Előre, 1985. május (39. évfolyam, 11640-11665. szám)
1985-05-01 / 11640. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ÉLJEN MÁJUS ELSEJEI A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXIX. Redacfia ELŐRE 79776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector 1. évfolyam ELŐRE szerkesztősége. 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület. 11640. szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 1985. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, MÁJUS J a és a lapterjesztők. szerda Lapunkat külföldre a következő címen -------------------- lehet megrendelni: , . . . ROMPRES FILATELIA O Oldal Sectorul export-import presa _. . P.O. Box 12—201, telex: 10 376 prifir ara 50 bam Bucure$ti, Calea Grivifei nr. 64—66 ------FORRADALMI HAGYOMÁNYAINK JEGYÉBEN „A Román Kommunista Párt, a szocialista Románia mindent megtesz, hogy előmozdítsa a szocializmus és a kommunizmus nemes eszményeinek diadalát, a népek közötti barátság és együttműködés ügyének győzelmét, egy jobb és igazabb világ megteremtését a földkerekségen NICOLAE CEAUSESCU Május elseje szép hagyománya, immár csaknem száz esztendős tradíciója mindig a megújhodást idézte ünneplőiben. Nemcsak annak okán, hogy a tavasz, a természet újjáéledésének, színpompás kibontakozásának kellős közepére esik ez az ünnep tájainkon, hanem mert a munka, a harc és a szolidaritás napja is egyben. A munka, a harc és a szolidaritás pedig mindig a megújhodáshoz kötődik. Ahhoz kötődik, ha más-más tartalommal is a különböző történelmi korszakokban. Mert Klió prizmáján át nézve, a tegnapi alapozóépítő május nem olyan, mint a tegnapelőtti, harcokkal teli, a mai, új korszakot kiteljesítő pedig lényegesen különbözik az előbbiektől. Mindenekelőtt abban, hogy a munkát, a harcot és a szolidaritást jobban magában ötvöző és valóban minden téren gyökeres változásokat ígérő forradalmi ünnep, forradalmi tettet, cselekvést idéző, de ugyanakkor a harci hagyományok ápolását ösztönző ünnep. Történelmet sűrítő ünnep, amely magába ötvözi a múlt harcait, a jelen építő munkáját és a jövő terveit: a régi forradalmi küzdelmeket, a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért vívott harcokat, a jelen építését a jövő távlatainak megalapozását, alkotó átgondolását. Annál is inkább történelmet sűrítő ez a május, hiszen benne emlékezünk meg a fasizmus feletti győzelem 40. évfordulójáról és az ország függetlenségének napjáról, s mint az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ezzel kapcsolatos határozata hangsúlyozza: „A román nép szabadon és méltón, minden erővel munkálkodva a történelemben ismert legigazibb és legemberibb társadalmi rend — a szocialista és kommunista társadalmi rend — megteremtéséért hazája földjén, ezeket az eseményeket a sorsának alakulása szempontjából, a világ nemzetei közötti szabad és független érvényesülése szempontjából két döntő mozzanatként ünnepli meg". Igen, harcos májusokat idézünk; a két világháború közötti évek harci napjait, amikor ezek a munkásünnepek valóban a küzdelem napjai voltak, a kommunista párt szervezte és vezette néptömegek harci ünnepei, a fasiszta veszély elleni küzdelem, a függetlenségi harcok egy-egy kiemelkedő mozzanatai voltak. Idézzük 1935 és 1936, de főleg 1939 májusát, a nagy antifasiszta és háborúellenes tüntetések napjait, a munkás-, demokratikus és hazafias erők összefogásának momentumait. Idézzük 1944 májusát, a Munkásegységfront megteremtésének fontos mozzanatát, amely jelentős mérföldkő volt az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelméhez vezető úton. És mindenekelőtt emlékezünk 1945 májusára, az áldozatos harc győzelembe, békébe torkolló ünnepére, mely alkalommal felidézzük országunk részvételét, történelmi szerepét a fasizmus feletti győzelemben. Népünk a teljesített kötelesség tudatában, azzal a jogos büszkeséggel emlékezik, hogy anyagi és emberi erőivel közvetlenül hozzájárult az antihitlerista koa líció erői által a népek szabadsága és függetlensége, az egyetemes béke és haladás legveszedelmesebb ellensége, a fasizmus legyőzéséért vívott óriási csatához. Így válik a mai ünnep a harci hagyományok ünnepévé, s egyben az építés, a munka, a forradalmi cselekvés napjává. Hiszen múltidézésünkben is a jelent látjuk, tegnapi történelmi harcainkból a ma munkájához vonjuk le a tanulságokat, merítünk erőt. Miközben a régi munkásnemzedékek áldozataira gondolunk, az előző generációk áldozatvállalását idézzük, azon töprengünk, hogy mit adunk mi hozzá a haza anyagi és szellemi civilizációjához, az ország szocialista felemelkedéséhez. S ünnepi számvetésünkben büszkén tekintünk eredményeinkre. Áttekintjük az új társadalom építésének négy évtizedes útját, méltatjuk a Román Kommunista Párt helyes politikáját, azt az alkotó politikát, amely az Mihálka Zoltán (Folytatása a 4. oldalon) Márki Zoltán TALÁLKOZÁSOK Egyszerre jött meg, küldöncei jelezték, hogy száz akadályon át, de elér hozzánk, egyszerre jött meg a fény, a meleg, az illat, egyidőben minden, bárhová nézel, tolulnak a zöldek, nyílnak kéken az egek, tükröződik a világ, összes idegszálunkkal ezt a májust vártuk, színeknek újjászületését, remények találkozóját a földön, ezt a beteljesedést, mert május elsején az egész májust érezzük ismét: zubogást, lüktetést, száguldást, természetes állapot az öröm, a jövőt munkába fogjuk, s tudva tudjuk, az életnek terve van velünk. Petre Ghelmei A LEGSZEBB KÖLTEMÉNY A legszebb költemény a hazáról A búzakalász. Mert benne él A Nap lebírhatatlan ereje. A legszebb költemény a hazáról Tiszta tekintetünk, Amint befogja Mind az alkalmas egeket, Követi a madarak csoda-röptét Félénk-szárnyalását ! A megnyílt messzeségből. A legszebb költemény a hazáról Májusi szivünk A szabadság lüktető sugarában, Mert csak a szabadság földjén Terem ez a búza, Születnek ezek a folyók, Léteznek ilyen madarak, Fedezi föl tekintetünk a szépség fáját. A legszebb költemény a hazáról, A haza neve, Emberi mivoltunk üzenete. Kürtös György fordítása - u A Május legyen veled ezentúl — búcsúzkodott valaki az ismerősétől a tünékeny áprilisi nap gyér árnyékú utcáján, s ezt úgy mondta, mint ki„ a szerencsénél is többet kíván. Ha meggondolom, nem is elérhetetlen a kívánság, mert lám, mellénk szegődött a május, több: bennünk él, általunk teljesedik ki. Nem a készülődés hónapja, nem; a tavaszi láz korábban keríti az élőt. Nem is a bizonyosságok hava — majd ősszel, akkor méri az ember a szerencséjét, s amit munkája ér. Prózai kedvemben így hűtöm a kedélyeket: akkor inkább a március... vagy szeptember... De kinek prózai ilyenkor a kedve? Akkor hát mégis és újból: a május! Az ünnep, amely osztálycsatákat idéz, s amelynek lobogása bíborvörös háttere volt a munkásosztály történelmi akaratának. Most pedig a szabad munka ünnepe. A munka szabad ünnepe. A város fölött, minden városok fölött a kék égen kirajzolódik az óriás daru acélsziluettje. A hetedik, a nyolcadik emeletet vigyázza csendben, ritka szokása; valahányszor csak láttam, még mindig úgy, hogy szaporán emelt valamit: az öntött beton tonnás darabjait, súlyos vasakat, kiskocsival a maltert. Szokatlan ez a tört söröket is bedugdosott a házigazda az élelem mellé. Aztán a domb oldalában, ahol már jó árnyékot vetnek a fák, megállapodik az áradat. Minek részletezni a majálist, mindenki szíves részese. MÁJUSÁT ÉLI AZ ORSZÁG nyugalom, és mégis — nyugtató nyugalom, jó munka ünnepén. Hányszor de hányszor sodródtam a tömeggel! Mindannyian a városközeli magaslatra igyekeztünk, a színhely időközben jó néhányszor változott — nagyváros szívéből, kicsi település zsebkendőnyi központjából indultunk. A hátizsákban, a fonott kosarakban elemózsia, egész napra való, némi behűMindenki ünnepli a májust. S ami jó és szép, ami hasznos, mindent e hónap s az ünnep fényéül írnak, tessék csak felütni a világ költőinek nagy antológiáját! Vagy egy gyermekrajzot nézegetni, amelynek esetlen bája igézi az embert, de amely ily módon is kivallja rajzolójának érzéseit, hogy a május legszebb fiatalsága az esztendőnek. S mert fiatalság, így hát lázban ég, és lázba hoz minden élőt. A május a tettvágy megfogalmazása az időben. Ennyi? Most odalépek a két fiatalhoz, naponta látom őket, délután öt és hat óra között mindig a mi utcánkban sétálgatnak kézenfogva. A májusra esküsznek, ők tudják (s tudjuk mi is), miért. Csak béke legyen, az évszaki nyugvásnál is nagyobb béke. Mondjuk így: emberi béke. Mert a természet kitesz magáért, de mindenek kiteljesítője az ember. A béke még a májusnál is nagyobb öröme a létnek. Ha a május a megújulás harmincegy napja, akkor a béke: állandó megújulás, szüntelen növekedés a fényben. A béke: az emberiség örök májusa. Most pedig összecsukom a jegyzettömböt, április naptárát már összecsuktam, újat kezdek, újat kezdtem, de előbb körülnézek, valahol tán májusfát tűznek egy májusi kapura. Májusba fordult az idő. Májusát éli az ország. Oláh István ■ A hunyadi kohászati kombinát munkaközössége, példásan valóra váltva a Nicolae Ceausescu elvtárs munkalátogatása alkalmával kapott útmutatásokat, két fontos ipari objektumot kapcsolt be a termelési körforgásba: az acél kemencén kívüli vákuumos hevített kezelésére szolgáló berendezést a 2-es számú villamos acélműben és egy újabb termelő kapacitást a kátránylepárolóban. Az évi 200 000 tonna kapacitású vákuumos acélkezelő berendezés biztosítja a kiváló minőségű acélokban mutatkozó nemzetgazdasági szükségletek nagyobb fokú kielégítését, a kátránylepároló új kapacitása pedig a kátrányfélék magasabb fokú hasznosítását és feldolgozásuk megkétszerezését, elérve az évi 100 000 tonnás teljesítményt. A hunyadi kohászok az RKP KB-hoz, NICOLAE CEAU$ESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez intézett táviratukban megfogadják, kitartó erőfeszítéseket tesznek a két új ipari objektum mielőbbi felfuttatásáért, a kiváló minőségű acélok és vegyicikkek termelésének növeléséért, az egész gazdasági hatékonyság fokozásáért. ■ Kiváló eredményekkel zárult a termelési rekordhét az összes Szeben megyei gazdasági egységekben. A megye 18 iparvállalata, közöttük a Libertatea, a 13 Decembrie, a Steaua rosie, a prototípus-, berendezés- és pótalkatrészgyár, a medgyesi földgázkitermelő telep teljesítette az esztendő első négy hónapjára szóló ipari árutermelési feladatait. Az élenjáró egységek az év eleje óta több mint 50 millió lej értékű ipari árutermelés-többletet értek el. ■ A comanesti-i bányászok igazi termelési rekordokat értek el Május 1 tiszteletére. Az utóbbi héten például a vermetti-i és luminai szektor dolgozói a munka jobb megszervezése, a menetközben történő váltás, a gépek és berendezések maradéktalan kihasználása útján naponta terven felül 200—300 tonna szenet hoztak felszínre. Az év eleje óta elért termeléstöbblet csaknem 15 000 tonna. I IFJÚSÁGUNK A MUNKA ÉS AZ ALKOTÁS ÉLVONALÁBAN ! Május 2- — Románia Szocialista Köztársaság ifjúságának napja. Ezen a napon a fiatal nemzedék hálával gondol dicsőséges kommunista pártunkra, arra a vezető erőre, amely társadalmunkban a legjobb feltételeket biztosítja az ifjú nemzedékek fejlődéséhez, érvényesüléséhez; hálatelt szívvel tiszteleg Nicolae Ceaușescu elvtárs előtt, aki atyai gondoskodással övezi, óvja lépteit, szeretettel irányítja tetteit, ösztönzi tanulását, munkáját. Különleges jelentőséget ad ennek a napnak az is, hogy az Ifjúság Nemzetközi Évében ünnepeljük. Az élet megmásíthatatlan törvénye szerint nemzedékek követik, egymást, s e végtelen stafétaváltásban vannak, akik szerencsés korszakban születnek, akiket nem sújt a történelem vihara és emberségükről, helytállásukról, hősiességükről sem véghelyzetekben kell számot adniuk. Ilyen a mi korosztályunk is, amely a szocialista építés éveiben született és nevelkedett. Egy olyan korszakban, melyet a derűs