság kiteljesedésének a társadalma. Minden azért történik, mindent azért építünk és fejlesztünk, hogy a társadalom tagjai minél jobban kielégítsék anyagi és szellemi igényeiket. A Ceausescu-korszakban hatalmas lépéseket tettünk — összhangban nagyarányú gazdasági fejlődésünkkel — ezeknek az igényeknek a kielégítésére. Jól példázza ezt Szatmár municípium mai arculata is, az az arculat, mely Nicolae Ceausescu elvtárs városunkban tett látogatásai során adott útmutatásai alapján formálódott. Szatmár lakosságának — románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek — előnyösen megváltozott élete és hétköznapjai. Akik jártak városunkban mostanában, azok maguk is tanúsíthatják, hogy mennyivel nagyobb és civilizáltabb, mint régebben volt, mennyivel jobb munka- és életfeltételeket biztosít a százezret jóval meghaladó lakosságának. Rövid két évtized alatt több mint 23 ezer új lakás épült, ami a mai lakásállománynak 65 százalékát jelenti. A szatmáriak kétharmada ebben az időszakban költözött új otthonba. Ez idő alatt létesült a korszerű kereskedelmi hálózat 80 százaléka, épült fel a 750 ágyas megyei kórház, két új poliklinika, számos új iskola, napközi otthon és bölcsőde, duplázódott meg a szolgáltatási egységek száma. De a lakosság jólétének, a kulturáltabb életkörülmények javulását példázza az is, hogy például négyszeresére bővült a vízművek kapacitása, többszörösére a csatornahálózat és utcák hoszszú sora kapott pormentes burkolatot. Nem beszélve a vásárlóerő nagyarányú növekedéséről: 1965-ben 488 millió lej értékű árut adott el a város kereskedelme, a legutóbbi esztendőben pedig már több mint 2,5 milliárd lejt forgalmazott! És mennyi minden segítette még ezen kívül az életminőség javítását, amelynek igen sok összetevője van. Nálunk például az is hozzátartozik, hogy a lakosság hazafias munkájával és hozzájárulásával több sportpályát és gyermekjátszóteret építettünk, termálstranddal bővítettük a Szamos partján levő pihenőövezetet vagy a történelmi városrészben renováltunk, felújítottunk több értékes, műemlékjellegű épületet. Az egyik városrész korszerűsítési munkálatait csak az elmúlt hetekben, az augusztusi forradalom 40. évfordulója tiszteletére fejeztük be. Arról a belső térről és annak környezetéről van szó, amelyet a tűzoltótorony jelöl. Szépen tervezett és kivitelezett zöldövezet, hangulatos kandeláberek, padok és más térdíszítő elemek teszik esztétikussá, kellemessé ezt a sokáig elhanyagolt nagy belső udvart. A korszerű városesztétika hasonló jegyeit és tartozékait más helyeken is megtalálhatjuk. Mind jobban érvényesül nálunk az a törekvés, hogy környezetesztétika és kultúra igen jelentős szerepet tölt be a lakosság civilizált magatartásának az alakításában, a bennünket körülvevő értékek megbecsülésében. Következésképpen: az ízléssel kialakított és gondozott zöldövezetnek, a köztéri és utcai tárgyak esztétikai küllemének is része van az életminőség javításában. Hát még azoknak a rangos művelődési és kulturális intézményeknek — mint az Északi Színház, az állami filharmónia vagy a megyei múzeum —, amelyek városunkban működnek. Műkedvelő együtteseinknek és alkotóinknak a Megéneklünk, Románia fesztiválon elért Sikerei ugyancsak az életminőség javulása terén tapasztalt eredményeinket példázzák. Szatmár municípium román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozói, a város egész lakossága azért is fogadta olyan örömmel a XIII. pártkongresszus irányelv-tervezetét, mert benne az életminőség további javulásának biztosítékát látja. Az egész irányelv-tervezet magán viseli pártunk főtitkárának bölcs gondolkodását és forradalmi eszméit és azt a szilárd elhatározását, hogy a korábbinál sokkal nehezebb külgazdasági viszonyok ellenére is mindent megteszünk a dolgozók munka- és életkörülményeinek további javítása érdekében. E nagyszerű munkaprogramból pontosan tudjuk, hogy mi a feladatunk e cél megvalósításáért, miként kell javítanunk egész gazdasági tevékenységünk hatékonyságát, előtérbe helyezni a minőségi követelményeket, s az eddigieknél is tágabb teret biztosítani az alkotó gondolkodásnak