Előre, 1985. június (39. évfolyam, 11667-11691. szám)

ELŐRE - 1985. június 1. (Folytatás az 1. oldalról) meritumok jó alapot képeznek Románia és a Német DK e­­gyüttműködésének fejlesztésé­hez, azok új, magasabb szintre való emeléséhez, és biztosítják a feltételeket az együttműködés fokozásához mind a termelés, az ipari csúcságazatok terén, mind pedig a tudomány és technoló­gia területein. Rámutattak ugyanakkor arra a tényre, hogy a véleménycsere során kitűnt a nemzetközi élet alapvető problémáival kapcsola­tos közös álláspont, amely tar­tós alapot biztosít a két ország együttműködésének a­ szocialista országok, a világ összes demok­ratikus, haladó erőinek a tár­ ,­sadalmi haladásért és a világbé­kéért, a kortárs világ előtt álló nagy horderejű és komplex problémák — elsősorban a le­szerelés és a béke védelmének problémája — építő megoldásá­ért folyó, harcában és erőfeszí­téseiben. A megbeszélések befejezése­ként Nicolae Ceaușescu elvtárs még egyszer szívélyes köszö­netet mondott a meleg fogadta­tásért és azért a baráti megnyi­latkozásért, amelyben a látoga­tás egész idején részesítették, és a maga, a román kommunisták és az egész román nép nevében szívélyes, elvtársi üdvözletet in­tézett a Német Demokratikus Köztársaság kommunistáihoz, valamennyi dolgozójához. A maga során Erich Honecker elvtárs kifejezésre juttatta a lá­togatás eredményei fölötti megelégedését és kérte, tolmá­csolják a kommunistáknak és az egész román népnek a Német Demokratikus Köztársaság kom­munistáinak és dolgozóinak test­véri jókívánságait. A látogatás eredményeiről ,a megvitatott kérdésekről és a létrejött megállapodásokról kö­zös közleményt fogadtak el, me­lyet közzétesznek. 3 BEFEJEZŐDÖTT A NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS VEZETTE PÁRT­­ÉS ÁLLAMI KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN A hivatalos megbeszélések zárószakasza Elutazás Berlinből (Folytatás az 1. oldalról) Az elutazás hivatalos ünnep­sége kezdetén Románia Szocia­lista Köztársaság és a Német DK állami himnuszait játszotta el­­ a zenekar, utána Nicolae Ceausescu elvtárs, Erich Ho­­necker elvtárs kíséretében el­lépett a díszőrség előtt, majd végignézte a díszőrség felvonu­lását. Nicolae Ceausescu elvtársat az­­elutazásnál a következő elvtár­­sak üdvözölték: Willi Stoph, az NSZEP KB Politbürójának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, Horst Lindermann, az NSZEP KB Politbürójának tagja, a Né­pi Kamara elnöke, az NSZEP KB Politbürójának tagjai és póttag­jai, az Államtanács alelnökei és tagjai, miniszterek, más hiva­talos személyiségek. Jelen volt Románia berlini és a Német DK bukaresti nagykö­vete. A repülőgép lépcsőjénél Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs melegen elbúcsúztak egymástól. A két párt és állami vezető hosszasan kezet szorított. Ismét kifejezés­re juttatták az újabb találkozó és annak eredményei fölötti megelégedésüket. (Folytatás az 1. oldalról) járulásként értékelték a két or­szág népes barátsága megszilár­dításához, és állást foglaltak en­nek az együttműködésnek a bő­vítése és elmélyítése mellett. Figyelembe véve a megszer­zett pozitív tapasztalatot, a két fél kifejezte elhatározását, hogy aktívan folytatja a tájékoztatás­cserét és tanácskozásokat a két­oldalú kapcsolatok problémái­ról, valamint az időszerű nem­zetközi kérdésekről. A megbeszélések során a két párt- és államvezető rendkívüli figyelmet szentelt a két ország közötti kereskedelmi cseréké a termelési kooperáció és gyárt­mányszakosítás, a műszaki­­tudományos együttműködés kér­déseinek, a kétoldalú kapcso­latok jogi kerete bővítésének és elmélyítésének. Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Ho­­necker elvtárs kifejezte meg­elégedését a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­désben eddig elért eredmények­kel kapcsolatban. Dinamikusan fejlődött a köl­csönös árucsere, amelynek volu­mene 1984-ben első ízben érte el a több mint egymilliárd ru­belt, hozzájárulva a két ország nemzetgazdaságának nyersanya­gokkal, anyagokkal, gépekkel és felszerelésekkel való ellátásához és a lakosságnak szánt közszük­ségleti cikkek skálájának bőví­téséhez. Tovább mélyült a gyártmányszakosítás és a ter­melési kooperáció a nemzetgaz­daságok fontos területein. A kooperálás és szakosodás révén előállított termékek részaránya szüntelenül növekedett az áru­cserékben és jelenleg a kölcsö­nös szállítások körülbelül egy­­harmadát teszi ki. Fokozódott az együttműködés a tudomány és a technika terén, főleg a két nemzetgazdaság csúcságazatai­ban bizonyos problémák megol­dása érdekében. A két fél úgy véli, hogy Ro­mánia Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság gazdaságának egyre nagyobb potenciálja és követel­ményei kedvező feltételeket te­remtenek közöttük a még szo­rosabb gazdasági együttműkö­déshez. Hangsúlyozást nyert az erőfeszítések jelentősége a köl­csönösen előnyös gazdasági e­­gyüttműködés újabb, magasabb, tartós formáinak és módozatai­nak felkutatására. Nagymérté­keivé a kormányok, a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési vegyes kormánybi­zottság, a két ország gazdasági szervei és szervezetei által ki­fejtett tevékenységet, a felek utasítást adtak, hogy még na­gyobb határozottsággal munkál­kodjanak a termelési kooperá­ció és gyártmányszakosítás elő­mozdításán, főleg a modern technológiákon alapulók terén, és a létező erőforrások felhasz­nálásán, főleg a gépgyártás, e­­lektrotechnika, elektronika, mikroelektronika, optikai ipar, finom mechanika, fémipar, vegyipar, mezőgazdaság terén és nemzetgazdaságaik más ága­zataiban. Megállapodtak, hogy gazdasági együttműködésüket és kooperálásukat hosszú lejáratú egyezményekre alapozzák, ame­lyek stabilitást és széles fej­lesztési perspektívákat biztosí­tanak neki. Hosszú lejáratú e­­gyezmények alapján hosszú le­járatú együttműködési, koope­­rálási és szakosodási szerződé­seket kötnek meg közvetlenül a két ország vállalatai, kombinát­jai, iparközpontjai, valamint minisztériumai között. A két párt- és államvezető megelégedését fejezte ki Ro­mánia Szocialista Köztársaság­nak és a Német Demokratikus Köztársaságnak az 1986—1990-es időszakot felölelő nemzetgazda­ságfejlesztési tervei összehan­golásának stádiumával kapcso­latban, amelyek továbbra is az árucserék jelentős növekedését irányozzák elő és amelyek tar­tós alapját képezik a gazdasági kapcsolatok tervszerű fejleszté­sének. A két ország gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­désében elért szintből indulva ki, Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs alá­írta „Románia Szocialista Köz­társaság és a Német Demokrati­kus Köztársaság gazdasági és műszaki-tudományos, termelési, kooperálási és gyártmányszako­­sítási együttműködése fejleszté­sére vonatkozó hosszú lejáratú, 2000-ig terjedő programját". Ez megnyitja nemzetgazdaságaik sokrétű gazdasági és műszaki­­tudományos együttműködésének újabb szakaszát. Ebben a prog­ramban létrejött átfogó együtt­működési akciók valóra váltása a tudomány, a technika és a termelés terén hozzájárul a két ország kapcsolatainak intenzí­vebb és gyümölcsözőbb fejlesz­téséhez. Megerősítést nyert az óhaj, hogy fellépnek a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés sokrétű fejlesztéséért, hozzájárulva ily módon a KGST- tagországok 1984 júniusi magas szintű gazdasági tanácskozásán elfogadott határozatok megvaló­sításához. A felek megelégedéssel dom­borították ki, hogy szüntelenül fejlődtek a két ország kapcso­latai tudományos, kulturális té­ren, az oktatás, az egészségvé­delem, a turizmus, a sport terén és más területeken, hozzájárul­va a kölcsönös­ megismerés el­mélyítéséhez. Megállapodtak, hogy az illetékes szervek mun­kálkodjanak az együttműködés további fejlesztésén ezeken a területeken, az együttmunkálko­­dás újabb, hatékonyabb formái­nak felkutatása érdekében. A látogatás idején a polgári légi szállítás terén aláírt egyez­mény, valamint az egészségvé­delem terén létrejött egyez­mény, és a tanulmányok és tu­dományos fokozatok nosztrifi­­kálására vonatkozó megállapo­dás, amelyeket rövidesen meg­kötnek, hozzájárulnak a kétol­dalú kapcsolatok további fej­lesztéséhez. Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs úgy ér­tékelte, hogy a Román Kommu­nista Párt és a Németországi Szocialista Egységpárt, Románia Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság barátságának szüntelen megszilárdítása és sokrétű e­­gyüttműködésének bővülése megfelel a két ország népei, a szocializmus és annak tekinté­lye megszilárdítása, a béke és a nemzetközi együttműködés ügye érdekeinek. II. A Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu és a Németországi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Erich Honecker átfogó véleménycse­rét folytatott időszerű nemzet­közi kérdésekről. Kifejezték mélységes aggodal­mukat amiatt, hogy az imperia­lista körök erőszak- és diktá­tumpolitikája, a fegyverkezési hajsza, elsősorban a nukleáris fegyverkezés egyre veszélyesebb eszkalációja, a nukleáris ka­tasztrófa veszélyének megnöve­kedése, az említett köröknek a katonai-stratégiai egyensúly­­ megbontására tett erőfeszítései, uralmi törekvései nyomán foko­zódott a feszültség a világon. Mindez komolyan veszélyezteti a békét, és súlyos következmé­nyekkel jár a kontinens vala­mennyi népe szempontjából. A fasizmus fölötti győzelem történelmi tanulságainak egyike az, hogy a háború ellen addig kell harcolni, míg meg nem szólalnak a fegyverek. A két párt- és államvezető hangsú­lyozta, hogy tekintettel a vilá­gon fennálló veszélyes helyzet­re, ez az igazság időszerűbb, mint bármikor. Kifejezték meg­győződésüket, hogy a nukleáris katasztrófa elkerülése és a nem­zetközi helyzet javítása egysé­ges erőfeszítéseket követel az összes politikusok részéről — a­­kikre nagy felelősség hárul, és akiknek kötelességük realizmus­ról és józan megfontolásról ta­núságot tenni —, csakúgy, mint a világ népei és a békeszerető erők részéről. Hangsúlyozták, hogy korunk alapvető kérdése a fegyverkezé­si hajsza, mindenekelőtt a nuk­leáris fegyverkezés megfékezése, a leszerelés megkezdése, a béke biztosítása és megszilárdítása. Az a tény, hogy Európa 1945 óta évszázadunk leghosszabb bé­keidőszakát éli, kiemeli a külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élé­sének fontosságát. A két párt- és államvezető hangsúlyozta, hogy valamennyi európai népnek és az egész emberiségnek érdeke továbra is szilárdan és követ­kezetesen haladni ezen az úton. Ennek kapcsán emlékeztettek arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak legmagasabb ran­gú képviselői a közelmúltban megerősítették, hogy országaik készek ebben az irányban cse­lekedni. A Varsói Szerződés tag­államai sohasem voltak hívei Európa és a világ egymással szembenálló katonai tömbökre való megosztottságának, és a jövőben sem lesznek. Ám mindaddig, amíg fennáll a NATO katonai tömb és létezik az európai és világbékét fenye­gető veszély, a szocialista orszá­gok erősíteni fogják védelmi szövetségüket, fokozva ugyanak­kor harcukat a leszerelésért és békéért, a katonai tömbök meg­szüntetéséért. Tekintettel a há­borús veszély fokozódására, a jövőben is megteszik a kellő in­tézkedéseket, hogy a szükséges szinten tartsák közös védelmi képességüket. A Varsói Szerző­désben részt vevő államok, mi­ként azt ismételten kijelentet­ték, nem törekszenek katonai fölényre, és nem tűrnek meg katonai fölényt önmagukkal szemben. Síkraszállnak az erő­­egyensúly legalacsonyabb szin­ten való biztosításáért. A két párt- és államvezető ki­fejezte állama szilárd elhatá­rozását: a jövőben is követke­zetesen munkálkodik azon, hogy a világ elkerülje a nukleáris háborút, és hogy a nemzetközi kapcsolatokban felújítsák az enyhülési és együttműködési folyamatot. Mindkét fél köszöntötte a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok tárgyalásait a nukleáris és űrfegyverek komp­lexumáról. Kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a jogegyenlőség és egyenlő biztonság elvének szigorú tiszteletben tartásával olyan megoldásokat kell találni, amelyek elejét vegyék a világ­űr militarizálásának és leállítsák a fegyverkezési hajszát a Föl­dön, úgyszintén korlátozzák és csökkentsék a nukleáris fegy­verzetet és a többi fegyvereket, meghatározva ily módon a kato­nai konfrontáció szintjének csökkentését Európában és az e­­gész világon. Európa népeinek létérdekei megkövetelik az ú­­jabb nukleáris fegyverek euró­pai telepítésének azonnali le­állítását, e fegyverek csökken­tését mindaddig, míg Európa teljesen mentesül a nukleáris fegyverektől. A két fél rendkívüli aggoda­lommal mutatott rá, hogy a vi­lágűr militarizálási terveinek végrehajtása ellenőrizhetetlen fegyverkezési versenyhez vezet­ne minden területen, ez pedig növelné a népek vállára nehe­zedő terheket, és veszélyeztetné az egész emberiség létét. Határozottan állást foglaltak az ellen, hogy a folyamatban le­vő tárgyalásokat a fegyverkezési hajsza további fokozásának lep­lezésére használják. Üdvözölték a Szovjetunió arra vonatkozó javaslatát, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok mondja ki a tárgyalások egész időszakára a támadó koz­mikus fegyverek gyártásának moratóriumát, ide értve a ku­tatási és fejlesztési tevékeny­séget, e fegyverek kipróbálását és elhelyezését is, és fagyasszák be támadó stratégiai fegyverei­ket, úgyszintén üdvözölték a Szovjetunió kezdeményezését, miszerint egyoldalúan morató­rium alá helyezte közép-ható­távolságú nukleáris rakétái tele­pítését, és felfüggesztette Euró­pában más ellenintézkedései végrehajtását. Kifejezték remé­nyüket, hogy az Egyesült Álla­mok pozitívan válaszol erre a kezdeményezésre, és leállítja közép-hatótávolságú nukleáris rakétái telepítését Európában. A két párt- és államvezető úgy értékelte, hogy a genfi szov­jet—amerikai tárgyalások tár­gyát képező kérdések a világ valamennyi népe szempontjából létfontosságúak. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy va­lamennyi ország, főként a NATO tagállamai és a Varsói Szerződésben részt vevő orszá­gok valamilyen formában hoz­zájáruljanak a tárgyalások si­keréhez. A két fél felszólította a nuk­leáris fegyverrel rendelkező államokat, tegyenek kötelezett­ségvállalást — ha eddig még nem tettek — arra vonatkozó­lag, hogy nem használnak első­nek ilyen fegyvert. A két fél megerősítette álla­ma elhatározását, hogy a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt a jövőben is azon mun­kálkodik, hogy megvalósulja­nak javaslataik és kezdeménye­zéseik, melyeket a háborús ve­szély elhárítására és a béke megvédésére tettek. Európa né­peinek létérdekeit szolgálná azoknak a javaslatoknak a konkretizálása, amelyeket a Varsói Szerződésben részt vevő országok intéztek a NATO ál­lamaihoz a katonai erő haszná­latáról való kölcsönös lemon­dásra és békés kapcsolatok fenntartására vonatkozó egyez­mény megkötéséről, Európának a vegyi fegyverektől való men­tesítéséről, az államok katonai kiadásainak befagyasztásáról és csökkentéséről. Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs síkra­­szállt az európai és egyetemes leszereléssel, együttműködés­sel, biztonsággal és békével fog­lalkozó nemzetközi szervezetek és értekezletők munkájának fo­kozásáért. Hangsúlyozták: ki­váltképpen mindent el kell kö­vetni azért, hogy minél ered­ményesebben folytatódjék és záruljon az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint le­szerelési intézkedésekkel fog­lalkozó stockholmi értekezlet azáltal, hogy sürgősen megálla­podásra jut kölcsönösen elfo­gadható politikai és katonai jel­legű intézkedések fölött. Úgy­szintén a genfi leszerelési ér­tekezletnek is fokoznia kell te­vékenységét, és rá kell térnie a konkrét tárgyalásokra, hogy megállapodásokra jusson a fegyverkezési hajsza, mindenek­előtt a nukleáris fegyverkezés leállítását és a leszerelés megkezdését érintő alapvető kérdésekben. Értékelésünk szerint a szocia­lista országok által a közép­európai fegyverzet- és csapat­csökkentési bécsi tárgyalásokon megfogalmazott javaslatok jó alapot képviselnek ahhoz, hogy megfelelő megállapodásra lehes­sen jutni. A két párt- és államvezető úgy értékeli az arra vonatkozó javaslatokat és kezdeményezé­seket, hogy a Balkánon és Euró­pa más övezeteiben hozzanak létre atomfegyvermentes öveze­teket, mint a katonai konfron­táció csökkentésének és a biz­tonság erősítésének fontos té­nyezőit az európai kontinensen. Ilyen értelemben értékelik a taktikai nukleáris fegyverektől mentes közép-európai övezet létrehozására vonatkozó javas­latot. Az európai helyzet megvizs­gálása során a két fél hang­súlyozta, milyen veszélyt je­lentenek a békére és biztonság­ra az olyan kísérletek, hogy el­vitassák a második világháború után kialakult területi-politikai valóságot, a háború után kije­lölt államhatárokat. A revan­­sista erők aktivizálódása, a re­­vansizmus bátorítása, bárhol is ütné fel fejét, árt az európai politikai légkörnek, a népek közötti megértésnek. Ilyen ér­telemben kiemelték, hogy az államhatárok sérthetetlensége és minden európai állam területi integritásának és jelenlegi ha­tárai közötti szuverenitásának elismerése alapvető előfeltétele a békének kontinensünkön. A két párt- és államvezető megerősítette országa aktív szo­lidaritását az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek harcával, melyet a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, függetlenségük megszilárdításáért, a szabadsá­gért és haladásért, az imperia­lizmus, a kolonializmus, a neo­­kolonializmus és rasszizmus el­len folytatnak. Hangsúlyozták azt a szükség­szerűséget, hogy fel kell számol­ni a feszültséggócokat és be­szüntetni a katonai konfliktuso­kat, és síkraszálltak az összes vitás kérdések békés úton, tár­gyalások révén történő megol­dásáért a népek azon érdeké­ben, hogy békében és biztonság­ban éljenek és kooperáljanak. Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs kiemelte az el nem kötelezettségi moz­galom fontos szerepét a háborús veszély elhárításáért, a fegyver­kezési hajsza beszüntetéséért és a leszerelésért, a nemzetközi gazdasági és politikai viszonyok megjavításáért, az uralom és kizsákmányolás bármilyen for­mája ellen vívott harcban. A két párt- és államvezető ki­fejezte mélységes aggodalmát a közép-keleti helyzet miatt. Hangsúlyozták, hogy gyors és tartós megoldást kell találni az ebben a térségben fennálló konf­liktus megoldására annak alap­ján, hogy Izrael vonuljon ki az 1967-ben elfoglalt összes terüle­tekről, valósítsák meg a palesz­tin nép önrendelkezéshez való törvényes nemzeti jogát, bele­értve a saját független állama megteremtéséhez való jogát is, és biztosítsák a térség összes államainak szuverenitását és biztonságát. Hangsúlyozták, hogy a közép-keleti népek el­idegeníthetetlen jogait és érde­keit csak az összes érdekelt fe­leknek a békés, igazságos és tar­tós rendezésre irányuló közös e­­rőfeszítéseivel lehet biztosítani, és újból síkraszálltak azért, hogy a közép-keleti kérdésben az ENSZ égisze alatt hívjanak ösz­­sze nemzetközi konferenciát. A két fél mélységes aggo­dalmának adott hangot az Irak és Irán közötti konfliktus foko­zódása miatt. Síkraszálltak a háború haladéktalan beszünteté­séért és a két ország között fennálló problémák békés esz­közökkel történő rendezéséért. Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs kifejez­te országa szolidaritását a nica­­raguai nép igazságos harcával, melyet az USA beavatkozási, bojkott- és nyomásnyakorlási politikája ellen folytat. Felszólí­tottak ennek a gyakorlatnak a beszüntetésére, mert az ellen­tétben áll a nemzetközi joggal, és síkraszálltak e térség minden egyes népének a szabad és füg­getlen fejlődéshez való joga tiszteletben tartásáért. Pozitívan értékelték a Contadora-csoport államainak arra irányuló erőfe­szítéseit, hogy hozzájáruljanak az igazságos politikai rendezés­hez Közép-Amerikában. A két fél újólag kinyilvání­totta, hogy támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak a Korea békés, független és demokratikus újraegyesítésé­re irányuló kezdeményezéseit és építő szellemű javaslatait. A két párt- és államvezető megerősítette országa szolidari­tását és támogatását a namíbiai nép igazságos harca iránt, me­lyet a SWAPO, egyetlen törvé­nyes képviselője vezetésével folytat a nemzeti független­ségért. Megbélyegezték Dél-Af­­rika legutóbbi mesterkedéseit, hogy úgynevezett állami intéz­ményeket hozzon létre Namí­biában, azzal a céllal, hogy to­vábbra is fenntartsa a terület törvénytelen megszállását, s hogy neokolonialista megoldást vi­gyen keresztül a namíbiai kér­désben. Síkraszálltak az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435-ös hatá­rozatának alkalmazásáért. A két fél felszólított a dél-afrikai re­zsimnek a szomszédos államok elleni agressziós cselekményei beszüntetésére, és állást foglalt a dél-afrikai köztársaságbeli fa­ji megkülönböztetési és apar­theid-politika eltörlése mellett. A két párt- és államvezető ki­fejezte meggyőződését, hogy fo­kozni kell az erőfeszítéseket az új gazdasági világrend megte­remtésére, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő át­szervezésére, ami alapvető kö­vetelmény a népek békéje és biztonsága szempontjából. Újból kinyilvánították, hogy támogat­ják a fejlődő országok harcát, és hangsúlyozták, hogy a legrövi­debb időn belül meg kell kez­deni az ENSZ-ben a tárgyalá­sokat a gyengén fejlettség prob­lémájának, inklúzíve a fejlődő országok adósságainak, a magas­­kamatlábak politikája megszün­tetése problémájának és más kérdéseknek a globális megol­dására, összhangban a népek jo­gos érdekeivel. A két fél az ENSZ megalaku­lásának 40. évfordulója küszö­bén síkraszáll az ENSZ szerepé­nek növeléséért a világbéke és­­biztonság megőrzésében, az em­beriség előtt tornyosuló problé­máknak a szervezet Alapokmá­nyában rögzített elvekkel és cé­lokkal összhangban történő megoldásában. III. A két főtitkár kiemelte a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom növekvő befolyá­sát a fő nemzetközi kérdések megoldásában. Megerősítették az RKP és az NSZEP elhatáro­zását, hogy hozzájárul a kom­munista és munkáspártok egy­ségének és együttműködésének továbberősítéséhez a marxiz­­mus-leninizmus és a nemzetközi szolidaritás, a jogegyenlőség és a függetlenség, a kölcsönös tisz­telet és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. A két főtitkár értékelése sze­rint a jelenlegi nemzetközi vi­szonyok között nagy jelentőségű a kommunista és munkáspártok kapcsolatainak bővítése és együttműködése a szociáldemok­rata pártokkal, a nemzeti felsza­­badítási mozgalmakkal, más ha­ladó, demokratikus pártokkal annak érdekében, hogy mozgó­sítsák a legszélesebb politikai és társadalmi erőket, a néptöme­geket a békéért, biztonságért és leszerelésért, a nemzeti füg­getlenségért és társadalmi hala­dásért, az uralmi és elnyomási, a békét fenyegető imperialista politika ellen folytatott harcban. Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs nagyra értékelte a hivatalos baráti láto­gatás és a lezajlott megbeszé­lések eredményeit, és kifejezte meggyőződését, hogy ez megfe­lel mindkét nép érdekeinek és hozzájárul a Román Kommunis­ta Párt és a Németországi Szo­cialista Egységpárt, Románia Szocialista Köztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság testvéri baráti kapcsolatainak további erősítéséhez, a béke és szocializmus egyetemes ügyének megszilárdításához. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke meghívta Erich Honecker elvtársat, a Németor­szági Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitká­rát, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökét, hogy tegyen hivatalos baráti látogatást Romániában. A meghívást szívesen elfogad­ták. Berlin, 1985. május 30. KÖZÖS KÖZLEMÉNY VÁROSNÉZÉS BERLINBEN Nicolae Ceausescu elvtárs, Erich Honecker elvtárssal együtt csütörtökön délelőtt városláto­gatást tett Berlinben, a Német DK fővárosában. A városnézésen részt vettek a román párt- és állami küldött­ség tagjai, valamint a Német DK párt- és állami vezetősége­­tagjai. Rövid megálló az Akadémia terén. A berliniek meleg fogad­tatásban részesítették: Nicolae Ceausescu elvtársat és Erich Honecker elvtársat. A magas rangú vendégeket a berlini la­kosok nevében a Német DK fő­városának polgármestere kö­szöntötte. Az Akadémia tere az újjáépítés után visszanyerte há­ború előtti ragyogását, amikor Európa egyik legrégibb és leg­szebb művészeti és építészeti együttesének tekintették. A ma­gas rangú vendégek az Akadé­mia terén megtekintették Berlin volt színháza, a monumentális Schauspielhaus épületét, melyet az eredeti tervek szerint építet­tek újjá. Ezt követően Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs a vá­rosvezetők vendégeiként elláto­gattak a Berlin központi részé­ben fekvő Marx—Engels térre, majd az Alexanderplatzra, ahol a háború után korszerű épülete­ket emeltek, amelyek együttesé­ből magasra tör a televízióto­rony. A hivatalos kocsisor a továb­biakban áthaladt a város köz­pontján, annak terein és sugár­útjain, Berlin különböző negye­dein. A magas rangú vendégeket a berliniek mindenhol meleg fo­gadtatásban részesítették. A televíziós képernyőgyár dolgozóinak körében Berlinben tett látogatásuk so­rán, Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs ven­dégei voltak a színes televíziós készülékek képernyőit gyártó vállalat dolgozóinak. A látogatáson részt vettek a román párt- és állami küldött­ség tagjai, valamint a Német DK párt- és állami vezetőségé­nek tagjai. A munkások tapsa és éljen­zése, a két ország párt- és ál­lami vezetőit köszöntő jelszavak igazi ünnepi hangulatot kölcsö­nöztek az eseménynek. A láto­gatás többi momentumához ha­sonlóan, e vállalat dolgozói kö­rében tett látogatás is kifejezés­re juttatta a Német DK dolgo­zóinak pártunk és államunk ve­zetője iránti tiszteletét és nagy­rabecsülését, örömét, hogy ked­ves vendégként fogadhatják kö­rükben, valamint a román nép iránti meleg barátságukat s a­­zon óhajukat, hogy a két párt és ország együttműködési kap­csolatai továbbra is bővüljenek. A látogatás során, a magas rangú vendégeknek bemutatták a vállalat munkásainak, techni­kusainak és mérnökeinek ered­ményeit. A képcsöveket gyártó egyik technológiai vonal meg­tekintése egyben alkalmat adott a magas műszaki színvonalú termékek komplex gyártási fo­lyamatának áttekintésére. . A látogatás végén Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Ho­necker elvtárs beírták nevüket a vállalat díszkönyvébe. TÁVIRAT AZ ELNÖKI REPÜLŐGÉPRŐL — ERICH HONECKER elvtársnak, a Németországi Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának,­­ a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének Elhagyva a Német Demokratikus Köztársaság területét, szeretném még egyszer megköszönni azt az elvtársi fogadta­tást, és vendégszeretetet, amelyben az ön országában tett látogatásunk egész idején részesültünk. Meggyőződésem, hogy az ezekben a napokban lezajlott megbeszéléseink, az ez alkalommal köztünk létrejött megálla­podások szellemében, Románia Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Kommunista Párt és a Németországi Szocialista Egységpárt baráti és együtt­működési jó kapcsolatai közös erőfeszítéseink nyomán még erőteljesebben fognak fejlődni a legkülönbözőbb területeken. Országaink, népeink érdekében és javára, a szocializmus, az együttműködés és a világbéke általános ügye érdekében. Élek az alkalommal, és búcsúüdvözletünkkel együtt szívé­lyes jókívánságaimat küldöm: önnek egészséget és boldogságot, a baráti Német Demokratikus Köztársaság népének pedig ha­ladást és jólétet kívánunk. NICOLAE CEAUSESCU a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke

Next