gyermekkor, a tanulóévek szép emléke ragyog be, s mely életének a jelent építő és jövőt tervező munka öröme ad igazi értéket és értelmet. Mert lám, milyen is az élet: a mi nemzedékünk is lassan felcseperedett és az egykoron mosolygó, játszó, gondtalan gyermekek ma a felnőttifjak dolgos hétköznapjaira jellemző gonddal és törődéssel állnak a maguk felelőssége, a társadalom által rájuk testált felelősség előtt, hogy becsülettel részt vállaljanak mindennapi közös dolgainkból. Egy olyan korszakba születtünk bele, melyet a legmélyrehatóbb politikai, gazdasági és társadalmi átalakulások, beteljesülésekben a leggazdagabb megvalósítások jellemeznek az ország egész eddigi történelmében, s melyet a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa nyitott meg. Új történelmi korszak ez, amely teljes mértékben magán viseli pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs széles látókörű gondolkodásának, újító szellemének, a haza és a nép sorsa iránt érzett nagyfokú felelősségérzetének jegyeit. Hiszen Nicolae Ceausescu elvtárs — akinek a párt és az ország élére történő megválasztását, s nemrég a magas elnöki tisztségbe való újraválasztását oly határtalan lelkesedéssel fogadta az ország népe — az a kiemelkedő vezetőegyéniség, aki a forradalmár tisztánlátásával, a realitások sokoldalú, tudományos elemzésével kijelölte a legjárhatóbb utat, s a rá jellemző dinamizmussal fogja össze és irányítja az egész ország, a haza minden fiának akaratát és cselekvőkészségét, a biztos jövő, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének és a kommunista társadalom megteremtésének újabb magaslatai irányába. Természetes tehát, népünk mélyen tudatában van annak, hogy a szocializmus építése minden területén jelentkező felfrissülés és megújulás, az ország gazdasági-társadalmi életének szokatlan felgyorsulása, a nép civilizációs szintjének egyre magasabbra való emelése, mind-mind Nicolae Ceausescu elvtárs hatékony elméleti és gyakorlati munkásságához fűződnek. Szocialista hazánk óriási utat járt be az utóbbi két évtizedben, a román nép hatalmas művet alkotott. Akárcsak az ország összes ifjai, mi Kovászna megyei fiatalok is, amikor a KISZ XII. kongresszusának a méltó köszöntésére készülünk, azzal az elhatározással vesszük számba a munkában, a tanulásban, az összes tevékenységi területeken eléri sikereinket, hogy odaadással és önfeláldozással járulunk hozzá a XIII. pártkongresszus történelmi jelentőségű célkitűzéseinek a valóra váltásához, a soron levő tervfeladatok példás teljesítéséhez, közös hazánk további felvirágzásához és felemelkedéséhez, s ugyanakkor mély hálával gondolunk kommunista pártunkra, Nicolae Ceausescu elvtársra az irántunk való következetes gondoskodásért, azért az atyai figyelemért, amellyel kommunista és forradalmi nevelésünket vigyázza, azért a törődéséért, hogy a szocialista Románia építésének cselekvő résztvevőivé nevelkedjünk. Hála pártunk és államunk gazdasági-társadalmi fejlesztési politikájának, Nicolae Ceausescu elvtárs állandó gondoskodásának, a szocializmus jótéteményeiből itt egyaránt részesülnek Kovászna megye testvéri egységben élő román és magyar ajkú dolgozói, összes ifjai. Kedvező körülmények, egyenlő feltételek léteznek ahhoz, hogy a megye ifjai, összes lakói egyként kapcsolódjanak be a gazdasági, társadalmi és kulturális életbe, a társadalomvezetésbe, véleményt nyilvánítsanak a termelőerők arányos, ésszerű elosztásáról, mely a nemzeti kérdés tudományos és méltányos megoldására kidolgozott elvszerű. Tímár Ella, a KISZ Kovászna megyei bizottságának titkára (Folytatása a 4. oldalon) Szorgalmas fiatalok szép sikerekkel köszöntik a munka ünnepét HŐS MUNKÁSOSZTÁLYUNK, DICSŐSÉGES PÁRTUNK TÖRTÉNETÉNEK EMLÉKEZETES MOZZANATA, NÉPÜNK FÜGGETLENSÉGI ÉS ANTIFASISZTA HARCÁNAK RAGYOGÓ TANÚSÁGTÉTELE (2. Oldal) MUNKÁSJELENTÉS A MUNKA ÜNNEPÉN (3. Oldal) SZOCIALISTA HAZÁNK TÖRTÉNELMÉNEK LEGGYÜMÖLCSÖZŐBB KÉT ÉVTIZEDE (5. Oldal)