és Jenei Sándor mérnök, az RKP Szatmár municipiumi bizottságának titkára, a municipiumi néptanács alelnöke (Folytatása a 3. oldalon) XIII. PÁRTKONGRESSZUS A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁNAK 35. ÉVFORDULÓJA HU YAOBANG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának , LI XIANNIAN elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének PENG ZHEN elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Népképviseleti Nemzetgyűlése Állandó Bizottsága elnökének ZHAO ZIYANG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Kedves elvtársak! A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 35. évfordulója alkalmából a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság kormánya és a román nép nevében szívélyes baráti üdvözletünket és legmelegebb jókívánságainkat küldjük önöknek, a Kínai Kommunista Pártnak, a Kínai Népköztársaság Népképviseletii Nemzetgyűlésének, kormányának és a kínai testvérnépnek. A Kínai Népköztársaság kikiáltása 1949., október 1-én ragyogóan betetőzte azt a hosszas, hősies és áldozatteljes forradalmi harcot, amelyet a kínai nép folytatott dicsőséges kommunista pártja vezetésével a kizsákmányolás és az elnyomás régi rendszere, az imperialista uralom ellen, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért. A Kínai Népköztársaság megalakulása történelmi jelentőségű eseményként új korszakot avatott fel a nagy kínai nép életében és sorsában, s ugyanakkor nagy nemzetközi jelentőséggel bírt, amennyiben lényegesen módosította az erőviszonyokat a szocializmus, a függetlenség, a haladás és a béke javára. A Kínai Népköztársaság kikiáltása óta eltelt 35 esztendő során a kínai nép, kiaknázva nagy alkotó energiáinak értékeit, messzemenő önfeláldozással, odaadással és szenvedéllyel munkálkodva, kiemelkedő sikereket aratott a szocialista építés átfogó művében. Kína egyre erőteljesebb nemzetközi érvényesítésében. A romák kommunisták, az egész román nép mély nagyrabecsüléssel övezi azt az átfogó munkásságot, amelyet a szorgos kínai nép folytat a Kínai Kommunista Párt vezetésével, hogy országát erős szocialista állammá avassa, korszerű iparral és mezőgazdasággal, fejlett tudománnyal és technikával, egyre magasabb életszínvonallal. Úgyszintén nagyrabecsüljük, hogy a Kínai Népköztársaság ma egyre NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Románia Szocialista Köztársaság elnöke Államtanácsa elnökének jelentősebb szerepet tölt be a nemzetközi életben, az egyetemes béke, leszerelés és biztonság ügyéért, a nemzetek közötti megértésért és együttműködésért, a gyengén fejlettség felszámolásáért és egy új gazdasági világrend megteremtéséért, az államközi viszályok politikai, tárgyalásos rendezéséért folytatott általános harcban és erőfeszítésekben. A romák kommunisták, egész népünk, a barátság és a szolidaritás mély érzéseitől áthatva, őszintén örül e jelentős megvalósításoknak és tiszta szívből kíván a tehetséges és lelkes kínai népnek, a Kínai Kommunista Pártnak továbbá nagy győzelmeket hazája fejlesztéséhez és feliarágoztatásához, egy új, szabad, méltó és boldog élet megteremtéséhez. Különleges megelégedéssel állapítjuk meg, hogy pártjaink, országaink és népeink baráti kapcsolatai, szolidaritása és gyümölcsöző együttműködése szüntelenül fejlődik minden közös érdekű területen. Ez alkalommal is szeretnénk megerősíteni azt a határozott meggyőződésünket, hogy együtt tevékenykedve, szoros együttműködésben, a legmagasabb szintű megállapodások szellemében a Román Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok továbbra is erőteljesen fejlődni fognak a román nép és a kínai nép, a szocializmus, a függetlenség, a haladás, a béke és az együttműködés egyetemes ügye javára és érdekében. E dicsőséges jubileumi évforduló alkalmából ismételten szívélyes jókívánságainkat, intézzük önökhöz, kedves elvtársak, a kínai kommunistákhoz, az egész kínai néphez, újabb jelentős sikereket kívánunk a szocialista építőmunkához, a Kínai Népköztársaság jóléte és szüntelen felvirágzása érdekében. CONSTANTIN DASCALESCU Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere